Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

TOX.NAI* NAPLÓ T­EEssnsnmasm X. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA SO FILLÉR r­í­vusú proletárjai EGyesültTB* t A MAI SZAMBÁN Einstein professzor felhívása Trumanhoz a Ro­senberg­­háza­spár megmentése érdekében (2. o.) — Hírek a kom­­m­unizmus építéséről 2. o.) — Igen súlyos a .jugoszláv m­unkásLfjúság helyzete (2. o.) — Kiosztották a tapköny­­veket a kakasdi Gábor Áron tsz-ben (3. o.) — A­­ Jogász- szövetség szekszárdi csoportja követeli a Rosenberg­­Házaspár szabadonbocsátását (3. o.) — A mözsi tanács­­ jót mozgósított a vetés befejezésére (4. o.) SZERDA, 1953 JANUÁR U MNDSZ asszonyaink feladatai a kétlaki dolgozók között Dolgozó népünk az elmúlt év­ben sikeresen teljesítette a nép­gazdaság által előirányzott tervet. Nagyok voltak ezek a feladatok. 1953-ban ötéves tervünk negye­dik évében az ipar és a mező­­gazdaság még nagyobb fejlődését írja elő a népgazdasági terv. Ipa­ri termelési vonalon a havi ter­vek minden részletében való tel­jesítésére kell mozgósítani dolgo­zóinkat. Mezőgazdasági vonalon a határidős munkák időbeni el­végzésével a nagyobb termés el­érésével kell biztosítanunk dolgo­zó népünk élelmiszerszükségletet és az ipar számára szükséges nyersanyagot. A magyar asszonyoknak, lá­nyoknak elsőrendű feladatuk öt­éves tervünk megvalósításának se­gítése. Komoly feladat hárul párt­tag asszonyainkra és a pártonkí­­vüli MNDSZ asszonyokra, a két­­laki munkások és feleségeik ne­velése terén. Az agitációs mun­kában meg kell mutatni, hogy mi­lyen káros népgazdaságunk és az egyén számára a kétlakiság. Fejlődő iparunk, mindjobban megköveteli azt, hogy dolgozóink jól végezzék munkájukat. Az a dolgozó, akinek két-három hold földje van és szabad idejében ezt a földet műveli, nem tudja ma­gát kipihenni és az üzemben nem tud végezni kellő értékű mun­kát, amivel hátráltatja a terv tel­jesítését. A másik oldala pedig az, hogy a két-három hold föl­dön nem tudja megtermelni még a saját szükségletére sem az ille­tő a szükséges élelmiszert, vi­szont ezeken a kis parcellákon nem tudják biztosítani a gépi erők kihasználását, a fejlett mezőgaz­dasági agrotechnikai módszerek alkalmazását. Az egyénileg dolgozók számá­ra is káros a kétlakiság. Nézzük meg például a szénbányászat kérdését. Ha a dolgozó a földjét jól meg akarja művelni, akkor nem tud az üzemben, jó munkát végezni, ami azt eredményezi, hogy a dolgozó nem részesül a különböző kedvezményekből, mint például a bányászoknál, ahol a dolgozó, aki egész évben­ becsü­letesen dolgozik, nem mulaszt iga­zolatlanul, az 300 forint jutalmat kap, ezenkívül 200 forint hűség­jutalmat és kedvezményes áron szenet, ezenkívül munkaruhát. A kétlaki dolgozó természetesen el­esik ezektől a juttatásoktól, azon­kívül nincs ideje a szórakozásra, tanulásra és elmarad a fejlődés­ben. A párttag és az MNDSZ nép­nevelőknek az a feladatuk, hogy felvilágosítsák és meggyőzzék a dolgozókat a kétlakiság helytelen voltáról. Különösen irányuljon az agitáció arra, hogy a földet ne adják le, hanem az asszonyok vagy a férfiak, akik nem dolgoz­nak állandó munkahelyen, lépje­nek be a termelőszövetkezeti cso­portba, ami által gyarapítani tud­ják jövedelmüket, segítik a csa­lád anyagi jólétének emelését. A bonyhádi Szabad Föld tszcs-ben dolgozik Kling Pálné, aki az el­múlt évben 291 munkaegységet dolgozott le, a férje pedig ipari munkán dolgozik. A férjének ke­resete 600 forinton felül van, ő maga pedig a zárszámadáskor 130 kiló zabot, 140 kiló árpát, 60 kiló lisztet és egyéb terményt, vala­mint 1400 forintot, kapott kész­pénzben. Kling Pálné keresetével növelni tudja jövedelmüket, azon kívül elősegíti az egész népgaz­daság