Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

19M FEBRUÁR 22 m­­­p­i­o Mi a oka annak, hogy a paksi járásban nem megy a silózás ? ! A Tolnai Napló február 15-i szá­mában bíráló cikk jelent meg a paksi járási tanácsról, annak be­gyűjtési osztályáról. A cikk nem bírálta külön az állattenyésztési csoport munkáját. Megnéz­tüik az ál­lattenyésztési csoport munkáját most, s megállapítottuk, hogy nem lehet az állattenyésztési csoport munkájáról azt mondani, hogy min­dent megtett az állatállomány vesz­teségmentes áttélél­tetésére. Az állattenyésztési csoport tagjai Hoós, Sitkei, Adber és Bihari elv­­társak csak kirándulásképpen men­nek el egy-egy termelőszövetkezet­be. Erre bizonyíték az, hogy Novák elvtárs, a minisztérium takarmányo­zási megbízottja be akarta őket számoltatni végzett munkájukról és nem tudtak semmit mondani. „Fel­tételezem — mondta Novák elvtárs, — hogy nem csináltak semmit“. — Novák elvtárs e megállapításában nem is sokat tévedett, mert a nagy­dorogi Szabadság tszcs-ben, ahol az állatoknak nincs biztosítva takar­mány, Hoós elvtárs csak egy órát töltött el, de ezalatt az idő alatt sem segített semmit. De mit is várhatna a járási tanács az állattenyésztési csoporttól akkor, amikor Bihari elvtárs az állattenyésztési csoport vezetője is ugyanezt teszi. A német­­kéri Ságvári termelőcsoportban másfél órát töltött el, ped­ig tudta, hogy baj van az állatok áttelelteté­­­sév­el. A paksi járás is Tolna megyében van, így feltételezhető, hogy ott sem volt rosszabb takarmány­­termés, mint a szekszárdi já­rásban. A szekszárdi járásban azonban nem úgy gazdálkodnak a meglévő takarmánykészlettel, mint a paksi járásban, így biztosítva van a tszcs­ék jószágállományának téli átteleltetése. Ennek érdekéb­e­n a szekszárdi járási tanács állattenyész­tési csoportjának vezetője Stroh­­mayer elvtárs ismerteti a termelő­csoportokkal a gyakorlatban bevált takarmányozási módszereket és helybeli segítséget adnak azok be­vezetéséhez. Ennek eredménye, hogy a szekszárdi járásban minde­nütt alkalmazzák a szalmafeltárást és gyors silózást. De a paksi járás­ban nem ezt teszik, bizonyítja ezt az, hogy mindössze hat helyen­ megy a szalmafeltárás, a gyors silózás pe­dig sehol. Az állatelhullást közömbösen ve­szi a járási tanács állattenyésztési csoportja, legtöbbször arra hivat­koznak, hogy végelgyengülés okoz­ta az állatok­ elhullását. Holott az állategészségügyre vonatkozó leg­elemibb követelményeket sem hajt­ják végre. Azt tudjuk, hogy ezek a hibák fennállanak, de arra is kiváncsiak volnánk, hogy a Paksi Járási Párt­­bizottság mit tett ennek kiküszöbö­lése érdekében, de mit tett a Me­gyei Tanács állattenyésztési cso­portja? A hiányosságok kiküszöbö­léséhez nem elég csupán az, hogy megbírálják az állattenyésztési cso­portot és felelősségre vonják a mun­kájáért, hanem gyakorlatban kon­krét segítséget adjanak munkájuk megjavításához. Pesti Erzsébet Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet a Szovjetunió példája nyomán kapcsolatot létesít a tsz-ekkel és segíti azok munkáját Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet vezetősége és dolgozói a Szovjetunió példája nyomán egyre nagyobb se­­g­ítség­et nyújtanak nemesített vető­mag termesztésükkel az ország terüle­tén lévő állami gazdaságoknak és tszcs-éknek. Már az 1952-es gazdasági évben 118 tsz-nek­­ és 79 állami gaz­daságnak küldtek az intézetből szóm­­­ ás