Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
£ WAP tO PÁR 7 ÉV PÁRTÉPÍTÉS • A pártszervezet útmutatása nyomán jó munkát végez a Paksi Konzervgyár üzemi bizottsága Hazánk élelmiszeriparában fontos helyet tölt be a Paksi Konzervgyár. Nem mindegy tehát, hogyan teljesíti tervét az üzem. Az üzemi pártszervezet jól tudja, hogy a tervteljesítés egyik fontos feltétele a jól szervezett és ellenőrzött munkaverseny. Ez teszi lehetővé, hogy a dolgozóik versenykedve, alkotólendülete fokozódjék, s ennek segítségével teljesítsék, illetve túlteljesítsék a tervet. Az üzemi pártszervezet ülésén értekeltek az üzem versenymunkáját és MEGSZABTÁK A FELADATOKAT A SZAKSZERVEZETI MUNKA TERÉN IS. • Badacsonyi Ferencné elvtársnő az üzemi bizottság titkára a legközelebbi vb-értekezleten ismertette a pártszervezet véleményét, elmondotta, hogy az üzem előtt álló döntő feladatok végrehajtása milyen fokozott felelősséget ró a szakszervezetre. Ezen az értekezleten a szakszervezeti munka megjavítása érdekében az üzemi bizottság tagjai vállalták, hogy egy-egy üzemrészben még jobban segítik a szakszervezeti aktívák munkáját. Megbeszélik a bizalmiakkal, hogyan segíthetik jobban a versenymozgalom kiszélesítését. E megbeszélés alapján a szakszervezeti bizalmiak az ü. b. tagjaival együtt már közösen szervezték a dolgozók felajánlásait április 4-re A PÁRTSZERVEZET SEGÍTŐ ÉS ELLENŐRZŐ MUNKÁJA feladataik jobb elvégzésére ösztönözte a szakszervezeti bizalmiakat. Ennek nyomán a bizalmiak rendszeresen foglalkoztak csoportjaikkal és így az üzem minden dolgozója tett vállalást április 4. tiszteletére. Segítik a dolgozókat adott szavuk valóra váltásában is. Naponta ellenőrzik a vállalások teljesítését, gondoskodnak a verseny nyilvánosságáról, az élenjárók népszerűsítéséről, a gyengébbek buzdításáról. Különösen Bors Mária bizalmi végzett jó munkát ezen a téren. A pártszervezet ellenőrzése és a szakszervezeti aktivisták egyre javuló munkája eredményeként az üzem januári tervét 103 százalékra teljesítette. Badacsonyi Ferencné elvtársnő és a bizalmiak, nemcsak arról tudatták a dolgozókat, hogy hány százalékos átlagteljesítményt értek el, hanem azt is ismertették, ki I mi tart tervének teljesítésében, adott szava valóra váltásában. ■ Bevezették a bizalmi naplót, amit rendszeresen, pontosan vezetnek. Megtartják a csoportértekezleteket, ahol felszínre kerülnek a munkában még fellelhető hiányosságok, és rögtön megbeszélik azok kijavításának módját. A bizalmiak munkája azóta javult különösen, mióta részt vesznek oktatásban JÓ MUNKÁT VÉGEZ A MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG IS. Állandó ellenőrző munkát végeznek az üzem területén és a fellelhető hiányosságok kijavítása érdekében azonnal intézkedést hoznak, bevezették a szíjvédőket, amelyek hiánya azelőtt gyakori baleseteket eredményezett. Munkájukat dicséri az a tény is, hogy az elmúlt három hónap alatt nem történt az üzemben komoly baleset. A szakszervezeti aktívák, eredményes munkát végeznek a jó módszerek elterjesztése, felkarolása érdekében is. Az észszerűsítések, újítások bevezetéséről gondoskodnak, s maguk is foglalkoznak olyan módszerekkel, amelyek a dolgozók munkáját könnyítik meg. Bors Mária bizalmi újítása nagy jelentőségű megtakarítást eredményezett. A konzervgyár pártszervezete azzal, hogy megszabta a legfontosabb tennivalókat a versenyszervezésben és