Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-17 / 140. szám

A mi elemünk a teremtő béke! A mi hazánk a béke országa! A magyar nép a béke népe! (Rákosi Má­yás) A Szabad Nép vasárnapi ankétja nagy segítséget nyújtott a mezőgazdaság további feladatainak elvégzéséhez Az idén bő termést ígérnek a kalászosok. Mező­­gazdasági dolgzók! Most rajtunk a sor, hogy a bő termés szem veszteség nélküli betakarítását bizto­sítsuk. Ez a tudat kell, hogy áthassa most minden egyes mezőgazdasági vezetőt, s dolgozót. Mindennél szebb — de nagyobb is — az a­ feladat, mely a gazdasági év ezen szakaszában, a mezőgazdaság minden dolgozója előtt áll. Hogyan oldják meg mezőgazdasági vezetőink, s dolgozóink ezt a feladatot? Erről tanácskoztak vasár­nap megyénk élenjáró mezőgazdasági dolgozói, vezetői a Szabad Nép által megrendezett ankéton. Az 1993-as gazdasági év olyan sza­kasza előtt állnak mezőgazdaságunk dolgozói, mely minden eddiginél na­gyobb követelmények elé állít vala­mennyiünket — mondotta megnyitó beszédében Pincési Pál elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőségének mun­katársa. A mai ankét célja az lesz, hogy átadják az elvtársak egymás­nak a növényápolási munkák jó el­végzésében elért tapasztalataikat, s megbeszéljék azokat a tennivalókat, mellyel mind a növényápolást, mind az aratást, cséplést a minisztertanács határozatában megjelent határidőre való elvégzése érdekében végre kell hajtani. A megnyitó után Hosnyánszky Já­nos elvtárs, a tengelici Petőfi tsz Kossut­h-díjas elnök és Link István­ná, a tolnai tanács végrehajtó bizott­­­ágának elnöke rövid bevezetőt tar­tott. Hosnyánszky elvtárs vita beveze­tőjében többek között a következőket mondotta: — Mi, akik mezőgazdasági tudjuk, hogy egy-egy ilyen kampány — mint, ami előtt most jelenleg ál­lunk — sikeres végrehajtása csak úgy van biztosítva, ha ezt előre po­litikailag és szervezetileg előkészít­jük. A mi termelőszövetkezetünk ve­zetőségi tagjai a pártvezetőséggel kar­öltve felmérte a rendelkezésünkre ál­lunk munkaerőket. Figyelembe véve az aratás, cséplést, s az ez idő alatt bekövetkező növényápolási, betakarí­tási munkákat, tervet készítettünk. Az őszi kalászosaink több mint felét a szedresi gépállomás géppel aratja. Az elmúlt­ napokban termelőszövetke­zetünk tagjai és a gépi aratást végző traktorvezetők megbeszélést tartottak. A megbeszélésen az arató, cséplőmun­kások kezdeményezésére békevédelmi szerződést kötöttünk a tamási Vörös Szikra tsz-el, hogy az aratást 6 nap alatt, a csap­lést pedig augusztus 1- re befejezzük. A mi véleményünk szerint legóvatosabb becslés szerint is 6 vagon gabonát tudunk megtaka­rítani, ha maradéktalanul teljesítjük munkával foglalkozunk, mindannyian vállalásunkat. Link Istvánná elvtársnő vita-bevezetője . — Az előttünk álló feladatok sike­res megvalósítása érdekében komoly feladat hárul az államhatalom helyi szerveire, a községi tanácsokra. Rész­letében sok volna felsorolni a felada­tokat. De mi tanács funkcionáriusok nem hátrálunk meg, mert meg kell valósítani — s meg is fogjuk valósí­tani. A mi községünkben, Tolnán en­nek legfőbb biztosítéka, hogy meg­teremtettük az előfeltételeket. A párt­­szervezet segítségével mozgósítottuk a