Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

TOLNAI i imJß ß&Qi STAR JA ! £ CYES&U £ TEK! A MAI SZAMBAN: A franc)« n»nu*t§y(Jlé# msgash­* < talhataimMass 8»rA Magam­afc s kormány megalakító*ára, (2. o.) — A háború nagydobosai. (2. o.) — lelkes tagkönyvkiositó taggyűlé­sek Tolnán. (3. o.) — Versennyel a szövetkezeti záró­mérlegek elkészítéséért. (5. o.) — A szakadéti Arany­kalász tszcs tagjai határozatot hoztak a fegyelem meg­­szilárdítására. (4. o) — Másfél percig tart a tömés a­­ libatömőgép segítségével. (4. o.) AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁN­AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, ti. SZÁM­­ UA ,5« FILLÉR­ESD TÖMTÖK, 11*33 JAMJÁH o fi versenymozgalom szélesítésével harcoljunk az állattenyésztési terv teljesítéséért A Magyar Dolgozók Párt­ja Köz­ponti Vezetőségének és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának határozata megyénk te­rületén is megszabta feladatain­kat az állattenyésztés terén az 1952—54-es években. Igen ko­moly munkát­ kell kifejteni állami gazdaságaink, tszcs-ink dolgozói­nak, de ugyanakkor minden egyé­nileg dolgozó parasztnak is, hogy állattenyésztési tervünket teljesí­teni tudjuk. A minisztertanács ha­tározata nemcsak a mennyiségi növekedést, hanem a minőség fej­lesztését és a termelékenység nö­velését is megszabja állattenyész­tésünk vonalán. Ezeket a feladato­kat csak úgy tudják végrehajta­ni szocialista szektoraink és az egyénileg dolgozó parasztok is, ha sokkal jobban alkalmazzák, mint eddig a fejlett módszereket. Elsősorban is be kell vezetni ál­lami gazdaságainkban és tszcs­­inkben a Szovjetunióban bevált fejlett tenyésztési és takarmányo­zási módszereket, valamint a te­nyésztési tudomány legújabb vív­mányait. Az állatokat termelésük ará­nyában egyedileg takarmányoz­­zák és a takarmányozás céljára használják a zöld, a siló és a vizenyős dús takarmányokat. Ez­zel takarékoskodnak az abrakt­a­­karmányokkal és elsősorban is biztosítják a hízóállatoknak, a szoptató anyaállatoknak és a sok tejet termelő teheneknek, a fiatal növendéká­llatoknak, az apaálla­toknak szükséges és megfelelő abraktakarmányt. A takarmányo­zás mellett gondoskodni kell a megfelelő férőhelyek biztosításá­ról, azoknak tisztántartásáról, ve­zessék be m­indenhol a háromszori fejést, térjenek rá a borjak mes­terséges felnevelésére. A sertés­­állománynál alkalmazni kell a két­szeri m­alacoztatást és itt is be kell vezetni legalább 50 százalék­ra a zöld- és silótakarmány ete­tést. A szaporulati terv teljesíté­sénél szem előtt kell tartani, hogy helyes kiválasztással bizto­sítjuk a szaporább és nagyobb ho­­zamú állatfajták elterjesztését, és tenyésztését. Az állami gazdasá­gok, tszcs-k és az egyénileg dol­gozó parasztok is javítják meg az eddigi tenyésztési munkát. Ezt úgy érhetik el, ha a legjobb tu­lajdonsággal rendelkező egyede­­ket kiválogatják, ezeket céltuda­tosan és irányítva párosítják, jó takarmányt biztosítanak számuk­ra és gondozással, ápolással se­gítik tenyésztésüket. Hogy ezeket a feladatokat si­keresen valósíthassák meg állami gazdaságaink, tsz és tszcs-ink, va­lamint az egyénileg dolgozó pa­rasztok elengedhetetlen, hogy na­gyobb gondot fordítsunk a takar­mánytermelés növelésére. A ta­karmánytermelés növelését első­sorban