Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

1953 ÁPRILIS 19 HÁROM FIATAL... Balta Sándor a Simontornyai Bőrgyárban dolgozik. A vikszos műhelynek a felszabadulási hét legjobb minőségi eredményt elért, üzemrészének legkiválóbb ifjúmunkása. Nem is olyan régen még iskolába járt, ma pedig neve állandóan ott szerepel a bőrgyár dicsőségtábláján. Sok fiatal dolgozik az üzemben, s valamennyiüknek a fiatal Balla Sándor a példaképe. Pedig alig 20 éves. A múltban édesapja robotolt a gyárban, de az egészségtelen életkörülmények miatt megbetegedett. Népi demokráciánkban fia állt a helyére és nem is hozott szégyenit a család neyére. Államunk megbecsüli a fiatalokat és ezer lehetőséget ad arra, hogy jó szakemberekké képezzék magukat. Hosszú évekig kellett a múltban inaskodni szolgálni a ,,mester uramnak“, cselédkedni a 'mesterasszonynak, ma kétévi komoly szakmai és elméleti tanulás után Bálla Sándor felszabadult és ma már 1000 forint körül visz haza minden hónapban. Bálla Sándor ifjúmunkás brigádja is bekapcsolódott a választási békeversenybe. Termelésük további emelésével a minőség fokozottabb javításával, akarják bebizonyítani, hogy méltód arra, a nagy kitüntetésre, arra az igazi bizalomra, amiben kormányunk és pártunk részesiti őket. Balta e Vtárs mondotta. ..A múltban apám keresetéből alig hogy tengődtünk éltük a gyári munkások sanyarú életét. Száraz kenyér!... rongyos ruha!... düledező ház!.. ezek Voltak akkori életünk útjának jelzőkövei. — ma apám két hold juttatótt földünkön dolgozgat, én a gyárban nagyon szépen keresek, s öcsém is hamarosan bekerül az üzembe. Boldogan és szépen élünk. Megbecsülnek minket és mi ezt úgy akarjuk meghálálni, hogy a család együttesen, közösen megy leadni szavazatát a Függetlenségi Népfrontra, azokra a képviselőkre, akik igazán a mi érdekeinket képviselik — és munkánk fokozottabb javításával, a selejtet 4,45 százalékról 3 százalékra csökkentjük, akarjuk megünnepelni a választás szép napját.“ Horváth József a tengelici milliomos Petőfi főz növénytermesztési Három fiatal: egy munkás egy paraszt és egy diák. Sorsuk, életük visszatükrözi az ultat, megmutatja a jelent, de előre vetíti a jövő fényét is. A bazalt sziklából lepattintott kődarab keménysége éppen olyan, mint az egész szirté. A három hatai törhetetlen békeakarata , lendületes munkakedve és forró hazaszeretete is éppen olyan erős, mint a sokszázezer magyar fiatalé. Az 1913. évi XIV. törvénycikk szerint csak a következő feltételek birtokában lehetett szavazni: 30 éves korhatár — a magasabb iskolai végzettségűeknél azonban ez le van szállítva 24 évre. Legalább egy évi egy helyben lakás, — vagyis a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, munkakeresők— tömegei eleve ki voltak zárva a választásokból. Szemérmetlen aljassággal zárták ki a dolgozó nép milliós tömegeit a választásokból. Ma minden becsületes dolgozó szavazhat szavazhatnak jövőnk reménységei, a fiatalok is, akik 18. életévüket már betöltötték. Nézzük meg, milyen fiatalok adhatják ma szavazatukat a béke védelmére, a jólét nagyarányú emelésére, népünk további felemelkedésére, brigádjának tagja, ő is ebben az esztendőben tölti be a 20. életévét. Az ő élete se volt jobb a múltban, mint a többi nincstelen földnélküli zsellérgyereké. Az apja kora hajnaltól robotolt a földesúri birtokon, hogy valami keveset összeszerezzen a családnak. De hiába volt minden. Nem jutott mégsem vastagabb kenyér a cibere'evéshez, nem jutott rendes ruha a gyerekeknek. A felszabadulás után földet kaptak — ezen dolgozgatott a család, de nehéz volt egyedül. A kisgazdaság, a nadrág,szíj földecske nem adhatott nyugodt életet és ezért