ellenőrzésben a szakszervezetnek, nagy segítséget nyújtott az üzemterv teljesítéséhez. Ezt a segítséget az üzemi bizottság ki is használta. A verseny operatív és gyors értékelésére, ellenőrzésére törekedtek. Elterjesztették minden műhelyben a jól bevált módszereket, mert tudják, hogy ez a feltétele annak, hogy a Konzervgyár dolgozói valóra váltsák adott szavaikat és az április 4-i verseny eredményeként méltón köszönthessék hazánk szabadságának napját Miért nem dolgoznak megfelelő munkakörben a szakiskolát végzettek az alsóleperdi állami gazdaságban ? Államunk évről-évre hatalmas összeget fordít arra, hogy minél több mezőgazdasági dolgozó sajátítsa el a szocialista nagyüzemi gazdálkodás tudományát. Számos szakiskola és szaktanfolyam működik az országban. Ezeken az iskolákon szakmunkásokat, brigád vezetőket, traktorosokat nevelnek. A szocialista üzemszervezésre,i korszerű agrotechnikára tanítják a hallgatókat, hogy élenjáró harcosai legyenek a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Hogyan hasznosítják államunknak ezt a messzemenő gondoskodását az alsóleperdi állami gazdaságban? Amikor feltesszük ezt a kérdést, kiderül, hogy az állami gazdaság vezetői nem tudják megmondani, hogy a dolgozók közül hányan, milyen iskolát, tanfolyamot végeztek. Csak hosszas nyomozás után tudtunk hozzávetőleges adatokat szerezni, így megállapítottuk, hogy az elmúlt két évben hatan végeztek az állami gazdaság dolgozói közül, növénytermelő, vagy állattenyésztési brigádvezető iskolát. Hét női dolgozó vett részt Zeler traktorvezetői tanfolyamon, egy dolgozó gépesítési előadóképző iskolán, kettő pedig gépkocsivezetői tanfolyamon. Amikor elindultunk szétnézni, hogy beszélgessünk az iskolát végzett dolgozókkal, úgy gondoltuk, hogy a brigádvezetők brigádokat irányítanak, a Zetor-traktorosok traktort vezetnek. Ám a tapasztalat mást mutatott. Először a brigádvezető-iskolát végzetteket kerestük fel. Sziklai Istvánról kiderült, hogy nem brigádvezető, hanem kovácsként dolgozik a gazdaságban és ottlétünkkor éppen ekevasat élesített. Perger János és Kocsis József nem brigádvezetői munkát végeztek, hanem mint egyszerű rakodómunkások dolgoznak. Vontatóval éppen szénát szállítottak valahonnan. Kanizsai Istvánnál is hasonló a helyzet. A változatosság kedvéért, mint Kocsis dolgozik. Csupán Szigeti Sándor brigádvezeOlvasd a te az iskolát végzettek közül a szilfás! üzemegységben. És mi a helyzet a Zetor traktorosvezetői tanfolyamot végzetteknél? Hiába keressük Kulcsár Istvánnét a traktoron, annál könnyebben megtaláljuk a konyhában a főzőkanál mellett. Kiderül, hogy ő a gazdaság egyik szakácsnője. Úgy látszik, a gazdaság vezetői szerint a traktoros tanfolyam elvégzése konyhai beosztásra jogosít. De hiába keressük a többi traktoros iskolát végzett nőt is, az egy Salamon Ilona kivételével. A gépkocsivezetőknél is ugyanez a helyzet. Kocsis József, aki gépkocsivezető tanfolyamot végzett, már nincs a gazdaságban. Elment, mert a tanfolymot után nem engedték gépkocsira, hanem, műhelyi munkára osztották be. Jelenleg a kaposvári teherfuvarnál dolgozik. Még furcsább a szintén iskolát végzett Fehérvári László esete, aki most akarja a gazdaságot otthagyni. Fehérvári Lászlót először kombájnvezetői tanfolyamra küldték, de utána nem engedték kombájnra. Ezután elvégeztették tele a gépkocsivezetői tanfolyamot A tanfolyam elvégzése után azonban