Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-28 / 99. szám
TOMIM : VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEM ! ------------------------------------------------— . Védd a békét, népünk hatalmát, hazánk függetlenségét! Szavazz a népfrontra! v_____________!_________J AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÉVFOLYAM. 91*. SZÁM •<) FH-LfIR KEDD, 1:5S ÁPRILIS 28 A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia A földkerekség összes népeinek figyelmét napjainkban az új háború megakadályozásának, a tartós béke biztosításának nagy kérdése köti le. Nincs földrész, nincs kicsiny vagy nagy ország, melynek népeiből ne váltottak volna ki mély együttérzést azok a kezdeményezések, melyeket a Szovjetunió, Kína és Korea tesznek a koreai háború megszüntetése, az összes vitás kérdések békés tárgyalások útján történő rendezése érdekében. A Szovjetunió megingathatatlan következetes békepolitikája a nemzetközi helyzet legdöntőbb tényezőjévé válik. Azok akik néhány hónappal ezelőtt megszakították a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat , ma újra tárgyalóasztalhoz ültek és kezdeti eredményként elfogadták a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozó javaslatot. Ilyen körülmények között érthető, ha Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke és kormányának más szóvivői válaszolnak a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére vonatkozó javaslataira. ■ ■ A Pravda április 25 i száma nagyjelentőségű szerkesztőségi cikkében foglalkozott Eisenhower elnök legutóbbi beszédével. A Pravda vezércikke igen nyomatékosan hangsúlyozza a Szovjetunió készségét a vitáj kérdését tárgyalások útján való tisztázására. Ugyanakkor visszautasítja a beszédében foglalt szovjetellenes állításokat, mély, átfogó elemzést ad napjaink nemzetközi helyzetéről és újra leszögezi a szovjet kormány álláspontját a koreai fegyverszünet, Németország,, Kína, a keleteurópai népi demokratikus országok, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a lefegyverzés és más fontos kérdésekben. A világ dolgozói Js azok a polgári körök is melyek hívei a kölcsönös megegyezésem alapuló békének, egyetértéssel és helyesléssel fogadják a Pravda cikkét, mint a maguk álláspontjának a kifejezőjét. A magyar népi demokrácia a legnagyobb: egyetértéssel és helyesléssel fogadja a Pravda cikkét és minden erejével támogatja a Szovjetunió lépéseit a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése érdekében. Foglalkoznunk kell Eisenhower beszédének néhány olyan pontjával, amely a magyar népet különösen közelről érinti. Az Egyesült Államok elnöke felveti Kelet Európa népei kormányzati formájának ..szabad megválasztása“ kérdését. ..Hajlandó megengedni“ „ választás szabadságát — kérdi az Egyesült Államok elnöke a Szovjetuniótól. ..Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól — válaszolja a Pravda, — hogy beavatkozzék az e népek által megdöntött reakciós rendszerek visszaállítása érdekében.“ Ilyen különös programmja azonban nincs a Szovjetuniónak Ilyen különös programmja az Egyesült Államok külügyminiszterének van, aki az elnökválasztási kampány idején többé-kevésbbé* nyíltan fegyveres intervencióval fenyegette a népi demokratikus országokat és ..az ellenállás szellemének kifejlesztését“ tűzte ki célul. Még különösebbé tette azt a programmot, hogy Dulles külügyminiszter, aki szereti az agresszív külpolitikát ..dinamikusnak“ nevezni. a levitézlett tőkések, bankárok nagybirtokosok uralmának visszaállását, eredeti módon,•„fe’szabadítá-nak“ keresztelte el. Mi magyarok azonban — szerencsel? — nem