édesapja még tavaly elhatározta, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. Azóta ott dolgoznak és meg is állják a helyüket. A fiatal Horváth József a tavaly 300-on felül, idén pedig már 143,92 munkaegységet szerzett. Horváth József azt mondotta: ..Most, amikor elsőízben fogom leadni szavazatomat dolgozó népünk soraiból származó képviselőjelöltekre érzem csak igazán, hogy minket, fiatalokat mennyire megbecsül pártunk és kormányunk, és mi akkor leszünk igazán mélték pártunk bizalmára ha egy emberként sorakozunk fel a Függetlenségi Népfront mögé.“ Gőzön József a szekszárdi általános gimnázium érettségire készülő, kitünőrendű tanulója. Büszkesége az iskolának, ő is idén szavaz először. Szavazatát adja arra a pártra, amely lehetővé tette neki, a múltban sze 9ény napszámos ember gyerekének, hogy tanulhasson, hogy gimnáziumot végezhessen és utána az egyetemen jó szakemberré képezhesse magát. Bányamérnöknek készül. A múltban Jánosa 25 holdas decsi kuláknál dolgozó napszámos gyereke sohase lehetett volna mérnök, tudása parlagon veszhetett volna el, tehetségét képességeit nem fordíthatta volna népünk életének javítására’, az egész társadalom hasznára. Boldogan készül ő is a választásokra. József Attila versét idézi a régi választásokról: „S a gondra bátor, okos férfit, — Ki védte menthetetlen honát. — Mint állatot terem, értik. — Hogy válasz* szon bölcs honatyát,“ — Ma nem így van. A mi választási rendünk alapjaiban különbözik a polgári demokráciák játszik-választásaitól. Dolgozó népünk a ‘legmélyebben demokratikus választójog alapján választja meg saját soraiból képviselőit, akiken keresztül a hatalmat gyakorolni akarja. A letűnt uralkodó osztályoknak rettegniük kellett a nép akaratától, vélemény nyilvánításától — mi saját magunk választjuk meg képviselőinket, nincs mitől félni. A mi választásaink közvetlenek nem bonyolult közvetett úton történik a képviselők megválasztása, ahol ez szintén eszköz a csalásra, a választási eredmény meghamisítására. Minden szavazat egyenlő, minden dolgozónak egy szavazata van. Több tőkés országban a vagyonosok, a tőkések több szavazatot adhatnk le vagyonukhoz mérten hogy ezzel is biztosítsák fölényüket. A múltban ara_ fáskor már kölcsönből éltünk, ma földünk van, tanulhatok, mérnök lehetek, megbecsült dolgozója államunknak. Csak csekély lerovása hálámnak az, hogy szavazatomat a Magyar Függetlenségi Népfrontra adom.“ A Bonyhádi Malom dolgozói 103 százalékra teljesítették I. negyedévi tervüket A Bonyhádi Malom dolgozói a felszabadulási hét lendületével elérték, hogy I. negyedéves tervüket mennyiségiben 103 százalékra, értékben pedig 102,4 százalékra teljesítették. Ez annak az eredménye, hogy a Malom dolgozói valamennyien szívügyüknek tekintik a munkaversenyt és ígéretüknek minden esetben eleget tesznek. Az üzem dolgozói április hónap első dakádjában áttértek a karbantartási munkákra, ahol születtek is komoly eredmények. Cseke Ferenc sztahanovista karbantartó 8 napot takarított meg j, munka köziben. Hasonló szép eredményt értek el Schneider Henrik, aki 5 napot és Völgyi Antal kőműves aki 2 napot takarított meg munkájánál. A hulladékgyűjtésből is kiveszik részüket. Április 16 án 45* mázsa hulladékot adtak át a MÉH Vállalatnak. A napokban térnek át termelési munkára, amit a békeverseny sikerével akarnak győzelemre vinni. Nemcsak szavazatukkal, hanem a termelési győzelmekkel is meg akarják mutatni hogy helytállnak a béke frontján, örökké hűek pártunkhoz, Rákosi elvtárshoz. a teveli Téglagyár dolgozói csatlakoztak a Gheorghin-Dej Hajógyár kezdeményezésétül A Teveli Téglagyár dolgozói közül elsőnek Schilli József brigádvezető