Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

4 Újabb körzeti földművesszövetkezetek alakultak Pakson, Nagydorogon és Dimaszentgyörgyön Vasárnap a paksi járás­­ területén földművesszö­vetkezeti alakuló kül­döttgyűlések voltak, áh­ol a meg­jelent küldöttek Tolna, Fácánkert és a moasi szövetkezetek példája nyomán megalakították a körzeti földművesszövetkezetetet. A paksi és a dunakömlődi szövetkezettel egyesült Németkér, Dunaszent­­györgy Gerjennel, valamint Nagy­­dorog, Bikács, Pusztailencse és Györköny alakítottak egy-egy kör­zeti földművesszövetkezetet. A kül­döttgyűlésen tanúbizonyságot tet­tek a küldöttek arról, hogy fel­ismerték az egyesülések politikai és gazdasági jelentőségét. N­­a­g­y kartárs Paksról hozzászólásában ki­­fogá­solta, hogy az italbolt ellen­őrzése nem volt megfelelő, mert veszteséges volt az üzemág. Tibai kartárs elmondotta, hogy n gerjem­, mint a dunaszentgyürgyi termény­­üzemág ráfizetéses, mert sok a­­ munkabérkifizetés a gyümölcsfel­vásárlásnál. Ezek a hozzászólások azt mutatják, hogy a szövetkezetek tagjai min­d jobban magukénak ér­zik a szövetkezeteket és az ellen­őrzésen keresztül olyan munkát kí­vánnak a vezetőségtől, hogy minden üzemág jövedelmező legyen­­­ Gyuricza Bálint, elvtárs, a németkéri Sngván tsz vezetőségi tagja rámutatott az egyesü­lés kül­politikai jelentőségére is. Elmon­dotta, hogy míg az imperialisták egymással szemben a­csarkodnak és elnyomják az ipari munkásokat, dolgozó parasztokat egyaránt, elra­bolják szabadságukat, addig ná­lunk — mint ma is történik — a parasztság legerősebb tömegszerve­zete nagyobb gazdasági egységgé egyesül. Benhardt Sándor, a gerjeni Vörös Nap tsz elnöke rá­mutatott arra, hogy a parasztság életében mit jelent a nagyobb üzemegységben dolgozók munkájá­nak termelékenysége. Helyesli az egyesülést, mert az egyesülés kö­­vetkeztében megszilárdul a köz­ponti vezetés és ellenőrzés, a fel­sőbb szervek könnyebben tudják ellenőrzni a körzeti földművesszö­vetkezet gazdasági és mozgalmi te­vékenységét. Szabó Ferenc MÉSZÖV. A dolgozó nép b­résága példás bű­ntetést szabott ki a dolgozó nép ellenségeira, a kalikókra Amikor a tavasai csatát vívjuk az ország kenyeréért, egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy dolgozó népünk ádáz ellenségei, a kulákok, mindent elkövetnek, hogy­ megakadályozzák munkánkat. Ak­kor, amikor dolgozó parasztságunk, egész dolgozó népünk erejét meg­feszítve harcol a többtermésért, az ország kenyerének biztosításáért, az osztályellenség igyekszik ezt a munkát szabotálni, hátráltatja a begyűjtést, s a tavaszi munkák si­keres elvégzését. Az ilyen kulákok felett íté­kezett a dolgozó nép bí­rósága. Gárdonyi György tolna­­némedii kulákot a járási bíróság 1 évi börtönre, 500 forint pénzbün­tetésre, 1.000 forint vagyonelkob­zásra és 5 évi közü­­gyektől való el­tiltásra ítélte, mert % kiló sertést, 520 darab tojást és 8,9 kiló baromfi­beadási kötelezettségének nem tett eleget. Császár Pál őcsényi 28 hol­das kulákot a szekszárdi járásbíró­ság 5 évi börtönre, 5 000 forint pénzbüntetésre, 5.000 forint értékű vagyonelkobzásra, és 6 évi köz­ügyektől való eltiltásra ítélte, mert 4 hold vetési kötelezettségének nem tett eleget, ezenkívül 2.565 darab tojás, 15 kiló baromfi, 114 kiló vágómarha, valamint kukorica­­beszolgá­ltatási kötelezettségének nem tett eleget. Ez a kulák úgy akarta a mezőgazdasági munkát szabotálni, hogy földjét otthagyva ipari