Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-21 / 68. szám

1003 MARCIUL 21 NAPLÓ Az­ ellenség elleni kemény harc feltétele a tavaszi munkák sikerének Hetek óta folyik­ a harc megyénk­ben a tavasz a mezőgazdaságii mun­kák sikeréért*­­Az eltelt idő óta gép­állomásaink, termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és a dolgozó pa­rasztság nag­y része eredményesen harcol azért, hogy a kenyeret jelen­ts tavaszi b­­nzavetőmag, zab, árpa, herefélék m­­előbb a földbe kerülje­nek. Számos olyan termelőszövetke­zetünk van m­ár, mint a gyulája Uj Barázda kacs,­ a szekszárdi Gőgös Ignác tsz, ahol a búzát, árpát, zabot elvetették és a cukorrépa vetését is a napokba­n fejezik be. Többezer kö­vetője v­afct Horváth Vince váronyi 17 holdas dolgozó parasztnak, aki az összes­­ tavaszi aprómagvakat e­­­­­etette, íz kapásnövények alá is elő­készítette a talajt. •A tavaszi mezőgazdasági munkák 1­égasesébe­n vannak eredményeink, de távoliról sem közeletek meg azt, amit pártjunk, kormányunk, megyénk dolcozaiból elvár. Pártunk figye­mez­­tejtését, melyben rávilágít, hogy ta­vaszi munkánk csak úgy lehet ered­ményes, ha felszámoljuk munkánk­ban a m­egalkuvó magatartását, amit az őssac, az ellenséggel szemben ta­núsító Klink­­— nem tettük magiun­kévá. Ez e^ens’e elleni twe nem vált munkánk fontos részévé. Megyéikben számos párt- és állami fun­kcióíiárius van, aki lebecsüli az oszt átívelj­enség erejét ami paraszt, polititik­ánk végrehajtásában súlyos opportunizmusra vezet. ..Nincs már a­ kuliknak semmije, miből vessen“ — mondják a lápafői tanácsnál. ..Mit,­­ kezdjünk a hutákkal, csinálja­tok vele, amit akartok“ — mondják a gyönki járási tanácsnál, ha Simomor­­nyáról tanácsot kérnek. Az ilyen né­zetek vezetnek aztán a kuláksággal való, teljesen megengedhetetlen „osz­tálybéke“ kialakulásához helyi taná­­csainlk munkájában, s a legsúlyosabb károkat okozzák pártunk parasztpo­­litikájána­k végrehajtásában. Tanács- és párt­funkcionáriusaink sok esetben eltűrik azt, hogy a kulá­­kok gazdaságukat viss­z­afejle­sszék, tűrik azt, hogy ne teljesítsék a ki­szabott vetéstervet beadást. Szek­­szárd város 79 kulákja köz­ül 43 egy­általán nem teljesítette beadását, a többiek is csak kis töredékét adták be a kötelező mennyiségnek az el­múlt évben. De az idei begyűjtést is hasonló­ módon szabotálják.­ Nyilván­való, hogy a kulákok szabotá­lása megkezdődik már ott, amikor nem szántják fel földjüket, nem vetik el ízt időben és elhanyagolják a talaj­­munkákat. És a sz­abotálás folytató­dik, ha nem lépnek közbe kellő erél­­­lyel tanácsaink, a növényápolási és aratási munkáknál. Tanácsaink még nem okultak a szekszárdi, paksi pél­dából, a kulákok kártevő munkájá­ból. Ezért van majdnem minden községünkben néhány kulák, akik nem hajlandók földjüket bevetni. A kulákokkal szemben tanúsított opportunizmusnak számos esetben az is oka, hogy funkcionáriusaink nem ismerik eléggé pártunk politikáját, nincsenek tisztában azzal: kit kell kiraknak tekinteni? Mamik a kulá­kok­ is természetesen szívesen mos­sák el C1 határt, mely őket a közép­­paraszttól elválasztja. Ebben a törek­vésükben kezükre játszanak azok a tanácsok amelyek bármilyen oknál fogva mentik a a kulákot, közé­ppa­­raszttá nevezik ki. Újra vissza kell térnünk a­ szekszárdi példához, ahol a tanács nem egy kulákot nyilvá­nított dolgozó paraszttá. De ez volt a helyzet nem olyan régen Duna­­földváron és Pakson is. Sztálin elv­­társ azt tanítja: „Aki nem érti meg, hogy a kulákság súlya falun száz­szorta nagyobb, mint a kapitalisták súlya a városi iparban, az elveszíti az eszét, szakít a leninizmussal és a munkásosztály ellenségeinek párt­jára áll.