Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-02 / 153. szám

TOLNAI Vuio PROLETÁRJAI EGYESÖí JGTEK­­K MAI SZAMBÁN: Firka* MüU3y ilvlérs beszámolója 8 Központi Verntonáá ffósbh), (2. o.) — A t*más* járás pártszervezetei felkészül­tek I» aratás car p’é.s.begyűjtésre. (3. o ) —­­ párt mun.­kéi« az ifjúság közö­t. (3. o.) — Az Árvízvédelmi Hivatal dolgozói teljesítik tervelőirányzatukat. (4. o.) — Vásár­napi kiránduláson a közlekedési dolgozókkal. (4. o.) AZ M­D­P TOL­N­AMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A­ NAtI LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM UI.A ,v.# HLlXlí SZERDA, 1952 JU­JUfe A i |»áint munkája az ifjúság: közön Farkas Mihály elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén 'Az MDP Központi Vezetőség? tf'é­­teli Vqrkt­s Mihály elvtárs beszámoló­jában a lobbi között a következőket m­ondotta: Mi több» s­zükségj­essé, hogy a Köz­ponti Vezetőség meg tárgyálg a az if­jú­ság között végzendő pártmunka fél. Cid di'­dU? Mindenekelőtt, az, hogy mind erő­­telj­ebban növekszik az új nemze­dék az e­repe, jelentősége a szocializ­mus építésében. Ez megköveteli pár­tunktól, hogy behatóan foglalkozzék az ifjúságunkban, végbemenő poéti­kai áta­l­kulással. A párt világosan kell, hogy lássa ifjúságunk politikai gondolkodásának, egész magatartásán­­ak fejlődését, mert csak így tudja meghatározni az ifjúság között vég­zett pártmunka eddigi eredményeit és hiányosságait, valamint, ennek a fon­tos területnek új feladatait. Mi jellemzi ifjúságunk jelenlegi po­litikai állapotát, gondolkodását és magatartását? Milyen a mi ifjúságiunk ma? Kifejeződnek-e ifjúságunkban is azok a nagy változások, amelyek né­pi demokráciánk megszilárdításával­­, a szocializmus alapjainak lerakásán munkálkodva, egész dolgozó népünk helyzetében és öntudatában végbe mentek? Természetesen, kifejeződnek! A magyar dolgozó ifjúság ma nem az, fm­i vol 8—10 évvel ezelőtt a régi, népelenk­is rendszer alatt és nem is az, ami vo­lt 1945—43 bam­­a fordul ®!. éve­ a proletárdiktatúra kivívása előtt. Az országunkban, népünkben végbe­menő változások népi demokráciánk összfe­jlődése gyökeresen megváltoz­­tatta ifjúságaink létét, tehát öntuda­tát,­egész szellemét is. A vá­tozás ab­ban ál­l­, hogy a magyar dogozó ifjú­ság egyre szélesebb tömegei mind tursai­osaibba­n, egyre lelkesebben vesz­nek részt abban­­ a munkában, amiel­­­­vel népünk lerakja a szocializmus a­lapjait, építi a szocialista Magyar­­országot. Ez vonatkozik elsősorban a Piunkis ifjúságira, de vonatkozik je­lentős mértékben a dolgozó paraszt­­fiatalságra és a tamilé ifjúságra is, amely egyre inkább vér dolgozó né­pünk véréből, hús­a húsából. De súlyos hiba volna mindebből azü­t, következtetést levonni, hogy a ma­ri var ifjúságban már minden rendben van, hogy a DISZ egyet­en feladata: el­venni az ifjúság Lendületét. Nem, elv­társak, a mi ifjúságunkban még korántsincs minden rendben. A mi if­júságunk öntudatában, maga­tartásá­­ban vanna­k még jócskán hibák, ame­lyek elől nem hunyhatjuk be szemün­ket és amelyekkel fel kell vennünk a harcot. Sztálin elvtárs sokszor hangsúl­yoz­­ta, hogy „az ifjúság a leghálásabb ta­laj a jövő építés­e számára“, mert a régi társadalom mérgező szokásaitól és hagyományaitól épp a­z ifjúság ...többé-­kevés­bé mentes1"; a mi nagy vezérünk mondotta, hogy „az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk, mert mentes minden régi tehertől, s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más.