Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-10 / 289. szám

* rT­OLNAI NAPLÓ r ! V uIO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: Előkészületek a népek békekongresszusára. (2. o.) Éleződnek az ellentétek Amerika és a többi tőkés orszá­gok között. (2. o.) — Ismerkedjünk meg a föld országai­val. (2. o.) — Népnevelőink használják fel a téli hónapo­kat a politikai munka megjavítására. (3. o.) A Szek­szárdi Tatarozó Vállalat dolgozóinak felajánlása december 21-re. (5. o.) — Ünnepélyesen nyitották meg a bátaszéki földmüvesszövetkezeti áruházat. (4. o.) wzimmM-c OLNJ­ MEGYE­­I PÁRTBI­ZOTTSÁGÁ­NAK 11.AP^A IX. ÉVFOLYAM, 28«. SZÁM ARA ÖO FILLÉR SZER­DA, 1902 DECEMBER J« A zárszámadás hű tükörképe a termelőszövetkezet munkájának Termelőszövetkezeteink életében ígyjelentőségű a zárszámadások készítése. A zárszámadás mú­lja meg a termelőszövetkezet ve­ztőségének és tagságának jó vagy rssz munkáját. Megyénk területén irmelőszövetkezeteink egy része ár befejezte a zárszámadást. Van­ak szövetkezetek, ahol az őszi unka elhanyagolása miatt eltoló­ Dtt a zárszámadás, mely tükörkép tszcs-k vezetőségének és tagja­­inak gazdálkodására. Azok a zcs-k és tsz-ek, ahol idejében fe­jzték be a betakarítást, az őszi élyszántást és vetést, ott ideié­in kezdhették meg a zárszám­­lást. A zárszámadások megmu­­atták azt, hogyan gazdálkodtak a szcs­íak és hogyan harcoltak a rrvek túlteljesítéséért. Azok a zcs-k, ahol harcot folytattak a sövetkezeti vagyon megőrzéséért , gyarapításáért, ott eredménye­in zárul az év végi zárszámadás. A zárszámadások világosan meg­utatják, hogy milyen hiányossá­­ak és erdmények voltak ez évi azdálkodásukban, megmutatják at is, hogy az egyes üzemágakban m­ilyen munkát végeztek. Ezért a zrszámadások után a vezetők és tagok helyesen értékelhetik ez­­t munkájuk eredményeit és hiá­­gosságait annak érdekében, hogy jövő esztendőben a szövetkezet megerősödhessen. A tapasztalat­at levonva, a zárszámadás után már gondoskodni kell arról, ho­­gan szervezik meg az 1952—53­­5 gazdasági évben a munkákat, ugyan javítják ki h­­ányosságai­­at és mit kell tenni annak érde­mben, hogy a meglévő állatállo­­mányukat átteleltessék, fejlesszék s fokozzák az állati termékek ny­­elését. A vezetőségnek számot kell ad­­i arról a tagság előtt, hogy el­­vben hogyan irányították a szcs-k munkáit és szervezték meg munkát. Azokban a tszcsk-ben, hol a vezetőség­ gondosan szer­ezte meg a brigádokat, munká­­lapátokat és osztotta be egyének­­ént a területet, ott eredményes a munka és az aszályos év ellenére jóval felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagát. Hz azonban, ahol helytelenül szer­ezték meg a munkát és gyenge ott a munkafegyelem, ott a hn­­rag munka következtében kevés ermészetbeni juttatást oszthattak­­ a tagságnak. A zárszámadás vi­­ágosan mutatja egy-egy tszcs, jó, agy rossz munkáját. A tamási­­ őrös Szikra, a tengelici Petőfi, a faddi Kossuth, a bátai Vörös­­ászló tsz és tszcsk-nél, ahol ide­­őben végezték el a növényápolá­­si munkákat és alkalmazták az ilenjáró agro- és zootechnikai el­­árásokat, ott az eredmény meg­­mutatkozott a zárszámadásoknál­­. A tagság természetbeni járulé­kot szépen kapott