munkát vállalat. Ezzel azt is el akarta érni, hogy a kulákság alól mentesüljön. De terve nem sike­rült. A dolgozó nép bírósága le fog sújtani mindazokra, akik a nép, a szocializmus építésének ellenségei. NAPLÓ iiminuwmn Feszített munkával készítették el a fimvállalat dolgozói a legújabb mai gyár zenés ! Hm víg­játékot a Szovjet Film Ünnepe tiszteletére. t?A Dunán­túli Porcelángyárban dolgoznak a Pa­tak és Fitos család tagjai, van köz­tük, aki példamutatóan, van, aki bi­zony nem jól. De a három barát — az ü­zem legderek­abb munkásai — el­határozták, hogy rendbehozzák a k­is bolt,­ és összebékítik a két szerelmest is, Patak Pistát és Fitos Julit. Erről szól az „Első fecskék“ című új ma­gyar zenés film­játék. Kísérő műsora a ,,Ecseri lakodalom“ című színes, zenés, táncos magyar rövid­film. A Szekszárdi Szabad Ifjúság PUmszín„ hé*be*n március 6—O-ig kerül az új filmalkotás bemutatásaa.­­ Amíg a megye területén nagy lel­kesedésre­ folynak a munkák a Szov­jet Film Ünnepe sikeréért, addig a paksi mozi üzemvezető, Sub­ec elv­társn­ő nem tesz semmit. K* betliző, iivosodttlt az ünnepi előadáson is. Nem végzett semmi szervező mun­kát és ezért csak tőt látogató volt. •Subee elv­társnő ölbetett kézzel vár­ja az eredményeket. Okuljon Subee elvtársnő és nagyobb lendület­tel fogjon hozzá a további munkákhoz. Kovács József­né elvtársnő n Szek­szárdi ,73/2. Építőipari Vállalat film­­propagandistája 1.000 személy beszar­­vezését vállalt­a a Szovjet Film I­V.­­nepére. Vállalását már eddig 100 szá­zalékban teljesíti­­­k­. Szücs Nándorné, a Népbeli Köz­pont dolgozója havonta 200 személy­­re tett vállaltat és ezt Ilii százalék­ra teljesítette. Rendes helyárra is szervez, ezért dicséretet érdemel. A munkakönyv a dolgozók életének hű tükörképe Alkotmányunk leszögezte, hogy min­dért munkaképes dolgozónak nemcsak joga van a munkához, ha­n­em az b­ osü­embeli ügye és köte­lessége is. A munkához való jogot csak az a nép fogadhatja alkotmány­ba, amely felszámolta a munkanél­küliséget, amely felszámolta magát a kapitalista rendszert. Állandóan fejlődő népgazdaságunk­nak egyre több munkaerőre van szüksége. A munkaerőpótlás tekin­télyes részét a nagyüzemi gazdálko­dás felé haladó és mind jobban gé­pesedő mezőgazdasági dolgozókból kell bevonni. Azzal, hogy a mező­gazdaságból jövök nagyüzem­ dőlt pezókká lisztnek, gondolkodásmódjuk mindjárt nem változik meg és az üzembe befurakodott osztály­ellenség igyekszik a régi és az új munkaerők között aknamunkát végezni, a mun­kafegyelmet lazítani. A munkafegye­lem biz­tosítása érdekében igénybe kellett vennünk azokat az eszközö­ket, amelyek a munkafegyel­em meg­szilárdítását szolgálják. Ezért vezet­te be kormányzatunk hazánkban is az új munkakönyv rendszert, mely hű tükörképe minden egyes dolgozó­nak. Élete végéig mutatja, hogy mi­lyen volt a viszonya a munkához. Ebben az évben népgazdaságunk­nak 146 ezer új munkaerőre van szüksége, ezért a mi munkönyvkiá­­lltóinkra is nagy feladat hárul. Üze­münk, gyáraink nem alkalmazhat­nak munkakönyv nélkül dolgozókat és ha a mi m­­unka kön­y­vkiá­ll­í­t­ó­knk­ nem végzik versenyben munkájukat, hogy a dolgozókat a legrövidebb időn belül lássák el munkakönyvvel. Aikkor azok munkaerőhiánnyal küz­denek, tervüket nem tudják teljesí­teni. A dolgozók gyors munkakönyv­­vel való ellátását jól szervezte meg a tamási munk­akönyvkiállító hatóság­nál Frank elvtárs. Cég­e az volt, hogy a dolgozóknak már