Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

4 JÁRÁSI K­ULTÚ­R­VERSENY Kultúr­forradalmunk egyik fon­tos állomása volt a múlt vasár­nap Bonyhádon lezajlott járási kultúrverseny,­ melyen a Bonyhádi Cipőgyár, Zománcgyár, Henger, malom és a­ Simontornyai Bőrgyár kultúrmunkásai vettek részt. A kultúr­csoportok színjátszással, szimfonikus­ és fúvószene­karral, tánccsoportokkal, valamint ének­karral vettek részt ezen az igazán szép élménynek mondható kultúr­­megmozduláson. Mindenekelőtt a színjátszó cso­portok munkájáról szeretnénk be­­számolni. Elsőnek említjük meg a Hengermalom színjátszó gárdá­ja által bemutatott „Sehc-Donát kincse” című színdarabot és itt el­sősorban azt kell kiemelnünk, hogy a hengermalom dolgozói igen jól választották meg a színdarabjukat. A termet zsúfolásig betöltő közön­ség előtt mutatták be a dolgozók két egymással, szövetségben lévő ellenségének, a sculáknak és a kle­­rikális reakció képviselőjének ra­­vasz, fondorlatos aknamunkáját, amellyel népi demokráciánkat kí­vánják aláásni. Kiváló teljesít­ményt­­ nyújtott Sebe-Donát szere­­pében Boros N. és freck Józsefné. A többi szerplők is, ha mereven is játszottak, olykor kielégítőt nyúj­tottak. Hasonlóképpen igen jó volt a témaválasztása a Bonyhádi Csa­pőgyár színjátszó csoportjának is és a közönség egy félórán át szín­re ott érezte magát a nyugati ál­lamok egyik kikötőjében, ahol a dokkmunkások vívják meg minden­napi kemény harcukat a békéért az imperialistákkal szemben. Ebben a darabban különösen Szebényi Mária, Nechterné és Ctlma Fe­­renc révkalauz alakítását kell ki­emelnünk. Kisebb technikai hibák­tól eltekintve a darab előadása igen jónak mondható. Nem mond­­hatjuk el ezt azonban a Simontor­nyai Bőrgyár színjátszóiról, akik az „Inota—Dunapentele” című ide­­jét­múlt darabbal szerepeltek, a színjátszó csoport tagjai még a szö­­veggel is küzdöttek és meglátszott az, hogy a darab betanításánál hiányzott a gondos rendezői szem. De annál nagyobb dicséret és elismerés hangján kell szólni a Si­­montornyai ,Bőrgyár tánccsoport­járól, annak felkészültségéről, stíl­­szerű, népi táncairól, amely meg­mutatkozott a kanásztáncban és az üvegtáncban. A legjobb táncszá­mok azonban mégis az ízzig-vérig tipikus alföldi karcagi­ csárdás volt. Tökéletes átéléssel adták elő a tán­cokat. Az elismerés hangján kell szól­­nunk a cipőgyári tánccsoport fe­­lépéséről is, amelyen meglátszik a hűséges és szorgalmas, odaadó ta­nulás, bár fell­épésükben több ha­­tároz­ottságot is mutathatnának, amely azonban annak tudható be, hogy a csoportjuk fiatal. A látot­tak azonban arra a reményre jo­­gosítanak fel, hogy még igen ko­moly sikert fognak aratni a Bony­hádi Cipőgyár táncosai. A zenekarok közül elsősorban simán,tornyaink fúvó­szenekar­át em­­líljük meg, mely fegyelmezett fel­lépésével az első akkordoknál már megnyerte a közönség tetszését.