Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

Ijfim­­itaf VILAG P#Ql STAfÍJA ! EGYESÜLJETEK! C A MA­­SZAMBAN ' Qiszletákl b­őr* a harci programit­ alkaraa magvatésít*­­Miért (2. o.) — Hétéve* az Albán Népköztársaság. (S. ».) — Csökken az agresszorok katonáinak harci szelleme, fokozódik a partizánharc Vietnamban. (3. o) — A nép­ellenes politika csődje. (4. o.) — Nemzetközi szemle. (4 t o.) — Ifjúsági üzemrész. (5. o.) — Hetvenöt éve halt meg a nagy orosz demokrata költő: Nyekraszov. (é. o.) A kultúra éles fegyverét harcosan kell felhasználni. (7. o.) AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁ'RTBIZOTTSA'GANAIC LAPJA if • "'f­ ? i f, st! - ..•*... . i?­­. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM | lé A -£:«« I fi I fi! ése t­tinépi tapasztalatairól 1953. január 2-án megyénkben is megkezdődött a régi MDP tag­sági könyvek újakkal való kicse­rélése. Ez az esemény pártunk éle­tében nagy jelentőségű, pártéle­tünk történelmi határköve, amely megerősíti a párthoz való tarto­zásunkat, hűséges ragaszkodásun­kat. Éppen ezért egész párttagsá­gunk boldog izgalommal készülő­dik az­ új tagkönyv átvételére, akik pedig már átvették azt, meg­sokszorozódott erővel, lelkesedés­től átfűtött erős akarattal indultak munkába új tervévünk sikeres megvalósításáért. Napjainkban tehát pártéletünk legjelentősebb eseményei az ün­nepi taggyűlések, ahol a Központi Vezetőség által megszabott for­mában átadják a párttagoknak új tagsági könyvüket. Járási, városi, pártbizottságaink munkaidejüknek és munkaerejüknek igen jelentős részét fordítják az előkészítő mun­­k­ára. Nincs olyan alapszerveze­tünk, amelyet az előkészítő mun­kák során a felsőbb pártszervek­ 16l fel ne keresnének, hogy a tit­kár elvtársaknak segítséget adja­nak a taggyűlések megszervezé­séhez, a beszámolók elkészítésé­hez. Ennek a komoly munkának az eredménye mutatkozik meg a taggyűl­ések magas színvonalában, politikai és technikai tartalmában. A Tolnai Textilgyárban igen nagy gondossággal készítették elő az ünnepi taggyűlést, jelentőségé­hez méltóan. Szépen feldíszítették a párthelyiséget. Az ünnepi tag­gyűlés problémáit, a titkári be­számolót a vezetőség is megtár­gyalta, amely nagyban elősegítet­te a taggyűlés sikerét. A szerve­zés terén is jó munkát végeztek a pártvezetőség tagjai és a párt­­csoportbizalmiak, amit bizonyít a tagság teljes számú megjelenése. A titkári beszámoló bátran bírálta azokat a dolgozókat, kommunis­tákat, akik munkájukat nem ki­elégítően végezték, megdicsérte azokat, akik példamutatóan vették ki részüket a pártmunkából, a terv teljesítéséért folyó harcból. Jó előkészítésről tett tanúságot a tolnaszigeti állami gazdaság tag­gyűlése is. A tagság élt a bírálat és önbírálat fegyverével és bát­ran alkalmazta is azt. Farkas Já­nos elvtárs az új tagsági könyv átvételekor önbírálatában elmon­dotta, — nem tettem meg min­dent, amit egy kommunistának kötelessége megtenni. Háromszor hiányoztam a politikai oktatásról és ez meglátszik munkámon is. Ígérem, hogy munkám kijavítom és maradéktalanul teljesítem kö­­telsségem mind a pártmunkában, mind a termelés terén. Jól sikerült és lelkes volt a tag­gyűlés a szekszárdi Gépjavító Vállalatnál, ahol a tagság vállalást is tett a termelékenység emelésé­re, a munka mennyiségi és minő­ségi megjavítására. Szendi Mihály elvtárs, esztergályos december 21-re vállalta, hogy december 31- ig befejezi 1953. májusi tervét. Vállalását tel­esítette és a tacjógyű­­lésen ígéret­t tett, hogy munká­­ját a továbbiakban mennyiségi­­­leg, és minőségileg fokozza. A vasút pártszervezetének taggyű­lésén ugyancsak jelentős vállalá­sok történtek. Sólyom János e­v­­társ vállalta, hogy a kocsi kihasz­nálási tervet 115 százalékra tel­jesíti. A rakodási átlagot 130 szá­zalékra emeli. Sólyom elvtárs az ész­ forgalomban országos első volt, mint raktárfőnök.