Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

£ W­A­P t­O PÁR 7 ÉV PÁRTÉPÍTÉS • A pártszervezet útmutatása nyomán jó munkát végez a Paksi Konzervgyár üzemi bizottsága Hazánk élelmiszeriparában fon­tos helyet tölt be a Paksi Konzerv­gyár. Nem mindegy tehát, hogyan teljesíti tervét az üzem. Az üzemi pártszervezet jól tud­ja, hogy a terv­­teljesítés egyik fontos feltétele a jól szervezett és ellenőrzött mun­kaverseny. Ez teszi lehetővé, hogy a dolgozóik versenykedve, alkotó­lendülete fokozódjék, s ennek se­gítségével teljesítsék, illetve túltel­jesítsék a tervet. Az üzemi pártszervezet ülésén ér­tekeltek az­ ü­zem versenymunkáját és MEGSZABTÁK A FELADATOKAT A SZAKSZERVEZETI MUNKA­ TERÉN IS. • Badacsonyi F­erencné elvtársnő az üzemi bizottság titkára a legköze­lebbi vb-értekezleten ismertette a pártszervezet véleményét, elmon­dotta, hogy az üzem előtt álló döntő feladatok végrehajtása mi­lyen fokozo­tt felelősséget ró a szakszervezetre. Ezen az értekez­leten a szakszervezeti munka meg­javítása érdekében az üzemi bizott­ság tagjai vállalták, hogy egy-egy üzemrészben még jobban segítik a szak­szervezeti aktívák munkáját. Megbeszélik a bizalmiakkal, ho­gyan segíthetik jobban a verseny­­mozgalom kiszélesítését. E megbe­szélés alapján a szakszervezeti bi­zalmiak az ü. b. tagjaival együtt már közösen szervezték a dolgozók felajánlásait április 4-re A PÁRTSZERVEZET SEGÍTŐ ÉS ELLENŐRZŐ MUNKÁJA feladataik jobb elvégzésére ösztö­nözte a szakszervezeti bizalmiakat. Ennek nyomán a bizalmiak rend­szeresen foglalkoztak csoportjaik­kal és így az üzem minden dolgo­zója tett vállalást április 4. tiszte­letére. Segítik a dolgozókat adott szavuk valóra váltásába­n is. Napon­ta ellenőrzik a vállalások teljesíté­sét, gondoskodnak a verseny nyil­vánosságáról, az élenjárók népsze­rűsítéséről, a gyengébbek buzdítá­sáról. Különösen Bors Mária bizal­mi végzett jó munkát ezen a téren. A párt­szervezet ellenőrzése és a szakszervezeti aktivisták egyre ja­vuló munkája eredményeként az üzem januári tervét 103 százalékra teljesítette. Badacsonyi Ferencné elvtársnő és a bizalmiak, nemcsak arról tudatták a dolgozókat, hogy hány százalékos átlagteljesítményt értek el, hanem azt is ismertették, ki I mi tart tervének teljesítésében, adott szava valóra váltásában. ■ Be­vezették a bizalmi naplót, amit rendszeresen, pontosan vezetnek. Megtartják a csoportértekezleteket, ahol felszínre kerülnek a munká­ban még fellelhető hiányosságok, és rögtön megbeszélik azok kijaví­tásának módját. A bizalmiak mun­kája azóta javult különösen, mióta részt vesznek oktatásban JÓ MUNKÁT VÉGEZ A MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG IS. Állandó ellenőrző munkát végeznek az üzem területén és a fellelhető hiányosságok kijavítása érdekében azonnal intézkedést hoznak, beve­zették a szíjvédőket, amelyek hiá­nya azelőtt gyakori baleseteket eredményezett. Munkájukat dicséri a­z a tény­ is, hogy­ az elmúlt három hónap alatt nem történt az üzem­ben komoly baleset. A szakszerve­zeti aktívák, eredményes munkát végeznek a jó módszerek elterjesz­tése, felkarolása érdekében is. Az észszerűsítések, újítások bevezeté­séről gondoskodnak, s maguk is fog­lalkoznak olyan módszerekkel, amelyek a dolgozók munkáját könnyítik meg. Bors Mária bizalmi újítása nagy­ jelentőségű megtaka­rítást eredményezett. A konzervgyár pártszervezete azzal, hogy megszabta a legfonto­sabb tennivalókat a versenyszerve­zésben