Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

18&3 JANUAR 3« NAPLÓ A juhéi állami gazdaság fokozza eredményeit, hogy újra éli­zem tehessen K juh ©, állami gazdaság szép ered­ményeket ért­ el az élenjáró agro- és zootechnni­ka alkalmazásával.. Ez tette lehetővé, hogy szaporulati ter­vüket szarvasmarhánál 150. sertések­nél J.16,. lovaknál. Il­) százalékra tel­jesítettek, de túlteljesítették baromfi szapora in­­ti tervüket is. Tejtermelési tervüket 11!) százalékra teljesítették az 1932-es­­ évben. Csupán a hízlalási terv teljesítésénél mutatkozik lema­radása, mert a szállító vállalat nem f­.z.B­izot­­t le idejében a hizlalásh­oz a szarvasmarhákat. Nemcsak jószág­­tenyésztésben értek el szép eredmé­nyeket, h­anem a beadás terén is. Tfijbo'Jtlá'H t­­­vüket 142, dUai beadá­­sukat globálisan 142­ százalékra tel­­jesí­tették. Te­rveit felül 50 darab ser­tést adtak át a felvásárló vállalatnak. 1­em­aradás v­an a baromfiból és­ a ló­jáéból. • litert baromf­ibead­ásuka­t 41, tojásbeadásukat pedig csak 2­1 szá­zalékban teljesítették. ■ Bevezették a mesterséges borjú­nevelést. Igen komoly megtakarítást értek el tejten­eleftben,­­ a mesterséges bor­jún­evel­ésnél. Ez nagyban elősegítette a gazdaságot a tejtermelési és tejbe­­adási terv teljesítésében. Nagy gon­dot fordítanak az istálló tisztáin tartá­sára­, a tehenek ápolására, állandóan i­ikultunzzák az egyedi takarmányo­zást. Hat liter tejig minden tehén megkapja az­ alaptakarmányt és ezen felül már literenként 16 dkg tengeri dara, 10 dkg olajpogácsa, 15 dkg korpa és 5 gramm takarmányt. Al­kalmazzák a légymasszázású meleg­vizes tőgymosást, a takarmányozás­nál úlesztősítést alkalmaznak. Ezek mind nagyban segítik az eredmények fokozását. A fejest pontos időben há­romszor végzik az egész tehenészet­ben, reggel fél 5 órakor, délben fél 12-kor és este 5 órakor. .. S helyes technikai éjjel ásókkal tudták elérni, hogy a sáribeszy­ői ál­lam­i gazdaság versenykihívása nyo­mán 109.2­10 forint megtakarítást értek el. A gazdaságban már előre gondoskodnak az­ 1963-as gazdasági év eredményeinek fokozásáról. Előre­­látható­an 200 holdon vetnek sárga­répát cukorrépa sortávolságra, rávd­­­énként a korán lekerülő kalászosok­ra. Ezzel biztosítják a sertéseknél a szopós malacok, vitamin ellátását.. A sertéstenyésztés fokozásának érdeké­­ben bevezették a kézből történő pá­rosítást, irányított nevelést folytatnak és három csoportra osztják sertés­­állományukat. Első a tenyéssz-csoport, mely két részr­e osztódik, a tenyész­­anyai ét tenyészkan, második csoport az áruküldő, de hasonlóan a szarvas­­marháknál te csoportokra osztják fel az állományt és irányított nevelést folytatnak. A takarmányozás, beosz­tás jól van megszervezve, csupán az a hiba, hogy a dolgozók még nem lát­­ják a takarmány-takarékosság kérdé­sét és igen­ nagy előszeretettel etet­nek többet az előirt adagnál. A jószág­tenyésztés mellett igen nagy súlyt fektettek a növénytermesztésre és ott lí> alkalmazták az élenjáró ta­pasztalatokat. Alkalmazták az elmúlt évben és alkalmazni fogják az idei évben a­­­ keresztsoro­s vetést, a ku­korica pót-beporzását és négyzetes ültetését, csokrosítá­st kukoricánál és­ répánál, valamint heterezte kukoricát i‘s termeltek. Ennek eredményeképpen értek el magasabb termésátlagot, mint a környékbeli dolgozó parasz­tok. A növényápolási munkákat ide­jében végezték el az 1902-es évben, de nagy lemaradás­ van a mélyszán­tás terén. A lemaradás abból adódik, hogy a gépcsoport­­ szervezetlenül