Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-17 / 40. szám

1M53 FEBRTTAK 17 N­A­P 1,03 A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói harcoljanak következetesebben a tervek teljesítéséért A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói az elmúlt évben sikeresen valósították meg tervüket,­ Jó­ munkájuknak meg is lett­ az erdménye: a cipőgyári üze­mek között folyó versenyben az ft - üzem II. címet, nyerték el. Az elmút­ év hatalmas eredményeit úgy tudták elérni, hogy az üzemvezetőség jól szervezte meg a­­ munkákat, alku­l­mazták mindazt, ami a termelés meg­javítására történt. Az idei évb­en is igyekeztek a dol­gozók jó munkát kifejteni .Már az év első napjaiban kiváló­ eredménye­ket értek el. A futószalagon dolgo­zók teljesítették tervüket, mert tud­ták, ha az­ év első napjaiban, első hónapjában sikerre viszik a terme­lést, akkor már folyamatosan tudnak a­­ tavalyinál még szebb eredménye­ket felmutatni. Január havi tervü­ket azonban még­sem teljesítették 100 százalékra, csak 99,4 százalékot értek­­ el. "Ennek oka, hogy az üzem­ben 40 dolgozó állandóan betegállo­mány­ban volt, s­ így a tartalék üzem­rész­ dolgozóit­­ a futószalagokba kel­­lett beállítani De ezt a lemaradást a február hónap folyamán pótolják, •s így az­ április 4 tiszteletére tett fel­ajánlása­ikat is­­ dk ■ [UNK] résen valósítják meg. 1 minőségi terén jut utas mutatkozik. 05 százalékos elsőosztályú árut gyám­lőttek. Az­ üzemben béralaptól lép,és nem volt. Az önköltségi csökkentés U­ [UNK] ren némi visszaesés mutatkozik, amit szintén sürgősen meg kell javítani az üzemben. A kör dolgozói az el­múlt hónapban szép eredményt ér­tek el Az alja I. kör dolgozói janu­ár havi tervüket 102,2 százalékra, a minőséget­­ pedig 95,9 százalékra tel­jesítették Az alja II. kör dolgozói már nem­ értek el ilyen­ szép ered­ményt: havi tervüket 101.2 százalék­ra, a minőség terén pedig 95.3 száza­lékot értek el Az üzemben több dolgozó van, mint Landher Mária, ak­i jelenleg augusztus 15-i tervén dolgozik, Sző­ke Jánosné szintén augusztus 15-i tervét teljesíti. Horváth Miklós má­jus­­ 22*1 terven, Altfáter Mihály pe­dig május­­i tervén dolgozik. Ezek a dolgozók tudják­, hogy­ érdemes dol­gozni, mert ezzel nemcsak­ a üzem­terv telj­e­­ i­tését segítik be, de saját m­ag­uk életszínvonalát is emelik. A brigádok között folyó versenyben az etniki­i hónapban a csákozó Vörös Csillag brigád jár elül 129 százal­é­­k­os teljesítésével. Második a szabá­­azáti Szabadság brigád, mely 126 szá­­zalékra, harmadik a t­űződő Béke-bri­gádja mely január havi tervét 123 százalékra teljesítette. . Az üzemben egyetlen brigád vám mely­ nem tudta teljesíteni tervét. A tervek teljesítését nagyban se­­gítik­ az üzem kommunistái és DISZ- fiataljai, akik megállják helyüket a többi dolgozó mellett és példamuta­tásukkal járnak elől. Ambrusits­­ Mi­hály prcvi­kkoló is kommunistához méltóan végzi, munkáját jelvényes sztahanovista. De nemcsak a term­­­l­ésben, hanem egyéb munkákban is igyekszik megállni helyét. Nemes Gyula elvtárs is igyekszik a terme­lésben, de más munkákban is példát mutatni a többi dolgozó társa felé. A DISZ-fiatalok közül Hesz Adám jelvényen sztahanovista jár elöl jó példával. Állandóan 12, 1 százalék felett teljesíti tervét. De több ilyen fiatal van az üzemben, akik mind igyekeznek példát mutatni a hanyagul dolgozók felé.