Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

TOLNAI AZ MDP LNAMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ARA 50 FILLÉR vagy mourrÁRM! egyesül_etek! A MAI SZAMBÁN. A íítálini választókerületben a választos bereifesésel, gyárának dolgozói nagy lelkesedéssel 1. V. Sztálin elvtársat jelölték küldöttüknek a moszkvai, területi szó»« (dbc (2. o.l — A jugoszláv dolgozók békeharca ej. o.; — A tagkönyvkiosztó ünnepi taggyűlések tapasztalatai Szekszárdim (3. o.) — Mi rejlik az angol amerikai „gazda*sági együttműködés"* mögött? :t. p. J FENTÜK, 1953 JA MA« Ív Művészeti együtteseink járási versenye elé Alig zajlottak le a művészeti csoportok körzeti versenyei, a községi csoportoknál a járási versenyekre készülődnek, ahol lemérhető lesz az a javulás, amelyet az előbbi versenyek tanulságai, a bíráló bizottságok építő bírálatai nyomán mutatkoznak a csoportok munkájában. A Művészeti Csoportok II. Országos Versenyében a járási bemutatóknak fokozott mértékben kell a nemzetközi béke híró szolgálatába állni. A csoportok művészeti tevékenységének minden eszközével elő kell segíteni, hogy a dolgozók még egységesebben tömörüljenek a béke megvédésének ügye mellé. Művészeti tevékenységük csak akkor válik igazzá és nem öncélúvá, ha mindenkori alátámasztói lesznek politikai, gazdasági építőmunkánknak. Ezeknek a fő feladatoknak megoldása csak abban az esetben lesz sikeres, ha a versenyző csoportok rendszeres szakköri foglalkozáson politikai és szakmai oktatásban vesznek részt. A körzeti verseny kiváló eredményeit már egyes csoportjainknál ez a rendszeres szakköri foglalkozás hozta meg. Különösen szembetűnő volt ez a színjátszó csoportok munkájának értékelésénél. összehasonlítva a bogyiszlói és a faddi színjátszó csoport munkáját azonnal megállapítható, hogy a rendszeresen dolgozó bogyiszlóiak minőség tekintetében messze felülmúlják a bemutatóra hevenyészett munkával készült faddiakat. Mind a két csoport Móricz: „Tej“ című egyfelvonásos színművével szerepelt..A bogyiszlói csoportnál a nézőközönség megérezte azt, hogy a darab éle a Horthy-rezsim közigazgatásának ostoba figurái ellen irányul. Az egyszerű józan paraszt tehetséges gondolkodása felülemelkedett a fiskális raffináltságán és megcsillogtatta a dolgozó nép erejét. Az író kritikai realizmusa teljes mértékben kifejezésre jutott a bogyiszlóiaknál. Míg viszont, aki nem ismerte a darabot, az a faddiak előadásában csak egy vígjátékot látott, amelyben a jól „felvágott nyelvű" parasztasszonyok veszekednek a rendszertartó hatósággal, mindent elkövetve a közönség megnevettetésének érdekében. Számtalan esetet sorolhatnánk fel, ahol a szakköri irányítás megmutatta a helyes utat a színjátszó csoportok minőségi felemelkedése felé. Még szembetűnőbben tapasztalható a minőségi fejlődés azoknál a tánccsoportoknál és népi együtteseknél, amelyek már hosszabb idő óta végeznek állandó művészeti munkát. Mindegyikőjük elé példaként lehet állítani a bátai és sárpilisi népi együttest, amelyek fáradhatatlanul küzdenek a népi hagyományok feltárásáért, de egyben le kell szögeznünk azt is, hogy állandóan nő a szekszárdi járásban azoknak a csoportoknak a száma, amelyek e két együttes útját követik. Példájukat követve szép eredményt mutatott fel az alsónyéki, bogyiszlói, őcsényi és decsi népi együttes. Valamennyi igyekezett úgy előadni a haladó népi hagyományokat, hogy azok szocialista tartalmat kapva a dolgozók érzelmeiben tegyék meg azt a hatást, ami megszeretteti az újat és megmutatja az újban a szépet azzal, hogy a dolgozó nép évszázados törekvéseit megszólaltatja a hagyományokon keresztül. Megyénk igen gazdag népi hagyományokban, azonban csak a szekszárdi járásban használják fel ezeket úgy, hogy egyben segítőtársai legyenek a dolgozók új életének kialakításában. Natív szükség lenne a megye többi járásában is a művészeti csoportok olyan irányú művészeti tevékenységére, amely által bemutatnák