Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-17 / 244. szám

' :í iat»2 OKTÓBER 17N­APLÓ A pártcsoportok mozgósításával visszük győzelemre IV. negyedéves tervünket •­ Most, amikor üzemünk harcba in­­­­dult­ az 1952 es döntő termelési év minél sikeresebb teljesítéséért, igen­­ komoly feladat hárul üzemi pártszer­­­k­eztünkre, minden párttagunkra, hogy a dolgozók megértsék a terv teljesí­­­­lésének döntő fontosságát, megértsék azt, hogy mit jelent a többtermelésen keresztül harcolni azért, hogy az ötéves terv harmadik esztendejét győzelmesen teljesíthessük. Hogy a reánk váró feladatokat tel­jesíthessük, ismét ahhoz a már ko­rábban jól bevált harci módszerhez alkalmazkodunk, amellyel eddigi ter­veinket és feladatainkat megvalósítot­­­­tuk. Elsőrendű feladatunknak tartjuk a pártcsoportok helyes mozgatását, feladatokkal történő ellátását, hogy kellö időben és helyen, megfelelően végezhessék közvetlen a munkahelyen feladataikat. Hogy a pártcsoportok működése jó és közvetlen a munkahe­lyen folyik, bizonyítani tudjuk az­zal, hogy a II. negyedévhez viszo­nyítva a 111. negyedévben komoly minőségi és mennyiségi javuláson mentünk keresztül. Pártszervezeteink legkisebb, azon­ban legmozgékonyabb sejtjei a párt­­csoportok. Természetes, hogy csak úgy tudnak eredményes munkát ki­fejteni csoportjaink, ha a vezetőség­gel a legszorosabb kapcsolatot tart­ják fenn, ha a vezetőség megfelelő feladatokkal látja el őket. Hányan fontos az, hogy a pártcsoprt­­bizalmiakat rendszeresen ellenőrizzük és segítsü­k munkájukban. Mindezeknek megvalósítása után tud­tuk csak üzemü­nkben biztosítani azt, hogy termelési életünk nemcsak a mennyiségi termelés területén, ha­nem a minőségi munkában is jól áll­ja meg a helyét. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy vannak nehézségeink és ezek nem is egészen csekélyek. Hiba az, hogy népnevelőink nem elég mozgé­konyak, nem elég aktívak feladatuk elvégzésénél. Rendezvényeik gyen­gék és az általános népnevelőmunka sok kifogásolnivalót hagy maga után. Ha azt akarjuk, hogy pártcsoportja­ink az­ eddiginél is eredményesebb munkát fejtsenek ki, fontos az, hogy megfelelően­ irányítsuk és mozgósít­suk a népnevelő hálózatunkat', mert ha vezetőségi tagjaink az eddiginél ered­­ményesebben foglalkoznak a népne­velőkkel, ők maguk is elérik azt a színvonalat, mint amilyen színvonalon ma a pártcsoportjaink vezetői álla­nak. Azok az eredmények, amelyeket e­l­értünk termelésünk vonalán, igen komoly bizonyítékok arra vonatko­zóan, hogy mit jelent a párt szerepe az üzemben, mit jelent a termelésben, a minőségi harcban, a munkafegyelem megszilárdításában. Hogy nagy vo­nalban fejezzük ki pártszervezetünk működésének eredményeit elmondhat­juk azt, hogy az államosítás óta (1948) több, mint 360 százalékkal ter­melünk többet, mint a volt tőkés, kor­szerűtlen üzemben. Most, amikor az év utolsó ne­gyedévének kezdetén állunk igen dön­­tő és fontos feladatunk az, hogy minden munkatársunkkal megérttes­ü­k, milyen jelentősége van a terv teljesítésének. Ehhez a munkákhoz komoly segítséget nyújtanak azok a párttagok és pártonkívüliek, akik az elmúlt évadban politikai iskoláit, sze­mináriumot végeztek Azonban mind­ezek mellett azok az elvtársaink és pártonkívüli munkatársaink is, akik ebben az évben indulnak neki a tanu­lásnak. Pártszervezetünknek fontos feladata, hogy az őszi tanulási évadot megfelelően biztosítsa. Biztosítsa a le­­morzsolódásmentes oktatást és az ott szerzett eredményekkel gazdagít­sa nemcsak pártszervezetünk erejét, hanem egész termelési-mozgalmi éle­tünket is egyaránt. Vannak jól