a terméseredmények eme­lésével kell elérnünk, de emellett a szántóföldi takarmányok vetés­területét is, különösen a másod­termelést kell fokozni. Állattenyésztésünk fejlesztésé­nek egyik döntő tényezője a szo­cialista verseny szervezése és kiszélesítése. Be kell vonni a ver­senybe a szakembereket és min­den egyes dolgozót, akik válla­lásaikkal nagyban segíthetik a kétéves állattenyésztési terv tel­jesítését. Nem kevésb­é függ a dolgozóktól, hogyan tudnak­ taka­rékoskodni a takarmánnyal, vagy hogyan tudják növelni a súlygya­rapodást kevesebb takarmánnyal, valamint a pontos gondozáson keresztül nagyban növelhetik a­­ termelékenységet és fokozhassák a szaporulati terv teljesítését, sőt túlteljesítését. Az a dolgozó, aki állandóan az állattenyésztésben dolgozik, ismeri az állatok tulaj­donságait és nagyszerűen tudja hasznosítani egyes eljárásokkal ezeket a tulajdonságokat. Ezért fontos, hogy az állattenyésztési tervünket segítsük elő a verseny kiszélesítésével. Jó példa erre az idei évben a tolnaszigeti állami gazdaság, a tengelici Petőfi, a ta­mási Vörös Szikra, a bátai Vörös Zászló tsz és tszcs-k munkája, ahol a versenymozgalom szélesí­tésével igen komoly eredménye­ket értek el a tenyésztés és hiz­lalás terén egyaránt. Ezt a versenyszellemet fokozni kell megyénk minden területén, így az állami gazdaságok, tsz-ek és a tszcs-k, valamint az egyéni­leg dolgozó parasztok területén. A vezetőség segítse az alulról jö­vő kezdeményezéseket, nyújtson messzemenő támogatást a ver­senymozgalom szélesítése érdeké­ben. Hívják ki egymást az álla­mi gazdaságok, tszcs-k, járások és községek páros versenyre, szab­ják meg azokat a feltételeket, melyekkel a kétéves állattenyész­tési tervet teljesíteni, sőt túl­teljesíteni akarják. Megyénk te­rületén már vannak hasonló ver­seny­vállalások, amit örömmel üd­vözölhetünk. A tamási járás az állattenyésztés fejlesztésének és átteleltetésének érdekében ver­senymozgalmat szervezett a já­rásban. Az állami gazdaság, a tsz dolgozói lelkes felajánlást tettek és­ kihívták eg­ymást versenyre a tervteljesítés túlteljesítésére. De nemcsak az állami gazdaság és a tsz dolgozói­, hanem a községek­ben is egyre jobban kibontakozik a versenyszellem és eddig már több, mint háromszáz dolgozó pa­raszt áll párosversenyben és tet­tek felajánlást az állattenyésztési terv teljesítésére és az áttelelte­­tés érdekében. Ez a versenymozgalom azonban még mindig nem ragadta magá­val a többi járásokat. A járás te­rületén lévő vezető funkcionáriu­sok még mindig nem ismerték fel a tamási járás felajánlásának és versenyvállalásának jelentőségét, nem csatlakoztak ehhez a nemes versenyhez. Ezt a lemaradást a járások sürgősen hozzák be és segítsék saját járásuk területén a versenyszellem kialakulását. Vi­gyázzanak azonban funkcionáriu­saink arra is, hogy a beindult versenyeket állandóan tartsák nyilván, népszerűsítsék azokat a dolgozókat, állami gazdaságokat, tsz és tszcs-ket, ahol jó eredmé­nyeket értek el. A versenyválla­lások teljesítésénél vegyék figye­lembe milyen módszerrel és ho­gyan érték el az eredményeket, milyen módszereket alkalmaztak. Főleg nagy gondot kell fordítani a mennyiség mellett a minőség növelésére. Nem szabad elfelej­teni azt, hogy a jószágállom­ány hozamának növelése sokkal na­gyobb