Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-04 / 29. szám
MtóS FEBHLAH 4 NAPLÓ Ünnepélyes nagygyűlés keretében választották meg a járások küldötteit, az HSZT új megyei vezetőségét, választmányát és a Magyar-Szovjet Társaság második kongresszusának küldötteit Közel 90 dolgozó jött el, hogy résztvegyen ezen az ünnepségen. Ajándékokat is hoztak magukkal: a"pince* helyi szervezet egy MSZT jelvénynyel kivarrt, díszpárnát küldött, a gyönkiek két faforgácsból kifaragott bédtegalambot hoztak, a sárszentiőrinci úttörők pedáct env albumot kéamit a küldöttek egyhangú lelkesedéssel fogadtak el. Tesater elvtárs megnyitó szavaiban elmondotta, hogy a felszabadulás óta hatalmas segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Elküldte hozzánk iparrészeit, tudósait, sztahanovistáit, akik, gazdasági, politikai és kulturális téren, hatalmas segítséget adtak népünknek. Magyarországtról is mentek ki küldöttek a Szovjetunióba, akik saját szemükkel győződhettek meg a fejlett szovjet életről. A magyar-szovjet barátság hónapjában ismét jönnek küldöttek a Szovjetunióból. Fiífsos elvárs megyei titkár tieszemeléje A Magyar-Szovjet Társaság országos vezetősége határozatot hozott, hogy MSZT alapszervezeteink járási és megyei szervei alulról fölelé, egészen a?, országos vezetőségig válaszszák, megúj Msádtőiket. Az új veztőségválasztás azt cél szolgálja, hogy megjavítsuk a szervezet munkáját és még jobban elmélyítsük dolgozóinkban s szeretétól a Szovjeunió iránt. Farkas elvtársi ezután róla barátságról beszélt, amellyel a szovjet állam fennállása első napjaitól fordult a magyar nép felé. Békedekrétum, Szamuelli elvtársnak nyújtott közvetlen segítség, Rákosi elvtárs megmentéséért indított akció, Sztálin elvtárs közvetlen parancsa Budapest épségének megőrzéséért, s azóta pedig az a "rengeteg tapaszU- 1 átátadós mind-mind a szovjet nép testvéri segítő kezét bizonyítja. Megyénk területéről is több dolgozó paraszt járt személyesen a Szovjetunióban: Tamásiból Péti János, Kertész András Fadd községből. Ezek a dolgozók hazajővet elsőnek léptek be a .. tof itt élő szövetkezetbe és példájuk nyomán mindkét községben sok egyéni dolgozó pro^jfeszt választotta társasgazdálkodást. 1 Sztálin elvtársnak az SZKP XIX. kori giresszusa előtt megjelent műve ..A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban is megmutatja a kommunista társadalom* felépítésének alapját. A kongresszus is e mű alapján vitatta meg a Szovjetunió külső és belső helyzetének állását és, egyúttal megszabta "feladatait a békéért vívott harcban. A békeharc továbbvitelénél nekünk is szélesíteni kell az aktív békeharcosok számát és népünket a Szovjetunió iránti igaz szeretetre kell nevelni, mert a békeharc és a Szovjetunió iránti szeretet teljesen együvé tartozik A békevédelm egyik alapvető feladata, hogy pártunk és állartunk által elénk állított feladatokat végrehajtsuk,, Sokkal jobb minkét kellett volna végezni az MSZT szervezeteinek, mert bizony, lemaradások mutatkoznak ez őszi munkáik befejezésénél. Szervezeteink sokkal jobban készüljenek fel a tranzi munkák elvégzésének elősegítésére, vegyék figyelembe azt, hogy a tevet és a munkák időbeni befejezését legsikeresebben a fejlett szovjet ipari és mezőgazdaságii módszereik napján tudják elvégezni! Már az ősz folyamán sokhelyütt alkalmaztak a szovjet módszere.. A tamási Várdi Szikra tsz-ből, tavaly a tavaszi árpát keresztsorosan vetették, és így aratásnál 294 kg-mal több termett Holdanként. Hasonló volt a helyzet a györkönyi Béke tsz-nél* és a Hanszítettek, amibe a sok-ok sérszentlcrinci pajtás beleírta, hogy mit kaptak eddig a Szovjetuniótó, és hogy mennyire szeretik a szovjet népet. A magyar és szovjet Ilimnasz felemelő • akkordjaival kezdődött, meg az ünnepség, a Magyar-Szovjet Társaság megyei küldöttgyűlése. go.