­­ Mindezek mellett az eredmények mellett az­onban vannak hiányossá­gok is az üzem területén. Egyik fő hiba, hogy a dolgozók érdeklődése nem nagy. Nem érzik magukénak az üzemet, úgy dolgoznak, mintha még mindig a gyárosnak a malátát­­ haj­tanák a profit kibővítése érdekében." A dolgozók nem adnak be javaslato­kig nem­­ járna... • el értekezletekre, i gyűlésekre és igyekeznek a becsüi­­­’­letes dolgozókat is félrevezetni. Ilye­­n­nek például Schwarcz Lajosné, Kin­cses József, Kiss Ferenc és íg­y 'to­vább ■ ■ [UNK] ' Az oktatás terén is lunxhulás van. ' 1 Több dolgozó van az üzemben, akik­­ még m­a sem érezték át­­ az oktatás jelentőségét, nem gondolnak arra, hogy a múltban erre még gondolni sem lehetett volna, ma pedig álla­munk biztosítja a továbbképzést min­­yen dolgozó számára. Tamás Éva, Elsinger Anna, Vékonyi Erzsébet és Stól Ete is ezek közé tartoznak, pe­dig az oktatás nagy segítségükre len­ne munkájuk közben. Hiba az­ is az üzemben, hogy egye­sek - amikor a felajánlások voltak - kigúnyolják azokat a becsületes dolgozókat, akik szocialista kötele­zettségvállalásokat tesznek a terme­lés fokozása érdekében, ilyen pél­dául Galambos Albert rámázó, aki saját, maga nem érzi­­ hazafias köte­lességének a vállalási, s emellett, a­­becsületes dolgozókat, mint például Hegedűs István gépkal­apid ót, akarja kigúnyolni ezen a téren. A vezető­ség igyekezzen az ilyen és hasonló dolgozókat a legsürgősebben eltávo­lítani üzemükbe, vagy méltó bünte­tésben részesíteni, m­;r­ csak így le­het igazán megjavítani az üzemben a munkafegyelmet és ezen keresztül si­kerre vinni az 1953-as tervevünk e­só negyedévének mielőbbi megvalósí­tását. i V Paksi Lrt. Téglagyár dolgozói nagyobb tromfot fordítsanak a balesetek elkerülésére ! A vezetős­ég i­smertetné a dolgozók - s ha: a balesetek e­kerü­lsének fon­to­s­­ szempontjait, hogy ezzel elérhessék , üzemükben a baleset nélkül való fo­lyamatos termelés!. Ne­m lehet­­ azt megengedni a téglagyár dolgozóinál, hogy a«yon dolgozók a nemtörődöm ! «cégükkel úgy járjanak, mint Tiber­­. Ing Ferenc, aki a Jaüinka-brigádban­­ do­gozott. Kellő igyelmez­tetés és ok­tatás ellenére nem törődött munkája­­i közben a baleset el­kertUésére. Így­­ adódott elő az, hogy falazn-. köz­ben leesett és *ú­vos zúzódást szen­­­­vedet. L­egyen ez minden szaktár­.­nak egy­­szer és mindenkorra figyelmeztető­­ példa, s kérjük az üzem vezetőségét,­­ hogy erre a­ fontos kérdésre több fi­­­­gyelmet fordítson, hogy ezáltal ilyen,­­ vagy ehhez hasonló eset ne fordulhas­­­­son elő. Hasson oda a­ vezetőség, hogy a dolgozóknak­­ minden védőesz­köz biztosítva legyen, s aki ezek után­ sem tesz eleget a törvényes rendelke­zéseknek, a balesetelhárítással kap­csolatban, úgy azt haladéktalanul váltsák le munkahelyéről. Nem enged­hető meg az, hogy olyan ember