jövedelmet biztosít az ál­lami gazdaság dolgozóinak és a szövetkezet tagjainak, valamint az egyénileg dolgozó parasztság­nak is. Az állatállomány fejlesz­téséhez és a hozam növeléséhez számtalan új szovjet módszer nyújt segítséget az állatgondo­zóknak. Ezért minden állatgondo­zó sajátítja el könyvekből, füze­tekből és tapasztalatcseréken az élenjáró módszereket és alkal­mazza azokat következetesen. El­sősorban azonban fontos, hogy szakítsanak termelőcsoportjaink és egyénileg dolgozó parasztja­ink azzal a káros és téves nézet­tel, hogy az állattenyésztő mun­ka nem fontos, és nem szükséges hogy szakképzett emberek dol­gozzanak az állattenyésztésben. Az állattenyésztés fejlesztését az eddiginél sokkal jobban segítsék az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezet kommunistái­­­ . Mutassanak példát a hozam nö­velésében, valamint az új mód­szerek alkalmazásában. AZ 1953-AS TERVÉV SIKERÉÉRT! A Bonyhádi Zománcgyár fiataljainak felhívása a Tolnai Selyemgyár DISZ-szervezetéhez ötéves tervünk negyedik évét kezdték el alig néhány napja me­gyénk ipari dolgozói. Az elmúlt évben igen sok értékes kezdemé­nyezés történt megyénk területén, amely mind a terv túlteljesítését tűzte ki célul. A Bonyhádi Zo­­máncművek DISZ-szervezetének fiataljai az elmúlt gazdasági év­­ben értékes munkát végeztek. .A fiatalok n­agy része részt vett a szocialista munkaversenyben és az idősebb dolgozókkal vállvetve harcoltak, hogy vállalásaikat, ter­vüket határidő előtt teljesíteni tud­ják. Az 1952-as tervév beindulásakor a DISZ-szervezet tag­gyűlést hí­vott össze, melyen megbeszélték azokat­ a feladatokat, melyek a tö­­megszervezetek­ előtt állanak és azt, hogy üzemi DISZ szervezetük a tervteljesítést milyen módon tud­­nák elősegíteni. Igen sok volt azoknak a hatójuknak a száma, akik értékes javaslatokat nyú­jot­­tak be a műszaki dolgozóknak, vagy elősegítsék javaslataikkal a mű­szinttervek elkészítését. A Bonyhádi Zománcművek DISZ­­ szervezetének tagjai ezen a tag­gyűlésen határozták el, hogy pá­­rosversenyre lépnek a Tomai Se­lyemgyár DISZ szervezetével az 195­ j-as terv sikeres teljesítéséért. Ennek érdekében négy DISZ bri­gádot alakítottak melyek szocia­lista kötelezettséget vállaltak A héttagú Kilián brigád vállalta, hogy egész évben nem lesz a bri­gádon belül 100 százalékon alul teljesítő. A munkafegyelmet meg­­szilárdítják, amit a f­elv­iág­osító munka fokozásával érnek el. Vál­lalták, hogy a brigád valamennyi tagja rendszeresen részt vesz po­litikai oktatásban. A Május 1, öttagú ifjúsági bri­gád tagjai is vállalták, hogy az eddigi 110 százalékos teljesítésüket 120-ra­ emelik és az igazolatlan mulasztást megszüntetik. A tizenkét tagú Béke átképzős brigád tagjai vállalták, hogy a szakmai és politikai oktatásban rendszeresen részt vesznek, hogy az átképzési idő lejárta után jó szakemberekké váljanak, valamint a munkafegyelem megszilárdításá­val kapcsolatban vállaltak két ed­zettséget. A tíztagú Zalka Máté átképzési brigád ugyancsak­ ilyen irányú kötelezettséget vállalt. Ezt a párosversenyt a Tolna me­­gyei DISZ-bizottság havonta logja értékelni a két szervezettől beér­kező jelentés és személyes tapasz­talat alapján. A farudi Kossuth tszcs idén megvalósítja az önözéses gazdálkodást A­ Mai Kossuth az 1968-es