“ Ezt a sztálini tanítást meg kell szívlelnie minden tanácsinak, pártszervezetnek és sürgősen fel ke­l számolni minden közömbösséget, amely az ellenségnek nyit utat. A tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni, jó minőség­i elvégzése harci kérdés. Ezt a feszült nemzetközi helyzet kö­zepette kell elvégeznünk. Határain­kon leselkedik az ellenség. Uj há­bo­­rú kiirobbantására ke­r­ültnek az im­perialisták és szoros szövetségben állnak oelsi ellenségeinkkel. Ne fe­lejtsük el a múltat, a sanyargatást, a nyomorúságot, melyet az osztály­­ellenség, a kulákok okoztak megyénk dolgozóinak is. Leplezzük le a rém­hírterjesztő spekuláló, tavaszi szán­­tást-vetést begyűjtést szabotáló osz­­tályellenséget. Ezzel tartozunk ma­gunknak, a pártnak, a dolgozó nép­nek. Vezetőink ezt tartsák szem előtt és egész szívükkel, agyukkal a dolgozó nép érdekeiért küzdjenek. Hajtsák végre pártunk és kormá­nyunk határozatait és minden talpa­latnyi földet változtassanak ter­mővé. A Tolnai Textilgyár dolgozói és vezetősége harcban Azok a hatalmas beruházások, me­­lyeket a Tolnai Textilgyár dolgozói már eddig is kaptak a tervnül, har­cos munkalendületre neveli őket.­Az üzleti konyha, a 400 személyt befo­gadó kultúrotthon mozig­éppel fel­­si­gjrelve­, s mind-mind a többi, az életsztoronnal állandó emelkedését eredményezte a gyár dolgozóinál. S­ujbaldezt­ kinek köszönhetik az üzem dolgozói? A mi szeretett tanítónknak, a munkásosztály lángeszű­ vezére­inek,­­a szovjet nép irányítójának, a nagy Sztálinnak, aki 8 évvel ezelőtt elküldte katonáit a mi országunkba­­, hogy meg­teremtsék­ a boldog ék­et. Ennek tudatában fokozzák állan­dóan termelésüket a Tolnai Textil­­gyár munkásai, DISZ-fiataljai hogy a nagy Sztálin adta szabadságot még jobban kiszélesíthessék. Február hó­nap eredményei is arra mutatnak, •hogy a Tolnai Textilgyár becsületes dolgozói mindent elkövetnek a sza­bad élet fenntartása érdekében. Havi tervüket­ 109 százalékra teljesítették. Mast úgy értek el hogy a műszaki vezetőség a dolgozókkal karöltve minden lehetőt, felhasználtak, ami a tervefe teljesítéséhez vezet. Alkalmaz­ták a Deák, Rőder, Gazda és Loy­­naozgalmakat, amelyek motorjai a trmelés emelésének. A havi tervteljesítési százalékot február hónapban is a DISZ-fiatalok lendítették előre, akik az üzem „ro­­hambrigádjaivá“ váltak. Nemcsak a termelésben igyekeznek jó munkát kifejteni, hanem az oktatás terén is helytállnak. Eljártnak rendszeresen oktatásra, tudják, hogy az oktatás nagyban segíti munkájukat. Születtek is komoly egyéni teljesítések. Hoch­­steiger Janka 115 százalékos vállalá­sát 130 százalékra, Hága Mária 103 százalékos vállalását 130 százalékra, Németh Ilona 111, sztahánovista 110 százalékos vállalását az elmúlt hó­napban 138 százalékra teljesítette. De még sokan értek el ehhez hasonló szép eredményeket, így például szer­­t%a József, Tóth Erzsébet és Szőr György 11., akik szintén becsületbeli kötelességüknek tartják a tervek ál­landó túlteljesítését. Vannak azonban az üzemben olya­nok is, akik szégyent hoznak a be­csületesen dolgozókra, nem teljesí­tik tervüket, vállalásaikat. Ezek Baj­za Erzsébet, Éger Jakab, Láng Erzsé­bet és Szabó Mária DISZ-­clatál­ok, akik február hónap