“ De Sztálin elv­társ arra is tanított bennünket, hogy ,,a mi ifjain­k nem egyformák. Vannak sopánkodó, fá­radt, kétségbeesett ifjak, vannak bát­rak, é etvidámak, olyanok­ akik aka­ratukban és törhetetlen győzni akará­suk­ban erősek. Lehetetlen­, hogy most, amikor az életben szé­tsz­aggatjuk a régi kapcsolatokat, és újakat terem­tünk . . .­­lehetetlen, hogy ilyen hely­zetben­­ az ifjúság velünk rokonszen­vező emberek egynemű tömege lé­pvén, hogy az ifjúságban ne legyen rétege­ződés, szakadás.“ A sztálini tanítás mindkét o­dalát fgyetembe kell vennünk, mindkettő vonatkozik a mi ifjúságunkra is. A mi ifjúságunkra is áll­ az, hogy a leghá­l­ásabb talaj a jövő építése szá­mára, hogy a múlt mérgező szokásai­­tól és hagyományaitól a leginkább mentes. Hiszen a 14—24 éves fia­tal­­ nemzedék, amelyre a DISZ-ne­k­­ tá­mpaszkodnia kell, a felszabadulás ide lép, csak. 7 17 éves volt, életének döntő élményeit, már nem a multbó­­­l hane­m do­liozó népünk győzelme­s lel­em­észkedésének korszakából merítette. Ezért van az, hogy az ifjúság sokkal kevésbbé van ler­helve és fertőzve a mult szokásaival és hagyományaival, mert az idősebb nemzedékek. De ezt net­dhajtjuk e, hogy a mi ifjú­­ságunkban már egyáltalán nincsenek nyomai a múlt fertőzésének? Nem, nem mondhatjuk el! Figyelembe kel venni, hogy­ országunkban a kapita­lista osztályokat még nem számoltuk fel teljesen, van még ku­áks­ág, van­nak még maradványai, a városi bur­zsoáziának, van kispolgárság, vannak még egyénileg gazdálkodó parasztok. És mindezeknek gyermekeik vannak, akik magukkal hozzák az életbe an­­­nak az osztályn­ak, annak a rétegnek, rokoni és baráti környezetnek a szo­kásait és erkölcseit, amelyből származ­­nak. Ezektől a rétegektől a munkás­­ifjúság nincs kínai fallal elzárva. A 20–24 éves ifjú, aki a felszabadulás­kor 13—17 éves, a fordulat évében pedig 16—­20 éves volt, bizony még sokszor magával cipeli a nációnál,istái, a k­érik állás­n­evelés fertőzését is. A legnagyobb hiba lenne, ha a párt, ha a DISZ lebecsülné az ifjúság ne­velésének nagy felad­atait és e fel­adatok nehézségeit, ha abból indulna ki, hogy az ifjúság úgyszólván már a maga egészében véglegeset­, ing,adó­,­zás né­lkül ,a párt mellett áll, már a párt biztos tairta lekiséretje. Mér; küzd­enünk kell­ a munkás-ifjú­ság soraiban a fegyelmezetlen­ség, a mimikához való felelőtlen viszony el­len. Még fellelhető ifjúságunk sorai­ban a cinizmus. Harcolnunk kell nem egyszer az antiszemitizmus, vagy so­vinizmus ellen. Ez utóbbi nem egy­szer már a népi demokráciához ala­kítva jelentkezik. Például abban, hogy szocialista építésünk sikereit a „ma­gyar faj felsőbb­rend­űségéve­l magya­rázzák. Ifjúságunk egy részében van még önző anyagiasság is, vannak olya­nok, akik a hazához, a közösséghez va­ló viszonyt kizárólag azon mérik, mit­, kapnak a társadalomtól és akik­nek az an­yagi érvényesülésen, a kar­rieren kívül semmi sem fontos. Még nincs minden rendben ifjúságiunk er­kölcse — nem utolsósorban szexuális erkölcse — tarén, a­­ szülőkhöz, a leá­nyokhoz, a családhoz való viszonyá­ban. A­ dolgozó nép soraiból a­z állam és a nép hatalmas áldozatai árán ne­velődő munkás és par­asztsz­áun­ázás­ú tanniialó, ifjúságunk bizony még nincs