Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

TOLNAI VILÁG PROLETÁRJAI EGY&VL­JETEK! A MAI SZAMBAN: „Tiéd az ország, magadnak építed!" (2. o.) —­ kizárták az Angol Munkáspárt 12 tagját, mert részt vettek a béke­mozgalomban. (2. o.) — A bolgár fehér könyvből: gép­pisztoly és kézigránát: a titóista „külpolitika" eszközei. (2. o.) — Tolna megye legjobb műszaki vezetőinek, fő­mérnökeinek tanácskozása Szekszárdon. (3. o.) — Nem­zetközi szemle. (3. o.) — Háromévi börtönre ítélték Fauszt Antal teveli plébánost. (4. o) 1 AZ MDP TOLNA MEGYEI PA­RTB JXO­TT­SÁGÁNAK N­­APJA X. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM vKA öOHU.El­ SZOMBAT, n*»3 JANT;A»» . í A gazdasági- és pártmunka legfontosabb feladata : a takarékosság „Az anyagpazarlással, a takaré­kosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot" —mon­­­dotta költségvetési beszédében Rákosi elvtárs. A takarékosság megyénk üze­meinek vezetőinél még a gyen­gébb oldalhoz tartozik. A legkü­lönfélébb nyersanyagok, gondat­lan felhasználásán túl a készletek indokolatlan felhalmozása, pa­zarlás a beruházásokkal jellemző igen sok üzemünkre. Az 1952-es esztendő népi demokráciánk to­vábbi megszilárdításának éve volt, 1953. még inkább az lesz, még nagyobbak a célkitűzések, még jobban kell fokozni ipari üze­meink munkáját, hogy a­ tervben előírt 16 százalékos emelkedést el tudjuk érni. Népgazdaságunk az elmúlt évben nagyot erősödött. Megyénk üzemeinek tervteljesí­tése az év első hónapjaitól kezd­ve emelkedő szintet mutat. De azt is tapasztalhatjuk, hogy a döntő tervév utolsó negyedében, külö­nösen az utolsó hónapban egyes helyeken rohammunka volt a ter­melésben. A zavartalan termeléshez hoz­zátartozik a takarékosság. Min­dent el kell követni gazdaság ve­­­zetőinknek, hogy takarékoskod­janak az anyaggal, megteremtsék az egyes üzemrészek anyagfelhasz­nálásának rendszeres normáját és el kell érni, hogy az anyagfel­használás e normákon belül foly­jon. Igen eredményesen harcol­nak az anyagtakarékosságért a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói. Sza­bó Károly elvtárs egy­­ újítást ve­zetett be, melynek segítségével hulladékanyagot be tudnak dol­gozni a félcipő bélés készítéséhez. És hasonló újítások bevezetésével érték el azt, hogy a IV. negyed­évben több, mint 20 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. A Tolnai Se­lyemgyárban is eredményes a műszaki és a fizikai dolgozók takarékossági mozgalma. A terv szerint ennél az üzemnél 3.62 kiló nyersgubóból kell elő­állítani egy kiló selyemfonalat. A fokozott takarékossági módszerek alkalmazásával elérték, hogy egy kiló selyem előállításához 3.50 kiló gubót használnak fel. Ennek eredményeképpen a IV. negyed­évben megtakarított anyagból az üzem dolgozói egy napon tudtak termelni. Számtalan formája van a taka­rékosságnak. A termelés, az ipar minden területén van mód arra, hogy takarékoskodjanak gazdasá­gi vezetőink és dolgozóink az anyaggal, idővel és pénzzel. — Kendergyárainkban is van erre mód, azonban a gazdasági veze­tők kevés gondot fordítanak a­r­­ra, hogy minél több szálanyagot állítsanak elő a letört mennyi­ségből. Ez annak tudható be, hogy a mesterek, művezetők nem is­merték