-pusztai Haladás tsz-ről, ahol a kukoricát négyzetesen vetették. s , hojdan,kén. 4—5 mázsával több kukorica termett. ■ Az I. kongresszus óta jelentik,an megerősödött az MSZT megyénk területén. Két éve őt; még csak 5—11 ezer tagja volt, ma már 17 ezer. Fokozottan kell dolgozni azért, hogy a mezőgazdasági szektorokban is megerősödjenek szervezeteink. El kell érni azt, hogy a 40—511 tagot számláló tsz-akben mindenütt legyen MSZT szervezet. Az elmúlt évben 1100 1203 kisgyülést tartoz ftunk megyénkben. A kügydések a napi kérdésekkel foglalakoztak, hiba csupán az, hogy nem konikiretizálták községükre vagy üzemükre a kisgyűlések anyagát. — Oroazpysia tanfolyam 40 Indult be. Dolgozóink felismerték ért orosz , nyelv jelentőségét és magéették,' hogy. az orosz szakkönyvsket . saját munkájukban 'nagyszerűen tudjuk hasznosítani. A' kuV.ú'rrdlunk-i terüleetén végzett munkát vizsgálva Farkas tavtárs megalapította, hogy bizony nagyon keveset tettek. A nagydorog... • MSZT kultúrcsoportja működik csak erőteljesen és Szeks grdón tartottak egy kultúrhetet, de arunk specrendezésében is sok hiba mutatkozott. Az egész szervezeti életet összefoglalva azt kell megállapítanunk, hogy, szervezeteink fejlődtek, megnőtt, a tekintélyük és vele együtti dolgozóink követelése is nagyobb ; szervezeteinkké . «aatóeg. Sokhelyan , a vezetóság választásokért szervezetén kívülálló dolgozók is részt vettek ami azt jelenti, hogy a dolgozók szervez&rünfet?i várják azt, hogy megismerhessék a Szovjetuniót. A titkári beszámoló után T&szí rtív társ felolvasta azokat az üdvözlő táviratokat, amelyeket különféle tömegszervezetek, MSZT alapszervezet,«k és tanácsok küldtek a küldőigyanató. A DISZ megyebizottság részéről két fiatal üdvözölte a küldőseket és virágot nyújtották át Farkas elvtársnak. A küldőnek felszíUlássi Szász József elvtárs, pálfai küldött elmondotta, hogy a járási gyűlésen 20 dolgozó beszervezését, vállalta. — Vállalásit már jócskán, túlleljentette, mert 50 tagot szervezett be, mellből 40 dolgozó paraszt. 'Most kultúr csoportot ala,kitört • mag ' amely március 6-án, Rákosi elvtárs születésnapján már be is mutatja műsorait. Cseke Ferenc elvtárs, Bolyházi Malom küldötte arról beszél, hogy üzemükben a Nazarovc- és Vorositmozgalmak bevezetésével lehetővé vált az, hogy zökkenőmentes legyen a termelés, lehetővé vált a tervek túlteljesítése ,és javul a minőség. — Szilágyi Ferrncné, ?. trage ici Petőf: tsz küldötte arról beszélt, hogy termelőszövetkezetekben mind a növénytermelés, mint pediig az állattenyésztás területén sikeresen alkalmazták a szovjet módszereket. A munkák gépesítése, a kérész,tlúfos vetés,, négyzetes vetés, a fejőgépek alkamazása, a háromszori fejé,- és i tőgyma,íszúzs sokkal nagyobb eredményekot hozott, mint ami akkor volt, amikor mág nem vezették be ezeket a fejlett módszereket. Pánczél Jilia zombai küldött felszólalásában elmondotta, hogy hetenként 5 kisgyűlést tartanak, amelyeken a tavaszi vetőmag beszerzésére, tisztítására és a szerszámok javítására mozgósítanak. Ezenkívül beszélt arról is, hogy az MSZT-tagok 70 százaléka politikai oktatásban vesz részt. Bakk Lajos a szekszárdi MOKÉP dolgozója hozzászólásában azt fejtegette, hogy a filatok is hatalmas segítséget nyújtanak a nagyüzemi gazdálkodás megfendeltetésére. Egy filmmel egybekötött, Szabad Föld Téli, Ente után alakult meg Köleseién is az elmúlt hetekben egy tszcs Nagy Ignác, Kajmád pusztai küldött elmondotta, hogy a mesterséges bérjúnevelés 200 