Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

VOXII­LHL­ Villa PROLETÁRJAI EGYESÜL­JETEK! A MAI SZAMBAN: A minisztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról. (2. o) — Az agitációs munka megjavítá­sával válhat az alsónyéki pártszervezet a község veze­tőjévé. (S. o.) — A szovjet film ünnepének bemutatói. (4. o.) — Felgyújtották az Olasz Kommunista Párt egyik t­erületi szervezetének helyiségét Rómában. (4.­o.) Jelentkezzünk minél többen ipari munkára! (4. o. ) A szekszárdi bölcsödében. (4. o.) AZ­ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁ­GÁ­NAK I.APJA X. ÉVFOLYAM, SI. SZÁMa 1.A 50 FILLÉR PÉNTEK. 1*53 FEBRI­A « V» Minden nap, minden műszakban teljesítsük a tervet Megyénk üzemeinek többsége sikerrel fejezte be 1952. évi terv­­teljesítését, s mindenben megfelelt a harmadik tervév­ szabta követel­ményeknek. „Biztosítanunk kell az ipari termelésben az átmenetet 1953-ra olymódon, hogy az ipari termelés — a tervnek megfelelő­en — 1953 januárjában és az ezt követő hónapokban, ez év ne­gyedik negyedéhez és decemberé­­hez képest is, minden területen, a szénbányászatban és a kohászat­ban is, egyenletesen tovább emel­kedjék" — jelölte meg az évzá­rást követő egyik fő feladatot Ge­rő Ernő elvtárs, a Központi Veze­tőség november 29-i ülésén mon­dott­ beszámolójában. Az új év első hónapjának eredményeiből megállapíthatjuk, hogy megyénk üzemeiben távolról sem valósí­tották meg ezt a feladatot. Az egyenletes termelés bizto­sítása nagyban segíti üzemeink tervteljesítését. Ehhez szükséges, hogy minden dolgozó minden per­cet és lehetőséget használjon ki a tervek megvalósítása érdekében. Be kell vezetni üzemeinkben, hogy a termelés állandóan emel­kedjék, ne pedig csökken­jék, mint az több üzemeinknél az év első napjaiban is megtörtént. A Dom­bóvári Kendergyárban például az egyéni tervek teljesítésében mu­tatkozott ehhez hasonló eset. A Szabó József és Szabó István DISZ fiatalok átlagos teljesítmé­nye elérte a 115 százalékot a múlt h­ónap elején, de a hónap vége felé pedig már volt olyan eset is, hogy 67, illetve 85 százalékra teljesítették tervüket. Pedig DISZ fiataljainknak példát kellene mu­tatni minden esetben a többi dol­gozók felé és elérni, hogy a ter­melés „rohambrigádja" legyenek. . üzemeink az elmúlt havi ter­vüket nem mindenhol teljesítet­ték Ennek oka, hogy a dolgozók és a vezetőség nem ragad meg minden lehetőt a termelés meg­javítása érdekében, s nem ipar­kodnak azon, hogy már az év ele­jén sikeresen valósítsák meg elő­irányzott tervüket. A Bonyhádi Cipőgyár január hónap első dé­kánját 102 százalékra teljesítette, míg a második dekád alatt csak 95 százalékos teljesítést ért el. A Tolnai Selyemgyár az első de­kád teljesítményét 86.5 százalék­ra, míg a másodikat csak 53.1 szá­zalékra teljesítette. így adódott elő a Tolnai Selyemgyárnál, hogy az utolsó dekád ideje alatt ro­­hammunkát kellett kifejteni, azért, hogy részletében valósítsák meg ötéves tervünk negyedik eszten­dejének első havi teljesítményét. Javulás mutatkozik ezen a téren a Bonyhádi Zománcgyárnál, ahol az első dekád teljesítménye 88­7 százalékos, míg a második dekád eredménye 100 százalékos volt. De azért itt is sokat kellett har­colni azért, hogy teljesíteni tud­ják január havi tervelőirányzatu­kat­üzemeink dolgozói megyénk területén majdnem teljes létszám­ban tettek felajánlást hazánk fel­­szabadulásának 8. évfordulója tiszteletére. Ezekben a vállalások­ban a fő hangsúly az első ne­gyedéves terv teljesítésére, vala­mint az anyagtakarékosságra és a minőségre történtek. Azonban a vállalások megtétele nem elég ahhoz, hogy ötéves tervünk ne­gyedik esztendejét sikeresen meg tudjuk valósítani. Ennek sikeres megvalósítása érdekében me­gyénk üzemei, valamint a veze­tők használjanak ki minden ed­dig félredobott módszereket és azokat alkalmazva vigyék siker­re napi, hónapi, negyedévi, végül éves tervük sikeres befejezését. A vállalások megtételénél me­gyénk üzemei átérezték a munka­­verseny jelentőségét, s minden dolgozó tudta, hogy