Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

Tm.M»? M­DP TOLNAMEGYEI A. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM AKJA 5­1 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYES­ÜL­JETEK? A MA­ SZAMBAN: 'Terrorista orvos csoportot lepleztek le a szovjet állam» biztonsági szervek (2. o.V —­lija Erenburg, a békeparcos­­ 2. o.) — Hogyan alkalmazzuk a pártoktatásban tanul­takat a gyakorlatba« (3. o.) — Szigorú ítéletet hozott a paksi járásbíróság a társadalmi tulajdon ritulajdomítói ellen­­ 3. Oil — Hazánkban hatodszor kerül megfemje­­zésre a Szovjet Film Ünnepe (4. o.) — Járási kultúrver­­seny Bonyhádon (4. o.)J LSI TÜRTÖK, 1953 JAM AKt I» Versenyre hívjuk Tolna megye téglagyárait — határozták el a Paksi I. ss. Téglagyár dolgozói üzemün­k dolgozói nagy örömmel és lelkesedéssel készülnek 1953-as tervérünk idő előtti sikeres megvaló­sítására. Érmek érdekében már most m­unkafela­jánulásokat, versenyki­híváso­­kat tesznek, hogy ezzel még jobban fokozni tudják a munkák ütemét. Tudják az üzemek dolgozói, hogy jó termelő munkát csak ak­kor lehet vé­gezni, h­a versenyben dolgoznak. A paksi I. számú téglagyár dolgozói a Szovjetunió iránti hálájukat és sze­­retetüket kifejezve, hazánk felszaba­dításának nyolcadik évfordulója tisz­teletére versenyt hirdetnek a Tol­namegyei Téglagyári Egyesüléshez tar­tozó valamennyi téglagyárhoz. Ezen belül párosversenyre hívja ki a Mázai Téglagyárat, hogy ezzel még nagyobb sikerrel tudja befejezni ötéves ter­vünk negyedik esztendejének terv­­előirányzatát. A­ versenykihívás az alábbi pontokat foglalja magába: 1. Az 1953. évi II. negyedéves ter­vüket a határidő előtt öt nappal be­fejezik. 2. A minőséget az 1952 évihez vi­szonyítva 6 százalékkal megjavítják. 3. Az igazolatlan mulasztók létszá­mát lecsökkentik. 1. A gyárban 5­5 százalékban szer­vezett dolgozót foglalkoztatnak. 5. A versennyel kapcsolatos érté­kelést naponta a bizalmiak rendelke­zésére bocsátják. A műhellybizottság vállalja, hogy minden hónap 25-ike és elseje között a műszakiakkal együtt brigádértekez­­leteket tartanak, melyre meghívják a bizalmiakat is. Az értékelést a m­űhelybizottság végzi el és az adatokat további ér­tékelésre megküldi a Téglagyári Egye­sülésnek. A paksi I.­szám­ú Téglagyár dolgo­zói nevében: Farkasdi Ferenc párttitkár Székely Sándor CB-elnök Schnepp Pál telepvezető Bach Ferenc a Központi Intéző Bizott­ság elnöke. Az új begyűjtési rendeletről Az elmúlt aszályos esztendő el­lenére a begyűjtés teljesítésében értünk el jó eredményeket, amit országos viszonylatban Rákosi elvtárs is megállapított december 15-i országgyűlési beszédében. Foglalkozott a begyűjtés kérdésé­vel november 2­9-én a Központi Vezetőség ülésén Gerő elvtárs is. A begyűjtési terv teljesítését se­gítette az a lelkes versenyszellem és mozgalom, mely a dolgozó pa­rasztság között kialakult és főleg megmutatkozott Sztálin elvtárs születésnapjának 73. évfordulójá­ra. Ez a versenyszellem magával ragadta dolgozó parasztságunk zömét és egyre több község, ter­melőcsoport és egyénileg dolgozó paraszt teljesítette állam iránti kötelezettségét. Rákosi