dol­gozzon ennél a munkánál, aki nem állja megállni a helyét. A vezetőség igyekezzen megmagyarázni minden egyes dolgozónak, hogy a szükséges véde­­­zereket vegyék igénybe, mert csak így tudjuk megvalósítani ötéves tervünk negyedik évének hatalmas célkitűzéseit. A vezetőségnek még fel­adata, hogy ellenőrizze a­ dolgozókat munkájuk közben, mert csak ezzel lehet üzemünkben a balesetet a leg­rövidebb időn belü­­l kiküszöbölni. •Josinka György a Paksi I. sz.: Téglagyár do­lgozója. A norvég kü­l­ügy­miniszter elutasíotta­­ Norvégiának az „európai védell­i közösségben” való részvételét Ml­. A .Kl­.V­ oslói jelenésében Miüla „DPA" ím­ a norvég. kü úgy­közli,hogy Lange norvég k­ülü­gy in­i­m­­i­n­iszter leszögezi [UNK]: „Norvégiaserji­ui­ sztár kijeöntette a íftortívgban: mi­féle nemzeek feletti jellegű közös Norvégia, nem­­ vesz részt az úgy neve­európai védelmi­­ rendszerben nem­zete­urópa védelmi tüzü*­ségben­ vesz részt­.41 ­csoportgyűlés a dunaszmtg völgyi Szabadság Iszcs-ben .. A vihar, akkor kezdő­dött, amikor az álmos be­­­számoló ultin valaki az ah a szabályt emlegette. Mai, hogy a­­ csoport fupetüxége nem gondoskodott arról, hogy a ingok­­ hagyja­nak kint több földet, nihnl a háztáji 800—1200 négy­­­szögöl. Akadtak, akik ,,Okosak" voltak es másról kezdtek beszélni­, mint Bö­rtönét amikor a­ bor árát kérdezték töle. Ezek rsak félluagon.- mondogattál:.­­.nincs henger, gondoskod­jon rj, vezetőség kenyér­ről, mert anélkül nem le­het dolgozni". Mások szórt!, — éppen m­ások, akikről "I. „mese" szólt — hangosabban kezdtek be­­szélni arról, hogy a cso­port nem gondoskodott a csoport­tagok megfelelő ré­szesedéséről. „K­érrs­ n­­e>• védelem" — hangot főt­ték. De hogy a lényegre tér­­iünk, a dunaszen­tgy­örgyi Szabadság tcrmelőcsoport gyűlésen arról volt szó, hogyan fogjanak hozzá a ínra.' A him­ki’ előkészíti, véhez. ■ Erről kellett ed­­io beszélni Jlajpi V. elvtársnak,­ a csoport elnökének is. De nem erről beszélt, h­anem­ in­kább arról, hogy tavaly ■Szilgai jó eredményeket érted,­ pl. Kem­ rajta midi, hogy a továbbiakban Hi­ntán nem visszafelé ka­csínt­gat­ták, hanem marsról is szót esett. És man is ke­vés szó. Mindjárt az első felszó­laló arról kezdett beszélni, hogy baj van az állatok­kal. Mégpedig az a baj, hogy eifni kinn­­. De Idd, bit, mert ,­akarmány nincs, a silót rossz­ul készítették el, megrohadt­­ benne a ta­karmány. A' kórót most rágjál,­' az atár vsat­ la’i lésre lesz jó. De baj­­ van az állatok gondozásával­­ i s, m­egü­dvösedett, a bika, megdöglött egy üsző. igy nem lehet tovább gazdál­kodni! ■ i l/unguskodók egy !;l­­esd halkabbak lettel­, de ezután éj tröv;! motul'ti];: •dia h­sz ki nyár dolgo­zunk, ha nem­ írsz­, nem­ •dolgozunkEkkor történt az, hogy­­ valakinek eszébe jutott az a'ap­szabály, meg az, hogy i't lehet miami­iért- gyökere, a. hibánál:. Ki­ is mond'a: a baj, hogy sok a szidó a csopor­ton. kiviXL. Kecskemét; tár vsának is 1000 öl, Darva1 U Sándor bácsinál­ is 1000 öl, l­idy bácsinak meg az 1000 öl szőlő mellen 2.