­ Vállalta, hogy a Rőder-mozgalmon keresz­tül módszerét átadja a pécsi bá­nyarendezőség vasutas dolgozói­nak Ezeken a helyeken nemcsak ar­ra törekedtek az elvtársak, hogy a megjelenés 100 százalékos le­gyen, hanem arra is, hogy az ün­nepi taggyűlés tartalmában, szín­vonalában is betöltse feladatát, hogy a tagság azt valóban meg­különböztesse a többi taggyűlés­től, érezzék azt, hogy az új könyv­vel új pártfeladatot kaptak, új fe­lelősség hárul rájuk, a kommunis­ta helytállás, a példamutatás meg­szilárdításában, a pártfegyelem betartásában. Nem mondhatjuk azonban el, hogy ezt a feladatát minden ünnepi taggyűlés betöltöt­te. Egyes alapszervezeteink nem kellő gondossággal készítették elő a taggyűléseket, s főleg a beszámolókat. A Megyei Tanács taggyűlésén a beszámoló nem mutatta be a pártszervezet eddigi munkáját, nem volt konkrét, név­re szóló a bírálat. A beszámoló nem a kommunisták helytállásá­ról szólt. A sárpilisi állami gaz­daság taggyűlése is rossz előké­szítő munkát bizonyít. A párttag­ság mintegy negyven százaléka vett csak részt a taggyűlésen és a titkári beszámoló sem vetett fel olyan dolgokat, amely a tag­ság párthoz való tartozását elmé­lyítette volna. A kommunisták munkájáról, áldozatvállalásáról sem esett szó. Több titkár elvtárs azzal az indokolással nem bírálta a párt­­szervezet, illetve egyes párttagok munkáját, hogy ezzel ne rontsák a „taggyűlés ünnepélyességét, a párttagság lelkes­­ hangulatát." Ez nem igaz, mert minden kommu­nista örül annak, ha hibáit feltár­ják és természetesen annak is, ha jó munkájáért megdicsérik, ünnepi taggyűléseink általános tapaszta­lata az, hogy a tagság a legtöbb taggyűlésen száz százalékban meg­jelenik. A jó előkészítő munkát dicséri a paksi járásban a tagság 94—96 százalékos megjelenése. A tamási járásban a járási pártbi­zottságnak sokkal nagyobb segít­séget kell adnia az alapszerveze­teknek, mert itt fordult elő a leg­nagyobb mérvű hiányzás, és eb­ben a járásban a legáltalánosab­bak a titkári beszámolók. Hiba a taggyűléseknél, előkészítések­nél, hogy nem kötik össze párt­­szervezeteink a termelési felada­tokkal. Sok helyütt technikai aka­dályok késleltetik a taggyűlés be­fejezését. Számos olyan alapszer­vezet van, amelynek tagsága kö­zel kétszáz és mindössze eg­y he­lyen osztják ki a tagkönyveket, így a taggyűlés a késő éjszakai órákig elhúzódik. Nem elégedhetünk meg annyi­val, hogy a tagság megjelenik a taggyűlésen, hanem ezeken a tag­gyűléseken erőt, önbizalmat kell adni párttagjainknak a megnöve­kedett feladatok végrehajtásához. Ez pedig nem lehetséges jó poli­tikai előkészítés,­ jó titkári beszá­moló nélkül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol jó volt a tit­kári beszámoló, ott a párttagság konkrét fogadalmat tett munkájá­nak további megjavítására, a pártfeladatok fokozott végrehajtá­sára. Elkövetkezendő taggyűlé­seink feladata, hogy az eddigi hiá­nyosságokat kiküszöbölje és va­lóban olyan érzést keltsen párt­­tagjainkban, hogy az új, megnö­vekedett feladatokat maradékta­lanul, a nehézségeket leküzdve végrehajtsák. Ha párttitkár elv­társaink, a pártaktívák ezeket a szempontokat, figyelembe veszik és így munkálkéinak az ünnepi tag­gyűlések sikere érdekében, akkor válik a tagkör­yvcsere igazán az egész párttagság ügyévé és le­szünk még inkább méltók ahhoz a párthoz, amelynek vezetője a mi szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az 1953-as esztendő első napjai a Simon­tormai Bőrgyárban Hosszú évek­­ megfigyelése, hogy az új év beindítása minidig sok nehéz­séget és akadályt gördít a terv tel­jesítése elé. Eze­knek a visszatérő hiányosságoknak az volt az oka, hogy a műszaki vezetők és a s­.