saját gépi brigádja nevében vállalta, hogy májusi tiszteletére az áprilisi nyersgyártási tervüket 10 százalékkal túlteljesítik és egyben versenyre hívták Nagy István gépi brigádját, aki azután a kihívást elfogadta a Schilli-brigád felajánlása szerint. Boos József gépész vállalta, hogy a présgépet lelkiismeretesen gondozza és karbantartja, mindenféle üzemzavart kiküszöböl és biztosítja a gép kapacitásának maximális kihasználását. Ugyanezt magáévá tette Domokos Mihály gépkezelő is és egyben fogadalmat tett, hogy a jó gazdas szemével vigyáz a gépre. Ezután a présgép dolgozói határozati javaslatot fogadtak el, hogy csatlakoznak a Georghiu-Dej Hajógyár dolgozóinak kezdeményezéséhez, a választási békeversenyhez. Megfogadták, hogy május 1. a nemzetközi proletariátus ünnepére tett 10 százalékos vállalásaikat a választások napjának tiszteletére újabb 5 százalékkal fokozzák. Az üzem dolgozói valamennyien tudatában vannak ha többet termelnek, azzal saját maguk jövőjét teszik még szebbé, még gazdagabbá, és amellett a nép államánál is becsülettel eleget tesznek. Azok a hatalmas beruházások, amelyben a Teveli Téglagyár dolgozói is részesültek ezalatt a rövid idő alatt, bizonyíték arra, hogy dolgozó népünk állama gondoskodik saját népéről, állandóan fejleszti tudását. Ma már minden becsületes dolgozó gyermeke tanúihat mert biztosítva van számára a tanulás. Ezer; dolgoznak a Teveli Téglagyár dolgozói még következetesebben ezekben a napokban, hogy a munka sikerével büszkén szavazhassanak ie a Népfrontra. Csizmák József a Teveli Téglagyár dolgozója. NAPLÓ A DISZ ifjak egyre jobban kapcsolódnak be a fémgyűjtés munkájába Tolna megye nem igen dicsekedhet az eddigi fémgyűjtési eredményével. Ez kitűnik a Sziabag Nép április 15-i bírálatából, mikoris megbírálja a tolnamegyei DISZ bizottságot, hogy ezen a téren nem jól mozgósította az ifjúságot. Ma már e téren jobb eredményekről számolhatunk be. Elmondhatjuk azt, hogy Szálka község már 14-én 130 százalékra teljesítette tervét, főleg a fiatalok lendületes munkájának köszönhető volt. Cikó községben április 15-ével már 95 százalékra álltak a községi tervteljesítéssel, amely ugyancsak a jó úttörő munkának köszönhető. Zombán Orsós Ferenc kerületi DISZ titkár jár elől jó példával, aki eddig 13 mázsa vasat és 20 kilogramm fémet gyűjtött össze, de hasonló jó eredményt értek el Gelabta Gyula, aki 4 mázsa vas és Lovász József, aki 5 mázsa vasat gyűjtött. így sikerült elérni azt a községben, hogy a község a fentiek, valamint a többi úttörő és DISZ ifjú gyűjtésével április 15-ig a fémgyűjtési tervét 82 százalékra teljesítette. Ugyancsak kiemelkedő Berkovics Ernő, a bonyhádi kerületi DISZ titkár példamutató gyűjtése, aki eddig 10 mázsa vasat adott le a MÉH Vállalatnak. A bírálat nyomán fellendült a fémgyűjtés a paksi általános iskolában A Tolnai Napló április 15-i számában megbírálták Székely, paks: élt. iskolaigazgatót, hogy lebecsülte a fémgyűjtés jelentőségét. A bírálat nyomán Székely igazgató az iskolában nagyarányú gyűjtést indított be serkentette az úttörőket arra, hogy minél több vasat és fémet adjanak a hazának. Székely igazgató belátta régebbi álláspontjának helytelenségét és becsülettel, öntudatos emberhezméltóan változtatott azon, lés szívügyévé tette a vas- és fétmgyüjtésit. Az eredmény nem maradt el, mert az általános iskola úttörői és tanníiói ifjúságia a jelentések szerint azóta 150 mázsa vasat gyűjtöttek össze. Ez a példa világosan mutatja, hogy az öntudatos ember a bírálatot elfogadja, azt építő bírálatnak veszi és felhasználja további munkája megjavítására. Most azért állítjuk példaképül Székely igazgatót a megye pedagógusai elé, hogy vegyék át azt a lendületet és lelkesedést, amelyet a paksi általános iskola tanúsított. 