így értjük a felszabadulást.. Mi ,,a kormányforma szabad megválasztásán“ nem azt értjük, hogy bárki „szabadon“ ránk kényezarülhessse a tőkések és földbirtokosok uralmát. Élve a felszabadulás nyújtotta lehetőséggel, melyet a Szovjet Hadsereg nyújtott számunkra, népünk amerikai segítség nélkül választotta meg a számára legmegfelelőbb kormányzati formát, melyről köztudomású, hogy a hatalmat a földet, az üzemeket, a gazdasági és kulturális fejlődés minden lehetőségét a nép kezébe adta. Eredményeink gazdasági és kulturális fejlődésünk üteme, az eddigi és ezután következő országgyűlési választások bizonyítják, hogy történelmünk során a magyar népi demokrácia az első olyan ,,kormányzati forma“, mely szabaddá tette egész népünket s melyhez minden erejével egységesen ragaszkodik. Ami pedig a valóban szabadon választott kormányrendszerünkbe történő ,,külső beavatkozást“ illeti — népi demokráciánk nyolcéves története olyan összeesküvésekről, szabotársokról és kémtevékenységek sorozatáról beszél, melyeknek szervezése, pénzelése és kezdeményezése szinte kivétel nélküli bizonyíthatóan kapcsolódik az Egyesült Államok egyes kormányzóköreihez. A beavatkozás politikája az eddigi tapasztalatok szerint nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok részéről indul ki. Igen örvendetes fejlődést jelentene, ha az Egyesült Államok kormánya Magyarországgal kapcsolatos politikájában hajlandó volna figyelembe venni népünk szabadon választott kormányformáját, véleményét és érdekét. A magunk részéről csak nyomatékosan ismételhetjük a Magyar Függetlenségi Népfront választási felírásának álláspontját: ■ Nem avatkozunk más államok belügyedbe, de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki.“ Azt hisszük ez világos és érthető mindenki számára. Eisenhower elnök az 1947-ben megindított, Marshal'terv néven ismert európai újjáépítési programm mintájára egy ,,világ-egélyezési és újjáépítési alap“ létesítéséről beszélt. — Ami Magyarországot iHmeti, közismert, hogy egész tűrhetően újjáépült és fejlődött amerikai segély nélkül is. Sőt még az ENSZ gazdasági jelentései is arról tanúskodnak hogy éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok — közöttük Magyarország —, amelyek ilyen segélylyel nem éltek, jól fejlődtek. Viszont a „megsegélyezett“ országokban gyakori a gazdasági pangás, visszaesés, gyárak bezárása, munkanélküliség. Ezek a tapasztalatok, továbbá az amerikai segéllyel járó nyílt beavatkozás a ,,megsegélyezett“ országok kül- és belpolitikájába, gazdasági életébe — arra késztettek számos országot, legutóbb Burmát, hogy az amerikai segélyről lemondjon. Magyarország megismert,, a kölcsönös segítség másik formáját", a szabad országok gazdasági együttműködését, egymás függetlenségének és érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Amilyen rosszak a Mars-hallterv hínárjaira keveredett országok tapasztalatai az amerikai segéllyel, olyan előnyösek gazdasági együttműködésünk tapasztalatai a Szovjetunióval és a népdemokratikus országokkal., Érthető, ha nálunk szikrányi lelkesedést sem képes kiiitani az Egyesült Államok elnökének kijelentése, a „világsegélyezési alapról“. Ha valaki valóban hátrányos politikai és gazdasági feltételek nélkül, hazánk függetlenségét és érdekeit tiszteletben tartva gazdasági kapcsolatot akar teremteni velünk, az előtt nyitva az út. ,,A Magyar Népköztársaság — hangsúlyozza a Magyar Függetlenség, Népfront választási felhívása •— békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani nemcsak a baráti és szövetséges országokkal, hanem minden országgal.