nem engedték sem gépkocsira, sem vontatóra, hanem műhelymunkára osztották be. Ezért akarja otthagyni a gazdaságot, mielőtt a gépkocsivezetői jogosítvány érvényét veszti. Olyan állást keres, ahol képzettségének megfelelően alkalmazzák. Miért nem dolgoznak az iskolát végzettek megfelelő beosztásban? Talán, mert nincs rájuk szükség, vagy elég brigádvezető és traktoros nő van a gazdaságban? Nem. Erről szó sincs. Tóth Lajos igazgató például hetek óta azon töpreng, honnan szerez két brigádvezetőt Nem is szólva arról, hogy a gazdaságban dolgozó brigádvezetők többségének nincs megfelelő képesítése. A Zetorok mellett is két olyan felelős vezető dolgozik, akiknek nincs megfelelő iskolájuk és jogosítványuk. Nem kerülne tehát nehézségükbe a szakiskolát, tanfolyamokat végzettek elhelyezése megfelelő munkakörben. A gazdaság vezetői azonban egyszerűen lebecsülték a szakiskolák és szaktanfolyamok jelentőségét. Sok esetben felelőtlenül küldtek egy-egy dolgozót iskolára, csupán azért, hogy iskoláztatási tervüket, teljesítsék Szikszai István, a gépműhely dolgozója például csak az iskolán tudta meg, hogy növénytermelő brigádvezetői iskolán van és nem gépesítési szaktanfolyamon. Ugyanígy nem magyarázták meg a Zetor-vezetői tanfolyamra küldötteknek se, hogy tulajdonképpen milyen iskolára mennek és mit vár tőlük az állami gazdaság. Amikor pedig a hallgatók visszaérkeztek a tanfolyamokról, nem segítették őket munkájukban, hanem azonnal tökéletes munkát kívántak tőlük. Gyalog Matild például elmondotta, hogy a tanfolyam után néhány hétig dolgozott Zetor-traktoron. Ha valami problémája volt, valami miatt leállt a traktor, nem segítették, hanem hagyták, hadd kínlódjon, kinevették és emiatt elment a kedve a traktorvezetéstől. Perger János és Kocsis József ezideig brigádvezetők voltak, de ők sem kaptak semmi segítséget munkájukhoz. Rengeteg adminisztrációs munkát zúdítottak a nyakukba. Nem magyarázták meg nekik, hogyan kell azt elvégezni. Amikor az új brigádvezetők látták, hogy jóformán egész nap adminisztrálnak, és nem csinálhatják azt, amint az iskolán tanultak, leköszöntek a brigádvezetőről. A hibák miatt súlyos felelősség terheli a gazdaság vezetőit, elsősorban Tóth Lajos igazgatót, aki egyszerűen semmibevéve azt, hogy az állam milyen nagy áldozattal képezte ki szakmunkásokká és brigádvezetőkké a dogozókat, egész más, szakképzettséget nem kívánó munkakörben foglalkoztatja őket. Felelős a hibákért Gyurics József ib-elnök is, bár látta a hibákat, éppen csak említést tett azokról az igazgatónak, nem harcolt azért, hogy a vezetők valóban változtassanak is a tűrhetetlen helyzeten. Hibás a Tolna megyei MEDOSZ is, melynek kötelessége lett volna közbelépni Gyurics üb-elnök figyelmeztetése nyomán. Az állami gazdaságok és erdők minisztériuma gondoskodjék arról, hogy Alsóleperden, de a többi állami gazdaságokban is megfelelő beosztásba kerüljenek az iskolát és tanfolyamot végzett dolgozók. Vonják mindenütt felelősségre azokat a vezetőket, akik ilyen gondtalanul bánnak az iskolát végzett káderekkel. Kovács András. Társadalmi Szemle ms hsvu.iwin.ujiunn«miniBT.m.i>wi«n minden számot. Elméleti fejlődésedet segíti elől 19. FEBRUÁR 2? PÁRTÉLET HÍREI AZ ÁRVÍZVÉDELMI HIVATAL DOLGOZÓI SAJTÓÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK MEG A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATÁT AZ ANYA- ÉS CSECSEMŐVÉDELEMRŐL