Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
1953 MÁRCIUS 22 A Gőgös Ignác tsz tagjainak harca a tavaszi munkák sikeréért Felébredt már téli álmából a határ. ■‘Traktorosok szántanak, vetnek a szekszárdi határban. Lovak tapossák a porhanyós földet. Lelkes tsz-tagok haladnak a vetőgép sorai nyomán. Pezseg, lüktet az élet. Ég a munka a tsz tagok keze alatt a szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezetben. Szekszárd határában egyik napról a másikra beköszöntött a tavasz. Wiedermann József agronómus már akkor kint járt a határban, amikor még egyes helyeken hófoltok fehérlettek. Hézte, vizsgálta a talajt — mikor lehet már vetni. Február 24 én, mikor már több nap óta tartott az enyhe idő, ismét kiment körülnézni a földekre, a hófoltok már rég eltűntek. • Porhanyós már a föld, megkezdhetjük a munkát — ezzel az örömhírrel tért vissza a tsz irodájába. A pártvezetőség sem ült tétlenül addig. Vezetőségi ülésen, taggyűlésen, egy ■ egy esti beszélgetésen sok szó esett a tavaszi munkákról. Antal Mihály a tsz elnöke sokat beszélgetett a tagokkal, elmondotta, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat a minisztertanács határozata már jó előre megállapította. Wiedermann József agronómus azt mondotta a tagságnak: be kell bizonyítanunk a szomszédos országok dolgozó parasztjainak, — akik még most is a földbirtokosok,, kulékok karmaiban vergődnek, — népi demokratikus rendszerünk fölényét, életképességét, azzal, hogy vetéseink dúsabbak legyenek, kalászaink nagyobbra nőjenek, mint az övéké. — A termelőszövetkezet vezetősége nem feledkezett meg az új agrotechnikai módszerek ismertetéséről sem. A tsz eredményei bizonyították be, hogy a keresztsoros és négyzetes vetés, a pótbeporzás alkalmazása magasabb terméshozamot jelent. A jó agitációs munka eredményeként a tsz tagjai egyhangúan egyetértettek azzal, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. A pártvezetőség mozgósított, s március 6-án a felkelő nap sugarai már a földeken találta a tsz dolgozóit. Megkezdték a vetést. Búzából 30 holdat, árpából 15 holdat, zabból 16 holdat, borsóból 10 holdat, mákból 3 holdat, répából 7 holdat vetettek el március 9.re. Határidő előtt 6 nappal előbb fejezték be a tavasziak vetését. A kommunisták mindenütt élenjártak a munkában, Peresitz József, Bottyán Józsefné, Bán Mária, állandóan buzdították a többieket,sürget az idő, minden perc késedelem veszteséget jelent. A szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezet tagjai a nagy tavaszi erőpróbánál jól megállták a helyüket Kihasználtak minden órát, minden percet. A napkelte már a mezőn találja őket és egész sötétig dolgoznak. Az eddig elért szép eredményeket látva a kívülálló dolgozó panasztok, nap, mint nap közelebb kerülnek a csoporthoz, és tömegesen lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Márcus 6-én mér minden talpalatnyi főzet felszánottak a méi állami gazdaságban A juhé pusztai állami gazdaság dolgozói felszabadulásunk ünnepére felajánlásokat tettek. A tehenészek vállalták, hogy a fejési átlagot 9.5 l literről 10.0 literre emelik. Vállalásukat már március 1ő-re teljesítették. Vállalásuk teljesítése után újabb felajánlást tettek, hogy április 4-ig 10.3 literre emelik a fejési átlagukat. A traktorosok és a növénytermesztési brigád tagjai vállalást tettek, hogy a tavaszi mélyszámlásib, a simítózást, a katerátorozást, a hengerezést, műtrágyázást és a vetést a kitűzött határidő előtt elvégzik. A feladatok végrehajtásában példát mutattak Bíró András és Csanaki Zoltán traktorosok, nekik köszönhető, hogy március 6-án minden talpalatnyi földet felszántottak a Juhé-pusztai állami gazdaságban. Március 11-ig 400 hold tavaszi vetést, fejeztek be, 700 holdon végezték el a simítózást, 90 holdon a kultiváltorozást, 480 holdon a fogasolást és 1100 holdon fejezték be a műtrágyázást A vállatások teljesítésénél nagy gondot