Ü hold szántója is van. Olyan ,mint a kotla ki­súg." Csendesebb lett a terem­, csak Horváth Sándor bá­­csi, aki a t.i hektón ter­méséből felbujtott néhány pohárral a gyűlés előtt. Innigoskodott: „A szőlőt nem adom!" Ili• hangját túlkiabálták azok:, akik a csoport fejlődését akar­­' • /• A v'ze­tség munkájá­ról folyt ezii.áll a vita. Egyhangúlag­ elfogadtál,­­Haj­ iás elvtárs lemondá­sál s egyik­rbüen mne­gvá­­ln: Jut­áé Hartmann elv­­társát elnöknek, aki most végezte el </­ -i hónapos < N­ u' i n­geszt­esi hm folya­mot. S hogy jó cserét esi­­ráfiak azt ott helybt it be­­igazoltak az események. I j könyvelői válási "Ital, es mindjárt szóba került a tavaszi munka előkészitése is. De szóbaLer­Ui a mt­u­ Ircszervezetek meg szilárd i ■ lásip meg a terület kiosz­tása­ egyénekre, az egyéni ■ H-lelósség l:i/eUesitési ér­ir,',e'jen. Ott heluln-H rag. Jut Uroifi'd: a fi-ládátokul, je az á'forrósodott terem­ben II.' gin dali a versengés. Röpködtek a zsám­ok, „vál­­l'.r'o­m ét tyijtj mind'-nemi/ség elérését", ,,én < 100-at", ..akkor cm 420-at". Az dl­­ialtenyésztők versengésébe muntán beleszóltál,* g nö­vény, em­esitök is és el­futó­.'-uk a 350 millik'i egy­­ségig. Senki sem­ maradt ki a ve­renyből, s a végén (lka,iáfóztál­, hogy verseny­re hívjál; a gór jeni. S­­őrös kap termelőszövetkezet tag­jait. Hartmannn elv­társ p­edig ki­jegyezte a füzetbe: „Rendezni a kintlevő föld­területek ügyét, befejezni US őszi mélyszántást, bi­­z '-ott,súgót szervezni a tava­­szi vetés előkészítésére, ille­g aUupHcuv­ a takarmány normái, hogy biztosit­­va le­gyen a csoport áslatáb­a­­n. a nyúltak átteleltetése." Mi meg annyit teszünk lekhez a fel­jegyzései,­, bel: Uurjmann. elvtársi harcoljon a munkafr gye­­’ ni m­egszilárdi ásóért, ne ■nyelje, hogy egyik-másik csoport’-ag helyett napszá­mos dolgozzon, alkalma­­sn a n unkargyst g levonást, ’íárósi Ibiyi pedig még any­agit: mégis vsak meg hol­­len­­in:'-ni azt a ny/ílt éri körb­eféx'. október -legte, kilng, hogy kiderül be'őle, miért nem kapták meg többen, a föllhíradé­­kot, meg 'a részesedést. íso—lő) A tolnai elsőéves i<áderképző tanfolgas­t eredményei és hiányosságai Tanfolyamunkat az­­ elmúlt év no­vemberben kezdtük meg, Komáromi elvtárs községi párttitkár és Tóth Anna elvtársnő, a­ járási pártbizott­ság előadójának segítségével. A tan­folyam lemorzsolódással kezdődött. Sok elvtárs nem tartot­t érdemesnek, hogy megjelenjen. Meg kell azonban említeni, hogy akik megjelentek a második előadáson, illetve szeminá­riumon és megfelelő jegyzetet készí­tettek, jól megértették, az anyagot és hozzászólásaikkal tisztázták az elvi kérdéseket. A szeminárium létszáma a második előadástól kezdve meg­tartotta a 14-es­ létszámlát,­­és a hall­gatók fokozatosan fejlődtek.. Átvettük az SZKP XIX. kongres­­­szusa anyagát, melyhez kezdetben nem a legjobb felkészültséggel lát­tunk neki. Ezért felelősek vagyunk mi hallgatók, de felelősek a szeminá­rium vezetői is. Ugyanis a kongres­­­­­szus anyagának első részéből kap­tunk előadást és a­ végén Esküdt elv­­társ tartott előadást a Szervezeti Sza­bályzatról. Az előadás után szeminá­­rium­i volt,­­melyen dicséretet kaptak a hallgatók jó felkész­ült­s­égükért. Gondolom, ha több előadást kaptunk volna a közbeeső szemináriumokon, még­ jobb eredménnyel tárgyaltuk volna ezt a nagyjelentőségű­ anyagot.