dol­gozik, kevés a traktoros, nem­ szer­vezték be traktorosoknak a hűket. A gépcsoport gyenge munkáját bizo­nyítja az is­ hogy a gépjavítás­ terén is nagy lemaradás van. A lemaradást, ami a mélyszántás­nál van, sürgősen ki kell javítani, mert ez lerontja a gazdaság jó ered­ményeit. A gazdaság vezetősége a dolgozókkal karöltve javítja ki azo­kat a hibákat, amik még fennáll­nak, hogy ugyanúgy, mint az­ elmúlt évben, elnyerhessék az élüzem címet. A lazaságokat, amelyek az eredmények mellett megmutatkoznak, az is előidéz­te, hogy a tavalyi eredmények nyo­mán e­lbizakodottá lettek és így lazu­lás következett be, elvitték a gazda­ságból az ólüzem zászlót. A szekszárdi M IÁV pályafenntartási dolgozók kiváló eredményeket értek el az első dekádban A szekszárdi MÁV pályáfélul tártá­én szakasz dolgozói az elmúlt­ évben­­ jól dolgoztak, éves tervüket már de­cember 21-én teljesítették. Ezt nagy­ban elősegítette Keresztes György előmunkás Vörös Csillag, brigádjának teljesítménye, állandóan 120 száza­lék fölött teljesítették tervüket. De ft. Baka József köm­űvesbrigád is jól végezte munkáját, hogy döntő terv­evünket­­ sikeresen tudják megvalósí­tani. .Az­ elmúlt év eredményeit nagyban segítették a dolgozók újításai. Anny­i évben 4 elfogadott újítás volt, me­lyek mind a termelés fokozását segí­tették. Kiváló újító Nagy Sándor la­katos, aki három újítással segítette a pályafenntartási dolgozók munká­ját.­­Az osztálymérnö­kségi vágány gépkocsi burkolása újításáért 200 fo­rint jutalmat kapott. Ez az újítás azért volt megfelelő, mert nyitott vas­úti járműveket hulladékanyagból be­burkolt. Ezzel biztosította, hogy a téli hónapokban is,közlekedésre al­kalmas legyen. De jó újítása volt Hal­mai Ferenc­­ főpályamesternek is, amely szintén a termelés fokozását segítette elő. Az anyagt­akarékosság terén is szü­lettek eredmények. Csabai János gépkocsivezető saját gépjárművén­­ ál 2002-es évben átlagos, 16 százalékos üzemanyag megtakarítást ért el. Ezzel az eredményével a Pécsi Igazgatóság területén­­ első helyezést ért el. A sza­kasz a Gazda-mozgalom terén is ért el eredményt: 2.000 forint értékben használt fel hulladékanyagot. A szekszárdi M­Á­V pályafenntartási szakasz dolgozói január hónap első dekádjában műszint-értekezleten tár­gyalták meg az 1353. évre szóló ha­talmas feladatokat. Itt a dolgozók felajánlást tettek az első negyedéves terv teljesítésének meggyorsítása ér­dekében. A Vörös Csillag brigád vál­lalta,­hogy a tavaszi futószabályzókat március 31-e helyett március 15-re be­fejezi. Az iparos brigád felajánlást tett, hogy a .­azarova-mozgalom ke­retén belül a szerszámok javítását február SS-a helyett február 1­5-re el­végzi. Halmai­ Ferenc pályamester­­vezető felajánlotta, hogy a felbontott terveket a dolgozókkal 10 naponként megtárgyalja, a dolgozók­­ javaslatait figyelem­be véve a téli időszakra te 120 százalékos feszített munkatervet dolgoznak ki. A szakasz dolgozói már az első de­kád elért eredményeiből is mutatják, hogy ebben az évben is szép ered­ményt fognak felmutatni a tervek, a vállalások tel­jesHcrében. .A Vörös Csillag brigád 125 százalékra, a sza­kasz átlagos teljesítménye pedig 123 százalékos volt az első dekádban. De versenyben vannak a Tolna-mezei pályamesteri szakasz dolgozóival, s ebben a dekádban ezen a téren ,s az első­ helyet foglalták el A dolgozók elhatározták, hogy eb­ben az évben fenntartási tervüket úgy valósítják meg, hogy a Koval­­jov-féle vágányszabályozási módszer­rel dolgoznak, amelynek sikeres