fel a takarékosság nép­­gazdasági jelentőségét. Egyedü­l a Dombóvári Kendergyárban értek el szép eredményt a szálhozam el­érésében. Szükséges, hogy a töb­bi kendergyárak dolgozói is át­vegyék ezt a módszert, harcol­janak ők is, hogy minél több szál­kendert, vagy lent tudjanak biz­tosítani népgazdaságunknak. „A takarékosság kérdését most másként kell felvetni, mint ahogy eddig felvetettük, most sokkal ala­posabban, körültekintőbben kell megvalósítani a takarékossági rendszabályokat, szigorúbban, ke­ményebben, mint ahogy eddig tettük" — mondta Gerő elvtárs a Központi Vezetőség előtt tartott beszámolójában. Pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata biztosítja, hogy ezen a­ területen kormányzatunk minden, szükséges lépést megtegyen. Ugyanekkor azonban látni kell azt is, hogy az anyagtakaréko­ssá­g politikai kér­dés. Pártunk politikáját, kormá­nyunk intézkedéseit ezen a téren is a felvilágosító munka új lendü­letével kell alátámasztanunk. A népnevelők, a szakszervezeti és pártbizalmiak feladata az, hogy még következetesebben vigyék a dolgozó tömegek közé az anyag­takarékosság hatalmas jelentősé­gét. Az anya a takarékosság ügyét lelkiismereti, becsületbeli ügyévé kell tenni minden dolgozónak, ez a feladat. Ezt kívánja tőlünk dol­gozó népünk, pártunk. Erre taní­tanak az SZKP XIX. kongresszu­sának útmutatásai, erre figyelmez­tetnek Malenkov elvtárs szavai is: „Minél teljesebben és észsze­rűbben használjuk fel a termelés erőforrásait, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük gaz­daságunkat, annál nagyobb sike­reket érünk majd el a népgazda­ság valamennyi ágának fejleszté­sében, annál nagyobbak lesznek eredményeink a nép anyagi és­ kulturális színvonalának emelésé­ben." Természetesen nem lehet máról-holnapra a legnagyobb anya­gtakarékosságot bevezetni, de az a feltétel megvan, hogy szívós, felvilágo­sító munkával megmagya­rázzuk a dolgozó tömegeknek a takarékosság jelentőségét, üzemeink vezetői igen gyakran hivatkoznak „objektív" nehézsé­gekre, legtöbbször anyaghiányra, mely akadályozza őket a terv tel­jesítésében. Óvári elvtárs, a Bony­hádi Zomán­cm­űvek igazgatója, az SZMT-nél tartott élenjáró műszaki dolgozók értekezletén azt mond­ta: „Az anyaghiányért elsősorban a műszaki dolgozók és a gazda­sági­ vezetők a felelősek. Nekik kell ellenőrizni, hogy az anyag­­megrendelés időben menjen el, hogy azt a szállító vállalat a ha­táridőre szállítani tudja." Men­­nyire igaza van Óvári elvtársnak. Ha a Zománc-gyár előbbi vezető­sége így gondolkodott volna, ak­kor nem kellett volna anyaghiány miatt a termelésnek visszaesni. Összefoglalva a­­ takarékosság terén: nagyok a feladatok. Malen­kov elvtárs, az SZKP XIX. kon­gresszusán azt mondta: „Most az a feladat, hogy véget vessünk a gazdasági vezetők és pártszerve­zetek közömbösségének, a gon­datlan gazdálkodás és pazarlás irányában. A legszigorúbb taka­rékosság megvalósításával össze­függő kérdéseknek mindenkor egész gazdasági és­ pártmunkánk középpontjában kell állni..