Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-28 / 74. szám

1953 MÁRCIUS 28 NAPLÓ PARI ÉS PÁRT­É­PÍTÉS • A m­ggyarkeszi pártszervezet, motora a tavaszi munkák sikeres elvégzésének Az elmúlt évben komoly hiányossá­­gok volta­k M­agyarkeszi­ n. jK párt­­szervezet el volt szakadva a töme­geiktől, a kommunisták, a tö­megszer­­vezeteik nem végeztek m­unkát, de nem is kaptak feladatot. Az­ oktatást bürokratikusan papíron­­­ tervezték meg és ez még ma is rái­i­ósítj­a bé­lyegét az oktatási munkára. A két po­litikai iskolán a hallgatói­ mintegy ötven százaléka jelenik m­eg csupán. A volt párttíi­tkár, Riegler György nem sokat törődött­ a pártszerve­zet, a köz­­ség munkájával. Inkább vadászni járt. Ilyen előzmények mellett nem cso­da, ha a­­ tanács nem sok­­a­l törődött a tervek teljesítésével a­­nnál is in­kább, mert a tanácsba az ellenség be­fészkelte magát. Egy hónappal ezelőtt új vezetőség kiürült a­­ pártszervezet élére. Dénes Zsigmond elvtárs párttitikár, Csornai Gyula és­ Balogh Margit veze­tőségi tagok hozzáfogtak­­ a munkák­hoz. Legelsősorban m­ás á ] pártszervezet­­ben teremtettek rétidőt. Megkövetel­ték a taggyűlések:a váltó pontos meg­jelenést és pártfeladattal bíztak meg minden kommunistát. A­ tanács mun­kájának megjavítása vo­­lt a követke­ző feladat. Az állandó b­­izottságok he­lyes működtetésével, feladatokkal va­ló megbízásával kezdett helyes me­derbe terelődni a'' kőt­ség­ élete. De ez csak a kredet volt. Az,ó;a komoly eredményekkel büs­zkét­keedhet a köz­ség. Tizennégy bizalm­­i felelős az ut­­cák szerint feloszt­o­tt­­­ népnevelők múunkájáért. A bizalm­­ak­on kívül 41 népnevelőt iiradított kiarcba konkrét feladatokkal" A pártszervezet teljesíteni a szántás­­vetést határidő­re, a beadást ugyancsak határidőre. Ennek érdekében megindult a felvilá­gosító munka. Rákosi elvtárs tanítja: „a párt jó munkáját a termelési ered­mény méri...“ — így változtatta meg a község képét a tervek teljesítés­ér­ben Magyarkeszirn is a pártszervezet. A pártb­izalmiak és a népnevelők szí­vós felvilágosító munkája nyomán Adrián János elvtárs kezdeményezé­sére szélesen bontakozott ki a ne­mes verseny az utcák között, Finta István elvtárs, bizalmi utcája első­nek csatlakozott a versenyhez. Azóta már hat utca áll egymással párosz ver­­senyben és április 4-ig tíz utca har­col a feladatok sikeres megoldásáért. Adrián és Finta elvtársak, de a párt valamennyi tagja ismeri kötelessé­gét. Számos közülük már félévi to­jás, baromfi beadásának eleget tett és emellett elvégezték az árpa­ zab vetését is. i * * 4 A kommunisták példamutatása nem maradt eredmény nélkül. A tavaszi búza­ vetését határidőre be­fejezték. Az árpa és zab vetéstervü­ket túlteljesítették. Ennek az ered­ménynek a magyarázata csupán an­­­nyi: állandó felvilágosító munka folyt. A pártszervezet beszámoltatta a bizalmiakat, népnevelőket ellen­őrizte munkájukat és így ideijében tu­dott segítséget nyújtani, ahol az szük­ségessé vált. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtottak a tömegs­zerve­­zetek­ is. A fiatalok, akiknek helyisé­géből egy hónappal ezelőtt úgy kel­lett kiseperni a legényegylet zászlait m­a már kezdik felismerni szerepükert­re inkább be is töltik azt. A községi pártszervezet az élenjáró dolgozó pa­rasztok arányának növelésével, meg­javította a pártonn kívüli aktíva össze­tételét. Megerősítette a pártszervezet és a tömegük közötti kapcsolatot, ba­rátságot, még szorosabbá, széttéphe­­tetlenné teszi azokat a szálakat, ame­­lyek a kommunistákat és a dolgozó parasztokat összefűzik. Ez a magya­rázata, hogy a községiben egy hónap alatt gyökeres változás ment végbe, hogy a pártszervezet gazdája a terü­letnek motorja hajtóereje a tavaszi munkáik sikeres elvégzésének. Javult a pártszervezet ellenőrző munkája is. A párttitkár, a vezetőségi tagok, de valamennyi kommunista áll­andóan el­lenőrzi a feladatok végrehajtását, le­leplezi az ellenség kísérleteit. A jó ellenőrző munka következtében lep­lezték le Szeng­i András VB-titkárt is, volt volksbundistát, kulákcsemetét, aki munkájával az ellenségnek nyitott utat. Az éberség fokozásával, az el­lenség leleplezésével folytassa ered­ményes harcát a pártszervezet hog­y büszkén jeleníthesse április 4-án: tel­jesítette a község adott szavát. Eh­hez a munkához szükséges a pártszer­­vezet állandó erősítése. A pártszer­vezet nem feledkezik meg erről­ a fon­tos feladatról a többi mellett. Most is két tagjelölt felvételét javasolták, olyan becsületes dolgozókét, akik ed­digi munkájukkal bebizonyították, méltó tagijelöl­tjei lesznek pártunknak, növelik m­unkájukkal a magyarkész­ pártszervezet tekintélyét, eredmé­nyeit, sikerrel harcolnak a község be­csületéért. Hanyag munka folyt a téli gépjavítás idején. Eseé­rt nem tudja tavaszi tervét teljesíteni a hőgyészi gépállomás ! Ahhoz hogy gépállomásaink telje­síteni tudják szán­­ási tervüket, a mi­­nisztertanács által kitűzött határidő­re szükséges,­ biof:/g, ahhoz a megfe­lelő előfeltétel biiztosítva legyen. A minisztertanács h­atározata lefektette, hogy a gépállom­­ásoknak február 15- re ki kell javítani erő- és munka-1 * * 4 gépeiket. Ezt a határozatot nyilván azért hozta a m­inisztertanács, hogy gépállomásaink csak elnek előzetes teljesítésével tud­ják végrehajtani azt a határozatot, hogy március 31-re minden talpafeímű­ földet megművel­ünk. A hőgyészi­­ gép-állo­más ennek fon­tosságát nem látta. A gépjavítások ideje alatt is­­ hanyag, felületes mun­kát végeztek ami miatt most nem tudják teljesen tsnd szántási tervüket. Március 24-ig "a gépállomás" szántási tervét csak ?,4 százalékra teljesítet­te. Hogy miért ennek magyarázata egyszerű. A gépállomásnak 30 erő­gépe van. Március 21-én­ 7 erőgép d­olgozott 21 műszakban , egy mű­szakban, 4 pedig műszaki hiba miatt egyáltalán nem dolgozott. Az, hogy 4 gép kicsit­ a termelésből nemcsak március 24-én történt meg, hanem a Mkritóm 'Efiporita megismétlődik. Jo­gosan kérd­ezheti minden becsületes dolgozó: a hőgyészi gépállomás dol­gozói és ■ vezetőire nem vonatkozik­­ a mkdsztiífbané­ cs határozata? Most, amikor q iáik néhány nap választ el Permünket:,' b­árciug 31-től és addigra minden tiszpalatnyi földet meg kell művelni, m­ég mindig úgy dolgoznak, hogy az elvégzett.napi munka a terv­hez visztonyítva még­ korántsem ki­elégítő, , Vajjott jutót'.