al­kalmazásával nagyban emelni tudják tervük teljesítését. De az egyes moz­galmakat is alkalmazni fogják, m­ert tudják, hogy minden egyes kezdemé­nyezés, amit országosan használnak, nagyban segíti ötéves tervünk negye­dik esztendejének sikerét. üb,r 3 4 PÁRTÉLET HÍREI Az őcsényi pártszervezet lelkesen készült az új párttagsági könyvek kiosztására .4 pártszervezet helyiségét újra festettede és a pedagógusok, mint Molnár István elvtárs és a többiek segítségével feldíszítették, hogy b­nt­­sűségekben is még ünnepélyesebbé tegyék c nagyjelentőségű napot­ .A pártszervezet vezetősége és tagjai, Szabó Sándor párttitkár elvtárs vezetésével felosztották maguk között a pártszervezet tagjait, hogy megle­­lógatják őket, s így is elősegítik a párttagok west jelenését. Az oktatás­ban is jó eredményt értek el, mert a politikai iskola hallgatóinak száma 18-ról 2S-ra emelkedett. A­­ pártszervezet kezdemény­ezésér­e­ [UNK] a tanácsnál minden héten rendsze­resítették a sajtóvitákat, így tudjuk meg­valósí­tani, mint ahogy Szabó elvtárs mondotta, hogy a politik­ai mániáit így pillanatra sem szabná elválasztani a szakmai munkától. A bonyhát­i alapszervezet elsőéves káderképző tanfolyamáról, melyen a Bolsevik Párt Történetét tanulmányozzák, kaptunk levelet. Lő­­wy Ernő elvtárs, a szeminárium hallgatói nevében írja, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagából az új ötéves terv hatalmas jelentőségét vitatták meg. Különösen kiemeli Simon Sán­­dorné, Kolpek Lajosné elvtársit okés jó felkészülésükért. A tanulásért ho­zott áldozatvállalásáért példaképül Búzás Gáspár elvtársat állítja a hall­­gatók elé, aki nagy utat tesz meg az időjárásra való tekintet nélkül, hogy részt vehessen pontosan a foglalkozá­sokon. Különösen az olyanok számára, mint Sütő József­né elvtársiul, aki már három nappal előbb tudja, hogy a­ szeminárium ideje alatt a torka fóg fájni, pedi­g mint a járási kultúrotthon művészeti vezetője, munkáját csak­ az elmélet minél mélyebb elsajátításával tudja sikeresen megoldani csak­ így lehet jó harcosa kultúr­forradalmunknak. Hasonló kifogások miatt marad el Guzorán Gáspárné, Szász Ferenc, vagy Csanádi József­, né is Lengyelen is megtartották az új tagkönyveket kiosztó taggyűlést A megszervezés körül azonban voltak hiányosságok. Amint Takács István elvtárs­ a lengyel­ mezőgazdasági szakiskoláról írja levelében, ne­ki nem szóltak, s így új tagkönyvét még a mai napig sem kapta meg, mert visszavitték a járási pártbizott­ságra. Amint Csapó Gyula elnök elvtárs mondotta. — írja levelében Ta­kács elvtárs a taggyűlés ünnepélyesebbé tételében is többet tehetett volna a pártszervezet vezetősége. Különösen a bírálat és önbírálat szel­lemét kellett volna még jobban kiszélesíteni a beszámolóban. A középfokú és alapfokú oktatásnál is vannak hiányosságok, külö­nösen Szilágyi, Bab­éi és Pólyák elv­társaknak kell az oktatási munka si­keréért még komolyabb felvilágosító munkát végezni. Kérjük a Tatarozó Vállalatot, fejezze be a Paksi Téglagyárnál az építkezést Január 8-án tartottuk meg üzemi értekezletünket, ahol a dolgozók tet­­tek felajánlásokat. Megemlíthetem, hogy nálunk, a Paksi I. számú Tég­lagyárnál nehezen, tesznek a dolgo­­zók munkafelajánlást. Ennek ok­a, hogy az üzem területén kevés a szá­rítóhely. A Tatarozó Vállalat pedig nem iparkodik azon, hogy ezt az építést már befejezze, így a­­ dolgo­zók nagyobb selejttel dolgoznak, mert a nyersanyag több kézen megy át, míg a rendeltetési helyére kerül, amivel nagyban gátoljuk a népgaz­daság, tervünk sikerét és saját ke­reseti­,­­xet is csökkentjük. A dol­­oti­­i, nevében kérem az illetékes szerveket, hogy keressük meg a Ta­tarozó Vállalat hanyagságának okát, s az, megjavítva, a Tatarozó Vállalat a legsürgősebben fejezze be a még hátralévő munkákat. Ennek sikere­s megvalósításával, mi, a Paksi I. biA.