Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

4 KULTÚRÁVAL A TERMELÉSÉRT ’­A kultúrával elő kell mozdítanunk a falu szocialista átalakulását, a munkásosztály nemcsak gépeket, műtrágyát hanem tudást és kultú­rát is visz a faluba. Egész falusi kultúrmunkánknak­­ paraszti' mara­­d­­'ság leküzdését tehát a falu szocialista fejlődését, kell elősegítenie" — mondotta Révai József, az MDP 11. kongresszusán. — Igen, ez kultúr­­munkásaink fő feladata. De egyben munkájuknak szorosan és elválaszt­hatatlanul kell kapcsolódnia a napi politikai és gazdasági feladatok végrehajtásának elősegítéséhez is. Közvetlenül kell hatnia a termelésre azzal, hogy a jó munkát végzőket megdicsérik. A­­ hanyagokat, a ros­­­s­­ul dolgozókat pedig kipellengérezik. Megyénkben a tavaszi munkák kezdete óta igen erősen fellendült a kultúragitáció. ÍÍ Örsönyben olyan rajzokat helyeztek el a házak falán, amelyek be­mutatják, hogiy Tito népelnyomó uralmát akarják azok, akik a vetést szabotálják. Alatta mindjárt nevek is vannak: Széki Pál kulák és a többi hasonszőrű társai. A másik fajta kép pedig azt mutatja be, hogy sorban­­állás a következménye, ha nem vet a dolgozó paraszt, ha pedig elveti földjeit, az üzletek bőséges kirakatai és áruval teli polcai tanúskodnak jól végzett munkájukról. A sárpilisi népi együttes mióta hazatért a művészeti együttesek 11. országos Versenyének,­ budapesti fesztiváljáról, igen gyakran kereste fel a példamutató gazdákat és tsza-ket. Köszöntötték Csurgai Pál, egyéni dolgozó parasztot, aki a kukorica kivételével már minden tavaszi veté­sét elvégezte. Ugyancsak köszöntötték a tavaszi munkákban élenjáró Március Ébredése és Új Élet tszcs-ket. A szekszárdi üzletekben feliratok népszerűsítik az élenjáró gazdákat. Így Seress Sándor, Orbán József, ifj. N­auszknecht Ferenc és Heimann Fe­renc egyéni dolgozó parasztokat, akik tavaszi vetéseiket teljesen elvégez­ték és beadási kötelezettségeiknek is eleget tettek. Ugyancsak jó munkáért szép muzsikát közvetít mindennap a szekszárdi h­angoshíradó. Ahol rossz a kultúragitációs munka ott rosszul haladnak a tavaszi vetési munkák is, így Alsónyéken csak 14 százalékra teljesítették az ár­pa­ és 15 százalékra a zab vetését. Faddon 7 százalékra az árpa és 13 százalékra a zab vetését. Kultúragitációs brigádoknak ezekben a közsé­gekben újjá kell alakulniuk, meg kell erősíteni őket, hogy valóban elősegítsék munkájukkal a termelést. A szekszárdi járási kultúrotthon ezentúl minden vasárnap kultúragitá­­rius autót indít, amely 5 községet látogat meg. Táncosok, rigmusbrigád és zenekari tagok utaznak ki a községekbe, hogy megdicsérjék a jól tel­jesítő gazdákat és kin ellene érezzék a lemaradókat. Április 5-én a kultúr­­agitációs f­utó Bogyiszló, Fadd, Tolna, Mözs és Fácánkert községeket keres­­te fel. Kitűnő gyógyszer a száj- és körömfájás ellen Irta: F. KOSZKO A száj. és körömfájás hasítottkor mai háziállataink veszedelmes beteg­­ vége. Különösen a szopósborjak és malaco­k közül szedi legtöbb áldoza­tát. A szovjet tudósok és élenjáró állatorvosok már régóta kísérletez­tek azon, hogy a betegség megelőzé­sére egyszerű és könnyen hozzáfér­hető ellenszert találjanak amelyet az állattenyés­ztők veszély esetén — egyéb oltószer hiányában — rögtön alkalmazhatnak. A kísérletek eredményesek voltak. Ma már a Szovjetunió