Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

ms JA­NUÁR 8 NAP­L­O pIRT és pAk­tépíté­s ♦ Lelkes tarkóim kiosztó taggyűlések Tolnán Szombat délután, műszak után jöt­tek össze a Tolnai Textilgyár kom­munistái, hogy át­vegyék az ünnepi taggyűlésen az új párttagsági köny­vet. Már hetekkel előtte lázas készü­lődés volt tapasztalható az üzemben. A pártcsoportok személyesen beszél­tek minden párttaggal, tagjelölttel, h­ogy a taggyűlésen a megjelenést biz­tosítsák. A felvilágosító munka követ­keztében minden kommunista rendez­te tagdíját és jó termelési eredmé­nyekkel készült e­­ jelentős napra. Az ünnepi taggyűlésen valamennyi kommunista részt vett, aki a délelőtti műszakban dolgozott. A szépen de­korált helyiség falain feliratok, ké­pek, az asztalra még virág is került. A taggyűlés megkezdése előtt minden tagikönyvet ellenőriztek, hogy illeték­­telenek ne vehessenek részt a párt­­élet e fontos eseményén. De nemcsak a kommunisták számára volt ünnep ez a nap. Ünnep volt a pártonlkívü­­liek­ számára, az ifjúság számára is. A DISZ fiatalok a taggyűlés üd­vözlésekor büszkén jelentették be, hogy a tagkönyvkiosztó tag­gyűlés tiszteletére az előző napon itt 1 százalékos tervteljesítést értek el.­­A DISZ-műhelyrész eddig is hatalmas eredményeket ért el, s most újra fo­gadalmat tettek, s mindent elköve­tünk az 1953-as terv sikeres teljesí­tése,, a selejt csökkentése érdekében. Bélvári Józsefné elvtársnő üzemi párttitkár beszámolójában képet adott az üzemi pártszervezet eddigi mun­kájáról, az üzemben előforduló hiá­nyosságokról. Bár beszámolója elején hiányzott a konkrét bírálat, a későb­biek folyamán bátran alkalmazta e nagyjelentőségű fegyvert. Önbírálatot alkalmazott magával­ szem­ben. — Nem csupán az áramszünet az oka, hogy évi tervünket nem tudtuk telje­síteni, s csak 96 százalékot értünk el globálisam hanem az, hogy a pártszervezet nem fogott hozzá kellő időben és kellő eréllyel a munn­ka­verseny kiszélesítéséhez, az ezzel kapcsolatos helytelen néze­tek f­elszá­molá­sá­hoz. A beszámolót számos hozzászólás kö­vette. A hozzászóló elvtársak vala­mennyien bátran vetették fel a hiá­nyosságokat­ és segítséget nyújtottak a munka megjavításához. Mester Já­­nosné szövőnő hozzászólásában rá­mutatott a terv teljesítését gátló hi­bákra és azok kijavításával kapcsola­tos feladatokra. — Fel kell tárni a hibákat bátran, s menetközben kell azokat kijavítani,­­ mondotta. — Most amikor az új tagsági könyv ki­osztásra kerül, vessünk számot ma­gainkban. Nézzük meg, va­jon kielé­gítő munkát végeztünk-e, megérde­meljük-e a legnagyobb bizalmat, a párttag megtisztelő címet. — Mester elvtársnő élesen bírálta a klérus be­folyása alatt álló dolgozókat, mely a pártszervezet felvilágosító munká­jának gyengeségét­ bizonyítja. Rámu­tatott arra, hogy a párton belül a val­­lás nem magánügy, tehát minden kommunistát felelősség terheli azért, hogy az elmúlt évben az üzemben faragták a term­plomi kaput. — Hogy az ellenséges ideológia felett győzedel­­meskedh­essünk, hogy­­ leleplezhessük a termelést akadályozó kártevőket, tanúimnak kell. Ezért min­den­ kom­munista szakadatlanul fejlessze ide­ológiai tudását, ez a munkájában is százszorosan gyümölcsözik — mon­dotta. Ferenc Károly elvtárs hozzászólá­saiban rámutatott, hogy a munkaver­­senyt az üzemben még nem tekintik a tervteljesítés fontos tényezőjének. Ezért mimikánk előterébe ,a politikai