Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-27 / 200. szám

1952 AUGUSZTUS 27 NAPI Mezőgazdaságunk termelési feladatai Az idei kedvezőtlen­ időjárási viszo­ny­ok mellett gabona­te­rmésünk el­érte azt, hogy teljes mértékben fedez­ze dolgozó népünk szükségletét. Bár egyes helyeken a tavalyinál al­acso­nyab­b termése­re­d­m­ény­e­k­e­t értünk el, de ha átlagosan nézzük megyénk búza, árpa, rozs és zab termését, lát­­hatjuk azt hogy nem sokkal marad­tunk alább a múlt évi termésátlag­tól. Vannak községeink, ahol túlszár­nyalják múlt évi termésátlagot. Ma­gyarke­szín például az egyéni dol­gozó parasztság közel 9 mázsás hol­­dankénti átlagtermést takarított be búzából. Különösen termelőszöve­tke­zet­einkn­él mutatkoznak ezen a téren szép eredmények. Nem egy termelő­­­szövetkezetünknél, ahol a múlt gaz­dasági évben jól felkészültek az őszi munkálatokra, szép terméseredményt takarítottak be. Mint például a faddi Kossuth termelőszövetkezet, ahol a jó előkészített talajon a szovjet agro­technika alkalmazásával 13 mázsás átlagtermést értek el, vagy a mucsi V­örös Zászlónál, ahol ugyancsak há­rom mázsás holdankénti átlagtermés­­sel takarítottak be többet, mint az Egyénileg dolgozó parasztok. Még jobb gabonatermést takarít­hattunk volna be, ha vetéseinket nem éri a tavaszi fagykár és kedvező lett volna a tavaszi valamint a nyári időjárás. A szárazság azonban ko­moly termény­kiesést okozott, ha a gabonánál nem is mutatkozott an­­­nyira meg, de a kapásoknál és­­ száraz takarmányoknál alaposan érezteti hatását. Kukorica, burgonya és répa termésünk lényegesen kisebb lett, mint a kedvező időjárás esetén. De a szálóastakarmányok és szénaféle­ségek is lényegesen kevesebb termést hoznak, mint azt a nyár eleji kilátá­sok mutatták. Ezt a szárazságot azon­ban megyénk területén sem mondhat­­juk általánosnak. Állami gazdasá­gaink­b­an, te­rm­el­ősz­öve­tek­ez­e­te­i­n­k­ben, de egyes dolgozó parasztoknál­ is mu­tatkozik, hogy milyen nagy jelentő­sége van az idejében elvégzett nö­vényápolási munkálatoknak és a jó ta­l­a­jel­ők­é­szí­t­é­s­n­ek. Szocialista szektorainkban ahol a vetéseket jól előkészített talajban, oszd mélyszántásokon végezték, lé­nyegesen jobb lesz a­­ ka­pásnövények terméseredménye is, mint azokon a földeken, ahol­­ a gépi munkát nélkü­lözve, az egyéni dolgozó parasztság saját ig­aerejével igyekezett azt elvé­­gez­ni. A szárazság kártevése ellen a mélyszántás mellett a helyes agrotech­nika alkalmazása is nagy segítséget nyújt a talaj nedvességén­ek gazda­ságos kihasználására és a termés fo­kozására. Azokban az állami gazda­ságokban és term­előcsoportokban, ahol bátran alkalmazták a szovjet agrotechnikai eljárásokat, megmutat­kozik az eredmény. A tamási Vörös Szikra, a szedresi Petőfi a te­ngeláci Petőfi, a nagyszékelyi Dózsa, a kis­­székelyi Szabad Népi­­ a májusi Kos­suth, de még sorolhatnánk tovább azoknak a termelőszövetkezeteknek és csoportoknak neveit, ahol a száraz időjárás ellenére is haragos zöldek a kukoricák és mindezeket annak köszönhetik, hogy a jó talajelőkészí­tés mellett alkalmazták a négyzetes vetést, pótbeporzást és a helyes nö­vényápolást. A szárazság elleni harcnak ma még megyénkben is kevés követője van. Egyre többen felismerik a