szovhozaiban és kolhozaiban széleskörűen alkal­­mazzák a száj­ és körömfájás ellen egészséges lován, citrátos vérét. Két­hónapos malacoknak 20—35 köbmilli­­métert, 2—4 hónaposig 30—40 köb­­millimétert, ennél idősebb süldőknek 40—80 köbmillimétert és a 100 kilo­grammnál nehezebb sertéseknek 100 —120 köbmi­l­imétert fecskendeznek a bőr alá a comb belső oldalán. Bor­jaknál 2. hónapos korban 40—60 köb­­millimétert, félévesig 60 —30 köbmi­. Unióiért, ennél idősebb borjaknak 100—120 köbmi­lli­méter­t, évesnél idő­sebb szarvasmarháknak 200—350 köb­mi­l­imétert lehet befecskendezni a bőr alá a nyak tájékán. Ez a védőszer igen hatásos. Az egyik szovhozba­n száj- és körömfá­jás ütött ki a szarvasmarhaállom­ány­­ban. A tehénistállóktól 30—40 mé­­terre fekvő sertéstenyésztő telepen harmadnap minden sertést beoltottak egészséges lovak cit­rátos vérével. Az oltást 10 nap alatt háromszor mégis­ nevelték. A hatalmas sertéstenyész iőtelepen mindössze 18 állat kapta meg a száj- és körömfájást, de ezek­nél is könnyű volt a betegség lefo­lyása. HÄPLO CIKO a fejlődés útján A felszabadulás előtt az est beáll­távail sötétség borult a községre. A házaikban petróleum lámpa­­ mellet vagy még talán amellett sem fogyasz­tották el szegényes vacsorájukat a cikó­­k, akik alig várták, hogy az egész napi verejtékes munka után megpihenhessenek. N­agy események nem igen történtek a kis falucskában, hacsak nem a gyászos emlékü Mühl doktor és Basch doktor uraik népbo­­ondító V­o’iskbund seregszemléi a ci­kői réten. Egyéb ,,kultúra" nem igen hatolt be Cikéig. Felszabadulás után már a hároméves terv eredményeként fény gyulladt ki a faluban és min­den ház­ban azóta derűs, világosságot osztó fénynél ülnek össze családok a rádió mellett, hogy látókörüket szé­lesítsék, tudásukat fejlesszék. Ma már 63 rádió van a faluban a felszaba­­dulás előtti 3-al szemben. És a csikói­­ak nem közömbösek saját és az or­szág, a világ sorsa iránt. Több, mint 100 ú­jság jár a faluba, hogy a világ­politika és a belpolitika legfrissebb híreiről tudomást szerezzenek. A ha­talmat a dolgozók vették a kezükbe itt is. Tszcs-tagok ülnek ma azoknak a helyén, akik lenézték a parasztokat és másodrendű embernek tartották azt, aki keze munkájával keresi kenyerét, biztosítja megélheté­sét. Megnyílt a eikójuk előtt a katona­tiszti pálya is. Küllő Károly, Beréti Lázár, Kővári Gergely jelenleg tiszti­­­-kohin vannak, Illés Hillár tszcs-tag pedig már alhadnagy lett. Az álta­lános iskola 4 tantermes osztatlanból S tantermes osztott iskolává fejlő­dött. Kerekes István műegyetemre jár és a községben több fiatal tanul vájáriskolán és képzi magát mind ipari tanuló. A legkisebbek a napközi otthonban töltik idejüket gondtalan átázással. Az új orvosi rendelőben betegek nyernek gyógyulást és a zöld­­keresztes rendelőben a gyermekek egészségére vigyáznak féltő gonddal. Az ötéves terv hátralévő idejében még bekötőutat és kultúrházat kap a község, amit már nagyon vár, mert ettől reméli a kulturális élet még na­gyobb fe­lerőn­­écét. (Á.F.) Készüljünk fel az állatok április 15-i tavaszi szemléjére Vége a nehéz télnek, sok gondot okozott a termelő­szövetkezeteinknek és az állattenyésztő brigádvezetőknek hogy vajjon hogyan tudják átteleltet­­ni állatállományukat. Nagyon sok termelőszövetkezet elnökének bri­gádvezetőjének gondot