“ Meggyőződésünk hogy az ilyen, kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló kereskedelmi kapcsolatok elősegítik a békét míg az a gazdasági blokád, amelyet az Egyesült Államok vezető körei hazánk és más békeszerető országok ellen szerveztük nem mozdítják elő a béke megszilárdításának az ügyét. Figyelemmel olvastuk Eisenhower elnök beszédének azt a részét, amely szerint Kelet-Európa népeinek meg kell adnia azt a jogot, hogy szabadon társuljanak más országokkal egy jogi világközösségben.“ Ez nekünk is hő vágyunk. A Népfront választási felhívása hangsúlyozza: „A Magyar Népköztársaság őszintén és fenntartás nélkül részt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ragaszkodik a békszerződésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéhez.“ Csakhogy Magyarország « „szabad társulásának jogát“ a Szovjetunió követelte, nem az Egyesült Államok. Ha csak a tavalyi esztendőt tekintjük, január 28-án a Szovjetunió javasotta egész sor ország, köztük hazánk felvételét. Június U-án, szeptember 5-én, szeptember 8 án,, majd december 18-án újra javasolta a Szovjetunió 14 ország, köztük Magyarország felvételét az ENSZ-be. Az Egyesült Államok volt az, amely minden egyes alkalommal megakadályozta a felvételt. Hazánkat a legközvetlenebbül érinti mindaz, ami Németország sorsát befolyásolja. Magyarország egy emberöltő alatt két ízben vált a német imperialisták rablóháborújának eszközévé és áldozatává. De a háború után megismerhettünk egy másik Németországot, a Német Demokratikus Köztársaságot, amely nem tör a magyar nép békéje, függetlensége és gazdasági érdekei ellen, amellyel hasznos, baráti kapcsolatokat teremtettünk. „Nem világos-e — kérdi a „•Pravda“ cikke, —• hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi. Németország valamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt a német nép nemzeti törekvéseinek következetes figyelembevételéit. Számunkra ez éppoly világost, mint az, hogy Eisenhower elnök azon követelése, amely szerint Nyugat-Németországot, a militarista Németországot, „szabad és egyenlőjogú partnerként“ kell bekapcsolni a nyugati európai háborús blokkba — a magyar nép érdekét alapvetően sérti. Magyarországnak békeszerető népe és kormánya van; politikája szilárd békepolitika. Nincs egyetien állammal se oly vitás ügyünk, mehetne lehetne békés úton elintézni. Békében akarunk élni minden országgal, bármilyen is legyen annak, belső rendszere. Ezért örömmel és teljes egyetértéssel fogadjuk a ,,Pravda“ vezércikkét, amely megfelelő, világításba helyezi azokat a nemzetközi kérdéseket, amelyekről Eisenhower elnök nem kellő realitással és tárgyilagossággal nyilatkozott. Békénk érdekében, bérpolitikánk szellemében szilárdan és tántoríthatatlanul támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját, s a magunk részéről is mindent meg akarunk tenni, ami előmozdíthatja a háború megakadályozását, a béke, nemzetközi együttműködés biztosítását. Országszerte megkezdődtek a választási nagygyűlések A népfront választási diadala egyet jelent a béke magyar arcvonalának erősítésével, a tartós béke biztosításával Farkas Mihály elvtárs beszéde Pécsett Vasárnap reggel vonaton, mitón, autóbuszon, tehergépkocsin, vontatón és gyalog igyekezett megyénk dolgozó népe Pécsre, hogy köszöntse a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, néphadseregünk főparancsnokát, megyénk képviselőjelöltjét, — több, mint ötvenezer ember vonult fel, hogy meghallgassa Farkas Mihály elvtársat. Nem is most találkoztak a baramyamegyei dolgozók először Farkas előtársak. Régi képviselője megyénknek, hallottuk beszédét 1049-ben Villányban, hallottuk