darab botjánál 92 dór liter tej megtakarításít vonja maga után egyikben. — Egyben felajánlotta, hogy a II. kongresszus tiszteletére 100-a emeli a tagságuk ■ létszámát. Göndöcsi Ferencné v. megye, MNDSZ, képviselője arról beszélt, hogy a tömpcsszervezetek falun gyakorta versenyeznek egymással. Pedig ha összefognak és vállvetve küzdenek, sokkal nagyobb és jelentősebb eredményeket tudnak elérni. Demeter Sándor elvtársl az MSZT központ kiküldött« rövid Hozzászólásában" megállapította’, hogy az MSZT számszerűm igen "nagy mértékben gyarapodott. De javulás" mutatkozik munkájában is. Beszélt ezután arról, hogy a Magyar-Szovjet Barátsági Hírlap alatt aktiváltnak kel lenni az MJSZT szervezői: Írnok, jó felvilágosító, ismertető munkát IcoM végezni s az MSZT vezetői és aktívái ne csak hirdetői legyenek a hős szovjet példáknak. Kantun rlkalmazói kell,hogy legyenek. Kovács László elvtárs, a megyei pártbizottság képviselőit Rákosi elvtárs parlamenti becsődét idézte, ahol világosan meghatározta a feladatunkat: a gazdasági élet minden terén fokozni kell a termelékenységet. Ezt pedig csak a fejlett szovjet mezőgazdaság és ipari technika alkalmazásával érhetjük el. Ezután Farkas elvtárs, a régi vezetőség nevében lemondott. ’ Teszler elvtársi felkérte a jelölőbizottság elnökét,’ tegye meg javaslatát az új vezető régire. Vörös elvtárs a köve .Kereke; javasolja:, , elnök Teszler Ver.d.il. megveti tanács elnökheyefile e, titkár Farkas István, gazdasági forc és Gyűrűs Imre, kultúrpropagaf.fi«ía Gölöncsér Sándor aeyronómus, szervező Bodó István, a Kéményseprő Václala* vezetője, orosz, nye.v felelős Csele Lajos, a megyei tanács okléiért osztályának dolgozója, dokumen- lációs • felelős Bakit Lajos MOKÉP, szemlékető agftációa felelős G các György, Tolnai Napló Kterlóliivaló, értelmiség; felelős Nyéki József ugyei tanács, sajtófrtolő.-. Tamás Istvánná Ssza- ag. Ezután javaslatot tett az országos küldöttekre, akik megyénk MSZT szervezetül képviselik, majd az MSZT II. koegfesí-v.•ún. Következüket javasolta: Farkas István MSZT rpagve. titkár. Kovácss András MSZT paksi Járási titkár, ónody György újságír,és Gudu Gyű agyón,..! MSZT titkár. Fekete Margit dombóvári MÁV sztahánovlakiji. Fintor András,né dobd tszdr-tag, Rabéi Nándor bonyhádi , cipőgyári dolgozó, Keserű Lajos jó felsőnyék: tsvártag. Takács Mihály harci , tszcs tag. Az új vt./.órái részéről Gelencsér Sándor . váró köszönte meg a megtisztelő nvg.siratás és az új vezetőség nevében fogadalmat tett arra, hogy mdrikttjukat 'úgy fogjál: véte,ni hogy példarmkatóak tegyenek. Teszler elvve* zsróbe»ódévé! ért véget' a megyei küldöttgyrűlés. Tcs.«tereh-táró elmondotta, hogy ez az értekez e; sokat adott a tovább; munkához. Csupán ott mutatkozik hiba, hogy kellő módszerbeli útmutatást nem adott. Nem mondták el a küldöttek , hogyan érék el jó ‘ eredményeiket Az MSZT nem öncélú munkát végez, hanem népünk felemelkedését, javát, békéjét szolgálja .Igjűz-le be szavalt Az Inte:nachqiíié eiéneklcsáv.. ér*% véget az MSZT megyei küldötteinek nagygyűlése. Tesz.er elvtárs üdvozölifi a megjelentelet és javaslatot len a diszelnökségre’ Isméiet! színvonalunk emelését segíti elő az «GemzoéiÁs Ujjabb lázadás a szuezi angol kaiosiui táborokkal Kairo (TASZSZJ Az „Ál Mizp” c. egyiptomi lap tudósítója 4 .'Szuez'-' csatorna övezetéből feleuti, hogy az angol katonai' táborokban lévő, és hazaszállítás'u-kat követelő, Mauritiusszigetéről származó kuto;.ní. íNiúzádtál<, tü-takóz-ís-u.' lö-i.'b társuk birósék; elé állitás-a mién.. illiistiÉttí s .A KULÁK IGAZI ARCA• Hogyan zsákmányolja ki a kulák a dolgozókat? Az MDP Központi, Vojsetüsője Agitáción ts