Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
1«63 JAKIAK 11 Ezután a Bonyhádi Cipőgyár igazgatta, Györke Ignác emelkedett Szólásra, s, elmondta, hogy milyen nagy jelentőségű a további munkára ez az értekezlet és egy új versenyszakasz, egy új versenymozgalom elindítójává kell válni. A Szovjetunió műszaki tapasztalatainak helyes alkalmazása kihat a terv teljesítésére. A Szovjetuniótól vettük át a műszaki szervezési és intézkedési tervek elkészítését. Ez igen nagy jelentőségű a műszaki dolgozók számára, hisz megszabja a feladatok elvégzésének módját. Igen nagy jelentőségű az is, ha minél több dolgozó nyújtja be javaslatát a terv elkészítéséhez. üzemünkben az anyagellátás nehézségbe ütközött, ami abból adódik, hogy a Cipőipari Igazgatóság január 5-én már tervmódosítást akart végrehajtani, ami azt eredményezné, hogy át kellene szerelnie a gépeket és visszaesést hozna a termelésben. Az eredetileg betervezett cikkelem gyártásánál az első napi terveket 1953-ban teljesíteni tudtuk. Ha a központunk nem hajt végre ilyen tervmódosítást, akkor minden lehetőség megvan ahhoz, hogy 1958-ban még nagyobb eredményeket érünk el tervünk teljesítésében, mint az elmúlt évben, mondta Györkő elvtárs. NAPLÓ Tolna megye legjobb műszaki vezetőinek és főmérnökeinek tanácskozása Szekszárdon Tegnapi számunkban közöltük megyénk legjobb főmérnökeinek és műszaki vezetőinek értekezletén elhangzott beszámolók egy részét. Cikkünkben foglalkozunk a többi elvtársak beszámolóival. Gyopár Ferenc elvárs a Bonyhádi ZománcnM főmérnöke elmondta,hogy a II. negyedévi rossz munka miatt nem tudták teljesíteni az elmúlt év előirányzatát. Hiába volt a dolgozóknak minden erőfeszítése, a helytelen tervezés miatt és az állandó anyaghiány miatt az elmúlt évi tervet csak 84 8 százalékra tudták teljesíteni. „A két versenyszakasz — november 7.. és december 21. — igen hatásos fegyver volt a tervteljesítésért folyó harcban, de mégsem tudták ilyen rövid idő alatt behozni az elmúlt hónapok nagy lemaradását. A versenyfelhívás megjelenésekor műszaki értekezletet hívtunk egybe és ezen határozatot hoztunk a munka megjavítására. Vállalatunk új vezetősége és az üzemi pártszervezet támogatása kísérte mindvégig a szocialista munkaversenyünket. Kéthetenként műszaki konferenciát tartottunk, melyen értékeltük az elmúlt hetek alatt végzett munkát és megbeeszélük a további feladatokat. 1953-ra mér jó előre felkészültünk. Műszaki osztályunk igen nagy gondot fordított .az anyag biztosítása»h Q.p.y emiatt ne legyen veszély«iletve üzemünk egyenletes ternelése. Január 1-én a dolgozók már a felbontott terv alapján végezték munkájukat Üzemrészeink minden dolgozója váíl-lt kötelezettséget 5 éves tervünk negyedik évének teljesítésére. Döntő jelentőségű üzemünkben, hogy a gyártott áruk minőségét az anyagtakarékosság csökkentésével emelljük. Az elmúlt évben e téren értünk el komoly eredményeket. A gyártott román sédények csaknem 50 százalékát hulladékanyagból állítottuk elő. Feladatul tűztük ki, hogy a szocialista kötelességvállalások teljesítésének értékelését megjavítsuk. A szakszervezeti bizottság ennek érdekében már mozgósította a bizalmiakat, akik e műszaki dolgozókkal végzik el a verseny értékelését. Az 1953-as terv sikeres teljesítései érdekében átszervezzük a minőségellenőrző szerveket és kiépítjük a diszpécser-hálózatot minden üzemrészben. Feladatul tűztüik ki 1953-ra, hogy a Röder*mozgalmat tovább fejlesztjük, és harcol urnk a minél kevesebb 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számának csökkentéséért. Csakis ezeknek a . -vT- ATlorrHrS ’ * *1 Óváry József s Bonyhádi Zománcművek igazgató is elmondta, hogy milyen szervezési intézkedéseket tettek ötéves tervünk negyedik évének beindulásakor. „Az 1952-es terv nem teljesítésünknek oka szerintem a műszaki vezetés rossz munkájából adódott. A szükséges nyersanyagot nem igényeltük előre, a különböző cikkek gyártásához a szerszámot nem biztosították. 