népnevelőket, s az élenjáró dolgo­zó parasztokat. Az elmúlt héten több mint 80 kiegyűlést tartottunk, ahol a gazdák javaslatára 100 közös csopor­tot szerveztek az állandó bizottságok, akik a közös szérvre behordják a gabonát. A tanács és a begyűjtési ál­landó bizottsági tagok most azt tűz­ték maguk elé célul, hogy június 30- ig minden gazda teljesíteni fogja fél­évi tej, tojás, baromfi és szénabe­­adási kötelezettségét. Június 10-ig tojásból 74, baromfiból 164, tejből 84 százalékra teljesítettük félévi tervün­ket. Mindezt annak érdekében tes­­­szük, hogy az aratás megkezdéséig a gabonaféléken kívül községünknek ne legyen állammal szembeni tartozá­sa. Községünkben eddig­­ 250 dolgo­zó paraszt kötött békevédelmi szerző­dést a cséplőgéptől való gabonabe­­adás teljesítésére. Mi, a tanács veze­tői a pártszervezettel vállaltuk, hogy augusztus 20-ra községünk visszanye­ri a gabona szabadpiaci forgalmát. Hozzászólások Andi József, a szedresi gépállomás traktorvezetője mondotta: — Mikor országgyűlési képviselőnek választot­tak, megfogadtam, hogy az eddiginél jobb munkát végzek. Úgy érzem, most lehetőség nyílik, hogy adott szavamat tettekkel is bebizonyítsam. Gépállo­másainkra, így a mi gépállomásunkra is nagy feladat vár. A feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha egy emberként mindannyian erőnket nem kímélve dolgozunk. Én, ígéretet teszek a Béke Világtanács tiszteletére, hogy aratógépemmel naponta 20 hol­dat vágok le. A 150 hold helyett 250 holdat végzek el. Sajgó Ferenc MT vK elnökhelyet­tes hozzászólása: — Annak ellenére, hogy megyénk országos viszonylatban az elsők kö­zött van a növényápolási munkák el­végzésében, mégsem mondhatjuk hogy minden rendben van ezen a té­ren. A lemaradás növényápolás terü­letén különösen termelőszövetkeze­teinknél mutatkozik meg. Az olyan élenjáró termelőszövetkezetek mellett, mint, a kölesüi Haladás, a szakadáti Aranykalász, vannak olyanok, mint a gyönki Vörös Csillag, a szekszárdi Gőgös Ignác, a nagydorogi Szabad­ság, amelyek a kapásnövények még egyszeri kapálását sem végezték el. Itt azonban a termelőszövetkezetek növényápolási munkáinak lemaradá­­sáról beszélünk, feltétlen meg kell, hogy említsük, hogy gépállomásaink vezetői, s agronómusai az elmúlt hé­ten­ megpihentek babérjaikon, amit bizonyít, hogy országosan 5 nap alatt a második helyről a nyolcadik helyre kerültek. Az ilyen elbizakodottságra egyáltalán nincs ok. Ez végsősorban arra vezet, hogy nem tudjuk teljesí­teni a minisztertanács határozatát. A tanácsok munkáját — véleményünk szerint — a megyei tanácsnak és a járási tanácsoknak a továbbiakban úgy kell segíteni, hogy gyakorlatban az eddiginél sokkal több segítséget adjunk. Nekünk, a megyei tanács ve­zetőinek kell elsősorban példát mu­tatni. Minden megalkuvás nélkül har­colnunk kell a törvények szigorú be­tartásáért és betartatásáért. Csak így biztosíthatjuk tanácsaink és a töme­gek közti kapcsolat további megszi­lárdítását, ami egyik legdöntőbb elő­feltétele a feladatok megvalósításá­­nak. Pintér Ferenc, a paksi Vörös Su­gár tszcs elnökének felszólalása: — A mi termelőszövetkezetünk 1952-ben alakult. Az első lépés bár nehéz volt, de nem riadtunk vissza. Mindent el­­követtünk, hogy