napraforgó vetőmagot továbbter­­mesztés céljára. Az irodában lévő térkép pontosan megjelöli azokat az állami gazdaságokat és tsecs­­két, amelyek az elmúlt évben vetőmagot kaptak az Iregszemcsei Kísérleti In­tézettől. A Kísérleti Intézet igazgatója, dr. Kurnik Ernő elmondja, hogy a ma­gok feldolgozása már végefelé jár és utána ólomzárolással látják el, hogy továbbíthassák azokba az állami­­ gazdaságokba és tszcs- kbe, ahonnét diszpozíciót kapnak. A feldolgozó üzemben nagy lendülettel és figyelem­mel folyik az­­ elit- vetőmagok váloga­tása, a dolgozók nagy figyelmet for­dítanak­ arra, nehogy olyan mag ke­rlljen a nemesített magok közé, mely a minőség rovására menne. A feldo­­gozó üzemben túlnyomó részt nők dolgoznak, akik szeretik hivatásukat mert tudják, hogy az ő munkájuktól függ az egyes vetőmagok szaporításá­nak minősége azonbban az állami gaz­daságokban és tszcs- kben, ahova elit vetőmagot szállítanak. Egyre több dolgozó kapcsolódik be a tudományos munkába. Állandóan­­ tanulnak, és a tanultakat gyakorlati tapasztalatokkal egybekapcsolva igye­keznek hasznosítani, minél nagyobb eredményeket elérni, hogy ezzel is segítsék mezőgazdaságunk fejlődését Egyre inkább mélyítik el a szovjet tapasztalatok példája nyomán az álla­mi gazdaságok és tszcs-e k közötti kapcsolatot. Feladatul tűzték ki a Kí­sérleti Intézet vezetői és dolgozói, hogy ők is szoros kapcsolatokat léte­sítenek az ál­am­i gazdaságokkal és tszcs-­ kkel. Ez a módszer a Szovjet­unióban nagyszerűen bevált, ennek köszönhető az,hogy a tudósok és a kutatóintézet vezetői állandóan szo­ros kapcsolatot tartanak a kolhozok és szovhozok dolgozóival. Dr. Kamik Ernő igazgató segítsé­gével tervet dolgoztak ki, melynek alapján minden felelős vezető vállal­ja egy-egy termelőcsoport patronálá­­sát. Mészáros László, Oberritter Anna, Tímár Mária, Jenvai Tivadar éppen most dolgozzák ki a patronáló­ szer­ződés részleteit,­­Jenvai Tivadar pél­dául már előzőleg felkereste a tamási Vörös Szikra tsz-t, ahol megbeszélték az 1953-as évi terveket. Ennek szelle­mében dolgozza ki a kutató részleg a tszcs­ ék és a Kísérleti Intézet közötti szerződéskötés alapján azokat a köl­csönös segélynyújtási lehetőségeket és adottságokat, melyeket a kísérleti rész­leg nyújt a termelőszövetkezeteknek. A segítségnyújtás főleg a jarovizáció, pótbeporzás, a kukorica fajta heteró­­zis és a hibrid kukorica termesztés terén valamint a napraforgó terme­lésnél­ segít termelőszövetkezetein­ket. Az egyes munkafolyamatok el­végzésénél tapasztalatcserét tarta­nak a tszcs- lenél, ahol gyakorlat köz­ben mutatják meg a termelőszövetke­zet dolgozóinak, hogyan kell az egyes agrotechnikai eljárásokat he­lyesen és kellő­ időben alkalmazni. Szakelőadásokat tartanak a Kísérleti Intézet vezetői a termelőszövetkeze­teknél, ismertetik a növények fejlő­dését, azok életkörülményeinek meg­változtatását az emberi beavatkozás folytán. Lehetőséget nyújtanak a tsz tagjainak, hogy megismerjék a nö­­vényélettant és azokat a biológiai fo­lyamatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a növény fejlődéséhez. A Kísérleti Intézet vezetői és dol­gozói emellett nagy gondot fordíta­nak a saját szakképzettségük foko­zására, hogy tudományos munkájukat szélesebb körben alkalmazva segítsék a mezőgazdaság fejlődését. Munká­jukhoz nagy segítséget nyújt a rend­szeres tanulás, de segítette már eddig is a szovjet tapasztalat és az a