Az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal szekszárdi dolgozói rendszeresen megtartják a sajtóértekezleteket. A legutóbbi értekezleten többek között foglalkoztak népköztársaságunk minisztertanácsának új rendeletével, mely az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatban jelent meg Bizonyítja azt hogy míg az amerikai imperialisták és csatlósaik egyre inkább az új világháború kirobbantására törekednek, addig nálunk a nép államának minden intézkedése dolgozó népünk felemelkedését szolgálja Kaján Sándor főmérnök ismertette az angol lakosság súlyos helyzetét az árvízzel kapcsolatban, melynek oka az, hogy az anggol hatóságok az erre a célra fordítandó összeget is fegyverkezésre használták fel. Geppei László főmérnök az angol eseményekkel kapcsolatban felhívta a ügyelmet, hogy nálunk milyen fontos az állandó éberség még akkor is, ha eddig semmi veszély nem fenyeget bennünket. Rámutatott arra, hogy hálásak lenntünk mi, hogy népünk állama milliókat fordít ilyen munkálatokra és gátak emelésére. HOGYAN SEGÍTI" A MÓRÁGYI PÁRTTITKÁR A TANÁCSOT Pártszervezeteinkre hatalmas felelősség hárul most, különösen a tavaszi munkálatok jó előkészítése terén Tanácsainkat állandóan ellenőrizzék segíteni kell. A mórágyi alapszervezet ezt a feladatát nem tölti be megfelelően. Fehér elvtárs, az alapszervezet titkára a vb. ülésekre csak néhanéha ér el. Lakatos elvtárs, a helyi tanács elnöke mégis egy-egy fontos kérdésben kikéri véleményét, arra csak az a válasza. ..Nézd /tacskóm, csináld, ahogy jobbnak látod.“ Mórágy községnek is ahhoz, hogy a felemelkedés útján egyre nagyobb eredményeket érhessen el, feltétlenül szükséges, hogy Fehér elvtárs eddigi módszerén változtasson. Példás ítéletet hazait a szekszárdi járási mig a vetést szabó álé őcsényi kulák ügyében Császár Pál öcsényi 28 holdas kulákot a szekszárdi járásbíróság évi börtönre, "000 forint pénzbüntetésre, 5000 forint vagyonelkobzásra és 6 évi közügyektől való eltiltásra ítélte azért, mert négy hódvetési kötelezettségének, ezenkívül több mint 2000 darab tojás, 15 kiló baromfi, 144 kiló vágómarha, valamint kukorica beszolgáltatásának nem tett eleget. Császár Pál úgy akarta a mezőigazdasági munkákat szabotálni, hogy földjét otthagyva ipari munkát vállalt. Ezzel azt is el akarta érni, hogy a kuláklistáról lekerüljön. De terve nem sikerült, a nép bírósága lesújtott a szabotáló kólákra. Javult tanácsaink vezetőinek viszonya a szakmai továbbképzéshez Pártunk II. kongresszusának határozata kimondja, hogy tanácsainkat meg kell szilárdítani, munkájukat meg kell javítani és biztosítani kell a dolgozó tömegek minél szélesebbként részvételét a közügyek intézésében. Helyi tanácsaink eddigi működésük alatt bebizonyították, hogy megértették felelősségüket és kötelességüket, melyeket a szocializmus építése megkövetel tőlük. Tanácsaink a meglévő hiányosságok mellett egy sor feladatot jól oldottak meg és ha munkájukat az eddiginél jobban megszervezik, a tömegeket fokozottabban bevonják, az állami és állampolgári fegyelmet megszilárdítják, akkor fejlődésük gyors léptekkel halad előre. Tanácsaink minden eddig elért eredményüket annak köszönhetik, hogy tevékenységüket az egész dolgozó nép harcát irányító, a magyar munkásosztály sok harcban megedződött élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja vezette. Tanácsaink előtt a szocializmus további