továbbfejlesztését. Eddig végzett munkánkban igen sok hiányosság előfordult. Nem népszerűsítettük azokat a dolgozó asszonyokat, akik beálltak a ter­melőszövetkezetbe dolgozni, mi­közb­en férjük is az iparban vagy más területen végzett munkát. — Különösen fontos, hogy agitáción­­kat olyan községekre irányítsuk mint Simontornya, ahol a bőrgyár dolgozóinak nagy része kétlaki, vagy a dombóvári vasutas dol­gozók körében, min­különben Bonyhádon és Tolnán, ahol a nép­­nevelőkre az a feladat hárul, hogy ismertessék az olyan dolgozók el­ért eredményét, ahol mind a két családtag termelő munkát vé­gez. Népnevelőink agitációs munká­jukban hozzanak minél több he­lyi példát, tartsanak a kétlaki dolgozók feleségei között minél több kisgyűlést és ezeken a kis­­gyűléseken népszerűsítsék azo­kat, akik az új útra, a fejlődés út­jára léptek. Agitációs munkánk­ban mondjuk el azokat az üzemi munkásfeleségeket, akik nemré­gen léptek be földjükkel a ter­melőszövetkezetbe és ott értékes munkát fejtenek ki, ami által megfelelő bérezésbe részesülnek. Népnevelőink és MNDSZ nőne­velők a kétlaki feleségekből szer­­vezzenek csoportokat, melyek meglátogatják a termelőszövetke­zetet és ezzel az eleven agitáció­­val is mutassanak rá, hogy mi­lyen nagy jelentősége van, ha mindenki egyformán kiveszi ré­szét a termelő munkából. Nekünk asszonyoknak, népnevelőknek és nőnevelőknek most elsőrendű fel­adatunk ennek a munkának vitele Pártunk és Rákosi elvtárs ezen a téren vár tőlünk segítséget. A többi gazdasági feladataink mel­lett ezzel a munkával döntően segítsük elő hazánkban a szocia­lizmus építését, a béke m­eg­zilár­­dítását, hogy hazánkat erős, fej­lett szocial^+a '■»rirácrgá építsük, m­ biztosítsuk mi, asszonyok gyermekeink boldog, derűs jövő­jét. Göndöcs Ferencné MNDSZ megyei szerv. ti­k. Három törzstenyésztő termelőszövetkezetet jelöltek ki Tolna megyében Az állattenyésztés és takarmány­­termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat értelmében a Szek­­szárdon megalakult állattenyésztő ál­lomás 3 tolna megyei termelőszövet­kezetet jelöli ki, melyeknek állatállo­mányát törzstenyészetté nyilvánítot­ták. A MMnbai Vörös Csillag, a tamási Vörös Szikra és a ten­gelici Petőfi termelőszövetkezet tehenészetében elsősorban a híres bonyhádi táj­­fajta további nemesítését tűzi ki célul. A három törzstenyésztő termelőszö­vetkezet közül a tamási Vörös Szikra tsz már elkészítette törzstenyészeti tervét:­­az u­­ü3-as évre tehenenként 3.300 kilós tejelési átlagot , vettek tervbe, s a 45-ös törzsállományt az év végére 120-ra emelik. A törzste­nyészet helyét a tamási melletti Ador­­járe-pusztán jelölték ki, ahol a tsz .A tél folyamán végzett nagyszabásún istálló építkezéseket, sőt az istálló­kat vízvezetékkel­, is ellátták. A három­ törzstenyésztő termelőszö­vetkezet mellett Tengelicen egyéni törzstenyésztő községet szervez a szekszárdi állattenyésztő állomás. 4 Bonyhádi Zom­áncművek dolgozóinak felajánlása Rákosi elvtárs 61. születésnapjának tiszteletére Megyénk és az egész ország dol­gozó népe határtalan lelkesedéssel ké­szül megünnepelni a magyar dolgo­zók vezérének, Rákosi elvtársinak ül. születésnapját. A gyárakban, üzemek­ben min­d több azoknak a felajánlá­soknak­ a szám­a, amellyel szeretetü­­­ket, ragaszkodásukat fejezik ki né­pünk n­agy vezére iránt. Dolgozó né­pünk tudja, hogy mivel tartozik azért a sok gondoskodásért, amellyel Rá­kosi elvtárs gondolkodik minden egyes dolgozóról. Mi ezt csak a jobb, több munkával és a munkafegyelem megszilárdításával tudjuk meghálálni. A Bonyhádi Zománcművek dolgo­zóit is ezt a tudat sűtötte, amikor megtették felajánlásukat. Rákosi elv­társ és az első negyedéves terv sike­res teljesítése érdekében a vállalat az alábbi felajánlásokat tette: 1. Az üzem első negyedévi teljes termelési tervét 108 százalékra telje­síti. 2. A selejtet a múlt negyedévhez viszonyítva 5,3 százalékról 5 száza­lékra csökkentjük. 