Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

TOLNAI AZ M­DP LNAMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ARA 50 FILLÉR vagy mourrÁRM! egyesül_etek! A MAI SZAMBÁN. A í­ítálini választókerületben a vá­lasztos berei­fesésel, gyárának dolgozói nagy lelkesedéssel 1. V. Sztálin elv­­társat jelölték küldöttüknek a moszkvai, területi szó»« (d­bc (2. o.l — A jugoszláv dolgozók békeharca ej. o.; — A tagkönyvkiosztó ünnepi taggyűlések tapasztalatai Szek­szárdim (3. o.) — Mi rejlik az angol am­erikai „gazda*­sági együttműködés"* mögött? :t. p. J FENTÜK, 1953 JA MA« Ív Művészeti együ­tteseink járási versenye elé Alig zajlottak le a művészeti csoportok körzeti versenyei, a községi csoportoknál a járási ver­senyekre készülődnek, ahol lemér­hető lesz az a javulás, amelyet az előbbi versenyek tanulságai, a bíráló bizottságok építő bírálatai nyomán mutatkoznak a csoportok munkájában. A Művészeti Cso­portok II. Országos Versenyében a járási bemutatóknak fokozott mértékben kell a nemzetközi bé­ke híró szolgálatába állni. A cso­portok művészeti tevékenységé­nek minden eszközével elő kell segíteni, hogy a dolgozók még egységesebben tömörüljenek a béke megvédésének ügye mellé. Művészeti tevékenységük csak akkor válik igazzá és nem öncé­lúvá, ha mindenkori alátámasztói lesznek politikai, gazdasági építő­munkánknak. Ezeknek a fő fel­adatoknak megoldása csak abban az esetben lesz sikeres, ha a ver­senyző csoportok rendszeres szak­köri foglalkozáson politikai és szakmai oktatásban vesznek részt. A körzeti verseny kiváló ered­ményeit már egyes csoportjaink­nál ez a rendszeres szakköri fog­lalkozás hozta meg. Különösen szembetűnő volt ez a színjátszó csoportok munkájának értékelésé­nél. összehasonlítva a bogyiszlói és a faddi színjátszó csoport mun­káját azonnal megállapítható, hogy a rendszeresen dolgozó bo­gyiszlóiak minőség tekintetében messze felülmúlják a bemutatóra hevenyészett munkával készült faddiakat. Mind a két csoport Móricz: „Tej“ című egyfelvoná­­sos színművével szerepelt.­­.A bo­gyiszlói csoportnál a nézőközön­ség megérezte azt, hogy a darab éle a Horthy-rezsim közigazgatá­sának ostoba figurái ellen irá­nyul. Az egyszerű józan paraszt tehetséges gondolkodása felül­emelkedett a fiskális raffináltsá­­gán és megcsillogtatta a dolgozó nép erejét. Az író kritikai realiz­musa teljes mértékben kifejezésre jutott a bogyiszlóiaknál. Míg vi­szont, aki nem ismerte a darabot, az a faddiak előadásában csak egy vígjátékot látott, amelyben a jól „felvágott nyelvű" parasztas­­­szonyok veszekednek a rendszer­­tartó hatósággal, mindent elkö­vetve a közönség megnevetteté­­sének érdekében. Számtalan esetet sorolhatnánk fel, ahol a szakköri irányítás meg­mutatta a helyes utat a színjátszó csoportok minőségi felemelkedése felé. Még szembetűnőbben tapasztal­ható a minőségi fejlődés azoknál a tánccsoportoknál és népi együt­­teseknél, amelyek már hosszabb idő óta végeznek állandó művé­szeti munkát. Mindegyikőjük elé példaként lehet állítani a bátai és sárpilisi népi együttest, amelyek fáradhatatlanul küzdenek a népi hagyományok feltárásáért, de egyben le kell szögeznünk azt is, hogy állandóan nő a szekszárdi járásban azoknak a csoportoknak a