és az aszályos 2v ellenére is gyarapodott a szö­vetkezet vagyona. A termelőszövetkezetek elnökei­nek jól fel kell készülni, hogy a néhány nap múlva megtartandó közgyűléseken a tagok minden kér­désére megfelelő választ tudjanak adni. Az elnök beszámolójában ismertesse a vezetőség és a tagság­ eddigi munkáját és fogyatékossá­­­­gait. Rá kell mutatni, hogyan se­gítette a vezetőség a tagság munká­­ját és a vezetőség többi tagjai mi­lyen támogatást nyújtottak az el­nöknek ebben a munkában. A veze­tés hiányát fel kell tárni és ke­ményen bírálni. Ezt elő kell segí­teni az önbírálattal minden vezető­nek. Számoljanak be arról, hogva­ hajtották végre pártunk és kor­mányzatunk határozatait, hogyan erősítette ez a szövetkezeteinket. Mutassák meg, hogyan hátráltatta az egyes lazaság, fegyelmezetlen­ség és a helytelen munkamegszerve­zés a tszcs terv teljesítését. A köz­gyűlésen vitassák meg, hogyan akarják az eddigi hiányosságokat felszámolni és a jövő évi termelé­si tervteljesítést megvalósítani. Népszerűsítsék és jutalmazzák meg azokat a dolgozókat, akik a termelésben élenjártak és példás munkát végeztek és kemény har­cot folytattak a tszcs terv teljesí­­téséért. Mindemellett foglalkozni kell azokkal a tagokkal is, akik nem vették ki részüket a termelő­­i munkából. Mutassák meg azt, ho­­­­gyan hátráltat­ta ez a tszcs terv­teljesítését és hogyan hatott ki azokra a tagokra, akik becsülete­sen vették ki részüket a munká­ból. Ezen keresztül éreztessék min­den egyes dolgozóval azt, hogy mindenkinek annyi joga van és úgy részesedik a termelt javakból, amilyen mértékben eleget tett kö­telezettségének és végezte munká­ját. A szövetkezet ügyeihez első­sorban azoknak van joguk, akik legjobban dolgoztak és a legtöbb munkaegységet értek el a tszcsk­­ben. Ilyen dolgozók minden termelő­­szövetkezetben vannak, akik fárad­ságot nem ismerve harcoltak a terv teljesítéséért és a szövetkezet vagyonának növeléséért. A bátai Vörös Zászló tszcs-nél Kovács József 455, Nagy Gyula pedig 395 munkaegységet értek el. Ezzel szemben Grobarics József 160, Ko­­bák­ Antal ISO, Rusák Antal csak 54 munkaegységet ért el. Ezen ke­resztül minden tsz és tszcs-ben be­mutathatjuk a tagságnak, hogy mennyivel nagyobb eredménnyel zártak volna, ha minden tag Ko­vács József és Nagy Gyula tszcs­­tag példáját követte volna, akkor még sokkal nagyobb eredményt ért volna el a bátai Vörös Zászló tszcs is. Az ilyen példákat minden tszcs­­ben megtalálhatjuk és ezen keresz­tül megmagyarázhatjuk a tagság­nak, mi az oka annak, ha a zár­számadáskor kevés részesedés jut egy-egy tagnak. Azokban a tszcsk-ben, ahol a tagság nem tekintette kötelességé­nek a rendszeres munkát és nem jelent meg minden nap dolgozni a tszcs-ben, ott elmaradtak a mun­kák, gyenge lett a termés és kevés jutott a tagságnak munkaegységen­ként. Jellemző erre a gerjeni Vö­rös Nap tsz zárszámadása, ahol a tagság kevés gondot fordított a női munkaerők bevonására, elha­nyagolták a növényápolási munká­kat és így gyenge lett a termésük, ami megmutatkozik a munkaegy­ség arányában való részesedésnél is. Ezeket az eredményeket és hiá­nyosságokat bátran vessék fel a tagság felé. A pártszervezet veze­tősége gondoskodjon