íahs. novisták nem igyekeztek ezeket a hiányosságokat kiküszöbölni. Most, hogy pártunk rámutatott ezekre a hiányosságokra, azonnal megoldható­nak tűni fel ez a probléma. A Simontornyai Bőrgyárban szta­hanovista műszakkal igyekeznek ki­­küszöbölni az év kezdetének nehéz­ségeit. A sztahanovisták és a műszaki vezetők még december 27-én megbe­szélték a párt útmutatásait, hogy most, az újév kezdetén megszüntes­sék ezeket a hiányosságokat és ez­­által ne legyen lemaradás az első dekádban. A kevés lemaradás is magával hozza, hogy az üzemrészek nem tudják elhagyni egész éven át a lökésszerű termelést. Most, amikor ötéves tervünk dön­tő tervevén túl vagyunk, az elért három év eredménye megmutatja, hogy tervünket túlteljesítettük. De szebb eredményt érhettünk volna el akkor, ha minden év elején ilyen odaadással fogott volna l­iaadeniki a munkához, mint ennek az évnek­ a kezdetén. Az 1953-as év kezdetén máris a minőség terén elért eredmé­­nyeinkről számolhatok be, mert a meezes­i műhely 3.4 százalékot, az­ ásványi cseres műhely 0.8, a növé­nyi cseres 6.7, a vi­kszos műhely 4­3, az ásványi kikészítő 4.9, a növényi kikészítő pedig 5.4 százalékot javított a minőségen. A Simontornyai Bőr­ gyár dolgozói megfogadták, hogy nem állnak meg elért eredményeik­nél, han­em­ további jó munkával a lehető legkisebbre csökkentik azt. Az 195t-es év kezdete a munkaié­­gyetemn terén is javulást hozott. Ja­nuár 2-án egyetlen későn jövője sem volt a gyárnak és mindenki a leg­­nagyobb igyekezettel fogott a mun­kához, amit az eredmények is bizo­nyítanak. A meszes Hínárok átlág 120 szeza­lékot a tér­munkások 103, az ásványi cseres 120, az ásványi kiké­szítő 120 százalékot ért el ezen a na­pon. A terv teljesítést nagyban segí­­ti az üzemi békebizottság is, mely hangoshíradón keresztül ismerteti a legjobb eredményt elért dolgozók ne­­veit és egy-egy nótával kedveskedj azoknak. Vannak hiányosságok is tesn­ün­k­­ben, amit sürgősen mag kell javítsz mink. Legnagyobb hiba, hogy­ nincs meg a kellő berendezésünk, ami a tél folyamán zavarokat idéz elő. Ernep megszerzése érdekében. 2 vezetőség kövessen el mindent, hogy ennek ki­küszöbölésével még jobb­ eredménye­ket érjünk el.*A szénell­átás terén is hiányosságok vannak, amit úgy le­­hetne nagyban meg­javítani, ha Laka.­­élkopkodn­án,k­ a gőzzel és az áram­mal. Az újító bizottság nagy hibát követett el akkor, amikor egy be­adott újítást, amely az árammegta­­karíással foglalkozott, egyszerűen el­utasította azzal az indokkal, hogy ös­­­szegben kevés a megtakarítás. Ha az újító bizottság nem az áram értékét nézi, hanem azt, hogy a megtakarí­tott energiát máshol lehetett volna felhasználni, mindjárt máskép gon­­dolkodott volna, és a benyújtott újí­­tést elfogadta volna. Ha pedig ez­ évi tervünket jobban akarjuk teljesíteni, mint a múlt érti, akkor minden cse­kélységnek látszó ötletet meg kell va­lósítani, hogy a pártnak adott sza­vunkat teljesíthessük. Deli György levelező. Simontornya: Bőrgyár Február elején megnyílik a szekszárdi Képzőművészeti Szabadiskola A Tolnai Napló az elmúlt hetek­ben sokat foglalkozott a szekszárdi Képzőművészeti­­ Szabadiskola kérdésével. A dölg­őzök körében mind több­ször nyilvánult meg az a kérés, hogy a sok ham-vona után vércre nyissa meg kapuit a szekszárdi szabadisko­la. A bonyhádi és a tolnai képzőmű­vészeti iskolák után ha kicsit meg­késve is, de február elején most már Szekszárdon is megnyílik a szabadis­kóla, mely az előzetes tervek szerint a Járási Kultúrházban hetenként kétszer, az esti órákban tartja előadá­sait Az elmúlt napokban megalakult a szabadi­skola előkészítő bizottsága, mely részletes tervletet nyújtott át a Megyei Tanács Népművelési osz­tályának. A terv magában foglalja az iskola első költségvetését, valamint tanmenetét is. A szekszárdi szabadiskola első e­lőadása február 3-án lesz, s ettől kezdve minden hét keddjén és pénte­kén az esti órákban. 