Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-09 / 7. szám
TOLNAI X. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMa KA 51» FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYCJÖVETEKl A MAI SZAMBAN: Mind nagyobb méretek«! ölt a harc Henri Martin kiszabadításáért. (2. o.) — Ausztriában megindult a választási harc. (2. o.) — Hírek Tito Jugoszláviájából. (2 o) — Műszint tervekkel az 1955. évi tervek teljesítéséért. (3. o.) — A Bonyhádi Cipőgyárban tavaly az újításokkal közel 350.000 forintot takarítottak meg. (3. o.) — Elmaradtak állami gazdaságaink a silózással s a mélyszántással. (4. o ) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA •**r?r* ‘Vj PÉNTEK, 1953 .JANUÁR » A magyar filmművészet a szocializmus építését segíti A filmművészetet a legfiatalabb művészetnek szokták nevezni, így is van. A színművészetnek, a zenének és a többi művészetnek többezer éves múltja van. Ezzel szemben a film csupán félévszázados útra léphet vissza. A század elején kezdődtek a néma filmvetítések, amelyek aztán a technika fejlődése révén hangos, színes filmek lettek. És azóta száz és száz millió ember legkedvesebb szórakozásává vált a film. Hasonlítsuk most össze a múlt és jelen filmművészetét. Kezdjük talán azon, hogy 1943-ig a Horthy-fasizmus éveiben mindössze 341 keskenyfilmszínház működött országunk területén. Ma már jóval túl vagyunk az ezredik falusi keskenyfilmszínház megnyitásán. De természetes, hogy a múltban bemutatott filmek nem a nép művelődését, fejlődését, hanem a dolgozó parasztok megtévesztését, a fasizmus szekerét toló népelnyomó uralkodó osztály céljait szolgálták. Az összes művészet: az irodalom, a képzőművészet és a zene — természetesen a filmművészet is, — hamis, romantikus képet mutatott a dolgozóknak. Még az egyszerű megemlítés gondolatától is rettegtek ennek a kornak a filmvezérei, mert a fényes úri élet bemutatásával valami ópiumszerű álomfátylat kívántak bocsátani a dolgozók tízezreire. Féltek a tömegtől. Filmjeik másik csoportját az úgynevezett háborús filmek alkották. Ezekben vad csatajelenetek váltották fel az úri orgiákat. Persze ezt is tudatosan tették. A készülő, majd kitörő világháborúban a film nagyszerű propagandaeszköznek bizonyult. A harmadik nagy csoportot a nyugatról importált giccsfilmek képezték, amelyekben Tarzantól, a majomembertől a francia görlökön át a hebehurgya, tartalmatlan vígjátékokig minden volt. — Minden: prostitúció, gyilkosságok és csalások, bárgyú szerelmi jelenetek buta keveréke, ami a nyugati filmstúdiók boszorkánykonyhájában készült. Azóta — mint kultúrforradalmunk területén mindenütt — a filmművészet porondján is nagyot fordult a kocka. Dolgozóink megismerték és megszerették az igazi, valóságot bemutató filmeket. Már a kezdetleges szocialista, realista magyar filmjeink is maguk mögött hagyták a több évtizedes tapasztalat nyomán készült burzsoá filmeket. Ennek oka filmjeink eszmeiségében rejlik. Abban, hogy filmjeink Lenin és Sztálin eszméit hirdetik, hogy Sztálin szavaival szólva ,,kifejezik a munkások és parasztok hatalomért folyó harcának nagyszerűségét, hogy az emberiség nagy ügyének, a kommunizmusnak élharcosai". A kommunizmus eszméje pedig igazságánál, erejénél fogva meghódította a világot. A szocialista, realista magyar filmek ma még csupán néhány esztendősek, de nem mondhatjuk, hogy gyerekcipőben járnak. Kétségtelen, hogy a múltat bemutató filmjeink (Déryné, Erkel, Semmelweis) még tökéletesebbek, mint jelent ábrázoló alkotásaink. (Vihar, ütközet békében, Tűzkeresztség). És itt mindjárt rá kell térnünk arra is, amit Révai elvtárs leszögezett az I. Színház- és Filmművészeti Konferencián: „A múl ábrázolása is fontos, mert a múlttal azt hirdetjük népünknek, hogy mi, kommunisták, akik a szocializmust építjük Magyarországon, nem az égből pottyantunk le, hanem a magyar történelem szülöttei vagyunk. De nemcsak azt kell ábrázolnunk és nem