arról, hogy a gyűlések előtt minden tszcs-tag­­gal ismertessék a zárszámadás po­ckai jelentéseíípt hogy minden tszcs-tag tudatában legyen annak, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Ennek érdeké­ben mozgósítsák a legjobb népne­velőket és azokat az élenjáró dol­gozókat, akik becsületes munkájuk után szép munkaegységet értek el. A zárszámadásoknak fel kell tár­ni azt, hogyan tettek eleget az ál­lam iránti kötelezettségüknek és hogyan fizették ki adósságaikat az idei évben. Nézzék meg, hogyan ,­ a fejlett agrotechrerr­éi járásokat és hogyan leplezték le a kulákokat, akik befurakodtak a tszcs-be és hátráltatták a tszcs terv teljesítését, mert erre is van példa. így volt ez a nagyszékelyi Dózsa tsz-nél, ahol a kulákok ak­namunkája következtében lemarad­tak­ a terv teljesítésében. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói csatlakoztak a Tolnai Textilgyár versenykihívásához A Tolnai Seivermfonógyár dolgozói­nak vont nyt ki kiívásá­t az ötéves terv teljesítése, a szocializiuus építése, a béke meg­védése érd­ekében mi, a Si­­m emit­ornyai Bőrgyár dolgozói elfo­­g­adjuk, am­iit az alantiakban kézlünk, az ipa­run­k természete által szürkisé­­gessé teret m­­­ód­osítt­ásokkal Vonseoy­­szom­po rabjaink a következők: 1. Az ID0e. évi tervünket dec­ember 21.-ig befejezzük. 2. Az igaz­oltatlanul hiányzott na­pok számárnak III. negyedévi tény­ez­őmát , kilenc napot a IV. negyed­évben nyolc napra csök­kentjünk. 3. A tervezett fizetéses szabadság­­napokat december 31-ig rendben ki­adjuk, így minden dolgozó a hátra­lévő évi fizetéses szabadságát ter­més­zetben kivhzeti a kitűzött határ­idő allatt. 4. A m­unka a módszerátadás segít­ségével­le, szüataivovistáink nevelő munkájával elérjük azt, hogy a har­madik negyedévi közvetlen dara­bőé­re« tarmalékenységeit három százalék­kal felemeljük. Továbbá vállaljuk, hogy sztah­á­n­ov­istái­nak és műszaki dolgozóink l­evonásával öt új sztahá­­novi­stát nevelünk­ ki ez időszak folyamán. 5. A 100 forint munkásbérre eső termelési érték tervünket 105 száza­lék­ban teljesítítük. 6. A közvetlen a­nyagfelh­asználású­ tervünket betartjuk. 7. Vállaljuk, hogy jó szakszerve­zeti és pártmunkával a munkás és műsz­aki állományba­ tartozó dolgo­zóink 90­­ százalékát versenybe szer­vezzük. Mi, a S­imont­or­nyai Bőrgyár dol­gozói és vezetői át­érezzük az ö­téve­­t terv e dön­tő ős­ének jelentőségéit és a fenti szocialiiisita versenyváltozó is a vu­k­­kal alkar urak hozzájárulni­­ az éve­s terv mielőbbi teljesítéséhez. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói nevében: ChmVon György párt­titkár Székelyi József PB-ti­tikár Perger Imre vállaltat vezető, Paláskovics Istvánná jeltvényes sztahánovista Mózes István kétszeres sztahánovistiu Ahol jól dolgozik a , ott jól áll a község­­ is Az őszi vetés elvégzés­ében a járá­sok között a búza és rozsvetés tel­jesítésében első a tamási járás 82.4, második a szekszárdi­­ Tö.