­­Nem feledkeztünk meg a hallgatók hiányosságairól sem. Előfordult­­ olyan eseti is, amikor egy-eg­y szemináriu­mon csupán 4—3-en jelentünk meg. Ezt a súlyos­ mulasztást már a tan­folyam kezdetekor felvetettem és most a sajtón keresztül is felhívom a hallgatók figyelmét arra, hogy egy kommunista a vállalt kő, élességeit mindig becsületesen teljesíti. Pártunk és kormányzatunk biztosította ré­szünkre a tanulást, az elméleti fejlő­dést, — amelynek hasznát­ minden munkánkban tapasztaljuk — feltétle­nül kell, hogy legyen bennünk an­­­nyi öntudat, hogy a szemináriumokon pontosan és jól felkészülve jelenjünk meg. A fentieken kívül nagy hiányos­ságnak mondható még az is, hogy a­­ hallgatók késnek, gyakran egy órát, másfél órát is. Ez zavarja a foglal­kozást és a későn jövő elmarad a már letárgyalt anyaggal. Nem beszélve ar­ról, hogy gyakran emiatt kezdődik későn a foglalkozás és húzódik el a késői órákig. A tanfolyam hallgatói egy-egy­ vál­lalatnak, vagy szövetkezetnek dolgo­zói­, valamennyien tettünk vállalást Rákosi elvtárs születésnapjára és fel­­szabadulásunk évfordulójára. Vállal­tuk, hogy munkánkat megjavítjuk, eredményeinket megsokszorozzuk,­­hiá­nyosságainkat kiküszöböljük. Mint a tanfolyam hallgatói vállaljuk azt is, hogy kommunista becsülettel járunk a foglalkozásokra, előadásokra, szor­galmasan jegyzetelünk és minden esetben becsületesen felkészülünk, hogy emeljük­ a tanfolyam színvona­lát. Tesszük ezt­ azért is,mert ezzel magunknak és államunknak még na­gyobb hasznára tudunk válni. Kürti Károly 1. éves Párttörténet kon­ferencia hallgató, Tolius LEVELEZŐNK ÍRJA: Miért nem küldenek a járási pártbizottság nőket a bonyhádi pártiskolára? Jelenleg a bonyhádi egyhónapos pártiskolán vagyok. Örömmel tanu­lunk itt az iskolán, s ezt a pártunk adta lehetőséget alaposan ki is hasz­náljuk. A múlt rendszerben be sem tehettük­ volna a lábunkat ebbe a kastélyba nekünk csak az elnyomás jutott osztályrészül, ma azonban a dolgozók és gyermekeik­ tanulhatnak itt.' . ...... . '. Itt még jobban elmélyül bennünk, hogy további jó munkánk végzésé­vel feltétlenül szükséges a m­arxista­­leninista elmélet elsajátítása. Ne­­künk, kommunistáknak­­ kell példá­val elöljárói mind a termelésben, mind az’ e­mélet elsajátításában, hogy ha hazamegyünk, az iskolából, tovább tudjuk a szemináriumok hall­gatóit képezni .Tudatában vagyunk annak, hogy mil­yen nagy jelentőségű feladatok előtt állunk a tavaszi munkák vég­­rehajtásá­ban. Ha jól elsajátítjuk a marxista-leninista elméletet, mun­kánk­ megjavul s ezzel előbbre vis­* szük a szocializmus építését, terme­lőszövetkezeti csoportjaink megerő­sítését. Bírálatot kell azonban gyakorolnom a járási pártbizottságok felé, hogy az elvtársnőket nem küldik el párt­­iskolára. Egyedül vagyok női hallga­tó kérdezem én azt, hogy hol van itt az egyenjogúság? Pártunk és kor­mányunk pedig ezt biztosítja szá­munkra, s nekünk se ugyanolyan har­cosan kell