az első bányásznapon Pécs szabotcson és beszéde mindig új lelkesedést, új erőt, hitet öntött dolgozó népünkbe. Eljöttek vasárnap reggel a vasasi, a szabolcsi, és a pécsbányatelepi bányászok, eljöttek a Sopianából, a Porcelángyárból, eljöttek az egyetem, a főiskola hallgatói, eljöttek dolgozó parasztságunk legjobbjai, siklósiak, zalátaiak, szebényiek, kátolyiak, itt voltak a délszlávok, románok és német anyanyelvű dolgozóink képviselői, hogy egy emberként hitet tegyenek pártunk, a Függetlenségi Népfront politikája mellett, hogy fogadalmat tegyenek Rákosi elvtárs egyik legközelebbi harcostársának, még egységesebben, még következeteesebben harcolunk a Népfront programmjónak, az élére» terveknek a megvalósításáért.. __ Már a kora reggeli órákban elindult a menet « város központja, a Széchenyi-tér felé. Élen jöttek a Petőfi-aknai bányászok, akik 122 százalékot értek elét szombati békeműszakon. Eljöttek István-akna dolgozói, a cfen « Bokor, a Buchmüller csapat dolgozói, akik messze 100 százalék felett teljesítik tervüket. Eljöttek a Sopiana dolgozói, akik több gépet készítettek terven felül. Karöltve, a dolgozókkal vonultak fel a nagygyűlésre, honvédségünk tagjai. Már javában folyt a nagygyűlés, amikor még mindig hullámzott a tömeg a Széchenyi tér felé. Elfoglalták a szomszédos utcákat, a Komma Lajos, a Bem, a Salai utcát. A hatalmas lelkesedés, a túrán feltörő éljenzés és taps kifejezte azt az elszánt, akaratot, amellyel megye nn: dolgozó népe a Népfront politikájának megvalósításáért küzd, kifejezte azt a harcos egységet, amellyel dolgozó népünk felsorakozik, pártunk Központi Bizottsága, Rákosi elvtárs mögé. A Himnusz elhangzása után. Egri Gyula elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Boralyamegye Bizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Farkas Mihály elvtárs lépett a mikrofon elé. — lisztért nagygyűlés! Elvtársak! Baranya megye dolgozói! — kezdte beszédét Farkas elvtárs. — Az országgyűlési választások előtt áll a magyar nép. A Magyar Függetlenségi Népfront az új országgyűlési választások kiírásával kapcsolatosan felhívással fordult a választópokrátok millióihoz, amelyben számadást adott arról a hatalmas alkotómunkáról, amely 1949 től 1953 elejéig nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, és szeretett vezérnek. Rákosi elvtárs vezetése alatt hasáinkban végbement. — Minden magyar dolgozó,legyen férfi vagy nő, ifjú vagy öreg, munkás, vagy dolgozó paraszt, mérnök, vagy orvos, tanuló vagy tanár, tiszt vagy harcos, aki hőn szereti a virágzásnak indult magyar hazát, a büszkeség érzésével kellett hogy olvassa a hazánk nagy szocialista átalakításáról, az új, boldog élet bátor kibontakozásáról szóló jelentést. A büszkeség érzése csak fokozódott a magyar dolgozók millióiban, amikor arról vettek tudomást, hogy a második ötéves terv megvalósításáva 1959 ig felépül hazánkban a szocialista társadalom. — Az 1949 május 15-én megválasztott országgyűlés jó munkát végzett. Az elmúlt közel négy év alatt fiatal népi államunk megizmosodott és megszilárdult. A kormányzati szervekben mindenütt a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség képviselői foglalnak helyet. Persze, ezek a fiatal állami szervek még időről időre hibákat követnek el. Ezek a hibák a tapasztalatlanságból és nem egyszer abból is erednek, hogy itt-ott imág ,állami és tanácsszerveinkben a nép ügyesen álcázott ellensége megbújik. Ezeket a hibákat bátran fel kell tárni és feltétlenül el kell érnünk, hogy a megbújt ellenséges elemeket leleplezzük, eltávolítsuk és így biztosítsuk állami és tanácsszerveink részéről a nép