­­ Hangolásuk teljesen kifogástalan és egy-két kisebb hibától eltekintve nagyszerű teljesítményt nyújtottak. A karmester kitűnő érzékkel végig ura volt a zenekarnak. Kár, hogy két nyitánnyal jöttek f Siolcz: Hang­verseny nyitány és Teodora: Nyi­tány.) Ugyancsak nagy sikert ara­tott a Bonyhádi Cipőgyár zeneka­­ra, mely elsőnek ,,Orpheus a po­kolban­, majd a Magyar táncokr­. at adta elő. Itt már nagyobb hi­bákat is felfedezhettünk, meg lehe­tett állapítani, hogy a karmester nem volt mindig ura a zenekar­­nak. Ki kell azonban emelnünk azt a nagy munkát és a dícséretreméltó lelkesedést, mellyel a cipőgyári­nekar készült a versenyre igen jól szerepelt a cipőgyár énekkara is Lukács elvtárs vezetésével. A legsikerültebben Kerekes: „Béke­­induló”-ját nagy érzéssel és átélés­sel intonálták. Dicséretet érdemel az énekkar, hogy bemutatta a ma­gyar népdal kánonszerűségét. Ki kell emelnünk a tiszta, értelmes ki­ejtést. A Zománcgyár mindössze egy lánccal szerepelt a kultúrverse­­nyen, ami bizony a zománcgyári kultúrmunka szegénységét mutat­ja. Az a néhány fiatal, aki a tán­­cákat előadta, mindent megtett, hogy tökéleteset nyújtson, de meg­látszott, hogy magukra vannak ha­gyatva és inkább saját kezdemé­nyezésükből, saját erejükből adtak azt, amit a kultúresten nyújtottak. Mindent egybefoglalva azt a követ­keztetést kell levonnunk, hogy a bonyhádi járás üzemi kultúrmur­­­fed­ja és a Simontornyai Bőrgyár kul­túrfejlődése szinte ugrásszerűen emelkedett a legutolsó kultúrver­­seny óta. Maguk a kultúrmunká­sok igényesebbek, látszik rajtuk­ a kultúra szeretete, látszik rajtuk az, hogy szívesen foglalkoznak­ a kul­­túrmunkával, elmélyültek abban. —­­Kár, hogy nem fordulnak — leg­alább is ez­­ alkalommal — jobban a magyar haladó hagyományokhoz és nem vették műsorra a Szovjet­unió és a­ baráti államok zenéjét. Ez a járási kultúrverseny is bebi­zonyította, hogy a kultúrforrada­­lomnak harcosai komolyan veszik feladatukat Hazánkban hatodszor kerül megrendezésre a Szovjet Film ünnepe Az eddigi sikerek nyomán nég szélesebb keretben és még bőségesebb filmanyaggal. A magyar dolgozók milliói, megszerették a szovjet filmeket. Példátlan sikerük oka éppen az, hogy ott, ahol megjelenik, meggyorsítja a burzsoáziának, a kicsúk­mányolásnak, a háborús gyújtogatók vereségét, meggyorsítja a szocializmusnál­, a béke ügyének győzelmét. Ilyen film, ilyen művészet csak abban az országban jöhetett létre és jöhet létre, ahol a kizsákmányolók: nem tesznek lakatot a haladásért küzdő művé­szek szájára és kezére, nem tesznek, mert nem lehetnek, mert a munkás­osztály szétverte őket és megvalósít­otta, létrehozta a munkásosztály ha­talmát. Miről ad számot a világ dolgozói­nak a szovjet film. A szovjet film megismertet bennünket Sztálin népé­vel, a szovjet emberrel, bein­dul­ja annak jellemvonásait: egyenességét és állhatatosságát, bátorságát és ha­tározottságát, őszinteségét, és becsületes voltát, a nép iránt érzett mély­séges­ szeretmét és az ellenséggel szembeni olthatatlan gyűlöletét, igaz lutzafiságát, életörömét, a kommuniz­mus győzelmébe való rendíthetetlen hitét, a szovjet filmekből ismerték m­eg a világ dolgozói Lenin halhatatlan alakját és­­ a szovjet filmek­­ hozzák emberi közelségbe a szervnéit Sztálin alakját. A szovjet filmek megismertet­nek a szocializmus országának boldog napjaival, alkotó munkájával, szépü­lő életével. A szovjet filmek mikor bemutat­jál­ a szocialista ország mai életét, egyben érzékelhető, szemmel látható közelségbe hozzák a mi jövő­nket. Ezért várjuk olyan szeretettel a­ közeljövőben megrendelésre kerülő Szovjet Film Ünnepét. 