Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

Világ proletárjai egyesülj­etek A MAI SZAMBÁN: A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakítását tárgyalta meg a Magyar Tudom­á­nyos Akadémián tartott értelmiségi ankét (2. o.) .• A Szovjetunió társadalmi szervezeteinek "segítsége az árvíz­­sujtotta angol lakosságnak 12. o.) — Szilárd munkaszer­vezetekkel harcoljanak tsz-eink a magasabb termésho­zamért. (3. o.) — Tapasztaltatok a­z árpilisi gépállomás gé­peintek seregszemléjén (1. o.) Msmit­ a DP TIDL N A MEGYEI PÁRTBIZOTTSAGANAK LAPJA“ X. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ARA SO FILLÉR péntek, 1953. február 27 Levdezőniak feladata a tag­termésért folyó harcban A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról szóló határozata előírja, hogy az 1953. évi tavaszi szántás­ vetési munkák során egyetlen talpalatnyi földnek sem szabad megművelet­­lennek maradni. Ennek érdekében­­ megszab­ja a ha­tározat az erő- és munkagépek kijavításának, vala­mint a vetési munkálatok befeje­zésének végső határidejét. A ha­tározat­­ szerint február hónapban a gazdasági népek és gazdasági felszerelések kijavítási határideje lejár és kezdetét veszi a tavaszi vetések megkezdése. Ahhoz azon­ban, hogy ezeket a munkálato­kat sikeresen el tud­juk végezni, szükséges az, hogy levelezőink is bekapcsolódjanak a felvilágosító munkába, példát mutassanak a termelésben és leveleikben bátran alkalmazzák a bírálatot. Levelezőink állandóan az ese­mények között élnek, ezért példa­­mutatásukkal és birálatukkal a termelés hajtóerőivé kell, hog­y váljanak. Nagyban függ tőlük, hogy tavaszi munkálatok határ­idő előtt lesznek-e elvégezve, vagy sem. Levelezőink már eddig is több alkalommal harcos kiállá­sukkal segítették a párt- és kor­mányhatározatok betartását, moz­gósították­ dolgozó tárnáikat egyes re adatok megoldására, személyes­­példamutatásukkal versenyt indí­tottak a terv maradéktalan telje­sítésének érdekében. Ezt bizonyít­­ja az is, hogy a minisztertanács határozatának megjelenése óta több olyan levél érkezett szer­­kesztt­őségünkhöz, melynek írója arról számolt be, hogy a község­ben vagy termelőcsoportban ho­gyan készültek fel a tavaszi mun­­kálatokra. Többen pedig arról ír­tak, hogy a gépállomás és az álla­mi gazdaság honnan­­ szervezte meg a tavaszi munkálatok megkezdé­sét, hogyan javították ki a gaz­dasági gépeket, melytől nagyban fü­og a tavaszi munkálatok határ­idő előtti elvégzése. Boda Gyula levelezőnk legutóbbi levelében arról számol be, hogy náluk a kis­­székelyi Felszabadulás termelő­­csoportban már felkészültek a ta­vaszi munkálatokra, kijavították a gazdasági gépeket, a vetőmagot is 10Q százalékig biztosították. Ha­sonlóan ír Ludas András teveli levelezőnk is, aki mindezek mel­lett még beszámol arról is, hogy a tavaszi vetés sikere érdekében árpa- és zabfel­est­e­nüket az egyé­ni dolgozó parasztok rendelkezé­sére bocsátják csere formájában, hogy azok a dolgozó parasztok, akiknek nincs biztosítva a vető­magszükségletük, ne maradjanak vetőmag nélkül, hanem ők is a termelőcsoporttól beszerzett ve­tőmaggal mielőbb teljesíteni tud­ják tavaszi vetési tervüket. Lász­ló Károlyné kalaznói levelezőnk is örömmel írja, hogy a tavaszi vetőmagvakat 100 százalékig biz­tosította a község dolgozó pa­rasztsága. Láposi Gyula levelezőnk a mö­­zsi Úttörő termelőcsoport jó munkájáról számolt be levelé­ben. Rámutatott, hogy a csoport tagsága taggyűlésen vitatta meg a tavaszi munkálatok során rá­juk háruló feladatokat és elhatá­rozták, hogy Rákosi elvtárs GL születésnapjának tiszteletére a ta­vaszi vetési munkálatokat azon­nal megkezdik, mihelyt az idő engedi. A növénytermesztési bri­gád jó munkája nyomán már feb­ruár 2-án elvetettek 5 hold má­kot és 3 hold hagymát. Láposi elvtárs rámutat arra is, hogy a termelőcsoport már az ősz folya­mán alaposan felkészült az állat­­állomány átteleltetésére és így most nincsenek