eléggé fe­vértezve a dolgozó néptől val­ó elszakadás, elidegenedés veszé­lyével szemben. Vannak a kozmopoli­tizmusnak is hatásai ifjúságunkra: a nyugati táncok, öltözködés utánzása­, a ,, jaan pecked­és“ stb. "Tapasztaltunk még negatív jelenségeiket, túlzott anyagi igényeiket, sőt­­ követelőzést, fe­­lelőtien viszonyt a tanuláshoz, eler­nyedést a nehézségek leküzdésénél. A mi ifjúságunkat a múlt burzsoá erkölcse általában kevésbbé terheli, min­t a felnőtt nemzedéket — és e­z ■ így nagyon jól van — de ugyanakkor ifjúságiunk kevésbbé van megedzve az élet nehézségeivel szemben, hiszen az ő múltja és felemelkedése még si­mább volt, mint népünk felemelkedése általáiban, ennélfogva a „sima“ a „bé­kés fejlődéssel“, a sikerekkel járó ve­szélyek,­­az elbizakodottság, a kitartás hiánya, a megalkuvás, vagy meglapít­ás a nehéz, áldozatokat követelő helyzetekben őt még inkább fenyege­tik, mint az idősebb nemzedéket. A pacifizmus elvesztő és mérgező hatását sem küzdöttük :e még ifjúsá­gunkban. Ezen a téren szintén sok a tennivaló. Amint az elvtársak az elmondottak­ be­­láthatják, ifjúságunk nevelése te­rén pártunk nagy feladattok elvégzése előtt áll. Farkas elv­társ ezután a DISZ szer­vezeti erejéről beszélt, hangsúlyozva, hogy az új nemzedéknek nem a döntő többsége hanem csak kisebbsége, mintegy 35 százaléka van a DISZ ben. Gyengeségei és hiányosságai­ dacára , folytat!« Farkas elvtárs — a DISZ. ■­e különösen az úttörő-mozgalom már komoly erőt képvisel az ifjúság kö­zött. Pártunknak azonban a DISZ fej­lődését nemcsak szervezeti, de politi­­kai szempontból is meg kell vizsgál­nia. Milyen politikai célokat és f­ Lidito­­kat tűzött ki pártunk a DISZ­­­ elé és hogyan oldotta meg ezeket a DISZ? Pártunk Központi Vezetősége a DISZ alakuló kongresszusához intéz­ett levelében ezeket a gólokat és felada­tokat a következőkben f­oglalja össze: „A Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakulása lehetővé teszi, hogy a m­agyar ifjúság, a Komszomol dicső példájához hasonlóan, szo­rosan a párt mögött felsorakozva, betöltse hivatását a szocializmus építésében: minden területen a párt legjobb segítője, a szocializ­mus építésének rohamcsapata le­gyen. A Dolgozó Ifjúság­­ Szövetsé­gének megtisztelő hivatása, hogy erre a feladatra felkészítse a ma­gyar ifjúságot. Ezért a szövetség vezetőinek meg kell szívlelniük Lenin tanítását; „Az ifjúság fel­adatait általában, a kommunista ifjúsági szövetségek és minden­féle más ifjúsági szervezet fel­­adatát­ különösképpen egyetlen szó­val lehetne kifejezni: tanulni". Az ifjúság között végzett munkában azonban csak kezdeti eredményekről lehet beszélni. Dolgozó és tanuló ifjú­ságaink n­­agy politikai változása és fejlődése mögött a DISZ —1 és tegyük hozzá — a párt munkája az ifjúság között álló lába miért eím­aradt. Elvnek a nem kielégítő helyzetűek ;ez oka döntő mértékben abban kere­sendő, hogy párt­szervezet­eink mind­mái­g nem értették meg eléggé a Komszomo­hoz hasonló ifjúsági szer­vezet jelentőségét, ezért­­ nem fordítot­tak rá elég gondot, nem vezették, tá­­mogatták s nem ellenőrizték eléggé. A felelősség az ifjúság között végzett munka nem kielégítő helyzetéért első­sorban a pártot terheli. A DISZ, elv­társak, csak a párt vezetésének biz­tosítása által válhat a dicső horiszo­­ntok­hoz hasonló forradalmi ifjúsági szervezet: 6, a magya­r nép