segít­ségnyújtás, amit a Szovjetunióból ott­járt vendégek javaslatai és útmuta­tásai után vezettek be a kutató mun­káknál. A Szovjetunióból ottjárt ven­dégek a Kísérleti­­ Intézet kutatóival hosszasan beszélgettek és értékes tá­mogatást nyújtottak további munká­jukhoz. Ennek alkalmazásával készül­nek a tavaszi kísérleti parcellák ké­szítéséhez, de ennek alapján folyik a kísérletezés is a laboratóriumban is. Kaplon­yi Zoltán a laboratórium veze­tője igen eredményesen kísérletezett a gumi előállításával, valamint a szó­­jaliszt műanyaggá való feldolgozásá­val. Az eddig előállított nyersgumi a külföldről behozott gumival szem­ben 25 százalékkal magasabb szakító szilárdsággal bír. A szójával való kí­sérletezés az idei tervek egyik leg­fontosabb munkája. A kívánalom az, hogy a takarmány és az olajfelhasz­nálás mellett műanyagnak is feldol­gozhassák. Ezáltal igen nagy men­­­nyiségű színes­fémet tudunk pótolni és elősegítjük népgazdaságunk terv­­teljesítését. A szója műanyagnak való felhasználásával a tejipar mentesül a tejben lévő kazein ipari felhaszná­lásától és így nagy mennyiségű tej­termékkel tudjuk bővíteni a dolgo­zóink élelmiszer ellátását. Kaplonyi Zoltánnak nagy­ segítséget nyújt a la­boratóriumban Vida Gizella, ak­i már egy éve dolgozik a laboratóriumban. Önállóan máris komoly feladatokat old meg. Részt vesz minden kísérleti munkánál és ezáltal tág lehetősége lesz arra, hogy a gyakorlatban szer­zett tapasztalatokat bővíthesse szak­könyvek olvasásával, vagy egyéb szakiskola elvégzésével. Nagy gondot fordít a Kísérleti In­tézet vezetősége és pártszervezete a dolgozók szakmai és politikai tovább­képzésére. Hetenként megtartják a politikai és a szaktanfolyamokat meg­felelő előadókkal. A szaktanfolyamon 15 dolgozó, az általános gazdasági alapismereteket nyújtó tanfolyamon pedig 20 hallgató bővíti szakmai tu­dását. Többen végeznek levelezés út­ján agráregyetemi tanulmányt. Ez nagy segítség lesz a kísérleti inté­zet további munkájához és így elér­hetik azt, hogy Magyarországon is megvalósíthassuk azt, amit a Szovjet­unióban már rég megvalósítottak. alumíniumból jrvsgí­•o ®-* -smsjnjf ifcmtv 7 4 begyűjtés hívei Döbrököz községben :az elmúlt héten a begyűjtési tervek teljesí­tése érdekében kisgyű­léseket szer­veztek az állandó bizottsági tagok, ahol elbeszélgettek a dolgozó pa­rasztokkal, megmagyarázták a be­gyűjtés jelentőségét. A jó munka eredménye nem is maradt el. Az elmúlt héten 0 mázsa sertést, 2000 darab tojást és 2 má­zsa baromfit gyűjtöttek be. Ezzel teljesítették két havi tervüket. A döbröközi dolgozó parasztoktól nem akarnak elmaradni a gyulaji dolgozó parasztok sem. Több olyan dolgozó paraszt van a faluban, mint Széles József, aki a félévi baromfi és tojás beadását 100 százalékban teljesítette. Duzs községben Antal István 10 holdas dolgozó paraszt az első negyedévi baromfi és tojás be­­adását teljesítette. Duzs községben a begyűjtés te­rén komoly hiányosságok is mutat­koznak, nem szélesítették ki a dol­gozó parasztok közötti versenyt. A verseny­táblát a tanácskoznál tart­ják nem pedig a verseny kiszélesí­tésére használják fel. Ennek­ ered­ménye az, hogy még a mai napig sem tudják a község dolgozói azok neveit, akik verseny­vállalást tettek április 4-re, pedig a múlt év tapasz­talataiból jól tudja Duzs község, hogy jó segítséget adott­ a verseny­­mozgalom a begyűjtési tervek telje­sítéséhez. Fontos tudnivalók a