komolyabb gond­­jai az állatok takarmányszükség­letének biztosításában, sőt, amint írja, 100 mázsa szalmával, segíteni tudták az alsóhídvégi állami gaz­daságot is. Az eredmények mellett azonban a hiányosságokra is rámutatnak levelezőink és ez igen helyes, mert csak a bírálat segítségével válik lehetségessé a hiányosságok kiküszöbölése. Kolb József báta­­széki levelezőnk a Mtaszéki Bú­zakalász termelőcsoport hiányos­ságaira mutatott rá, amikor meg­írta szerkesztőségünknek, hogy a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a múlt évben elhanyagol­ta a növényápolási munkálatokat, mindezek mellett a szőlő ápolását is, amely nemcsak a csoport tag­ságának okozott kárt, de népgaz­daságunknak is. így sorolhatnánk tovább azokat a példákat, melyek­­ben levelezőink rámutatnak az eredményekre és hiányosságokra, bebizonyítják Sztálin elvtársnak azt a tanítását, hogy a falusi leve­lezőknek milyen nagy szerepe van a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért folytatott harcban. Bírálják a fogyatékosságokat, le­leplezik az ellenség mesterkedé­seit, melyek szebb és boldogabb jövőnk felépítése ellen irányul­nak. Most, amikor a tavaszi munká­latok megkezdésének küszöbén ál­lunk és már megyénk több közsé­­gében megkezdődtek^*. tavas*: ve­tések, az eddiginél még sokkal komolyabb feladatok hárulnak le­velezőinkre. Még sokkal komo­lyabban kell, hogy kivegyék ré­szüket a termelőmunkából, pél­dát kell, hogy mutassanak egy­­egy munkafolyamat elvégzésében, lelkesíteniük kell dolgozó társai­kat és fel kell őket világosítani arról, hogy a most folyó tavaszi munkálatok sikeres elvégzésétől függ az, hogy milyen termésered­ményeket fogunk elérni és hogy a jövő gazdasági évben megkön­­­nyítsük állatállományunk áttelel­­tetését. Az eddiginél sokkal bát­rabban kell beszámolniok az ered­­ményekről és bírálni a fogyaté­kosságokat, különösen komoly harcot kell folytatniok az ellen­séges megnyilvánulások ellen, fő­­leg a klerikális reakció és a ku­­lákok aljas mesterkedései ellen. Leveleikben bátran bírálják azo­kat a fogyatékosságokat, melyek akadályozóivá válnak a mezőgaz­­dasági munkálatok megkezdésé­nek és a tavaszi vetések, majd a növényápolási munkák sikeres el­végzésének. Nem szabad szem elől téveszteniük egy percig sem, hogy igazságos bírálatukért min­dig mellettük van a párt és azt a levelezőt, akit igazságos bírála­­táért bármilyen bántódás ér, a pártsajtó megvédi azok ellen. Megyénk valamennyi községében és termelőcsoportjában történtek szocialista kötelezettségvállalások, melynek keretén belül egyre job­ban szélesedik a versenymozga­lom is. Levelezőinknek rendkívül nagy szerepe van ezen a téren is, mivel állandóan az események között élnek, állandóan látják a verseny állását, s a szocialista kö­telezettségvállalások teljesítését, így a pártsajtónak pontosan be tudnak számolni arról, hogy mi se­­gítette, vagy mi akadályozta a ver­seny kiszélesedését és a vállalá­sok teljesítését. Az ilyen irányú levelek közlése még nagyobb mér­tékben fogja segíteni a verseny­­mozgalom kiszélesítését és a fenn­álló hiányosságok kiküszöbölését. Éppen ezért fontos az, hogy a már eddig működő levelezők táborá­ba minél szélesebben kapcsolód­janak be azok a becsületes dol­gozók, akik munkájukkal­­ példát mutatnak a termelésben és látják, hogy a hiányosságok feltárása a bírálat és önbírálat helyes alkal­mazása milyen nagy segítséget nyújt a párt- és kormányhatáro­zatok maradéktalan teljesítéséhez. HARCBAN AZ IDEI BŐ TERMÉSÉRT! A jó idő beálltával kedden reggel 22 zombai dolgozó paraszt kezdte meg a szántást Az elmúlt héten falugyűlést tar­tottak Zom­ba község dolgozó pa­rasztjai, melyek megtárgyalták az őszről visszamaradt zöld területeik felszántá­sának, valamint a tavaszi munkák előkészületeinek kérdését. A falugyűlés után Mocsári Mihály 7 holdas dolgozó paraszt versenyre hívta ki szomszédját, Csillag Fe­renc ugyancsak 7 holdas dolgozó