Mátyás és Gerő Ernő elvtárs beszéde lelkesítő hatás­sal volt dolgozó parasztságunkra, amit bizonyít az is, hogy azóta lényegesen javult a begyűjtés Tolna megye területén. Éppen ezért az 1953-as évben még fo­kozottabb lendülettel kell dol­gozó parasztságunknak, tszcs-ink­­nek és állami gazdaságainknak hozzáfogni a begyűjtési terv tel­jesítéséhez. Az új 1953-as évi be­gyűjtési rendelet már eddig is lelkes visszhangra talált dolgozó parasztságunk között, megértet­ték a rendelet jelentőségét és fel­ismerték azt, hogy hazánk továb­bi megerősödése, dolgozó népünk felemelkedése szempontjából el­engedhetetlen az állampolgári kö­telezettség teljesítése. Tudják dolgozó parasztjaink, hogy a be­gyűjtés nem átmeneti intézkedés, hanem rendszer; ötéves tervünk megvalósításának, a szocializmus építésének fontos eszköze, s a dolgozó parasztság a begyűjtéssel tud legjobban hozzájárulni a ha­zánk, megyénk felvirágoztatásá­hoz, a béke megvédéséhez. Az 1953-as év ötéves tervünk utolsó előtti esztendeje, amikor megyénk még hatalmasabb és nagyobb léptekkel halad előre az iparosítás, a mezőgazdaság szo­cialista fejlődése, a szocialista nemzeti kultúra felemelkedése út­­­­ján. Jól tudja dolgozó parasztsá­gunk azt, hogy ők begyűjtéssel járulhatnak hozzá a szocializmus építéséhez, míg az ipari munká­sok munkájukkal s gépekkel se­gítik mezőgazdaságunkat, hogy a város és falu közötti különbség megszűnjön és a falu is a város színvonalának megfelelő fejlődést érhessen el. Semmi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy me­gyénk területén már 16 gépállo­más segíti traktorokkal, kombáj­nokkal és egyéb univerzális gé­pekkel mezőgazdaságunk fejlődé­sét. A gépesítésen keresztül kön­­­nyebbé válik dolgozó parasztsá­gunk munkája, lehetőség nyílik arra, hogy állandóan növeljük ter­méshozamunkat. Ezért szükséges, hogy dolgozó parasztjaink meg­értsék azt, hogy beadott gaboná­juk is szükséges ahhoz, hogy öt­éves tervünket sikeresen befejez­zük és biztosítsuk a dolgozók za­vartalan ellátását. Az új begyüjtési rendelet ugyan azokon a főbb alapelveken nyug­szik, mint a tavalyi, habár némi módosulás van. A módosítás a tényleges teherbíróképes­ség fi­­­gyelembevételével történik, a be­adás kötelezettségét, mint eddig is, a földterület alapján állapít­ják meg. Az új begyűjtési rende­let lehetőséget nyújt dolgozó pa­rasztságunknak arra, ha emeli az élenjáró módszerek alkalmazásá­val terméshozamát és magasabb terméseredményeket ér el, szapo­rítja jószágállományát és növeli annak hozamát, könnyen tudja teljesíteni beadását, több jut sza­­­badpiaci értékesítésre. Államunk e törvénye a falvak dolgozó parasztjai, az egész nép előnyére, javára szabja meg a be­adási kötelezettséget. A mező­­gazdasági termelés fejlesztéséről gondoskodva a termelőszövetke­zetek és csoportok megerősítésé­ről is intézkedik. Kimondja pél­dául, hogy azoknak a tszcsk-nek, melyek tavaly március 10-e után alakultak, vagy területük azóta legalább háromszorosára emelke­dett, holdanként csak 1 kg ba­romfit és 15 db tojást kell bead­­niuk. A többi tszcs-k és tsz-ek holdanként másfél