5 A Dombóvári II. sz. Téglagyár dolgozói a választási békeversenyben jóváteszik az első negyedévben mulasztottakat üzemeink dolgozó; a felszabadulási hét idején bebizonyították, hogy szeretik hazájukat, s a szovjet népet. Olyan munkagyerelmek születtek ezen idő alatt, amire példa ezideig még nem volt tapasztalható. Ezt a munkalendületüket azonban most, a választás előtti hetekben még fokozzák ösztönzi őket a?z a tudat, hogy nem elég szavazatukkal eleget tenni állampolgár kötelességüknek, hanem a termelés során ,s tanúbizonyságot kell adni a párt Rákosi elvtárs iránti szeretetükről, hűségükről. A Dombóvári II. számú Téglagyár dolgozói az elmúlt negyedévben mindössze 46,7 százalékra teljesítették tervüket. Ennek oka az volt, hogy az üzem terve gépi gyártásra volt beütemezve, s közben a gép rossz volt, csak néha-néha lehetett használatba venni. Nincs biztosítva a szükséges alkatrész, ami egy nagy hiba. Kuglmayer főmérnök, a Szekszárdi Téglagyári Egyesülettől kijelentette: „Nyugodtan kell lenni, minden sorjába megy. Ha ez az üzem nem teljesíti a tervét, majd a másik behozza.“ Pedig ez egy rossz elgondolás mivel az a cél, hogy valamennyi üzem időben teljesítse a tervet, ne várjon a másikra, hogy majd az pótolja. A felszabadulási hétre vállalt 45.000 darab tégla elkészítését mindössze 25 százalékra tudták teljesíteni a gép hiánya miatt. A kézi gyártók mindent elkövettek a terv teljesítése érdekében. Vállalták, hogy a felszabadulási héten 20.000 téglát gyártanak, ezzel szemben 71.400 darabot gyártottak, ami 357 százaléknak felel meg. A kézigyártók közül kitűntek a felszabadítási hétre tett vállalások teljesítésénél Lajkó Antal aki munkatársaival együtt a vállalt 10.000 darab tégla gyártását 167 százalékra teljesítette. Ezt a példát követték még Valérián Ferenc és munkatársai, akik 160 százalékra teljesítették tervüket. Jó eredményt ért még el Bicser Ferenc és munkatársa, aki nem ajánlott fel semmit, mivel nem tudta, hogy a gép mikor lép életbe s kéz gyártással 13.000 darab téglát gyártottak a felszabadulási héten. A Téglagyár dolgozói április 4-e után még jobban akarnak dolgozni — mondják beszélgetés közben. Ennek érdekében újabb felajánlásokat tettek a munkásosztály nagy ünnepére, május 1-re. A dolgozók párosversenyben végzik munkájukat,hogy ezen keresztül még fokozni tudják teljesítményeiket. Kertész József brigádja kihívta párosversenyre Jenei János brigádját. Vállalták, hogy május 1-ig 6000 darab téglát gyártanak terven felül. Mészáros István téglavető brigádja Nagy József brigádját hívta ki párosversenyre, s vállalták, hogy terven felül 7000 illetve 6000 darab téglát gyártanak. Valérián Ferenc 10.000 darabot, Ficsor Ferenc 10.000 darabot, Lajkó Antal 12.000 darabot, Kohl György pedig 10.000 darab tégla gyártását vállalták terven felül május 1 tiszteletére. A Dombóvári II. számú Téglagyár dolgozói a május 1 tiszteletére tett felajánlások teljesítésével, valamint a most kibontakozó választási békeversenyben mutassák meg elszánt akaratukat egységüket a munkában. Mutassák meg elszánt és szilárd eltökéltségüket, készségüket, hogy jóváteszik az első negyedévben elmulasztottakat, sikerre viszik félévi tervüket. Legyen a választás: békeverseny új büszke győzelmek forrása, Megyénk ipari tanulói is vegyék ki részüket a hulladékgyűjtésből A déli határunkon lévő 502-es számú Mohácsi Iparitanuló Isikola kihívta párosversenyre iskolánkat a fémgyűjtés sikere érdekében. E versenykihívást ipari tanulóink nagy lelkesedéssel fogadták, hisz ezúttal tudják bemutatni hogy ki végzett