táncban, dalban, játékban akár színműben is tájegységük, közvetlen környezetük, saját községük életét. Azzal, hogy megelevenítenék műsorukban a jelent és a múltat, párhuzamot vonnának a jelen és a múlt között úgy, hogy az boldog jövőnket tükrözze vissza. A lehetőségek adottak akár a Kapos-mentén, a tamási járásban, ahol igen gazdag néphagyományú községek vannak: Koppányszántó, Nagykónyi, Pincehely és ugyancsak ebben a járásban van Ozora község, amelynek levegője fűtött a történelmi múlttól, olyan múlttól, ami a dolgozó nép érdekeiért folytatott harcunkban hathatós segítséget tud nyújtani. Nem kevésbbé eredményes munkát lehetne kifejteni a néphagyományok feltárása terén a bonyhádi járás székely falvaiban, valamint a gyönki és a paksi járás tőrsénéiben, amelyekben legnagyobb volt a földesúri kizsákmányolás és amelyekben jelenleg a felszabadult parasztság éli megújult szép életét. Az elmúlt évek versenyei azt bizonyítják, hogy a dolgozók szívesen végeznek művészeti munkát, csak összefogó erő kell, ami a kellő és helyes irányba vezeti őket. Ezen a téren nagy feladat hárul tanácsainkra és tömegszervezeteinkre, ahol a községi tanácsok szívügyévé válik a kultúrmunka, ott a felső irányítás segítségével nagy utat tehetett meg az alulról jövő kezdeményezés, és ahol a községi törpecszervek felismerik a művészeti tömegmunka jelentőségét, ott nem fordulhat elő az sem, hogy egyes csoportok lemaradnak a versenyről. A község egész arculatát képes megváltoztatni a cselekvő művészeti élet, ha azt a községi tanácsok a párt iránytmutatásával végzik. Egy-egy jól működő énekkar, tánc-, színjátszó-, vagy bábcsoport képes arra, hogy megoldjon sikeres szereplésével olyan problémákat, amelyeket csupán hosszú, fáradságos felvilágosító munkával lehetne elérni. A járási versenyben el kell érnünk azt, hogy szocialista szektoraink művészeti csoportjai iránytmutatóan állják meg helyüket. Rájuk vár az a feladat, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a kollektíván végzett munka termelési eredményeit az élenjáró művészeti munkával fokozzák. A járási versenyen résztvevő csoportok műsoránál figyelembe kell venni azt is, hogy saját községében hogyan állta meg a helyét. Hány esetben szerepeltek Szabad Föld Téli Esten, tanácsülésen, pártgyűlésen. Hány esetben színesítették műsorukkal nagy ünnepeinket. Rákosi elvtárs azt mondotta az országgyűlésen: „Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, amely hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtatja." Politikai és gazdasági eredményeinket nem kismértékben köszönhetjük dolgozó népünk általános kulturális felemelkedésének. Népművelési munkánk és ezen belül dolgozóink öntevékeny művészeti együtteseinek munkája hozzájárult a dolgozók általános műveltségének emeléséhez, ahhoz,, hogy dolgozó népünk, — mint Rákosi elvtárs is mondotta: ,.Még jobban megérti és méltányolja azt az eredményes munkát, amelyet pártunk a felszabadulás óta eltelt időben végzett. Dolgozó népünk szilárdan és egységesen követ bennünket, mert tudja, hogy az az út, amelyen járunk, helyes és egyben újabb győzelmek felé is vezet." Nyéki József megyei művészeti előidő. Növekedett a keresztsoros vetés területe Tolna mesében Af «múlt ősszel Tolna megye sorosan, s a megye termelő szövetke kettő, ahol ne alkalmazták volna ezt és évi őszi vetésekhez képest a legrillet megnövekedése a gyenge járás szövetkezetek és csoportok 485 hold holddal szemben. Különösen kimnél, melynek tagjai tő hold őszi halászom mindössze három tszcs van, ahol az rész 'soros vetést. A községek közül jó felvilágosító Zombán 1951-ben egyetlen tszcs sem szaké taáások, a gyűléseken felvetett Megvitatása nyomán Zomba négy tér vetette szovjet agrotechnikai mód egész elmúlt év folyamán jó munkát HÍG holdat keresztsoroson vetett, míg sutisz-ben 10, a Petőfi fszcs-ben 12,vetettek kereszt sorosmi. ■minden községéber, vetettek keresztizetei es csoportjai közül