okozott ez. Ott, ahol előreh­ord­ és időben gon­­doskodtak a megfelelő mennyiségű takarmányról és a takarmány helyes etetéséről ott nem marad el az eredmény. Most eldől az, hogy kik voltak azok, a­kik­­ké! oldották meg a feladatokat, kik voltak azok, akik hanyagságból és nemtörődömségből hagyták az állatállományaikat tönkre, mermi. Megkezdődik április 1F-én az állatok tavaszi szemléje, ahol meg­állapítják a kijelölt bizottság tagjai, hogyan viselték szívükön az áttelel­­tetés fontosságát, és milyen rugalma­san oldották­ meg az előttük­ álló nehézségeket. Az április 15-i szemlén állapítja meg a bizottság hogy kik végeztek jó vagy rossz munkát és megállapítják, kik érdem­elnek,­ jutal­mat jó munkájukért. Ahhoz, hogy a tavaszi szemle jól sikerüljön, szükséges, hogy ezt meg­­felelően előkészítsük. Először is az­ állatokat rendbe kell hozni, meg kell körmöztetni meg kell nyírni. Az is­­tállót és környékét ki kell takarítani­­, kell meszelni. Rendbe kell hozni a trágyatelepeket. Minden munkát úgy kell elkészíteni, hogy a tavaszi szemlét végző bizottságok a legna­gyobb rendet és tisztaságot találjanak a gazdaságban. Steiner Imre főál­lat-tenyésztő N­ 9 N­ K H CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS NI 1 G V­I. L­E­J­E­S GYÓGYSZERTÁR. 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP; Dömötör. — 100 ! ÁLLÁSJ­ELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig: ke­vés felh­ő, száraz idő. Holnap felhő­sebb idő, néhány helyen, főként a Slivnán t­úl­in és északon esővel. Mér­sékelt légáram­­lás. Az éjszialkai e­­ i­l­­lés kivált keletem kissé erősödik, a n­­a­ppali hőmérséklet alig változik. Vámhajtó hőm­érs­ékl­etű­ értékek az er­ez ág területére csütörtök régivel nyu­­gat­­on 1—­7, máshol 2—3, délban or­szágszerte 15—18 f­oly között. A vár­­hakó napi kö­ziéphőm­ére­ tik­et április U-én, csü­törtökön tíz fok felett lesz. Példás ítélet a vetés és begyűjtés szabotálásáért Az egy évi börtönt kapott Menyhei Sándor, dunaföldvári kálák A d­unaföldvári tanácsháza nagy­termében nagyszámú hallgató előtt mondott­ íté­ltet a paksi járásbíróság Menyhei Sándor 49 holdas k­ulák ügyé­ben. Menyhei Sándor népnyúzó ku­­lák az elmúlt év őszén elszabotálta a vetési és beadási kötelezettségét, de ez szabo­tálta az idei év tavaszán is. A tárgyaláson a jelenlévők meg­­győződtek arról, hogyan szabotál Menyhei Sándor kulákk és milyen ká­rokat okozott ezzel a dolgozó nép államának. A vádirat szavai szerint Menyhei Sándor 49 holdon gazdálkodott már a múltban is, de akkor nem fordult elő hogy egyetlen darab földterület is műveletlenül maradt volna; nagy mennyiségű számosállatot tartott. A felszabadulás után azonban évről-év­­re hanyagolt, Menyhei Sándor ku­­j­ák a gazdálkodást. Nem teljesítette beadási kötelezettségét és elszabotál­ta már több esetben a­ vetést. Nem először van már­ a dolgozó nép bíró­­sága előtt. 