Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
19M FEBRUÁR 22 mpio Mi a oka annak, hogy a paksi járásban nem megy a silózás ? ! A Tolnai Napló február 15-i számában bíráló cikk jelent meg a paksi járási tanácsról, annak begyűjtési osztályáról. A cikk nem bírálta külön az állattenyésztési csoport munkáját. Megnéztüik az állattenyésztési csoport munkáját most, s megállapítottuk, hogy nem lehet az állattenyésztési csoport munkájáról azt mondani, hogy mindent megtett az állatállomány veszteségmentes áttéléltetésére. Az állattenyésztési csoport tagjai Hoós, Sitkei, Adber és Bihari elvtársak csak kirándulásképpen mennek el egy-egy termelőszövetkezetbe. Erre bizonyíték az, hogy Novák elvtárs, a minisztérium takarmányozási megbízottja be akarta őket számoltatni végzett munkájukról és nem tudtak semmit mondani. „Feltételezem — mondta Novák elvtárs, — hogy nem csináltak semmit“. — Novák elvtárs e megállapításában nem is sokat tévedett, mert a nagydorogi Szabadság tszcs-ben, ahol az állatoknak nincs biztosítva takarmány, Hoós elvtárs csak egy órát töltött el, de ezalatt az idő alatt sem segített semmit. De mit is várhatna a járási tanács az állattenyésztési csoporttól akkor, amikor Bihari elvtárs az állattenyésztési csoport vezetője is ugyanezt teszi. A németkéri Ságvári termelőcsoportban másfél órát töltött el, pedig tudta, hogy baj van az állatok átteleltetésével. A paksi járás is Tolna megyében van, így feltételezhető, hogy ott sem volt rosszabb takarmánytermés, mint a szekszárdi járásban. A szekszárdi járásban azonban nem úgy gazdálkodnak a meglévő takarmánykészlettel, mint a paksi járásban, így biztosítva van a tszcsék jószágállományának téli átteleltetése. Ennek érdekében a szekszárdi járási tanács állattenyésztési csoportjának vezetője Strohmayer elvtárs ismerteti a termelőcsoportokkal a gyakorlatban bevált takarmányozási módszereket és helybeli segítséget adnak azok bevezetéséhez. Ennek eredménye, hogy a szekszárdi járásban mindenütt alkalmazzák a szalmafeltárást és gyors silózást. De a paksi járásban nem ezt teszik, bizonyítja ezt az, hogy mindössze hat helyen megy a szalmafeltárás, a gyors silózás pedig sehol. Az állatelhullást közömbösen veszi a járási tanács állattenyésztési csoportja, legtöbbször arra hivatkoznak, hogy végelgyengülés okozta az állatok elhullását. Holott az állategészségügyre vonatkozó legelemibb követelményeket sem hajtják végre. Azt tudjuk, hogy ezek a hibák fennállanak, de arra is kiváncsiak volnánk, hogy a Paksi Járási Pártbizottság mit tett ennek kiküszöbölése érdekében, de mit tett a Megyei Tanács állattenyésztési csoportja? A hiányosságok kiküszöböléséhez nem elég csupán az, hogy megbírálják az állattenyésztési csoportot és felelősségre vonják a munkájáért, hanem gyakorlatban konkrét segítséget adjanak munkájuk megjavításához. Pesti Erzsébet Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet a Szovjetunió példája nyomán kapcsolatot létesít a tsz-ekkel és segíti azok munkáját Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet vezetősége és dolgozói a Szovjetunió példája nyomán egyre nagyobb segítséget nyújtanak nemesített vetőmag termesztésükkel az ország területén lévő állami gazdaságoknak és tszcs-éknek. Már az 1952-es gazdasági évben 118 tsz-nek és 79 állami gazdaságnak küldtek az intézetből szóm ás napraforgó vetőmagot