Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

% A békeimre újabb feladatairól számoltak be a budapesti Sportcs­ar­­nokba­n rendezett nagygyűlésen a bé­csi békekongresszus m­agyar' küldő­" tel A népek bécsi békekongresszusán vészt’vett magyar küldöttek kedden délután a Sportcsarnokban rendezett­ nagygyűlésén' számolták 'be a kon­gresszus tahitii­sága­iról, a békeharc újabb feladatairól.­­­ A Sportcsarnok ebből az alkalomból­ ünnepi díszt­ öl­tött. A nagygyűlés elnökségének tag­jai között foglalt helyet többek kö­zött Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az MDP politikai bizottságának tagjai. Ratkó Anna egészségügyi miniszter. Amlics Erzsébet Kossuth-díjas aka­­dámikus, az Országos Béketanács el­nöke. Megjelentek a nagygyűlésen a Budapesten tartózkodó délamerikai békeharcosok képviselői is. A ter­­­met zsúfolásig megtöltötték a buda­pesti békeharcosok képviselői­. Először Ladány­i Ferenc, a Ma­gyar Népköztáraság érdemes mű­­vésze adott elő részletet Pablo Ne­­ruda­­­ Ébresd, favágó!! című költe­ményéből, melyet lelkes tapssal fo­gadtak a megjelentek . Ezután Me­­kis József, a vasas szakszervezet el­nöke, az Országos Béketanács tagja nyitotta meg a nagygyűlést,­­majd Andics [UNK] .Erzsébet, Kossuth-díjas aka­démikus, az Országos Béketanács el­nöke a Béke Világtanács tagja, a Bécsben járt magyar küldöttség ve­zetője tartotta meg beszámolóját. Andics Erzsébet beszédét több íz­ben szakított­a meg a jelenlévők lel­kes tetszésnyilvánítása. Beszéde után hosszasan zúgott az ütemes kiáltás: ,,Sztálin­ — Rákosi! Éljen Sztálin.­­ Éljen Rákosi!” Ezután Juhász Ferenc Kossuth-dí­­jas költő olvasta fel a népek bécsi boll'ce'kongresszusáról írott költemé­nyét, majd Szádeczky—Kardoss Ele­mér kétszeres Kossuth-díjas akadé­mikus szólalt fel. A nagy tetszéssel fogadott felszó­laló­ után Tá­las Sándorné, a deb­receni Rákosi-telep­­tszés tagja lé­pett a mikrofonhoz. Ezután Máthé János veszprémi ka­tolikus püspöki h­elynök szólalt fel.­­Utána Puskás Ferenc olimpiai baj­nok, a Bp. Honvéd válogatott­ labda­rúgója mondott beszédet. Puskás Ferenc után Mérai Tibor, a­ Szabad Nép munkatársa követke­­zett szólásra. A beszédet­ követő tapsvihar elü.1­­ "övé! Mekis József, a vas- és fém­ipari dolgozói,­ szakszervezetének el­nöke mondott zárószavakat. Zárószavai után Sosztakovics Bé­­ke­dalának hangjaival a nagygyűlés véget ért. Munkanélküliség, fokozódó nyomor • A kapitalista országok egyszerű embereinek 1953. évi kilátásai Moszkva (TASZSZ): A Pravda szer­kesztősége az új év előtt tudósítói útján két kérdéssel fordult a kapi­­talista országok egyszerű emberei­hez: 1 Mit hozott önnek az 1952-es év? 2. Milyen személyes kívánságai vannak l!)53-ra? A Pravda december 29-i számá­ban közli több imperialista járómű alatt sínylődő ország egyszerű gem­' bereinek nyilatkozatát. A‘ kapitalista országok egyszerű embereinek 'a Pravda december 29-i számában közölt nyilatkozatai kese­rű sorsukról a békéért a kenyérért és a szabadságért, vívót, mindenna­pos harcukról tanúskodnak. ■ Aubrey A. Miles, amerikai őrmes­ter. — aki otthagyta az amerikai hadsereget és menedéket talál­t .a Német Demokratikus Köztársaság*, bán. — Kijelentette, hogy azért nem kizárt szolgálni az amerikai hadse­regben, mert nem akar részt, vnni asszonyok, gyermekek, hadifoglyok