3. A tervszerűséget 85 százalékban teljesítik. 4. A Gazda-mozgalom terén lemez­anyag megtakarításuk 160.ü1P0 forint, míg a zománcanyag megtakarításuk 50.000 forint lesz. ■>. Az iga­zala­tla­null m­ul­aszt­ott na­pok számát a múlt negyedévhez vi­szonyítva 13-ról 6-ra, a későn jövők késési idejét­ pedig 14 óráról 5,5 órá­ra csökkentjük. 0. A 100 száza­lékon alul teljesítők létszámát a darabbérben dolgozók számához viszonyítva a múlt negyed­évi 4,7 százalékról 3 százalékra fog­juk csökkenteni. 7. Az egy munkás egy munkanapra eső termelési értéke a tervhez viszo­nyítva egy százalékkal emelkedik. Ezeknek a felajánlásoknak a sike­res megvalósításával készülnek méltó­képpen megünnepelni a Bonyhádi Zo­­mánccművek dolgozói szeretett vezéré­nek, Rákosi elvtársnak születésnap­ját. Mindent megtesznek annak érde­kében, hogy a tett ígéret minden rész­letében teljesítve legyen. A Bonyhádi Zománcművek dolgozói nevében: Gyimesi Ferenc MDP titkár Kretzer János üB-elnök Óvári Dezső igazgató Gyopár Ferenc műszaki vez. ifj. Gráf Lajos DISZ-titkár Napi ötezer téglával túlteljesíti tervét a Paksi Téglagyár A Paksi Téglagyár egyike azoknak a tolna megyei üzemeknek, mely leg­többet kapott az ötéves terv eddigi beruházásaiból. Az elmúlt évben ad­ták át rendeltetésének a gyár dolgo­zói részére épült modern bérhíjat, melyben a korszerű kétszobás, fürdő­szobás lakások mellett díszes kultúr­­em­et és üzenő­­konyhát is­­ létesítettek,­­•Elkészült az ú­j sa­jtolój­áz, a teljes mi új gépi berendezéssel, s már műkö­dik a gyár 12 új Roller-rendszerű szállítója, míg további négyet most építenek A gyár fekvése magasabb, mint a tőle néhány száz méterre fek­vő vasúti raktár és hajókikötő. A fű­tőanyag és tégla kézi­ szállítása ezért, rendkívül nehéz és megerőltető mun­kát jelentett, a gyár dolgozóinak. Az ősz folyamán ezt is gépesítették: je­lenleg két lift szállítja az anyagot s ezzel a gyár dolgozói mentesültek a legnehezebb Mi­kai munkától. Most épül a dolgozók fürdője, a faixtsz fo­lyamán pedig megkezdik a nyers­­gyár kis gépesítését, ami azt jelenti­. hogy 70—75 ember munkáját 30—35 jóval kevesebb fáradsággal tudja majd elvégezni. A Paksi Téglagyár dolgozói jó munkával háláják m­eg az ötéves terv­eddigi nagyszabású beruházásait. Az üzem termelékenysége már eddig is a háború előttihez viszonyítva 200 százalékkal emelkedett, a nyersgyár­tás gépesítése után pedig további 50 százalékos emelkedés várható. A dol­gozók összehasonlíthatatlanul ked­vezőbb munkafeltételek között dol­goznak, s ennek tudhass be, hogy az­ idei évben, még minden nap túltelje­sítéssel zárult. A napi terv túltelje­sítése átlag 3000 tégla, amit azt je­lenti, hétzy hetenként­­­on felül egy családi ház felépítéséhez szüksé­ges téglamennyiséget dilit­álő a Paksi Téglagyár. Cukorkából, csokoládéból közel tíz vagonnal többet fogyasztott a megye, mint 1951-ben A szabadkereskedelem lehetővé tet­te, hogy megyénk becsületes dolgo­­zói, akik államunknak mindenben eleget tettek, terményfeleslegeiket szabadon, korlátozás nélkül érték­e­­síthe­ssék. Ebből a jövedelemből a dolgozók több ruhát vásároltak. Az élelmiszer vásárlásának megyei emel­kedését a Fiisáért Vállalat statiszti­kai számai hűen tükrözik vissza. Kü­lönösen az édesipari cukork­a és cso­koládé árukból közel 10 vagonnal több fogyott el, mint az előző év­ben. Ez a hatalmas árumennyiség for­­galombahozatala természetes, foko­zott munkát is kíván a Tolna megyei Füszért dolgozóitól. Hogy ezt a mun­kát sikerrel megvalósíthassák, dol­gozóink