továbbtermesztés céljára. Az irodában lévő térkép pontosan megjelöli azokat az állami gazdaságokat és tsecskét, amelyek az elmúlt évben vetőmagot kaptak az Iregszemcsei Kísérleti Intézettől. A Kísérleti Intézet igazgatója, dr. Kurnik Ernő elmondja, hogy a magok feldolgozása már végefelé jár és utána ólomzárolással látják el, hogy továbbíthassák azokba az állami gazdaságokba és tszcs- kbe, ahonnét diszpozíciót kapnak. A feldolgozó üzemben nagy lendülettel és figyelemmel folyik az elit- vetőmagok válogatása, a dolgozók nagy figyelmet fordítanak arra, nehogy olyan mag kerlljen a nemesített magok közé, mely a minőség rovására menne. A feldogozó üzemben túlnyomó részt nők dolgoznak, akik szeretik hivatásukat mert tudják, hogy az ő munkájuktól függ az egyes vetőmagok szaporításának minősége azonbban az állami gazdaságokban és tszcs- kben, ahova elit vetőmagot szállítanak. Egyre több dolgozó kapcsolódik be a tudományos munkába. Állandóan tanulnak, és a tanultakat gyakorlati tapasztalatokkal egybekapcsolva igyekeznek hasznosítani, minél nagyobb eredményeket elérni, hogy ezzel is segítsék mezőgazdaságunk fejlődését Egyre inkább mélyítik el a szovjet tapasztalatok példája nyomán az állami gazdaságok és tszcs-e k közötti kapcsolatot. Feladatul tűzték ki a Kísérleti Intézet vezetői és dolgozói, hogy ők is szoros kapcsolatokat létesítenek az álami gazdaságokkal és tszcs- kkel. Ez a módszer a Szovjetunióban nagyszerűen bevált, ennek köszönhető az,hogy a tudósok és a kutatóintézet vezetői állandóan szoros kapcsolatot tartanak a kolhozok és szovhozok dolgozóival. Dr. Kamik Ernő igazgató segítségével tervet dolgoztak ki, melynek alapján minden felelős vezető vállalja egy-egy termelőcsoport patronálását. Mészáros László, Oberritter Anna, Tímár Mária, Jenvai Tivadar éppen most dolgozzák ki a patronáló szerződés részleteit,Jenvai Tivadar például már előzőleg felkereste a tamási Vörös Szikra tsz-t, ahol megbeszélték az 1953-as évi terveket. Ennek szellemében dolgozza ki a kutató részleg a tszcs ék és a Kísérleti Intézet közötti szerződéskötés alapján azokat a kölcsönös segélynyújtási lehetőségeket és adottságokat, melyeket a kísérleti részleg nyújt a termelőszövetkezeteknek. A segítségnyújtás főleg a jarovizáció, pótbeporzás, a kukorica fajta heterózis és a hibrid kukorica termesztés terén valamint a napraforgó termelésnél segít termelőszövetkezeteinket. Az egyes munkafolyamatok elvégzésénél tapasztalatcserét tartanak a tszcs- lenél, ahol gyakorlat közben mutatják meg a termelőszövetkezet dolgozóinak, hogyan kell az egyes agrotechnikai eljárásokat helyesen és kellő időben alkalmazni. Szakelőadásokat tartanak a Kísérleti Intézet vezetői a termelőszövetkezeteknél, ismertetik a növények fejlődését, azok életkörülményeinek megváltoztatását az emberi beavatkozás folytán. Lehetőséget nyújtanak a tsz tagjainak, hogy megismerjék a növényélettant és azokat a biológiai folyamatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a növény fejlődéséhez. A Kísérleti Intézet vezetői és dolgozói emellett nagy gondot fordítanak a saját szakképzettségük fokozására, hogy tudományos munkájukat szélesebb körben alkalmazva segítsék a mezőgazdaság fejlődését. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a rendszeres tanulás, de segítette már eddig is a szovjet tapasztalat és az a segítségnyújtás, amit a Szovjetunióból ottjárt vendégek javaslatai és útmutatásai után vezettek be a kutató munkáknál. A Szovjetunióból ottjárt vendégek a Kísérleti Intézet kutatóival hosszasan beszélgettek és értékes támogatást nyújtottak további munkájukhoz. Ennek alkalmazásával készülnek a tavaszi kísérleti parcellák készítéséhez, de ennek alapján folyik a kísérletezés is a laboratóriumban is. Kaplonyi Zoltán a laboratórium vezetője igen eredményesen kísérletezett a gumi előállításával, valamint a szójaliszt műanyaggá való feldolgozásával. Az eddig előállított nyersgumi a külföldről behozott gumival szemben 25 százalékkal magasabb szakító szilárdsággal bír. A szójával való kísérletezés az idei tervek egyik legfontosabb munkája. A kívánalom az, hogy a takarmány és az olajfelhasználás mellett műanyagnak is feldolgozhassák. Ezáltal igen nagy mennyiségű színesfémet tudunk pótolni és elősegítjük népgazdaságunk tervteljesítését. A szója műanyagnak való felhasználásával a tejipar mentesül a tejben lévő kazein ipari felhasználásától és így nagy mennyiségű tejtermékkel tudjuk bővíteni a dolgozóink élelmiszer ellátását. Kaplonyi Zoltánnak nagy segítséget nyújt a laboratóriumban Vida Gizella, aki már egy éve dolgozik a laboratóriumban. Önállóan máris komoly feladatokat old meg. Részt vesz minden kísérleti munkánál és ezáltal tág lehetősége lesz arra, hogy a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat bővíthesse szakkönyvek olvasásával, vagy egyéb szakiskola elvégzésével. Nagy gondot fordít a Kísérleti Intézet vezetősége és pártszervezete a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. Hetenként megtartják a politikai és a szaktanfolyamokat megfelelő előadókkal. A szaktanfolyamon 15 dolgozó, az általános gazdasági alapismereteket nyújtó tanfolyamon pedig 20 hallgató bővíti szakmai tudását. Többen végeznek levelezés útján agráregyetemi tanulmányt. Ez nagy segítség lesz a kísérleti intézet további munkájához és így elérhetik azt, hogy Magyarországon is megvalósíthassuk azt, amit a Szovjetunióban már rég megvalósítottak. alumíniumból jrvsgí•o ®-* -smsjnjf ifcmtv 7 4 begyűjtés hívei Döbrököz községben :az elmúlt héten a begyűjtési tervek teljesítése érdekében kisgyűléseket szerveztek az állandó bizottsági tagok, ahol elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal, megmagyarázták a begyűjtés jelentőségét. A jó munka eredménye nem is maradt el. Az elmúlt héten 0 mázsa sertést, 2000 darab tojást és 2 mázsa baromfit gyűjtöttek be. Ezzel teljesítették két havi tervüket. A döbröközi dolgozó parasztoktól nem akarnak elmaradni a gyulaji dolgozó parasztok sem. Több olyan dolgozó paraszt van a faluban, mint Széles József, aki a félévi baromfi és tojás beadását 100 százalékban teljesítette. Duzs községben Antal István 10 holdas dolgozó paraszt az első negyedévi baromfi és tojás beadását teljesítette. Duzs községben a begyűjtés terén komoly hiányosságok is mutatkoznak, nem szélesítették ki a dolgozó parasztok közötti versenyt. A versenytáblát a tanácskoznál tartják nem pedig a verseny kiszélesítésére használják fel. Ennek eredménye az, hogy még a mai napig sem tudják a község dolgozói azok neveit, akik versenyvállalást tettek április 4-re, pedig a múlt év tapasztalataiból jól tudja Duzs község, hogy jó segítséget adott a versenymozgalom a begyűjtési tervek teljesítéséhez. Fontos