alig van egyet korszerű szovjet módiért. Az 1951- szembeötlőbb a keresztsoros vetésiébán, ahol az elmúlt ősszel a termelő, területet vetettek „ korábbi 150 edett a nagy székelyi Dózsa tszcs, vetettek keresztsorosait. A járásban öez folyamán nem alkalmazták a kemunkát végzett a.zombai tanács, vetette keresetsorosain kalászosait. A vizagazdasági kérdések eredményes melószövetkezete 1711 hold kalászost szer szerint. A Béke tsz, amely az végzett, az ősszel minden kalászost, a Vörös Csillag tsz-ben 41>, a Rossz Szabadság tszcs-ben piáig 8 holdat A tolnai földmüvesszövetkezet versenyre hívja a menve földmlvesszövetkezeteit A tolnai fölmamüvesszövetkeszet ve*zetőségének és tagságának Ujdomisára jutott az, hogy a megye területén működő* földművesszövetkezeteknél gyengén halad a rész-jegy hátra ák befizetése és a tagszervezés. Ez megmutatkozik a tokai földm íjvesszövetkezetnél is. Ennek megjavítása érdekében a tolnai földművessövetkezet vallatja, hogy a kintlévő részjegyhátralékokat befizetteti, hogy ezzel is növeljék meglévő árukészletüket. Ezzel meg tudják javítani ,a szövetkezet áruellátását és olyan új tagokat szerveznek, akik own voltak tagjai a mozgalomnak. Ezzel erősítik a földműves szövetkezeti mozgalmat és bevonják ebbe a tömegtervezetbe a községek élenjáró dolgozói. A földművi«szövetkezetek vezetői és dolgozói nem végeztek megfelelő felvilágosító munkát a szövetkezeti tagság között és ebből adódnak a szervezés és a részes befizetés terén fennálló hiányosságok. Ezért mi, a tolnai földműves szövetkezet vezetői vállaljuk azt, hogy havonta 1 tagot szervezünk szövetkezetbe tagnak ,v* minden egyes vezetőségi tag egy 100 E Mékü részjegy hátralékot fizeúet be. Ezzel a mozgalommal célunk elérni azt, hogy a szövetkezeti mozgalom megerősödjön a kintlévő részes hátralékok befizetésével és erősítsük a következetét, mint tömegszervezetet •*. Felkérjük a megye területén működő üöibzas fuldmuvuíozövetkezetek vezetőit és dolgozók, hogy csatlakozzanak verseny vállalásunkhoz és felhívásunkhoz. Előre az egy tag és 100 forint rész-jegy befizetés -fkeréllalmu* Imre CB-senkik Imre Márton tetárgy. biz. »blök« Zsigmond Lajos Igazgatóság ülnöke Dunaszentgyörgy megkezdte ezért felgyüjtGS! tervének tejesítését A dunasmagytírgyi MNDSZ asszonyok az elmúlt év tavaszán országos mozgalmat indítottak a baromfiállomány növelésére. A kezdeményezéshez sok község és tornirlőszövetkezet csatlakozott, de jó eredmények születtek Dnnaszentgyürgyön is, ahol a megnövekedett baromfiállományból a község dolgozó parasztsága könnyen tudta teljesíteni begyűjtési kötelezettségét. Ez eredményezte, hogy Dunaszentgyörgy 1952-ben baromfiból ISA tojásból 112 százalékos eredményt ért el, de csak december hónap folyamán, a község dolgozó parasztsága 563 kiló hízott baromfit adott át szerződéses alapon a földművesszövetkezetnek. A begyűjtési állandó bizottság és az MNDSZ asszonyok kezdeményezésére Dunaszentgyörgyön már a múlt év utolsó napjaiban megkezdődöt az ezévi tojás, és baromfibegyűjtés. Hetenként kétszer begyűjtési napot tart az állandó bizottság, amelynek tagjai az MAJ>SZ asszonyokkal karöltve rendszeres házi agitációt folytatnak. Dunaszentgyörgyön január közepéig közel ezer kiló baromfit vitt a be, gyűjtőhelyre a dolgozó parasztság, s ezzel megközelítette negyedévi terv teljesítését. Január első két hetében jó eredmények születtek a tojásbegyűjtésben is, melyből mindenben dolgozó parasztok a földmíved szövetkezet átvevő helyére. ezdag tapasztalatokat szerzett a közalkalmazottak talnnmantisti huH/irorntinidio nél»í*i uatrrent.'Pü Három megye, Baranya, BonTbgyért Tolna közalkalmazottainak 20 kultúrcoportja vett vK.t a vasárnap megtartott pécsi kultúrverenyen, melyen Tolna megye 1.iizalkalmazottait öt együttes képviselte. A tolnamegyei csoportok közül legjobban a megyei bíróság színjátszói, valamint a megyei tinccs táncosai szerepeltek: A színjátszók a pécsi megyei