1950-ben 2 kocsi kukori­cát rejtett el, hogy ezzel spekulálva nagy jövedelemre tegyen szert. A bíróság ezért 18 hónapi börtönre ítél­te el. A vádirat fényt derít a kulák igazi arcára, hogyan szabotál. A vádlott kihallgatása és a tanúk vallomása alapján tárult fel,csak iga­zán, mennyire ellensége a kulák a dolgozó népnek. Az elmúlt évben nem gondoskodott idejében a vető­mag beszerzéséről, 6­10 holdon az őszi búzát nem vetette el 1953. év tavaszán 7 hold búzából, árpából, zabból semmit nem vetett. Nem tett eleget beadási kötelezettségének sem. Több, mint 8 ezer tojás 103,8 kiló baromfi 520 kiló sertés 516 kiló marhabeadásra volt kötelezve az el­múlt évben. Mivel elszabotálta az ál­latszaporulati tervteljesítést, így nem teljesítette állam iránti kötele­zettségét sem. A felsorolt cikkféle­­ségek nagy részével adósa államunk­nak. A bíróság előtt gyáván és arcátla­nul viselkedett. Arra hivatkozott: nincs pénze, nem termett neki, ezért nem tudta elvégezni a tavaszi, vala­mint az őszi vetésit és a beadás terv­ teljesítését. A tanúk vallomása azonban lelep­­lez­te ravaszkodását és kiderült az, hogy nem objektív nehézségek az okai, hogy nem tett eleget kötelezett­ségének, hanem szándékosan követte el a szabotál­ást. Sándor István köz­ellátási előadó elm­on­dta hogy a ku­­lák figyelmét felhívták idejében­ a beadási terv maradéktalan teljesíté­sére, sőt Menyhei Sándor kötelez­vényt is írt alá, amiben elismerte beadási kötelezettségét és a vetési tervét. Sándor István elmondta az­t is, hogy a kulákok szabotálják be­adási tervüket. A vádlott és a tanúk kihallgatása után a bíróság figyelembe véve a vé­­dő beszédét kemény és igazságos íté­letet hozott. Menyh­i Sándor kulá­­kot 4 évi börtönre, 3000 forint pénz­­büntetésre 3000 forint vagyone­­lobzásra és 5 évi közügyek­btől való eltiltásra ítélte. Az ítéletből megtanulhatták a nép­­nyúzó és szabotáló kulákok, hogy mindazok, akik nem tartják be a­­nép államának határozatait vagy azzal szem­beszállnak, szabotálják a tervteljesítést, méltó leckét kapnak, keményen sújt le ráj­uk a dolgozó nép ökle. 1S53 ÁPRILIS * Teremtsen rendet a Megyei a tartalékig a­ uokságb­an IMI 1 A szocialista nevelés egyik igen fontos ö­rköz­e a sport A testnevelési mo­gnyom I döntő­ tömegeit egyébként is az ifjú­sító szol­gáltatja, teljes joggal állíthatjuk tehát, hogy a sport elsősorban az ifjúság­ ügye. Sportmozgalmunk az utóbbi évek során v­­lágraszól­ó eredményeket ért el. Többek kö­zött a labdarúgásban is. Az egész magyar ifjúság becsületbeli ügye, hogy gyönyörű­ sports’kereinket ne engedjük semmivé vál­ni, ne üljön sportdicsőségünk babérjain, ha­­nem évről-évre, napról-napra fokozva ered­ményeinket, öregbítsük hazánk, az egész béketábor tekintélyét, dicsőségét. Az egye­­temes magyar labdarúgás színvonalának, va­lamint az utánpótlásunk biztosítása érde­kéb­en az Országos Testnevelési és Sport­bizottság mellett működő labdarúgó Társa­dalmi Szövetség oly értelmű határozatot hozott, hogy minden megyei I. osztályban szereplő­­ csapat köteles ifjúsági csapatot in­dítani. Az OTSB engedélyével Tolna megyé­­ben a nagymányokiak javaslata mellett döntöttek, kik a tartalék bajnokság beindí­tását indítványozták. Sportkörünkben ez a határozat­­ osztatlan örömet keltett, m­vel így végre játéklehetőséget tudunk biztosí­tani Feltörő fiataljaink és tartalékainknak. A bajnokság előtt még minden sportkör hasonló véleményen volt. Sajnos már az el­­ső fordulóban szomorúan kellett megállapí­tanunk azt, hogy egyes sportkörök nem szerepeltették tartalék csapatukat. Ugyanez az eset megismétlődött a második és har­madik fordulóban is. A Tolnai Napló 1933. évi március hó 27-i számának sportrovatát olvasva, örömmel vet­­tem tudomásul a sportrovat szerkesztő bírá­latát, melyben a Dózsa sportkör labdarugó szakosztályát részesítette. Megemlítette, hogy e sportkör rendelkezik annyi és olyan játékos gárdával, hogy a második csapata akár a megyei 1. osztályban is megállná a helyét. Köztudomású, hogy éppen a mi má­sodik csapatunkkal kellett volna játszaniok vasárnap. Legnagyobb meglepetésünkre a sportkör szombaton délután telefonon beje­­lentettt’, hogy második csapatunkat nem fog i­adták. Szomorúan kellett közölnöm ezt a­­ hírt lelkes fiataljainkkal, akik közül töb­ben sírni szerettek volna elkeseredésükben. Ezek a fiatal sportolók még most sem tud­ják megérteni, hogy ők miért nem jöhettek el velünk Szekszárdra, miért nem tanulhat­tak a Dózsa bajnok­csapatának játékából, hiszen a mérkőzéssel kapcsolatos kiadások mi csapatunkat terheli. Sporttársak! Gondolkozzunk egy kissé,­yen körülmények között és ilyen sport­fel­fogás mellett fel tudjuk emelni a megyei viszonylatban amúgy is elmaradt gyenge labdarúgásunkat? Itt áll előttünk a tartalékbajnokság kér­dése, mely bizonyítéka annak, hogy miért éppen Tolna megye az egyetlen hazánkban, mely nem rendelkezik hazánkban NB I.-es labdarugó csapattal. A bajnokságból már három forduló lezajlott, de az MTSB mellett működő Labdarugó Társadalmi Szövetség ebben a kérdésben még a mai napig sem hozott érdemleges döntést. Bonyhádi járás mezei futóversenye Szombaton délután került lebonyolításra bonyhádi járás mezei­ futóverseny. A tava­szi napot már egész délután felhők takar­ták el és 4 órára, mire a versenyzők össze­gyűltek a Vasas pályán az eső is szervez* kelni kezdett. A versenyzők a bonyhádi ál­talános gimnázium, közgazdasági technikum és a nagymányoki MTH­ sportolóiból kerül­tek ki. Először a serdülő ifjúsági csoport indult 1500 m. távon. A nyolc induló együtt haladt 300 m-ig, amikor Somogyi László az általános s­ mná/i-int sportolója az élt.» Állt és lassan levált* a többitől. Az egész távon vezetett és 4.5 m­: ülővel elsőnek futott be a célba. Második Nagy Ernő közg. techiv. 4:39,4. majd Gaál KI. Pintér ált. grifl. ru. lőtt át a célon Majd az i­fjú­ ági, versenyzők indultak k­­­iülfen a 1(X)0 méteres távon. Bus rögtön­­ az élre tör és a csapat­ többi tagjai lemaradva ha­lad­­nak­ mögötte. A célon erőnek 6:05.3-as id­ővel Bus futott be, majd l’d­er ált. gimn. 6:06,6. Tarján Nagymányok következett. U­tolsó szántként a férfi versenyzők in­dultak 3000 m­-en. Az­ indulók között ott látjuk Perli Jóskát­, a bonyhádi ált. gimn. reménységét, aki rimusos, elnyújtott Jóp. teivn] a 2000 m után is szinte pilleként­­ zállt és az utolsó 200 m-en olyan gyönyörű iramban futott, hogy ideje 10.50 lett. Má­sodiknak Háh­n Fülöp KT. 10.44. és harmna­dik Bátor Á. G. lett a férfiak versenyében. Jó M­HK munka a kakasdi általános iskolában. A kakasdi általános iskola április havi MHK helyzetjelentésében már ott szerepel a 23 kószpróbázó, amely szám a Kakasdi általános iskola MHK teryének 123 száza­lékra való teljesítését jelenti. Nézzük csak meg, hogy mi eredményezte azt, hogy ilyen kiváló eredményeket tudtak felmutatni Ka­kasdon, akkor, amikor igen sok általános iskolában még részpróbázók sem igen van­nak. Beszélgetve az iskola testnevelését irányí­­tó nevelőivel, rájövünk arra, hogy igen helyesen szervezte meg a próbáztatásokat. Először is az MHK bizottságba olyan ta­nulókat szervezett be, akik a múlt