és másutt „ ... Gazdasági kádereink a tökéletességig sajátítsák el a szocialista gazdálkodás módsze­reit. Emeljék műszaki és gazda­sági felkészültségük színvonalát, rendszeresen javítsák a termelési módszereket, kutassák fel és ak­názzák ki a népgazdaság rejtett tartalékait". H^a minderre szükség van — és kétségtelenül szükség van —, a Szovjetunióban, 35 esz­tendővel a szocialista forradalom után, akkor mindez százszorosan inkább szükséges a mi üzemeink­ben lg. A bonyhádi gépállomás dolgozói a pátyi gépállomás versenykihívását elfogadták • 8 versenyre hívják a megye összes gépállomásait A bonyhádi gépállomás dolgozói a pestmeg­yei pátyi gépállomás javítá­si és versenytervét tanulmányozva,­­elhatározták, hogy az eddigi javítási tervüket ennek szellemében valósít­­ják meg. Minden erejüket ö­szponto­­sítva eddigi munkájukat úgy javítják meg, hogy gépjavításukat 1953 feb­­ruár 10-re befejezik és a téli tal­aj­­macská­k tervét túlteljesítik. A bony­hádi gépállomás dolgozói vállalták, hogy felajánlásukat a munkafegye­­lem megszilárdításával és a pályi gépállomás példája nyomán az alábbi pontok szerint érik el: 1. A munka kezdésénél a késéseket megszüntetik. 2. A szerszámgépeiket tökéletesen kihasználják. 3. A mun­ka elvégzésénél minőség­i versenyt indíttanak. 4. A munka tökéletes ki­­has­zálását páros versennyel biztosít­ják. A iraktorjavítási munkákat az alábbi sorrend szerint szervezik meg: két brigád traktort javít (egy brigád 12 főből áll). A brigád egy­­szerre két gépet javít a legjobb sze­relők vezetésével. A munka gyors és minél jobb elvégzésének érdeké­­ben a brigádon belüli beosztás a következő: két elvtárs hengert ellen, ön­z, du­gátt vagy árüt cserél, s­zabá­­lyozóházat vizsgálja meg, tengely­­t tapcsolót ellenőriz és hűtőt savaz. Két elvtárs: erőátviteli szerkezetet ellenőriz­ az oldalszekrény kapcsoló* szekrény, differenciál]az ellenőrzését látja el. Két elvtárs pedig légszűrő üzemanyagtartályt tisztít, kormány­­szerkezetet és járószerkezetet javít. A brigád munkáját egy felújí­ó-brigád biztosítja, melynek a munkabeosztása a követ­­kező: Kgy elvtárs hegeszt, egy pedig a csapágyakat önti, egy a csapágyakat fúrja, esztergál, kettő pedig a kovács munkákat végzi. Ezzel a munkabe­osztással két nap a­latt javítana­k ki egy gépet brigádonként. A két bri­­gád naponta két gépet javít ki és igy versenyfelhívásunk megvalósítá­­sa határidő előtt biztosítva lesz. A minőség­­átvevők a­ megjavított trak­torokat 8 órás bejáratás után veszik át, hogy ezzel is ellenőrizzék a gé­pek minőségi kijavítását. (A verseny érlelésénél főszempontokként szerepelnek a mi­­nős­ég ellenőrzés, időtakarékosság és 'az anyagtakarékosság' A fent említe­tti eljárássál a cséplőgépek javítása, ha­­téridő előtt 10 nappal lesz végre­­hajtva. A javítás két brigáddal törté­­ntik. Egy brigád 4 fő, ebből kettő dobot és dobkosarat javít, egy to­­rökrázót és szalmarázót javítja, egy pedig a deszkázások javításával fog­lalkozik. A munkagépek javításához 3 brigádot osztanak be, így a mun­­kákat az erőgépekkel párhuzamosan végzik. Ez a beosztás a pátyi gépál­lomás versenykihívása alapján tör­­­ttet, amit a bonyhádi gépállomás dol­gozói elfogadtak és­ ennek szellemé­­ben hívják versenyül Tolt megye gépállomásain. Ezzel a nemes ver­sennyel elérik a gépek határidő előtti tökéletes kijavítását és bizto­sítják az 1953-as évi terv