termelőcsoportunk fejlődjön. Tavaly még 12 családdal dolgoztunk, ma 82-en vagyunk. Cso­portunk a paksi járás élenjáró tszcs­i közé tartozik. Minden kapásnövé­nyünket már kétszer megkapáltuk. Mikor a talaj nedves volt, akkor sem voltunk tétlenek. A kapálás helyett kézzel gyomtalanítottunk, hogy­­ kul­túrnövényeinket el ne lenje ; gaz. Az elért eredmények egyik alapja, hogy lendületes munkaverseny fo­lyik termelőszövetkezetünk tagjai kö­zött. A Ráké Világtanács ülése tisz­teletére két termelőcsoporttal köttöt­­tünk békevédelmi szerződést, hogy augusztus 15-re befejezzük a csép­­lést, ezzel egyidejűleg teljesítjük ga­­bonanemísekhez állam iránti kötele­zettségünké.I. Gyöngyösi István, a biritópusztai állami gazdaság kombájnvezető­je: — A minisztertanács határozata kimond­ja, hogy a­­ gabonát legkisebb szem­­veszteséggel kell betakarítani. Ha ezt az egy mondatot alaposan megnézzük bár szóbelileg kevés, de súlya annál nagyobb. A tavalyi tapasztalatokból tudjuk, hogy nem volt ilyen jó ter­més, mint az idén, mégis komoly problémát okozott a betakarítása. Az idén tehát csak úgy végezhetjük el szem­veszteség nélkül a kalászosok betakarítását, ha minden lazaság, ma­radiság ellen felvesszük a harcot. Ná­lunk a biritói állami gazdaságban 5 géppel fogunk aratni. Gabonáink elég dőltek. Az ellenség már most azt hangoztatja, hogy ezt úgy se­m lehet géppel aratni. Mi, kombájnvezetők és aratógépkezelők megmutatjuk, hogy levágjuk. Mind az 5 gépünkre kalász emelőt szereltünk, melyet gyakor­latban meg is próbáltunk. Gondolod tűnik tartalék alkatrészekről is. Min­den tábla sarkán elhelyeztünk egy lé­cet, melyen fel van tüntetve a tábla mérete, valamint az, hogy mennyi idő alatt kell elvégezni a kévekötő­­aratógépnek, vagy egy kombájnak. Brückner Ferenc, a bonyhádi gép­­állomás igazgatója: — A minisztertanács növényápolás, aratás, cséplés, behordás, valamint a másod­vetésről szóló határozata fo­kozottabb követelmények elé állít minden mezőgazdasági, ezen belül minden gépállomási dolgozót. Mi­ a bonyhádi gépállomáson igyekeztünk megvalósítani, illetve végrehajtani ezeket­ a feladatokat. Gépállomásunk volt a megyében az, mely elsőnek teljesítette a választásokra tett foga­dalmát. Május 18-án táviratban jelen­tettük Rákosi elvtársnak, hogy vál­lalásunkat teljesítettük. Eredmé­nyeinkkel nem elégszünk meg. A gép­javítások után azonnal hozzáláttunk a­ növényápolási munkákhoz. A nö­vényápolási munkákban gépállomá­sunk jelenleg a harmadik helyen van. A rendelkezésünkre álló 4 traktor kevésnek bizonyult, a hozzánk tar­tozó tszcs-k növényápolási munkái­nak elvégzéséhez, de munkánkban nem ismertünk akadályt. 24 lókapát kértünk kölcsön, melyet összekap­­csolunk s most egy-egy gép na­pon­­ta­ 25 hold növényápolást, végez el a tszcs-kben. Eleinte (1948-ban) még a traktorosok is idegenkedtek a gé­pek összekapcsolásától. Ma­ már 42 gép különféle összekapcsolással siet segítségére a tszcs-knek. Az egyik traktoros javaslatára a­ tárcsákat ös­­­szekapcsol­tuk, mely 12 méter széles­ségben végzi a tárcsázást. Gépállomá­sunk dolgozói és a körzetünkhöz tar­tozó tszcs-k békevédelmi szerződést kötöttek, hogy július 25-re elvégzik a kukorica és répa, valamint a