­­; már a gépállomás dolgozó­nak és vezetőinek eszébe, hogy tervük nem teljesítésével gátol­ják a tss­zcs- vetéseinek a határidőre való elv­égzését. Március 24-án a mu.­cai Vd’.ps Zászló tsacs-nél 85 hold a dióska­ fényi­ Előre tezcs-nél 65 hold. a ssal:­adáti Aranykalász tszcs-nél 60 hold ezerződésben vállait szán­ tan iva­rja ■'»ólt még vissza a gépállomás­nak. De ezen felül még több tszcs «n olyan, melynél m­­ég sok hold •zánttanival­ója van a gépállomásnak. An­ért, mert a hőgyészi népállomás ifjvteeljesítése messze elmarad a kö­vet élőlényektől és gátolja a tszcs-k tervi teljesítését is, a megyei gépál­lomási csoportot is súlyos felelősség terheli. A sokszor hangsúlyozott kör­levelek helyett helyszíni segítséget adjanak a gépállomásnak. Járjanak nyitott szemmel. Ne elégedjenek meg azzal, hogy az utóbbi 10 napban ja­vult a hőgyészi gépállomáson a gé­pek kihasználása. Hasson oda a me­gyei gépcsoport, hogy a hogy eszi gép­állomáson meglévő 30 erőgépből leg­alább 29 két műszakban dolgozzon ás minden gép teljes kapacitása leg­alább 100 százalékban ki legyen hasz­nálva. LEVELEZŐNK ÍRJA: Az anya- és csecsemővédelmi törvény minket asszonyokat nagy hálára, jobb munkára kötelez Dolgozó népünk lázasan készül áp­­rilis 4 méltó megünneplésére. Az idén az örömünnepbe belecsendül a gyász is. Az emberiség nagy tanító­ja, a béketábor legfőbb őre, Sztálin elvtárs nincs többé, de emléke, ta­nítása örökké élni fog. Amíg­ az im­perialisták­ embertelen gyilkos hábo­rújukat folytatják keleten, halomra gyilkolják a lakosságot, köztük ár­tatlan gyermekeket is, addig a népi demokratikus országokban a legfőbb érték az ember és különösen drága­­kincsünk a gyermek. Amikor a rádió bemondta a gyermekvédelmi tör­vényt, a múltba gondoltam vissza. — Hány száz és száz anya szülte meg gyermekét, a kapu alatt, az utcán. Terhes anyákat irgalmatlanul kitet­tek az utcára, mert nem tudták ki­fizetni a házbért, s o­tt volta­k a lány, anyák a kor társad-almáinak meg­vetett kitaszított szégyenfoltjai, s a szerencsétlenek hány esetben ölték meg újszülöttjüket,, mert neon lehe­tett más választásuk.­­A miniszterta­nács rendelete olyan intézkedésieket is hozott, amelyek arról tanúskodnak, kivétel nélkül minden­ anyának ná­lunk i­gen nagy megbecsülés jut. — Amikor mindezeket látju­k, akikor tud­juk csak igazán megérteni, hogy m­it­ is jelent nekünk április 4*3, ée ez egyben jobb és több munkára, is kö­telez min­ket. Arra, hogy bérceak­ara­­tunnkat, hazaszeretetünket még több és jobb munkával fejezzük b­i. Rosenbaum Gyuláné Bonyhád. *9 A­kékte Millián Lőrinc, ifj. Bogos Menyhért, Gsibs István, Bíró Gergely, Buiílu Menyhért, Ferenc Gergely kétyi dolgozó parasztok úgy harcolnak a békéért, hogy a tavaszi munkálatokban élenjárnak, azt határidő előtt elvégezték, első negyedévi beadási kötelezettségüket is teljesítették a felszabadulási héten. 