versenyszerződés­t kötöttek. A különböző ve­r­senyszak­aszokban vállalásukat a minőség megjavítá­sára irányítottuk. Ma már vérévé vált dolgozóinknak, hogy csak kifo­gástalan minőségi árut bocsátanak magyaink dolgozóinak rendelkezésére. A minőségért folytatott harcban vol­­lalatunk dolgozói közül Hollmeister Lajos bonyhádi, Székely Jenő tamá­si­ és Zomba­i Róbert a szekszárdi Hók dolgozói jártak, élen. A szociia­­lista verseny­vállalások teljesítése biztosította, hogy éves tervünket december 6-ra 100,5 százalékra tel­jesítettük. Csupán a kávészem telje­­sítésével maradtunk le, ami a nem kielégítő értékesítési módszerünkre veti fényét. Azóta már ezen is vál­toztattunk. Igen sok dolgozó része­sült az­ elmúlt év befejeztével pénz­jutalomban és sokan kaptak dicsérő oklevelet munkájuk elismeréseképen. Az 1953-as évre mi is felkészültünk — jobban megszerveztük a szállítási előfeltételeket és még következete­sebb harcot folytatunk a minőség megjavításáért. Munkánkat úgy­­ aka­rjuk végezni, ahogy pártunk irá­­nyít benn­ünket, hogy minél előbb megvalósíthassuk a szocialista kis­kereskedelmet. Bukva Pál a Tolna megyei Túszért Vál­llalat igazgatója. Február 3-án nyílik meg a szekszárdi képzőművész esti szabadiskola­ Február 3 án ünnepélyes keretek között nyílik meg Szekszárdon a képzőművészeti szabadiskola s ez­­zel eredményesen zárul le azt a hosszú vita, ami hetek óta foglal­koztatta Szekszárd tanulni vágyó dolgozóit. A megyei tanács népmű­velési osztályának hathatós támo­gatásával a járási kultúrház ad otthont a szabadiskolának, mely — az előjelek­­ szerint — alkalmas lesz arra, hogy megfelelő előkép­zést nyújtson a leendő szekszárdi m­űvészeknekk s ugyanakkor oktas­sa, nevelje azokat a dolgozókat, akik a képzőművészetben akarnak jártasságra szert tenni. — A szekszárdi szabadiskola — mondotta az iskola egyik vezetője — elsősorban iskola, tehát nem azzal kezdjük, hogy ecsetet és fes­téket adunk a hallgatóknak. Ez egyébként sem vezetne célra, min­det, eredmény nélkül elpocsékolód­­na a sok anyag, s ezzel együtt az állam pénze. Módszeres oktatást­ nyújtunk minden hallgatónak s reméljük, hogy ezzel olyan alapokat rakha­tunk le, amelyek után a magasabb­­fokú képzőművészeti stúdiumok is sorra kerülhetnek. A továbbiak során megtudjuk, hogy az iskol­a első négy hónapos tanmenetében a rajzoktatás mel­lett a művészeti bonctan, a grafi­kai eljárások ismertetése, az ipar­művészet és dekoráció, valamint a magyar művészettörténet tanulmá­­nyozása szerepel. ■— Milyen támogatást nyújt eh­hez a megyei tanács népművelési osztálya? L . Blénesi elvtárs, a népműve­lési osztály vezetője a legnagyobb szeretettel karolta fel a szabadis­­koh ügyét s természetesen meg­felelő pénzügyi keretet bocsátott rendelkezésünkre, így mindert hall­gatót minden szükséges eszközzel el tudunk látni, még egy radírt sem kell venni senkinek.­­— Szó van-e tapasztalatcserék­ről tanulmányutakról? — Igen. Azonban egy ilyen is­kola tanulmányi utazása nehéz, ezért a hasonló iskolák vezetőit hívjuk meg iskolalátogatásra. Már az első megbeszéléseken felmerült, hogy a bonyhádi és tolnai képző­művészeti körök mellett kapcsola­­tot teremtünk a pécsi képzőművé­szeti szabadiskolával, sőt tervez­zük, hogy ennek két festőművész vezetőjét, Martyn Ferencet és Ni­ko­ls­zky Gézát meg is hívjuk Szék­­szárára. Az iskola megnyitásának hírére máris örvendetes érdeklődés nyil­vánult meg a dolgozók körében. Reméljük és hisszük, hogy mire az iskola megnyitja kapuit,­csa­­lódniok kell a vezetőknek, mert jóval többen jelentkeznek, mint amennyire számítanak. Egyébként előzetesen jelentkezni a megyei ta­nács népművelési osztályán leh­et, ahol minden egyéb felvilágosítást megadnak.

Next