Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-06 / 104. szám
Harcos üdvözlet a testvéri népi demokráciáknak, a világ minden, szabadságért és békéért harcoló népének! Vass Istvánné, az MNDSZ országos főtitkára vasárnap tartott választási nagygyűlést Pakson Paks dolgozói nagy lelkesedéssel készültek a május 2-i választási nagygyűlésre. A várost május elseje- re kidíszítették, mindenütt zászlók és a nemzetközi munkásmozgalom legjobbjainak arcképe díszítette a házakat, a vasárnapi nagygyűlésre azonban felfrissítették a dekorációk virágait, a Béke Szálló előtti téren pedig hatalmas emelvényt állítottak fel. Vasárnap délelőtt felvirágozott kocsisorok indultak a környező községekből Palié felé s a nagygyűlés kézletére, délelőtt 10 órára közel négyezer ipari és mezőgazdasági dolgozó vette körül a zászlókkal és virágokkal elborított díszemelvényt. A paksi üzemek dolgozói mellett ott voltak a nagygyűlésen a bajmádi, a biritói állami gazdaságok dolgozói, a paksi Vörös Sugár a németkéri Ságvári tsz, a paksi halászszövetkezet tagjai, de velük együtt ott voltak a nagygyűlésen Dunaszentgyörgy, Duna, Komlód, Bölcske, Madocsa és Puszta hehcse dolgozó parasztságának népes küldöttsége is. A nagygyűlés díszelnökségébe a paksi járás legjobbjait választották: Pataki Józsefet, a konzervgyár élmunkását, Kiss Erzsébetet, a gyapai állami gazdaság növénytermesztési brigádvezetőjét Balogh Józsefit a biritói állami gazdaság tehenészét, aki május 1-re 13 literes istállóátlagot ért el. Ott volt a díszelnökség tagjai között Pintér Ferenc, a paksi Vörös Sugár tszcs elnöke, amely tszcs tagsága az ősz óta 60 új belépő családdal szaporodott. Az egyénileg dolgozó parasztokat többek között Wolf János, paksi dolgozó paraszt képviselte, aki május 1-re egész évi tojásbeadási kötelezettségének eleget tett, összes vetését pedig április 28-ra befejezte. A nagygyűlést Varga István, a paksi Népfront-bizottság elnöke nyittatta meg majd Piros Andrásiné madocsai MNDSZ-titkár és Terjéki Ferencné madocsai tanácselnök fehér kenyérrel köszöntötte Vass Istvánnét, aki ezután a közel négyezer főnyi tömeg lelkes éljenzése közepette mondotta el a választási beszédét. Beszéde elején emlékeztetett a régi választásokra, amikor az uralkodó osztály a néptől teljesen idegen kizsákmányoló elemeket jelölt képviselőnek , s olyanok kerülhettek a parlamentbe, mint Klein Antal is, aki hosszú éveken át „képviselte“ a paksi dolgozókat. Beszélt a múlt nyomoráról, amikor egyedül az 1932-es évben 4376 teljesen nincstelen munkanélküli volt a paksi járásban s ugyanebben az évben 210 paksi dolgozó paraszt földjét árverezték el. A felszabadulás utáni megváltozott életünkről szólva elmondotta hogy a paksi konzervgyár 800 ezer, a paksi téglagyár pedig három és félmillió beruházást kapott, a járásnak a twv szülőotthont, tüdőgondozót biztosított, s nincs nagyobb üzem, ahol napköziotthon ne működne. Megváltozott a dolgozók munkafeltétele is, megszűnt a munkanélküliség, és a bizonytalanság nemcsak az üzemekben hanem a mezőgazdaságban is. A járás területén az egykori nagybirtokok helyén 31 termelőszövetkezet működik s a dolgozó parasztság munkáját három gépállomás segíti. Különösen nagy tetszéssel fogadták az egybegyűlt dolgozók amikor Vass Istvánná az új családvédelmi törvényről szólva elmondotta, hogy márciustól május 1-ig a járásban 80 anya vette igénybe az ingyenes csecsemőkelengyét, a paksi szülőotthonban pedig május 1-én adott élete csecsemőjének Bárdi Imréné pusztahencsei dolgozó parasztasszony, akit az állam 10 ezer forinttal jutalmazott meg. Az egybegyült dolgozók mindvégig nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgatták Vass Istvánná beszédét, majd a nagygyűlés után az őcsényi népi együttes tánccsoportja népi táncokat adott elő. Délután nagyszabású sportesemények, este pedig az állami Faluszínház vendégszereplése zárta be a vasárnap eseményeit. A dombóvári népnevelők munkájáról Pár hét választ el bennünket a választásoktól. Ez idő alatt még inkább nőnek népnevelőink feladatai. A dombóvári járás népnevelői fokozottabb erővel indulnak harcba a választások sikeréért, népnevelő értekezleteken vitatják meg a problémákat, a jó módszereket. A dombóvári népnevelő-értekezleten a hozzászólások azt bizonyítják, hogy a népnevelők jól foglalkoztak a dolgozókkal, helyesen érveltek. Barna Sándorné elvtársiul elmondta, hogy a hozzá beosztott házakat gyakran felkeresi. Mindenhol beszélgetéssel tereli rá a szót a választásokra. Most már minden háznál ismerik, ha meglátják, szívesen fogadják és behívják. Beszélgetésük során elmondták neki, hogy mennyivel jobb most az élet, mint a multiban volt. Telman Sándor mondta, a múltban négy évig volt inas és semmit sem keresett azalatt az idő alatt, fizetés helyett pofonokat kapott, konyhai munkára,öprögetésre használták inas ideje alatt. Mennyire megváltozott azonban ma a helyzet, ezen a téren ! Ezt a szakmát 5—6 hónap alatt meg is lehet tanulni és még fizetést is kapnak az ipari tanulók. Leánya orvosnak tanul.. A múltban erről álmodni sem mert. Pallos Józsefné és özv. Sziger Béláné, beszélgetés során elmondták Barna elvtársnőnek, hogy szép életüket és azt, hogy gyermekeik ma boldogan tanulnak, a pártnak köszönhetik, ezért szavaznak népfrontra. ’Lórincsné és Topáné elvtársnőiket népnevelő munkájuk során szívesen fogadják a dolgozók mindenütt. Valósággal várják, hogy mit tudhatnak meg a népnevelőktől. De előfordul azonban olyan is, mint id. Miklós Perenc dolgozó paraszt esete, aki idegenkedve fogadta a népnevelőket, mert az ellenség hangjára hallgatott. Első szavaiban a bölcsödét vetette fel, hogy minek oda vinni a gyerekeket, sokkal jobb az, ha mindenki maga vigyáz a sajátjára. A népnevelők megmagyarázták, hogy nem teli az anyának félni, hogy a gyér tüskének baja esik, vigyáznak rá, ellátást is kapnak, s nyugodtan dolgozhat az anya. És mennyi kedvezményt biztosít az állam az anyának a bölcsődéken, napközi otthonokon keresztül. Végül azt mondták, hogy menjenek el máskor is, mert nekik még így senki sem magyarázta meg a valóságot. A népnevelők jó munkájához nagymértékben hozzájárul, hogy Magyar MxifitiA latiiimvit«« divtára, az alapszervezet titkára rendszeresen foglalkozik a népnevelőkkel. Megadja a szükséges szempontokat, a népnevelő értekezletekre jól felkészül, összefogja, irányítja és ellenőrzi őket. Azonban hiányosság is mutatkozik. Több élenjáró dolgozó parasztot kellene bevonni a népnevelő munkába és az oktatásba. Ne csak alkalmazottakból, hanem élenjáró dolgozó parasztokból és tszes tagokból tevődjön össze a népnevelő gárda, így mindjárt jobb lesz az agitáció, mert a pártszervezet közelebb kerül a parasztsághoz. A dolgozó parasztság körében végzett felvilágosító munkáiban nagy szerepe van a kisgyűléseknek. Ezeken a kisgyűléseken vitatják meg a dolgozók a népfront választási felhívását. A vita során elmondják, hogy életük hogyan változott meg a felszabadulás után. Nagykondán például Mihaildesz János dolgozó paraszt arról beszélt, hogy míg a múltban a szegénysorsú embereknek nem volt pénzük, hogy gyermekeiket taníthassák, még akkor sem, ha a fiú jó tanuló volt. Egyszer elment a tanítóhoz, hogy segítsen neki, mert szeretné fiát