1953- ban már biztosítva van az egy erdetes termeléshez szükséges nyersanyag. És megvan minden lehetőség ahhoz — ezt vállaljuk is —hogy az 1952- es lemaradásunkat az első negyedévben pótoljuk.” Magyar Ferenc elvárs a Megyei Partbiizonság Ipari Osztályának vezetője elmondta: Hogy milyen nagy feladat vár a műszaki dolgozókra ötéves tervünk negyedik évének teljesítése közben. ..Pártunk értékeli, és megbecsüli a műszaki dolgozók munkáját. Minden támogatást megad ahhoz, hogy a műszaki dolgozók között a szocialista munkaverseny mind szélesebb alapokon terjedjen el. Azonban szükséges az, hogy a munkaverseny kampányszerűségét kivétel nélkül minden üzemben felszámolják és a dolgozók alulról jövő kezdeményezését száz százalékig minél előbb valósítsáik meg. Az elmúlt évben Róna elvtárs kezdeményezése döntő fordulatot jelentett üzemeink tervteljesítésében. Műszaki dolgozók fokozzák tovább a versenylendületet, harcoljanak a terv naponkénti teljesítéséért. Munkájukban támaszkodjanak a pártszervezetekre, melyek minden segítséget ehhez megadnak.’4 — fejezte be hozzászólását Magyar elvtárs. Schrottner Károly elvtárs a hozzászólásokra megadta a választ és felhívta az értekezleten résztvevő élenjáró dolgozókat, hogy még következetesebben harcoljanak a párt-, a kormány- és a SZOT-határozatok végrehajtásáért. Építsék ki a bizalmi-, művezető- és a dolgozók közötti kapcsolatot és így harcoljanak az egyenetlen termelés megszüntetéséért az állami fegyelem betartásáért. Ellenőrizzék sarkszervezeti bizottságaink a műszaki dolgozók munkáját-, hogy a határozatokat mennyire hajtják végre. Ha ezeket a tapasztalatokat, melyek az értekezleten elhangzottak, termelő munkánkban naponta alkalmazzuk akkor biztosak lehetünk abban, hogy ötéves tervünk, negyedik évét még nagyobb eredményekkel tudjuk zárni. A műszaki vezetők és főmérnökök tanácskozásán Putz Fereenc elviért az SZMT elnöke hozzászólásában még lelkesebb munkára serkentette a megjelent dolgozókat. Megkezdte működését December 21-én avatták fel a paksi járási kultúrházbf, amely az avatás után rövidesen megkezdte munkáját. Egyelőre öt szakkör alakul a kultúrházon belül, melyekben a paksi járás irodalommal, természettudománnyal, mezőgazdasággal, művészettel és sporttal foglalkozó dolgozók kapnak munkájukhoz támogatást. Ugyanakkor a járási kultúrház ezrv közös községi az új járási kultúrház járási kultúrversenyt Pakson már az új járási kultúrházban rendezik. A kultúrház aktívái a versenyek megkezdéséig harminc méter vásznat dolgoznak fel díszletekre. A kultúrház létesítése előtt rosszul működött Pakson a népkönyvtár. A helytelen veztés miatt csak szórványos kölcsönzés volt, ami nagyban hátráltatta az olvasó-mozgalom elterjesztését. Most a jutasi kultúrházban kap új otthont a Jegyzetek Ózsák-pusztáról A ptszhiti múltban nemcsak azt a regényes, szabad, tengervégtelenségű legelőt jelentette, amelyen Petőfi méneseinek patája dobog és csikósaink kurjantása hallik, hanem beesett arcú, fénytelen szemű, rongyos ruhájú, konvenciós éhbérért kora hajnaltól napnyugtáig robotoló emberek közösségét, akik mind cselédei, szolgái voltak az intézőknek, az uraságoknak. Igénytelen volt ez a nép, engedelmes annyira, hogy már parancsolni se igen kellett neki, megérezte ura gondolatait, s már teljesítette is. Szolgának, igénytelen cselédnek