jobb munkát ezen a téren, ki lett a verseny győztese. A Mohácsi Iparitanuló Iskola első értékelési jelentése szerint 442 tanuló gyűjtött jfémet, összesen 18.608 mázsa vasat és 340 kiló színesfémet adtak át az illetékes szerveknek. Ez az eredmény mutatja a Mohácsi Iparitanulók lelkesedését és bizonyítja azt is, hogy megértették pártunk felhívását, amit tettekkel bizonyítanak be. Szekszárdi iparitanulók! Nem szabad elmaradnunk nekünk sem. Hisz nem közömbös iskolánk részére, és népgazdaságunk szempontjából sem, hogy a versenyből melyik iskola kerül ki győztesen. Nem lehet közömbös egyik vállalat részére sem, — mely a szekszárdi iparitanuutó iskolához tartozik — hogy melyik intézet: a szekszárdi, vagy a mohácsi nyeri el az M. T. H. Délmagyarországi Igazgatósága által kiadott vándorzászlót. A Szekszárdi Iparitanuló Iskolánál lévő ipari tanulók közül igen nagy lelkesedéssel fogadták a versenykihívást a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat tanulói amit bizonyít az április 12-i értékelés is. A nevezett vállalatnak 20 tanulója van, akik 3 mázsa vasat és 8 kiló vörösrezet gyűjtöttek össze. Ezekről az ipari tanulókról különös lelkiismerettel gondoskodik a vállalat. Ezt bizonyítja az, hogy az Áramszolgáltató Vállalat tanulóinak legjobb a tanulmányi előmenetelük is. A Vállalatnál lévő Vígh János műhelyoktató elvtárs fáradságot nem ismerve dolgozik az iparitanuló képzés minél magasabb színvonalra való emelése érdekében. Elért eredményeiken azonban nem szabad megnyugodniok. Hívják iki versenyre az iskolán belül a többi vállalatok ipartanulóit is a fém gyűjtésben hogy így iskolánkon belül is értékelni tudjuk, hogy melyik vállalat tanulói érdemlik meg a ,,legjobb fémgyüjtő brigád“ címet. Bagyal István M. T. H. igazgató. A paksi I. és II. számú általános iskola április 16-ra teljesítette hulladékgyűjtési tervét A paksi általános iskola igazgatói irodájában ülünk Székely Sándor iskola igazgató elvtárssal, valamint Barti Károlyné, a II. számú iskola igazgatóhelyettesével. Az igazgató elvtársak örömmel és lelkes büszkeséggel számoltak be arról, hogy megértették pártunk és kormányzatunk felhívását a vas- és fémgyűjtéssel kapcsolatban. Az iskola tanulói és úttörői mozgósításával a határidő előtt 15 nappal, április 16-án teljesítették mindkét iskola tervelőirányzatát. A gyűjtésben különösen kitűnt Villányi Tibor 25 mázsa vas és 44 kiló színesfém, Hajduk Árpád 18 mázsa vas és 20 kiló fém Haák Tibor 10 mázsa vas és végül Wágner Róza 7 mázsa vas gyűjtésével. Ezek a fiatalok vasárnap szakadó esőben járták végig a paksi utcákat, mindenhova bekopogtattak, hogy elhozzák a fellelt ócskavas ég fémhulladékot. Nem szabad megfeledkeznünk a második számú általános iskola alsó tagozatáról sem: a kis harmadikosokról, akik 12 mázsa vasat gyűjtöttek össze, hogy ezzel is segítsék a fémgyűjtési hónap sikerét. A paksi tanulóifjúság és vezetői bebizonyították hogy tudják mit jelent számukra az ötéves terv megvalósítása, mely hazánkban a vas és acél országát teremti meg. Tudják azt, hogy több vas, több acél több gépet jelent, több gép pedig több kenyeret és magasabb életszínvonalat jelent. A vasgyűjtésben a fiatalok segítségére voltak a járási tanács ipari osztályának dolgozói közül Darnai István és Szabó Pálné ipari előadók. Az ő támogatásuknak köszönhetők azok a javuló eredmények amelyet Pakson a tanuló ifjak produkáltak. A paksi általános iskolák azt üzenik a dombóvári általános leányiskolának, hogy jól nyomják meg a gombot, ha az általuk kezdeményezett versenyben az elsők akarnak lenni. A. F. / NtPrtCVLlOK ÉS PARIBIZALMIAK SZÁMARA i eélkülözhetetlen az agitáció« ^' Kunkéba* . "