taníttatni. Ezt a választ kapta: ifi sah nem akar belőle urat nevelni. Felesleges lenne, Mert az ökröt ezzel a tudással is tudja hajtaniMa a dolgozók gyermekei tanulhatnak, mert a párt és az állam minden támogatást megad részükre. Egy dúzsi sorsgyűlkésen pedig Síposné mondotta el, hogy leánya ingyen babakelengyét kapott. A múltban a dolgozóikat ember számra se vették, nem törődtek azzal sem, ha az anya a kapu alatt szüli meg gyermekét. Bíró Lajosné dombóvári járási párbbizott- pártépités Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkába» ló választási agitáció Iregszemcsén Iregszemcsén már több, mint 40 kisgyűlést tartottak a választások népfront győzelme érdekében. Ismertették a népfront választási felhívását, ennek alapján bemutatták a község fejlődését és jövőjét. Szinte minden kisgyűlést jellemzett, hogy a meghívottak jelen is voltak. A helyi pártszervezet ezt úgy biztosította, hogy élenjáró dolgozó parasztokat bízott meg azok megszervezésével. Meglátogatták a szomszédos házak lakóit, elbeszélgettek velük a választásról, a begyűjtésről, a tavaszi munkákról és meghívták őket a kisgyűlésekre. Iregszemcsén jól készítették elő a kisgyűléseket ezt nemcsak az mutatja, hogy nagy volt a látogatottságuk, hanem az is, hogy a jelenlévők szinte kivétel nélkül hozzászóltak, sőt többen felajánlást tettek. Szemes Gáborné például azt vállalta, hogy félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét májusg teljesíti. Május 15-ig kérhetk felvételüket a választói névjegyzékből kimaradónak Azok a személyek, akik állandó lakóhelyükön nem lettek felvéve választói névjegyzékbe és szavazati joguk van, a városi tanács I. em. 6. sz. irodájában a pótnévjegyzékbe való felvételüket május hó 15-ig kérhetik. Akik pedig fel vannak véve a választói névjegyzékbe, de a választás napján nem tartózkodnak az állandó lakóhelyükön a fenti cím alatt szintén, névjegyzékkivonatot kérhetnek és ezzel az ország bármely területén szavazhatnak. A MÉSZÖV figyelmébe! Meddig lesz még zárva az alsómedgyesi földművesszövetkezeti bolt ? Három hete annak, hogy az Alsómedgyes-pusztai földművesszövetkezet boltja zárva van. Az Alsómedgyes-pusztán lakó dolgozóknak az a véleményük, hogy nem éri meg a boltot zárva tartani, mert az ott tárolt árut megeszik az egerek, mintsem, hogy lehetőséget nyújtanának arra, hogy a rászorult dolgozók fogyasszák el. „ Nekünk pedig az a véleményünk: azzal, hogy zárva tartják a boltot, akadályozzák a tavaszi mezőgazdasági munkák folyamatos menetét. Igaz, Atsómedgyes-pusztán. „csak“ 116 család baikik, de ha egy skatulya gyufára, vagy egy kiló sóra van bárkinek szüksége, a legközelebbi bolthoz 6 kilométert kell gyalogolni. A 116 családból ha naponta csak 40-en is mennek el a boltba, az naponta 40 tszes tagnak, vagy egyénileg dolgozó parasztnak a kiesését jelenti a munkából, ami már nem is egy esetben előfordult. Megjegyzésünk: a Megyei Földművesszövetkezetek Szövetségének azonnal intézkedni kell, hogy az Alsómedgyes-pusztai földművesszöletkesetet ne tartsák zárva. Annál is inkább, időszerű lesz az intézkedés, mert Gulyás elvtárs, a tamási járási szövetség titkárhelyettese régóta tudja, hogy a bolt zárva van és a mai napig nem intézkedett, LEVELEZŐINK JELENTIK: Így ünnepeltük május 1-ét! Megyénk dolgozói nagy lelkesetek, melyeknek írói az ünnepségek déssel ünnepelték május 1-ét. Ezt lezajlásáról számolnák be, bizonyítják ezek a lelkeshangú leve «» Április 30-án egész nap esett az eső, de május ? reggelére ünnepi díszbe öltözött Gyünk község is — írja levelében Jámbor Endre gyönki levelezőnk. — Lobogtak a zászlók, messzire