és ellenőrzésben a szak­­szervezetnek, nagy segítséget nyúj­tott az üzem­terv teljesítéséhez. Ezt a segítséget az üzemi bizottság ki is használta. A verseny­ operatív és gyors értékelésére, ellenőrzésére törekedtek. Elterjesztették minden műhelyben a jól bevált módszere­ket, mert tudják, hogy ez a felté­tele annak, hogy a Konzervgyár dolgozói valóra váltsák adott szavai­kat és az április 4-i verseny ered­ményeként méltón köszönthessék hazánk szabadságának napját Miért nem dolgoznak megfelelő munkakörben a szakiskolát végzettek az alsóleperdi állami gazdaságban ? Államunk évről-évre hatalmas összeget fordít arra, hogy minél több mezőgazdasági dolgozó sajá­­títsa el a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás tudományát. Számos szak­iskola és szaktanfolyam működik az országban. Ezeken az iskolákon szakmunkásokat, brigád vezetőket, traktorosokat nevelnek. A szocia­lista üzemszervezésre,­­i korszerű agrotechnikára­­ tanítják a hallga­tókat, hogy élenjáró harcosai le­gyenek a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Hogyan hasznosít­ják államunknak ezt a messzemenő­­ gondoskodását az alsóleperdi állami gazdaságban? Amikor feltesszük ezt a kérdést, kiderül, hogy az állami gazdaság vezetői nem tudják megmondani, hogy a dolgozók közül hányan, milyen iskolát, tan­folyamot végeztek. Csak hosszas nyomozás után tud­tunk hozzávetőleges adatokat sze­rezni, így megállapítottuk, hogy az elmúlt két évben hatan végeztek a­z állami gazdaság dolgozói közül, nö­vénytermelő, vagy állattenyésztési brigádvezető iskolát. Hét női dol­gozó vett részt Zeler­ traktorvezetői tanfolyamon, egy dolgozó gépesí­tési előadóképző iskolán, kettő pe­dig gépkocsivezetői tanfolyamon. Amikor elindultunk szétnézni, hogy beszélgessünk az iskolát vég­zett dolgozókkal, úgy gondoltuk, hogy a brigádvezetők brigádokat irányítanak, a Zetor-traktorosok traktort vezetnek. Ám a tapaszta­lat mást mutatott. Először a brigád­­vezető-iskolát végzetteket kerestük fel. Szikl­­ai Istvánról kiderült, hogy­ n­em brigádvezető, hanem kovácsként dolgoz­ik a gazda­ságban és ottlétünkkor éppen eke­vasat élesített. Perger Já­nos és Kocsis József nem bri­­gádvezetői munkát végeztek, hanem mint egyszerű rakodó­­munkások dolgoznak. Vontatóval éppen szénát szállítot­tak valahonnan. Kanizsai Istvánnál is hasonló a helyzet. A változatos­ság kedvéért, mint Kocsis dolgozik. Csupán Szigeti Sándor brigádveze­Olvasd a te az iskolát végzettek közül a szil­fás! üzemegységben. És mi a helyzet a Zetor traktoros­vezetői tanfolyamot végzetteknél? Hiába keressük Kulcsár István­­nét a traktoron, annál könnyeb­ben megtaláljuk a konyhában a főzőkanál mellett. Kiderül, hogy ő a gazdaság egyik szakácsnője. Úgy látszik, a gazda­ság vezetői szerint a traktoros tan­folyam elvégzése kony­hai beosztás­ra jogosít. De hiába keressük a többi traktoros­ iskolát végzett nőt is, az egy Salamon Ilona kivételé­vel. A gépkocsivezetőknél is ugyanez a helyzet. Kocsis József, aki gép­kocsivezető tanfolyam­ot végzett, már nincs a gazdaságban. Elment, mert a tanfolymot után nem enged­ték gépkocsira, hanem, műhelyi munkára osztották be. Jelenleg a kaposvári teherfuvarnál dolgozik. Még furcsább a szintén iskolát vég­zett Fehérvári László esete, aki most akarja a gazdaságot otthagy­ni. Fehérvári Lászlót­­ először kom­­bájnvezetői tanfolyamra küldték, de utána nem engedték kombájnra. Ezután elvégeztették tele a gépko­csivezetői