takarmányhiányok leküzdésére A takarmányhiány leküzdésének egyik módja az állatok legeltetése. Feltétlen szükséges, hogy mindad­dig, míg az idő megengedi az álla­tokat ki kell hajtani, mert az alkal­mi legelőkön az állatok megfelelő táplálékot találnak. A megfelelő mennyiségű takarmánybiztosításnak másik módja a silózás. Mint tudjuk a silózásra minden olyan növény al­kalmas, mely nem ártalmas és nem mérgező. Ezért a silózást mindaddig folytatni kell­, míg a meglévő állat­állománynak megfelelő szükséglet nincs biztosítva. A takarmányhiá­­nyok leküzdésére a Szovjetunióban már bevált szalmafeltárási módsze­reket alkalmazzuk. Mint tudjuk a szalmában van értékes tápanyag is, de azt az állat nyers szalmában nem tudja jól megemészteni. A feltárás­sal lehetővé tesszük, hogy a szalmá­ban lévő tápanyagokat az állat fel tudja használni. A fahamuval, més­­szel feltárt szalmafélék közepes réti szénával azonos tápértékű­ek. Ezért feltétlenül szükséges, hogy vala­mennyi termelőszövetkezet szervez­ze meg a szalmafeltárást. Almozás­­hoz csak a múlt évi avas szalmát használjuk. A takarmánykészlet kiegészítése érdekében szükséges még az akác­hüvely gyűjtése. Ezekre helyes, hogyha felkérjük az MNDSZ és a DISZ szervezeteket ,akik a megfele­lő segítséggel biztosítanak elegendő mennyiségű akáchüvelyt. A pelyva­féléket pácolva, a fel­tárt szalmát silótakarm­ánnyal ke­­verten etessük. A pácolással kön­­­nyebbé, emész­thet­őbbé és ízlete­­sebbé tehetők a pelyva­félék. Az ab­rak takarmányok darálásával fokoz­hatjuk azok jobb kihasználását. A sertések takarmányozásánál és ál­talában be kell vezetni a takarmá­nyok élesztősítését és majátosítását. Az ilyen takarmány előkészítéssel nagyban tudjuk növelni a takarmá­nyok jobb kihasználását és így a takarmány értékesítéssel növelni tud­juk, vagyis a bennük lévő tápanyag­ból az állat többet tud felhasználni az elhasznált anyagok pótlására. Az így­ elkész­ített takarmányból pedig kevesebb pocsékolódik el. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG ADATSZOLGÁLTATAS W MTffimm Nagy lelkesedéssel zajlottak le megyénk területén a közönségszer­vezési értekezletek. Átérezték film­­propagandistáink a Szovjet Film Ünnepe jelentőségét és lel­kes fel­ajánlásokkal járultak a Szovjet Film Ünnepe sikeréhez. Tudatában van minden propagandista, annak, hogy célunk a Szovjet Film ünnep­pel az, hogy a szovjet és magyar nép közötti barátságot megszilár­dítsu­k és ezen keresztül országunk békeharcát erősítsük. * Szekszárd: Kovács Józsefné elv­­társnő a 75/2 Építőipari Válalat dol­gozója a Szovjet Film Ünnepére vál­lalta, hogy 1000­ személyt fog be­szervezni. A MÉSZÖV, a Kórház, a BELSPED, az Árvízvédelmi Vállalat is igen szép felajánlást tett a Szov­jet Film ünnepére. Kovács elvtárs­nő kihívta versenyre a megye ös­­­szes filmpropagandistáját. * Dombóvár. Az MNDSZ 700 sze­mélyre tett vállalást a Szovjet Film ünnepére. A Földművesszövetkezet, az Élelmező Raktár, a Tanítónőkép­­z­ő is szép számmal tett felajánlást, versenyre hívta ki Bonyhádot a szervezés és dekorálás terén. * Felsőnyéken filmszervező brigá­dok alakultak és egymással állan­dóan versenyben állnak a közönség­szervezésre. A versenyállások me­netét ellenőrzi a Moziüzem-vezető és versenyértékelést­ minden két hétben tart.