virítottak a színes fontatok, gyönyörű, napsütéses • májusi reggelre ébredtünk. Délelőtt tíz óra tájban megkezdődött a felvonulás. A menet élén az óvodások haladtak, majd az iskolások, a gimnázium ifjúsága, a községi pártszervezet tagjai, a tömegszervezetek,, s végül a község többi dolgozói követték őket. A szociális otthon kertjében tartották az ünnepséget, ahol Báhm László elvtárs mondott ünnepi beszédet a Magyar Függetlenségi Népfront, nevében. Beszédét nagy lelkesedéssel fogadta községünk egész lakossága Gyulaj község ünnepi hangulatáról Hódos József levelezőnk így irt: — Örömmel köszöntöttük a kilencedik szabad május 1-et. Az ünnepségen közösen vettünk részt, egyéni dolgozók és termelőcsoportágok. Az ünnepi beszédet Kócs Árpád elvtárs, a Magyar Függetlenségi Népfront dombóvári járási elnöke mondotta. Az ünnepi beszéd után az óvodások versekkel, az iskolások szavalatokkal, énekszámokkal, az úttörők pedig szavalatok mellett táncszámokkal szórakoztatták az ünneplő közönséget. A délelőtti ünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget. Délután pedig futballmérkőzéssel és moziműsorral folytatódott az ünnepség. * Május 1-én a kora reggeli órákban zenekar köszöntötte Hőgyész község élenjáró dolgozóit — írja levelében Major Mátyás hőgyészi levelezőnk — majd így folytatja: Fél 10-kor kezdődött meg a felvonulás, közel 2 kilométer hosszú volt a menet, melynek élén lovasok, teherautók, traktorok, kombájnok s egyéb gazdasági gépek sem vonult feldíszítve, utánuk az ált. iskola tanulói, az óvónőképző majd az egyenruhás görög gyermekek sorai kövekeztek. Ott voltak a sorokban az MNDSZ, a kultúrotthon tánccsoportja, az AMEK-otthon dolgozói, a helyi pártszervezet tagsága, a gépállami, állami gazdaság dolgozói, a juhtenyésztő vállalat az erdőgazdaság és a felsz dolgozói. Nótától volt hangos az egész község. Az ünnepélyt az ÁMEK- otthon parkjában tartották, ahol a Köztársasági Induló eléneklése és az óvónőképző énekszámai után Illés György elvtárs, a Magyar Függetlenségi Népfront nevében mondott beszédet, melyet többszöri lelkes tapsvihar szakított félbe. Az ünnepség az ált. iskola énekkarának szereplésével és az Internacionálé eléneklésével ért véget, délután pedig kultúrműsorral folytatódott. * Kilencedszer köszöntöttük hazánkban a munka ünnepét szabad május 1-ét. Kilencedszer emelte magasba a munkáskéz azokat a táblákat, amelyek nagy felirata: ,,Éljen május 1. — a munka ünnepe!“ ■— írja levelében Kiss Lajos, a Tolnai Napló levelezője. —■ Dombóváron eddig soha nem látott tömegben vonultak fel a dolgozók ezrei. Fél 1 órakor’indult meg az ünneplő menet, élén a vörös nyakkendős úttörőkkel. A díszesnevényen pedig közösen foglaltak helyet a járási és városi pártbizottságok, a járási és községi tanács tagjai, honvédség, rendőrség tüzérség vezetői pedagógusok, dolgozó parasztok és az üzemek vezetői, élenjáró dolgozói A hosszú sorokban a dombóvári vasutasok is ott meneteltek, határozott léptekkel, emelt fővel. Velük együtt meneteltek a fatelítő vállalat, a gazdasági vasutak, a len- és kenderüzem dolgozói. Ott dübörögtek a feldíszített traktorok kombájnok melyek biztos jelképei, hogy kormányunk évről-évre könnyebbé teszi a parasztság munkáját. Dombóvár népe a néphadsereg fiaival együtt menetelt, népviseletbe öltözött lányok zárták be a sort. Lengtek a zászlók, szállott a dal, az indulók hangjára egyszerre dobbant minden szív, egyszerre kiáltotta minden dobbanásában: Éljen a munkásosztály hatalmas seregszemléje, a kilencedik szabad május 1! * Boldog izgalommal készültünk a kilencedik szabad május 1 megünneplésére. Munkánk