három nap­ra kiadja munkakönyvüket. Igyek­szik is a dolgozókat mindjárt a vál­lalathoz irányítani, bekapcsolni őke­t a­­ Szocialista építésünkbe. Ezért a munkájáért kiérdemelte, hogy a me­gye legjobb könyvkiállító verseny­­zászlót is magáénak érezze. Meg kell javítani munkáját a dombóvári kiál­lító hatóságnál Bodog elvtársnőnek, a­ki a dolgozók gyors munkakönyv­­vel való ellátását ugyan jól szervez­te meg és megérti annak­ fontosságát, de sok hiányosság is előfordul mun­kája közben. Tolnamegyei Tanács VB XII., munkaerőgazd. osztály. ’A ciee«) egészségügyi és szociál­politikai állandó bizottság tavaly ver­senyre hívta ki az összes állandó­­bizottságokat. Csatlakozott ehhez a versenyhez a szekszárdi járási ta­nács oktatási állandó bizottsága is, amely februári ülésén értékelte­­ az eddigi eredményeket és hiányosságo­kat. A szekszárdi járási tanács okta­tási állandó bizottságának elnöke, Pa­lotás Lajos elv­társ, ezen a gyűlésen bejelentette, hogy 14 új tantermet létesítenek társadalmi munkával a járás területén. Vágvö­gyi Erzsébet, a Medina—szőlőhegyi Szülői Munka­közösség egyik tagja hozzászólásá­ban beszámolt arról, hogy az új tan­terem építésének összegét a szőlőhe­gyi és községi kultúrcsoportok csere­­műsorainak bevételéből biztosították. Tolnán pedig a nevelők és a tanulóik könyvtárát bővítik a műsoros ren­dezvények bevételéből. Sok segítséget nyújtanak az álla­mi és szocialista szektorok is az is­koláknak. A középhoídvégi gyapotkí­­sérleti állami gazdaság a Ka­alin­­pusztai iskolának 5 mázsa szenet adott. Példát vehetne tőlük a Tolnai Selyem és a Tolnai Textilgyár is, mert a II. számú iskola rendbehoza­talánál sok társadalmi segítséget tud­nának nyújtani. A szedrest állandó­­bizottsági tag arról számolt be, hogy védik a gyermekek egészségét: min­den gyermekünk van már ivópohara, most a vörösk­eresztesládát készítik és a terv szerint minden osztályban mosdótál és törölköző is lesz. A sok jó eredmény mellett a hi­bákra se kiterjedt az állandó bizott­ság figyelme. Bogyiszilán: rossz a ta­nulmányi eredmény, s igen magas százalékú a mulasztás. Király György­né, mözsi aktíva vállalta, hogy se­gítségére siet a bogyiszlóiaknak, se­gít rendet teremteni Bogyiszlón. A beszámoló után Bal­er és Gálos elvtársak versenykihívást javasol­tak. Javaslatukra az állandó bizott­­ság versenyre hívta ki a szekszárdi járási tanács valamennyi állandó bi­­zottságát, a tolna megyei, járási, vá­rosi oktatási állandó bizottságokat.­­ Vállalták, hogy az állandó bizottság tagjai és aktívái segítenek községük­ben a nevelőknek megszüntetni az igazolatlan mulasztásokat, biztosíta­ni a tüzelőanyagot és fellendíteni az „Építsük, szépítsük iskoláinkat“-moz­­galmat. Rendszeresen megtartják a Szülői Munkaközösség gyűléseit és fokozottabb­­ gonddal foglalkoznak az óvodákkal. Vállalták, hogy az áll­an­­dó bizottsági ülésen minden állandó­­bizottsági tag és aktívja rendszeresen megjelenik, elolvassák a „Tanácsok" című folyóirat főbb cikkeit, az ülé­seken tanulmányozzák Házi és Varga elvtársaknak a tanácsok munkájáról szóló brosúrát.. Munkájuk során felhasználják és rendszeresen tanul­­mányozzák az SZKP XIX. kongres­­­szusának oktatói munkára vonatkozó anyagát. Közreműködnek a tanácsok és a tömegek kapcsolatának elmélyí­tésénél és jó kapcsolatot építenk ki a tanács és az iskola között. V­al­amennyi áll­andó b­iz­o­ttsági tag lelkesen vállalta, hogy ezt a ve­r­senyt a község