Propaganda osztályának kiadásában megjelent füzet ismertetését el pártunk paruaztpolitikájának részletes Megmagyarázásához, a kulák elleni ,fokozott harchoz kívánunk segrtséset nyújtani. A munkás-paraszt szövetség kérdéseiben a marxizmus-leninizmus egyik earkalaioef tanítása, hogy a munkásosztálynak a szocializmus építésében, nevezetesen a mezőgazdaság szocialista álszervezésének munkájában a dolgozó parasztsággal nem akármilyen szövetségre van szüksége, hanem olyan szövetségre, amely a parasztság kapitalista elemei, tehát ,a kizsákmányoló kulákság elleni harcon alapszik. A munkásosztály és a parasztság szüretségi csal; akkor lehet tartós, ha ugyanolyan kapitalista elemek elleni harcon alapszik, amelyeket a parasztság soraiban kitermel“ — tanítja Sztálin elvtár«. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének állandó erősítése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása, egyet jelent a szocializmus ádáz ellenségei, a kulákok elleni szívós, soha meg nem alkuvó, könyörtelen harccal. Pártunk falusi munkájának hármas, de egységes feladatát a lenini hármas jelszó szabja meg. ••Támaszkodj a szegényparasztoságra, építs tartós szövetséget a középparasztsággal, egy pillanatig se szüntesd meg a harcot a kulák ellen.' Ebből következiik, hogy a közép,parasztsággal való szövetség kiépitése is csak akkor lehet szilárd és tartós, ha ez a kulákiság politikai elszigetolóeérc, gazdasági hatalmának erőteljes korl’tozására , végső soron pedig mint kizsákmányoló osztálynak a felszámolására irányul és ennek a harcnak a vezető ereje, irányítója a burzsoázia elleni küzdelmekben megedzett, erős munkásosztály. A kulák — zsirásparaszt. Bár a parasztság különböző rétege; közt lélekszámban a kulákság a legkisebb, a muiliban ő bírta a lattárban a földek jelentős részét, mégpedig éppen a régióiké, zsíros, jó fekete földeket. A faluban a felvéget, a főutcát a nagygazdák gangos házai foglalták el. Persze a ganghoz rang is járult:a község- képviselőtestületben a döntő szó az övéké, a „jobb gazdáké" volt, úgysziláién a bírói bot is. A hegyközség, a Hangya-szövetkezet az ő szabad rablóindiszteriUetük volt: a hasosfazék mellett egyíUt ültek és osztozkodtak a helybéli uri birtokossak fő#.zoga!di‘óva!. intézővé; cs. a pappal. S az’már természetes, hogy a templomban az első pad őket illette meg,s a presbiteri egyházközségben a lelkek fele-tti uralomban is — övéké volt az első szó. A kulák mások munkájából, kizsákmányolás,ló, él. A kizsákmányollásznak nagyon sokféle, változatos módja van. Leggyakoribb az, hogy földjét túlnyomórésztéve# cselédekkel, harmadé*,kk a 1. rész ...aralókkal műi c.luti. A kulákok méz ma is többezer csői édes tartanak .Magyarországon. A kizsákmányolás tuili másik fő formája volt a Kuliban és r.Ug a félsz hadidé* óldul első néhány ■ óvjon is: az olcsó robotmunka. kulák, akinek.ok jószága volt. ••szívesen'' odaadta 'gaerejét az ig . rövel nem rendelkező törpebirtokosoknak, vagy újgazdáknak* megszántatta földjét, •megiókapázta kukoricáját, de borsos árat követelt fejében: ti—8 napi gyalogimunkát egy hold föld fo záruása. •ért• ímollott herekaszálást, ■ kazalozást , egyéb potyamunkát. Addig, amíg a népi demokráciák kormánya rendeletben nem kerTározta az igiterő kölcsönzéséért feszámítható munkadíjat míg a gépállomások olcsó traktormunkája sy t nmn zúzia az alias kizsákmányoási lehetőségét: a kulák robotmunkával valósággal gú*§ba kötötte, szinte örökös cselédjévé, rabszolgájává tette az igaerővel nem bíró, vagy kevés igaerővel rendezetező szegény parasztot. Azz igauzsora mellett kedvelt foglalkozása és gyors meggazdagodás; forrása volt a kukáiknak az