ügyének lelkiismeretes intézését. — Fiatal népi államunk szervei az ellenség elleni kíméletlen harcban erősödnek és mindjobban összeforr, nak népünkkel. Az elmúlt közel négy esztendő alatt belső és külső ellenséges erők, a Tito-fasiszták magyar ügynöksége, a Rajk-banda, a jobboldali szociáldemokraták kártevő munkájaikkal újra, és újra kísérletet tettek fiatal népi államunk gyengítésére. Ezek a kártevők és az imperialista kémszervezetek azonban nem tudták végrehajtani' sötét, népellenes" terveiket, mert pártunk és korma, nyiluk, Rákosi elvtárs vezetése alatt, lerántotta róluk a leplet és lakat alá helyezte őket. Számolnunk kell azzal, hogy népünk belső és külső ellenségei a jövőben is megkísérlik, hogy gyengítsék népi államunk hatalmát. Ezért mindannyiunk kötelessége, hogy nagyfokú éberséggel őrködjünk népi államunk biztonsága fölött, hogy az ellenség minden kártevését időben leleplezzük és népellenes terveinek végrehajtását megakadályozzuk. ■— A nyugat kapitalista urai nem jó szemmel nézik azt, hogy a népi demokratikus Magyarországon gyáriparunk termelése lényegében három és fél év alatt a háromszorosára emelkedett. Ők azt szeretnék, ha gyengék lennénk s ennek következtében olyan Truman-férfi könyöradó. Hiányt kérnénk tőlük. Nos, mi nem akarunk gyengék maradni az ipar területén sem. Ami pedig a Trumanféle könyöradományokát illeti, úgy a tények egész sorozata igazolja, hogy azok segítségével az Egyesült Államok csak gyengítik azokat az államokat, amelyek ilyen könyöradományokban részesülnek. Mi erősek lettünk, éppen annak eredményeként, hogy nem Truman-féle könyöradományokra, hanem saját erőnkre, a hatalmas Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségére építettünk. A „Pravda" április 25 i számában megjelent vezércikk helyesen mutat rá a MarshalHerv új változatának céljaira. Iparunk gyors fejlődését kifogásolják , nyugaton azért se, mert ez erősíti nemzeti függetlenségünket. Úgy látszik, hogy erősödő nemzeti függetlenségünk nem tetszik egyeseknek a kapitalista nyugaton. Nekik olyan magyar ,,függetlenség“ kellene, amely megengedné számunkra, hogy ők határozzák meg iparunk,mezőgazdaságaink, kereskedelmünk fejlesztésének ütemét és talán rendszerünk jellegét se. Nos, az ilyen úgynevezett, „függetlenségből“ a magyar népnek már elege volt, nem kér többé belőle! A magyar nép a felszabadulás óta tudja, hogy csak az a függetlenség igazi, amely a népet teszi az ország gazdájává. Farkas elvtár« a továbbiakban számos tény és adatot sorolt fel országunk további növekvő iparosításáról, mezőgazdaságunk, kereskedelmünk, az egészségvédelem, a kultúra és a tudomány hatalmas fejlődéséről. Részetesen ismertette Baranya megye fejlődésének magávalragadó tényeit, majd így folytatta: — Hazánk, a Szovjetunió vezetékével, az egész szocialista front támogatásával tudta csak elérni eddigi csodálatos eredményeit. A szovjet gépek, nyersanyagok, szovjet mérnökök, technikusok, tanárok és akadémikusok,, a szovjet színhánovisták felmérhetetlen segítséget nyújtottak új szabad életünk megteremtésében. Népünk ezért mélységes hálával és forró szeretettel zárta szívébe a Szovjetuniót s vigyázva vigyáz arra, hogy a magyar nép barátsága — a hatalmas Szovjetunió népeivel, a nagy Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország népeivel kötött szoros testvéri szövetség alapján továbbra is biztosítva legyen és azon soha a legkisebb csorba ne essék. — Új alkotásaink és hatalmas eredményeink elérése köszönhető szorgalmas és öntudatos munkásosztályunknak, derék dolgozó parasztságunknak, az új és régi értelmiségnek. (Folytatás ft 2. oldalon)