oktat­ási és népműve­lési állandóbizottság segítségével győzelemre viszi. -­­ A szekszárdi járási oktatási állandóbizottság értekezlete Szekszárdon „Seregszemle a megye legjobb labdarúgói felett“... Egy évnek előtte az első megyei bajnok­ság megrendezése után ezzel a címmel ír­tunk cikket a megye legjobb labdarúgói­ról. Annak idején élénk­­ összhangra talált írásunk s most, amikor a tavalyihoz hasonló értékelést állítunk össze, ismét azt remél­jük, hogy több hozzászólást lesz alkalmunk majd­ ismertetni lapunk hasábjain erről a kérdésről. Tavaly már megállapítottuk, hogy nem könnyű feladat a megye legjobb játékosai­­nak az összeállítása, iSem­ könnyű, éspedig azért, mert vasárnaponként csak 1 — 1 vidéki csapat teljesítményét volt alkalmunk meg­figyelni, tízzel szemben a szekszárdi sport­körök csapatait hétről-hétre láttuk. Talán befolyásolják egyéb külső körülmények is összeállításunkat. Gondolunk itt a váloga­tott csapat tamási szereplésére és az ifjú­­sági válogatott játékosaira, akik szereplé­sükkel nagy megbecsülést szereztek a me­gyének. Eszünk ágában sincs azt állítani, hogy ezen a téren tökéletes munkát lehet végezni, azt pedig különösképpen nem állít­­juk, hogy a mi összeállításunk itt egyedül tökéletes és helyes. Igen helyesnek vél­nénk, ha az Edzők­­ Tanácsa szintén elké­szítené az általuk legjobbnak vélt labda­rúgók névsorát. Szívesen közölnénk az Edzők Tanácsának a véleményét­ is és is­mételjük, azt szeretnénk, ha megmél­tükben szólnának hozzá cikkünkhöz. Amikor vizsgálódásunkat végeztük, ugyan­azt állapítottuk meg, mint az elmúlt évi ki­értékelésben: egyes posztokon szinte ,,lám­pással” kell keresnünk a megfelelő képes­­ség­i játékosokat. Ilyen például a jobbíáU­­­­éd, a középcsatá­r, a bal­élső és a fedeze­tek posztja. V­iszony­lag elég jól állunk ka­pusokban, középhátvédekben, jobbszélsők­ben és összekötőkben. Egy másik jelenség, amire rá kell mutatnunk, hogy a legjobbak­nak vélt játékosok sem tudtak tartósan jó formát mutatni. Itt van pl. Dósai esete. Kétségkívül nemcsak posztjának, de a me­gy­ének is egyik legjobb játékosa, mégis megtörtént, hogy heteken keresztül nem tud­ta adni azt, amire valójában­ képes. Edző­inknek arra kell törekednie, hogy a for­­m­ába hoz­ó edzések után a forma ingadozások ellen harcoljanak és ne átudják kihagyni a csapatból a sérült vagy hullámvölgybe ke­rült játékost. Ilyen ese­­ekben 1—2 hét múl­va rendszerint a régi, harcképes­­ játékost kapjuk vissza, míg az ilyen letört vagy sé­rült játékos játékának erő tetése azt ered­ményezheti, hogy hosszú hetekre le kell mondania fi csapatunk a játékos szerepelte­téséről. Nagy hiba megyénkben az is, és ez a megállapítóunk talán látszatra ellent is mond az előbb hangoztatott elvnek, hogy csapataink idény közben igen gyakran élyan cselben is változta­tgat­ják az összeállítást, am­ikor arra semmi szükség nincsen. A me­gyei bajnokságban nem egy együttesünk azért ért el viszonylag gyengébb eredményt, mert az id­éli y 1 nem 11, de talán még­­ 2 játékosnál i­s több játékossal kü­zdött v­­égig. A bajnoki idényre való felkés­ü­lé­s épten azt célozza, hogy a sportkor 1 [UNK]dala­kítsa leg­jobbnak vél­t összeállítását és azon a­­z öS­­szeállításon, hacsak sérülés vagy egyéb nyomós ok nem szól közbe. He vííltoztas­sunk. Sjtorl­söreink nagy része még m­a sem tjidja, hogy az IT­. évi bajnokságra való felkészülés ideje közvetlenül az 1932. évi bajnokságra v­a­l < t