fordítottak a vezetők és a dolgozók az élenjáró agrotechnikai eljárások alkalmazására. A pártszervezet népnevelő munkával, és a gazdaság vezetőségével karöltve ellenőrzéssel segítette a tavaszi munkák elvégzését. A vállalások teljesítésénél a továbbiakban mindent elkövetnek, hogy határidő előtt teljesíthessék a talajelőkészítést, vetést és a növényápolási munkákat. Zentai Károly Juhé puszta. NAPLÓ így húzzák vissza a paksi járást Dunaszentgyörgy, Gerjen, Nagydorog és Dunaföldvár községek dolgozó parasztjai, akik hanyagságukkal hátráltatják a megye, a járás és községük mezőgazdasági terveinek teljesítését. Dunaszentgyörgy és Gerjen március 15-ig a tavasziak vetését és az összes egyéb mezőgazdasági munkákat 5 százalékra teljesítette, Nagydorog és Dunaföldvár 11 százalékra, Pusztahencse és Kajdacs 15 százalékra teljesítették tavaszi vetéseiket és az összes mezőgazdasági munkákat. (Járási tanács) A Tervkölcsön kötvények kifizetése A ,,Tájékoztató az ötéves Tervkölcsön hatodik sorsolásának sajtópropagandájához“ és az ,,1000 forintig az üzemi takarékpénztárak is kifizethetik az ötéves Tervkölcsön nyereményeit és törlesztéseit"1 című cikkektől eltérőleg a kisorsolt nyeremények és törlesztések kifizetése a következőképpen történik: A kisorsolt nyeremények és törlesztések kifizetését az Országos Takarékpénztár budapesti és vidéki fiókjai 1953 március 24-én kezdik meg. A postahivataloknál ugyancsak március 24-től kezdődőkig lehet felvenni a 300, 500 és 1000 forintos nyereményeket, valamint a 200 forintos törlesztéseket. A sorsolás színhelyén felállított pénztár az 1000 forintnál nem nagyobb összegű nyereményeket és a 200 forintos törlesztéseket fizeti A zombai élenjáró dolgozó parasztok példája nyomán teljesítse minden dolgozó paraszt beadási kötelezettségét Zomba község dolgozó parasztjai pártunk és kormányzatunk felhívását megszívlelve, a munkásosztály példamutatása nyomán a begyűjtési terv teljesítésével harcolnak népgazdaságunk megerősítéséért. Pálfi István, Boross Károly és Kelemen Mihály dogozó parasztok eleget tettek tejből, tojásból és baromfiból az első negyedéves beadási kötelezettségüknek. Tojásból és baromfiból már a második negyedévet is teljesítették. Ezek az élenjáró dolgozó parasztok világára”i látják, hogy csak akkor növekedhet hazánkban évről-évre a jólét ha becsületesen eleget tesznek állaim iránti kötelezettségüknek. Ezzel bizonyítják be dolgozó parasztjaiink hazaszeretetüket. Tudatában vannak, hogy a begyűjtés ötéves tervünk elválaszthatatlan velejárója mert így tudjuk tervszerűen biztosítani dolgozó népünk élelemmel való ellátását. A község dolgozó parasztsága vegyen példát az élenjáró dolgozó parasztokról, akik beadási tervüik teljesítésével elősegítik, könnyebbé, boldogabbá teszik gyermekeik és a dolgozó nép életét. Minden dolgozó parasztnak becsületbeli kötelessége, hogy teljesítse beadási kötelezettségeit. Minden csepp tej, minden darab tojás és minden kiló baromfi erősíti népgazdaságunkat és biztosíték a béke megvédésére. Zomba községi, ahol jól halad a begyűjtés még tovább fokozva eddigi ütemét, felszabadulásunk méltó megünneplésére tegyen tanúbizonyságot hazaszeretetéről a begyűjtési hét alkalmával. Zömbe község és mjáró dolgozó parasztjairól vegyen példát Onora Gyulaj és Izmény község dolgozó parasztsága is, akik a beadásuk elhanyagolása miatt lettek kizárva a szabadpiaci értékesítésből. Ezek a községek tej, tojás és baromfi beadásukkal elmaradtak és így megvonták tőlük a szabadpiaci értékesítés jogát. A községek, ahol lemaradás van a begyűjtésben, kövessenek el mindent, hogy lemaradásuk behozásával újra visszanyerhessék a szabadpiaci forgalmat és mentesüljenek a kizárás alól. A begyűjtési vállalat dolgozói, hogy a begyűjtés ütemét fokozzák felszabadulásunk évfordulójának méltó megünneplésére március 20-tól 31-ig begyűjtési hetet rendeznek. A begyűjtési héten