teljesíté­­sét. Minőségi munkával biztosítják a minisztertanács növénytermesztésről szóló határozatát mely p. Szocialista mezőgazdaság kialakítását, fejleszté­­sét biztosítja - - mondották vállalásuik­­alkalmával a bonyhádi gépállomás dolgozói. A dolgozók újítása A Betonútépítő Vajla.iaft paksi épí­tésvezetőségének dolgozói az lppg-es tervévbe­n­ jól végezték munkájukat. A jó munka eredménye az volt, hogy tervüket december 81-ig 1­6 száza­lékra teljesítették. Ez az eredmény nagyban segítette a Betonútépítő Válla­lat tervteljesítés­ét is, mert a vállalat évi tervét már november 7- én teljesítené. Ha megnézzük az elmúlt év utolsó d­ekádjának eredményeit, m­e­rt ry­őzkőd­hetünk arról, hogy a brigádok több­sége jól végezte munkáját. Így elér­ték, hogy a brigádok átlagteljesítmé­nye meghaladta a 115 százalékos át­lagot. Kiváló eredményt értek el a Szabó Antal követő és a Kúszó Mi­hály kubikus brigádok, akik 166, illetve 163 százalékra teljesítették tervüket. A gyengén teljesítők­­­ között szerepelnek a Sitkei József 1. kubi­kus brigád t­­s a Sitkei József 11. kubikus brigád, akik tervüket T6, illetve 71­ százalékra teljesítették. Az évi tervlé­tesítést nagyban se­gítette a dolgozók újítása, amelyek nagyban megkönnyítették az egye­s munkálatok elvégzését. Az elmúlt év­­ben 60 kisebb jelentőségű újítás lett bevezetve, amivel egyben az anyag­­takarékosság terén jó javulás volt tapasztalható. Molnár József kubikus, újítása az volt, hogy deszka he­vett nádnadlóból készí­genek őrházakat. Ezt az újítás­t e­ se fogadták, mert ezzel komoly megtakarítást, lehet­ el­érni. De több ilyen újítás volt a múlt évben, amelyek mind nagyban segí­tették az egyes munkák sikeres vég­rehajtását. ,1 G­azdlfi-mozgal­om terén 180.000 forint megtakaríüás volt. Ezen a téren Berecski Miklós ács ért­e legjobb eredményt, aki az újítások bevezetésé­vel érte el jó eredményét. Az HÖS-as tervév sikeres megvaló­sítása érdekében versenykihívás tör­tént­... A kalocsai építésvezetőség ver­senyre hívta ki Székelyhídi­­ József építésvezetőt,­ hogy egész évben ver­senybén végzik munkájukat, s ez, Mol­nár József főmunkavezető verseny­kihívásában vállalta.■ hogy a Mái­val karöltve egy komplex­ brigádot alakít, amivel megszünteti a vagon­­kirakások hosszadalmassá­gát, s az elő­­írt időre a vagont kirakják.­­Továbbá vállalta, hogy a hiányzók létszámnál 1 százalékra csökkenteni. Székely­hídi József fümunk­avezető a verseny­­kihívást elfogadta, s vállalta, hogy ■ a formasinekné­l a­ jól bedolgozott hullámmentességet 5 százalékra csök­kenti, s a 100 százalékon alul telje­sítő dolgozók, létszámát munkamód­­szerátadással csökkent­i. megkön­­nyítette a Betonútépítő V­álla­lat tervteljesítését A versenymozgalom kiszélesítésével fokozzuk a begyűjtés ütemét A begyűjtési terv teljes:t­ésében még mindig nagy lemaradás van. A járások nem teljesítették kötelezett­­ségüket a terményféleségekből az 1952-es gazdasági évben. A begyűj­tés menete még mindig vontatottan hal­ad, és az utóbbi értékelésnél alig volt némi emelkedés egyes cikkfélen­ségeknél Igen nagy lemaradás van a paksi járásban a kukoricabegyűj­­tésben. A járások között utolsó he­lyen áll, de hasonló lemaradás van a