kg baromfi és 20 db tojás beadásával szemben­ Az új törvény — amellett, hogy a beadási kötelezettséget tovább­ra is nem a földterület, hanem a hozam, alapján állapítja meg, — tovább szélesíti a dolgozó pa­rasztok érdekeit és így mindenki iparkodik többet termelni, mivel a szabadpiaci értékesítés joga fennáll. Azok a dolgozó parasztok, akik teljesítik beadásukat napra­forgóból, feleslegüket olajra, da­rára cserélhetik be s azzal sza­badon rendelkezhetnek. Az aszályos év ellenére az el­múlt évben számos szövetkezeti gazdaságban és egyéni dolgozó parasztnál jó eredményeket szült a gondos munka, az élenjáró ag­rotechnika alkalmazása. Ezek a tszcs-k és dolgozó parasztok nem is panaszkodnak, mert bőségesen jutott munkaegységük arányában, vagy az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál maradt szabadpiacra is a beadás teljesítése mellett. Bi­zonyítja ezt a Medina­, Tolna, Mözs, Murga, Bonyhádvarasd községek példája is, ahol teljesítették a dolgozó parasztok beadásukat. A tszcs-nél pedig a diósberényi Március 9, a kisszékely­ Haladás, a hajdacsi Március 9 és Novem­ber 7 tszcs-k, ahol minden be­adásból, eleget tettek és szépen jutott a tagsácjnak munkaegysé­gük arányában. De lehet jó pél­dát felhozni a dolgozó parasztság közül is, Mucsiban Csodléi Lajos 6 holdas, Lápafőn Dávid Sándor 15 holdas, Murga községben pe­dig­ Szabó Lajos 6 holdas dolgo­zó parasztok, akik elsőnek telje­sítették beadásukat. Vannak már olyan dolgozó pa­rasztjaink, akik örömmel üdvözöl­ték az új begyűjtési rendeletet és már az idei évben előre teljesí­tették baromfi- és tojásbeadásu­kat negyedévre, félévre, sőt olyan is van, a jdoi egész évre ele­get tett kötelezlttségének. Sárpi­­lis községben Garai János 5 hol­das dolgozó paraszt, aki a tava­lyi beadását teljesítette, az idei évben tojásból félévre, baromfi­ból pedig egész évre teljesítette kötelezettségét. Pauks Sebestyén sárpilisi 6 holdas dolgozó paraszt tavaly mindenből teljesítette, sőt túlteljesítette leadását, az idei év­ben pedig félévi tojás- és barom­fi beadását adta le államunknak. Ugyancsak Sárpilis községből Ko­vács Sándor a tavalyi beadását teljesítve az idei évre egész évi tojás és negyedévi baromfi be­adását teljesítette. Ez bizonyítja azt, hogy dolgozó parasztságunk örömmel fogadta a begyűjtési ren­­­deletet és már előre gondosko­dik a terv maradéktalan végre­hajtásáról. Az új begyüjtési törvény kibo­csátása után dolgozó parasztsá­gunk lelkesedése azt bizonyítja, hogy mindent elkövetnek, hogy a terméshozamukat növeljék és ennek érdekében minden új mód­szert felhasználnak. Több gondot kell fordítani ennek megvalósítá­sa érdekében a talajmunkára, trá­­gyázásra és az agrotechnika út­mutatásai betartására. Javítsák tszcs­ipk­és dolgozó parasztjaink állatállományukat, hogy ezzel is biztosíthassák beadási kötelezett­ Róma (MTI): Mint a Reuter je­lenti, hétfőn éjfélkor megkezdődött kétszázezer olasz vasutas 24 órás sztrájkja. Az ország minden rész­é­ben leállították csaknem az összes menetrendszerinti vasúti járatokat A reakciós kormány úgy igyekszik meg­oldani a sztrájk okozta