parasztot, akivel már az elmúlt év folyamán is versenyben állt. Tavaly Csillag Ferenc szerezte meg az első­séget, aki jó terméséből könnyen túl tudta teljesíteni begyűjtési kö­telezettségét az idén azonban a ver­senykihívás időpontjában Mocsári Mihály előnnyel indult a verseny­ben, mert egész évi baromfibeadá­sát eddig 50 százalékban­, e két ne­gyedévi tojásbeadását pedig 180 százalékban teljesítette. A két élen­járó gazda versenykihívását további 30 gazda kihívása követte, akik a falugyűlés után 15 kisgyűlé­st tar­tottak a községben. A kisgyűléseken megállapították, hogy a falu vető­magszükséglete 95 százalékban már biztosítva van, amit nagymértékben elősegített az, hogy a község már november hónapban megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát, s így a dolgozó parasztság csere, illetve vásárlás útján időben beszerezhette a tavaszi magvakat. A dolgozó parasztok egyéni ver­seny­kihívását a kisgyűléseken az utcák versenykihívása követte, s egyben megválaszt­j­ák azokat a dolgozó parasztokat, akik az utcák versenyét állandóan szemmel tartják és értékelik. Az elmúlt hét végén Zomba hatá­rában általában elolvadt a hó, majd két-három napi szeles idő a község keleti részének talaját annyira fel­szárította, hogy kedden a reggeli órákban 22 dolgozó paraszt indul­hatott ki földjére, hogy az őszről elmaradt szántását befejezze. A déli órákban Zoliiba mezőőrei már azt jelenthették a községi tanácson, hogy a 22 gazda mintegy 10 hold területen végezte el a szántást. A harci Uj Élet tszcs 24 hold borsót, nyolc hold mákot és két hold zabot vetett el eddig Megyeszerte nagy lendülettel folynak a tavasziak vetése Termelőszövetkezeti csoportjaink a tavaszi növények elvetésében, mint más munkák elvégzésében példát mu­tatnak a még egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Megyénk területén a ter­melőszövetkezetek legtöbbje meg­kezdte a vetést. A harci TJj Élet tszcs 24 hold bor­só vetését befejezte, 8 hold mákot vetett el és 2 hoki zabot. A lolna­­ném­edi Meggyőződés tszcs 3 hold borsót, a szakadáti Aranykalász tszcs 2 hold borsót, a kölesdi Ha­ Indás tszcs 4 hold mákot és 4 hold zabot, a paksi Vörös Hajnal tszcs 4 hold mákot, 2 hold borsót, 4 hold árpát, a nagydorogi Felkelő Nap 2 hold mákot, és 2 hold za­bot vetettek el. A­z em­előszövetkezeti csoportok példamutatása nyomán már több egyé­nileg dolgozó paraszt is megkezdte Vetését. Ott, ahol a községi tanács mozgósítja az állandó bizottságokat, megmagyarázzák a dolgozó parasz­toknak a korai ve­rs jelentőségét, ott az eredmény is megm­utatkozik. A paksi járásban lévő Dunaföldvár községben február 23-ig az egyénileg dolgozó parasz­tok 70 hold borsót vetettek el. De nemcsak­­ a du­naföldvári dolgozó parasztok kezdték meg a vetést, hanem más, számos község is. Toln­aném­ediben 12 hold árpát, 7 h­old zabot és 3 hold borsót ve­­tettek el az egyénileg dolgozó pa­­rasztok. Dolgozó parasztjaink használják ki a kedvező időjárást, s ahol még nem kezdték meg a vetéseket, haladéktala­nul kezdték el. A tanács ennek érde­kében mozgósítsa a mezőgazdasági ál­landó bizottságokat, majd rajtuk ke­resztül népszerűít­se a tavaszi vetés­iben élenjáró dolgozóikat. Ne fordul­jon elő olyan,, mint Szedresen, ahol a tanácsház irodájában tartják a ver­senytáblát. Pedig Szedres község­ben több olyan dolgozó paraszt van, mint Szabó János, aki már elvetette tavaszi árpáját, zabját. I Nak­on az élenjáró dolgozó parasztok megkezdték a tavaszi munkákat Nak községben ma már több olyan dolgozó paraszt van a faluban, mint Nagy József, Kaposi János, Kelemen Vendel, akik már megkezdték a ta­vaszi munkákat. De még sok olyan dolgozó párászt is van a falub­an, mint Kapitnya József, Takács Mi­hály, Horváth Imre, akik még az­ őszi vetési tervüket sem­ teljesítet­ték. A naki Ut a Szocializmus Felé ter­melőszövetkezet, példamutatásával és a munkafegyelem megszilárdításával elérte azt hogy az őszi vetési