nap­raforgó háromszori kultivátorozását. Békevédelmi szerződést kötöttünk arra, hogy augusztus 20 a helyett augusztus 1ö-re fejezzük be a csép­­lést. Brückner elvtárs hozzászólása után még számos felszólaló volt, akik hasz­nos szempontokat vetettek fel, mely­­vel előbbre tudjuk vinni megyénk­ben a növényápolás, aratás, cséplés valamint a másodvetések elvégzését Befejezésül Pincési elvtárs, a Szabad Nép munkatársa, a következőket mon­dotta: — Én úgy gondolom, hogy ezt a mai ankétot jobbkor, mint e napon, nem tudtuk volna összehívni. Az elv­­társak elmondották egymásnak, ho­gyan és milyen formában készülnek az aratási munkák és a vele kapcso­latos feladatok megvalósítására. Én annyit szeretnék mondani az elvtársak­nak, hogy az elmondottak csakis úgy hoznak eredményeket, ha minden elv­­társ saját munkaterületén az itt el­hangzottak alapján végzi munkáját, annak tudatában, hogy minden szem gabona megmentésével hitet teszünk a béke megvédése mellett. LEVELEZŐNK TOLLÁBÓL Hetenként utazom a Dombóvár­­bátaszéki vasútvonalon, mivel azon­ban a Dombóvárról 18.48 órakor in­duló vonatnak Bátaszéken csak haj­nalban van csatlakozása, Szekszárd felé így az utasok Hidason szállnak le, hogy a „Gonosz Muhi“ nevű he­lyi vonattal elérjék Bonyhádon a Szekszárd felé induló pécsi buszt. Ennek a vonatnak nincs menet­rendje a buszhoz, így ha valaki, le­­kési a buszt, az utas vagy Bonyhá­don tölti éjszakáját, vagy gyalog megy szekszárdi mun­kahelyére. Elő­fordul olyan eset is, mint június 8-án, hogy a vonat indulásra ké­szen állott a kalauzok azonban nem tudták, hogy mikor lesz az indulás. A vasutasok pedig az irodában tere­feréltek, nem volt sem tolatás, sem ki- vagy berakodás. Az utasok nyug­­talanok voltak meg volt rá min­den okuk, mert csak éppen, hogy elérték a buszt. Helyes volna ha az illetékes szervek intézkednének, összhangba hoznák a „Gonosz MukV” járatát a MÁVAUTtal, mert ezzel megszűnne a dolgozók panasza is. Belágyi Ádám­ Szekszárd. A BÉKE KIVÁLÓ HARCOSA, Paul Robeson Robeson nehéz és dicsőséges utat tett meg. Apja szegény néger volt, aki fiatal korában rabszolgamunkát végzett az Egyesült Államok déli ré­szének ültetvényein. Robesonnak ha­t­alma­s munkájába, rengeteg fáradsá­gába került míg hazájában elvégez­hette a főiskolát. Jog­i diplomát szer­zett ,— de közben zsellér volt vagy téglagyári rakodó, vendéglői moso­gató vagy alkalmi munkás. Ritka szí­nész­ és énekes:ehetsége korán a szín­padra vezette Robesont, aki a faji megkülönbözt­etés, zsarnoki törvényei miatt jogi pályán nem tudott elhe­­lyezkedni Amerikában. Az amerikai reakció gyűlöli Robe­sont — gyűlöli és fél tőle. Retteg az énekes dalaitól, amelyekből nagy­szerű művészi erővel árad a nép ere­jébe vetett mélységes hit. retteg a szónok igazságos szavaitól amelyek­re felfigyel Amerika, s az egész vi­lág. Az amerikai reakció meg akar­ja törni el akar­ja ha­ngattat­ni, örök­re el akarja némítani Robesont. Min­den lépését nyomon követi az FBI- kopók serege. A gyűléseket, amelye­ken felszólal, gyakran rendőrkordon övezi, a hangversenyeket, ahol éne­kel, nem egyszer fasiszta suhancok támadják meg. Az utóbbi években a kormány tiltkos parancsára bezárul­tak előtte a hangversenytermek, ka­pui hangját nem veheti lemezre egyetlen vállalat sem. Útlevelét meg­vonták, lezárultak előtte Amerika határai. Az imperialista sajtó és rá­dió hosszú évek óta dühödt rágal­makkal próbálja beszennyezni hír­nevét.