nehézsége­iik azt, hogy azok a dolgozó pa­rasztok, ahol jószágot tartanak, ott sokkal könnyebb lesz a tervtelje­sítés, mint ahol nincs, mert ott pénzért kell megvenni, ahol pe­dig van, ott könnyen elő tudják állítani a beadáshoz szükséges mennyiséget, sőt még szabad­piacra is vihetnek a feleslegből. Két, hogy húsz, rendkívüli légijáratot állított forgalomba. Ezekre a repü­­lőg­épekre csak első osztályú vasúti jeggyel rendelkező utasok szállhat­nak fel magas „pótdíj” fizetéssel. A Reuter jelentése gúnyosan jegyzi meg, hogy „tsz ” aligha befolyásolja majd a sztrájk halhatóságát.'’ Most tanácsainkon múlik az, ho­gyan ismeri meg dolgozó paraszt­ságunk az új begyűjtési törvényt. H-ia megfelelő gondossággal is­mertetik, az új törvény olyan erővé válik, mely előmozdítja majd a hozamok további fejlődé­sét és segíti dolgozó parasztsá­gunk fejlődését Az elmúlt h­ét folyamán levél érke­zett szerkesztőségü­nkh­öz, a nagyszé­kely­ Dózsa temetőcsoportból A le­vél írója, Nagy Imre elv­társ aertéd­­gondozó, arról számol be, hogy tanul­mányozta a minisztertanács határoza­tát, azt betartja és ezáltal eléri, hogy a reá bízott sertések takarmányozá­sában nem lesz hiány. Amint írja, már eddig is szép eredményt ért el és munkájának jutalmául 3 darab . Ludas András, a tereli Alkotmány termelőcsoport elnöke levélben szá­mol be a termelőcsoport zárszámadá­sainak eredményeiről és eddig el­végzett munkájukról. Amint írja, a zárszámadás már megtörtént náluk és hónapos süldőt és 2 darab választási malacot kapott. Ezt a jutalmat azzal fogja meghálálni pártunknak és kor­mányzatunknak, valamint a termelő­­csoport vezetőségének, hogy a jövő­ben még jobb munkát végez és ver­senyre hívja a megye termelőcsoport­­jainak valamennyi sertésgondozóját a jó eredmények elérésének érdeké­ben. most látják az egyénileg dolgozó pa­rasztok, hogy a termelőcsoport tag­sága mennyivel job­b­ eredményeket ért el, mint ők az egyéni elaprózott madrágszíjparcellákon. Csoportunk ki­csiny, de saját erőnkből építettünk egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót ér a csoportunk vagyona a tavalyival szemben csaknem duplájára emelke­dett. Ebben az évben már közel 500.000 forintra növekedett a caopert alapvagyona. Látják az egyénileg dolgozó parasztok, hogy mennyivel könnyebb megoldani egyes feladato­kat, ha mindnyájan összefogunk. Csoportunknak nem volt vetőm­ag­­problémája sem, mert a szükséges vetőmag mennyiséget már­ a cséplés­nél félretettük, pedig nálunk is meg­voltak azok a nehézségek, amelyekre term­előcsoportok és­ egyénileg dol­gozó parasztok hivatkoztak. Nálunk is volt fagy­ aszály, de arra gondol­tunk, ha ősszel nem vetünk, akkor nyáron nem arathatunk. Éppen ezért igyekeztünk a munkálatokat határ­időre elvégezni. LEVELEZŐINK IH­IÁK Versenyre hívom a megye valamennyi sertésgondozóját Term­eld csoportunk vagyona már közel félmillió forint MEGTALÁLTAM A BOLDOGSÁG ÚTJÁT — mondja Szabados M­­ártop, a sárpilisi l­j Élet tagja Szabados Márton már betöltötte a 73. évet és az idei évben szánta rá magát- hogy rálépjen a fejlődés út­jára és a nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. .A sárpilisi Új filét tszcsében alig 2 hónapja, dolgozik, de máris egyike a legjobb dolgozók­nak.