építésében nagy feladatok állnak. Munkájukat jelentősen meg kell javítaniuk ahhoz, hogy a rájuk váró nagy feladatokat sikerrel megoldhassák. Az osztályharc éleződése és a feszült nemzetközi helyzet egyaránt parancsolóan írja elő, hogy az államhatalom helyi szervei a proletárdiktatúra szilárd oszlopai legyenek. Ehhez szükséges az, hogy tanácsaink vezetői szakadatlanul fejlesszék politikai és szakmai képzettségüket, csak ezen keresztül tudja a vezető helyesen értékelni a jelent és meghatározni a jövőben megoldandó feladatokat. Ez mentheti meg a vezetőt a tévedésektől, a hibáktól és ez teszi lehetővé, hogy magabiztosan, szilárdan végezze feladatát. Január 30-a, és február 10-e közötti időben megtartott szakmai továbbképzés konferenciái bizonyítják, hogy tanácsaink vezetőinek nagy többsége ma már világosan látja a szakmai továbbképzés fontosságát. Alaposabban, körültekintőbben készült fel a konferenciára, mint az előzőkre. A tamási járási tanácsnál a járás községei vb-elnökei részére tartott konferencián kiemelkedően jó és lelkiismeretes felkészülést mutatott Szekeres Józsefné elvtársnő Pári, és Kardos Ferenc elvtárs, Tamási község vb-elnöke. Ezek az elvtársak látják a továbbképzés nagy jelentőségét tudatában vannak annak, hogy ők a dolgozó nép államhatalmának helyi képviselői és csak tudásuk állandó növelésével harcolhatnak igazán a dolgozó nép érdekeiért. Fényesen bizonyították be, hogy egyek a néppel, szeretik azt és tudnak harcolni azért, hogy hazánkban is a szocializmus mielőbb felépüljön. De minden járásnál találkozhatunk ilyen elvtársakkal és kell, hogy példaképül állítsuk őket azon elvtársak elé, akik még mindig nem érzik feladatuknak szakmai képzettségük továbbfejlesztését. Persze ezeknek a munkájában is megmutatkozik a lemaradás, kapkodnak, nem tudják megszervezni az egyes feladatok végrehajtását, elaprózzák munkájukat, megtorpannak a feladatok végrehajtásától és opportunistákká válnak. Nyűgnek tekintik a tanulást, nem készülnek fel a konferenciára, vagy egyszerűen elmennek Ilyenek voltak az elmúlt konferencia alkalmával Várong, Dalmand, Döbrököz, Aparhant, Kismányok és még több község tanácselnöke, akik egyáltalán el sem mentek konferenciára. Nagyon gyengén vagy egyáltalán nem készültek fel a konferenciára Götlinger Gyuláné szakályi, Gotthárd Imre szakadáti, Gábor Lázár felsőnánai vb-elnökök, nem utolsósorban Gulácsi Péter gyönki vb-elnök, aki egész konferencia alatt szundikált. Itt kell, hogy felhívjuk ezen elvtársak figyelmét arra, hogy változtassanak eddigi magatartásukon, a dolgozó nép bizalmával nem lehet visszaélni. Az eddigi hiányosságok felszámolása érdekében fokoznunk kell a továbbképzés területén elért eredményeinket. Rendszeres tanulással és jegyzeteléssel alaposan kell felkészülni a konferenciákra, hogy ezzel is erősítsük proletárdiktatúránkat, elősegítsük a szocializmus mielőbbi felépítését hazánkban Németh Zoltán továbbképzési csop. vez Ifrizília külkereskedelme válságban van Zürich (MTI) A „Neue Zürcher Zeitung‘ tudósítója közli, hogy Brazília külkereskedelme egyre mélyebb válságba süllyed. A lap rámutat arra, hogy 119158. első tíz hónapjában Brazília behozatala 32,6 milliárd cruzejro volt, kivitele pedig 24,6 milliárd cruzeiro. Az ország külkereskedelmi mérlege tehát 113 milliárd cruzeiro hiányt tüntet fel. Az ország kivitele Saül-hez képest jelentősen csökkent. ■B