­­Robeson — vagy, ahogy világszer­te nevezik: ,,A béke dalosa“ — bát­ran viseli el a hajszát és az üldözé­seket. Hasztalanul zárják le előtte a hangversenytermeket. Robeson el­megy a négerek nyomorúságos vis­­kóiba, s ott énekes hangja bátran csendül fel a nagyvárosok munkás­­negyedeiben s a szabadtéri hangver­senyeken, amelyeket Amerika haladó erői rendeznek tiszteletére. 1949 év augusztusában i­s szabadtéri hang­versenyt hirdettek a New York kö­zelében fekvő, Peekskül nevű ame­rikai városkában a környék lakói. A koncert elmaradt, de két nap múl­va több ezer­ ember hatalmas tiltako­zó tüntetést rendezett Newyorkban. A gyűlésen Robeson is felszólalt. — Ezeket mondotta: ,.Én mégis énekel­ni fogok, ahol az emberek hallani akarnak. A békéről énekelek, a sza­badságról és az életről!“ És néhány nap múlva Perkskillban mégis meg­tartották a hangversenyt. 25 ezer em­ber előtt énekelt. A hangverseny tér­ségét többszáz munkás önkéntes őr osztagai vették­­ körül, élő acélgyű­rűként, saját testükkel védelmezték Robesont. A nagy néger énekművész a nép­­gyűléseken mielőtt énekelni kezdett, minden alkalommal beszédet tartott, vázolta azt a hatalmas küzdelmet, amely a háború és a béke erői kö­­zött folyik. A kormány most meg­tiltotta Robesonnak, hogy „politizál­­jon“. Ám legyen! Robeson most nem tart beszédet — de énekszámai előtt röviden ismerteti minden dal tartal­mát s e rövid ismertetés mondani­valóját jól megértik hallgatói, hi­szen a művész a néger nép jogfosz­­tottságáról, a munkások harcairól, a világ népeinek békevágyáról, a Szov­jetunió népeinek boldog életéről éne­kel. 1949-ben Robeson részt vett a Bé­ke Híveinek párisi kongresszusán Szavai büszkén csengtek, amikor eze­ket mondotta: „A négerek, akiket meglincselnek és büntelenül meg­hurcolnak, akiket a faji megkülönböz­tetéssel üldöznek, a négerek, akiket gettóéletre kárhoztatnak és akik sza­bad prédái a rendőri és romák, — so­hasem fognak azok ellen harcolni, akik országukban rövid idő alatt megszüntették az embernek ember által való kizsákmányolását.“ E be’­­­szédéért vonták meg útlevelét s akar­ták­ megakadályozni azóta is, hogy részt vegyem a nemzetközi békemoz­galom nagy összejövetelein. Az igaz­ság szava azonban útlevél nélkül uta­zik országokon, határokon át, s Ro­beson­ — ha személyesen nem is — de részt vesz e nagyjelentőségű talál­kozón. Viaszlemezre vett hangja fel­csendül a népek tanácskozásain, hírt ad meg nem a’kuvó harcáról, töretlen kitartásáról. Hazájában rm, ő az el­nöke annak az országos tanácsnak, amely az afrikai népek szabadsághar­cát segíti, alelnöke a haladó párt­nak, az­ egyetlen olya­n, pártnak, mely nemzeti békeprogrammal lépett fel a legutóbbi válaszútokon. Robeson a „Freedom“ (Szabadság) című har­cos néger lap főszerkesztője, s egyik vezetője az „Amerikaiak békemene­te“ nevű szervezetnek. Robeson többször járt, a Szovjet­unióban. Az ott töltött időt „az iga­zi élet egyetemének“ nevezi,s büsz­kén vallja: ,,A Szovjetunió odaadó és őszinte barátja voltam, vagyok és leszek mindig!