3 Felsőnyék dolgozó parasztjak hallgatnak a népnevelőkre, követik az élenjárókat Március 22-én Felsőnyék községben 44 népnevelő indult el felvilágo­sítani azokat a dolgozó parasztokat, akik m­ég nem végezték el a kora­­tavasziak vetését, vagy beadási kö­telezettségük teljesítésé­vel hátraléko­saik. A felvilágosító munka azonban nem a március 22-én tartott agitációs nappal kezdődött, hanem állandóan folyik a pártszervezet irányítása mel­lett. Ennek az eredménye az, hogy Felsőnyék a tamási járás községei között a tojás- és a baromfi-begyűj­tésben az első helyet foglalja el. Jó haladnak a tavaszi munkálatok is. ?Nem egy dolgozó paraszt­ még a minisztertanács által megjelölt határ­idő előtt elvégezte a­­ koratavasziak vetését. Szaki Antal 1) holdas kő­ sépparaszt, még lö­ e előtt elvetett 1000 négyszögöl tavaszi árpát, másfél hold zabot. Már a kukorica alá is el­készítette a talajt és elhatározta, hogy amennyiben az idő engedi, a fel­szabadulási héten megkezdi annak ve_­lését. Máir most megkezdte a korra takarmányvetést, a szorító kertben mintegy fél hold sűrű kukoricát vet csal auládénak. Szaki Ant­a­l elmon­dotta: — Én már ismerem a korai vetés jelentőségét. Az erimiti évben nem fizettem rá, hogy korán vezettem, betartottam a minisztertanács­­ határo­zatát és ennek az eredménye volt az, hogy kenyérgabonából több, mint 11 mázsás holdankén­ti átlagtermést ta­karítottam be. Mindig idejében vetek, sohasem késlekedem, ezért a mun­kámnak nem marad el a­ gyümölcse sem. Áll­andó­an magasabb a holdan­kénti termésátl­lagom, mint szomszéd­jaimé. Az­­ elmúlt évben 3—4 mázsa búzával termeltem többet holdanként, mint az egyik szomszédom, aki kés­lekedett a vetéssel. Jó munkám ered­ménye az is, hogy az állam iránti kötelezettségemet mindig maradékta­lanul tudom teljesíteni. Most is ele­get tettünk már­ az I. negyedévi ba­romfi beadásunknak, a felszabadulási héten pedig tojásbeadási kötelezett­ségünket is teljesíteni fogjuk — vette át a szót Szalainé. — Sohasem hall­gatunk az ellenség hangjára, mert tudjuk, hogy azzal nemcsak saját magunknak ártunk, hanem nemzet­gazdaságunknak is. Szalai Antal jó munkáját bizonyít­ja a­z is, hogy nincs takarmány prob­­lámája. Állatállománya részére újig biztosítva van a takarmány, így nem csoda, ha az ő példáját követik má­sok is. A kommunista példamutatás sem hiányzik a községben. Lőrinc Gábor elvtárs még Szalai Antalt is megelőzte a tavaszi vetéssel.­­Március 6-ra teljes egészében befejezték a koratavasziak vetését, már csak a napraforgó, kukorica és a burgonya vetéssel van hátra. Most azonban el­határozták, hogy a felszabadulási hé­­ten a ku­koricavetés kivételével befe­jezik a napraforgó és a burgonya ve­tését is. Lőrinc Gábor elvtárs fele­sége tagja az MNDSZ-n­ek is, és a népnevelő értekezleten ő vo­lt a­­, egyik beindító­ja a versenymozgal­om­nak. Varta József­né 5 holdas d­olgozó [jarasz­tasszonyt hívta versenyre, hogy a felszabadulási héten baromfi és to­jásbeadási kötelezettségüket ne csak a­z I. negyedévre, hanem félévre tel­jesítsék. Lőrinc elvtársnő elmondot­ta, hogy amikor versenyre hívta Ham­­­a Józsefnél, ő már előnyben volt­, m­ert a harmadik negyedévi tojás- és baromfibeadását is teljesítette. De­hogy a verseny egészséges legyen­, úgy módosította a versenyt, hogy az egész évi beadását teljesíti a felszaba­dulási héten. — Az elmúlt évben is az elsők között teljesítettük beadá­­sunkat, pedig az 'ellenség nálunk is '„próbált 'szerencsét“. Azt mondották, mién teljesítsük