tanfolyamot A tanfo­lyam elvégzése után azonban nem engedték sem gépkocsira, sem von­tatóra, hanem műhelymunkára osz­tották be. Ezért akarja otthagyni a gazdaságot, mielőtt a gépkocsive­zetői jogosítvány érvényét veszti. Olyan állást keres, ahol képzettsé­gének megfelelően alkalmazzák. Miért nem dolgoznak az iskolát végzettek megfelelő beosztásban? Talán, mert­ nincs rájuk szükség, vagy elég brigádvezető és trakto­ros nő van a gazdaságban? Nem. Erről szó sincs. Tóth Lajos igazgató például he­tek óta azon töpreng, honnan szerez két brigádvezetőt Nem is szólva arról, hogy a gazda­ságban dolgozó brigádvezetők többségének nincs megfelelő ké­pesítése. A Zetorok mellett is két olyan fe­lelős vezető dolgozik, akiknek nincs megfelelő iskolájuk és jogosít­ványuk. Nem kerülne tehát nehéz­ségükbe a szakiskolát, tanfolyamo­kat végzettek elhelyezése megfe­lelő munkakörben. A gazdaság vezetői azonban egy­szerűen lebecsülték a szakiskolák­­ és szaktanfolyamok jelentőségét.­­ Sok esetben felelőtlenül küldtek egy­-egy dolgozót iskolára, csupán azért, hogy iskoláztatási tervüket, teljesítsék Szikszai István, a gépműhely dolgozója például csak az isko­lán tudta meg, hogy növényter­melő brigádvezetői iskolán van és nem gépesítési szaktanfolya­mon. Ugyanígy nem magyarázták meg a Zetor-vezetői tanfolyamra küldöt­teknek se, hogy tulajdonképpen milyen iskolára mennek és mit vár tőlük az állami gazdaság. Amikor pedig a hallgatók visszaérkeztek a tanfolyamokról, nem segítették őket munkájukban, hanem azonnal tökéletes munkát kívántak tőlük. Gyalog Matild például elmondotta, hogy­ a tanfolyam után néhány hétig dolgozott Zetor-traktoron. Ha valami problémája volt, valami miatt leállt a traktor, nem segítet­ték, hanem hagyták, hadd kínlód­jon, kinevették és emiatt elment a kedve a traktorvezetéstől. Perger János és­ Kocsis József ezideig bri­gád­vezetők voltak, de ők sem kap­tak semmi segítséget munkájukhoz. Rengeteg adminisztrációs munkát zúdítottak a nyakukba. Nem magya­rázták meg nekik, hogyan kell azt elvégezni. Amikor az új brigádve­zetők látták, hogy jóformán egész nap adminisztrálnak­, és nem csi­nálhatják azt, amint az iskolán ta­nultak, leköszöntek a brigádveze­­tő­ről. A hibák miatt súlyos felelős­ség terheli a gazdaság vezetőit, elsősorban Tóth Lajos igazga­tót, aki egyszerűen semm­ibe­­véve azt, hogy az állam milyen nagy áldozattal képezte ki szak­munkásokká és brigádvezetőkké a do­gozókat, egész más, szak­­képzettséget nem­ kívánó mun­kakörben foglalkoztatja őket. Felelős a hibákért Gyurics József i­b-elnök is, bár látta a hibákat, éppen csak említést tett azokról az igazgatónak, nem harcolt azért, hogy a vezetők valóban változtas­­sanak is a tűrhetetlen helyzeten. Hibás a Tolna megyei MEDOSZ is, melynek kötelessége lett volna kö­z­­belépni Gyurics üb-elnök figyel­meztetése nyomán. Az állami gaz­daságok és erdők minisztériuma gondoskodjék arról, hogy Alsóle­­perden, de a többi állami gazdasá­gokban is megfelelő beosztásba ke­rüljenek az iskolát és tanfolyamot végzett dolgozók. Vonják mindenütt felelősségre azokat a vezetőket, akik ilyen gondtalanul bánnak az iskolát végzett káderekkel. Kovács András. Társadalmi Szemle ms hsvu.­iwin­.ujiunn«min­iBT.m.i>wi«n minden számot. Elméleti fejlődésedet segíti elől 19. FEBRU­ÁR 2? PÁRTÉLET HÍREI AZ ÁRVÍZVÉDELMI HIVATAL DOLGOZÓI SAJTÓÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK MEG A­­ MINISZTERTANÁCS HATÁROZATÁT A­Z ANYA- ÉS CSECSEMŐVÉDELEMRŐL Az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal szekszárdi dolgozói rendszeresen­ megtartják a sajtóértekezleteket. A legutóbbi értekezleten többek között foglalkoztak népköztársaságunk minisztertanácsának új ren­deletével, mely az anya- és csecsemő­védelemmel kapcsolatban jelent meg Bizonyítja azt hogy míg az amerikai imperialisták és csatlósaik egyre in­kább az új világháború kirobbantására törekednek, addig nálunk a nép államának minden intézkedése dolgozó népünk felemelkedését szolgálja Kaján Sándor főmérnök ismertette az angol lakosság súlyos helyze­tét az árvízzel kapcsolatban, melynek oka az, hogy az anggol hatóságok az erre a célra fordítandó összeget is fegyverkezésre használták fel. Geppei László főmérnök az angol eseményekkel kapcsolatban felhívta a ügyel­met, hogy nálunk milyen fontos az állandó éberség még akkor is, ha eddig semmi veszély nem fenyeget bennünket. Rámutatott arra, hogy há­lásak lenn­tünk mi, hogy népünk állama milliókat fordít ilyen munkálatok­ra és gátak emelésére. HOGYAN­­ SEGÍTI" A MÓRÁG­YI PÁRTTITKÁR A TANÁCSOT Pártszervezeteinkre hatalmas felelősség hárul most, különösen a tava­szi munkálatok jó előkészítése terén Tanácsainkat állandóan ellenőrizzék segíteni kell. A mórágyi alapszervezet ezt a feladatát nem tölti be meg­felelően. Fehér elvtárs, az alapszervezet titkára a vb. ülésekre csak néha­­néha­­ ér el. Lakatos elvtárs, a helyi tanács elnöke mégis egy-egy fontos kérdésben kikéri véleményét, arra csak az a válasza. ..Nézd /tacskóm, csináld, ahogy jobbnak látod.“ Mórágy községnek is ahhoz, hogy a felemelkedés útján egyre na­gyobb eredményeket érhessen el, feltétlenül szükséges, hogy Fehér elv­társ eddigi módszerén változtasson. Példás ítéletet hazait a szekszárdi járási mig a vetést szabó álé őcsényi kulák ügyében Császár Pál öcsén­yi 28 holdas kulákot a szekszárdi járásbíróság évi börtönre, "000 forint pénz­büntetésre, 5000 forint vagyonelkob­zásra és 6 évi közügyektől való el­tiltásra ítélte azért, mert négy hó­d­vetési kötelezettségének, ezenkívül több mint 2000 darab tojás, 15 kiló baromfi, 144 kiló vágómarha, vala­mint kukorica beszolgáltatásának nem tett eleget. Császár Pál úgy akarta a mezői­gazdasági munkákat szabotálni, hogy­ földjét otthagyva ipari mun­kát vállalt. Ezzel azt is el akarta érni, hogy a kuláklistáról lekerül­­jön. De terve nem sikerült, a nép bírósága lesújtott a szabotáló kó­lákra. Javult tanácsaink vezetőinek viszonya a szakmai továbbképzéshez Pártunk II. kongresszusának ha­tározata kimondja, hogy tanácsain­kat meg kell szilárdítani, munkáju­kat meg kell javítani és biztosítani kell a dolgozó tömegek minél szé­lesebbként részvételét a közügyek intézésében. Helyi tanácsaink eddigi működé­sük alatt bebizonyították, hogy megértették felelősségüket és kö­telességüket, melyeket a szocializ­mus építése megkövetel tőlük. Tanácsaink a meglévő hiányossá­gok mellett egy sor feladatot jól oldottak meg és ha munkájukat az eddiginél jobban megszervezik, a tömegeket fokozottabban bevonják, az állami és állampolgári fegyelmet megszilárdítják, akkor fejlődésük gyors léptekkel halad előre. Taná­csaink minden eddig elért eredmé­nyüket annak köszönhetik, hogy tevékenységüket az egész dolgozó nép harcát irányító, a magyar munkásosztály sok harcban meged­ződött élcsapata, a Magyar Dolgo­zók Pártja vezette. Tanácsaink előtt a szocializmus további építésében