ö, harmadik a gyönlki 72.3, negyedik a paksi 71.4, ötödik a­ bonyhádi 70.1, hatodik a dombóvári 66 százalékos tervtel­jesí­­téssel. A járások versenye azt mu­tatja, hogy még sok tennivaló vám Tolna megyében, hogy lenm­aradástu­­koit behozva minden község létesít­­h­etee vetési előirányzatát. A búsa- és a rozs vei és­­ esn«wadá?u liléikéi ’anean halad az őszi Jé ély­­szántás teljesítése. A legjobb járás a gyönlki, mely 56.6, második a tamá­si 44.7, harm­adi­k a patai 1*7.0, ne­gyedük a szekszárdi 37.1, ötödik a bra­nyhádi 93.2, hatodik a dombóvári 28 száza­lékuk.. Az őszi mélyszántás terén sok tennivaló van még taná­csainknál, hogy az idejében végződő mélyszántással a jövő évi termés biz­tosítására tárolni tudják az őszi és túli csapadékot. Az őszi mintipák versenyében leg­jobb község NétTtef­cér, Bikdcs, Nagy­­szakoly, Zomba, I­regszemcse, Tamási, Várong, Madocsa, Sióagárd, Tabód, SzrtJmddi, Tolmmémcdi, Kajdacs és Bölcske községek. Legnagyobb lema­radás miitBltikoziik Jürtény, Udvari, Száj Rtzd, Fürgéd, Nagyszékely, Fácán­ j kert, Doah­ibóvá­r, Kocsola, lamény,­­ Pak­s, Pári, Osikó és Chrrjen községeik­­­­­ól, ahol S5 szimTófiától 56 százallékág t­eljestítetté­k csak tervükért. A járások órt községek vészeénye megta rathat­ja a tanácsaik munkáját, úgy a vetés, mivai az őszi mélyszán­tás terv tel­jesítésért'61. Azokban a köz­­ség akiben és járásokban, ahol foglal­koznak a munkáik elvégzésével és a vemsénybizot­tságok, valamint a me­zőgazdasági állandó bizottság segíti a tszcs­kot, és a dolgozó parasztokat, ott megmutatkozik ennek az eredmé­nye. Ott azonban, ahol elh­anyagol­­tál:: » vnneenyszcfóeim W*7álesálésié­ t. nem működük a versenybizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság és a tanácstagok maguk sem mu­tatnak le ó­dát, ott nagy a lemaradás. VASGYŰJTŐ NAPOK HÍREI A D­unaföldvári Kendergyár elsőnek végezte el a gyártakarítást A Dunaförvári Kenrdergyár jól megértette pártunk és kormányunk ama felhívását, hogy az évi ter­vtel­j­esítés érdekében mindent el kell kö­­vetnü­nk kohóink vasellá­tásé­ért. A ro­h­amosan épülő és­­ szépülő városaink és gyáraink fokozottabb, feszítettebb teljesítményt kívánnak meg m­­ind­­annyiunktól. Ezt érezte át Varga el’­társ, a Dunaföldvári Kendergyár igaz­gatója, amikor az elsők között végez­tette el saját hatáskörében, saját irá­nyítása mellett a gyárta kontást. ő tudja, hogy nincsenek kimerült terü­letek, mert a vas is újra­termelődik ü­zemeinkben és a gyárak területén s ennek ,az újratermelt vasnak nem szabad kárba vesznie. A Dunaföld­­v­ári Kendergyár felsorakozott tehát a vasgyűjtésben élenjáró gyárak és üzemek soraiba é­s m­­int követendő példa áll a szocialista fizeanek előtt. A szekszárdi úttörők nemcsak ígérnek, hanem be is tartják ígéretüket A Vasgyüjtő Napok l­ielindulás­ia e'ört a Tolnai Napló hasábjain verseny­­felüiivas jelent ntett, amelyben a szek­szárdi álla­mi általános fiúiskola vr­­senyre hívja ki a bonyhádi általános iskolát, hogy vájjon melyik iskola tud több brigádot beállítani vasgyűjtésre és melyük iskol­a az, mely raépg­azd­a­­ságunik sziámjáira a legtöbb vasat gyűj­ti. A szekszárdi általános iskola ta­nulói megfogad­táik, hogy ők k­erül­nek ki győztesekérat a versenyből. Az adott szó nemcsak papíron maradt, hanem december 5-én, a Vasgyüjtő Napok első óráiban szinte me­groh­an­­ták a di­á­ko­k és úttörőik a Lion-lorn boltot. A kis pántek délután a Garay­­t­­ [UNK]­ron járt, valami csodálatos