nemcsak vál­lalni kell, hanem azt meg is kell valósítani, így azon igyekeztek, hogy lehetőleg olyan vállalások legyenek, ami meg is valósítható. Szép vállalásokat tettek a Bony­hádi Cipőgyár, a Dombóvári Ma­lom és a Dombóvári Vasútállomás dolgozói, akik arra tettek felaján­lásokat, hogy az 1953-as évben jó munkájukkal elérik, hogy az élüzem címet megkaphassák. De megyénk valamennyi üzemei a termelés fokozására, valamint a minőség megjavítására és az anyagtakarékosság kiszélesítésé­re tettek felajánlásokat. A tervek teljesítése mind bá­nyáinknál, mind egyéb üzemeink­nél nemc­sak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásban is feltét­lenül fontos. Megállapíthatjuk, hogy megyénk területén még ma is sokan azon vannak, hogy mi­nél többet termeljenek és ezáltal minél több keresetre tegyenek szert, s nem gondolnak arra, hogy rohammunkájukkal mennyire rom­lik a minőség az egyes áruk el­készítésénél. A Tolnai Textilgyár az elmúlt­ évben szép teljesítményt mutatott fel a tervek teljesítésé­ben, a minőség terén pedig csak 85 százalékos eredményt értek el De az idei évben már nagyobb gór­dot fordítanak a minőségre, mert tudják, hogy dolgozóink jobb és szebb ruhaellátása nagy­­ban érezteti hatását a fejlődés te­rén. De megyénk valyfttfe­nnyi üze­mel­ ígéretet tettek arra, hogy az idei évben a termelés fokozása mellett a minőség megjavítására is nagy gondot fordítanak. A termelést nagyban segíti az is, ha dolgozóink a párt- és kor­mányhatározatok tanulmányozásá­val és azok javaslatainak meg­valósításával végzik munkájukat. Minden egyes dolgozó feladata, hogy a párt- és kormányhatároza­tokat betartsa és annak alapján járjon el, mert ezzel nemcsak a saját életét segíti elő, de nagyban lendíti ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseinek sikeres megvaló­sítását is. De üzemi vezetőinknek is többet kell törődnie a termelés kérdésével. Járjanak többet a dolgozók között munka közben és ismertessék a dolgozókkal az el­ért eredményeiket, hogy azok lát­hassák, mennyire vannak lema­radva az egyes tervek megvalósí­tásában. Az újítások bevezetése is nagy­ban segíti a dolgozók munkáját, üzemeink törekedjenek arra, hogy újításokkal segítsék elő a tervek teljesítését, s akkor büszkén mondhatják el, hogy becsülettel megvalósítottuk a reánk háruló feladatokat. A Dombóvári Malom­nál ebben az évben már két újí­tási javaslatot küldtek a felsőbb szervek felé, amit a későbbiek folyamán alkalmazni is fognak. A termelési tervek naponként való teljesítése jövőnk, fejlődé­sünk,­­ egész dolgozó népünk alapvető érdeke. Ez az elkövet­kező napokban, hónapokban azt követeli minden ipari vezetőtől és minden ipari munkástól, hogy ki­ki a maga területén valósítsa meg ezt a követelményt. Ennek érde­kében elsősorban a vezetés szín­vonalát kell megjavítani, átgon­dolt, mélyreható intézkedésekkel gondoskodni a termelés megszer­vezéséről. A rendelkezésre álló szovjet tapasztalatok lehetővé te­szik, hogy építőiparunkban, tex­tiliparunkban a termelést nem napról-napra, hanem óráról-órára egyenletessé tegyük. Az egyenle­tes termelés nemcsak a tervek naponként való teljesítését sz ed­í­­ti elő, hanem az önköltségünk­ben is jótékony hatással jelentke­zik, ami által üzemeink nagyban javíthatják termelési színvonalu­kat • Sértésből és baromfi­ből túlteljesítette Tolnai megye janu­­ár havi tervét Tolna megye legtöbb községében a múlt év második felében megkezdő­dött az 1953-as évi begyűjtés, s szá­mos község már az újév első napjai­­ban jó eredményeket ért el januári havi terv teljesítésében. Az új begyűjtési rendelet megjele­nésekor a bátaszéki tanács azonnal megtárgyalta feladatait, m­ajd a be­gyűjtési állandóbizottság tagjai 4 kis­­gyűlést tartottak a községben, de pártnapon és népnevelő-értekezleten is ismertették a rendeletet. A község élenjáró dolgozó parasztjai körzetek­re osztották egymás között a falut s h­ázról-házra járva ismertették a dol­gozó parasztsággal az ezévi begyűj­tési tervet. A jó szervező munka jó eredményeket hozott