napraforgó és a hízottserlé-beadási terv teljesítésénél is. A lemaradás oka az, hogy a járási szervek elha­nyagolták a verseny nyilvántartását, értékelését és annak a tudatosítását. Nem mozgósították­­ kellőképpen a dolgozó parasztokat a terviál adatok végrehajtására. A paksi járáshoz hasonló lemara­dás van a bonyhádi járásban is, ahol a­ baromfi és tojás-begyűjtésben mutatkozik nagy lemaradás. A bony­hádi járásban lebecsülték a versenyt és kevés gondot fordítottak a ver­­senymozgalom szélesítésére. Bizonyít­ja ezt az is, hogy a járásban mind­össze 166 dolgozó paraszt áll páros­versenyben az őszi begyűjtés folya­mán. A versenyszellem lebecsülése eredményezte aztán, hogy a bonyhá­di járás is az utolsó helyen áll a já­­rások közötti versenyben a tojás, és baromfibegyüjtési terv teljesítésében. A burgonyabegyüjtést a bonyhádi já­rásban 103,5 százalékra teljesítették. A tojás- és baromfibegyűjtésben még mindig sok tennivalója van minden­ járásnak, hogy lemaradását pótolva legsürgősebben teljesítsék kötelezettségüket. Baromfibegyüjtés­­ben szép eredményt ért el Szekszárd város, tervét 112 százalékra teljesí­tette. Ezt az eredményt úgy tudták elérni, hogy a törvényes rendelkezé­seket idejében alkalmazták és rend­­szeresen mozgósítottak a baromfibe­­gyűjésre. A járásoknál általános a lemaradás és sok a tennivaló, hogy lemaradásukat pótolhassák. Számol­ják fel meglévő hiányosságaikat, erő­­sítsék a tej, baromfi és tojásbegyűj­­tés ütemét, mozgósítsák a begyűjté­si állandó bizottságok tagjait, segít­­sék munkájukat és szélesítsék ki a begyűjtés terén is a versenymozgal­mat. Ha a járási tanácsok és a köz­­ségeik jól szervezik a versenyt és mozgósítják idejében a dolgozó pa­rasztság többségét, akkor március 9- re lényegesen magasabb színvonalú lesz dolgozó parasztságunk begyűjté­si versenye, mint az ősz folyamán. Az idén tovább fejlődik Paks község .A torols m­egyei Paks község az el­múlt évben jelentős fejlődésen ment át. Majdnem teljesen elkészült az új Budapest—pécsi betonút, paksi szaka­sza, s ma már mindössze egy S00 méter hosszúságú útrész jár elkészí­tésre. Az új mű­­út rövidebb to­vább után biztosítja a pakasiak közleke­dését. Bővítették a villanyhálózatot is: az elmúlt évben 2120 méter hos­­­szúságban volt hálózatbővítés Pak­son. Elkészült a járási kul­túr­ház, és megkezdték 500 vezetékes rádió be­szerelései, melyekből eddig közel 300 készült el. Az idén tovább fejlődik, városia­­sodik Paks. Az elmúlt ősszel alakí­tották át a közgazdasági gimnáziu­mot mezőgazdasági technikummá, ez most újabb felszerelésekkel gyarapo­­dik, hogy hivatásának mindenben megfelel­hessen. Kettő időszaki és egy állandó bölcsőde létesül a tavasz folyamán, s tovább bővül a paksi­ téglagyár, a község egyik legna­gyobb tervberuházása. A téglagyár az elmúlt évben új sajtolóházat, munkásai számára kétemeletes bér­házat,­­ 12 kéller-szárítót kapott. Még januárban elkészül a dolgozók részére létesített fördőberendezés, s rövidesen megkezdik a nyersgyártás gépesítését, amiihez tolópadvágányo­kat létesítenek. Fejlődik, gazdagodik Paks. Az egy­kori dumnamenti kis halászfal­uból fej­lett ipari és kereskedelmi várost lé­tesít az ötéves terv.

Next