3—3 órás foglal­­kozást ad hallgatóinál­. A tantervben a rajzoktatás mellett szerepel az iparművészet, dekoráció, művészeti bonctan, a grafikai eljárások ismer­tetése és a magyar művészettörténet is. Az isk­ok látogatása teljesen díj­talan, sőt minden hallgató megkapja a tanulmányaihoz szükséges felsze­relést i­s. Jelentkezni bármikor lehet a Megyei Tanács Népművelési osz­tá­lyán. A Tolnai Napló örömmii könyveli el. A szekszárdi szabadiskola meg­­nyitása na,j. híré­r $ hisszük, hogy az iskola eredményes­ munka­ fog ki­­fejt­eni. Kétezer holddal növekedett a bevetett terület Tolna megyében Az elmúlt héten Tolna megyében a bevetett földterület nagysága kö­zel kétezer holddal növekedett. A dolgozó parasztság mindenütt nagy lendülettel igyekszik pótolni az ed­digi lemaradást s a legjobb eredmények a szek­szárdi járásban születtek, ahol péntekig Sióagárd, Medina, Vár­domb, s Báta befejezte a vetést, míg Tolnán, Mözsön és Báta­­széken mindössze néhány száza­lék van hátra. A szekszárdi járásban megkönnyí­tette a munkákat az, hogy a dolgo­zó parasztok legjobbjai társadalmi bizottságokat alakítottak, melyek rendszeresen ellenőrzik a vetés me­netét. Míg a dolgozó parasztság minden igyekezetével azon van, hogy pó­tolja az eddigi lemaradást, addig a kulákok mindent elkövetnek, hogy akadályozzák a vetést. Faust Antal teveli kulákcsaládból származó es­peres engedély nélkül vásárolt ku­koricát, majd közel másfél mázsa búzát feletetett disznóival, noha tudta, hogy falujában vetőmaghiány van. A bonyhádi járási bíróság há­rom évi börtönre ítélte. Németh József harminc holdas nagydorogi kulik a tarlóba vetette búzáját, azonban a tanács leleplezte és meg­indíttatta ellene az eljárást. Vesz­­tergombi Antal szekszárdi és Te­lekár Pál faddi kulik nem teljesí­tette ősei vetés tervét. A szekszárdi járásbíróság Vesztergombit két évi, Telekért pedig három évi kár­időre ítélte. I­ decsi faMnüvesszövethenit megünnepelte a lenini smííezeti terv 30 éves évfordulóját Január ?-én este összevont ün­nepi értekezletre jöttek össze a decsi földmű­vesszö­vetkezet vezető­ségi tagjai és dolgozói, hogy meg­beszéljék azokat a feladatokat, me­lyeket végre kell hajtani a lenini útmutatásnak megfelelően szövetke­zeti vonaton. Szalai István elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője tartotta meg az ünepi beszédet. Megemléke­zett, hogy Lenin elvtárs 70 évvel ezelőtt írta meg­­ a „Szövetkezetek­ről“ szóló cikkét. Nekünk, szövet­kezeti vezetőknek és dolgozóknak, — mondotta töbek között — ko­moly feladataink vannak. A lenini útmutatás alapján szorosabb kap­­csolatot kell kiépíteni a dolgozó pa­rasztsággal, meg ke­ll szerettetni ve­lük a szövetkezetet. Ez nem kis mértékben függ a vezetők és dol­gozók jó munkájától. Minden veze­tőnek és dolgozónak érezni kell azt, hogy megtiszteltetés a szövetke­zet vezetőjének, dolgozójának lenni. A gazdasági munkák mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szövetkezet egyike a legnagyobb tö­­megszervezetnek és ezért fokozni kell a tömegszervezeti munkát. Koszta Sándor igazgatósági tag foglalkozott a szövetkezetek felada­taival. Rámutatott arra, hogy még sok tennivaló van Decs községben is, hogy a szövetkezeti mozgalmat erősítsék és megszerettessék a dol­gozó parasztsággal. Napjainkban még azért tagja a szövetkezetnek sok dolgozó, mert a visszatérítésre várnak, nem pedig meggyőződésből léptek a szövetkezeti tagok soraiba. Jó népnevelő munkával el kell ér­nünk, hogy a szövetkezeti tagok aktívan vegyenek részt a szövetke­zeti munkában, amit csak úgy tu­dunk elérni, ha a szövetkezet veze­tősége és a dolgozói példát mutat­nak, állandóan foglalkoznak a tag­sággal. Szabó Férésé

Next