kipróbált harcos elvtár­saink, mint például Horváth Miklós elvtárs, aki az­ elmúlt napokban lett érvényes sztahánovista, vagy Iván­­csik Lajosné elvtársnő, Werkmann Jánosné elvtársnő, akik nemcsak a termelésben, hanem a mozgalmi mun­kában is a legjobb példát mutatják. gyedévben sokkal komolyabb harc vár ránk, mert a mennyiségi terme­lés területén a harmadik negyedévben lemaradásban vagyunk, bár minőségi vonalon komoly eredményt értünk el. Sokat fejlődtünk ebben az évben is, amit bizonyít az is, hogy az 1952 es év tervteljesítésében ez idő szerint több, mint 102 százalékos eredményt értünk el, azzal szemben, hogy két­szeresen feszített tervvel dolgozunk. A szocialista munkaverseny kiszélesí­tésével, párttagjaink aktivitásával minden erőnket latba vetjük, hogy az 1952 es évi tervünket december 10-re sikeresen fejezhessük be. Mi nemcsak ígéretekben és szavakban, hanem tettekkel is bizonyítani fogjuk, hogy méltók vagyunk pártunk bizalmára, mél­tók vagyunk ahhoz a harchoz, ame­lyet milliók folytatnak hazánkban a szocializmus mielőbbi megvalósításá­ért, és az ötéves terv sikeres, győ­zelmes teljesítéséért. Beke József párttitkár Bonyhádi Cipőgyár: Súlyponti kérdésnek tekintjük a terv teljesítését és tudjuk azt, hogy a negyedik ne­ Túlteljesítették november 7 tiszteletére tett vállalásaikat a Dunaföldvári Kendergyár tilos dolgozói Megyénk üzemeiben hatalmas lel­kesedéssel vállaltak szocialista köte­lezettséget a dolgozók november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának ünnepére.- Dolgo­zóink hálájukat, szeretetüket a Szov­jetunió iránt most újabb győzelmek­kel,­­a termelésben elért sikerekkel fejezik ki. A Dunaföldvári Kendergyár dolgozói is elhatározták, hogy szocia­­lista kötelezettséget vállalnak a nagy nap tiszteletére, még többet és formát termelnek azért, hogy bebizonyítsák hűségüket a felszabadító nagy Szov­jetunióhoz. A versenyfelajánlások megtétele után még nagyobb lelkesedéssel fog­tak a vállalás maradéktalan tejesí­téséhez. Szeptember első dekádjában fogadalmukhoz híven a 100 százalékon alul teljesítők számát 5 főre csökkentették. A fogadalmak teljesítésében a tilos munkavállalók járnak élen. Puha L­ászlóné 120, Bald­auf Antalné 121, Bíró Dezsőné 119, Lázár Mária 119 százalékra tel­jesítették szocialista kötelezettség­vállalásaikat. Az élenjárók mögé felsorakoztak az üzem valamennyi dolgozói és most azon dolgoznak nagy lelkesedéssel, hogy adott szavukat maradék nélkül végrehajtsák. November 30-ra befejezik az évi tervet a TVLV dolgozói A Tolna megyei Vegyesipari Látás­javító Vállalat dolgozói is csak úgy, mint megyénk valamennyi üzemében lelkesen harcoltak a tervelőirányzat maradék nélküli teljesítéséért. Fáradt­ságos munkájuknak meg lett a gyü­mölcse. Büszkén jelenthetik Rákosi elvtársnak, hogy a­ 111. negyedéves tervet 125 százalékban teljesítették. A munkaversenyen belül 16 százalék­kal túlteljesítették átlagosan az al­kotmányunk ünnepére tett fogadal­mutat. Miután így győzelmesen befe­jezték a III. negyedéves tervet, ter­melési értekezletet tartottak, melyen mérg­­egelték az eddig végzett munkák eredményeit, hiányosságait és meg­szabták felajánlásaikban a további feladatokat­. Ezen a termelési értekez­­leten határozta el a vállalat kollek­tívája, hogy az 1­95/2. évi tervet no­­vem­ber 30-ra befejezik. KOVÁCS LAJOS vállalati igazgató. Az állami kötelezettség teljesítése után nagymennyiségű gabonát értékesített szabadpiacon a kölesdi U/ Elet tszcs A kölesdi Új Élet termelőcso­port az elmúlt évben alakult 14 családdal 141 hüld földön. Munkájukat minden­ben a minisztertanács