fejlett ag­rotechnikai módszerek alkalmazéi­á­­nak jelentőségét, szélesedik a száraz­ság elleni küzdelem. Ma már több helyen fásítással és öntözéssel har­colnak az aszály kártevései ellen. Kormányzatunk is egyre nagyobb se­­gítséget nyújt a fokozódó gépesítés­sel ami egyik biztosítéka a jó ter­més előfeltételeinek. Láthatjuk azt, hogy azokban a termelőszövetkeze­tekben, vagy állami gazdaságokban, ahol ez évben is öntözéses gazdálko­dást folytattak, mint például a bony­hádi Dózsa, Szabad Föld és még egy pár termelőszövetkezetekben szén eredményeket értek­ el a gabonafélék­nél mutatkozó terméskiesés öntözéses gazdálkodásuk terményének értéke egyensúlyozta. Nem szabad tehát csüggednünk a szárazság elleni küz­­delemben, mint azt Kalinin elvtárs is mondotta 1926. májusában: „A jó pártmunkás legértékesebb tulajdonsá­ga az hogy ünnepé tudja tenni min­dennapi munkáját és a­ hétköznapok egymást követő akadályait le tudja győzni; hogy a gyakorlati élet nap­­ról-napra, óráról-órára felmerülő aka­dályai nem fosztják meg lendületétől; hogy a hétköznapi akadályok hínár­jában megnő, megerősödik akarat­ereje; hogy a napi munkában meglát­ta és sohasem téveszti szem elől azt a végső célt, amelyért a kommuniz­mus harcol." Kalinin elvtárs szavai világosan megmutatják, hogy mik a feladataink a mezőgazdasági munkálatokban. Megmutatják, hogy siránkozás sem­mit sem használ, helyette okosan és határozottan kell cselekedni. Mező­­gazdaságunk dolgozóinak éppen úgy, mint a jó pártmunkásnak,­­le kell küzdenie a nap­róll napra és óráról­­órára felmerül akadályokat mert csak így tudja elérni azt, hogy elke­rülje a mostoha időjárás okozta sú­lyos következm­­ényeket. Megyénk dolgozó parasztságának látnia kell hazánk gyorsan fejlődő ipari ország­gá lett és iparunk adja nemzetgazda­ságunk jövedelmének nagyobbik ré­szét. Ipari munkásságunk számtalan­szor bebizonyította, hogy milyen nagyszerű teljesítményekre, hőstettek­re képes. Ezt láthatjuk épülő me­gyénkben is, ahol utak, artézi kutak, villamosítás, kultúrotthon és egyéb szociális intézmények létesülnek, me­­l­ye­k min­d dolgozó parasztságunk jobblétét biztosítják. Éppen ezért az a feladat áll megyénk dogozó pa­rasztsága előtt, hogy saját erejüket te­lj­es mértékben kihasználva, minél szervezettebben,­­gondosabban felké­szüljön az őszi­ betakarítási munká­latokra és az őszi betakarítási mun­kálatok mellett, a gyengébb termés­eredmények mellett őszi begyűjtési tervét is maradéktalanul teljesítse. Dolgozó parasztságunknak nem sza­bad szem elől tévesztenie, hogy ami­lyen mértékben ő ad az államnak, a­z állam is olyan mértékben segíti me­gyén­k szocialista fejlődését. Hogy az ő­s­zi begyűjtési tervünket sikeresen teljesíthessük, alaposan fel kell ké­szülni pártszervezeteinknek is. Fel kell világosítani a dolgozó parasztsá­got arról hogy a falu további fejlő­dése és­­ a dolgozó parasztság életszín­­vonalának emelkedése függ attól, hogy mennyiben­ teljesítjük beadási kötelezettségünket. Községi taná­csainknak is az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben kell támaszkodni a begyűjtési állandó bizottságokra az élenjáró dolgozó parasztokra. Hasz­nálják fel­­ a gabonabegyűjtésnél szer­zett tapasztalatokat, szerezzenek ér­vényt a