dolgozó parasztságunk is tanúbizonyságát adhatja hazaszeretetének, ha maradéktalanul eleget tesznek kötelezettségeiknek a felszabadulási hét alkalmával. Illés János begyűjtési osztály vezetője Miért nem megy a vetés Decsen úgy, ahogy kellene? Földművesszövetkezetünkhöz községi dolgozó parasztjaink igen gyakran jönnek olyan panasszal, hogy a községi tanács helytelenül jár el velük szemben. Az elmúlt napokban azzal a panasszal keresték fel a földművesszövetkezet vezetőségét, hogy az ősz folyamain földjeiket be akarták tagosítani az állami gazdaságok földterületéhez ,ami mégsem történt meg. Most azonban nem kapják vissza ugyanazokat a földeket, amelyeket átadtak tagosítás céljára. Pedig igen sok dolgozó parasztnak búzavetése is volt a tagosításra szánt földterületben, így például Takaró Pálnak 2.000 öl búzája, őri Józsefnek 2 hold és 200 öl búzája, özv. Vázsonyi Józsefnének 800 négyszögöl búzája esett bele a tagosítás céljára elvett területekbe. Ezeket a földeket azonban most más dolgozó parasztok kapták meg, olyanok, akik nem vetettek az ősszel búzát , vagy ha vetettek is, ezzel még több van nekik. Takaró Pákori József és Vázsonyi Józsefné viszont, de a többi dolgozó parasztok is búzavetés nélkül maradtak, sőt átszerződéses növényféleségeiknek sincs biztosítva megfelelő talaj. Takaró Pálnak például 2 hold gyapotra, Őri Józsefnek 500 négyszögöl szerződéses hagymára és ezenkívül 700 öl tavaszi árpára nincs biztosítva földje. Dolgozó parasztjaink ilyen irányú panaszokka fordultak a megyei tanácshoz is, ahol nem kaptak kielégítő választ. A helyi tanács is tett már némi intézkedést, ami abban nyilvánult meg, hogy megkérte a dolgozó parasztokat, írják fel a mesgyekarók számát és arról megfogják állapítani, hogy ki kapta meg a nevezett földterületet. Ez sem vezetett eredményre. Ezek után a történtek után úgy látjuk, hogy az ellenség keze működik kömel és sikerrel. Szalai István földművesszövetkezeti ügyvezető. Decs. Korai vetéssel harcol Lovász Ferenc a bő termésért TAVASZ VAN ... A madarak vígan csiripelnek a fán repülnek ágól-ágra. A felkelő nap sugarai simogatják a föld felületét, az éjszakai fagyok bilincsét feltépik már, s a szántóföldek felett hullámzik a levegő. A tavaszi szél szárító hatása nyomán szürkül a jól elkészített vetőágy és várja, hogy megkezdjék a vetést. Lovász Ferencet a nap sugarai már a zombai határban találják. Alig pirkadt, máris befogta lovait, hogy minél előbb megkezdhesse a munkát. Minden perc késedelemért kár. A korai kocsizörgés mintha új életet keltene a község életében, egymásután indulnak a község dolgozó parasztjai a mezőre hogy a kedvező időjárást kihasználva a tavaszi búza elvetése után idejekorán vessék el a zab, az árpa, a burgonya és az egyéb gabonaféléket. Lovász Ferenc az elmúlt években is jó munkát végzett, idejében teljesítette beadási kötelezettségét, nem csoda tehát, ha a község dolgozó parasztsága őt követi. Kora reggeltől késő estig a mezőn nem, minden percet kihasznál, hogy idejében végezze el a tavaszi talaj előkészítést és vetést. Az ősszel is elsőnek fejezte be a kenyérgabona vetését. Alig olvadt el a hó, kezdett pirulni a föld felülete máris megkezdte a simítózást és a vetést. Elvetett 500 négyszögöl zabot, 700 négyszögöl cukorrépát és 400 négyszögöl burgonyát. FÁRADHATATLAN MUNKÁJÁNAK eredménye meg is mutatkozk a termésben. Az elmúlt években is egyike volt azoknak a gazdáknak, akik legmagasabb termésátlagot értek el Zombán. Korán végezte el a szántásvetést és a trágyázást is Esténként legutolsó hazamenő a mezőről. Munka után otthon felidézik a múltat, összehasonlítják, mennyivel jobb soruk van most, mint az „úri világban.