1 vagon vashulladékból Járt­assuk télen is mindennap az állatokat Állataink téli termelésének és egészségének megóvása érdekében valamennyi állatunkat mindennap rendszeresen jártassuk. Az egész éven át szabad levegőn mozgatott állat jobb takarmányértékesítő, ellenállóbb a betegségekkel szemben, edzettebb és jobban bírja a nehézségeket, mint az az állat, amely szabad levegőhöz csak ritkán jut. Különösen nagy visszaesést jelent az állandó istállóban való tartás az olyan esetekben, amikor nyár folya­mán késő őszig legelőn tartózkodik a jószág és télen zárt istállóba kerü , ahonnan egész tavaszig nem kerü­l kihajtásra. A szabad levegőre szo­kott állati szervezet erősen megsínyli a rendszeres mozgatás és­­ zabul­e­vegő hiányát. Ez elsősorban az álla­tok termelésének visszaesésében és a betegségekkel szembeni fokozottabb fogékonyságban nyilvánul meg. Teheneinket és növendékállatainkat még télen is mindennap az időjárás­nak megfelelően fél — egy-két ón hosszat rendszeresen jártasuk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a tehe­neket óváskor kihajtjuk, hanem kös­­sü­k össze az itala­ idejét járta társul is. A szabad levegőre kihajtott tehe­neket ne hagyjuk egy helyben álldo­gálni. Jártasak az állatokat nehogy megfázzanak. A szabad levegő és a mozgás e­énkíti az állatok anyagcse­réjét, úgy azok könnyebben emészte­nek és növelik termelékenységüket. A sertések mozgatásáról se feled­kezzünk meg A Kas kocákat elég ha naponként fél—egy óra hosszára ki­futóba kieresztjük. Gondosan ügyel­jünk azonban arra, hogy a lelógó tö­­gyűi auyakocák er eosbimbóit a lege­­felületi­ hóréteg ki ne sebezze. Ezért a kocákat ne járhassuk mély hóban, hanem a kifutóban eltakarított helyen szalmával felhintett területen. A ma­lacok jártatását hasonlóképpen szél­­védett, napfényes m­alackifutóban vé­gezzük. Tél idején takarítsuk el a havat és a malackifutót hintsük föl ■szalmával. Az időjárástól függően, a malacokat naponta télen lél 30 perc­ig jártassuk szabad levegőn. NAPLÓ P­á­r­t h­­í­r­e­­.* PROPAGANDISTÁK, OKTATÁSBA BEVONT ELV­TÁRSAK FIGYELMÉBE Felhívjuk Szekszárd város területén lévő oktatásba bevont elvtársak fi­gyelmét, hogy január hó Ift­ál­, pén­teken este­­ 1 órakor a Pártoktatás Há­zában „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ címmel konzultációt tartunk. PÁRTOKTATÁS HÁZA. Felhívjuk a Párttörténet II. éves hallgatóinak figyelmét, hogy az SZKP XI­. kongresszusa IV. részéből a kon­ferenciát 17-én, reggel 8 órakor tart­juk a Pártoktatás Házában. (Nem az MSZP-nél) Kérjük az elvtársiak pontos megjelenését. BÓDI IMRÉNÉ konferencia vezető. 