Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-08 / 6. szám
TOLNAI i imJß ß&Qi STAR JA ! £ CYES&U £ TEK! A MAI SZAMBAN: A franc)« n»nu*t§y(Jlé# msgash* < talhataimMass 8»rA Magamafc s kormány megalakító*ára, (2. o.) — A háború nagydobosai. (2. o.) — lelkes tagkönyvkiositó taggyűlések Tolnán. (3. o.) — Versennyel a szövetkezeti zárómérlegek elkészítéséért. (5. o.) — A szakadéti Aranykalász tszcs tagjai határozatot hoztak a fegyelem megszilárdítására. (4. o) — Másfél percig tart a tömés a libatömőgép segítségével. (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, ti. SZÁM UA ,5« FILLÉRESD TÖMTÖK, 11*33 JAMJÁH o fi versenymozgalom szélesítésével harcoljunk az állattenyésztési terv teljesítéséért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata megyénk területén is megszabta feladatainkat az állattenyésztés terén az 1952—54-es években. Igen komoly munkát kell kifejteni állami gazdaságaink, tszcs-ink dolgozóinak, de ugyanakkor minden egyénileg dolgozó parasztnak is, hogy állattenyésztési tervünket teljesíteni tudjuk. A minisztertanács határozata nemcsak a mennyiségi növekedést, hanem a minőség fejlesztését és a termelékenység növelését is megszabja állattenyésztésünk vonalán. Ezeket a feladatokat csak úgy tudják végrehajtani szocialista szektoraink és az egyénileg dolgozó parasztok is, ha sokkal jobban alkalmazzák, mint eddig a fejlett módszereket. Elsősorban is be kell vezetni állami gazdaságainkban és tszcsinkben a Szovjetunióban bevált fejlett tenyésztési és takarmányozási módszereket, valamint a tenyésztési tudomány legújabb vívmányait. Az állatokat termelésük arányában egyedileg takarmányozzák és a takarmányozás céljára használják a zöld, a siló és a vizenyős dús takarmányokat. Ezzel takarékoskodnak az abraktakarmányokkal és elsősorban is biztosítják a hízóállatoknak, a szoptató anyaállatoknak és a sok tejet termelő teheneknek, a fiatal növendékállatoknak, az apaállatoknak szükséges és megfelelő abraktakarmányt. A takarmányozás mellett gondoskodni kell a megfelelő férőhelyek biztosításáról, azoknak tisztántartásáról, vezessék be mindenhol a háromszori fejést, térjenek rá a borjak mesterséges felnevelésére. A sertésállománynál alkalmazni kell a kétszeri malacoztatást és itt is be kell vezetni legalább 50 százalékra a zöld- és silótakarmány etetést. A szaporulati terv teljesítésénél szem előtt kell tartani, hogy helyes kiválasztással biztosítjuk a szaporább és nagyobb hozamú állatfajták elterjesztését, és tenyésztését. Az állami gazdaságok, tszcs-k és az egyénileg dolgozó parasztok is javítják meg az eddigi tenyésztési munkát. Ezt úgy érhetik el, ha a legjobb tulajdonsággal rendelkező egyedeket kiválogatják, ezeket céltudatosan és irányítva párosítják, jó takarmányt biztosítanak számukra és gondozással, ápolással segítik tenyésztésüket. Hogy ezeket a feladatokat sikeresen valósíthassák meg állami gazdaságaink, tsz és tszcs-ink, valamint az egyénileg dolgozó parasztok elengedhetetlen, hogy nagyobb gondot fordítsunk a takarmánytermelés növelésére. A takarmánytermelés növelését elsősorban a terméseredmények emelésével kell elérnünk, de emellett a szántóföldi takarmányok vetésterületét is, különösen a másodtermelést kell fokozni. Állattenyésztésünk fejlesztésének egyik döntő tényezője a szocialista verseny szervezése és kiszélesítése. Be kell vonni a versenybe a szakembereket és minden egyes dolgozót, akik vállalásaikkal nagyban segíthetik a kétéves állattenyésztési terv teljesítését. Nem kevésbé függ a dolgozóktól, hogyan tudnak takarékoskodni a takarmánnyal, vagy hogyan tudják növelni a súlygyarapodást kevesebb takarmánnyal, valamint a pontos gondozáson keresztül nagyban növelhetik a termelékenységet és fokozhassák a szaporulati terv teljesítését, sőt túlteljesítését. Az a dolgozó, aki állandóan az állattenyésztésben dolgozik, ismeri az állatok tulajdonságait és nagyszerűen tudja hasznosítani egyes eljárásokkal ezeket a tulajdonságokat. Ezért fontos, hogy az állattenyésztési