folyamán 110 százalékos vállalásukat alig 70—80 százalékban teljesítették. A havi tervteljesítésben is voltak egyéni lemaradások. Mauz Rózsi DISZ-fiatal például alig 55 százalékra teljesítette dek­ád, illetve havi tervét. De vannak többen, akik hasonló gyenge ered­ményekkel „dicsekedhetnek“, akik nem tartják fontosnak a tervek tel­jesítését. A Tolnai Textilgyár dolgozói mély fájdalommal értesültek a rádióm ke­resztül Sztálin elvtárs haláláról. Most óraiig CSa­k igazán, hogy Sztálin elv­társ segítsége mennyit ért saját mun­katerületükön. Elhatározták: Sztá­lin elvtárs tanításait felhasználva, a tovább­iaikabn is az ő tanításai nyo­mán végzik munkájukat. A gyász napjaiban a dolgozók többsége még többet termelt, hog­y ezzel is vissza­tükrözzék szeretetüket a világi béke őre felé. Ádám­ Mária DISZ-fiatal 120 százalékra, Guld Mihályné 134 szá­zalékra, Temesvári Mária 111 száza­lékra, Lesták Rózsi 726 százalékra, Kenderes Károlyné 118 százalékra, míg Virág Anna 112 százalékra tel­jesítette napi tervét ezekben a na­pokban. A tervteljesítést nagyban segítette az új­tások javaslatok felhasználása is, amit az üzem dolgozói adtak be. Az elmúlt év szeptemberéitől az év végéig 22 volt az elfogadott újítások száma. De az idei évben is voltak beadott újítások melyek mind-mind a termelés növelését segítik. Az újítók között legtöbbet szerepelnek König György, Klein Ferenc és Wierner Jó­zsef lakatosok, valamint Mocsári Mi­hály előkészítő művezető, akik köte­lességüknek tartják, hogy újítások­kal segítsék az üzem munkáját. De vannak az üzemben olyanok is akik gátolják az újítások mielőbbi beveze­tését. Maga az igazgató, Eger elvtárs is hátráltatja az újítások bevezetését, aki egy újítást aláírás végett­­ sok esetben három hétig is a fiókjában tart, ahelyett, hogy azt a kitűzött határidőre elintézné. Harcoljanak a Textilgyár dolgozói még következetesebben az eddiginél, hogy a múlt évről megmaradt három százalékos lemaradásukat a vállalt határidőre teljesíteni tudják. Cv»As »MttMifú men­tMf(t) pArtépités Útmutatást nyújt a mindennapi partmunkában A gyönki DTSZ-szervezet az ellenség elleni harc közben fokozza agitációs munkáját a bő termésért Az ellenség Gyünkön is iparkodott kihasználni a gyász napjait, azt a hírt terjesztette, hogy ,,nem érdemes vetni“. Nem számoltak azzal, hogy Sztálin elvtárs elveszése után még szorosabbá zárjuk sorainkat, még harcosabban állunk a párt mögé, hogy a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésével bizonyítsuk be hűségünket a nagy Sztálin, a Szovjetunió iránt. DISZ:szervezetünk taggyűlést hívott össze, ahol megbeszéltük ho­gyan verjük vissza az ellenség hírverését és győzzük meg dolgozó paraszt­­ságunkat a korai vetés fontosságáról, először is megszerveztük a pártszer­­vezet irányításával a népnevelő, hálózat­ kiépítését. A dolgozó parasztfiata­­lokból dűlőfelelősöket választo­tunk, ak­ik ellenőrzik a talajelőkészítés és vetési munkákat, segítséget nyújtanak a tan­ács munkáiához. A munkás­­ sikerének érdekében 16 tagú kultúr­brigádot szervezünk, akik­­ népsze­rűsítik az élenjárókat, kipellengérezik a lemaradóstokat. A vezetőség ja­vaslatára elhatároztuk, hogy 3 hold tartalékföldet haszonbérbe veszünk, ahol az élenjáró agrotechnikai eljárásokat alkalmazzuk. Példával bizonyít­juk be a dolgozó parasztoknak, hogy mit jelent az élenjáró agrotechnika alkalmazása. A DISZ tagságunk ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta és alaposan megvitatva. A gyönki DISZ­ szervezet vezetői és tagjai ezt a fel­­adatot úgy oldják­ meg, hogy szem előtt tartják a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége június 28-i határozatának útmutatását, melyen Farkas Mihály elvtárs rámutatott a DISZ előtt álló feladatokra. Elhatá­rozásunk végrehajtásához nagy segítséget nyújt számunkra Sztálin elvtár­­sunk tanítása. Emiékt szellemében tanulunk és végezzük munkánkat és bizonyítjuk be az ellenségnek, hogy DISZ fiataljaink első­sorban menetel­nek a békéért folyó harcban, minden tudásunkat­ felhasználjuk a szocializ­mus építése érdekében. SOÓS JÓZSEF DISZMt-kár, Gyönk, Népnevelő konferencia a felszabadulási hét sikeréért Az 1993-as év első hónapjainak eredményei és különösen a minőségi tervben való lemaradásunk, a forgal­mi utasítás nagyobb mérvű újítása, a balesetek számának növekedése szükségessé tette, hogy politikai osz­tályunk összehívja az igazgatósá­g forgalmi népnevelőit. Figyelembe véve az elmúlt év december hónapjában megtartott konferencia gyakorlati ta­pasztalatait, a konferencia előkészí­tése, anyagának a dolgozók közé való levitele körültekintéssel történik. A forgalmi instruktor elvtársak segít­séget nyújtanak a népnevelők kivá­lasztásában és segítik őket a konfe­renciákra való felkészülésre is. A konferencia célja lesz az utasí­­tásszerű és balesetmentes szolgálat megteremtése, a felszabadulási hét eredményeségéért folyó felvilágosító munka segítései, továbbá felszínre hozni és általánosítani azokat a jó agitációs módszereket, melyeket a for­galmi pártszervezetek alkalmaznak a vasúti fegyelem, az ellenség elleni harc területén. A konferencia idejéig is a népnevelő elvtársak tanulmá­nyozzák a Vasutas Népnevelő február 1. és február 1­5-i számában megjelenő forgalmi vonatkozású cikkeket, vala­mint a jobb felkészülés sikeréért a „fegyelem a szovjet vasutakon" című brossurát. A jó politikai munka, a konferencia sikere, az ott hozott feladatok példás végrehajtása hatalmas segítség­­ lesz munkánk megjavításában, a növekvő forgalmunk zavartalan lebonyolításá­ban. A népnevelők konferenciája a balesetmentes szolgálat, a felszaba­dulási verseny sikerét jelenti VÁRNAI LÁSZLÓ Pécs, MÁV Igazgatóság A szakszervezet többet törődjön a verseny nyilvánosságával — írja leie­ezőnk a Simontornyai Bőrgyárból A tervek pontos teljesítése nem­csak az üzemnek, de népgazdasá­gunknak is döntő tényezője. Vannak esetek, amikor rossz szervezésből ki­folyólag, vagy a munkafegyelem meg­­lazulása,, vagy az rossz kollektív szel­lem akadályozza a tervek teljesítését. Nálunk, a Simontornyai Bőrgyárban a lemaradást nem ezek a hiányosságok okozták, üz­emen kívüli­­ okból történt a lemaradás. A műszaki vezetőink a dolgozók­kal karöltve elhatározták, hogy a ja­nuár havi lemaradást az I. negyedév végéig pótolják. A jó kollektív szel­­­lem, amely létrejött a dolgozók és a műszaki vezetők között, bebizonyí­totta azt, hogy pótolni lehet a lema­radást. A meszes műhely a kidolgo­zását 101.4 százalékra teljesítettel, a növény­ cseres 108.1, az ásványi cse. *és 100.0, a talp­kik­észítő üzemrész 112.4, a voxkikészítő üzemrész 105.5, a vixos kikészítő pedig 106.1 száza­lékra teljesítette tervét. A műszaki vezetők magukévá tet­ték Róna István főmérnök elvtárs javaslatát, amit a legutóbbi értekez­leten mondott, hogy jó munkaszerve­zéssel meg tudják oldani a feladatu­kat. Az eredmény nem is maradt el. Nincsen olyan