elsősorban azt, hogyan jutottunk el a máig, hanem a mát, elsősorban a jelent és a belőle fejlődő jövőt kell ábrázolni, a saját magunk fejlődését, a saját magunk harcait és munkáját, népünk hősies erőfeszítéseit." És itt meg kell állnunk egy pillanatra és fel kell vetnünk a kérdést: teljesíti-e szocialista filmművészetünk ezt a feladatot? Igen, teljesíti, vizsgáljunk csupán egy filmet. A ,,Vihar" Csonka Máriájának az új gépállomás kommunista vezetőjének, Árendás Jucinak, a szövetkezetben dolgozó egyéni paraszt lányának, Pelmeczi Gáspárnak a szövetkezetbe befurakodó ellenségnek, vagy Gondos Gyula párttitkárnak a figurájával olyan húsból és vérből való típusokat mutat be ez a film, amelyek mai életünk törvényszerűségein mozognak. Nem titkolja el a film a hibákat sem, sőt élesen bemutatja azokat. De egyben rávilágít arra is, hogy küzdötték le a nehézségeket a termelőszövetkezet dolgozói. Sok egyéni dolgozó paraszt határozza majd el e film nyomán, hogy belép a termelőszövetkezetbe, mint ahogy a „Tűzkeresztség" című film után is sokan választották a nagyüzemi kollektív mezőgazdasági munkát. Filmművészetünk példaképe a Szovjetunió filmművészete. Nem kellett nekünk göröngyös, kátyúkkal teli úton vergődnünk, a szovjet tapasztalatok kisimította betonútján haladunk és még ma is testvéri kézfogással segít át az esetleges döccenőkön. A szovjet falut ábrázoló filmek segítették aztán termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését. Az üzemi témájú filmek a termelékenység növelését mozdították elő. A szovjet nő alakja a filmeken asszonyaink tízezreivel érttette meg, hogy milyen korlátlan lehetőségek állnak a szocializmusban a dolgozó nép előtt. A magyar ifjúságban a hazaszeretet és önfeláldozás szellemét növelte a szovjet film. A szovjet filmek népünk kedveltjeivé, hőseivé, barátokká, követendő példaképpé lettek. A szovjet filmek Magyarországon — csak úgy, mint az egész világon — segítik a dolgozóknak a felemelkedésért, a haladásért való harcát. A szovjet film jó éles fegyverünk a békéért, a szocializmusért folytatott küzdelemben. Minisztertanácsi határozat a Lenin-emlékmű felállításáról A minisztertanács eleget téve a szocializmust építő népünk azon óhajának, hogy a nagy Lenin halhatatlan emlékét hazánkban is méltó emlékmű hirdesse, elhatározta, hogy Vlagyimir ljlos Leninnek hazánk fővárosában, Budapesten szobrot emel. A szobor felavatása időpontjául 1954. január 21-ét, V. I. Lenin halálának 30. évfordulóját tűzte ki. A minisztertanács az elmékmű pályázat kiírása és a pályaművek elbírálására kormánybizottságot küldött ki A kormányküldöttség elnöke Rákosi Mátyás, a bizottság tagjai: Dobi István, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Hidas István, Horváth Márton, Darvas József, Erdei Sándor, Pongrácz Kálmán, Bernáth Aurél, Domanovszki Endre és Mikus Sándor. A zártkörű pályázaton a következő szobrászművészek vesznek részt: Beck András, Kamotsay István, Kisfaludi- Strobl Zsigmond, Kocsis András, Mákrisz Agamemnon, Olcsay-Kis Zoltán, Pátzay Pál és Tar István. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szép eredmények születtek a felajánlások teljesítésében a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár dolgozói az 1958. évi negyedik negyedéves árutermelési tervüket 103,1 százalékra teljesítették. Ezt a szép teljesítményt úgy tudták elérni, hogy versenyben, a felajánlások teljesítésével igyekeztek megvalósítani a részükre kitűzött tervelőirányzatot. A dolgozók vállalásokat tettek november 7., majd december 31-e tiszteletére, amit sikeresen meg is valósítottak, mert tudták, hogy nemcsak ígérni kell, hanem adott szavukat valóra, kell váltani. A negyedik negyedévre történt felajánlás forint összegét, amely 1.131.790 forint volt, a decemberi élre tett vállalások még nagyobb öszszegre emelték, s így a Simontornyai Bőrgyár részleteiben 111 százalékra teljesítette negyedéves vállalását. Id. Horváth Lajos, a bőrgyár egyik dolgozója, a Tolnai Napló levelezője legutóbbi levelében így ír: „Büszkék vagyunk mi dolgozók arra, hogy vállalásainkat teljesíteni tudtuk. De mindezt azért tettük, mert tudtuk, hogy ezzel is a szocializmus építését segítjük elő, így elértük, hogy negyedik negyedéves tervünket nemcsak egészében, hanem részleteiben is teljesítettük a kitűzött határidőre.