meggyilkolásában, mint azt az ame­rikai­­ hadsereg teszi Koreában. igeien­ne Beau­regard francia as­­­­szony, egy Vietnamban elesett fran­cia katona anyja azt kívánja, hogy 1953-ban érjen véget a­ vietnami há­ború, amely már eddig is rengeteg kés­­züléket jelentett a francia nép­nek. Stawley, angol szövőnő írja: 1957-b­en hét hónapon át munka nél­kül voltam .Most ismét dolgozom. Béremet azonban csökkente­ lék. Fé­lelem telt el, ha a következő évre gondolok. Minden jel arra mutat, hogy a küszöbönálló 1953. igen sú­lyos esztendő lesz. , — Számomra kévés örömet hozott az 1952. év — írja John Streak, ame­rikai, munkás. — Nehezebbé vált a megélhetés, többet kell dolgozni Az idén két hón­apon át nem dolgoztam, ezért adósságba keveredtem, önök azt kérdik tőlem,­mit várok az 1953- as évtől? Számításaimban oly gyak­ran ért csalódás, hogy most szinte félek erről beszélni. N­A­P­LÓ RÍÖJÖLDI Iliit­i: Iá New­ York, (MN­) Egy osztrák lab­darúgó csapat Colombiába utazott és útközben egy newyorki­­ szállodában pihent meg. Az amerikai hatóságo­k — a fasiszta McU­arran-Walter beván­dorlási törvény alapján — a szálloda­­ban fegyveres őrizet alá helyezték a játékosokat. A c­sapat tagjai tovább­utazásukig nem hagyhatják el a­­ szál­lodát.V Az ,,AKI*" szaigoni jelentése sze­rint Bao Daj vietnami bábkormányé­nak hadügyminisztere lemondott. A francia hírügynökség a lemon­dás okául azt óruk­li, hogy a volt had­ügyminiszter és a miniszterelnök­­ kö­zölt „a háborús erőfeszítésekkel kap­csolatban ellent­­éte­k voltak ". * Az Egyesült Államok haditengeré­­szetének 6. flottája — mint a ..Reu­­ter“‘ jelenti — január elején baráti látogatásra“ spanyol földközitengeri kikötőkbe érkezik. Ezek a látogatá­sok azokkal a megbeszélésekkel van­nak kapcsolatban, amelyek már hó­napok óta folynak az Egyesült Álla­mok és Franco fasiszta kormánya között Spanyolország részvételét ille­tően az agresszív háborús tervekben. Hl London (MTI) Az angol mun­kás­­párti imperialista bérenc­­ vezetősége megt­ilto­tta a párt tagjainak, hogy rés­­t vegyenek a népek békekompres­­­szusán. A tilalom ellenére a népes­­szám­i angol küldöttség többsége a Munkáspárt tagjaiból­ és­­ helyi szer­vezeteinek funkcionáriusaiból állott. Az áruló pártvez­etőség — mint az­­ AFP"­ jelenti — a népek békekon­­gresszusáról való hazatérésük után ki­zárta a munkáspártból M. G. Vé­sen­t, a párt volt tájékoztatásn­­.­vl megbízottját és J­ ilv Irene Warne-t, a munkáspárt ha’Haxi titkárát. A belgrádi rádió jelentése szerint a Belgrádbján tartózkodó külföldi újságírók este ,,meghitt estebédet­­ rendeztek az A­vala szállóban Tito tiszteletére. A belgrádi rádió hozzá­fűzi, hogy az estebédet „igen kelle­mes hangulatban­“ töltötték el. Nagy m­unkasikere­kk­el tették emlékezetessé az­ év utolsó napjait a kah­ovkai vizierőmű építői Moszkva. A kahovkai vízierőmű építői kiemelkedő munkasikerekkel t­ették emlékezetessé az év utolsó napjait. Egy hónappal a határidő előtt befejezték a vizierőmű-épület és a duzzasztógát alapgödrének ki­ásását. Már befejeződött a központi be­­tongyár építése is A KÖLTŐ GYERMEKKORA (Resztet Illyés (Gyula Petőfi étele), című m­űvéből) Kiskor ö) lakossága a század elején nagy többsé­­gében szlovák. A lu­teránus templomban, ahol a kisde­det megkeresztelik, — kiélve, még születési­ napján mert oly gyöngécskének látszik, hogy a svóba egy nap­nyi életet­­ sem jósol neki —'szlovákul zümmög a zsol­tár.. Jórészt ezen az édes­ h­egyi pata­kesés rgóssi nyelve­n adják tovább a jámbor asszonyságok is a­­ híreket az újszülöttről. — szerencsére hétről-h­étre- erősödik. De a'-­ig­­.okáig babusgatják. Huszonkét hónapok korában el kell jólé váln­ok. A csecsemő szülei oda hagyják Kis­kőröst, délegyházára költöznek. A gyermek ezen a­ földön ül meg először a lábán, «.