törvényes rendelkezéseknek A gabona begyűjtése is megmutatta azt, hogy azokban a községekben, ahol a tanácsok szorosan­­ együttmű­ködtek az állandó bizottságokkal, val­­­amint a párt- és tömegsz­ervezetekkel, szép eredményeket értek el. Ezt­ lát­hatjuk Kisvejkéin is, mely megyénk területén az elsők között kapta vis­­­ssza a szabadpiac értékesítési jogát, mert gabonab­eadási kötelezett­ségét maradéktalanul teljesítette. De ezt láthatjuk Udvari községben is, ahol­­az állandó bizottsági tagok munkája hozzásegítette a községet ahhoz, hogy a gyönki járás területén példaként haladjon a többi községek előtti A begyűjtési munkálatok mellett azonban komoly gondot­­ kell fordíts­nunk állataink takarmányának bizto­sítására is. Takarmánytermésünk jó­val szűkebb a vártnál és különösenn kései másod­vetésű növények fejlődé­­sében mutatkozik komoly hiányosság. Éppen­­ ezért­­ takarékoskodnunk kell tak­­armá­ny készle­tünkkel, meg kell ra­­gadnunk minden lehető alkalmat arra­, hogy állatainknak megfelelő mennyi­ségű nedvdús takarmányt biztosít­sunk. Feladatunk tehát az, hogy a kukor­icatörés után azonnal takarít­suk­­ le a szárat és abból minél többet silóz­zunk le. Silózáson keresztül tud­juk biztosítani téli takarmányszük­ségletünket, ami nagyban hozzájárul állatállományunk fejlesztéséhez­, ter­­melékenységének hozamához. Az el­múlt gazdasági év bebizonyította, hogy mennyire alkalmas erre a cél­­raz ároksiló. A silózásra fel kell használnunk a különböző takarmány­hulladékok, mellett­e napraforgó tá­nyérját és mindazokat a másodvetésű növényeket, melyek a mostani kiadós eső után fejlődésnek indultak. Ves­sünk minél több csibehurt pohánkát, téli­ káposztát, csníilagfűztőt, és mus­tárt, ezek a növények, ha nem is ér­nek be tejes egészében, de nagy mennyiségű nedvdús takarmányt nye­ ■ű­nik előlük, ami megkönnyíti állat­­állományunk téli takarmány ellátását. Kormányzatunk ezen a téren is ko­­moly segítséget nyújt .tem­­etőszövet­­kezeteink­nek és egyénileg dolgozó parasztság uruknak. A beadáson felüli sertés­hizlalások megkönnyítésére me­gyénkben is olyan szerződéskötések váltak lehetővé, melyek keretében dol­gozó parasztságunk minden beadáson felül, hizlalt sertéshez két mázsa­­ ke­mény takarmányt kapnak állami áron és a hizlalás kezdetén 400 forint előleget kapnak. Emellett a hízó át­adásakor kilogramonkén­t 12.50 forin­­tos árban lesz kifizetve. Az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez és a betakarítási mun­kálatok időbeni elvégzéséhez nagy segítséget kell nyújtandók gépállo­mása­inknak­ is. Támogatniuk kell ter­mel­őszövetkezeteinket egyénileg dol­gozó parasztságunkat, az őszi szántá­si, vetési munkálatok mellett a siló­­zási tervek telj­esí­tésében is. Állami gazdaságainknak és a földművelés­­ügyi minisztérium szerveinek arról kell g­ondoskodniuk, hogy a cserében adott minőségi vető­magvakat a fal­vak idejében megkaphassák. Dolgozó parasztságunk tehát ezen a téren is nagy segítséget kap kormányzatunk­tól. Most tehát az a feladat, és az idei tapaszta­la­tok is arra tanítanak bennünket, hogy az aszály kártevé­sek megelőzésének érdekében, még most ősszel m­eg­kezdjük a küzdelmet, hogy ezen keresztül is biztosítsuk jövő évi magasabb termés ere­dm­é­nyünket. Dolgozó