nagy feladatok állnak. Munkájukat jelentősen meg kell javítaniuk ahhoz, hogy a rájuk váró nagy feladatokat sikerrel megoldhassák. Az osztályharc éle­ződése és a feszült nemzetközi hely­zet egyaránt parancsolóan írja elő, hogy az­ államhatalom helyi szer­vei a proletárdiktatúra szilárd osz­lopai legyenek. Ehhez szükséges az, hogy tanácsaink vezetői szaka­datlanul fejlesszék politikai és szakmai képzettségüket, csak ezen keresztül tudja a vezető helyesen értékelni a jelent és meghatározni a jövőben megoldandó feladatokat. Ez mentheti meg a vezetőt a tévedé­sektől, a hibáktól és ez teszi lehe­tővé, hogy magabiztosan, szilárdan végezze feladatát. Január 30-a, és február 10-e kö­zötti időben megtartott szakmai to­vábbképzés konferenciái bizonyít­ják, hogy tanácsaink vezetőinek nagy többsége ma már világosan látja a szakmai továbbképzés fon­tosságát. Alaposabban, körültekin­tőbben készült fel a konferenciára, mint az előzőkre. A tamási járási tanácsnál a járás községei vb-elnö­­kei részére tartott konferencián ki­emelkedően jó és lelkiismeretes fel­készülést mutatott Szekeres József­né elvtársnő Pári, és Kardos Fe­renc elvtárs, Tamási község vb-el­­nöke. Ezek az elvtársak látják a továbbképzés nagy jelentőségét tudatában vannak anna­k, hogy ők a dolgozó nép államhatalmának helyi képviselői és csak tudásuk állandó növelésével harcolhatnak igazán a dolgozó nép érdekeiért. Fényesen bizonyították be, hogy egyek a néppel, szeretik azt és tudnak harcolni azért, hogy ha­zánkban is a szocializmus mielőbb felépüljön. De minden járásnál ta­lálkozhatunk ilyen elvtársakkal és kell, hogy példaképül állítsuk őket azon elvtársak elé, akik még mindig nem érzik feladatuknak szakmai képzettségük továbbfej­lesztését. Persze ezeknek a munká­jában is megmutatkozik a lemara­dás, kapkodnak, nem tudják meg­szervezni az egyes feladatok végre­hajtását, elaprózzák munkájukat, megtorpannak a felada­tok végre­hajtásától és opportunistákká vál­nak. Nyűgnek tekintik a tanulást, nem készülnek fel a konferenciára, vagy egyszerűen el­­­­mennek Ilyenek voltak az elmúlt konferen­cia alkalmával Várong, Dalmand, Döbrököz, Aparhant, Kismányok és még több község tanács­elnöke, akik egyáltalán el sem mentek konferenciára. Nagyon gyengén vagy egyáltalán nem készültek fel a konferenciára Götlinger Gyuláné szakályi, Gotthárd Imre szakadáti, Gábor Lázár felsőnánai vb-elnö­­kök, nem utolsósorban Gulácsi Pé­ter gyönki vb-elnök, aki egész kon­ferencia alatt szundikált. Itt kell, hogy felhívjuk ezen elvtársak fi­gyelmét arra, hogy változtassanak eddigi magatartásukon, a dolgozó nép bizalmával nem lehet vissza­élni. Az eddigi hiányosságok felszámo­lása érdekében fokoznunk kell a továbbképzés területén elért ered­ményeinket. Rendszeres tanulással és jegyzeteléssel alaposan kell fel­készülni a konferenciákra, hogy ezzel is erősítsük proletárdiktatú­ránkat, elősegítsük a szocializmus mielőbbi felépítését hazánkban Németh Zoltán továbbképzési csop. vez Ifri­zília külkereskedelme válságban van Zürich (MTI) A „Neue Zürcher Zei­­tung‘­ tudósítója közli, hogy Brazília külkeres­kedelme egyre mélyebb vál­ságba süllyed. A lap rámutat arra, hogy 119158. első tíz hónapjában Bra­zília behozatala 32,6 milliárd cruzejro volt, kivitele pedig 24,6 milliárd cruzeiro. Az ország külkereskedelmi mérlege tehát­ 11­3 milliárd cruzeiro hiányt tüntet fel. Az ország kivitele Saül-hez képest jelentősen csökkent. ■B

Next