Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

U "~ ’r­r ' ■ ’........... * T­OLNÁÉ V/LM PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről (2. o.) — Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar­román barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződés megkötésének évfordulóján. (2. o.) — A Szovjetunió és a népi demokratikus országok Gazda­sági együttműködése. (3. o.) — A tagkönyvkiosztó tag­gyűlésekről. (3. o.) — Egy példás ítélet. (4. o) X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM ARA SO FILLÉR SZOMBAT, 1953 JANNJAK 24 • Javítsuk a pártoktatási munka minőségét Ma Zenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán számunkra is dön­tő feladatot jelölt meg az ideoló­giai munkával, az oktatással kap­csolatban, amikor ezeket mondot­ta: „Az, aki eszmei, politikai té­ren elmarad, aki betanult formu­lákból él s nincs érzéke az új iránt, az nem tájékozódhat helye­sen a bel- és külpolitikai hely­zetben, nem állhat a mozgalom élén és nem méltó arra, hogy a mozgalom élén álljon. Az élet előbb-utóbb félrelöki." A mi megyénk területén is hroz­­hatunk fel példát e nagyjelentő­ségű igazságok bizonyítására. — Nálunk is megmutatkozik, ahol pártszervezeteink jól foglalkoznak az oktatási munkákkal, párttagja­ink és a legjobb pártonkívüli dol­gozók eszmei, politikai képzésé­vel, ott az eredmények azonnal megmutatkoznak a termelő mun­kában is. Bizonyítják Rákosi elv­társ bölcs megállapítását, hogy ,,a káderek marxista-leninista színvonalának emelése termelési kérdés is, és az egész párt-, álla­mi és tömegszervezeti munka megjavításának döntő láncszeme". A medinai alapszervezet jó pél­da erre, ahol Csajbók elvtárs, a propagandista összekötötte a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának ta­nulmányozását a termelésre való mozgósítással. Az eredmény: Me­dina község határidőre befejezte a­ vetést, és elsők között van a járásban a beadás teljesítésében is. Ezzel szembeállítva például a Bonyhádi Zománcgyárban nem volt megfelelő az oktatási munka, többen voltak, méghozzá vezető funkcióban, akik lebecsülték. Az eredmény, hogy az 1952-es évi tervek teljesítésében lemaradtak. E példából is láthatjuk, hogy a marxizmus-leninizmus elméleté­nek elsajátítása nem öncél, hanem vezérfonal a cselekvésben, vezér­fonal napi gyakorlati munkánk eredményesebb elvégzéséhez. — Nyilván a pártoktatás anyaga és most különösen a XIX. kongres­­­szus anyaga adhat vezető funk­cionáriusainknak, párttagjainknak s dolgozó népünknek olyan bizton­ságot, olyan éleslátást, olyan­ har­cosságot és engesztelhetetlen gyű­löletet az ellenség ellen, mely elengedhetetlen feltétele az egy­re növekvő feladatok sikeres vég­rehajtásának. Meg kell értenünk, hogy nem lehet jó munkát végez­ni népgazdaságunk egyik terüle­tén sem, ha elhanyagoljuk poli­tikai képzésünket, ha érünk is el eredményt, az nem tartós, mint a Sárközi Állami Gazdaság pél­dája is mutatja, mert mihelyt egy - egy nehezebb feladat megoldása kerül előtérbe, a dolgozók meg­torpannak, bizonytalanná válnak. Ezt mutatja a mélyszántásban va­ló lemaradásuk is. Oktatási munkánk sürgős meg­javítása, mint ahogy a szekszárdi járási propagandisták tapasztalat­­cseréje is mutatta, különösen me­zőgazdaságunk szocialista szekto­raiban elengedhetetlen követel­mény. A Sárközi Állami Gazda­ságban észlelt hiányosságok sem véletlenek. Egyenes következmé­nye annak, hogy Vécsei elvtárs, a pártszervezet titkára maga sem tanul. Számára is, de mindnyá­junk számára figyelmeztető Rá­kosi elvtárs útmutatása: „Meg kell tanulni a mi elvtársainknak is, hogy az elméleti munka he­lyességét, jóságát szinte azon nyomban számszerűleg le lehet olvasni, a termelés, a begyűjtés, a szántás, vetés adatairól." Kü­lönösen döntő ez a megállapítás most, amikor nemcsak azért fo­lyik a harc, hogy felemelt ötéves tervünk negyedik évét sikeresen túlteljesítsük, hanem a tavalyi szárazság és