felkészü­­l*s ideje közvet­lenül az 1­952. évi bajnokság b­efejezt­se után következett­t el. Az löv>2. évi 1»­ajn­oksá­g befe­jezése után sok sportkörünk Íjubóráira ü­lt és majd márciusban fog kapkodni csapatá­nak a megszervezésén. Sportköri vezetőink­­­re vár az, a feladat is, hogy a j­á­tékosokat szocialista sportszellemmel itassák át. Az olmid­i bajnoki idény folyamán rengeteg kiállításra kerü­lt sor és nem r?v esetben ezek a kiállítások hosszú hetekre vissza vetették a sportkör munká­ját. í ljátékosa­in­k­nak br [UNK] kell léiniok, hog’y ° pál­yú nbel­üli és kí­ lili feigye­ limncz.i. tlcm­­aga­ta­r­t­á«lukkal sem s­ minköni ilkitte k. sem pétilig a szói pial­is­ta mag­yar sport iiak nem halámáinak, n­e sportszerű t­lem­ - masvijük­tú­stik i­ak maguk is határozottan csukkátot­t«ifjút. E,ik elért»bocsátása után nézzü­­k most meg, hogy kik azok a játékosok, akiket, méltónak tartunk arra, hogy a megye leg­jobbjai között emlegs­süü­k. összead­­ásun­kat az alábbiakban közöljük és összeállítá­sunkhoz táblázatunk végén főzünk megjegy­zéseket. Kapusok: Terenczi (Simontornyai, Sch­­m­idt (Dózsa), Csistorús (Nagy­mán­yok),­­*Klein (Tamási) és Merek (Tolnai. jobbhátvédek: Merkes (Dózsa), Horváth (Bonyhád), Sebestyén (Simon­tornya), De­­resdy (Bátaszék), J­ehervári (Építők). Középhátvédek: Palásty (Dózsa), Dom­ány (Nagym­ínyok), Fogarassi (Dunaföldvár), Ta­kács (Postás) és Somogy­vári (Máza). Balh­útvédek: G. Kiss (D.­­­okmuník­), Kiró (Simontorn­ya), Karsai (Bonyhád), László (Máza) és Lakatos (Postás). Jobbfedezetek: Dallos (Dózsa), Darnai (Takó), Tóth (Nagym­ePnyok), Láng (Mázai, Simon (Petőfi). b­al fedezetek: Füzesi (Nagymányok), Ha­lák (bonyhádi, Nagy (D. Lokomotív), Ele­kes (Tolna) és Szabados (Dunaföldvár), Jobbszélsők: Dósai (Dózsa), Böröcz (Na­gy­alán­ok), Heil (Konyhád), Isgum (Tolna) és Gelencsér (D. Lokomotív). jobbösszekötők: Hetesi (Dózsa), I­nnep (Simontornya), Lépő (Építők), Szigeti (Duna- Jobsvar) és Trick­l (Hőgyész). köz­épcs­atárok: Gebhardt (Tamási), Bizony (Tolna), Merktis­(D. Lokomotív), Feil (Márai, Kálmán (Építők). Balösszekötők: Vébrr (N­agymányok), Trick H. (Hőgyész), Jánosik (Építők), Baum. (Simontornya), Réder (Bonyhád). balszélgők: Fazekas (Nagymányok),­ Fe­hérvári (Tolna), Tekert (D. Lokomotiv;,. Sárosi (Dózsa), Szentpáli (Tamási). A kapusok közül kétségkívül Ferenczi nyújtotta a legmegbízhatóbb és legállandóbb­ jó teljesítményt még azt is figyelemb­­­ ve, hogy h­osszú időn nem­­ álmtolt csapata ren­delkezésére. Schmidt néha brilliáns telje­sítmény után egészen elemi hibákat vétet­t, de benne minden készség megvan ahhoz, hogy nagy­k­apussá forrjon ki. Csutora ön­feláldozó kifutásaival vívta ki magának a helyet a legjobbak között. A tamási Klein és a fiatal tolnai Berek is jó s%mű kapu­­véd­őnek bizonyult. Jobbhát­véd­jeink közti­ Berkes nyújtott legelfogadhatóbb teljesítményt. Horváth é. Bebestyén már lényegesen megbízhatatlanabb volt. Itt meglepetés lesz sokuk számára le heh­ári, de nekünk az a véleményünk, hogyha áll­andóan ezen a poszton szerepel­hetne, akkor méltó ellenfele lehetne a leg­jobbak­nak is. Palásty, Dormány és Fogarassy­ személyé­ben három klasszis középhátvéddel rendel­kezünk, de Takács és Som­ogyvári is biz­tos pontja volt csapatának. G. Kiss l­ehe nem volt vitás a balhét­védek között. Majdnem elérte teljesítményét a­ simontornyai Bíró is. Karsai az ifjúsági válogatott oszlopa, László is sokat