évben kiválóan tették le az MHK próbákat. Ezek a tanulók nemcsak, hogy nagyszerűen szer­vezték meg a beindítást, hanem áprilx 4- re felajánlották azt, hogy az összes jelent­kezőket le fogják próbá­­latni. Hogy ez mennyire sikerült neki‘k, azt visszatükrözi róla április havi MHK helyzetjelentése, amelyben kiderül az, hogy nemcsak teljesí­tették az iskola MHK tervét, hanem azt túl­teljesítették. Ennek a kiváló eredmény megszületésének egyik alapvető forrása az, hogy a nevelő alkalmazta a közösség nevelésének és ki­alakításának egyik alapvető pontját és pedig azt, hogy az egyes egyének képességeit a közösség szolgálatába állította, így dolgozik a döbröközi falusi sportkör. A dombóvári járás 1952. évi labdarugó baj­noka a döbröközi falusi sportkör lett. A fiúk lelkesedése és Csapi áros sporttársi el­nök lelkes munkája eredményezte a sikert. Az egész falu nagy örömére a csapat beke­rült a minőségi bajnokságba. A rajt nem ígérkezett biztatónak. A csapat tagjai közül Matyu­s és Próglj eltávozott, Oláh pedig más egyesületbe lépett. Szerencsére termékeny a döbröközi ,,labdarugó termőtalaj" és a rajtra együtt volt a gárda. Kisdorog együt­tesét győzték le az első fordulóban a döl>­­tőközi fiúk. A községi tanács segítségével a csapat anyagi helyzete is megjavult és Csapiáros sporttárs fáradságot nem ismerő munkája létrehozta a vezetőségválasztó gyű­lést, amelyen az MTSB képviselője és Szabó István JTSR elnök is rész­t ve­tt. Az új veze­tőség tagjai lelkes sportbarátok, akiknek szív­ügyi a sport. A sportkör patronálja az általános iskola sportkörét, és a tehetséges fiatalokat fel­karolja. Most egy tornához szükséges dob­­bantó deszkát kapnak az úttörők. A sport­kör lelkes áldozatkész munkája a falusi sport fejlődését biztosítja. Vasárnapi labdarúgóműsor Járási mezei futóverseny. ivozsa —t>onyna«. owkj­.hi­u. jat.iu. B.í'­«mrgye (Kollár. RévészV Sz. Petőfi­—Tolna, ‘vokszárd. 15.50, Ko­vács J. (Ha­rács­i, Pető). Hagymányok—Sz­­tojtok, Nagymányok Tölgyesi (Berta, Saári). D. Lokomotív—T­ee=, Dombóvár. 16.50. Paár (Pogány, Sz:vós). Simontoi­n­­ya—Báta­szék, Simon­tornya. 16.50 Fe.ér m. (Mecseki, Piskor). Tamási—Postás, Tamási, Szendrovits (Ma­joros, Kleiber). Máza—Dunaföldvár, Máza, Ignáczy (Kán­­tás, pabjts). DéV­a 11.—Máza 11., Szekszárd, 8.50. Kol­lár (Révész). P­­­őfi II.—Tolna 11., Szekszárd, 15.45, Pe­tő (Váracsi). Nagymányok II.—Építők II., Nagymányok, Berta (Saári). D. Lokomotív II.—Decs 11., Dombóvár, 14.45. Pogány (Szívós). Simontornya 11.—Bátaszék 11., Simontor­­nya. 14.50. Mecseki (Piskor), Máza 11.—Dunaföldvár 11., Máza, Babits (Kántás). Regöly—D. Fatelítő, Regöly. 15.50. Dara­bos, Ozora—Szakály, Ozora. 13.50. Jónás. Hőgyész—Tolnanémedi. Hőgyész 4, Kovács Gy. (Poór). Szakos—Iregszemcse. Szakcs, 15.50: Szabó T. D. Szpartakus—Döbrököz, Dombóvár, Szi­­vós (Havasi). Fornád—Gyönk, Fornád, Földes. Pincehely—Kisdorog, Pincehely, Söllei. Öcsén­y­— Kölesd, Öcsény, 15, Varga (Pett­­rits). P. Traktor —Kajdacs, Paks, 13.50, r.:gell (St­einbach). Bogyiszló—Mórágy, Bogyiszló, Zsigmond, Fad­d—P. Kinizsi, Fadd, 15, Móder (Ta­kács). Nagydorog—Bölcske. Nagydorog: Benke, Gerjen—Sióagárd, Gerjen, Bencze (Gálfi). Hőgyész—Szakály 9:1 (5:1) Szakály, 400 néző, vezette: Ignáczy. A ve­­zetőgólt a helyiek érték el és 33 percen át vezettek. Majd a hőgyészi csapat