­mú Téglagyár dolgozói is biztosítani tudjuk, hogy az 195á-as évben még szebb eredmén­yeket értünk el ter­vünk teljesítésében. Jelenleg a földregyoráé: munká­kat végezzük. Három brigádot alakí­tottunk, s versenyben végezzük a munkákat. A versenyszerződésben s­­­zögeztük hogy dekádonként ár-e­me­lik az elért eredményeket r Br­unk­-mkkal akajuk segítőni a Tolnamegyei Téglagyári Egyes­ülés mázai téglagyárával kötött verse­nyünk eredményét is és azon­ keresz­tül megvalósítani ötéves tervünk ne­­gyedig évére előirt, célkitűzéseit. •Jusinku G.vi­rg. Paks, I. sz. Téglagyár. El­mél­eti tanácsadás Hogyan tükrözi a modern kapitalizmus és szocializmus gazdasági alaptörvénye a két társadalmi rend alapvető különbségét Számtalan elvtársu­nk furdalt az Elm­életi Tanácsadáshoz, hogy tisz­­tázatlan­ elvi kérdéseire adjunk vá­laszt. E cikk melynek első része va­sárnapi számunkban jelent meg s am­elynek befejező részét holnapi , ta Aánbankban közöljük, világos képet «d a kapitalizmus politikai gazdaság­­fóliának tanulásához. Amíg a kapitalista termelés célja s maximális profit biztosítása és en­nek érdekében a kapitalista társa­­dalomban az ember alá van vetve a maximális profit megszerzése tör­vényének,­­ addig a szocializmus­ban a termelés célja nem a profit, hanem az ember a maga szükségle­teivel. A szocializmus gazdasági alaptör­vényét Sztálin elvtárs a kova­­ tezők­­­be­n­ fogalmazta meg: „Az egész tár­sadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális biztosítása a szocialista terme­lésnek a legfejlettebb technika alap­ján történő szüntelen növekedése és tökél­etesedése útján." Tehát: a maximális m­ofil biztosítása helyett­­ a­­ társadalom anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésé­nek biztosítása; a termelésnek fell­endüléstől válságig, válságtól fel­lendülésig tartó megszakításokkal végbemenő fejlődése helyett — a ter­melés szüntelen fejlődése; a techni­­ka fejlődésénél; periódiku- megsza­kadásai helyett, amelyek a társada­lom termelőerőinek elpusztításával járnak együtt — a termelés, szük­, leien tökéletesedése a legfejlettebb technikaa alapján.” (Sztálin: Idézett munkája 41—42 oldal.) A két gazdasági alaptörvényen ke­resztül láthatjuk a kapitalista és a szocialista termelés céljai közötti gyökeres elvi különbséget. Vizsgáljuk meg a cé­ok eléré­sének eszközei közötti különbsége­ket. A monopólkapitalizmus a maximá­lis profit biztosítása végett fokozza a kizsákmányolást elsősorban az adott ország lakossága többségének tönkretétele és nyomorba döntése útján. A modern kapita­lzius- gazdasági alaptörvényének hatása a munkás­osztály egyre fokozódó abszolút és relatív elnyomorodásához ve­zet.. Rend­szeresen süllyed a munkások és al­kalmazottak reálbére de rendszere­sen csökken a munkásosztály része­sedése is a nemzeti jövedelemből. így például Franciaországban és Olasz­országban a munkások reálbére 1952-ben a háború előttinek a­­ g fele. Angliában 20 százalékkal kevesebb a háború előttinél. Az Egyesült Álla­­mokban a villamosipari munká­sok szakszervezetének adatai sze­rint létfenntartási költségek az 1939. évihez képest csaknem meghárom­szorozódtak. Amíg Franciaországban a munkás, osztály a nemzeti jövedelemből 1947. évben kereken 40 százalékban része­sedett. 