parasztságunk az­zal védi a jövő évi termést az eset­­leges szárazság ellen, ha a minisz­tertanács határozata általi megszabott határidőre gondosan végzi a trágyá­zást, őszi szántást, vetést és mély­szántást. Különöse­n nagy figyelmet kell fordítaniuk a gépi munka jelen­tőségére, mivel a traktoroké lényege­sebben mélyebben szánt, mint a fo­gató,s eke. Állatállományunk jövő évi takarmányozása szempontjából szük­­séges az, hogy teljesítsük, sőt tűitel­jes­ítsü­k az ő­szi takarmánykeverékek vetésén­ek tervét. Lássunk tehát hoz­z­á idejében a megjelölt feladatok lel­kiismeretes elvégzéséhez. Minden le­hetőség­ünk megvan ahhoz, hogy munkánkat siker koronázza álla­munk, a dolgozó nép állama­­ teljes erejével ott áll a dolgozó parasztság mellett és helyes intézkedésekkel nagyarányú szerződéses sertéshizla­lással segíti a betakarítást, a b­egyűj­­tést, az állatállományunk fejlesztését. Ezekben a munkálatokban és a szárazság elleni küzdelemben egy­aránt élen kell járniok a falus­i kom­munistáknak, párt- és tömegszerveze­teknek. Az a feladatuk, hogy szerve­zetts­ég­ükkel, öntudatos fegyelmükkel, szorgalmas, jó munkájukkal és pél­damutatásukkal biztosítsák az átme­neti nehézségek legyőzését. Példamu­tatásukat követni fogja országszerte a falu dolgozó népe és az eredmény, amit így elérnek, újabb sikereknek és győzelmeknek lesz záloga. Taná­cs­aink, gépállomásaink és termelő­szövetkezeti vezetőinknek is minden igyekezetükkel segíteniük kell a­z előt­tünk álló feladatok megvalósítását, fel kell világosítani­uk a dolgozó pa­rasztságot, hogy az őszi munkálatok­ra való felkészülés, valamint a mi­nisztertanács határozatának betartása minden becsületes dolgozó paraszt­nak hazafias kötelessége és jövő évi t­er­més-e­r­edm­é­nyü­nk b­iz­tos­í­tásá­nak Újabb községek és temető szö­vetkezetek kap­t­ak sza­badp­iaco­t Megyénk területén egyre nagyobb mértékben emelkedik azoknak a köz­ségeknek a száma, melyek augusztus 20- ra tett vállalásaikban felajánlot­ták, hogy begyűjtési kötelezettségü­ket teljesítik...Nap, mint nap újabb községek k­apták meg ezen keresztül a begyűjtési minisztérium által biz­tosított szabadpiac értékesítés jogát. Tolna megyében augusztus 18-tól 21- ig az alábbi községek és termelő­­csoportok kapták vi­ssz­a a szabad­piaci értékesítési jogukat: Mözs, Borsád, Nagyszékely, Tamási, Paks, Kistormás. Ezek a községek 100 szá­zalékig teljesítették kenyér és takar­m­á­ny gabonabeadásukat. Termelőszövetkezeteink közül a harci ít­élet, a miszlai Béke, a felsőnyéki­­ ötös Csillag­, az ozorai II. Pá­rt kongresszus, a pari Béke, a kisszékelyi Felszabadulás, az udvari Alkotmány és a Petőfi te­rmelőcso­­portok, a kisszékelyi Haladás, a hügyészi Ej Barázda, a diósberényi Március 9 és a Vörös Csillag ter­melőcsoportok kaptá­k vissza a sza­badpiaci értékesítési jogát A PARTELET HÍREI Záróvizsga a bonyhádi pártiskolán Augusztus 16-án délelőtt a jól sike­­rü­lt műsorral zárult az MDP Párt­­iskola második csoportjának a­z isko­lától való búcsúja. Az iskola hall­gatói megyénk legiia­rcosabb, leg­­ön­tudatosabb dolgozóiból tevődtek össze, akiket a tanfolyam egész tar­tam­a alatt a szocializmus magasztos esz­méinek m­g­­va­l­ós­ít­ásáér­t el­v­ég­z­e­tt - de munka tudata vitt