határozata sze­rint végezték. Az új szovjet agrotech­nikai módszerekkel művelték meg földjüket, amelynek erdménye az lett, hogy búzából 10,5 mázsás, árpából 10 mázsás, napraforgóból 8,5 mázsás termést értek el, kukorica átlag­termésük is meghaladja a 25 má­zsát. Az egyéni gazdák termésátlaga bú­zából 7—8, árpából 6,7 mázsa, te­hát itt is bebizonyosodott a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye az egyéni felett. A jó munkának nemcsak a termés­­eredményben, h­anem a tagok jövedel­mében is meglátszik az eredménye. Egy munkaegységre 4,5 kiló búza s egy kiló árpa jutott. Kukoricából két kiló, cukorból 10 deka jut még körül­belül egy munkaegységre. De kaptak a tagok burgonyát, bort és egyéb terményeket is. A termelőcsoport minden növény­féleségből 100 százalék­ban teljesítette beadását, ugyanúgy­ az állatbeadási kötelezettség­ét is. A beadás lilán jutott még a szabadpiac­ra is. A csoport 7 mázsa búzát, 3 má­zsa rozsot, a tagság mintegy 25 mázsa búzát értékesített a szabad­piacon. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy termelőcsoportjaink nagyobb jövedelmet biztosítanak tagjaiknak, mint amit az egyéni gazdálkodás biz­tosítana. Hogy további nagyobb jöve­delmet érjenek el, meg kell szilárdí­tani a termelőcsoportot, minden csa­­ládtagnak rendszeresen dolgozni kell mert így gyorsabban fejlődik a cso­port, nagyobb lesz a tagság jövedel­me. A kölesdi Új Élet termelőcsoport, annak eredményes munkája példa le­het a gyönki járás több termelőszö­vetkezete előtt, termelőszövetkezeteink idejében végzik el a vetéseket, mint a kölesdi Új Élet vagy a szakadári Aranykalász, akkor nagyobb terméseredményekre számíthatnak a jövő évben. Pólyák Sándor Clyörik, járási tanács. Fejlődik a kulturális élet Hőgyészen könyvtáros volt és forgalmat alig tudtak felmutatni, (a könyvek szek­rényben lakat alatt voltak)­­most ezen a téren is eredményes munka folyik. Szeptember 1-én az olvasótagok szá­­ma mindössze 40 volt. A könyvek száma pedig 167. A népművelési ügy­vezető kérésére Weigand Erzsébet, ta­nítónő vállalta a könyvtárosságot é­s jó munkájával elérte, hogy már az első héten 145-re növekedett az olva­sók száma. A könyvek száma is ke­­vésnek bizonyult, mert egy hónap alatt több, mint 400 könyvet vittek ki a könyvtárból. .Jelentettük ezt a megyei könyvtárnak és kaptunk is 108 kötet új könyvet, brosúrákat és folyóiratokat. Egyéb téren is fejlődés mutatkozik­ Az állami gazdaság kultúrcsoportja megkezdte­ működését: énekkart és színjátszó csoportot szervezett. A pe­dagógusok készségesen állnak segít­ségükre. Most készülnek november 7-e megünneplésére. Kár, hogy az állami gazdaság nem szervez zene­kart. Minden lehetőségük meg­volna rá, vannak hangszereik, de azokat szekrényben tartják. Nem kellene más, mint hogy a gazdaság külterü­letén lévő dolgozóknak kocsit biz­tosítani, hogy eljöhessenek a próbák­ra. Bízunk abban, hogy ezt a kérdést is megoldják és rövidesen megkezdik a zenészek is munkájukat a hőgy­észi állami gazdaságban. MAJOR MÁTYÁS népművelési ügyvezető, Hőgy­ész. Tegnap este tanácsülés volt Hő­gyészen. Ott kitűnt, hogy nemcsak a beadási munkák folynak jól a­őgyész községben, hanem a kulturális élet terén is szép eredmények mutatkoz­nak. Míg az elmúlt két év alatt 20 A megyei tanács VB jelentése a begyűjtési Az október 9 i értékelés óta a ku­­koricabegyűjtés terén járásaink rang­sorában nem történt komoly változás. Mindössze annyi, hogy a paksi és a dombóvári járás helyet cseréltek. Az elmúlt értékelés során a paksi járá­­ötödik helyen állt, a dombóvári járás azonban erősítette a begyűjtés