gazdasági évben igen szép eredmé­nyeket ért el. A­ csoport tagjai lel­kiismeretesen végezték munkájukat, alkalmazták az élenjáró agro- és zoótechnikai eljárásokat. A jó mun­ka eredménye nem maradt el. A cso­port vagyona megnövek­edett, gyara­podott, de a tagságnak is szépen ju­tott természetbeni és pénzbe­ jutta­tás munkaegységük arányában. Bizo­nyítja ezt az is, hogy Bitter György elvtársi, aki épp munkaegységet tel­jesített,­­feleségével állandóan kivette részét a munkából, búzából 23 má­­zs­át, árpából 0 mázsát, burgonyából 8 mázsát kapott. Ezenkívül 20 má­zsa szállástakan­ányt és egyéb apró­ságot, valamint pénzt is kapott a csoporttól. Nemcsak Bitter György az egye­düli, aki szépen részesedett munkája után, hanem Szabóz Sebestyén nö­vénytermelési brigád tagja is, aki egyedül $g0 munkaegységet ért el, ami után 10.5 mázsa búzát, 4.36 má­zsa árpát, 3.35 kiló burgonyát, Igi» szálastakarmányt, 00 kiló körtét, kapott * jut­tatásba,D» részesült mun­kaegysége arányában. Szaka« elvtárs jára­dóságát a legalacsonyabb piaci áron számítva nézzük, akkor is több jut havonta 800 forintnál. A természetbeni juttatás mellett munkaegységenként minden tag 1­50 forintot kapott. A tagság a zárszáma­dási értekezleten győződött meg ar­ról, hogy mit jelent lelkiismeretes munkát végezni. Az értekezleten Kupeckó Mihdhmé javaslatot tett a tagságnak, hogy a Dunából vezessék be a vizet és al­­kalmazzák­­­z öntözéses termelést. A tagság helyeselte a javaslatot és elhatározták­ hogy az idei évben meg­valósítják az öntözést. KERTÉSZ JÁNOS vb. elnökhelyettes Fadd. Deus község mégis teljesült vetéstervét! A decsi tanács bizottságot szervezett az élenjáró dolgozó parasztokból Megyénk és ezen belül egyes községek nem tudták eddig vetéstervü­ket teljesíteni. Szívesen hwatítottak a községi vezetők, szövetkezeti ügyvezetők enni, hogy a rossz időjárás miatt mm lehet vetni, de sok esetben együtt sírtak azokkal, akik azt hangoztatták, hogy nincs vető­­mag. Ezt a helytelen nézetet már kez­dik felszámolni és most már a cselek­vés útjára tértek. Decs község is le volt, maradva a vetéssel. Itt­ új módszerekhez nyúl­tak­.­. A község élenjáró dolgozó parti szíjaiból bizottságot szerveztek. Ez a bizottság behívatta azokat az egyénileg gazdálkodókat, akik addig még nem vezettek és jó felvilágosító munkájuk nyomán eredmény mutat­­kozik­. Délután 1 órakor összeült a bizottság: Takaró István, Lajtos Mihály, Simon Menyhért, Vilézi And­rás, Sz. Titkos János dolgozó parasz­tok, akik a beszolgáltatásban, de a vetésben és az őszi munkák elvégzé­sében is élenjárnak. Egymás után hívja be a bizottság azokat, ak­ik még nem vetettek el­ Varga Jánosné 7 holdas, ’S­agg­­ Györgyné t­ holdas. Bod­a József 5 holdas dolgozó paraszt­okát, majd Magyar Istvánt, akinek 2 hold. Tóth Ágnest, akinek 1,1 hold földje van. A bizottság tagjai megmagyarázták a vetés fontosságát, jövő évi kenyerünk bizto­sítását jelenti a vetés. Takaró István elvtárs megmagyarázta, a vetés nem csak azért érdeke minden dolgozó parasztnak, hogy jövőre legyen mit enni a családjának, de azért is, mert aki nem vet, hogyan teljesíti az államm­al szemben fennálló kenyérgabo­na be­szolgáltatási kötelezettségét. Mi lenne, ha az egész község, ha min­den dolgozó paraszt így g­ondolkod­na? Hodu Józsefnek megemlíti Takaró el plánt: . .Mi­ lett volna, ha a föld­osztáskor a párt nem adta­ volna az 5 hold földet. Egye akkor nem tet­szett volna, most meg nem­ akarja teljesíteni kötelezettségét?