száma, amelyek e két együttes útját követik. Példájukat követve szép eredményt mutatott fel az alsónyéki, bogyiszlói, őcsényi és decsi népi együttes. Valamennyi igyekezett úgy előadni a haladó népi hagyományokat, hogy azok szocialista tartalmat kapva a dol­gozók érzelmeiben tegyék meg azt a hatást, ami megszeret­teti az újat és megmutatja az új­ban a szépet azzal, hogy a dolgo­zó nép évszázados törekvéseit megszólaltatja a hagyományokon keresztül. Megyénk igen gazdag népi ha­gyományokban, azonban csak a szekszárdi járásban használják fel ezeket úgy, hogy egyben segítő­társai legyenek a dolgozók új életének kialakításában. Natív szükség lenne a megye többi já­rásában is a művészeti csoportok olyan irányú művészeti tevékeny­ségére, amely által bemutatnák táncban, dalban, játékban akár színműben is tájegységük, köz­vetlen környezetük, saját közsé­gük életét. Azzal, hogy megeleve­nítenék műsorukban a jelent és a múltat, párhuzamot vonnának a jelen és a múlt között úgy, hogy az boldog jövőnket tükrözze vis­­­sza. A lehetőségek adottak akár a Kapos-mentén, a tamási járás­ban, ahol igen gazdag néphagyo­mányú községek vannak: Kop­pányszántó, Nagykónyi, Pincehely és ugyancsak ebben a járásban van Ozora község, amelynek le­vegője fűtött a történelmi múlt­tól, olyan múlttól, ami a dolgo­zó nép érdekeiért folytatott har­cunkban hathatós segítséget tud nyújtani. Nem kevésbbé eredmé­nyes munkát lehetne kifejteni a néphagyományok feltárása terén a bonyhádi járás székely falvai­ban, valamint a gyönki és a paksi járás tőrsénéiben, amelyekben legnagyobb volt a földesúri ki­zsákmányolás és amelyekben je­lenleg a felszabadult­­ parasztság éli megújult szép életét. Az elmúlt évek versenyei azt bizonyítják, hogy a dolgozók szí­vesen végeznek művészeti mun­kát, csak összefogó erő kell, ami a kellő és helyes irányba vezeti őket. Ezen a téren nagy feladat hárul tanácsainkra és tömegszer­­vezeteinkre, ahol a községi taná­csok szívügyévé válik a kultúr­­munka, ott a felső irányítás se­gítségével nagy utat tehetett meg az alulról jövő kezdeményezés, és ahol a községi törpecszervek fel­­ismerik a művészeti tömegmunka jelentőségét, ott nem fordulhat elő az sem, hogy egyes csoportok lemaradnak­­ a versenyről. A község egész arculatát képes megváltoztatni a cselekvő mű­vészeti élet, ha azt a községi ta­nácsok a párt iránytmutatásával végzik. Egy-egy jól működő ének­kar, tánc-, színjátszó-, vagy báb­­csoport képes arra, hogy megold­jon sikeres szereplésével olyan problémákat, amelyeket csupán hosszú, fáradságos felvilágosító munkával lehetne elérni. A járási versenyben el kell ér­­­­nünk azt, hogy szocialista szekto­­­­raink művészeti csoportjai irányt­­mutatóan állják meg helyüket. Rájuk vár az a feladat, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a kollek­tíván végzett munka termelési eredményeit az élenjáró művé­szeti munkával fokozzák. A járási versenyen résztvevő csoportok műsoránál figyelembe kell venni azt is, hogy saját községében­ ho­gyan állta meg a helyét. Hány esetben szerepeltek Szabad Föld Téli Esten, tanácsülésen, párt­­gyűlésen. Hány esetben színesí­tették műsorukkal nagy ünnepe­inket. Rákosi elvtárs azt mondotta az országgyűlésen: „Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, amely hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változ­tatja." Politikai és gazdasági ered­ményeinket nem kismértékben köszönhetjük dolgozó népünk ál­talános kulturális felemelkedésé­nek. Népművelési munkánk és ezen belül dolgozóink öntevékeny művészeti együtteseinek munká­ja hozzájárult a dolgozók általá­nos műveltségének emeléséhez, ahhoz,, hogy dolgozó népünk, — mint Rákosi elvtárs is mondotta: ,.Még jobban megérti és méltá­nyolja azt az eredményes munkát, amelyet pártunk a felszabadulás óta eltelt időben végzett. Dolgo­zó népünk szilárdan és egysége­sen követ bennünket, m­ert tudja, hogy az az út, amelyen járunk, helyes és egyben újabb győzel­mek felé is vezet." Nyéki József megyei m­űvészeti előidő. Növekedett a keresztsoros vetés területe Tolna mesében Af «­múlt ősszel Tolna megye sorosan, s a megye termelő szövetke kettő, ahol ne alkalmazták volna ezt és évi őszi vetésekhez képest a leg­rillet megnövekedése a gyen­ge járás szövetkezetek és csoportok 485 hold holddal szemben. Különösen kimnél, melynek tagjai­­ tő hold őszi halászom mindössze három tszcs van, ahol az rész 'soros vetést. A községek közül jó felvilágosító Zombán 1951-ben egyetlen tszcs sem szaké t­aá­ások, a gyűléseken felvetett Me­gvitatása nyomán Zomba négy tér vetett­e szovjet agrotechnikai mód egész elmúlt év folyamán jó munkát HÍG holdat keresztsoroson vetett, míg sut­­isz-ben 10, a Petőfi fszcs-ben 12,­­vetette­k kereszt so­rosmi. ■minden k­özségéber, vetettek kereszt­­izetei es csoportjai közül alig van egy­et korszerű szovjet módiért. Az 1951- szembeötlőbb a keresztsoros vetésié­­bán, ahol az elmúlt ősszel a termelő, területet vetettek „ korábbi 150 edett a nagy székel­yi Dózsa tszcs, vetettek keresztsorosait. A járásban öez folyamán nem alkalmazták a ke­munkát végzett a.­zom­bai tanács, vetette keresetsorosain kalászosait. A vi­­zagazdasági kérdések eredményes melószövetkezete 1711 hold kalászost szer szerint. A Béke tsz, amely az végzett, az ősszel minden kalászost, a Vörös Csillag tsz-ben 41>, a Ros­sz Szabadság tszcs-ben piáig 8 holdat A­ tolnai földm­üvesszövetkezet versenyre hívja a menve földm­lvesszövetkezeteit A tolnai fölmamüvesszövetk­eszet ve*­zetőség­ének és tagságának Ujdom­isá­­ra jutott az, hogy a megye területén működő* f­ö­l­­dm­ű­v­esszö­v­et­k­e­z­et­e­k­n­é­l gyengén halad a rész-jegy hátra­ ák befizetése és a tagszervezés. Ez­­ meg­mutatkozik a tokai f­öld­m íj­vessz­ö­­vetkezetnél is. Ennek megjavítás­a érdekében a tolnai földművessövet­kezet vallatja, hogy a­ kintlévő rész­jegy­hátralékokat befizetteti, hogy ezzel is növeljék meglévő árukész­letüket. Ezzel meg tudják javítani ,a szövetkezet áruellátását és olyan új tagokat szerveznek, ak­ik own voltak tagjai a mozgalomnak. Ezzel erősítik a földműves szövetkezeti mozgalmat és bevonják ebbe a tömegt­ervezet­­be a községek élenjáró dolgozói. A földművi«szövetkezetek vezetői és dolgozói nem végeztek megfelelő felvilágosító munkát a szövetkezeti tagság között és ebből adódnak a szervezés és a részes befizetés terén fennálló hiányosságok. Ezért mi, a tolnai földműves szövetkeze­t vezetői vállaljuk azt, hogy havonta 1 tagot szervezünk