én teszi az első lépést, itt ejti ki az­­ első értelmes emberi szol " Neki van igaza- amikor­­.később, dacolva az okmányok bamba ai­ataival : a köznapi lélektelen igazsággal, ezt a város: vallja szü­l­öföldjének. ö. í)ki­­nek hivatása, hogy a valóságot alakítsa, ő ne száll­hat­)) a szemb­e . a valósággal .’ A lélek köti öt és nety. a. sár. még csak a vér sem. Lelke ifi születét! meg és magyarnak született! Azáltal, hogy ifii első szavakat ezen a nyelven mondja. A drága Urúz Mária, a kedves hajdani ki-­­cselédlány, aki a kinti kurjongató világban csöndesen­ meghúzza magát , akkor beszéd, ha kérdezik, mosolyog­v­a, s óvatosan adja fia szájába a magyar szavakat. A gyermek kicsi agyában a farkasóvá.... ímadás által ké­pét az a különös !ia,ngjles/.el,étel ,idézi föl­, hogy ..kutya“: érzékszervei a „kényér"1 szó hallatára készü­­ödnek az evesre. in<­ — Aránylól tudjuk — a kis Hrúz Mária apja mindig ejtette tisztán a magyar szót. 'Minek köszön­heti a magyar nyelv, hogy magának hóditotta a tíze­n .kilencedik század’ leg-költőibb szellemét? Fazék«­ Gergely bácsinak, aki néha maga me­lé vette az ii­fsdiv­­kára. a szomszéd .Vica, inog Mari néninek, akik markába nyomtak egy-egy aknát. Varga Benedek bácsinak, aki szellemét először megdicsérte. Jegyezzük föl a „gyermekszáj“ történelkét, amellyel a kisfiú az első nyilvános tetszést aratta. Vargáéknál ült nagy társaságban, bóbiskolt, amikor a látogatóba jött katoliku­s papok elmentek, hirtelen ezt mondta: „Ezek a­­ papok! Mindenkinek asszonyt adnak, maguknak egyet sem hagynak.“ Hatéves volt. Nyurga, vézna fiú. Arca fakó-barna, haja korom­fekete, szeme éjsötét, mindezt anyjától örökölte. De a kis l­rúz Mária szeme álmodozó, metszetek intő volt. — a fiúé pedig á­­omlóan mintha lázban égne. Csillogása: az apa szemétől kapta. M­­truv­ics István, feleségével ellentétben, bőbeszédű, eleven é­s nyakas e­mber. Könnyen fölmérgesedi­k s ilyen­kor a keze is könnyen lódul. Nem ment-e rögtön ölre­, mikor egyszer tótszármazéknak nevezték. •Hyen a fiú se — fürge és indul« le«, de fejtöréseit legtöbbször mintha még idejében hallgatásra­ parancsol­ni egy belső hang, — a hajdani alázatos kis szolgáló természeteml­ék hangja. De a lefojtott indulat nem eny­é­szik el, a dacot nyakasság táplálja. Egész nap ugrándozik, kiabál, fecseg és boldog, ha környezetét megnövelteti. Vidám arccal ül a családi asztalhoz és vidáman forgatná ie a nyelvét. "Jo Pet­­rovic­s Istvánnak szigorú elvei vannak, nem szereti. In jelenlétében tücsköl-bogarat beszélnek. A nagyok között a gyermeknek hallgatás a neve. A fiú elkomo­rodi­k a lei­ntésre, öt-hat figyelmeztetés elég neki, hogy hosszú esztendők:« összevont szemöldökkel, némán üljön atyja társaságában,­ oly könnyen a szivére vész min­ijéül!' A­­ játékban ügyes és merész. Inas lábai gyorsan (Viszik karcsú,­­vékony' termeit'): a versenyfutásban