‘ A dolgozók most, az 1003-as év megkezdésekor ismét harcba indultak a tervek sikeres megvalósításáért, mert tudják, hogy népi államunk ebben az évben még nagyobb feladatokat ró az ipari munkásság számára, s mindezt csak akkor tudják megvalósítani, ha versenyben, a felajánlások sikeres megvalósításával igyekeznek jó munkát végezni. A Paksi Konzervgyár 1952. évi tervét 102 százalékra teljesítette A Paksi Konzervgyárban az elmúlt évben komoly harcot vívtak a dolgozók az éves terv, illetve a vállalások teljesítéséért. Ennek eredménye meg is mutatkozik az évi tervteljesítés eredményénél: 1902. évi tervüket december 11-én 12 órakor befejezték. Ezután a dolgozók tovább folytatták harcukat, hogy Sztálin elvtári születésnapjára ígéretüket is megvalósítsák. December 31-ig az üzem dolgozói 102 százalékot értek el az évi tervteljesítésben. A vállalat december 31-én értékelte a negyedik negyedév elért eredménye 31- amiből világosan kitűnik, hogy a dolgozóik legnagyobb részben túlteljesítették negyedévi előirányzatukat. A tervek teljesítésében jó eredményt értek el Pfeffer Jánosné diótörő, aki 115 százalékos vállalását időre, Farnadi Ferenc nyersanyag előkészítő és blanchírozó 120 százalékos vállalását 138-ra, Simon Aladár vákumkezelő 120 százalékos vállalását 135-re és Yaes Lajosáé üzemi dolgozók, akik 120 százalékos vállalásukat 147 százalékra teljesítették. De az üzemben vannak lemaradt dolgozók is, akik csak vállaltak, de nem teljesítettek Ide tartoznak Baksai Ferencné és Oláh Istvánná, akik vállalták, hogy negyedik negyedéves tervüket 100, illetve 105 százalékra teljesítik, s közben csak 88, illetve 88 százalékra teljesítették tervüket. Az évi tervteljesítést nagyban segítette a december 21-re tett felajánlások teljesítése is. Az üzemben minden dolgozó tett felajánlást, a nagyobb része teljesítette is ígéretét. Pénzjutalomban részesültek Heiszler Ferenc csamogató és Somogyi József, a szeszfőzde vezetője, akik munkamódszerátadással és a főzési idő lerövidítésével igyekeztek sikerre vinni az üzem tervteljesítését. Emellett 10 dolgozó könyvjutalomban is részesült. Rohamosan növekszik a tolna megyei földművesszövetkezetek forgalma Az elmúlt év folyamán nagymértékben megjavult Tolna megye kereskedelmi hálózata: 6 új földművesszövetkezeti áruház mellett az alsóleperdi állami gazdaságban is áruházzá alakították át a korábbi fogyasztási szövetkezetei. Megnövekedett a kereskedelmi hálózata, nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt évben: a boltok 168 százalékkal forgalmaztak több árut, mint 1050-ben. Egyes áruféleségekből különösen nagy volt a kéréssél: textilből az elmúlt év harmadik negyedében majdnem annyit forgalmaztak, mint 1950-ben, míg ugyanebben az időszakiban vasáruból és gépekből 64 százalékát forgalmazták az 1950. évinek a tolna megyei földművesszövetkezetek. Ugyanakkor a dolgozó parasztság tanácsaival, javaslataival segíti a földművesszövetkezetek munkáját. Így a dolgozók bírálata alapján javította meg a munkáját a bátaszéki földművesszövetkezet, ahol az üzemanyagfelelős többször megkésve látta el áruival a szövetkezetét és így a dolgozókat nem tudták időben kiszolgálni Folynak a téli munkák a bonyhádi Dózsa Népe tsz gyümölcsösében A bonyhádi Dózsa Képe termelőszövetkezet két holdas gyümölcsösé jól fizetett az elmúlt évben: több mint 80 ezer forint jövedelmet vett be a tsz tagsága. A bonyhádi szövetkezeti tagok azonban tudják, hogy az idei évben csak akkor remélhetnek hasonló jövedelmet gyümölcsösükből, ha a téli