mene­tét és 28,5 százalékos eredményével elfoglalta az ötödik helyet, így a pak­­si járás a hatodik helyre csúszott vissza. A burgonya és a napraforgó begyűjtésben nem történt semmi vál­tozás a járások rangsorában. Így a járások rangsora továbbra is válto­zat­lan. Kukorica begyűjtésben 1. a bonyhádi járás 41.9 százalékkal, 2. a tamási 418, 3. a gyönki 37.7, 4. a szekszárdi 33.5, 5. a dombóvári 28.5, 6. a paksi 26.7 százalékkal, Szekszárd város eredménye pedig 25.6 százalék. Burgonyabegy­űj­tésben 1. a gyönki 77.1, 2. a paksi 68.4, 3. a tamási 64, 4. a bonyhádi 62.5, 5. a dombóvári 57.6, 6. a szekszárdi 51.9 százalékkal, míg Szekszárd város bur­­gonyabeg­yűjtésének állása 70.7 szá­zalékkal. Napraforgóbegyűjtésben 1. a dombóvári 60, 2. a tamási 59.4, 3. a bonyhádi 56.2, 4. a gyönki 53.9, 5. a szekszárdi 45­­. 6. a pksi 38.7. vé­­gül Szekszárd város 39.1 százalékos eredményt értek el. Szénabegyűjtésben 1. a gyönki járás 95.3, 2. a tamási 93.9 3. a bonyhádi 83­­, 4. a dombóvári 82.2, 5. a szekszárdi 79.9, 6. a paksi 68 százalékkal. Szekszárd város ered­ménye a leggyengébb: 64 százalék. A hízott sertés begyűjtése terén­ ­ a legszebb eredményt a tamási járás érte el 19,2 százalékos emelkedésével. A járásnak ez a szép eredménye an­nak tudható be, hogy a községi taná­csok­ az őszi kapások begyűjtése mel­lett fokozott gondot fordítottak a ser­­tésbegyűjtésre is. A járás legjobb községei a sertésbegyűjtésben Nagy­­kónyi, Pari, Tamási és Felsőnyék, me­­lyek már a járás globális eredményét 10—12 százalékkal túlteljesítették.­­ Nem így áll a helyzet a paksi járás területén, amely az utolsó értékelés alkalmával a negyedik helyen volt, most pedig a hatodik helyre csúszott vissza a begyűjtésének 20,5 százalékos begyűjtési osztályának verse­n­y­e­red­ményeiről összeredményével. A paksi járásnak sürgősen fel kell számolnia azokat a lazaságokat, melyek akadályozzák a terv teljesítésében. A hízott sertés begyűjtése terén já­rásaink rangsora a következő: 1. a dombóvári járás 50,2 százalékkal, 2. a szekszárdi 36.8. 3. a gyönki 36, 4. a tamási 34, 5. a bonyhádi 23 1. 6. a paksi 20.5 százalékkal, Szekszárd hízó­s sertésbegyűj­tésének eredménye 24 százalék. Vágómarh­abegyűj­tésben továbbra is a gyönki járás az első 86 százalékos eredményével. 2. a paksi 50, 3. a szekszárdi 33 3, 4. a dombó­vári 20, 5. a tamási 18.5, 6. a bony­hádi 14.1 százalékkal. Szekszárd város vágómarhabegyüjté­st még nem telje­sített. A barom­fi begyűjtésben ß­ dombóvári és a paksi járás cserél­­tek helyet. A legutóbbi értékelés sze­rint a paksi járás a harmadik helyet foglalta el, most azonban a dombó­vári járás ért el jobb eredményt és így a paksi járás a negyedik helyre csúszott le és helyét a dombóvári já­­rás foglalta el. Baromfibegyűjtésben a gyönki járás halad az élen 62.8 szá­zalékkal, 2. a szekszárdi 581, 3. a dombóvári 54.6, 4. a paksi 54.5, 5. a tamási 50. 6. a bonyhádi járás 45.3 százalékkal. Legjobb Szekszárd város eredménye, mely 77 százalékra tel­je­­sí­tette tervét. A begyűjtés teljesítéséért folyó versenyben a legszebb eredményt a dombóvári járás érte el. A járás terü­letén több, mint ezer dolgozó paraszt tett felajánlást az őszi kapások be­gyűjtésének mielőbbi teljesítésére.