* Bogyisz­ó. Alig egy hete alakult meg a közönségszervező bizottság és máris igen komolyan fogtak a munkához. Rész Antal iskolaigaz­gató vállalta, hogy 50 tanulót fog beszervezni minden filmhez a Szov­jet Film Ünnepe alatt. MNDSZ vo­nalon 30, DISZ vonalon 25 látogatót fog beszervezni minden filmhez. Harc. Az iskolaigazgató Páll György vállalta, hogy 210­ tanulót szervez be látogatónak szovjet és haladó filmekhez. MSZT részéről Vig Jánosné MSZT tag 140 személy beszervezését vállalta. Witter György boldog élete . . . Witter György a iaddi Kossuth tszcs lúg­ja boldogan iparkodik hazafelé munka után, hogy a meleg családi körben pihenhesse ki napi fáradalmait. Witter György elkomorult arccal gondol néha vissza arra amikor még a Gutai uraságnál szolgált hajdanán. Mint rossz álom tűnik fel előtte az a húsz év, amit mint cseléd töltött el az uraságnál vagy a kulákoknál. A múltban látástól vakulásig dol­gozott, de annyit sem keresett, hogy család­ját és saját magát becsületesen el tudta volna tartani Nem­ jutott ruhára, rongyosan jártak, siralmas élete volt családjával együtt, ugyan­úgy, mint azoknak a többi cselédembereknek, akik fillérekért voltak kénytelenek eladni munkaerejüket a földesuraknak, vagy a kulá­­koknak. Szomorú sorsuk felszabadulás után válto­zott meg, amikor földet kaptak. Ek­kor már némileg jobban ment soruk, jutott a család­nak ruhára és jobb koszt került az asztalra. Az egyéni gazdálkodás sem nyújtott azonban «I­fOM Jövedelmei WitPsréínek, «gin* nemz» szüksége lett volna a családnak. Pedig éjjel­nappal dolgoztak, neem sajnálták a fáradságot és mint egyike a község legjobb gazdájának­­ismerték Witter Györgyöt. A pattogó tűzhely melegében beszélgetés közben elmondják azt is, hogyan is szánták rá magukat, hogy belépjenek a tszcs-be. A rá­dión keresztül és az újságokból ismerték meg Rákosi elvtárs kecskeméti beszédét. Sokat gon­dolkodtak, tétováztak és vitatkoztak kettesben odahaza. Az ellenség hírverése ellenére elhatá­rozták, hogy mégis belépnek a tszcs-be, mert amit­ a párt és Rákosi elvtárs mondott, az mindig valóra vált. így léptek be 1951. szep­temberében a faddi Kossuth tszcs-be. Az ellen­ség továbbra is ócsárolta előttük a tszcs-t a befolyása alatt álló dolgozó parasztokon ke­resztül Volt olyan dolgozó paraszt, aki az ellenség szavára felülve szemébe mondta Wit­­teréknek: „beléptetek a tszcs-be, de most már aztán biztosan nem vágtok disznót többé.“ Witter György és családja azonban a párt­ra hallgatva bizalommal és bátran fogott hozzá az új élethez. Nem is bánta meg, még szép jövedelmet biztosított számukra a tszcs, arrér vel nem dicsekedhet egyetlenegy dolgozó pa­raszt sem. Igaz, egész évben becsületesen vet­ték ki részüket a munkából családja is dol­gozott. Ő saját maga 430 munkaegységet, felesége pedig 150 munkaegységet ért el egész évben. A jó munka gyümölcse meg is mutat­kozott a zárszámadásnál, mert összesen 23 mázsa búzát, 8.60 mázsa árpát, 5.40 mázsa bur­gonyát, 16 mázsa lucerna szénát, 3.000 forin­­ton felül kaptak pénzt. Szénájukat átadták a tszcs-nek, amiért külön 1600 forintot kaptak. Ezenfelül gyümölcsöt, fát rozsot, olajat, napra­forgót, babot és egyéb természetbeni juttatást is kaptak. Két hízót vágtak, ruhát és egyéb szükségleti cikket vásároltak és most bőven jut mindenből Witterék asztalára Az ellenség hírverése nem vált valóra, és ugyanúgy mint számos esettben már, kudarcot vallott, mert amíg Witteréknek bőven van mindenük és két disznót vágtak, az aki az ellenség szavára hall­­gatott, egyet sem vágott.

Next