min­denkit megelőz. Ho*­­.iV,karjával mindenkinél messzebb hajítja a labdát. Egész addig, amig a gyerekcsapatból valaki gúlloo­ni nem ke­zdi, hogy balkézzel dob — ffa­­logsuta! Ettől fogva nem dob. A többiek énekelnek. Boldogan tröszti ő is hangját a gyerekhangok közé. Idétlen rikácsolás­­­ akad ki a torkán. A többiek­­ abba­hagyják a dalt és gúnyosan néznek rá Fáin-vitte a szó­lamot, mert hallása sincs. Ettől fogva nem­ énekel. Beszélni is egyre kevesebbet beszél. Mi okozta hogy ilyen apróságtól, aminek más oda sem legyint, ő mindinkább e­•szótlanul? Vagy volt nagyobb oka is.' Első 'iskolás korában már felhős, arccal jár, örök sértő­döttségében, mint egy száműzött. Gyermek- és »kamasz­­indulatait nem „éli ki”, azok tehát ben­n­ maradnak Ezért kell foglalkoznunk' v­elük.' . A gyermek szelíd magavise'etíi. d« k­­­ é nyakas, önfejű, minden nagyobb vétség nélkül magába vonuló közlekedni egy lant­lótúr­ával sem szeret,fi volt. Mikor­­a­ játék idején a többiek játszottak, ő magát az iskola egy kőlábához vonva, minden vágy nélkül nézte társa­ vigságát/é- felszó­lítá-om­ra: eredj. Sándor, játsszál te is. „nem.,szeretek‘‘-ke!, válaszolt: Ilyen­­­él az atyai háznál is. kerülte a szomszéd- és­­ utcagyerekeket“. Ezt egyik tanítója jegyezte­­ fel róla . A kovácsműhelyek előtt álldogál. Szívja a pörkö­­lődő lóp­aták és a tűzhely izzó­­ zenének csipős ̋ szagát, nézi az üllőről röpködő szikrákat, a kalapácsoló, «zur­tos kovács!«gényeket. — kovács szeretne lenni. Ezt az egyik­­ zom­zéd jegyezte meg nála. Vasa' hajlítana tehát és tüzet szítana. A lélektan az­ ilyen haj­landóságú lelkekről azt jegyzi­­ m­eg, hogy ezek volta­képpen nem­­­ tízre, hanem Ilik­e -zomja­­­­k­, életkedvük hol hamu alatt alszik, hol — hirtelen kitörve­­ magas lánggal lobog, akkor legmagasabban, ha másokért­­ — maguko­n kívül — éghetnek. 1933 JANUÁR 1 Mao Ce-Tung táviratban mondott köszönetet J. V. Sztálinnak a kínai Csang-Csung vasútvonal átadása alkalmából Peking (L­i Kína! Mao Ce-Tung, a Kínai Népköztársaság központi nép­kormányának elnöke,­ december 31.-én táviratot intézett .J. V. Sztálinhoz, a Szovjetunió M­insztertanácsának nő­kéhez, amelyben köszönetet mond Sztálinnak, a sz­ovjet népnek és a szovjet kormánynak a közegen igaz­gatott kínai Csang-Csung vasútv­onal átadásáért. Mao Ce-Tung elnök táviratásnik szövege a következő: „Sztálin ..elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kína és a Szovjetunió által történt közös igazgatása alatt a szovjet fél igen nagy mértékben hozzájárult a kínai nép vasútépítési program­jához. A kínai nép sohasem feledkezik meg erről a testvéri, a baráti támogatásról. Őszinte szívből jövő köszöne­tet” mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és Önnek ab­ból az alkalom­ból, hogy a szovjet kormány — az­ 1950. évi egyezmén­* nyel és az 1952. évi közleménnyel összhangban — ellenszolgáltatás nél­kül a Kínai Népköztársaság kormányának tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybe­ről-napra még jobban elmélyüljön és erősödjék. 