tervünket segítsük elő a verseny kiszélesítésével. Jó példa erre az idei évben a tolnaszigeti állami gazdaság, a tengelici Petőfi, a tamási Vörös Szikra, a bátai Vörös Zászló tsz és tszcs-k munkája, ahol a versenymozgalom szélesítésével igen komoly eredményeket értek el a tenyésztés és hizlalás terén egyaránt. Ezt a versenyszellemet fokozni kell megyénk minden területén, így az állami gazdaságok, tsz-ek és a tszcs-k, valamint az egyénileg dolgozó parasztok területén. A vezetőség segítse az alulról jövő kezdeményezéseket, nyújtson messzemenő támogatást a versenymozgalom szélesítése érdekében. Hívják ki egymást az állami gazdaságok, tszcs-k, járások és községek páros versenyre, szabják meg azokat a feltételeket, melyekkel a kétéves állattenyésztési tervet teljesíteni, sőt túlteljesíteni akarják. Megyénk területén már vannak hasonló versenyvállalások, amit örömmel üdvözölhetünk. A tamási járás az állattenyésztés fejlesztésének és átteleltetésének érdekében versenymozgalmat szervezett a járásban. Az állami gazdaság, a tsz dolgozói lelkes felajánlást tettek és kihívták egymást versenyre a tervteljesítés túlteljesítésére. De nemcsak az állami gazdaság és a tsz dolgozói, hanem a községekben is egyre jobban kibontakozik a versenyszellem és eddig már több, mint háromszáz dolgozó paraszt áll párosversenyben és tettek felajánlást az állattenyésztési terv teljesítésére és az átteleltetés érdekében. Ez a versenymozgalom azonban még mindig nem ragadta magával a többi járásokat. A járás területén lévő vezető funkcionáriusok még mindig nem ismerték fel a tamási járás felajánlásának és versenyvállalásának jelentőségét, nem csatlakoztak ehhez a nemes versenyhez. Ezt a lemaradást a járások sürgősen hozzák be és segítsék saját járásuk területén a versenyszellem kialakulását. Vigyázzanak azonban funkcionáriusaink arra is, hogy a beindult versenyeket állandóan tartsák nyilván, népszerűsítsék azokat a dolgozókat, állami gazdaságokat, tsz és tszcs-ket, ahol jó eredményeket értek el. A versenyvállalások teljesítésénél vegyék figyelembe milyen módszerrel és hogyan érték el az eredményeket, milyen módszereket alkalmaztak. Főleg nagy gondot kell fordítani a mennyiség mellett a minőség növelésére. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a jószágállomány hozamának növelése sokkal nagyobb jövedelmet biztosít az állami gazdaság dolgozóinak és a szövetkezet tagjainak, valamint az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Az állatállomány fejlesztéséhez és a hozam növeléséhez számtalan új szovjet módszer nyújt segítséget az állatgondozóknak. Ezért minden állatgondozó sajátítja el könyvekből, füzetekből és tapasztalatcseréken az élenjáró módszereket és alkalmazza azokat következetesen. Elsősorban azonban fontos, hogy szakítsanak termelőcsoportjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink azzal a káros és téves nézettel, hogy az állattenyésztő munka nem fontos, és nem szükséges hogy szakképzett emberek dolgozzanak az állattenyésztésben. Az állattenyésztés fejlesztését az eddiginél sokkal jobban segítsék az állami gazdaságok és termelőszövetkezet kommunistái . Mutassanak példát a hozam növelésében, valamint az új módszerek alkalmazásában. AZ 1953-AS TERVÉV SIKERÉÉRT! A Bonyhádi Zománcgyár fiataljainak felhívása a Tolnai Selyemgyár DISZ-szervezetéhez ötéves tervünk negyedik évét kezdték el alig néhány napja megyénk ipari dolgozói. Az elmúlt évben igen sok értékes kezdeményezés történt megyénk területén, amely mind a terv túlteljesítését tűzte ki célul. A Bonyhádi Zománcművek DISZ-szervezetének fiataljai az elmúlt gazdasági évben értékes munkát végeztek. .A fiatalok nagy része részt vett a szocialista munkaversenyben és az idősebb dolgozókkal vállvetve harcoltak, hogy vállalásaikat, tervüket határidő előtt teljesíteni tudják. Az 1952-as tervév beindulásakor a DISZ-szervezet taggyűlést hívott össze, melyen megbeszélték azokat a feladatokat, melyek a tömegszervezetek előtt állanak és azt, hogy