1952-ben már csak 29,5 százalékban Ugyanezen idő alatt a kapitalisták részesedése a nemzeti jövedelemből 34,5 százalékról 54 százalékra emelkedett. A munkásosztály egyre fokozódó elnyomorodását mutatja a tőkés or­szágokban egyre növekvő munka­­nélküliség, amelyet még a haditer­melés fokozása s­em tudott megállí­tani. 1952. októberében a rendelke­zésre álló hivatalos (tehát szépített) adatok­­ szerint is az USA-ban a tel­jes és részleges munkanélküliek szá­m­a 13 millió, Olaszországban több, mint 4 millió volt 6­ még a viszony­­lag kis Belgiumban se meghaladó.­ a 300 ezer főt Hivatalos ada­ ol, sze­rint 1952 első 7 hónapjában .A mun­kanélküliség 195!-tul­ viszonyítva Ausztriában 16.9 Belgiumban 30.2, Hollandiában 65, Svájcban 23.6, Ang­­liában 70.6 százalékkal emelkedett. Az amerikai monopoltőke a maxi­mális profit utáni hajszában tönkre­teszi a farmerek és a városi kispol­gárság óriási tömegeit. Az­ USA-ban a városi jelzálogadósságok összege 1945-ben nem egészen 28,millió dol­lár volt. 1950-re 61 millió dollárra emelkedett. A lakosságró­ beszedett közvetlen adók, az 1937—30. költ­s­ég­vetés- évhez viszonyítva..... még ha figyelembe vesszük is a valuta el­értéktelenedését,­­­ több mint tizen­kétszeresükre emelkedtek. Az egy főre eső adóterhek­­— az Egyesült Ál­­lamo­k Országos Ipari Kongresszusi Bizottságának jelentése szerint 22 százalékkal meghaladták a 11.­­log­­háború alatti csúcsot. Ezzel szemben a nemzeti jövede­lem a Szovjetunióban 1940-től 1951- ig H3 százalékkal növekedett. A mun­kások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme növekedésé­nek legfontosabb forrása, hogy a szovjet kormány 1947-től 1952-ig öt­ször szállította le az állami kiske­reskedelmi árakat. Ennek eredménye­ként az élelmiszerek és iparcikkek ára most átlag 50 százalékkal ala­csonyabb, mint volt 1947. negyedik negyedévben. A jelenlegi ötéves terv végére a munkások és alkalmazottak­­ reálbére további 35 százalékkal, míg a parasztok összes jöved­elme 40 százalékka­­ fog emelkedni. Amíg az úgynevezett­­ kulturált és civilizált1' Vynga! fellegváraiban, Franciaországban mindössze 36. Olasz­országban 32 főiskolai hallgató jut 10 ezer lakosra, addig a Szovjet­unióban, még­ a valaha elmaradt azerbajdzsáni köztársaságban is ez a szám 93. Amíg Magyarországon­ a Horthy-rendszer éveiben 10 ezer lakosra tíz egyetemi h­allga­­tó jutott, ma már nálunk ez a szám 51-re emelkedett, tehát megelőztük a nyugati országokat. Amíg Francia­­országban 1000, Hollandiában 1­160 lakosra jut egy orvos addig a Szov­jetunió nem is legfejlettebb köztár­saságaiban sokkal jobb az orvos el­­látottság, így az azerbajdzsáni köz­társaságban 490, az örmény Köztár­saságban 483 ,­ a Grúz SZSZK-ban 373 akos, gyógyít egy-egy orvos. A tőkés államoknak állandó prob­lémát okoz az emberfelesleg, meg akarnak szabadulni tőle. Nem egé­szen 200 évvel ezelőtt egy anglikán pap, Matthius azt, hirdette, hogy a társadalom képtellen olyan mérték­ben a fogyasztási javakat termelni, mint amilyen arányokban nő a világ lakosságának a­­ szám­a. Ezért az ,,is­teni gondviselés jótéteményének'' ne­vezte a járványokat, a háborúkat, melyek megszabadítják az emberisé­get a felesleges szaporodástól. Ma új Malthusok vannak, akik például az USA-ban komolyan foglalkoznak születés szabályozással, mi­egyéb gondolatokkal, miként enz­­­ne megakadályozni az emberiség »­• lckszámának növekedését. (Folytatjuk)

Next