mun­kálatokat 100 százalékig befejezte. A­ fejlett szovjet agrotechnikai eljá­­rásokat alkalmazták; keresztsejokan vetették el az ősz; gabonaféléket. — Mos­t igyekszenek hogy a tavaszia­kat ja­jceresiztsorosan végezzék el. Ezen eredmények mellett a föld­­­müves szövettkezet vezetőségének és alkalmazottainak látni kellene a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, példát kellene mutatni a termelőszö­vetk­ezet­ek­ne­k s a dolgozó parasztok­nak, hogy ők­ egy fejlettebb mező­­gazdas­ágot alkotnak. A­­ dolgozó parasztság köz­ül is már többször fölhívták figyelmün­­ket, hogy alaki iparnak termelőcsopor­tot, de Balogh Antal és társai nem hajlandók erre. De miért is, mikor otthon terem a föld és megkapják havi fizetésüket is. A földművesszö­vetkezet földfelelőse, Farkas Gábor, a szövetkezet kocsmájában tölti­ a nap jó részét és nem egyszer ittas állapotban jelenik meg hivatalában. Varga Lajos MDP-titkár, Szakály István sajtófelelős. Nak. Hjjszaka is vetnek a biritói állami gazdaságban a meleg tavaszi napok beálltával a hét elején­ Tolna megye mele­gebb fekvésű vidékein megkezdődtek a tavaszi munkák, s kedden reg­gel az általában homokos talajú paksi járásban, ahol legkorábban vált művelésre alkalmassá a talaj, hozzáfogtak a vetéshez is. A paksi Vörös Sugár tszcs kedden reggel kezdte meg a tavasziak vetését 6 emberrel, 4 fogattal, és 1 vetőgéppel. A délutáni órákig 4 hold mák és 2 hold borsó vetését fejezte be, míg a nagydorogi Felkelő Nap tszcs 5 tagja, 4 fogattal és egy 16 soros vetőgéppel 2 hold mák vetésé­­vel végzett A paksi­ járás minden termőcsoportjában és szövetkezetében kedden megkezdték a szántást, s ugyanakkor az egyénileg dolgozó parasztok is munkához fogtak: a keddi nap foly­amán egyedül Dunaföldváron 70 hold expressz borsó vetését fejezték be. Az állami gazdaságok közül ked­den reggel a biritói állami gazdaság elsőnek kezdte meg a tavaszi­ búza vetését. Az állami gazdaság dolgozói már napokkal előbb felkészültek a vetésre: a vetőmag csávázva várta a kedvező időjárást. Kedden reggel egy 25-ös Zetor­ traktor vontató­sóval 3 vetőgép kezdte meg a munkát, s délután 5 óráig 36 hold veté­sével végeztek, öt órakor új műszak folytatta a vetést, mely egész éjt­­szaka dolgozott. A biritói állami gazdaság éjjel nappali munkája lehetővé teszi, hogy a gazdaság 300 hold tavaszi­ búza vetését március lébre he­lyezi, március 5-re, S nappal a határidő előtt befejezze. j­abb eredményeset ér­ek el az iregszemcse: lu alatt a szója nemesist se térni Az Iregszemcsei Kísérleti Gazda­ságban 1949. óta foglalkoznak a szója nemesítésével s ez idő alatt több olyan új fajtát sikerült létre­hozni, mely nagyobb és jobb minő­­ségű termést ad, min­t az eddigiek. Ezzel egyidőben olyan irányú kísér­­letek is folytak, melyek annak meg­állapítására irányultak, hogy a szó­jababnak milyen ültetés felel meg legjobban. Az ilyen irányú kísérletek első eredménye a sávos ve­tés volt, melyet az elmúlt évben már or­­szág­szerte alkalmaztak. A sávos vetés erősen növelte a szója termés­hozamát, hátránya azonban az volt, hogy csak egy­irányú művelést tett lehetővé. Az Ireg­szemesei Kísérleti­­ Gazdaság az elmúlt évben kísérlete­ket végzett a fészkes ültetéssel, melynél teh­etővé válik a hossz, és keresztirányú gépi, illetve fogatos művelés. A kísérletek eredményesek voltak, mert a művelési munka megkönnyítése mellett a szója ter­mésében újabb 20—30 százalékos termésnövekedést sikerült elérni. Az eddigi szója nemesítések mel­lett az elmúlt évben sikeres kísérle­teket végeztek az iregszemcséi ku­tatók a takarmány­szója nemesítése terén is. Az elmúlt év folyamán sikerült olyan fajtákat előállítani, melyek holdanként 50 mázsa légszáraz szé­nát adtak, s fehérjetartalmuk 8—12 százalék között van. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy egyforma terü­­letről közel kétszer annyi fehérje­tartalmú takarmányt ad a szója, mint a lucerna.

Next