uzsorakölcsön. Sok vidéken elterjedt uzsora ■ volt nr. ,sagy véka- búzáért egy zsá'e búza, azaz télvízi idején, vagy a rá- '■ vászi hónapokban megszorult nagy-v családit; munkásemberek, zsellérek úgy kaptak a kuldktól kölcsönbúcát, hogy egy ró« húza helyett újkor ' agy zsák búzát kellett visszaadniok, tehát kétszeresét, azaz százszázalékos uzsorakamatot kellett törleszteniök a lelketlen zsirosgazda részére. De nem vetette meg a kulák a gabona- és élelmiszerspekulációt sem. A háborúnak s a felszabadulás utáni inflációs helyzetnek a faluban a a kulákság volt a fő vámszedője. Nemcsak kegyetlenül megsarcolta a városi dolgozókat és a falusi szegénységet, hanem,, egyre-másra vásárólt lovat, felszerelést, földet, házat stb. Itó T-ben, az inflációs, gyors meggazdagodás eredményeként az ország tenyésziméh állományának több, mint egyhannada, ,a tenyészbika- é a tenyészkan-állománynak többi, mint a feje a kulákság kezén volt, amely mellesleg a zúgbikák, zúgcsődörők elszaporodásával, a fedeztetés, uzsoradíjak révén busáé különhaeznot biztosított, fűként ,a kisebb falvakban. A kulákság gyors megtolasodására jellemző, hogy 1 © I8 eive tik hónapjában Hajdú megyéiben 093 főid' adásvételi ügyből S08 esetben kulák volt a vevő. Baranya megyében 263 eset, hol 360-ban kulák volt a vásárló. Nyilvánvaló, hogy pártunk s munkásosztályunk ezt a folyamatot, a kulákság meggazdagodását a dolgozó parasztság hátrányára, tehát a falu kapitalista elemeinek gazdálkodását nem nézhette tétlenül, mert különben ez újból a dolgozó parasztság szó igasorba való visszazuhanását, a kulák igájába való hajtását eredményezte volna. Ahogy Rákosi elvtárs mondotta: ,,Ugyanazzal'a törvényszerűséggel, amellyel a nagy krumpli felül keríti, a kicsi alul, ha a zsákot ráz. ■suli, a dolgozó parasztság és kubikság közötti szabad versenyben feltétlenül a kidák győz és a dolgozó paraszt na rád alul." Nyilvánvaló, hogy pártunk s munkásosztályunk akikor, amikor az iparban a gyárak, bányák, bafnkok államosításával már teljes erővel építette a kizsákmányolástól mentes szabadúj életet, a szocializmust, nem törhette tovább a faluban a kizsákmányoló elemek féktelen garázdálkodását:égető szükség volt arra, hogy a falu szocialista átszervezésének elkezdése érdekében áttérjen a kuláks-ág gazdasági, politikai hatalminak erőteljes korlátozásira. Mttk.150 szkilyunk.nak szüksége volt erre az elhatározásra azért, „j..mert bent lehet irányt venni a szocializmus építésére a mezőgazdaságban anélkül, hogy ne vennénk Irányt. „ legnagyobb számú, tr’izdaságilag és politikailag legerősebb M zsákmányoló osztály elleni, követte esetes hetreru, amely a legfőbb ellenségként lép fel a szocializmus építésével szemben a mezőgazdaságban" — fogalmazta meg Gerő elvtár.A pártunk Központi Vezetőségének politikáját a külákség korlátozásával kapcsolatban. Mire vezetne, ha a kizsákmányoló kuláksággal szemben, nem lenne korlátozási politikánk? Arra vezetne, hogy a „nagy ital elnyúl; a kis halat“ könyörtelen kapitalista törvénye''alapján./a kulákok újra összevásárlnák a'kisparaszti földeket, visszaávitanák a vetőmag- essigauzsorát, ismét járomba kényszerítenék a'falusi szegénységet — újra a bajaparazsok ülnének a falu nyakára! Sztrájk a newyorki kikötőben Newyork (TASZSZ): Sajtójelen.'.c s% szerint amerikai vontató- ' ás uszályhajók háromezor ötszáz munkája február 1-én sztrájkot indított. A jó o-'ók béremelést követelnek. A sztrájk eldrántható lattomoly mértékben csökkent: a tüzel saéí látást és a gyorsan romló élpítttíszerek szállítását Newyorkba és megakadályozza a vottta tógőzösökét i 'éíigkivevő óceánjáról befutását ,a rev.yorki kikötőbe.