Bátaszéken, mert a község majdnem mindenből túltel­jesítette január havi tervét. Sertésből 151, vágómarhából 146, baromfiból 103 százalékos ered­ményt értek el Bátaszék dolgozó parasztjai, tejből pedig megköze­lítették a 100 százalékot s egye­dül a tojásban mutatkozik le­maradás. MöZ­S községben a begyűjtési ál­landó bizottság tagjai fő kisgyűlésen ismertették a dolgozó parasztsággal­, az új be­gyűjt­ési rendel­etet s a falu leg­­job gazdái rendszeres háziagitációt is végeztek. Községük sértésből 100, vágómar­háb­ól 103, tejből 117, baromfiból pedig 107 százalékra teljesítette januári előirányzatát. A számos jól dolgozó tolnamegyei község mellett több olyan is van, a­hol rosszul, vagy egyáltalában nem­ szervezték meg az idei begyűjtést. .Májas és Kéty községekben a ta­nács­­ semmit nem tett az új be­gyűjtési rendelet ismertetéséért, nem szervezte a begyűjtés folyamatos mentét s ez­ a két köz­ség január végéig nem is teljesí­tett semmit ezévi begyűjtési köte­lezettségéből. A több rosszul teljesítő község elle­­nére is Tolna megye január havi ter­vét sertésből 101, baromfiból 152.4 százalékra teljesítette, míg vágómarha előirányzatának­­ 16,5 százalékra tett eleget. Lemaradás a tojásnál jelen­tős, melyből mindössze 10 százalékát teljesítették Tolna megye dolgozó pa­rasztjai január havi tervüknek. Előre a ISO százalékos teljesítményért! Kocka Sándor növénytermesztési briígádtar? versenykihívása A kanacsi ál­ami gazdaság bikác­si üzemegységében növénytermelő brigá­dunk már ,a téli idején jól felkészül a tavaszi munkára. Leltár szerint ve­szi át a területet. Mindenki felelős lesz egész évben a kiadott területért és szerszámokért, dólul tűztük ki, hogy a növénytermesztésben az eddi­ginél­­ sokkal magasabb termésátlagot éru­nk pl. A Központi Vezetőség no­­vem­ber 29-i útmutatása szerint harcot folytatunk a terméshozam növeléséért és küzdünk azért, hogy a legjobb nö­vénytermelési címet elnyerhessük. I­iért már a téli gépjavítások és szer­számok javításánál úgy készülünk fel, hogy minden szerszám biztosítva legyen a munkákhoz, hogy teljes len­dülettel kezdjük meg a tavaszi mun­kát. É­i személyesen ezért ígérem és megfogadom szeretett édesapánknak, Rákosi eltvársnak, hogy egész évben lét­­százalékos átlagteljesítményt érek el a növénytermesztésben, s ennek elérésére versenyre hívom ki a megye és az ország brigádtagjait. Bízok ab­ban, hogy versenykihívásomat minden brigádtag c.tapadja ’hszt-re folytat egész éven keresztül a lét­ százalék eléréséért, ami elősegítt a terv tel­jesítést, sőt túlteljesítést. Kocka Sándor kanacsi állami gazdaság lukácsi üzemegységének dolgozója. Kedden este megnyílt a szekszárdi képzőművészeti szabad­iskola Tolna megye jelenős kulturális intézménnyel gazdagodott ismét: kedden este ünnepélyes keretek között nyitották meg a szekszárdi kép­zőművészeti szabadiskolát, melynek a szekszárdi járási kultúrház bizto­sított helyiséget. A megnyitó alkalmából a szekszárdi Balogh Ádám múzeum kis képzőművészeti kiállítást rendezett a szabadiskola termében s a barátkozott közel 50 hallgató már a megnyitás napján megismer­kedhetett a magyar és külföldi képzőművészet több kiváló alkotásával. Vidóczy József, a megyei tanács népművelési osztálya nevében hangsúlyozta: „a szekszárdi szabadi­skola megnyitása azt bizonyítja, hogy a szocializmust­ építő Magyaror­szágnak­ mind több magas színvona­lon álló képzőművészre van szüksége. A múltban a magyar művészek­re a nyomor és a nélkülözés várt, ma pedig az ország minden részében egymás után nyílnak meg a képzőművészeti szabadiskolák és szakkörök. A szabadiskola előadói nevében Csernyi László mondott köszönetet a párt és a megyei tanács támogató­i déri, majd Balogh János a megyei pártbizottság nevében­ üdvözölte a szabadiskola hallgatóit. Felhívta, a hallgatók figyelmét, hogy tehetségüket állítsák a szocializmus építésének szolgálatába, alkotásaik tükrözzék a magyar dolgozó nép küzdelmeit, al­kotásait, eredményeit. Szekszárd város élenjáró tanácstag­jai vetőmagcsere