határidő előtt a be­­­adást, duplán kell akkor beszolgáltat­­­nunk. Nem hallgattunk rá, szeren­csénk is volt, és most sem hallgatunk rá. Most is teljesítjük határidő előtt, mert tudjuk, hogy feleslegünket sza­­badpiacon értékesíthetjük. A­ kommunisták és az élenjáró dol­­gozó parasztok példáját többen köve­tik, így a felszabadulási hétre is töb­ben tettek felajánlást. F. Szabó György 7 holdas dolgozó paraszt, amikor a népnevelők felkeresték, fel­­ajánlotta, hogy a felszabadulási héten teljes egészében befejezi a koratava­­sziak vetését, s a beadásban sem fog lemaradni. K. Molnár Vincéné 10 holdas dolgozó parasztasszony pedig már az egészévi tojás és baromfi be­adását teljesítette, Ifj. Soós István 5 holdas dolgozó paraszt pedig fél­évi beadásának tett eleget a felsza­badulási h­éten. özv. K. Molnár Ist­vánná 3 és fél­holdas dolgozó paraszt­­a­sszony amellett, hogy a korai veté­seket már befejezte, baromfi és to­­jásbeadási kötelezettségének is eleget tett. Ezeknek a dolgozó párasatoknak a példamutatása hozta meg azt az eredményt, hogy Felsőnyék község a tamási járás községei közül az eled helyen áll a begyűjtésben. SZABÓ ISTVÁN MOST IS ÉLENJÁR Szabó István 10 holdas paksi dolgozó paraszt már a 67-ik évét tapossa. Hat gyermeket nevelt fel. Nem volt könnyű dolog ez a múlt­­ban, különösen a szegénysorsú embereknek minta volt. Apjától 2 hold földet kapott, felesége szin­tén annyit hozott. A 4 hold föl­­decske mellett bizony sokat kel­lett dolgozni az Indáknak. Szabó István és felesége is sokat dolgo­zott és kuporgatott, amíg azt a 6. hold földet meg tudták vernni a meglévő 4-hez. Keserűen gondol­nak vissza a múltra. A sok nélkü­lözés mellett rájött arra Szabó István, hogy nekik a földes­urak ellen és a kulákok ellen kell har­colni, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a nyak­ukba a kmzlott járomtól. Aktívan kap­csolódott be a mozgalomba a Ta­nácsköztársaság idején, amiért drágán kellett fizetnie. A T­anácsköztársaság bukása után a fehértollas terroristák bör­tönbe ültették, előbb Pakson, majd Szekszárdra vitték, ahol össze­vissza verték. A fehér terroristák kínzása azonban nem törte meg Szabó Istvánt és az 1945-ös fel­szabadulás után újból munkához látott. Dolgozó paraszttársai előtt tekintélye van, mert első a talaj­előkészítéssel, vetéssel, de nem marad, el a beadási kötelezettség teljesítésével sem. Személyes pél­­damuta­­sával győzi meg a dolgo­­zó parasztokat, mit jelent, ha ide­jében szántanak, vetnek. Saját munkáján keresztül mutatja ezt. Elmondja hogy az elmúlt évben az aszály ellenére is szépen ter­mett gabonája, eleget tett beadásá­nak és hízót is vágott. A dolgozó parasztok szeretik Szabó Istvánt, amit bizonyít az is, hogy ahova népnevelő munkára jár, ott a dol­gozó parasztok idejében fejezték be a kom'­arasziak vetését. A népnevelő munka közben meghallgatja a dolgozó parasztok panaszait, sérelmeit, amit népne­velő értekezleten és tanácsülése­ken bátran feltár, kéri azok or­voslását. Bátran bírálta a tanács statisztikusát azért, mert nem egy dolgozó paraszt vetett már el, akik­nek a neve nincs bevezetve nyil­vántartásba. Szabó István törődik dolgozó-

Next