“ Használ a felvilágosító munka, a meggyőzés. A behívott dolgozó parasztok meg­ígérte, hogy beszerzik <y, vetőmagot és január ó-én reggelre jelentik, a tanácsnak, hogy elvetették Bod­a József elmondja mi is, hogy testvé­rétől kér kölcsön, mert most már érti­, hogy aki például 1 mázsa vető­magot kölcsön ad, annak a jövő évi beszolgáltatásából minden mázsa után 25 kilogrammot elengednek. A bizottság jó felvilágosító mun­kájának meg is lett az eredménye, amit bizonyít az is, hogy az előző napi jó felvilágosító munkájuk után több dolgozó paraszt, mint id. Imritts Sándor és Paksi János beszerezte a vetőmagot és el is vetett, A szekszárdi járásban egy hét alatt tö­bb, mint 303 holdat v­ettek el Tolna megye területén Rákosi elvi­társ és Gerő elvtárs beszéde óta emel­kedett a vetési terv teljesítése. Ez azt mutatja, hogy a járási pártbizott­­ságok, a járási tanácsok sokkal na­gyobb lendülettel fogtak hozzá a ve­­tési terv teljesítéséhez, hogy lemara­dásukat pótolva, teljesítsék előirány­zatukat. Ez az emelkedés azt mutat­ja, hogy nemcsak a járási, de a köz­ségi pártszervezetek és tanácsok ve­zetői is lelkiismeretesen fogtak hoz­zá a tervteljesítéshez. A szekszárdi járásban december 24-től 1953. január 2-ig 30» hold, a dombóvári járásban 211 hold, a pak­si járásban 185 hold, a gyönki járás­­ban 178 hold, a bonyhádi járásban 125 hold, a tamási járásban pedig 124 holddal emelkedett a vetésterület. Ez a növekedés azonban még mindig nem kielégítő, sok tennivaló van még, hogy szégyenteljes lemarada­ sonkát pótolhassuk. Főleg fokozni kell a bonyhádi, a tamási és a dom­bóvári járásoknál a vetés ütemét. A járások versenyében még mindig a dombóvári járás kullog az utolsó he­lyen. A dombóvári járásban, annak ellenére, hogy 211 holdat vetettek el január 2-ig, sok a tennivaló, mert területüknek még majdnem egy har­mad­a vetetlenül áll. Ezt a lemaradást azonban a járá­sok­ január hónapban pótolhatják és teljesíthetik tervüket. Ennek érdeké­ben fokozni kell a népnevelő mun­kát, be kell vonni az élenjáró dolgozó parasztokat. Népszerűsítsék azokat, akik mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy a veré­st teljesítsék és példát mutattak a község dolgozó pa­rasztjainak. Jutalomban részesült a megye három legjobb tsz-e A Földművelésügyi Minisztérium megjutalmazta a megye legjobb 3 tsz-ét, melyek tervüket maradéktala­nul telj­esít­ették. A tamási Vörös Szikra 8 ezer forintot, a zombai Béke tsz 8 ezer forintot, a kölesdi Haladás* 8 ezer forintot kapott jutalmul a példamutató munkáért, a fejlett mód­szerek alkalmazásával elért magas terméseredményekért, a fejlett állat­­tenyésztési eredményéért. A jutalom 50 százalékát a közös vagyon növe­lésére, 50 százalékát pedig az élen­járó tagok jutalmazására fordítot­ták. Ugyancsak jutalomban részesültek a megye legjobb agronómusai. Ko­vács Sándor, tamási Vörös Szikra 17*00 forint. Páncél Nándor, tengelici Petőfi 1200 forint, Fekete Mária, Csil­­rák Viharsarok tsz 1300 forint. Gel­­lén Sándor, naki „Út a szocializmus felé“ tsz S00 forint pénzjutalomban részesültek.

Next