nevelték őket. Ma már csak múlt időben beszélhetünk a pusztai cselédek, embertelen nyomoráról. Az urak cselédeiből önálló dolgozó emberek lettek, akiket politikai, gazdasági és kulturális jogaik egy sorba helyeznek akár a legmagasabb politikai vagy gazadsági funkciót betöltő, elvtársakkal is. És mégis Ózsák-pusztán valahogy nem ez a helyzeti... Szekszárd városhoz tartozó, tizenkét kilométerre fekvő puszta még ma is a legszörnyűbb nyomor képét festi. Klámul a látogató, hogy a felszabadulást követő nyolcadik esztendőben még ilyen felszabadulás előtti állapotok uralkodnak .• Gyönyörű világos iskolát kapott a tanya. De nincs fűtőanyag. A tudásra szomjas gyermekeket a tanítónő a maga apró kis szobájában oktatja. Zsúfolásig telik meg a parányi helyiség az összetömörülő 18—30 gyermektől! Ki a felelős ezért?... Kinek a gondatlansága, sőt embertelensége miatt mutatja a régi Ozsák-puszta képét a ma is? Az öcsényi Kendergyár fűtőanyagnak pozdorját ajánlott fel, de az illetékesek füle mellett elnyargalt ez az ajánlat, s az ügy talán még ma is a Városi Tanács egyik bürokrata tisztviselőjének mázsaszám öszegyűlt aktái között rejtőzik. Ki a felelős ezért? Ha bárki inni akar Ózsákpusztán, a két gémest út valamelyikéhez irányítják a készséges válaszadók. De itt már összeborzad az ember, egyrészt a félelemtől, másrészt az undortól. A térdig érő sárral borított útra trágyát szórtak, hogy megközelíthessék a kutakat. A jól felázott talajon át az esőzések által magasan álló kútvízbe így aztán természetes egyszerűséggel csorog be a tífusz- és bélhurut-baktériumoktól hemzsegő trágyalé. Csodálkozhatunk rajta, ha aztán pár nap, egy hét, vagy két hónap múlva, embereket tizedelő járvány szalad végig előbb a pusztán, majd a városon is. Ki a felelős mindezekért?... A gyermekek rendes tanulásáért és Ózsák-puszta dolgozóinak egészségéért ki a felelős?... A puszták ma már nem isten háta mögötti, jelentéktelen települések, a régi cselédek pedig nem állatnak nézett és tartott férgek, hanem becsületes dolgozói hazánknak és nem érdektelen, sem az ő egészségük, sem az, hogy gyermekeik rendesen járhassanak ;skor lába. „Tégla Berci" bírálata a szakszervezeti funkcionáriusokról Levelemben szeretnék foglalkozni a V2. Építőipari Vállalat ü. B. elnökének munkájával, aki nem foglalkozik kellően a dolgozók ügyeivel. Már többször akartam vele beszélgetni és munkáját ellenőrizni, de az elvtársat még soha nem találtam meg munkahelyén. Az helyes, hogy a dolgozók között van, de szerintem nem jó eljárás az, ha a munkahelyén sohasem foglalkozik a dolgozók problémáival. Szeretnék a dolgozók, ha az elvtárs többet foglalkozna egy-egy felmerülő kérdéssel, ami nagyban segítené őket munkájuk elvégzésében is. De ugyanez tapasztalható a többi építőipari vállalatoknál is. Kiss elvtárs, a Tatarozó Vállalat Ü. B. elnöke sem foglalkozik a szakszer Vr/pt nHe»l nvn»*r»H )rn 1 rl* den U. B. elnök feladata, hogy ezt a hiányosságát a legsürgősebben kijavítsa, amivel nagyban tudják emelni vállalatuk tervteljesítését. Mokiink, építőmunkásoknak harcolnunk kell az 1955-ös év első negyedévének sikeres megvalósításáért. Használjunk ki minden egyes percet, igyekezzünk minél több újítással, észszerűsítésekkel előre lendíteni előírt, tervelőirányzatunk teljesítését. Vegyenek példát a 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói a Bonyhádi Betonútépítő A sáladat dolgozóiról, akik lelkesen végezték el a reájuk háruló feladatokat. Vagy a Mórágyi Kőbánya dolgozóiról, akik szintén jól készültek fel az 1955-ös tervévünk megkezdésére, amit a már eddig elért eredmények is bizonyítanak. ^Teretném hnyiz említett elvtár-