81­8 i. K 14 ELZ TORTOK, .IV NE AK­ 15 C­­. V­E­S­E­S­E­S GYÓGYSZER I.VII 11/1. sz. AU. gyógyszertár. NÉVNAP: Lóránt­. IDŐJÁRÁSJELENTÉS: -*■ Várható időjárás csütörtök estig: Fel­­l­isebb idő, többsé a havazás. Mérsé­kelt északkeleti-keleti szél. A hőmér­sékle­t alig­ változik. Várh­a­tó hőmér­kve k.-ti éliekek az OISZÚ 2 területére: csü­törlők reggé mínusz —mínusz ó, d­élbenmínusz*­_; u-z 1 luk k­ö­­ Z.Ötl. A várható vatpi középh­őm­érsék­.’•­­e 1 januuár 15-én,estií törtü­kívi négy fokint altie-z. Képzőművészeti Szabadiskola nyílik meg február elején Szekszár­dig. Részvételi díj nincs! Jelentkezni lehet a Megyei Tanács Népművelési Osztályán. A tantervben a rajzoktatás mellett iparművészet, dekoráció, mű­vészet, bonctan, grafikai eljárások is­mertetése és magyar művészettörténet is szerepel. — A szekszárdi államü­gyészség Ná­na­ Ferenc ősi éves felsőn­iini lakost — akinek 13 hold földje van — mert nem vetette el földjét, a bíróság 5 hónapi börtönre, lft(K) forint pénz,bün­tetésre, 3 évi közügyektől való idill­ió­ra ítélte. 19Ä3 JANUÁR 1* Január l­1-án, vasárnap indul a városi-járási sakkcsapatbajnokság A kevés számú nevezés miatt Szekszárdi város és a szekszárdi járás összevontan, kö­zös rendezésben bonyolítja le az idei városi és járási sakkcsapatbajnokságokat. A sakko­zók táborában hatalmas érdeklődéssel várt bajnoki versenyre Szek­szárdról a Petőfi, a Lendület, a Spartakus­, és az Ált. gimná­zium csapata nevezi;­t. A szekszárdi járást viszont csak a faddi Kinizsi és a t­olnai Vörös Lobogó képviseli. A nevezések bizony nem a legjobban sikerültek. A megyeszék­hely sakk-kultúrájára sem vet valami jó fény­t, hogy mindössze 4 csapat vállalkozott a vá­rosi-járási sakkcsa­pa­t haj­nok súgókon való részvételre. A csapatbajnokság az a verseny, amelyben hatalmas tömegek rajt­­hoz állásához lehetne számítani. Éppen ezért érthetetlen, hogy a megyeszékhelyről mind­össze 32 sakkozó vállalkozott a bajnokságban való részvételre akkor, amikor 150—200 részt­vevő bizonyította volna m­a igazán azt, hogy a sakk tömegsport Szekszárdon. De nem jól vizsgázott a járás sem ebből a szempontból. Nem sok csapat nevezését várták, de hogy Bátaszék és Decs nem ne­vezett, ez ismét a rossz szervezőmunka ékes bizonyítéka amellett, hogy a bátaszéki és a decsi sportkör vezetői sem állnak feladatuk magaslatán. A kiírás szerint a csapatok 8 táblán mér­kőznek majd meg egymással. Mivel az erő­viszonyok szerfelett kiegyensúlyozottak, ép­pen ezért, nagyszerű küzdelmeknek lehetünk majd tanúi. A Városi és Járási TSE elkészí­tette az első 3 forduló sorsolását. Az élőt­ér Hó csapat a rendező sportkör, amelynek megfelelő előkészített és világított teremben kell a versenyt megrendezni. A rendező sportkörnek természetesen értesítenie kell a vendéglátóit együttest arról, hogy a mérkő­­zést mikor és hol kívánja megrendezni. Az első három forduló sorsolását az alábbiak­ban közüljü­k: I. forduló. Január 18-án: Faddi Kinizsi— Tolnai Vörös Lobogó, Szekszárdi Spartakus­ —Szekszárdi -Petőfi, Ált. gimnázium­—Szek­­szárdi Lendület. II. forduló: Január 25-én: Tolnai Vörös Lobogó—Szekszárdi Lendület, Szekszárdi Pe­tőfi—Ált. gimnázium, Faddi Kinizsi—Szek­szárdi