küzdeni országunk felvi­rágoztatásáért mint a férfiaknak. Éppen ezért hassanak oda a járá­si pártbizottságok, hogy a követke­ző tanfolyamon több elvtársnő vegye ki részét a tanulásból. Kasza Luca hallgató, Bonyhéd. Beszámoló egy konferenciáról Szeretnék beszámolni arról, hogyan tanul a mi politikai iskolánk­ kollek­tívája Tekintettel arra, hogy a­ kol­­lektíva tagjai a legkülönbözőbb fog­lalkozási ágakhoz tartoznak és fontos gazdasági pozíciókat töltenek be. — Igen fontos, hogy elsajátítsuk­ az el­méletet és azt a gyakorlatban tudják alkalmazni. Mégis vannakk közöttünk olyanok, akik nem így gondolkoznak. Fel­mer elvtárs, aki ugyan tanít a trak­toros iskolán, de ő maga többször hiányzik a konferenciáról,­ s ha ott is van, jobban felkészülhetne. Kurcz elvtársnő például a komolyabb ta­nul­ástól megijedve, alsóbb fokú ok­tatásra tért vissza. " A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát ta­nulmányozzuk melyettk tanulságait minden­­ elvtárs gyakorlatban is hasz­­nosíthatja. A konferencia­ mai anya­ga a­ párt, és annak módosított szer­vezeti szabályzata. Berkovics elvtárs, a konferenciavezető kérdése­ után megindulnak a hozzászólások.­ Óvári elvtárs kifejtette, hogy m­in­t volt­ szükség a Szovjetunióban a pártnak új szervezeti szabályzatra, valamint beszólt az új szervezeti szabályzat nem­ze­tk­­­öz­i­­ jelentőségéről. Nagy Béla elvtárs a demokratikus centralizmus lényegéről és a pártta­gok fokozott l­nelességein beszélt az új szervezet; szabályzati kapcsán. Varsányi Vilmos annál a kérdésnél, hogy ki a kizsákmányoló, „melléfo­gott.“ Több elvtárs rögtön ki is ja­vította. Elmondották,­ hogy olyan esetekben, amikor valaki úgy ér el magas teljesítményszázalékot, hogy a melléje beosztott segédmunkások mu­nkáját is elszámolja, ez nem ki­­zsákmányolás, hanem­ közönséges csalás. Vannak közöttünk olyanok is, mint Nagy László elvtárs­, aki csak­­ felszó­lításra volt hajlandó, bekapcsolódni a vitába. Meglátszott­ Szabó Béla elv­­­társon is, hogy ritkán jár a konfe­renciára, mert a párt nevének meg­határozásánál csak Berkovics elvtárs újabb kisegítő kérdéseivel tudott megfelelő feleletet adni. A konferencia értékelésénél­ egy­másután mondták <■’, az elvtársak, hogy ki mit tanult s különösen mit jegyzett meg az anyagból. Péterbenc*1 elvtárs például elmondotta, hogy :a bírálat és önbírálat fegyverét a kö­vetkezőkben máské­ppen fogja hasz­­­­nálni. Valamennyien megállapítot­tuk, hogy az anyag tanulmányozása során erősebbek­ lettünk, gyakorlat­­iag még jobban fel tudjuk haszná­­ni a tanultakat munkaterületünkön. . Komoly javaslatot is fogadott el kobrktívánk Árpá­si Ferenc elvtárssal­apcsolatban. Többszöri ügyesm­ezíe­­­tés dacára sem járt el a konferenciá­va, s ezért Árpás­ elvtársat a konft­­­­­enciáról­­ kizárták. Befejezésül Bel­­­uv­cs elv­társ a fegyelem tovább: megszilárdítására hívta fel­­ f­ig­ye­­münket. Mindenkinek éreznie kell - mondom... - hogy a maga posztján­­ úgy állja meg jól a helyét, ha fel­vértezi magát az élenjáró lenini­­szt­ámni elmélettel.­­ A konferencia házóató­ nevében: Vagy Béla Bonyhád

Next