jó elvégzése, a minőség javulása a választási békeverseny ideje alatt mind hozzájárult, hogy május 1-ét a Simontornyai Bőrgyár és a község dolgozó parasztsága méltóképpen ünnepelje meg, — írja levelében Deli György levelezőnk, a Simontornyai Bőrgyárból. További sorai arról szólnak, hogy a kora reggeli órákban mindenki igyekezett csinosítani a házakat, 5 órakor pedig vidám zenés ébresztővel köszöntötte a kilencedik szabad május 1-ét a szakszervezet zenekara, 8 órakor a község minden részéből megindultak a dolgozók, a felvonulás színhelyére, hogy maghallgassák az ünnepi beszédet, mely után Hermann Károlyné dolgozó parasztasszony, képviselőjelölt mondott, beszédet. A beszéd után az úttörő zenekar játszotta el Kodály ,,Békedalát" és Kodora: „Májusi köszöntőjét?. Befejezésül pedig a köztársasági indulót játszotta el a zenekar, a Bála község dolgozói nagy lelkesedéssel ünnepelték a kilencedik szabad május 1.ét. A szocialista szektorok, kisipari termelőszövetkezet, földművesszövetkezet, a Vörös Zászló tszcs és a tanács versenyben végezték a dekorálást. Mindegyik első akart lenni, az ő példájukat követték az egyéni dolgozók is. Már 30-án este megkezdődött az ünnepség, az Ady Endre kultúrotthonban a DISZ tartott ünnepséget, melyen Mészáros József DISZ-titkár méltatta a május 1-ét. Másnap az Ady Endre kultúrotthonban kezdődött az ünnepség, melyet Lukács József községi párttitkár nyitott meg. Majd Balogh Imre és Farkas Lajos úttörők köszöntötték Tóth Pál és Dér Józsefné dolgozókat, akik egészévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket teljesítették. Az ünnepi beszédet György József elvtárs mondotta, a Magyar Függetlenségi Népfront nevében. Beszédét hatalmas taps követte, majd az óvodások tánccal köszöntötték a tavaszi munkában és a beadásban kitűnt élenjáró dolgozókat. Az ünnepi gyűlésről azzal távoztak a dolgozók haza, hogy május 17-én egységesen szavaznak a Népfrontra, írta levelében őri József bátai levelezőnk. * Május 1-én, a nemzetközi proletáriátus nagy ünnepén Szakoly község dolgozói is nagy számmal vettek részt az ünnepségen, írja levelében Hajcskó Ferenc szakályi levelezőnk. Mint írja, a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Németh Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság kiküldötte mondott beszédet a Magyar Függetlenségi Népfront nevében. A kilencedik szabad május 1-e ürnne vi jelentőségéről, valamint a Magyar Függetlenségi Népfront május 17-i szabad választásáról beszélt. A délelőtti ünnepségek után délután 3 órai kezdettel a sportpályán tartottunk ünnepi műsort, majd este 7 órai kezdettel pedig zenével és tánccal végződött az ünnepség. Bölcske község dolgozói nagy lelkesedéssel készültek a kilencedik szabad május 1.megünneplésére. Soha nem látott, tömeg vett részt az ünnepi felvonuláson. A menet élén az úttörők haladtak, kezükben tábla, melyen a következő felirat volt olvasható: yf Éljen május 1., a nemzetközi proletáriátus nagy ünnepe?. Majd a szövetkezet dolgozói, a helyi tanács, az egyéni gazdák körülbelül mintegy 200 kocsival, ■ a gépállomás dolgozói __ hét vontatóval, majd az András pusztai úttörők, a LEHNEVÁL dolgozói, meneteltek a hosszú sorokban, melyet a Vörös Október tsz tagsága zárt be. A hatalmas ünnepségen mintegy 2000 dolgozó vett részt. Az ünnepséget Németh Lajos tanácselnök nyitotta meg, majd Varga István elvtárs, a Népfront-bizottság járási elnöke tartott beszédet, melyet hatalmas taps és éljenzés követett. Varga elvtárs beszéde után Sebestyén István képviselőjelölt emelkedett szólásra — fejezte be levelét Szanyi János bölcskei levelezőnk. •*