Spartakusz. III. forduló: Február 1-én: Szekszárdi Spartakusz—Tolnai Vörös Lobogó, Ált. gim­názium—Faddi Kinizsi, Szekszárdi Lendü­let—Szekszárdi Petőfi. A csapatok között a Szekszárdi Petőfi lát­szik a legerősebbnek. A­­ Tolnai Vörös Lobogó is jó játékerőt képvisel. Az Ált. gimnázium, a Spartakus­ és a Szekszárdi Lendület is Kik kitűnő játékossal rendelkezik és éppen ezért alkalmasnak látszanak komoly meglepetések elérésére. A mezőny leggyengébb együttesé­nek a faddi­ik látszanak, de könnyen meg­lehet, hogy éppen ezért szolgáltatják majd a legnagy­obb meglepetéseket a csapatbaj­nokság során. Megyénk legjobb atlétikai eredményei a pontértéktáblázatok tükrében Évtizedes gyakorlat szerint év végén az atlétika szakemberei számba szokták venni az­ év legjobb atlétikai eredményeit a pont­­értéktáblázat szerint. Ismeretes, hogy 1950- ben új pontértéktáblázatot vezetett be a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, az ad­dig használatos úgynevezett dekatrontáblázat sze­rint. A kétéves gyakorlat tanulsága szerint azonban a régi táblázat sok hibája ellenére még mindig jobb az­ újnál. Éppen ezért a férfi számoknál mindkét táblázat szerint el­készítettük a megye legjobb 25 férfi és női eredményét. Amikor ezt a munkát elvégez­tük, teljességgel tudatában voltunk annak, hogy ne­m­ kapunk 100 százalékosan hű ké­pet a megye atlétikai életéről, azonban mégis elvégeztük ezt a munkát, mert az a véleményünk, hogy ezzel a táblázattal út­törő munkát végzünk a jövő szempontjából. Ugyanis a következő évi legjobb eredmé­nyek összegyűjtésénél már majd meg lehet állapítani azt, hogy a megye atlétikai élete fejlődött­­ az idei évi kimutatáshoz viszo­nyítottan. A női eredményeket azért csak az új táb­lázat szerint készítettük el, mert a női ver­senyszámokra vonatkozólag nem ismerünk ilyen, a dekatrontáblázath­oz hasonló táblá­zatot. A női táblázatból nyilvánvaló, hogy a táblázat szerfelett felértékeli a gránátvetés eredményeit, vagy pedig arról van­­ szó, hogy a megyében nem szabályos súlyú grá­náttal bonyolították le a gránátvető verse­nyeket. így került be a táblázatba a gyönki járás MHK-próba kapcsán elért gránátvető­­eredmény és ugyanakkor, nem kerültek be a kimutatásunkba más verseny­számokban elért — szerintünk is —­ jobb eredmények, amelyet a pontérték táblázat nem értékel kellőképpen. Érdekes a táblázat abból a szempontból is, hogy a legjobb eredmények közé 15 szekszárdi, 5 szekszárdi járási, 4 gyönki és 1 paksi járási eredmény került bele. Feltűnően nagy az általános iskolások­nak a száma (valamennyi szekszárdi járási eredmény általános iskolás nevéhez fűződik), főképpen a gránátvetés eredményeinek a felértékelése miatt. H­a a férfi és a női táblázatot egybevetjük, azt kell megálla­pítanunk, hogy női atlétikánk semmivel sem szorul férfi atlétikánk mögé. Sőt női atlé­tikai eredményeink egry hajszállal jobbak, azon fel­ül, hogy Szüle Ágnesnek a­ 80 mé­teres gátfutásban elért eredménye kereken 100 ponttal jobb, mint a legjobb férfi ered­mény. Női táblázatunk a következő képet mutatja: 1. Szille. Sz. Bástya, 80 m. gátfutás 12.3 820 pont. 2. Győrffy. Sz. Bástya, magasugrás 145, 7S1 pont. 3. Dosztál, Sz. Bástya, gránát­­vetés 42. . T20 pont. 4. Szüle, Sz. Bástya, magasugrás 140. 