üzemrésze a gyárnak, amely ne tudta volna teljesíteni fe­szített tervét. Vannak még nehézsé­gek ok, mert a meszes műhelyben még mindig csak egy tusoló dolgozik és osztott műszakban kell megoldani a tervteljesítés nehézségeit. De mi nem képzeljük el, hogy ezeknél a mun­káknál nem lehetne valamivel jobb munkát kifejteni. Feltétlenül lehetne, de ehhez szükséges az, hogy a szak­­szervezet javítsa meg munkáját. Gyenge a versenynyilvántartás, nin­csen kitéve az üzemben, a műhelyek­ben az elért eredmények, így a dol­gozók nem is tudják 10 napi ered­ményüket. Ez pedig azt hozza magá­val, hogy nem is igyekeznek a mun­ka lendületét fokozni. Nagy hiányos­­ság az is, hogy a januárban tett ver­seny vállalásokat és páros verseny eredményeket még ezideig nem­ érté­kelték és így ezen a téren is meg­szűnt minden érdeklődés. A szakszer­vezet elnökségének éberebben kezd őrködni a verseny értékelése és nyil­vánossága felett, mert hiába viszi Papp János termelési felelős a ver­senyfelelősnek az elért eredményeket, ha azok nem kerülnek nyilvánosság­ra. Sztálin elvtárs halálával kapcsolat­­ban a gyár dolgozói fogadalmat tet­tek, hogy tervüket teljesíteni fogják. A felszabadulási hét ideje alatt min­dent elkövetnek a tervek teljesítésé­­ért, hogy ezen keresztül méltóképpen ünnepelhessék meg legnagyobb nem­zeti ünnepünket, április 4-ét. Ennek sikeres teljesítéséhez pedig az szüksé­ges, hogy a szakszervezet javítsa ki hiányosságait és naponta ismertesse a dolgozók előtt az elért eredménye­ket. DELI GYÖRGY Simontornya, Bőrgyár. S LEVELEZŐNK ÍRJA: A sajtóolvasás hiányosságai miatt nem tud egyes problémákat megoldani a magydorogi Új Élet tszcs vezetősége mint például az iránynormák helyi alkalmazása. Pedig, ha elolvasta, vol­na az elnök elvtárs a „Termelőszö­vetkezetek“ múlt heti számát, mely­ben Hosnyánszky elvtárs, a tengelic­i Petőfi tsz Kossuth-díjas elnöke kö­zölte, hogy ők hogyan dolgozták át az iránynormákat helyi viszonyokra, meg tudták volna ők is oldani az ez­zel kapcsolatos problémákat, és nem is volna az elnök elvtárs olyan befo­lyásolható, mint ahogy azt a tapasz­talatok mutatják. Az elnök elvtárs tájékozatlanságá­­nak következtében nem tud elég­­­eré­­lyesen fellépni azok ellen, akik bom­lasztani akarják a csoport egységét, mint azt nemrégiben az egyik cso­porttag is tette, aki félrevezette a vezetőséget ás a csoport­tagokat­­, amikor kérte, hogy engedjék el­ ipari tanulónak, és ne­m ipari tanulónak ment, hanem a gyapai állami gazda­ságba, mert ott havonta többször is kap fizetést. A csoport tagsága, ami­kor megtudta az esetet, jogosan kö­vetelte az illető azonnali csoportból való kizárását, az elnök elvtárs­,azon­ban amellett foglalt állást, hogy vissza kell venni és ki kell neki fi­zetni a megdolgozott munkaegységet Úgy látszik nem mindenkivel szem­ben alkalmazza az elnök elvtárs a munkaegység levonást. Pedig a cso­­portgyűlés olyan határozatot hozott, hogy minden igazolatlan munkaegy­ség után le kell vonni egy Munkaegy­­séget. A tagságnak is van azonban javí­tanivalója eddigi munkáin.­ Fel kell számolniok „a ráérek még“ hangula­tot, mert igen helytelenül cseleksze­nek ,amikor munka közben azzal töl­tik idejüket, hogy csoportosulva be­szélik el egymásnak a régi eseteiket abból az időből, amikor a hátuk mö­gött állt az ispán és csak akkor lát­nak újra munkához, amikor valame­lyik vezetőségi tag, vagy éppen a brigádvezető közeledik feléjük. OLÁH ISTVÁN Nagydolog,

Next