“ Nem, a haladás ellenségei soha­sem fogják tudni megtörni Paul Ro­beson erejét hiszen ez az erő a nép­ből fakad, sohasem fogják tudni el­fojtani messzecsengő hangját, hiszen ez a hang a néger­ nép. minden be­­csületes amerikai szabadságvágyát e békevágyát fejezi ki. Az elmúlt hónapban 465 Szabad Föld Vasárnapot tartottak megyénk községeiben A dolgozó parasztok egyre jobban megszeretik ezeket a mezőgazdasá­gi szakismereteket terjesztő előadá­sokat és egyre többen látogatják. A nagy érdeklődést bizonyítja az, hogy Dunaföldváron is a tervbe vett 4 előadás helyett ötöt tartottak, ame­lyeken ismertették az időszerű nö­vényápolási munkák elvégzésének korszerű módszereit. Szakcson, Mö­­zsön ugyancsak több Szabad Föld Vasárnapot rendeztek, mint amen­­­nyit kezdetben tervbe vettek. Az előadások témái: „Kapálás gép­pel — Növényápolás módszerei — Szemveszteségmentesen és gyorsan arassunk”. Az előadások igen nagy segítséget adnak dolgozó parasztja­inknak és megtanítják őket az ész­szerű és időszerű munkamódszerek alkalmazására. Ezenfelül ugyancsak az elmúlt hó­napban 39 városi ismeretterjesztő előadást tartottak, amelynek kereté­ben a nagy szabadságharcosnak, Rá­kóczi Ferencnek érdemeit méltat­ták és ismertették napjaink nemzet­közi helyzetét. P­árt­h­ír­ek Értesítem az elvtársakat, hogy jú­nius 17-én, szerdán délelőtt 9 órakor a Pártoktatás Házában az I. éves Politikai Gazdaságtan konferencia vezetőinek foglalkozást tartunk, melynek anyaga: „A kapitalizmus gazdasági válsága". Kérjük az elv­társakat, hogy a konferencián pon­tosan jelenjenek meg. NÉMETH LAJOS konferenciavezető. HÍREK SZERDA, JÚNIUS 17 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRI 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Adolf. — IDŐ­JÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szerda estig: vál­tozó felhőzet, több helyen, főleg a délutáni órákban záporeső, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok alkalmával megélénkülő szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: szer­dán reggel 14—17, délben keleten 22—25, nyugaton 24—27 fok között. MOZI Szabad Ifjúság: Június 15. 1b. 17-én: CIVIL A PÁLYÁN. Színes mgyar film. Szereplői Latabár Kálmán, Soós Imre. Előadások kezdése: Vasár- és ünnepnap fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Hétköznap fél 7 és fél 9 órakor. A DOLGOZÓK irodakezelői Szakiskoláié­­ban a beiratás július 2-án és 3j­ lesi d. u. 6—7-ig a Közgazdasági Technikum Marx Károly­ utca 8—­12. sz. alatti épületé­­ben. Feltehető iskolai végzettségre való tekintet nélkül minden dolgozó, aki le­lk életévét betöltötte. A tanítás ideje heten­­ként 5.ször d. u. 5—9. Tantárgyak: gyers, írás, gépírás, irodakezelés, magyar és tár­­sadalmi ismeretek. A hallgatók 10 bén» után vizsgát tesznek. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: BOMOG­TI I.A5/.US Felelős kiadó: KIRÁLT LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal totál ernoAM 20­10. 20-11 Szekszárd, Széchenyi....tea (# M. N B egyszámlaszám: 00 *?'t 06A>—'N Előfizetési díj: havi !t.—• fertőz. Baranyamegyei Szikre Nsemd» Péo. MuaM'-sv Mthíi­ utca IC. a«. Teletve: A ny«mdae.t fásd: VJ­LLES AKZhA

Next