mindin­kább felülkerekedett, és két góllal cserélt helyet. Szünet után még jobban kidomborodott hogy észlelt technikai felkészültsége és könnyedén érték el szép győzelmüket a keveset edző szabályiak ellen. VASÁRNAPI­ SPORTMŰSOR PAKSON Bajnoki kosárlabda Paksi Kinizsi—Dom­bó­­vár 71:28 Vezette: Kardos. Az első félidő elején egyformán játszott a két csapat. Az első félidő vége felé már meglátszott a hazai csapat fölénye. A h­azai csapat techniká­sabban és sportszerűbben játszott. Minden labdát szépen megjátszottak. A kosarakat nagyobbrészt tiszta helyzetből dobták. Más volt a helyzet a dombóváriakkal. Nekik ne­­hezebb volt a támadás és a kosárra dobás, mert a hazai csapat mindi­g a sarkukban volt erősen védte térfelét. A második félidőben mindjárt a hazai csapat szerepelt erősebben. Jók: Horváth, Kern, Menyh­ér, Szóló, illetve Klapis és Dobos. Vasárnap volt a paksi sporttelepen a já­rási mezei futóverseny. 48 versenyző vett benne részt. Erős küzdelem alakult ki az elsőbbségért. Mindenki képességeinek meg­felelően a legjobb formát mutatta. Rész­letes eredmények: Serdülő fiúk (1000 m): 1. Kokas István paksi Kinizsi 5:05 p. 2. Do­monkos Sándor Nagydorog 5:07 p. 5. Parsai Sándor P. Kinizsi 5:16.5 p. Ifi fiúk (1500 m­): 1. Iíum Ferenc P. Kinizsi 5:18 p. 2. Laposa Ferenc P. Kinizsi 5:24 p. 5. Pintér Endre P. Kinizsi. leányok (500 m): 1. Mód Anna Nagydorog 1:55 p. 2. Moncsek Már­ia P. Ká­­nissi 1:56 p. 5. Pál Éva Nagydorog 1:57 p. Lányok (500 m): 1. Blatt Márta 1:52.2 p. 2. Karszt Ilona 1:57 p. 5. Marossi Éva 1:51.6 p. Vasárnap délután zajlott le a paksi 1. sz. általános iskola tornatermében az I. és’ 11. sz. általános iskola úttörő­ink tornászver­senye. Mintegy 21 leány és >0 fiú vett ben­ne részt. A verseny kiértékelése pontozás alapján történt. Versenyszámok: talaj gya­korlat, gyűrű gyakorlat és szekrényvírrás. Eredmények: (csapat) fiúk: 1. 11. sz. iskola, 2. 1. sz. iskola. Lányok: I. 11. sz. iskola, 2. I. sz. iskola. Paks Traktor—Rácegresi 9:0 (5:0) ÁG, bajnoki 500 néző, vezette: Bencze. Már az első fél­időben megmutatkozott a Traktor fölénye.­­ Paksi Traktor csatársora iskolázott, lapos játéka és Szép Csatár teljesítménye érte­ti szebb­n­é­l­ sz­ebb gól­ja­i­t. A második félidő elején hosszabb időn ke­resztül egy kis önelégültség mutatkozott a Traktornál, s ebben az időben a rácegreiek is vezettek veszélyes támadásokat. Azonban ezeket gólokban érvényesíteni nem sikerült. Góllövők: Darnai 3, Fetter 3, Sági 2, és Lukács. Úttörő tornászverseny. MOZI Szabad­ifjúság. Április 10—12-ig: HEGYI EMBEREK. Szlovák film Akciós jegy érvé­­nyes. Matiné műsor: Április 12-énl d. e. 1<> órakor: Hol volt, hol nem­ volt. Kezdések: A vasár­ és ünnepnap 4, 6. és 8 órakor, hétköznap 6 és 8 órakor. A PÉCSI Teherautófuvarozási Vállalat fel­vész szakmásítással rendelkező gépkocsiveze­tőket a pécsi, mohácsi, szekszárdi paksi és komlói főnökségeire. Jelentkezés mindennap Pécs, Rózsa Ferenc-u. 22. 346 TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOG’TI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KI BALT LASZL6 A szerkesztőség és kiadóhivatal felolvassák!«* 20*10. pn-ti Szekszárd. S?écbci?vM|­ea­l§ II. N ß egyszámlaszám? ^It»f??5e1«3i díj: scavt fintet Barony»»epvei S­.ikra Nyontda Pét* Mn­pMes* Mihály.vice 10 Telefon: 20-20 A mjmdkétx felel: ULLU3

Next