1952 december 31. fűző nagy barátság nsp- MAO CE-TUNG. I 1953 január 1, a terv új mérföldköve A terv nagyszerű eredményekben bővelkedő döntő esztendejét hagyja maga mögött dolgozó népünk. A döntő terv év szül­öltéi, a nyersvas ezertonnáit termelő diósgyőri órias­­kodó, a Sztálin Vasmű új tűzálló téglagyára és erőműve, a hejőcsabai cementgyár, a hódmezővásárhelyi ayapptegienáló, a makói gépgyár, a pécsi szénbányák lüktető munkája, új iskolák, tudományos és szociális létesítmények egész­­ óra. gyorsan fejlődő mezőgazdaságunk. A népünk jólétének, életszínvonalának ugrás­­szerű növekedése " arról tanúskod­nak, hogy dolgozóink az elmúlt terv évben is eredményesen szálltak szem­be a nehézségekkel, diadalra vitték pártunk, kormányunk útmuta­tásait. • Az új évben új gyárak, tárnák kapcsolódnak be a termelő munkába. Tovább fokozzuk a szocialista épí­tés ütemét, még nagyobb célkitűzé­seket valósítunk meg. Az év első napjaiban csapolják le az első adag izzó acélt a diósgyőri 180 tonnás buktatható Martin-kemencéből A Sztálin Vasmű új, 700 köbméteres nagyolvasztóját is­ elhagyja az első nyersvassal • teli üst. Nagy békeal­­kotásunk, két 125 tonnás Martin-ke­mencéje és a kokszolómű egy­ része szintén megkezd­ a termelő munkát. Dunakeszin új gyár­ épül, ahol a földalatti gyorsvasút tübingjeit gyárt­ják majd- Tovább emelkednek a du­nai cementmű falai és megkezdi mun­káját az új hódmezővásárhelyi ke­nyérgyár közel húsz kemencéje. A Komlón kétezer, Sztálinvárosban 1600, szert­e az országban sokezer új, napfényes munkáslakás, új napközi­­otthonok, csecsemőotthonok, iskolák jutalmazzák dolgozóink lelkes mun­­káját. Több kombájnt küldünk a fa­lunak, több gépet a bányának. Az új tervév azonban nemcsak új győzelmeket ígér, fegyelmezettebb munkát, nagyobb áldozatkészséget, újabb erőfeszítéseket követel. A jövő évben 16 százalékkal kell nö­velni­­­ iparuÁv termelését. A bányá­szok ezreinek kell követniük Loy Árpád, Tajkov András, Rufli Lajos, és a bányászhő­ök többi ezreinek nagyszerű példáját, hogy 1953-ban 4,6 millió tonna szénnel termelhes­sünk többet mint 1952-ben. A szo­cializmus építésének nem lehet egyet­len örde­­ve sem, ahol ne ta­á­­na kö­vetője Muszka Imre, Szodorai Ist­ván, Mautner Róbert és a termelés többi élenjárójának sem-.s versen­gése a még jobb eredményekért. A nagi célkitűzések az ország va­lamennyi dolgozójától megkövetelik, hogy egyetlen napon­, órával se maradjanak adásai a tervnek. Már az új év első munkanapján tegyünk eleget ter­vkö:­el­ezet­tségünk­nek . A diósgyőri kohászati üzemek példája bizonyítja, hogy ha a kezdetnél el­maradunk, később nehezebben bira­kozunk meg a­ m­egnövekedett terv­vel, h­­z az elmaradást is pótolni kell. Az oroszlányi „Szeptember 6”­­akna dolgozóinak munkája viszont azt példázza, hogy ha az első perctől kezdve teljesítjük a tervet, akkor egész évben lépést tudunk tartani a növekvő­ előirányzattal és bátran bíz­hatunk abban, hogy túlteljesítjük évi feladatainkat. Pártaink, kormányunk az 1953-as terv összeállításánál biztosan épített arra, hogy az új feladatok végrehaj­tásánál m­ind'n tartalékot mozgósí­tunk. Minden egyes újítás bevezeté­­se gyorsítja, könnyíti munkánkat. Senkinek sem utolérhetetlen Muszka Imre eredménye, aki közel hús­z újí­tás segítségével nyolcszorosára nö­velte gépének teljesítményét. Újító­ink leleményessége olyan munkaesz­közökkel könnyítette meg dolgozóink munkáját, min­t a mechanikus-lapkás ■ esztergakés, amely eddig 200 e­zter­­gályosn­ak eredményét sokszorozta, meg. Az első magyar gyártmányú fogaskerék hengerlőnép, a szállítóbe­rendezések gyárából kikerülő