714 pont. 5. Pusz, Sz. Bás­tya, magasugrás 140. 714 pont. 6. Szüle, Sz. Bástya, távolugrás 499. 700 pont. 7. Galambos, Szekszárdi I., gránátvetés 41.10, 695 pont. 8. Márkus, Szekszárdi j., gránát­­vetés 40.08, 667 pont. 9. Lerch, Gyönki j., gránátvetés 39.80, 659 pont. 10. Szüle, Sz. Bástya, 100 m. II.4. 658 pont. 11. Nemes, Szekszárdi j., gránátvetés 39.3", 647 pont. 12. Telegdi, Szekszárdi j., gránátvetés 39.3­1, 646 pont. 13. Fehér, Bonyhádi j., 100 m. 13.3,­­ 30 pont. 14. Molnár, Gyönki j.. gránát­vetés 39.—. 637 pont. 13. Böröcz, Szekszárdi j.. magasugrás 132, 611­ pont. 16. Blatt, l’aksi i.. tá­volugrás 470, 606 pont. 17. Szüle, Sz. Bíistya 200 m. 28.«, 600 pont. IS. Győrffy, Sz. Bástya. távolugrás 467. 3% pont. 19. Ko­vács, Sz. Építők, magasugrás 130, 5«6 pont. 20­21. Benkó, Sz. Bástya, magasugrás 130, ■5Síi pont. 20—21. I­ngl­in, Sz. Bástya, magas­ugrás 130, 586 pont. 22. Kovács, Sz. Építők, levelugrás 465, 584 pont. 23. Győrffy, Sz. Bástya, súlylökés 10.02, 584 pont. 24. László, Gyönki I., gránátvetés 57.—, 582 pont. 25. I’etó, Bonyhádi I., 100 m: 15.9, 569 pont. A férfi eredmények rangsorát először az új,­ majd a régi táblázat alapján közöljük h­a a két táblázatra tekintünk, azonnal észre kell vennünk azt, hogy a két táblázat nem egyformán értékeli az eredményeket. Abban azonban megegyeznek, hogy felértékelik a K1O méteres időket, a magasugrást vagy pe­­dig­ arról van szó, hogy a megye atlétikája nem egyenletesen fejlődik. Ennek illusztrá­lására közöljük, hogy a 110 méteres gátfu­tásban listavezető Varga 18-as ideje 294, a rúdugrásban listavezető Núzer 290-es ered­ménye az új pontértéktáblázat szerint 293 pontot ér. Férfi eredmények: 1. Nádasdi, Sz. Bástya, magasugrás 175, 711 pont. 2. Pék, Dombóvári I., 100 m: 11­6. 706 pont. 5. Nádasdi, Sz. Bástya hármas­ugrás 13.42, 703 pont. 4. Nádasdi, Sz. Bás­tya, távolugrás 66S, 689 pont. 5. Nádasdi, Sz. Bástya, 100 m. 11.7, 67S pont. 6. Szűcs, Sz. Bástya, 100 m­. 11.7, 678 pont. 7. Lukács, Tamási I., gerelyhajítás 57.20, 672 pont.­­ Kalapics, Dombóvári I., magasugrás 170, 656 pont. 9. Bessenyei, Sz. Bástya, hármas­ugrás 1".0, 652 pont. 10. Szücs, Sz. Bástya, távolugrás 654, 651 pont. 11. Kiss, Dom­bó­­­túri j., 100 m­. 11.8, 650 pont. 12. Varga, Sz. Bástya 100 m. 11.8, 650 pont. 13. Szűcs, Sz. Bástya, hármasugrás 12.98, 041 pont. 14. Ték. Dombóvári j., távolugrás 650, 640 pont. 15. Schäffler, Szekszárdi j., 100 m­. 11.9, 624 pont. 16. Pech, Bonyhádi j., 1.500 m. 4:19.8, 617 pont. 17. Éli], Gyönki j., 1.500 m. 4:20.— . 615 pont. 18. Joós,Sz. Bástya hármasugrás 12.74, 609 pont. 19. Schmidt, Gyönki j., ma­gasugrás 165, 605 pont. 20—24. Szepes, Sz. Bástya, magasugrás 165, 603 pont. 20—24. Steitz, Gyönki j., magasugrás 165, 605­­ pont­ 20—24. Eger, Gyönki j., magasugrás­ 165, 605 pont. 20—24. Pech, Bonyhádi j., magasugrás 165, 605 pont. 20—24. Kulcsár, Sz. Bástya, magasugrás 163, 605 pont. 25. Bukovszky, Sz. Bástya, 100 m. 12.