invá­zióban volt része. A kis diákok kiskocsikkal szinte ellei­ték í* Széchenyi­ utcát és kü­­liíihrliit 25 mázsára tehető az ér­tékes fém- és vasanyag, amelyet ezek a pöttömnyi emberkék szed­tek össze. Különösen ki kell emelni a VII. a) osztályt, ahol Lennie Zoltán és Ótós Miklós brigádjai jeleskedtek. Ez a két brigád körülibel­ül l6 mázsa ková­csolt vasat és öntvényt szedett össze. A VII. a) osztály pedig nem a leg­­­­jobb osztályok közé tartozott. De­­ amióta Király István nevelő vette át az osztály vezetését, azóta a rövid két hónap óta a VII. a) osztályból éiosztály lett. Élenjár a tanulásban, élenjár a fegyelemben és mint lát­juk, élenjár a társadalmi mow­­káik­­ban is. De nemcsak a VII. a) brigádjai volta­k a gyűjtők, a VII. cl brigádjai is jól kivették részüket a gyűjtés­ből a mintegy 5—6 mázsáig vasgyűj­­tésiükiket­. Lende Zoltán kijelentette, hogy a mimika még nem ért vég­et, az igazi gyűjtés még csak most kezdő­dik. Majd vasárnap — mondja a kis úttörő — mikor egész napunk szabad, akikor fogjuk igazán megmutatni, hogy mire vagyunk képeseik. Azt üzen­jük versenytársunkna­k, a bonyhádi általános isikolásoknak, ho­gy jól vi­gyázzanak­, ha elsők akarnak lenni, mert a szekszárdi fiú úttörők nem hagyják maguktól elvenni az elsősé­geit. Reméljü­k, hogy ezt a cikket a bonyhádi úttörők is elolvassák és a szekszárdi példa ragadós lesz és így mindkét iskola a nemes vetélkedés­ben kom­o­ly eredményt fog elérni a vasgyüj­tésben. A németkéri falusi íste­ában még fizikai szakkör is működik ijtm­ikor íJZopt «r rab erbf- n­l;*eiápfcfuAÍ az isikofe kia.pazjám» a­zzal az elhatá­rozással ült ül­k be már els­ő nap a padokiba, hogy az é­.’oö negyedévben is szorgalimasan tanartunü­. Hiszen azt az anyagot, amit az év elején veszűt­lk áit, l­ögkör,n_ve­bb elifelejteni, és csak úgy tudjuk me­grögziteni, ha 'komo­lyan, leikiásanéretesen taraul­un­k m­á­r az els­ő hónapokban is. Műinkáink­nak meg is ’.«itt az eredménye. S­ikerült tavaly évvégül átlagainkat néhány szá­­zal­ik&sal felterme­l­nii. De ez nem véletlen, műve. Első­sorban nevelőjnnk­­től nagy segítséget kaptunk, azután tanulócsoportokat szervez­tünk­, ame­lyek a ke­zd­eti nehézségeik leküzdése után ma már nagy segítségünkre vann­­­na­k. Mo­st már a félévi bizonyítvány eredményének az emelésére­­ készü­lünk , pajtásaim szorgalmasan fcamu­il­­ranlk, mert táfjáű­, hogy az életben mi­lyen nagy szükség van a tudása. A tőkéseknek és földbirtokosokrnak azért sik­erült oly sóikén­­t elnyomás alatt tartani a népet, mert vigyáztak arra, hogy a kultúra fényle ne vi­­lágít­has­­son be a dolgozóik ablakán. Nál­un­k pedig­, de sokat lehetne irnni erről. Itt ebben a kis falusi iskolában még fizikai szaki kör is működik. És ezt, a múltban csodának ható jelen­séget mi természetesnek vesszük, h­i­­szen ez is csak arra szolgál, hogy könnyítsi és elősegítse tanulásunkat. A fizikai szakköröm a nehezebben érthető anyagrészeket előre megbe­széljük és ha lehat, a hozzátartozó kísérleteket is elvégezzük, így a va­lóságban látva, sokkal könnyebben tudjuk megérteni. Most éppen egy galvanométert készítü­n­k, amit egy kiállításra is el fogunk küldeni, ifj. Gyuricza Bálint t 1 Németté*.44

Next