mozgalmat indítottak Székárán A város élenjáró tanácstag­jai az őszi és a téli mezőgazdasági munkákban szép példát mutattak dol­gozó paraszttársaiknak és most vala­mennyien szorgalmasan készülnek a tavaszi munkákra. Ekéjüket, vetőgép­­gépü­ket és egyéb felszerelésüket már sokan kijavították és megkezdték a vetőmagvak tisztítását is. Hauszwecht Ferenc 7 holdas dolgozó paraszt, tanácstag már az ősszel ki­lenc olyan tár­sának végezte el a ve­tést, akik különféle oknál fogva ha­táridőre nem tudtak volna végezni a vetéssel. A tavaszi munkák maradék­talan teljesítése érdekéb­en az általa kezdeményezett vetőmagcsere mozga­lom keretében eddig három dolgozó paraszttársának adott tavaszi vetőma­got. Hauszwecht Ferenc olvasta a minisz­­tertanácsnak a tavaszi mezőgazdasági munkákra vonatkozó határozatát és ígérte: Valamennyi tavaszi munkát­­— alkalmazva az agrotechnika egy ré­szét — határidő előtt fogom elvégez­ni, mert tudom, hogy a tavalyi jó ter­mést, a kedvezőtlen időjárás ellenére nagyrészt a határidő előtt végzett tavaszi mu­n­kámnak köszönhetem. Szétszórd város dolgozó parasztjai Hauszwecht Ferenc kezdeményezésé­hez csatlakozva, vetőmagcsere moz­galmat indítottak. Akiknek valamely vetőmagból több van, mint ami a ve­téshez szükséges, átadják olyan dol­gozó paraszttársaiknak, akiknek nincs elegendő vetőmagjuk. Eddig hét tanácstag és számos dolgozó paraszt cserélte már el a mozgalom keretében a vetőmagot. Jó felvilágosító munkával harcol a sár­szent­lőrinci tanács a több termésért Úgy ismerik a paksi járásban, de megyénkben is Sárszentlőrinc köz­ség dolgozó parasztjait, hogy min­dig élenjárnak az állam iránti kö­telezettségük teljesítésében. Az 19­52-es gazdasági évben lelkesen harcoltak Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk valóraváltásáért. A já­rás egyik legjobb községe közé tar­tozik. A dolgozó parasztok tudják, hogy a jó hírnév arra kötelez, hogy még lelkesebben, odaadóbban dolgozóznak. A felszabadulás utá­ni időkben megtanulták, ha az ál­lamot erősítik és betartják az álla­mi fegyelmet, azzal maguk és csa­ládjuk további boldogulását helye­zik biztos alapokra. Amikor megjelent az 1953-as be­gyűjtési rendelet, kézről-kézre járt a Szabad Nép és a Tolnai Napló. Hangosabban szóltak a rádiók, hi­szen mindenki tudni akarta, hogy mit kíván tőle a haza, és ötéves tervünk. A tanács vezetői széles körben ismertették a dolgozókkal az új be­gyűjtési rendeletet. Toros Sándor, a község egyik fő dolgozója el­mond­ta: ha az idei évben nem lesz aszály, akkor nem kell félni attól,­­ hogy adósak maradjunk államunk­nak. Szép eredményt ért el a köz­ség a vetés és mélyszántás terén, mert mindkét munkát 100 száza­lékban teljesítették. A silózásnál lemaradás mutatkozik, mert az előirányzott 900 köbméter helyett csak 400 köbmétert silóztak. A köz­ség dolgozó parasztjai belátva azt, hogy állatállományunk átterelteté­­se nincs biztosítva, vállalták, hogy a jó idő beálltával azonnal lege­lőre hajtják állataikat. A tavaszi vetés előkészítő munkálatai nagy lendülettel folynak. Győri József, Teszás Károly, Vincze Flórián, Ács József dogozó parasztok nemcsak a tavaszi, vetés előkészítésében mu­tatnak jó pédá, hanem a begyűjtés és az őszi munkák elvégzése terén­ is. A pédamutató dogozó parasztok mellett vannak azonban olyanok is, mint Tamáska István, Miszlai­­ József, Gulyás József, Kasza Józ*­­­zsef kulákok, akik mindenből ki­­ akarják húzni magukat, de a tar­­­nács vezetősége éberen és bátran szembeszállva a kuláksággal, kö­ 4siette őket arra, hogy beadásukat és a munkák elvégzését minél előbb teljesítsék. . Szép eredmény mutatkozik a községben a propaganda munka te­rén, a községi tanács vezetősége lelkiismeretes felvilágosító munká­val segíti a dolgozó parasztságot, hogy szakmai és politikai tudásu­kat fejleszteni tudják, mert jövő évi gazdag termésünk azon múlik, hogy az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok hogyan sajátítják el a ma­gasabb termés döntő előfeltéte­leit, az élenjáró szovjet agrotech­nikát. '

Next