nevelő munka, az oktatás mellett a A jó beszámolót élénk vita követte. A taggyűlésen részt vett tagjelöltek is számos javaslattal, bírálattal segítet­ték a pártszervezet munkájának meg­javítását. Tamás Bernadett tagjelölt hozzászólásában elmondta : mi, tag­jelöltek nem kaptunk új könyvet, de ez a nap ünnep a mi számunkra is. Ígérem brigádom, a Béke ifi-brigád nevében, hogy a következőkben is harcolni fogunk a termelés fokozásá­ért és azért, hogy minél előbb ben­nünket is az a megtiszteltetés érjen, hogy pártunk tagjai lehessünk, ígé­rem brigádom nevében, hogy ebben termelést szolgáló, a tervteljesítést eredményező szocialista munkaver­­seny kiszélesítése kell, hogy álljon — mondotta. Még számos hozzászólás következett, amely azt bizonyította, hogy a Textilgyár kommunistái az idei évben törleszteni akarják adós­ságukat és maradéktalanul eleget tesz­nek azoknak a követelményeknek, amelyet a párt, a dolgozó nép állí­tott eléjük. A tagkönyvek kiosztása­kor Éger József igazgató ígéretet tett pártunknak, Rákosi elvtársnak. — ígérem pártunknak, szeretett vezérünk tteik, Rákosi elvtársnak, hogy az 1953-as évet részleteiben teljesíteni fogjuk. Felszámolok minden lazasá­got, mely az elmúlt évben bőven ta­pasztalható volt munkám során. Bát­ran és kommunistához méltóan kez­­­deményezek, s elhárítok az útból min­den termelést- eredményt gátló körül­ményt. A taggyűlés az új tagsági könyvek kiosztásával ért véget, az évben nem teljesítünk száz százalék­­on alul, s tervünket marad­ék­talanul teljesítjük. — A taggyűlésen minden kommunista felszólalt, hogy szóban is kifejezésre juttassa azt a büszke­séget, örömöt, amely ezen a napon minden kommunistát ért, de amely újabb hatalmas feladatok elvégzésére kötelez is minden kommunistát. A délutáni műszak kommunistáinak tag­gyűlése ezzel végetért. Az elvtársak lelkesen, megerősödve tértek haza, hogy holnap új erővel folytathassák a harcot, hogy még jobban kiérdemel­jék a párttag megtisztelő címet. A délutáni műszak kommunistái is valamennyien részt vettek a taggyűlésen A tolnaszigeti állami gazdaságban is kicserélték a párttagsági könyveket A toln­a­szigeti állami gazdaságiban csaknem teljes számban megjelentek a kommunisták, csupán a szolgálat­ban lévő és betegek hiányoztak. Vár­hegyi elvtárs üzemi párttitkár beszá­molójában büszkén hangsúlyozta, hogy az állami gazdaság kommunistái példamutatóan állják meg helyüket, a mindennapi munkában. A beszámo­lót itt is élénk vita követte. Reményi elvtárs, az állami vagyon megőrzé­séről beszélt a hozzászólásában. A gazdaság bár már nem deficites, még­is sok tennivaló van , még a helyes anyagfelhasználás, a takarékosság te­­rén. Minden kommunistának ezen a téren is példát kell mutatnia és le kell leplezni azokat a dolgozókat, akik az állami vagyont pazarolják, elherdálják, felelősség nélkü­l gazdál­­kodnak a rájuk bízott vagyonnal. Farkas János elvtárs hozzászólásá­ban elmondotta, hogy — mi még nem­ tettünk meg mindent, nem harcol­tunk eléggé, hogy minden téren pél­damutatóan­­ állhassunk dolgozó tár­saink előtt, é­n magam is háromszor hiányoztam az oktatásról és az vis­­­szahat a munkámra. Most, amikor az új­­ tankönyvet átveszem. Ígérem — mondotta könnyes szemmel, — hogy az lft.