szövetkezetbe tagnak ,v* minden egyes vezetőségi tag egy 100 E­ Mékü részjegy hátralékot fizeúet be. Ezzel a mozgalommal célunk elérni azt, hogy a szövetkezeti mozgalom megerősödjön a kintlévő részes hát­­ra­lékok befizetésével és erősítsük a következetét, mint tömegszervezetet •*. Felkérjük a megye területén mű­­ködő üöibzas fu­ldmuvuíozövetkezet­ek vezetőit és dolgozók, hogy csatla­kozzanak verseny vállalásunkhoz és felhívásunkhoz. Előre az egy tag és 100 forint rész-jegy befizetés -fkeré­llalmu* Imre CB-senkik Imre Márton t­etárgy. biz. »blök« Zsigmond Lajos Igazgatóság ülnöke Dunaszentgyörgy megkezdte­ ezért felgyüjtGS! tervének te­jesítését A dunasma­gytírgyi MNDSZ asszo­ny­ok az elmúlt év tavaszán országos mozgalmat indítottak a baromfiállo­mány növelésére. A kezdeményezéshez sok község és tornirlőszövetkezet csat­lakozott, de jó eredmények születtek D­nn­aszen­tgyürgy­ön is, ahol a meg­­növekedett baromfiállományból a köz­ség dolgozó parasztsága könnyen tud­ta teljesíteni begyűjtési kötelezettsé­gé­t. Ez eredményezte, hogy Duna­­szentgyörgy 1952-ben baromfiból ISA tojásból 112 százalékos eredményt ért el, de csak december hónap folya­mán,­ a község dolgozó parasztsága 563 kiló hízott baromfit adott át szer­ződéses alapon a földművesszövetke­­zetnek. A begyűjtési állandó bizottság és az MND­SZ asszonyok kezdeményezé­sére Dunaszentgyörgyön már a múlt év utolsó napjaiban megkezdődöt az ezévi tojás, és baromfibegyűjtés. He­tenként kétszer begyűjtési na­pot tart az állandó bizottság, amelynek tagjai az MAJ>SZ asszonyokkal karöltve rendszeres házi agitációt folytatnak. Dunaszentgyörgyö­n január közepéig közel ezer kiló baromfit vitt a be, gyűjtőhelyre a dolgozó parasztság, s ezzel megközelítette negyedévi terv­ teljesítését. Január első két hetében jó eredmények születtek a tojásbe­­gyűjtésben is, melyből m­inden­be­n dolgozó parasztok a fö­ldmí­ved szö­vetkezet átvevő helyére. ezdag tapasztalatokat szerzett a közalkalmazottak talnnmantisti huH/iror­ntinidio nél»í*i uatrrent.'Pü Három megye, Baranya, BonTbgy­ért Tolna közalkalmazottainak 20 kultúrcoportja vett vK.t a vasárnap megtartott pécsi kultúrverenyen, me­­lyen Tolna megye 1.ii­zalk­almazottait öt együttes képviselte. A tolnamegyei csoportok közül legjobban a megyei bíróság színjátszói, valamint a me­gyei tinc­cs táncosai szerepeltek: A­ színjátszók a pécsi megyei bíróság együttese mögött a második helyen, a tánccsoport pedig, váraljai csillag­­táncával az­­ első helyen végzett. A toln­a megyei együttesek gazda­g tapasztalatokat szereztek a pécsi ver­senyen, elsősorban azt, hogy egyes művészeti szakágakban, mint a tánc­ban és a m­iiszóló-ének­ben a falusi c.­­szp­orte­klól kell tanulniuk, bár ál­talában a színjátszók sem haladták túl a falusi­ együttesek ezt a vonalát A tolna megyei közalkalmazottak kul­túrcsoportjai a pécsi verseny után most elhatározták, hogy szoros kap­csolatot teremtenek a legjobb faliui együttesekkel, többek között az or­szágos hírű nárpicei és hazai csopor­tokkal.