“ Tavaly az aszályos esztendő ellenére is egy hízót vágtak. Eleget tettek az állam iránti kötelezettségüknek, kifizették idejébeli adójukat. Lovász Ferenc visszagondol a felszabadulás előtti időre, tudja, hogy sokat kapott népi demokráciánktól. Ezért kötelességének tartja, hogy az állam iránti kötelezettségének eleget tegyen és mint élenjáró dolgozó paraszt elsőnek végezze el a tavaszi vetést. A korai vetés eredménye nem marad el soha, amit bizonyít az elmúlt évek tapasztalata is. A fáradságos munka megtérül. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt évben Miklós elvtárs példája, aki pótbeporzást alkalmazott, négyzetesen vetette kukoricáját s több mint 30 mázsás átlagot ért el holdanként. LOVÁSZ FERENC ÉS FELESÉGE a négyzetes kukorica vetéséről és a pótbeporzás alkalmazásáról beszélgetnek. Az idén mi is megpróbáljuk egy hold kukoricánál a négyzetes vetést és pótbeporzást — mondja Lovász Ferenc. Felesége érdeklődéssel kérdezi, hogy lehetséges az, hogy a négyzetesen vetett kukorica és a pótbeporzás növeli a terméshozamot. Mielőtt Lovász Ferenc felelhetett volna Bözsike, a kislányuk adja meg a feleletet. Tudod anyuka, ha négyzetesen vetjük a kukoricát, biztosítva van a terület egyenletes kihasználása, könnyebben fel tudja venni a tápanyagot a földből a kukorica. Emellett azonban minden oldalról éri a napfény és a levegő is, így gyorsítjuk a megtermékenyítést, mert a porzót mesterséges eljárással szórjuk rá a kukorica bibéjére. A tizenegy éves Bözsikén meglátszik az, hogy ő már a dolgozó nép iskolájában tanul, ahol megtanítják őket a gazdasági kérdések és eljárások alapvető feladataira. Lovász Ferenc és felesége büszkén mondják: nem hiába jár a kislányunk iskolába. Amikor még mi jártunk iskolába nem törődtek tanulunk-e, hazátlannak neveztek bennünket, székelyeket. — mondja Lovászné. Most tanítják fiainkat és az olyan jó tanuló, mint Bözsike is, a nyolc általános elvégzése után tovább tanulhat. Legidősebb fiunk katonatiszt akar lenni. Ripszán Ádám f dáliát tenyésztő, kulákcsemete szabotálása okozta a bonyhádi járás súlyos veszteségeit az átteleptetésnél A bonyhádi járási mezőgazdasági osztály elhanyagolta az állatok átteleptetését. Nem gondoskodott idejében a takarmány biztosításáról. Ez az oka, hogy 3 járásban nagy volt az elhullás. Lehet-e ezen csodálkozni, amikor a mezőgazdasági osztály főállattenyésztője kulákcsemete. Ripszám Ádám apjának több mint 30 hold földje volt. Ripszán Ádám nem hajtotta végre a Minisztériumtól és a Megyei Tanácstól kapott utasításokat. Az ellenőrzés hiányában így fordulhatott elő, hogy a bonyhádi járásban volt a legnagyobb arányú elhullás a téli átteleltetés alkalmával. Amikor tudomására jutott, hogy egyes termelőszövetkezeteknél elhullás van ahelyett, hogy megtette volna a szükséges intézkedéseket olyan helyre küldötte ki egyszerre két munkatársát is, ahol nem mutatkozott komolyabb hiba. Az állattenyésztési osztályon dolgozó munkatársakat nem számoltatta be munkájukról, nem végzett ellenőrzést sőt ha munkatársai jelenítették, hogy elhullás van valamelyik községiben, vagy tszcs-ben, azt mondta: „hadd hulljon a férgese.“ A megyei tanács mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportja megvizsgálta a nagyarányú elhullás okát és a bonyhádi járás volt főállatttenyésztőjének munkáját s rájöttek arra, hogy az ellenség beférkőzött a járási tanács állattenyésztési csoportjához Ripszán Ádám személyében. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szintén azon a véleményen volt, hogy „hadd hulljon a férgese", és Ripszán Ádámot kiszórták a járási tanácstól, hogy ne fertőzhesse tovább aljas munkájával a tanács többi dolgozóit. A fegyelmi úton való eltávolítás után szabotálás bűntette miatt megtették ellene a feljelentést a járási rendőrkapitányságon. Bűnös cselekedetéért felelnie kell a dolgozó nép előtt. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai előtt pedig elrettentő példakép szolgáljon Ripszán Ádám volt állattenyésztési főagironómus esete. Tanulják meg azt, hogy azok, akik a dolgozó nép állama ellen vétenek, megkapják megérdemelt büntetésüket