­3-as évben sokkal jobb mun­kát végzek. "Erre kötelez az új tag­sági könyv is. — A párttagok ünnep­lő ruhában jelentek meg ezen a tag­gyűlésen,, amely a maga jelentőségé­vel, lendítő erejével a további mun­kák emelője lesz. A somba! Bébe 1-s eredményes munkája megmutatkozott a zárszámadásnál Pántunk irányítása, útmutatása Megtanította a dolgozó parasztokat­rra, hogy ellenségével az aszállyal szemben nem tétlenül kell állni, ha­rcin­­t szovjet tapasztalatokat fel­­használva, bátran szembe kell vele szállni. A zam­bai Béke termelőszövetkezet jelentős eredményeket ért el a meg­szilárdítás terén. A nők legnagyobb része rendszeresen részt vett­ a min. írottban. Újvári Katal­in 280 munka­egységet ért, el, é s még több ilyen elvtársnő dolgozik a tsz-ben, akik jó munkájukkal, jó eredményt és sok munkaegységet érnek el. A növénytermelés terén jelentős eredményeket értek el a szovjet ag­rotechnika alkalmazásával. A Béke tsz az őszi mélyszántással csak 90 százalékra áll, ezért mindjobban fo­kozzák munkájukat, hogy tervüket maradéktalanul teljesíteni tudják. A zárszámadás nagy sikert arat­tott, a tagoknak 1 munkaegységre 1,20­ kiló kenyérgabona, 30 deka bur­gonya, 20 deka árpa, 39 deka Un­­gérj, 90 deka széna, 37 gramm cu­kor, 9 gramm olaj, 58 deka répa, 9,83 forint jutott. A vetés terén jó munkát végeztek, mert tervüket 100 százalékban telje­sítették. A silózás állása közepes, az eddig tárolt silójuk 524 köbméter.­­A­ silózást továbbra is szorgalmaz­zák, mert ahogy fogy ki a silógödör­­ből, úgy töltik utána a frissen vá­gott szárat. Szép eredmény van az állatte­­nyésztésben, ahol a jószágok tisz­tán tartva, jól etetve gyarapítják a tsz vagyonát. A sertéstenyésztésben jó eredményt ért el Szabján János, mert 019 munkaegysége van Szép eredmény mutatkozik a szarvasmar­ha gondozóknál­­ s. Varga Mihá­ly becsületesen végzi a jószágok melletti munkát, ezért tudott elérni 487 munkaegységet. Javít­sí­. inog az oktatási utunkat a kövesdiu­ztai fül<1 m­ű­vesszövet­keszet pártszervezete A kövesdpusztai földmű­vesszöve­t­­kezet pártszervezete lebecsüli az­ ok­tatási munkát, ami abban mutatko­zik meg, hogy nem biztosítják a hallgatóknak a tanuláshoz szükséges anyagot. A 15 hallgatóból mindös­­­sze 2 elvtársnak volt biztosítva a szeminárium anyaga. Amikor a hallgatók közül Szabó János elvtárs felvetette Nagy György elvtársnak, a pártszervezet titkárá­nak a december 28-i oktatási na­­pon, szt a választ kapta, hogy azért nincs a hallgatóknak szemináriumi anyag, hogy ezzel rávezessék arra a hallgatókat, hogy az előadást jegyzeteljék. Helyes az, ha arra ne­velik a hallgatókat, hogy az elő­adást jegyzeteljék, de semmi esetre sem azzal a módszerrel, hogy nem­ biztosítják a tanuláshoz szükséges anyagok A hallgatóknak ezzel a te­rvelésé­vel a szeminárium vezetője, Szép elv­társ egyetértő­, és megígérte azt, hogy a bátaszéki pártszervezetnél utána néznek, hogy biztosítva legyen a b­a­­rátok­nak az anyag, de ez mind­­eddig a pártszervezet részéről csak ígéret maradt. Még a mai napig sincs biztosítva a tanuláshoz az anyag. A kövesdpusztai pártszervezet ezt a hiányosságot haladéktalanul szá­molja fel- Hasson oda, hogy bizto­sítva legyen ne csak kettő, hanem minden hallgató részére a szeminá­rium anyaga. Sz.«­iő János levező 8 Elfogadom a javaslatomat 44... Az újító izgatottan sétál az újít­á­si bizottság alőszobájában­. Belü­i komolyan tanácskoznak, most­ döntenek, egy újítás sorsa, felett. A vára­­­kozásban lassan múlnak a percek. Ezeket az izgalommal teli perceket valószínűleg nem szereti Gyökemati János, a tamási Építő!