tanulmányaik­ban előre. E célkitűzések megvalósí­tásában vetett bizalom kifejeződött a záróünnepségen, amikor búcsúb­eszé­­dében Erős elvtárs Sztálin és Rákosi elvtársak életét és munkásságát he­lyezte példaképül a tanfolyam hall­gatói elé azzal, hogy azt fogadjuk és követjük. A tanfolyam hallgatói a beszéd elhangzása után egy ember­ként tettek fogadalmat nagy és hides vezetőinknek. Nagyszerűbben befe­jezni tanfolyamot ennél nem lehet, ahol a dolgozók harcos kiállása így m­egn­y­ilat­kozo­tt. Ezután az iskola­vezető mondta el a záróbeszédét, melyben figyelmez­tette a hallgatókat fogadalmukra, melynek tudatában elindulva állo­máshelyükre friss lendülettel tegye­nek eleget kötelezettségeiknek. A begyűjtés túlteljesítése után fokozzák a mun­kát a paksi népnevelők Mi, paksi népnevelők örömmel je­lentjük, hogy a paksi járás 100 szá­­­zalékra teljesítette begyűjtési köte­lezettségét. Paks község maga 105,7 százalékra teljesítette gabona­be­adási kötelezettségét augusztus 18-ig. Nép­nevelő munkánk hiányossága, hogy a begyűjtés mellett nem foglalkoztunk a termelőcsoportokkal, noha tudjuk, hogy Pakson az ellenség­, a klerikális reakció erős agitációt folytat a dol­gozó parasztok között. Minden ha­zugságot igénybe vesznek, hogy népi demokráciánk fejlődését akadályoz­hassák. Nekünk, népnevelőknek jó felvilágosító munkával kell­ vissza­­vernünk a rágalmakat, de ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha a népne­velők szorgalmasan elj­árnak a párt­­napokra­ és népnevelő értekezletekre, ahol bőven kapunk segítséget felvilá­gosító munkánkhoz, ,s emellett s­zor­galmasan átolvassuk a Szabad Né­pet és a Tolnai Naplót, valamint a népne­velőfüzeteket. Velünk szívesen beszélgetnek a dolgozó parasztok — mert ahogy mondják — most népnevelők jönnek hozzánk, nem úgy, mint a régi vi­lágban, amikor végrehajtók, csend­őrök jöttek. A dolgozó parasztok nagy része tudja már, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás mennyivel kön­­­nyebb életet és sokkal nagyobb ter­mést biztosít. Ahogy a begyűjtésben is jó mun­kát végeztünk, megfogadjuk, hogy ennél is jobb munkát végzünk a ter­­melőcsoport alakításában, s rövide­sen jóval nagyobb eredmény fog mutatkozni ebben is a paksi járás­ban. Lövi Mihály népnevelő, Paks. Szilárdítsa meg a a Paksi Téglagyár szó A szocializmus építésében a szak­­szervezeti bizottságok feladata, irány­elve megváltozott, más, mint a fel­­szabadulás előtt volt. Különösen a munkafegyelem szilárdítására és a tervek maradéktalan teljesítésére kell mozgósítani az üzemek, vállalatok dolgozóit. A Paksi 1. Téglagyár szak­szervezeti bizottsága ezt a feladatát nem tölti be teljes egészében. A dol­gozókat bevonták a szocialista mun­ka­versen­ybe, de nem kellő mérték­ben, nem folytattak nevelőmunkát annak érdekében, hogy minden dol­gozó a terv teljesítését magáévá te­gye és úgy termeljen, hogy az üzem tervelőirányzatát a kollektív munka alapján teljesíteni tudják. Különösen a munkafegyelem meg­szilárdításában nem végez a tégla­gyár szakszervezeti bizottsága olyan munkát, mint azt meg lehetne kíván­ni. A szakszervezeti fegyelmi bizott­ság nem vonja felelősségre a rend­bontókat, olyanokat, mint Sir ffvát m­unka­fegye­l­m­e­­­k szervezeti bizottsága és