bíróság együttese mögött a második helyen, a tánccsoport pedig, váraljai csillagtáncával az első helyen végzett. A tolna megyei együttesek gazdag tapasztalatokat szereztek a pécsi versenyen, elsősorban azt, hogy egyes művészeti szakágakban, mint a táncban és a miiszóló-énekben a falusi c.szporteklól kell tanulniuk, bár általában a színjátszók sem haladták túl a falusi együttesek ezt a vonalát A tolna megyei közalkalmazottak kultúrcsoportjai a pécsi verseny után most elhatározták, hogy szoros kapcsolatot teremtenek a legjobb faliui együttesekkel, többek között az országos hírű nárpicei és hazai csoportokkal.A szekszárdi megyei tanács tánccsoportja már fel is vette a fcu.i* csőimtől a bálái népi együttessel, amely vállalta, hogy a szekszárdi táncosokat megtanítja a bálái menyecsketáncra. A színjátszó csoportok a pécsi verseny tapasztalatai után áttérnek a rendszeres szakköri foglalkozásokra, mert úgy látták, hogy így sokkal eredményesebb munkát tudnak végezni. Jó efediBfigyek a begyűjtésben megyénk több községében Most, az új esztendő kezdetén tanácsainknak éber figyelemmel kell kísérni a begyűjtés ítéltetét, időjében gondoskodni kell arról, hogy a begyűjtési rendeletet minden dolgozó paraszt megismerje. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordttanak tanácsaink az álkiadóbizottságok és tömegszervezetek mozgósítására, valamint a külső aktívák bevonására. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol támaszkodtak az állandó bizottsági jogokra, tömegszervezetekre, ott eredményes volt a munka, ami megmutatkozik a begyűjtésben is. Ilyen községek: Tolna,löcs, Medina és sorolhatnánk még hasonló községeket is, ahol szép eredményeket értek el az 1952-es évi begyűjtésben. Dolgozó parasztságunk legtöbb községben ismeri a begyűjtési rendelet jelentőségét és ezért iparkodik máris teljesíteni 1953-as gazdasági évre szóló beadási kötelezettségét. Szép eredményeket értek el több község dolgozó parasztjai a baromfi- és tojásbeadásban. Tolna községben Potyondi Ferenc is holdas dolgozó paraszt félévi tojás-, baromfi-, tejbeadási kötelezettségét már 1953-ra teljesítette. Sárpilis községben Gúlái János 5 holdas dolgozó paraszt, félévi baromfi- és tojásbeadását 100 százalékban teljesítette. Sza hró községben Hagy Szabó József S holdas dolgozó paraszt az 1953-as évre 115 liter tejet, 800 darab tojást és 8 kg baromfit adott át a begyűjtő szerveknek. Nagyszokoly községben Müller Pál 7 holdas dolgozó paraszt, mint tanácselnök-elyettes mutat példát a község dolgozóinak. Tizenegy kg. baromfit adott át az 1953-as év beszolgáltatására, de nem maradt tőle Kamauf Levantin 11 holdas dolgozó paraszt, aki szintén 11 kg baromfit adott 1953-as évi beadási tervének a teljesítésére. Nagyszokoly községben példát mutat Szabó János 5 holdas dolgozó paraszt, aki az elmúlt évben 190 százalékra teljesítette a tej beadását, de emellett minden beadási kötelezettségének eleget tett. Ezek mellett a dolgozó parasztok mellett számos olyan volt még, aki már teljesítette az 1953-as év első, vagy második negyedéves tervének a baromfi-, tej- és lojdsboadási kötelezettségét-Tanácsainknák: fokozni kell dolgozó parasztságunk lendületét, és szervezni a versenyt, amelyek támogatást nyújtanak a begyűjtési terv teljesítésében Az 1953-as év új begyűjtési rendeletét ismertessék a dolgozó parasztsággal és szorgalmazzák az 1953-as évi begyűjtés mellett az elmúlt évben elmaradt cikkféleségeket is. Az egész évi begyűjtés sikerét döntően megszabja a kezdet megindulás. Ezt a kezdeti lendületet kell állandóan felszínen tartan és tovább fokozni tárnicsainknak. Az új begyűjtési törvény sikeres végrehajtása mellett párhuzamosan kell szorgalmazni az elmúlt év hátralékos begyűjtését is. Népszerűsíteni az új begyűjtési rendeletét, hogy dolgozó parasztságunk még jobban felismerje a beadás fontosságát és maradéktalanul eleget tegyen az állammal sbéres kötelezettségének.