tudnivalók a takarmányhiányok leküzdésére A takarmányhiány leküzdésének egyik módja az állatok legeltetése. Feltétlen szükséges, hogy mindaddig, míg az idő megengedi az állatokat ki kell hajtani, mert az alkalmi legelőkön az állatok megfelelő táplálékot találnak. A megfelelő mennyiségű takarmánybiztosításnak másik módja a silózás. Mint tudjuk a silózásra minden olyan növény alkalmas, mely nem ártalmas és nem mérgező. Ezért a silózást mindaddig folytatni kell, míg a meglévő állatállománynak megfelelő szükséglet nincs biztosítva. A takarmányhiányok leküzdésére a Szovjetunióban már bevált szalmafeltárási módszereket alkalmazzuk. Mint tudjuk a szalmában van értékes tápanyag is, de azt az állat nyers szalmában nem tudja jól megemészteni. A feltárással lehetővé tesszük, hogy a szalmában lévő tápanyagokat az állat fel tudja használni. A fahamuval, mésszel feltárt szalmafélék közepes réti szénával azonos tápértékűek. Ezért feltétlenül szükséges, hogy valamennyi termelőszövetkezet szervezze meg a szalmafeltárást. Almozáshoz csak a múlt évi avas szalmát használjuk. A takarmánykészlet kiegészítése érdekében szükséges még az akáchüvely gyűjtése. Ezekre helyes, hogyha felkérjük az MNDSZ és a DISZ szervezeteket ,akik a megfelelő segítséggel biztosítanak elegendő mennyiségű akáchüvelyt. A pelyvaféléket pácolva, a feltárt szalmát silótakarmánnyal keverten etessük. A pácolással könnyebbé, emészthetőbbé és ízletesebbé tehetők a pelyvafélék. Az abrak takarmányok darálásával fokozhatjuk azok jobb kihasználását. A sertések takarmányozásánál és általában be kell vezetni a takarmányok élesztősítését és majátosítását. Az ilyen takarmány előkészítéssel nagyban tudjuk növelni a takarmányok jobb kihasználását és így a takarmány értékesítéssel növelni tudjuk, vagyis a bennük lévő tápanyagból az állat többet tud felhasználni az elhasznált anyagok pótlására. Az így elkészített takarmányból pedig kevesebb pocsékolódik el. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG ADATSZOLGÁLTATAS W MTffimm Nagy lelkesedéssel zajlottak le megyénk területén a közönségszervezési értekezletek. Átérezték filmpropagandistáink a Szovjet Film Ünnepe jelentőségét és lelkes felajánlásokkal járultak a Szovjet Film Ünnepe sikeréhez. Tudatában van minden propagandista, annak, hogy célunk a Szovjet Film ünneppel az, hogy a szovjet és magyar nép közötti barátságot megszilárdítsuk és ezen keresztül országunk békeharcát erősítsük. * Szekszárd: Kovács Józsefné elvtársnő a 75/2 Építőipari Válalat dolgozója a Szovjet Film Ünnepére vállalta, hogy 1000 személyt fog beszervezni. A MÉSZÖV, a Kórház, a BELSPED, az Árvízvédelmi Vállalat is igen szép felajánlást tett a Szovjet Film ünnepére. Kovács elvtársnő kihívta versenyre a megye összes filmpropagandistáját. * Dombóvár. Az MNDSZ 700 személyre tett vállalást a Szovjet Film ünnepére. A Földművesszövetkezet, az Élelmező Raktár, a Tanítónőképző is szép számmal tett felajánlást, versenyre hívta ki Bonyhádot a szervezés és dekorálás terén. * Felsőnyéken filmszervező brigádok alakultak és egymással állandóan versenyben állnak a közönségszervezésre. A versenyállások menetét ellenőrzi a Moziüzem-vezető és versenyértékelést minden két hétben tart.