Müller Máriái, akik a munkaidő alatt fegyelmezetlenkedn­ek, nem dol­gozzák le hasznos termelőmunkával munkaidejüket. A műszaki vezetőség sem követ el mindent a munkafegye­lem megszilárdítása érdekében. Enge­di azt, hogy­ a dolgozók egyik mun­kahelyről a másikra vándoroljanak. Alkalmazni kell az előfeltételek biz­tosítása érdekében az állandó mun­kahelyek bevezetését Állandósítani kell a dolgozókat a vagonraskáshoz, kocsitoláshoz, vagy a nyers géphez. Ha ez­ megtörténik, akkor a fogye­­lem megszilárdul. Természetesen a szakszervezeti bizottságnak még jobb munkát kell végezni e téren. A munkafegyelem megszilárdításá­ba be kell vonni az élenjáró dolgo­zókat, olyanokat, mint Magyar Jó­zsef, aki munkaterületén megszi­lárdította a fegyelmet és ennek kö­vetkeztében teljesítménye állandóan­ emelkedik. Jasinka György levelező. Gépállomásaink versenyállása Gépállomásaink versenye az augusztus 20-i értékelés szerint az alábbi sorrendben mutatkozik meg: Cséplésben a legjobb ered­ményt a pincehelyi gépállo­más érte el, cséplési tervét 129,1 százalékra teljesítette. Az iregszemcsei gépállomás második helyen áll 11, 9 szá­zalékos teljesítésével, a teve­li foglalja el a harmadik ke­­helyt, aki tervét 100 százalék­ra teljesítette. Legnagyobb lemaradás a duna­­szentgyörgyi gépállomásnál, mu­tatkozik, akik cséplési tervét 305 százalékra teljesítette. A mözsi gépállomás 60,5 százalékra, a töb­bi gépállomások pedig 60 és 80 százalék között teljesítették csép­lési tervüket. A talajmu­nkálatokban a dalmamli gépállomás halad az élen, tervét 146.3 százalékra telje­sítette. Nyomon követi a sárpili­si gépállomás tervének 133­4 s­­zá­zalékos teljesítésével, majd a nagykónyi 124.8 százalékos teljesí­tésével és a hőgyészi 106 szá­zalékos teljesítésével. Talajmun­kálatoknál a legnagyobb lemara­dás a szedresi gépállomásnál mu­tatkozik, 26.4 százalékra teljesítet­te tervét. Nem sokkal jobb a bölcskei gépállomás tervének tel­jesítése sem, 31­3 százalék, a mö­r­zsi gépállomásé pedig 45.9 száza­lék. Másodverésben a pincehelyi és a dalmandi gép­állomások haladnak az élen. A pincehelyi gépállomás T222 szá­zalékra, a dalmandi pedig 106.6 százalékra teljesítették tervüket. Elzen a téren a legnagyobb lema­radás van a varsádi gépállomás­nál, ahol mindössze 4,5 százalékra teljesítették tervüket. Nem sok­kal jobb a nagydorogi gépállomás tervteljesítése sem­ előirányzott, tervének mindössze 8­3 százalékát teljesítette. A másod­vetési terv teljesítésében komoly lemaradá­sok vannak a többi gépállomá­soknál is. A bonyhádi és a bölcs­­kei gépállomáson 10, a duna­­szentgyörgyin 12, a mözsi 16, a tamási 13­­, a leveli 18, a nagykó­nyi 48, a hőgyészi 61.1, az ireg­­szemcsei pedig 62.2 százalékra tel­jesítették másodvetési tervüket A szerződéskötésben a hőgyészi gépállomás halad az élen, tervét 122 százalékra teljesí­tette. Nyomon követi a varsádi gépállomás is 114.7 százalékos tel­jesítésével, valamint a mözsi ter­vének 108.8 százalékos teljesítésé­vel­ Komoly lemaradás van a nagydorogi gépál­lomásnál, a­ki szerződéskötési tervét mindössze 9,1 százalékra teljesítette. A du­­nasz­entgyörgyi gépállomásnak is komoly tennivalója van ezen a téren­, mivel ő is csak 14.6­­ száza­lékra teljesítette tervét-

Next