exka­vátorok, az új szovjet gépóriás ok, az élenjáró szovjet technika széles­körű alkalmazása, mind, mind új erőforrást jelent a terv végrehajtá­sához. Ezernyi rejtett tartalékunk mellett új erőforrást jelentenek számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja­­XIX. kongresszusának útmutatása. Sztálin c^vCárPs újabb nagyjelentősé­gű tanításai. Szélesebb­ látókört, szi­­lárdabb öntudatot adott dolgozóink­nak a szovjet emberek példája. Dol­gozó népünk most még tisztábban lát­ja, hogy államunk gazdasági erejé­nek szüntelen fejlesztésével az ed­diginél is eredményesebben szolgál­hatjuk a szocializmus, a béke ügyét. A sztálini tanítások sokezernyi munkáskezet együtt lendítenek újabb béketeftekre, a Vörös Csillád­ trak­­torgyár Fényszarusi brigádjának tag­jaival, akik naponta kétszeres elő­irányzatot teljesítenek és a párt­kongresszus tiszteletére valamennyi­en befejezték ötéves tervüket. A szovjet tapasztalatok, Rákosi elvtár­­útmutatásai a szocialista tulajdon fokozottabb megbecsülésére ösztön­zik dolgozóinkat. Úgy, mint a Villa­mosgép- és Kábelgyár kollektívája, amely 1952. második felében csak­­­nem nyo­lc millió forint értékű im­portanyagot takarított meg népgaz­daságunknak. Népnevelőink úgy értékesítsék a XIX. pártkongresszus tanulságait, mint a felsőnyárádi bányaüzem párt­os szakszervezeti aktívái, akiknek munkája nyomán csaknem teljesen megszűnt az üzemben az igazolatlan hiányzás és az elsők között fejezték be évi tervüket. Dolgozóink az új esztendő küszö­­bén fel­mérik az elmúlt év­ munkasi­kereinek­­ gazdag tapasztalatait Az élenjárók a tervismertető értekezle­teken, a százezrek az utána követ­kező napokban mondják el, hogyan akarnak küzdeni az új évben tervük megvalósításáért. Az országnak nem egy olyan üzeme van, mint a Csepel autógyár, ahol a dolgozók javaslatai alapján már összeállították az új tervév műszaki és szervezési intéz­­kedéseinek tervét. Ahol a dolgozók egésze nemcsak segíti a vezetők munkáját, hanem egész évben számon is kéri a mű­szakiaktól, hogy mit tesznek a­­ terv sikeréért, közös erővel veszik fel a küzdelmet a fegyelemsértések ellen, egységesen lépnek fel a lazaságok, a liberalizmus ellen. A terv s­­keres megvalósításával hazánkat, elért eredményeinket véd­­jük. Ezért műszaki és fizikai d­olgo­­zók úgy készülnek fel az új tervév­re, hogy minden egyes gépalkatrész elkészítése, minden talpalatnyi föld megmunkálása, a képzetlenebbeknek átadott tudás minden gondolata a békehere újabb szakaszának egy­­eov győztes csatájává váljék. Rendelet 11/ llhVI. évi állami begyűjtésről A Nép­;és társaság­ Elnöki Tanácsa törvény­ e.reiü rendelletet adott ki az 1953. évi állami begyűjtésről. A' ren­­:dc .el szabályozna 3 mezőgazdasági termékek á'.’ami begyüjté­st­­ az 1953 évre, illetőleg az 1953 “54 gazda­­s­ági évre. A rendelet első része az átalános rendelkezéseket tartalmaz­za, majd­ intézkedik a terménybe­adási, állat­beadási, tejbeadási, a ba­romfi- és tojásbeadási és borbeadási kötelezettségről, a begyűjtési árai­ról, a begyűjtési tervek megállapít­sáról és teljesítéséről, valamint beadási kötelezettség megalapítás­­ró­ és teljesítéséről, „ beadás é’­mi­­osztásának következményeiről, rendelet végül zárórendelkezések tartalmaz. A rendelet ismertetése lapunk legközelebbi számában vis­­sza­térünk. ,

Next