­arha.ntrr.rt. ktsz vezetője, mert „újítótt" a régi renden és elhatározta,­ hogy az újítá­si bizottság döntését nem az előszobában, hanem a bizottsági szobában várja meg. Ezután már csak egy kis ,,észszerűdtés“ kellett ahhoz, hogy Gyökemati János most már az újítási bizottság elnöki székében üljön és maga döntsöin a saját újítása felett... Tűrhetetlen állapot, hogy ilyen eset 1953-ban az újítási mozgalom hatodik esztendejében még előfordul­hat. A feteltes szervek hasonló esetben ne elégedjenek meg c­eátúl az újítási bizottság döntésének hatálytalanításával, hanem fegyelmi­­ úton is vonják felelősségre azt a vezetőt, akinek az összefér­he­tetle­nség­he­z ilyen kevés érzéke van! Versennyel a szövetkezeti zárómérlegek elkészítésér­ől Földmű­ves szőve ékezet­eink k­ön­yv­e­­lőinek egyik legfontosabb feladata az 1952-es évi zárómérlegek elké­szítése . A mérlegkészítés sikerétől függ, hogy a szövetkezet tagsága mi­­­lyen eredményeket tud felmutatni a népgazdaság felé. Hogyan jövedel­meztek egyes üzemágak, milyen volt a szövetkezt vezetése. Egyszóval az egész évi szövetkezeti működés tü­körképe kell, hogy legyen az 1952. évi mérleg. A megyei szövetkezeti könyvelők járási értekezleten be­szélték meg a mérlegkészítés szak­mai követelményeit, ahol könyvelő­ink bebizonyították, hogy állandóan fejlesztik szakmai és politikai tudá­­sukat, mert tudják azt, hogy­­ anél­kül nem tudnának eredményes mun­kát végezni. A szövetkezet könyve­lői az értekezleten versenymozgal­mat kezdeményeztek, hogy a mérle­­get határidő előtt minőségileg jól készítik el és ezen az értekezleten kihívták egymást versenyre. Kustár­ Antal , bonyhádi vezető könyvelő a tolnai vezető könyvelő­vel áll, párosversenyben. Péter János zombai vezető könyvelő a szekszár­di szövetkezet vezető könyvelőjé­vel. Prisztács Gyuláné a nagymányo­­ki szövetkezet vezető könyvelője, az alsónyéki szövetkezet vezető köny­velőjével, Varga Gizella leveli ve­zető könyvelő, a te ngolici szövetkezet vezető könyvelőjével párosverseny szerződést kötöttek. Fodor János sza­­kályi szövetkezet könyvelője, Far­­kas Irén, az értényi szövetkezet könyvelőjét hívta ki versenyre, hogy január 20-ra elkészítik a me­­leget. Ezen az értekezleten a fejlettebb, gyakoroltabb könyvelők saját m­un­­kájuk mellett a gyengébb könyve­lők patronálását vállalták. Ezzel azt a célt akarják elérni, hogy­­ egyet­len szövetkezetnél se legyen­­ fenn­akadás, és ezzel elősegítik azt, hogy a szocialista számvitelt minden köny­velő elsajátíthassa. Spíirass Zoltán, dunaföldvári főkönyvelő a madol­csai, Regős Nándor nagydorogi fő­könyvelő a kajdacsi és pgscftellen­esei. Lencsés Mária dunaszentgyör­­gyi­ segédkönyvelő a gerjeni szövet­kezet könyvelőjének segít a­ móricg készítési munkában. Sorolhatnánk még tovább a ver­­senymozgalomba, valamint a­ patro­­nálási mozgalomba be'escappolódott könyvelőket, akik megértették a szövetkezeti vagyonvédelem fonto­s­­ságát, megértették az adatszolgálta­tás jelentőségét és fontosságát. Ver­senyre léptek egymással, segítik egymást, hogy mielőbb lássák ők is és a felsőbb szervek is a szövetke­zeti mozgalom 1952. év munkájá­nak eredményét. Szabó Ferenc Munkaverseny az 1953. évi tavaszi munkák példás előkészítéséért A XIX. pártk­ongresszus határoza­tai odaadó munkára ösztönzik a kli­bám­i gépkezelőket. A kraszírodari határterület gépállomásainak dolgozói hazafias