­­A szekszárdi megyei tanács tánc­csoportja már fel is vette a fcu.i­* csőimtől a bálái népi együttessel, amely vállalta, hogy a szekszárdi táncosokat megtanítja a bálái me­nyecsket­áncra. A színjátszó csoportok a pécsi ver­seny tapasztalatai után áttérnek a rendszeres szakköri foglalkozásokra, mert úgy látták, hogy így sokkal eredményesebb munkát tudnak vé­gezni. Jó efediBfigyek a begyű­jtésb­en megyénk több községében Most, az új esztendő kezdetén taná­csainknak éber figyelemmel kell kí­sérni a begyűjtés­­ ítéltetét, időjében­­ gondoskodni kell arról, hogy a be­gyűjtési rendeletet minden dolgozó paraszt megismerje. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot ford­ttanak tanácsaink az álkiadóbizottságok és tömeg­szervezetek mozgósítására, va­lamint a külső aktívák bevonására. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy ahol támaszkodtak az állandó bizottsági jogokra, töm­egszer­­vezetekre, ott eredményes volt a munka, ami megmutatkozik a begyűj­tésben is. Ilyen községek: Tolna,­­löcs, Medina és sorolhatnánk még has­onló községeket is, ahol szép ered­ményeket értek el az 1952-es évi be­gyűjtésben. Dolgozó parasztságunk legtöbb községben ismeri a begyűjtési rende­­let jelentőségét és ezért iparkodik máris teljesíteni­­ 1953-as gazda­sági évre szóló beadási kötelezettsé­gét. Szép eredményeket értek el több község dolgozó paraszt­jai a baromfi- és tojásbeadásban. Tolna községben­­ Potyondi Ferenc is holdas dolgozó paraszt félévi tojás-, baromfi-, tejbe­­adási kötelezettségét már 1953-ra tel­jesítette. Sárpilis községben Gúlái János 5 holdas dolgozó paraszt, fél­évi baromfi- és tojásbeadását 100 százalékban teljesítette. Sza­ hró köz­ségben Hagy Szabó József S holdas dolgozó paraszt az 1953-as évre 115 liter tejet, 800 darab tojást és 8 kg ba­romfit adott át a begyűjtő szervek­nek. Nagyszokoly községben Müller Pál 7 holdas dolgozó paraszt, mint tanácselnök-­elyettes mutat példát a község dolgozóinak. Tizenegy kg. baromfit adott át az 1953-as év be­­szolgáltatására, de nem marad­t tőle Kam­auf Levantin 11 holdas dolgozó paraszt, aki szintén 11 kg baromfit adott 1953-as évi beadási tervének a teljesítésére. Nagyszokoly községben példát mutat Szabó János 5 holdas dolgozó paraszt, aki az elmúlt évben 190 százalékra teljesítette a tej beadá­­sát, de emellett minden beadási kö­telezettségének eleget tett. Ezek mel­lett a dolgozó parasztok mellett szá­mos olyan volt még, aki már teljesí­tette az 1953-as év első­, vagy máso­dik negyedéves tervének a baromfi-, tej- és lojdsboadási kötelezettségét-Tanácsainknák: fokozni kell dol­­gozó parasztságunk len­dületét, és szervezni a versenyt, amelyek­­ támo­gatást nyújtanak a begyűjtési terv teljesítésében Az 1953-as év új be­­gyűjtési rendeletét ismertessék a dol­gozó parasztsággal és szorgalmazzák az 1953-as évi begyűjtés mellett az elmúlt évben elmaradt cikkfélesége­­ket is. Az egész évi begyűjtés sikerét dö­n­­­­­tően megszabja a kezdet­ megindu­lás. Ezt a kezdeti lendületet kell ál­landóan felszínen tart­a­n és tovább fokozni tárnicsainknak. Az új begyűj­tési­ törvény sikeres végrehajtása mellett párhuzamosan kell szorgal­mazni az elmúlt év hátralékos be­gyűjtését is. Népszerűsíteni az új be­gyűjtési rendeletét, hogy dolgozó pa­rasztságunk még jobban felismerje a beadás fontosságát és maradéktala­nul eleget tegyen az állammal s­­béres kötelezettségének.

Next