­­­ Már eddig közel 500 dolgozó paraszt teljesítette felajánlását. Ezek közé tartozik Csizmadia Gáspár döbröközi dolgozó paraszt is, aki burgonyabe­adását 100, napraforgóbeadását pedig 105 százalékra teljesítette. De Balázs Pál dolgozó paraszt is élenjár Döb­­röközön; sertésbeadását 120 százalék­­ra, napraforgóbeadását 112, kukorica- és burg­onyabeadását­ pedig 100 szá­zalékra teljesítette. Vannak azonban a járás területén olyan dolgozó pa­rasztok­ is, mint Právics Vendel szak­­csi 10 holda­s középparaszt,­­ aki in­kább a kulák szavára hallgatott, nem követte a párt és a kormány útmuta­tását. Právics Vendel engedély nélkül szedte le kukoricáját és beadási kö­­telezettségét nem teljesítette. A ta­nács a helyszíni elszámoltatás alkal­mával megtalálta nála a kukoricát és­­ bűnvádi eljárást indított ellene. PARITTYA VAGY BRIKETT.. . Nagydorogon az árnyas vadgeszte­nyék alatt három gyerek zsákokkal felszerelve vadgesztenyét szed. Igen nagy buzgalommal végzik mindhár­man ezt­ a­ műveletet. Közelebb me­gyek a diákokhoz és megérdeklődöm, hogy vájjon miért e nagy buzgósági miért szedik zsákokba a vadgeszte­nyéit Az egyik gyerek, akinek nevét azért nem említem meg, hátha jobb belátásra jut, azt feleli, hogy azért szedi a vadgesztenyét, hogy legyen mit, a parittyából kilőni. Megcsóválom a fejemet erre a válaszra és azt gon­dolom magamban, hogy bizonyára nem érdemes sem időt, sem erőt pa­zarolni. És már szinte csalódottan fel­dúlok a másik két gyerekhez, Zá­­dori­ Józsefhez és Kolák Józsefhez és tőlük is megkérdem, hogy vájjon ti is parittya tölteléknek használ­jáitok fel a vadgesztenyét? A két gyerek rámnéz ás okos fejüket megrázva mondják: nem! Mi az összegyűjtött vadgesztenyét a földművesszövetke­zetnek adjuk el. Leadjuk azért, mert tudjuk, hogy a vadgesztenyéből olyan anyag készül, amelyet népgazdasá­gunk igen jól fel tud használni. Azon­kívül, hogy enyvet készítenek belőle, a brikettgyárak olyan anyagot készte­tenek a vadgesztenyéből, mely a kri­kettet jól összefog­ja, hogy az ne por­ladjon, ne hulljon szét. Ez a válasz egész más érzésekkel töltött el engem. Megerősített abban a meggyőződésemben, hogy fiatal­jaink között igen sokan vannak, akik nemcsak csintalanságokra, paj­­kosságokra gondolnak, hanem a ta­nulás mellett szem előtt tartják azo­kat a feladatokat, amelyet pártunk és kormányzatunk a fiatalság számára kijelölt [UNK] így gondolkodik Polák Jó­zsef és Zádori József is, akik ezzel a cse­l­ekedet­ükkel bebi­zo­nyít­ot­­ták azt, hogy szeretik az ötéves tervet építő hazájukat, amely számukra is lehetővé teszi a gondtalan, z­a­vartail­an tanulást és majd az általános iskola, bár kikerülve módot ad arra, hogy továbbképezzék magukat, azzá lehes­senek, amihez éppen tehetségük és kedvük van. De a két kis diák nemcsak a haza javára, a maguk hasznára is csele­kedtek akkor, amikor az összegyűj­tőn vadgesztenyét a földművesszövet­­kezetnek leadták, hiszen mázsánként 30 forintot kaptak érte. Tetemes ösz, szeg ez egy kis diák életében. Men­­­nyi könyvet, írószert és egyéb más, a diák számára fontos dolgot vásárol­hatnak ezért az összegért. Kövesse Polák József és Zádori József lelke­sedését minden diák­, kövessék az ő példájukat, ne pedig annak a diák­nak a példáját, aki a már összegyűj­tött fontos ipari alapanyagot haszon­talan időtöltésre, pariit gázosra hasz­­nálja fel. Megjelent a ,,Pártépítés1’ október havi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlő távirata az SZKP XIX. kon­gresszusához. Rákosi Mátyás elv­társ felszólalása az SZKfbjP kongresszusán. Lenin és Sztálin pártjának vezetésé­vel a kommunizmus teljes győzelme felé! Kovács István: Az SZK(b)P módosí­tott szervezeti szabályzata tervezeté­ről, Reiff Frigyes: Munkaversennyel az 1952. évi terv teljesítéséért! Gáti József: A tagkönyvcsere fel­adatairól. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Köz­ponti Vezetősége Szervező Bizottságá­­n­ak kiadásában megjelent folyóirat.

Next