új­ nemze­dékének olyan harcos iskolájává, amely szocialista­­ szelleműi ■ nevelésével e­lf­ogj­a a fiatalok döntő többségét. A DISZ fejlődése nem kielégítő azért s­em­­, mert sokáig éreztette hátá­ját munkájában­ az, hogy két évvel ez­előtt kü­lönb­öző rétegszervezetekből, a SZIT-ből, az EPOSZ-ból, a Diákszö­vetségből, és a laza MIXSZ-ből szüle­tet­t meg. Ezekben a vegyes öösszeté­telű réteg­szervezetekb­en nem volt megije­e­ően biztosítva a párt vezélé­se s ezért nem is dolgozhattak kielé­gítően­ pártunk politikájának szellemé­ben. Akkor, 1948-ban­. még nem voltak meg a politikai feltételei annak, hogy pártunk vezetése alatt egy egységes ifjúsági­­ szervezetet hozzunk létre. Csak jóval a fordulat éve után terem­­­edtek meg ennek a feltételei. Erről Rákosi elv­társ,­­ a Központi Vezetőség 1950 február 10­-i ülésén tartott be­számolójában a következőket mon­dotta : • Az ifjúság körében megértek a dolgozó fiatalok minden rétegét egységesen összefogó szervezet lét­rehozásának előfeltételei. Az ifjak megértették, hogy eljött az ideje, hogy nálunk is meg kell terem­teni azt az egységes szervezetet, amely a Szovjetunió Komszomol­­jáh­oz hasonlóan elősegíti az ifjú­ság szocialista nevelését és pár­tunk utánpótlását az ifjúság köré­ből.“ Rákosi elv­társ ebben a beszédében Pártunk új ifjúsági politikáját vetette fel, ami r­acv jelentőséggel bírt nem­csak az ifjú­••ági mozgalom.han do’g ■»■zó párttagok, de egész pártunk számára is, h­ogy mit j­e ’entelt pártunk új i­fi Ti - sági pol­iti­ká­i­ és ez­/»’ kancsó'alovan "'•'Íven új feladatok állanak a»ártszer­­vezetein­k elől*, mindezt a Központi V­ezetős­ég a párt ifjúsági szövetségé­nek létrehozásával kapcsolatosan a pártszervezetekih»/ intézett levelében határoz’ i meg. Ebben a levélben pár­­tunk a következőkre utasította szerve­zeteit : 1. Rendszeresen irányítsák, segít­sék és ellenőrizzék a hozzájuk tar­tozó ifjúsági szervezetek munká­ját. Minden párb­izottságl­Mi­ás pártszervezetben közvetlenül tit­­kár vagy a szervezőtitkár felelős az ifjúsá­g­i szervezet munkájáért. 2 Gondoskodni kell erről, hogy a pártszerve­ rtek vezetőségébe és a r>ártbizott*ágokba beválas*_zá!f­s»t­i!iií*árti szervezet, illetve bizottság titkárát, amennyiben pártunk tas­­sa. Almi <>z nem tiár [UNK] 1 mrg. ot! is be kell vonni az ifjúsági szer­vezet titkárát a pártvezetőség munkájába. .­. Biztosítanii kell, hogy a fiatal párttagok és tagjelöltek lef­elősei szerint az ifjúsági szervezetben végezzék pártmunkájukat. A tapasztalaalok azt igazolják, hogy p­ártszervezetein­k nem értették meg eléggé azokat a feladatokat és köte­lességeket sem amelyeket a Központi Vr­­őség levele az ifjúsági szövet­ség vezetésével kapcsolatosan felve­tett és ennek következtében n­agyon hiányosan hajtották végre. A DISZ is hibát követett el, mert nem törte ma­gát, hogy érvényesítse a párt vezeté­se által biztosított jogait, nem törődött eléggé a maga részéről azzal, hogy mindenütt megkapja azt az irányítást, és azt a támogatást a párt részéről, amely nélkül eredményesen dolgozni nem tud. E­­­ legfontosabb hibák mellett a DISZ fejlődését komolyan zavarta — és még ma is zavarja — funkcioná­riusainak igen nagyméretű fluktuá­ciója. Hogy milyen komoly hiányosságok nyila­tkozonak pártszervezet­eink mun­kájában a DISZ vezetése terén, azt a DISZ szervezetekben és részben a DISZ intéző bizottságában is elbur­jánzott bürokratikus vezetési stílus is igazolja. A DISZ-szervezetek és részben az intéző bizottság vezetési stílusára nagymértékben jellemző a tömegek­től való elszakadás." A DISZ vezetői hosszú hónapokon át nem járnak ki a DISZ alsóbb szervezeteihez, me­gyei, városi, járási és különösen üzemi szervezeteihez. Nagyon ritkán — vagy egyáltalában nem —• fordul­­ e­ő az, hogy a DISZ vezetői a jó­égi gyűléseken az ifjúságihoz szólnak. Felvetődik a kérdés, hogyan ..irá­nyítanak“ tehát mégis a DESZ ve­zető szervei a tömegekkel való eleven kapcsolatok hiá­nyában? Erre csa­k az­zal­ lehet válaszolni, hogy a körleve­lek halmaza vad és rengeteg belső ülésezéssel. A DISZ­­ vezető szerveinek mimika társai idejük tekintélyes részét üléseken és határozatok, körlevelek megírásával töltik el. A DISZ intéző­bizottsága és titkársága például 1952 január 1-től június 6-ig­­ 12 határoza­tot küldött a megyei bizottságoknak. Ezeket a központi határozatokat a megyei bizottságok szintén újabb ha­tározatokká dolgozzák fel, és azokat a­­ járási bizottságoknak küldik meg. Megállapítottuk például hogy a pest­­megyei DTSZ-bizottság az elmúlt év­ben 129 Ha­tárossalot kapott a DISZ központjától. Feltételezh­e­tniénk, hogy akkor, ami­kor a DISZ nagyrészt körleveleken és határozatokon keresztül v­ezet, meg­tesz mindent, h­ogy azokat ellenőrizze is. Sajnos, meg kell­ azonban állapí­tani, hogy a DISZ intéző bizottságá­­ba­n­ hiányzik a vezetésnél az ellen­őrzés. Keveset — vajmi keveset — törődnek a DISZ-nél a hozott határo­zatok sorsával, végrehajtásával. A DISZ intéző bizottsága nem nézi meg rendszeresen, hogy mi a további sor­sa a DISZ szervezeteinél hozott hatá­rozatoknak, hogyan hajtják végre s egyáltalában végrehajtják-e a hatá­rozatokat. Nem adják meg a végre­hajtáshoz szükséges támogatást és így nem is tudják, hogy az alsóbb DISZ-szervezetek az intéző bizottság határozatainak nagy részéről már rég meg is feledkeztek. Pártszervezeteink­nek a jövőben feltétlenül meg kell mindent tenniük annak érdekében, hogy megtanítsák a DISZ-szervezetek vezetőit a kommunista vezetés stílu­sának elsa­já­ ilására. A DISZ-szerveze­­tek vezetői értsék meg: a jó veze­tésnek döntő feltét­ele az, hogy ismer­jék a tömegeket, ismerjék saját szer­vezeteiket, hogy állandóan és folya­matosan eleven kapcsolatban legyenek az ifjúsági tömegekkel és szerveze­teikkel. A DISZ-re is teljes mértékben érvényes az a sztálini tanítás, amely az ellenőrzést a pár­tmunk­a egyik döntő tényezőjének tekinti. A DISZ munkáját gyengítette to­vábbá az ú a rekláriánus szellem, amely fellelhető a DISZ szervezetei­ben és amely többek között kifejezés­re jut abban is, h­ogy mechanikusan kopírozzák a pártot, annak módsze­reit, továbbá abban, hogy számos NiSZ-szervezet elhanyagolja az­­ ifjú­ság sport- és kulturális kérdéseivel való foglalkozást, ,­­Nagy­on kom­olygn fel ke­l pártunk­nak elnis arra a tényre, hogy a DISZ-ben lényegében a itó—20 -­as fiatalok vannak, tehát a fiatalságnak csak öt korosztálya. Igaz, ennek az öt korosztálynak nagy többsége le­nt van, a DISZ-ben, de az is igaz, hogy a fiatalság hat korosztálya majdnem teljes egészében hiányzik a DISZ- szer­vezet­ből A 30 éven felüli ifjúság távoltartja magát a DISZ-től, mert a DISZ politikai, nevelő, kulturális mun­kája nem elégíti ki igényeit. A DISZ bürokratikus vezetési stílusa a töme­gektől való részbeni elszakadása és az­ a tény, hogy a DISZ funkcionáriu­sai közül még ez év márciusában a központban 25 százalék, a megyékben 50 százalék. Budapesten 56 százalék 10—21 éves volt, szintén nem hatott valami nagy vonzóerővel a 20. éven felüli fiatalságra. Ezen a léven a­z utóbbi időben történt némi javu­ás a DISZ-ben, Pártnak Politikai Bizottsága ez év februárjában felfedte a DISZ-nek a komoly hiányosságait és megtette a szükséges intézkedéseket ezek­nek­­ a hiányosságoknak a me­gszü­n­te­tésére A Politikai Bizottság február 2>­-án ho­zott határozata a pártmunka megerő­sítéséről­" az ifjúság között a követ­kezőképpen intézkedik: ..Arra kell törekedni, hogy a 24 éven aluli fiatalok elsősorban a párt legfontosabb­­ segédcsapatá­ban, a F­ISZ-ben dolgozzanak, po­litikailag ott képezzék magukat és aktív munkát ott végezzenek A pártbizottságok és a pártszerve­zetek a JHSZ szervezeti megerősí­tése és a párt egészséges utánpót­lásának biztosítása érdekében a 24 éven aluliak közül tagjelöltnek csak a termelésben, a tanulásban, a társadalmi munkában kiváló ér­­demeket szerzett fiatalok legjobb­­­­jait vegyék fel. A pártbizottságok ellenőrizzék és segítsék elő, hogy a területükön dolgozó DISZ-bizottságok vezetői és munkatársai, valamint fonto­sabb DTSZ-szervezetek titkárai kel­lő politikai képzettséggel és ta­pasztalattal rendelkező, a feladat ellátására alkalmas — lehetőleg 20 éven felüli — káderek legyenek és hogy a DISZ-bizottságokban és a vezetőségekben kialakuljon eg­y stabil mag olyan fiatalokból, akik már e­ii vannak a kötelező katonai szolgálaton, valamint a női káde­rekből. A pártbizottságok a DISZ szervek megerősítése céljából ad­janak a DKSZ-nek politikailag fej­lett és lehetőleg már pártiskolát végzett. 24—26 éves párikádereket és segítsék, hogy a hatáskörükbe tartozó DISZ-vezetők mielőbb el­végezzék a beosztásuknak megfe­lelő pártiskolát.“ A Politikai Bizottság február 38-i határozata az ifjúság között végzendő pártm­unka és a DTSZ politikai és szervezeti fejlődésének új szakaszát nyitja me­g. A határozat eredménye­ként a DISZ-ben komolyan meg kell, hogy nőjön a politikailag fejlett veze­tők száma, ami törvényszerűe­n maga után kell, hogy vonja a DISZ-szerve­­zet magasabb színvonalú politikai ne­­velőmunkáját, az ifjúság eredménye­sebb bekapcsolását a termelésbe, a szocialista versenybe, a tszcs-k meg­szilárdításába , maga után kell, hogy vonjja a jobb tanulást. A Politikai Bi­zottság e nagyjelentőségű határozatá­nak helyes végrehajtása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megnőjön a DISZ vonzóereje, népszerűsége az új nemzedék milliós tömegében és ezen belül a 20 éven felüli ifjúság között is, ami kifejeződik majd a DISZ t­ag­lé­tszá­mának gyorsabb növekedésében. Örvendetes tényként lehet megáll­a­­pítani, hogy a Politikai Bizottság feb­ruár 28-i határozatát pártszerveze­teink, különösen megye­i, városi, járási bizottságaink eredményesen kezdik végrehajtani. Június 6-ig. nem le.jé* adatok szerint országosan több, mint 3200 párttagot küld'-k .) í risz a.' vevő­­leink 3 DISZ erősités­ére. De a DISZ nem k­erült fel mV. * arra, hogy ezt a part-megerősítés' szervezet cin betű­t gyorsan és átgon­doltan lebonyolítsa. VonJ.:!tu!!an ál­lí­tották funkcióba ,az új kádereket és (Pokytatás a 2. oldason)

Next