fagykár okozta lema­radásokat is pótolni kell. A párt­oktatásnak kell azonban elsősor­ban széles körben tudatosítani, s a résztvevők vérükké változtatni, hogy ezek a hiányosságok koránt­sem lettek volna Urnán nagyok, ha szélesebb körben hallgattak volna megyénk dolgozó paraszt és a párt, Rákosi elvtárs szavára, s alkalmazták volna az új agrotech­­nikát, a Szovjetunió élenjáró ag­rotechnikai módszerét. Tűrhetetlen pártszervezeteink liberalizmusa, hogy a XIX. kon­gresszus anyagának tanulmányo­zásánál is, ötéves tervünk ne­gyedik esztendejének kezdeténél is vannak még olyan párt- és ál­lami funkcionáriusaink, akik lebe­csülik az oktatás jelentőségét. Ta­nulják a XIX. kongresszus anya­­gát s elfelejtik, hogy a pártokta­­tás lebecsülése összeegyezhetetlen a párttagsággal. Ezt mutatja a bonyhádi alapszervezet I. éves káderképző tanfolyama is, ahol Sütő Józsefné elvtársnő, Guzorán Gáspárné elvtársnő, Csanádi Jó­zsefné elvtársnő, Szász Ferenc elvtárs ritkán jelennek meg az ok­tatáson. Nyilván a pártszervezet ellenőrzése is hiányzik az ilyen helyeken, ami bizonyítja, hogy a pártszervezet vezetősége maga sem tanulmányozta elég mélyen pártunk határozatait, az oktatá­si munka megjavításáról, de a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát sem. Pedig a határozatok­­ ilyen laza kezelése is, amint tanulják az elvtársak, összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Ugyanezt mondhat­­nánk el a dombóvári II. éves párt­történeti konferenciáról is. Itt is mutatkozzon meg párt­szervezeteink és párttagjaink ré­széről a kemény kommunista haar­­cosság, a hibák aktív és kemény bírálata. A notórius távolmaradók végnélküli bírálata helyett hozza­nak szigorú rendszabályokat, ha a felvilágosító munka nyilvánva­lóan nem használ. Ha ennek szel­lemében cselekednek pártszerve­zeteink és párttagjaink, akkor ta­nulmányozzák igazán pártunk ha­tározatait, akkor hajtsák végre jól ezeket a határozatokat és eay­­úttal ezen keresztül javíthatják meg a termelő munkát is. Még nagyobb feladataik vannak párt­szervezeteinknek ifjúságunk ok­tatásában. Jobban ellenőrizzék, jobban segítsék DISZ-fiataljaink oktatási munkáját, akkor nem történnek meg olyan esetek, mint Zombán, ahol a DISZ szervezetbe kuláklány tudott befurakodni, akit már azóta eltávolítottak,­­ de csak a járási DISZ-bizottság felszólítására. Tartsák szem előtt pártszerve­zeteink, hogy nekünk olyan ok­tatásra van szükségünk, amely élenjárókat nevel a pártmunká­ban és a termelésben egyaránt. Akik segítik elmélyíteni dolgo­zóinkban azt a tudatot, hogy a haza védelme, a Magyar Népköz­­társaság minden­ polgárának szeni kötelessége. Akik meg tudják ma­gyarázni dolgozóinknak, hogy az iparosításért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folyta­­tott harc élet-halálharc, a belső és külső ellenség ellen és ebből a harcból minden becsületes, ha­záját, népét szerető dolgozónak ki kell­­ venni a részét. A gyapai állami gazdaság gépcsoportja 70 százalékra téliesítette eddig gépjavítási tervét A gép­javítási munkák terén igen komoly munkát végzett a gyapai ál­lami gazdaság gépcsoportja. Erőgé­peiket és az egyéb talajművelési és ápolási gépeket m­ár 70 százalékban javították ki. Jó gépjavítással segí­tik elő a tavaszi munkák zavartalan menetét és biztosítják, hogy az 1993- as­ évben a gazdaság a gépek jó ki­használásával terméshozamát a tava­lyihoz képest lényegesen növelni tud­ja. A gyapai állami gazdaság szerelői és felelős vezetői tudatában vannak annak, hogy a gépesítéstől függ a jövő évi tervteljesítés és ezért min­dent elkövetnek, hogy a gépeket menn­­y­iségileg és minőségileg kijavít­sák határidő előtt. Ezért vállalták a szerelők és traktorosok egyhangúlag, hogy az erőgépeket február V­-e he­lyett február ,5-é a többi mezőgaz­dasági gépeket pedig február 28-a he­lyett 20-ra a minőség és mennyiség figyel­em­­be vételével m­eg­ja­vítjá­k. A javítási munkákat