­­1 tszcs vezetősége és tagsága nagy megbecsüléssel beszél Szaba­dos Márton elvtársról. Amióta « tszcs-ben van, a szarvasmarhá­i kondícióját lényegesen javította. Potosan és kellő időben takarmá­­nyoz, ápolja az állatokat. Eddig is bebizonyította már azt, hogy gyen­gébb minőségű takarmánnyal­­ nagyszerűen lehet kondíciót növel­ni az állatoknál, és biztosítható a zavartalan átteleltetés is. Szabados Márton elvtárs éppen a trágyázással és a takarmányozással v­ tn elfoglalva. Megkérdeztük tőle, hogyan szánta rá magát arra, hogy most 73 éves korában lépjen a ter­­melőcsoportba. Elmondotta, hogy a múltban állandóan cselédeskedett és napszámba járt dolgozni. Amikor cseléd volt­ évi kommencióért fona­­tott, este 11—12 órakor feküdt, de már hajnali 2—3 órakor felkeltették dolgozni. Sokat dolgozott Rosen­­berg Mátyás „ur­aságnál“ Bács­mo­nostoron. Munkájáért, ha átszámí­totta napokra, alig 30—60 fillért kapott. Becsülete nem volt, nem te­kintették annyiba se, mint a kutyát. styúk teljesítését, és a szabadpia­ci előnyt is élvezhessék. Meg­y­énK területén a községek­­hez kivitileken i­mer­tetik a begyűjtési rendelet jelentőségét és harcot indítanak, hogy az idei begyüjtés szorgalmazása mellett az elmúlt esztendei hátralékok mindenütt begyül­jenek. Ismert e­így kínlódott 1045-ig. Felszabadít­­lás után azonban 2 hold földet ka­pott és Sár­pilisen települt le. Itt dolgozott 2 hold földjén és nincs abban semmi tagadnivaló, mivel ezen megélni nem tudott, kényte­len volt a hulákhoz napszámba jár­ni. A­ kulákok ott, csapták be, ahol ene utód és lehetőség volt. Már ebben az időben kezdett gondolkoz­ni <i szövetkezeti gazdálkodásról. Sokszor gondolt arra, hogy belép a tszcs-be, de azután meggondolta. Sok rosszat hallo­t­t kuliknál •a tszcs-ről. Ő azonban állandóan fi­gyelte a tszcs munkáját, fejlődését és kérdezősködött azoktól a tagok­tól, akik állandóan dolgoztak s jó munkát végeztek.. Ezek megelége­déssel beszéltek a tszcs-ről és sok­kal nagyobb jövedelmük­­ volt, mint bármelyik dolgozó parasztnak. — Sokáig töprengtem azon, váj­jon belépjek-e a tszcs-be, mert a magamfajta ember megszokta a régi rosszat és nehezen szánja rá magát arra, hogy egy új utat válasszon, mely ismeretlen számára. Hallgat­tam a rádióban Rákosi elvtárs be­szédét, aki foglalkozott a tszcs fejlődésének kérdésével és megmu­tatta számunkra, hogy a parasztság egyedüli útja a nagyüzemi­­ gazdál­kodás, én is rászántam magam, ha­bár későn és beléptem a sárpilisi Új Élet tszcs-be. Csupán azt sajná­lom, hogy későn ismertem fel ezt a lehetőséget.­­ Most tudom csak iga­zán, mennyivel jobb itt dolgozni, ahol megbecsülik a magamfajta em­bert is, és munkám­ után szépen ka­pok a termésből. Már eddig két hó­nap alatt itt munkaegységet teljesí­tettem és boldog vagyok, hogy mun­kámmal segíthetem a tszcs fejlő­dését, ezen keresztül népgazdasá­gunk megerősödését — mondoAt Szabados Márton elvtárs. Olaiszorszáarban megkezdődött kétszázezer vasutas -1 órás sztrájkja

Next