* Bogyiszó. Alig egy hete alakult meg a közönségszervező bizottság és máris igen komolyan fogtak a munkához. Rész Antal iskolaigazgató vállalta, hogy 50 tanulót fog beszervezni minden filmhez a Szovjet Film Ünnepe alatt. MNDSZ vonalon 30, DISZ vonalon 25 látogatót fog beszervezni minden filmhez. Harc. Az iskolaigazgató Páll György vállalta, hogy 210 tanulót szervez be látogatónak szovjet és haladó filmekhez. MSZT részéről Vig Jánosné MSZT tag 140 személy beszervezését vállalta. Witter György boldog élete . . . Witter György a iaddi Kossuth tszcs lúgja boldogan iparkodik hazafelé munka után, hogy a meleg családi körben pihenhesse ki napi fáradalmait. Witter György elkomorult arccal gondol néha vissza arra amikor még a Gutai uraságnál szolgált hajdanán. Mint rossz álom tűnik fel előtte az a húsz év, amit mint cseléd töltött el az uraságnál vagy a kulákoknál. A múltban látástól vakulásig dolgozott, de annyit sem keresett, hogy családját és saját magát becsületesen el tudta volna tartani Nem jutott ruhára, rongyosan jártak, siralmas élete volt családjával együtt, ugyanúgy, mint azoknak a többi cselédembereknek, akik fillérekért voltak kénytelenek eladni munkaerejüket a földesuraknak, vagy a kulákoknak. Szomorú sorsuk felszabadulás után változott meg, amikor földet kaptak. Ekkor már némileg jobban ment soruk, jutott a családnak ruhára és jobb koszt került az asztalra. Az egyéni gazdálkodás sem nyújtott azonban «IfOM Jövedelmei WitPsréínek, «gin* nemz» szüksége lett volna a családnak. Pedig éjjelnappal dolgoztak, neem sajnálták a fáradságot és mint egyike a község legjobb gazdájánakismerték Witter Györgyöt. A pattogó tűzhely melegében beszélgetés közben elmondják azt is, hogyan is szánták rá magukat, hogy belépjenek a tszcs-be. A rádión keresztül és az újságokból ismerték meg Rákosi elvtárs kecskeméti beszédét. Sokat gondolkodtak, tétováztak és vitatkoztak kettesben odahaza. Az ellenség hírverése ellenére elhatározták, hogy mégis belépnek a tszcs-be, mert amit a párt és Rákosi elvtárs mondott, az mindig valóra vált. így léptek be 1951. szeptemberében a faddi Kossuth tszcs-be. Az ellenség továbbra is ócsárolta előttük a tszcs-t a befolyása alatt álló dolgozó parasztokon keresztül Volt olyan dolgozó paraszt, aki az ellenség szavára felülve szemébe mondta Witteréknek: „beléptetek a tszcs-be, de most már aztán biztosan nem vágtok disznót többé.“ Witter György és családja azonban a pártra hallgatva bizalommal és bátran fogott hozzá az új élethez. Nem is bánta meg, még szép jövedelmet biztosított számukra a tszcs, arrér vel nem dicsekedhet egyetlenegy dolgozó paraszt sem. Igaz, egész évben becsületesen vették ki részüket a munkából családja is dolgozott. Ő saját maga 430 munkaegységet, felesége pedig 150 munkaegységet ért el egész évben. A jó munka gyümölcse meg is mutatkozott a zárszámadásnál, mert összesen 23 mázsa búzát, 8.60 mázsa árpát, 5.40 mázsa burgonyát, 16 mázsa lucerna szénát, 3.000 forinton felül kaptak pénzt. Szénájukat átadták a tszcs-nek, amiért külön 1600 forintot kaptak. Ezenfelül gyümölcsöt, fát rozsot, olajat, napraforgót, babot és egyéb természetbeni juttatást is kaptak. Két hízót vágtak, ruhát és egyéb szükségleti cikket vásároltak és most bőven jut mindenből Witterék asztalára Az ellenség hírverése nem vált valóra, és ugyanúgy mint számos esettben már, kudarcot vallott, mert amíg Witteréknek bőven van mindenük és két disznót vágtak, az aki az ellenség szavára hallgatott, egyet sem vágott.