versenyben végzik, és mindenki azon iparkodik, hogy minél jobban legyenek kijavítva a gépeik. Ezt elősegíti az is, hogy minden felelős vezető és segédvezető reutress saját gépének javításánál. Legjobb munkát végeznek a gépjaví­tásban és a mélyszántásban Papp Sándor, S­eisler József, I­noza Ferenc, Kulik Vincze felelős vezetők, de ezek mellett a szerelők is példamutatóan végzik munkájukat. Jól és szervezett versenymunkával elérték azt is, hogy erőgépenként 030 forint megtakarí­tást értek el a házilag előállított és kijavított alkatrészek pótlásával. A traktorosok munkáját nagyban segíti az is, hogy hetenként a politikai ok­tatáson tanulmányozzák az SZKP XIX. kongresszusának, valamint Géni elvtárs 110V. 30-i beszédének anyagát. » Ez irányt mutat a gépjavítási mun­kák elvégzéséhez, valamint a talaj­­előkészítés, mélyszántás és a növény­ápolási munkák további sikereihez. Lemaradt a sertésbegyüjtésben a paksi járás A tolna megyei paksi járás erősen lemaradt a sertésbegyüjtés teljesíté­sében, tartozással kezdte az 1933-as évet. A járás az 196­2. II. félévi ter­vét ?,1.4 százalékra teljesítette, míg január havi terve teljesítésében eddig 20.9 százalékot­ ért el. A lemaradás oka a felvilágosító munka hiánya és a begyűjtés szerve­zetlensége­, mely rövid fellendülés után vi­sszaesett. Mechanikusan tör­tént a beütemezés is, nem beszélték meg a dolgozó parasztokkal a be­­ír­iiité­i kötelezettség teljesítését, A határidők betartását maguk a taná­csok nem­ veszik komolyan; a duda­­kömlődi, gor­je­ni, györkönyi tanács január hónapra nem ütemezett be hízottsertést. Az egyéni gazdák mel­lett a termelőszövetkezetnél is van némi lemaradás, ahol nem ellenőrzik a hízók beállítását és a takarmány helyes felhasználását. De a legnagyobb adósok a járás területén a­ kalakok, még 301­ darab hízott sertéssi! tartoznak a dolgozó j nép­­ Mamiinak, s a Taiamigót mutatja az is, hogy november óta egyetlen felelősségre vonás­­ sem történt, a­ be­szolgáltatást megtagadókkal szem­ben. A paksi járásban­­i­ köztség nem ér­te el a tervteljesítés 30 százalékát sem, s a lemaradók között van maga Paks is, ahol mé­g nem okn'tak eléggé a községi tanácselnök példáján, akit az elmúlt év júniusában vont fele­lősségre a megyei bíróság, mert a kulákok sertésbeadását a dolgozó pa­rasztokra hárította. J ú­­llu­uk, hogy tavaszi tervü­n­ket 105 százalékra teljesítjük —­­r­ák a dunaszentigyörgyi traktorosképző isk­­ a hallgatói Mi, a dunaszentgyörgyi gépállomás traktorosképz­ő és kezelőtanfolyam hallgatói tudjuk, hogy pártunk és kor­mányzatunk azért hozta létre a gép­állomásokat, hogy úttörője legyen a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésé­nek és a terméshozam emelésének. Mi, akik most tanuljuk meg a trak­torok helyes kezelését és most ismer­jük meg minden alkatrészét, hivatva vagyunk arra, hogy jól elsajátítsuk mind a traktorvezetést, mind a keze­lés módszereit. Ezt úgy tudjuk elérni, ha minden igyekezetünkkel azon le­szünk, hogy szorgalmasan tanulunk. Pártunk és kormányunk megadta a lehetőségeket ahhoz­, hogy fejlesszük tudásunkat, szakmailag és politikai­lag. Mi ezt úgy igyekszünk meghálál­ni, hogy Rákosi elvtárs G1-ik szüle­tésnapjának tiszteletére csatlakozunk a dalmandi gépállomás traktoro­skép­­ző és kezelő iskola hallgatóinak ver­senykihívásához. A versenykihívást annyiban módosítjuk, hogy tanulási ere­dm­én­yünk átlagát nem 4,2 száza­lékra, hanem 4,4 százalékra fogjuk emelni. Az igazolatlan mulasztást tel­jesen megszüntettük, az iskolaf­egyel­­met megszilárdítjuk. Vállaljuk, h­ogy jó tanulásainkon keresztül tavaszi tervünket 105 százalékra teljesítjük. Elméleti színvonalunk emelésének ér­dekében minden egyes politikai okta­táson rész­t ves­zni­ü­k. Vállalásunkat maradéktalanul telje­síteni fogjuk, mi is ki akarjuk venni részünket a­ békeharcból és harcosai akarunk lenni a szocializmus mielőbbi megteremtésének. Hajdú József iskolavezető Szalai János iskolabizalmi. ,,Az évi terv túlteljesítésére versenyre hívom a megye sztahanovistáit!