üzemi DISZ szervezetük a tervteljesítést milyen módon tudnák elősegíteni. Igen sok volt azoknak a hatójuknak a száma, akik értékes javaslatokat nyújottak be a műszaki dolgozóknak, vagy elősegítsék javaslataikkal a műszinttervek elkészítését. A Bonyhádi Zománcművek DISZ szervezetének tagjai ezen a taggyűlésen határozták el, hogy párosversenyre lépnek a Tomai Selyemgyár DISZ szervezetével az 195 j-as terv sikeres teljesítéséért. Ennek érdekében négy DISZ brigádot alakítottak melyek szocialista kötelezettséget vállaltak A héttagú Kilián brigád vállalta, hogy egész évben nem lesz a brigádon belül 100 százalékon alul teljesítő. A munkafegyelmet megszilárdítják, amit a felviágosító munka fokozásával érnek el. Vállalták, hogy a brigád valamennyi tagja rendszeresen részt vesz politikai oktatásban. A Május 1, öttagú ifjúsági brigád tagjai is vállalták, hogy az eddigi 110 százalékos teljesítésüket 120-ra emelik és az igazolatlan mulasztást megszüntetik. A tizenkét tagú Béke átképzős brigád tagjai vállalták, hogy a szakmai és politikai oktatásban rendszeresen részt vesznek, hogy az átképzési idő lejárta után jó szakemberekké váljanak, valamint a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatban vállaltak két edzettséget. A tíztagú Zalka Máté átképzési brigád ugyancsak ilyen irányú kötelezettséget vállalt. Ezt a párosversenyt a Tolna megyei DISZ-bizottság havonta logja értékelni a két szervezettől beérkező jelentés és személyes tapasztalat alapján. A farudi Kossuth tszcs idén megvalósítja az önözéses gazdálkodást A Mai Kossuth az 1968-es gazdasági évben igen szép eredményeket ért el. A csoport tagjai lelkiismeretesen végezték munkájukat, alkalmazták az élenjáró agro- és zoótechnikai eljárásokat. A jó munka eredménye nem maradt el. A csoport vagyona megnövekedett, gyarapodott, de a tagságnak is szépen jutott természetbeni és pénzbe juttatás munkaegységük arányában. Bizonyítja ezt az is, hogy Bitter György elvtársi, aki épp munkaegységet teljesített,feleségével állandóan kivette részét a munkából, búzából 23 mázsát, árpából 0 mázsát, burgonyából 8 mázsát kapott. Ezenkívül 20 mázsa szállástakanányt és egyéb apróságot, valamint pénzt is kapott a csoporttól. Nemcsak Bitter György az egyedüli, aki szépen részesedett munkája után, hanem Szabóz Sebestyén növénytermelési brigád tagja is, aki egyedül $g0 munkaegységet ért el, ami után 10.5 mázsa búzát, 4.36 mázsa árpát, 3.35 kiló burgonyát, Igi» szálastakarmányt, 00 kiló körtét, kapott * juttatásba,D» részesült munkaegysége arányában. Szaka« elvtárs járadóságát a legalacsonyabb piaci áron számítva nézzük, akkor is több jut havonta 800 forintnál. A természetbeni juttatás mellett munkaegységenként minden tag 150 forintot kapott. A tagság a zárszámadási értekezleten győződött meg arról, hogy mit jelent lelkiismeretes munkát végezni. Az értekezleten Kupeckó Mihdhmé javaslatot tett a tagságnak, hogy a Dunából vezessék be a vizet és alkalmazzákz öntözéses termelést. A tagság helyeselte a javaslatot és elhatározták hogy az idei évben megvalósítják az öntözést. KERTÉSZ JÁNOS vb. elnökhelyettes Fadd. Deus község mégis teljesült vetéstervét! A decsi tanács bizottságot szervezett az élenjáró dolgozó parasztokból Megyénk és ezen belül egyes községek nem tudták eddig vetéstervüket teljesíteni. Szívesen hwatítottak a községi vezetők, szövetkezeti ügyvezetők enni, hogy a rossz időjárás miatt mm lehet vetni, de sok esetben együtt sírtak azokkal, akik azt hangoztatták, hogy nincs vetőmag. Ezt a helytelen nézetet már kezdik felszámolni és most már a cselekvés útjára tértek. Decs község is le volt, maradva a vetéssel. Itt új módszerekhez nyúltak.. A község élenjáró dolgozó parti szíjaiból bizottságot szerveztek. Ez a bizottság behívatta azokat az egyénileg gazdálkodókat, akik addig még nem vezettek és jó felvilágosító munkájuk nyomán eredmény mutatkozik. Délután 1 órakor összeült a bizottság: Takaró István, Lajtos Mihály, Simon Menyhért, Vilézi András, Sz. Titkos János