fejlő­dött az elmúlt idényben, míg Lakatos in­káb­­ múlt­beli teljesítményei miatt került be összeállításunkba, jobbfedezetben Dal­os, Darnai és Tóth, akire mindig lehetett számítani. Láng és az ifjúsági válogatott Simon még nem érte el az előbbiek tudását Állapítsuk meg azon­ban azt is, hogy az ü­^zekötő játék lénye­­gesen n­agyobb állóképességet, nagyobb technikai készséget követel meg. Középcsatár inséglink annál is inkább kirí­­v­ó, mert Börüczöt a jobbszélsők között tü­n­­tetjü­k fel. Gebhardt igazi értéke akkor kerülne felszínre, ha megfelelő társak kö­zött lenne a­lka­lma szerepelni. Bizony rit­kán szerepelt középen. Bertusnál ugyanez a helyzet, s ebben is van fantázia. Kálmán darabos, de igen gólképesnek bizonyult. Balösszekötőkben is nagy a kínálat. Wé­be­rt ma m­ár csak az tolja előtérbe, hogy Fazekass­al, az egyetlen komoly balszélső­­jelölttel össz­e van szokva. Trick H.-re ugyanaz a megállapításunk, mint G­­ihardt­­ra, Jánosik sajnos nem tudott­­ rendszeresen edzeni, de így is néha átlagon felüli tel­jesítményt nyújtott. Baum és Réder is erő­sen ostromolja az előtte állókat. Bah­éhekben szintén sivár a helyzet­­ Egyedül Fazekas az, akiben volna fantázia, de íi is visszaesett 1 év óta. Talán a fia­talokban: Fehérváriban és Eckertb­en kell keresnünk a megyei válogatott jövő balszél­­sőjét. Egyelőre azonban még nem­ érik el fazek a? tudását. A megye legjobb együttesei a fent elő­adottak alapján a következőkben­­ képzel­jük el: K­renczi (Rimontornya) — Berkes (Dózsa), Palásty (Dózsa), G. Kiss (D. Loko­motív) — Dallos (Dózsá), Füzesi (Nagy­mányok) Dósai, Hetes­ (Dózsa), Böröcz, F­eher, Fazekas (Nagy­mán­yok). De a küvet­­kl­ő csapat sem gyengébb ennék íme: Schmidt (Dózsa) — Fogarassy (Dunaföldvári, kormány (Nagymányok).­­ Bíró (Simontor­nya) — Darnai (Paks), Halák (Bonyhád) —­ Heil (Bonyhád), ünnep (Simontornyai.­­Gebhardt (Tamási), Trick Ts. (Hőgyész , Fehérvári (Tolna). Párt­h­í­r­ek Párt, illam!, tömegszer­vezet funk­­cion­áriusok, propagandisták, kia­dói­­ iktatásban részt vevők figyelmébe Március­ban, este 6 órakor a Pártoktatás Házában előadást tar­tunk.­ „A két világpiac kialakulá­sa” címmel. Az előadást Puszta György elvtárs, a Központi Előadó Iroda tagja tartja. Kérjük a­z elvtársakat, mivel az előadás a tanuláshoz elengedhetetle­nül szükséges, feltétlenül pontosan jelenjenek meg. Ugyanezt az előadást március 12- én­ tartjuk meg Dombóváron, Bony­hádiul és Pakson. PÁRTOKTATÁS HÁZA H­U Ifi E­st KEDD, MÁRCIUS 3 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK, Kunigunda. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás kedd estig: Párás, helyenként ködös idő. Mérsékelt északi szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére: kedden reggel mí­­nu­sz 1—­mínusz 4, dé­lben p—­1 fok között. A várható napi középhőmér­­séklet március 3-án, kedden az ország egész területén négy Celsius fok alatt lesz. 1».­ MÁRCIUS 3 nélkülözhetetlen az agiléciós munkában TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOG­YI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIHALT LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszám­a, 20­10. 20-II Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M. N­B egyszámlaszám 00.87ft.01>W«<*38 Előfizetési díj: havi it.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs Meckécsy Mihály utca 10 -ak Telefon: 20­27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next