—, 598 pont. Férfi eredmények a régi táblázat alapján: 1. Nádasdi, Sz. Bástya, magasugrás 175,­­27 pont. 2. Lukács, Tamási I., gerely­vetés 57.20, 725 pont. 3. Nádasdi, Sz. Bástya, tá­­volugrás 668, 721 pont. 4. Pech, Bonyhádi I., 1500 m. 4:19.8, 710 pont. 5. Éhl, Gyönki­j. 1500 m­. 4:20.—, 709 pont. 6. Nádasdi, Sz. Bástya, hármasugrás 13.42, 704­ pont, 7. Var­ga, Sz. Bástya, 400 m. gátfutás 60­2, 698 pont, 8. Pech, Bonyhádi I., 1000 m. 2:43.ff, 687 pont, 9. Pék, Dombóvári I., 100 m. 11­6, 686 pont, 10. Szűcs, Sz. Bástya, távolugrás 654, 6S6 pont, 11. Kalapis, Dombóvári j., magasugrás 170, 671 pont, 12. Perli, Bonyhá­di I., 400 m. 54.7, 665 pont. 13. Nádasdi, Sz. Bástya, 100 m. 11.7, 664 pont. 14. Szűcs, Sz. Bástya, 100 m. 11.7, 664 pont. 13. Bessenyei, Sz. Bástya, hármasugrás 13.06, 637 pont. 16. Pók, Dombóvári I., távolugrás 650, 631 pont. 17. Cser, Sz. Bástya, 400 m­. 54­ 5, 648 pont. 1Q. Szű­cs. Sz. Bástya, hármasugrás 12.q8. 646 pont. 19. Rács. Sz. Dózsa, 1000 m­. 2:46.6, 643 pont. 20. Kiss, Dombóvári j., 100 m. 118. 640 pont. 21. Varga, Sz. Bástya, 100 m. 11.8. 640 pont. 22. Kővári, Bonyhádi j., D00 m­. 4:28.8, 631 pont. 23. Schäffler, Szekszárdi j., 100 m. 11.9. 618 pont. 24. Bus,­­Bonyhádi j.. 400 m. 53­2, 618 pont. 25. Joó. Szekszárdi Bástya, hármasugrás 12.74, 616 pont. két Boy «ritz pilóta egész öt tized millió kilométert repült motorhiba nélkül .Iosvk­ M: M­uh­tar­bek Dzugutov, a grazi­­ polgári légifloita egyik leg­régibb pilótája eddig két és félmil­lió kilométert repült motorhiba nél­kül. A pilóta ezalatt összesen tizen­egyezer órát töltött a levegőben. A grúziai polgári légiflottánál már negyvenöt pilóta motorhiba nélküli teljesítménye meghaladja az egymil­­lió kilométert. Megjelent az „Anyag­­legújabb Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Sztálin elvtárs válaszai Jamie Ros­tosnak, a „New­ York Times“ diplo­máciai munkatársának 11952 december 21-én érkezett kérdéseire. F. Sztalkovszkij: A Kommunista I’árt a szovjet nép győzelmeinek ih­letője és szervezője. F. K­illoux: A demokratikus szabad­ságjogok védelme. A békéért folyó harc nagy­­ programmja. F. üttgyinszkij: Az iparosítás az európai népi demokratikus országok­ban folyó szocialista építés döntő láncszeme. .1 Trimjancev: A gazdasági törvé­nyek jellege a szocializmusban. és Adatszolszájtalás“ száma M. Makarova: Az árutermelés hm ki értéktörvény a szocializmusban. Emeljük az ideológia: munka «záp­­vonalát! E cikkek mellett még több m­ás idő­szerű problémával foglalkozó árü/i* közöl az M 1­1' Központi Vezetőie:.'* Ill. Prop. Osztályának folyóirata. —-I - - - - * TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő- SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszere.»a 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M­­N­B egy szám­laszám­: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 1­.— forint, Baranyamegyei Szikra* Nyomda Pro Muckácsy Mih.SIv­ utca 10.­­7- Telefon: 20-27 A nyomdáén felel: MILLES REZSŐ

Next