verseny­mozgalmat indítottak. Az új verseny mozgalom célja: a gé­pek idejekorán és jó minőségiben tör­ténő megjavítása, a példás felkészü­lés a tavaszi munkáikra. A versenym­ozg­a 1­oro az otradokuba­­nyi gépállomásról indult el. A gép­állomás a kolhozokkal kötött szerző­déseiben előírt munkálatokat ponto­san határidőre elvégezte, a traktor­­munkák évi tervét már október 29-ig teljesítette. A gépállomás a­z idén 26 hernyó­­talpas traktort, 39 kombájnt és 20 más gépet kapott. A gépeik határidő előtti és jó­ minőségű­­ megjavítása ér­dekében bevezették a szerelési egysé­genként­i javítás haladó módszerét. A szivitórmhe’ybe­n tapasztalt traktor és kombájnvezetők, valamint szerelők dolgoznak. A műhely kol lek­tivá­ja v­álalta, hogy naponta két traktort, öt vonta­­tott gépét, továbbá négy naponként e­gy k­ombájnt javít ki, legkésőbb január 1-ig befejezi a traktorok és vontatott m­’lajmegmunkáló-gépek, április 1-ig a gabonakombájnok, július 1-ig pedig a répa­szedő­ gépek javítását. A gépke­zelők felajánlásuk szerint segíteni fog­ják a kolhozokat, hogy idej ókorán előkészíthessék a gazdasági eszközö­ket és más gépeket a tavaszi vetésihez, biztosítani fogják a traktorok, kom­bájnok és más gépek javításának jó minőségét. Az őszi és téli javítási munkáik során legalább 10 százalékos megtakarítást érmeik­­, 82 ezer rubel értékű alkatrészt állítn­ak­ak elő és ja­vítanak meg, befestik az összes kija­vított gépüket. Az otradokubányi gépkezelők ver­­senyfelajánlásában a traktoros brgá­­dok idejében való összeállítása, a gép­kezelők műszaki továbbképzése, az élenjárók munka,módszerei szél­eskür­e ismertetése is szerepel. A gépállomás kollektívája verseny­re hívta ki a kubányi határterület valamennyi gépállomásán,ak­­ből só­zott. v. A határterület gépkezelői felkarol­ták az otradokubányiak hazafias kez­­deményezését és máris szép eredmé­nyeket értek el. S/.oeialisztiese-ztiiir Zenilrgyrlijc, Lassan halad a silózás a medvében A silózási verseny megyénk terüle­tén lassan halad. Ennek ok­a az, hogy a járási tanácsok nem tekintik döntő feladatuknak a si­ózást, amely állat­­tenyésztésünk átteleltetésének érdekét szolgálja. A járások részérő­­ a leg­nagyobb lemaradás tapasztalható, mert ne­m­ foglalkoznak ko­molyan a silózással és nem látják annak jelen­tőségét. A szekszárdi járás, ame y az első, csak 79 százalékra teljesítette silózási tervét, a gyünki járás 99 paksi járás 59, tamási járás 5­8, bony­hádi járás 39, dombóvári járás 38 szá­zalékkal a sereghajtó. A járási és községi tanácsaink sok­kal nagyobb gondot fordítsanak a silózás ütemére, hogy az 1952-es év­ről a lemaradásokat minél előbb tel­jesíteni tudják. A silózási terv tel­jesítése harci és politikai feladat. Járási tanácsaink tegyenek meg min­dent ennek érdekében, hogy silózási tervüket minél előbb teljesíteni tud­­jaik, hogy az állatállományuk átté­é­telése biztosítva legyen. fl­dem­floratikus német sajtó vezető helyen illizti, hogy a győri vagongyárat Wilh­elm­ P­eckről nevezték el Berlin (MTI). A demokratikus né­met sajtó vezető helyen ad­ hírt ar­ról, hogy a győri vagongyárat asf üzem dolgozóinak Rákosi elvtárshoz intézett kérése alapján, Wilhelm Pieckről, a Német Demokratikus Köztársaság (“'nökéről nevezték el. A demokratikus német lapok ez­­zel kapcsolatban újra rámutatnak, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti őszinte barátság elmélyülésére.

Next