“ A Bonyhádi Zománcgyár az i­deg­es évi tervek teljesítésében lema­radt. Nem tettünk eleget az állam iránti kötelezettségünknek. Ennek kiküszöbölésére üzemünk sztahano­­vistáival megbeszéltük a lemaradás okait, és ennek nyomán megszab­tuk feladatainkat, hogy az 1933-as évi üzemi tervünket teljesítsük, il­letve túlteljesítsük. Az 1­953. évi tervek túlteljesíté­sének elősegítésére az alábbi szem­pontok szerint versenyre hívom a megye sztahanovistáit: 1. A műhelyben 3 munkással, Tál Ferenccel, Sándor Józseffel Bányai Gáspárral rendszeresen úgy foglal­kozom, hogy az első negyedév végére sztahanovistákat nevelek be, hitük. 2. ( zenien belül megszervezem a sztahanovista szerdákat, minden szerdán egy-egy­ sztahanovista, elő­adás keretén belül •ismerteti a r­al­kozókkal, milyen módszerekkel éri el a legjobb munka eredményeit. 3. Műhely részemben a 100 száza­lékon alul teljesítők számát, mely 5 százalék, teljesen megszűnteten». KÜLLŐ ISTVÁN a Bonyhádi Zománcgyár sztahanovista művezetője. Közel 60000 h­old­at szántottak fel Rákosi elvtárs carlaneflii beszéde óta a szekszárdi járásban Az őszi mélyszántásban meglehető­­sen elmaradt szekszárdi járásban, Rákosi elvtárs parlamenti beszéde óta szerdáig közel 6000 holdat szántottak fel. Jó eredményeket ért el Tolna köz­ség, ahol az utóbbi hetekben 400 hol­dat szántottak fel, de jól dolgozott Ráta, Ráta­szék és Mözs is, ah­ol már csak néhány százalék van hátra. A munkát nagyban megkönnyítette, hogy a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának tagjaiból és élenjáró dolgozó parasztokból több faluban társadalmi bizottságot alakítottak. A járás gépállomásai közül a­ sár- pilisi gépállomás január 1-e óta kö­zel 300 ,normál holdnak megfelelő szántást végzett el. A téli brigád tag­­jai 2—3 fokos fagyban is dolgoznak, szerdán 11 erőgép­ dolgozott Rá­taszél­ határában, ahol délig egy-egy trak­tor négy­ holdat szántott fel Nagykövetek és követek látogatása a moszkvai Lenin-mauzóleumban Moszkva TASZSZ Január 21-én a következő személyiségek látogattak el a V. I. Lenin-m­auzó­leum­ba és helyez­tek el koszorút: a Bolgár Népköztár­saság, a Mongol Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Kínai Nép­köztársaság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság, a Román Nép­köztársaság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Csehszlovák Köztársaság, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazó­­ követei, a Német De­mokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője és az említett nagykövet­ségek és követségek tagjai, valamint munkatársai. A zom­bai Béke tsz-ben a négyzetesen vetett kukorica 1,5 mázsával többet adott A termelő szövetkezeteink közül az aszályos év ellenére szép ered­ményeket ért el a zom­bai Béke ter­m­előszövetkezet.­­ Jó munkájuk el­­éréséhez hozzájárult az is, hogy betartották a szövetkezet alapszabályát és alkalmazták itt is az élenjáró agrotechnikát. Kukoricájukat 50 száza­­­­lékban négyzetesen vetették. Ennek eredménye meg is mutatkozott, mert a négyzetesen vetett kukoricatábla 4—5 mázsával többet adott, mint ott, ahol egyszerűen sorba vetették. A gabonatermesztésben a súlyos fagykár ellenére búzából 7­75, rozsból 7.40 zabból 7.40, cukorrépából pedig 70 mázsás átlagot tudtak elérni. Ez tette lehetővé, hogy a zom­bai Béke tsz minden beadási kötele­­zettségét 100 százalékra teljesítette. A növénytermesztés mellett túlélje­­sítette állattenyésztési tervét is. A tsz vezetősége és tagsága az SZKP XIX. kongresszusa és a Központi Vezetőség november 29-i ülésének anyagát tanulmányozva, az idei évben még sokkal nagyobb gondot for­dít az élenjáró agro- és zootechnika alkalmazására, hogy az idén a ta­valyinál még nagyobb eredményeket elérve, növelje a tsz. vagyonát és magasabb jövedelmet biztosítson minden egyes tagnak.*

Next