dolgozó parasztok, akik a beszolgáltatásban, de a vetésben és az őszi munkák elvégzésében is élenjárnak. Egymás után hívja be a bizottság azokat, akik még nem vetettek el Varga Jánosné 7 holdas, ’Sagg Györgyné t holdas. Boda József 5 holdas dolgozó parasztokát, majd Magyar Istvánt, akinek 2 hold. Tóth Ágnest, akinek 1,1 hold földje van. A bizottság tagjai megmagyarázták a vetés fontosságát, jövő évi kenyerünk biztosítását jelenti a vetés. Takaró István elvtárs megmagyarázta, a vetés nem csak azért érdeke minden dolgozó parasztnak, hogy jövőre legyen mit enni a családjának, de azért is, mert aki nem vet, hogyan teljesíti az állammal szemben fennálló kenyérgabona beszolgáltatási kötelezettségét. Mi lenne, ha az egész község, ha minden dolgozó paraszt így gondolkodna? Hodu Józsefnek megemlíti Takaró el plánt: . .Mi lett volna, ha a földosztáskor a párt nem adta volna az 5 hold földet. Egye akkor nem tetszett volna, most meg nem akarja teljesíteni kötelezettségét?“ Használ a felvilágosító munka, a meggyőzés. A behívott dolgozó parasztok megígérte, hogy beszerzik <y, vetőmagot és január ó-én reggelre jelentik, a tanácsnak, hogy elvetették Boda József elmondja mi is, hogy testvérétől kér kölcsön, mert most már érti, hogy aki például 1 mázsa vetőmagot kölcsön ad, annak a jövő évi beszolgáltatásából minden mázsa után 25 kilogrammot elengednek. A bizottság jó felvilágosító munkájának meg is lett az eredménye, amit bizonyít az is, hogy az előző napi jó felvilágosító munkájuk után több dolgozó paraszt, mint id. Imritts Sándor és Paksi János beszerezte a vetőmagot és el is vetett, A szekszárdi járásban egy hét alatt több, mint 303 holdat vettek el Tolna megye területén Rákosi elvitárs és Gerő elvtárs beszéde óta emelkedett a vetési terv teljesítése. Ez azt mutatja, hogy a járási pártbizottságok, a járási tanácsok sokkal nagyobb lendülettel fogtak hozzá a vetési terv teljesítéséhez, hogy lemaradásukat pótolva, teljesítsék előirányzatukat. Ez az emelkedés azt mutatja, hogy nemcsak a járási, de a községi pártszervezetek és tanácsok vezetői is lelkiismeretesen fogtak hozzá a tervteljesítéshez. A szekszárdi járásban december 24-től 1953. január 2-ig 30» hold, a dombóvári járásban 211 hold, a paksi járásban 185 hold, a gyönki járásban 178 hold, a bonyhádi járásban 125 hold, a tamási járásban pedig 124 holddal emelkedett a vetésterület. Ez a növekedés azonban még mindig nem kielégítő, sok tennivaló van még, hogy szégyenteljes lemarada sonkát pótolhassuk. Főleg fokozni kell a bonyhádi, a tamási és a dombóvári járásoknál a vetés ütemét. A járások versenyében még mindig a dombóvári járás kullog az utolsó helyen. A dombóvári járásban, annak ellenére, hogy 211 holdat vetettek el január 2-ig, sok a tennivaló, mert területüknek még majdnem egy harmada vetetlenül áll. Ezt a lemaradást azonban a járások január hónapban pótolhatják és teljesíthetik tervüket. Ennek érdekében fokozni kell a népnevelő munkát, be kell vonni az élenjáró dolgozó parasztokat. Népszerűsítsék azokat, akik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a verést teljesítsék és példát mutattak a község dolgozó parasztjainak. Jutalomban részesült a megye három legjobb tsz-e A Földművelésügyi Minisztérium megjutalmazta a megye legjobb 3 tsz-ét, melyek tervüket maradéktalanul teljesítették. A tamási Vörös Szikra 8 ezer forintot, a zombai Béke tsz 8 ezer forintot, a kölesdi Haladás* 8 ezer forintot kapott jutalmul a példamutató munkáért, a fejlett módszerek alkalmazásával elért magas terméseredményekért, a fejlett állattenyésztési eredményéért. A jutalom 50 százalékát a közös vagyon növelésére, 50 százalékát pedig az élenjáró tagok jutalmazására fordították. Ugyancsak jutalomban részesültek a megye legjobb agronómusai. Kovács Sándor, tamási Vörös Szikra 17*00 forint. Páncél Nándor, tengelici Petőfi 1200 forint, Fekete Mária, Csilrák Viharsarok tsz 1300 forint. Gellén Sándor, naki „Út a szocializmus felé“ tsz S00 forint pénzjutalomban részesültek.