időszak alatt kellő gondozással termőképessé készítik elő fáikat. Megkezdték a gyümölcsös tisztogatását: eddig 179 fát galyaztak, ritkítottak, de elvégezték a kéregkaparást is. Az enyhe tél elősegíti a rovarok és gombabetegségek terjedését. Ezért fokozott gonddal végezte el a tsz tagsága a mészkénleves permetezést. Az elmúlt évi eredményen felbuzdulva a Dózsa Népe tsz elhatározta, hogy megkétszerezi gyümölcsösének területét, s a két hold új telepítéshez már meg is kezdték a talajmunkát. A telepítést saját faiskolájából könnyen meg tudja oldani a termelőszövetkezet, mely nemcsak saját szükségletét biztosítja, hanem más termelőszövetkezeteket is el tud látni facsemetével. Így legutóbb a tengeliczi Petőfi termelőszövetkezetnek 650*csemetét adtak. Jó ütemben halad a fakitermelés a tolnamegyei erdőségekben A Tolnamegyei Erdőgazdasághoz tartozó 16 üzemegység dolgozói az elmúlt évben is versenyben álltak egymással. Ez eredményezte, hogy az erdőgazdaság teljesíteni tudta tervét: annyi fát termeltek ki, amivel Szekszárdtól Budapestig 1 méter szélességben és 1 méter magasságban végig lehetne rakni az országutat. A hatalmas tolna megyei erdőségekben kiváló minőségű tűzifát és ipari fát termelnek ki: a kitermelt faanyag 40 százalékát az iparban tudják hasznosítani, míg a többi rész tüzelőként kerül a dolgozókhoz. Tolna megyében csak a közeljövőben kerül sor a fakitermelés gépesítésére, de a szállítást az elmúlt év folyamán nagymértékben már gépesítették. Damimandon ló, Gemenében pedig 5 kilométer hosszas kisvasadat építettek, de ezek mellett nagyban megkönnyíti a szállítást a Sión és a Dunán lebonyolított hajóforgalom, ahol 3 uszály végzi a szállítást. A kitermelt fa melléktermékeként sok cserző kérget is gyűjtenek az erdőgazdaságok dolgozói, ami értékes vegyianyagot ad bőriparunknak. Tolna megyei dolgozó parasztok beszélnek az új begyűjtési rendeletről Koch József három és félholdas paksi dolgozó parasztnak az elmúlt évben a fagy és aszály ellenére is jó termése volt. Búzából több, mint tizenhárom mázsát aratott holdanként. A jó talajelőkészítés mellett elsősorban a korai vetésnek köszönhettem a magas búzatermést —mondja Koch József, — mert tavaly már október közepére végeztem minden munkával.. A jó termés lehetővé tette, hogy 112 százalékra teljesítsem kenyérgabona beadási kötelezettségeimet, de jutott bőven vetőmagra és házi szükségletre is. Koch József az idén is jó búzatermést akar, ezért kétezer négyszögöles búzatábláját határidő előtt elvetette Az új begyűjtési rendeletről nagy örömmel beszélt . Ez a rendelet azt mutatja, hogy államunk figyelemmel kíséri a dolgozó parasztság problémáit és igyekszik minden kedvezményt biztosítani számunkra. Különös örömmel olvastam a rendeletben a többgyermekes családokra vonatkozó engedményeket Sebestyén György és Marosi József nagydorogi dolgozó parasztok ugyancsak a község élenjáró gazdái közé tartoznak. Mindketten határidő előtt végeztek valamennyi őszi munkálattal, sőt mikor a faluban vetőmaghiányról panaszkodtak. Sebestyén György szívesen adott a sajátjából, hogy dolgozó par ászt társainak is elősegítse az őszi munkákat. - Közel két mázsa búza vetőmagot kölcsönöztem dolgozó paraszttársaimnak — mondja Sebestyén György — mert a rossz termés ellenére még így is maradt nekünk, de az ízletben vásárolt kenyérrel és liszttel tudtuk pótolni azt, ami esetleg hiányoznék. Az új begyűjtési rendelet Sebestyénéknél és Marosiéknál egyaránt nagy örömet okozott. Mikor elolvasták a rendeletet gyorsan kiszámították hogy az idén mennyivel kell kevesebb tojást és baromfit beszolgáltatniok, de örültek a gyerekek után járó kedvezménynek is. — Az elmúlt esztendő nehéz volt, mondja Marosi József, — de reméljük, hogy az idei termés után jobban megfejik a kamránk. Az új begyűjtési rendelet pedig arra ösztönöz bennünket, hogy még jobb munkával még nagyobb termést igyekezzünk kezzünk elérni. UpOO /