Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-19 / 142. szám

A mi elemünk a teremtő béke! A mi hazánk a béke országa! A magyar nén a béke népe! (Riosi Mátyás) Áfa •vak dolgozói jó munkával köszöntik a Béke-Világtanács ülését A rácegresi állami gazdaság megkezdte az aratást A rácegresi állam­­gazdaságban kedden délután tapasztalták hogy őszi ár­pavetésük­ t­itokban kezd érni­.­­ Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy az ősziárpánál a sárgaérés beálltakor azonnal meg kell kezdeni az aratást,­­ ami különösen fontos most, amikor a szokottnál több eső következtében a szemek ki vannak téve a rothadásnak. De az a veszély is lényeges, hogy az eső kiveri az érett szemeket s ezzel in­­dokolatlan szemveszteséget idézhetnek elő. A rácegresi állam­­­gazdaságban szerdán 15 pár arató ment fel a 29 holdas őszi árpa földre, kora reggel megkezdte az aratást, s délig mint­egy 5 hold aratásával végzett. Szerdán a meleg idő következt­ében fokozódott a kalászosok érése, azért előkészítettek egy kévekötő aratógépet, amely a terv szerint csü­törtökön reggel áll munkába míg az állami gazdaság egyik kombájnja szombaton reggel kezdi meg a munk­át. A k­öfesdi Haladás tszcs-ben már harmadszor kapálnak A kölesdi Haladás tszcs tagsága hosszúlejáratú versenyvállalást tett a Béke Világtanács budapesti ülé­sének tiszteletére, valamint az őszi mezőgazdasági kiállításra. Vállalták, hogy 15 családtagot bevonnak a ta­vaszi növényápolási munkák idején a termelésbe, amit már eddig telje­sítettek, sőt túlteljesítettek, mert minden nő becsületesen veszi ki ré­szét a munkából. Megfogadták, hogy a minisztertanács határozata előtt 2 nappal minden növényápolási mun­kát elvégeznek. Az eddig esedékes növényápolási munkákat értékelve, megállapíthatjuk, hogy adott szavu­kat valóra váltották. A cukorrépát, kukoricát és a napraforgót három­szor megekapálták és kiegyelték, a burgonyát egyszer megkapálták és kétszer töltögették, hogy ezzel az élenjáró módszerrel is növeljék a termést. A növényápolás mellett nagy gondot fordítottak a takarmá­nyok betakarítására. Minden szálas­takarmányt lekaszáltak és a beadási kötelezettségüket egész évre azonnal, a rétről 100 százalékon felül telje­sítették. A termelőszövetkezet eredményét a pártszervezet irányításának, a munka helyes megszervezésének és a fegyelem megszilárdításának kö­szönheti. Kiemelkedő munkát végez ifjú Bogáncs József elvtárs brigád­vezető, aki a jó irányítás mellett a munkában is példát mutat. Naponta 2—3 munkaegységet teljesít. A tag­ság a brigádvezető példamutatása nyomán minőségi munkával harcol az adott szó valóra váltásáért és a magasabb terméseredmény elérésé­ért. Szerdán tíztagú tolna megyei küldöttség v­srott a Béke­ Világtanács budapesti ülésére Szerdán reggel 10 tagú küldöttség indult útinak Toln­a megyéből, hogy részt vegyen a Béke Világ­tanács bu­dapesti ülésszakán. A küldötteik kö­zött van Csécsy Gáspár, a tengelici Petőfi termelőszövetkezet munka ér­demrenddel kitüntetett sertésgondo­­zója, Hess Antal, a Bonyhádi Cipő­gyár ifjúsági brigádjának sztahámo­ viisitájia is. A 10 küldött magával vitte a tol­na megyei dolgozók ajándékait. Jő növényápolással biztosítja a bő termés sikerét a zombai Vörös Csillag tsz tagsága A zombai Vörös Csil­lag tsz tagsága a válasz­tásokra tett felajánlását teljesítette, utána újabb vállalás teljesítésével ké­szült a Béke Világtanács budapesti ülésére. A tag­ság vállalást tett arra, hogy cukorrépából 200, kukoricából 40, burgonyá­ból 100 méter mázsás ter­­­­mést takarítanak be hol­danként. Ezt a termés­­eredményt úgy érik el, hogy idejében, a minisz­tertanács határozata előtt teljesítik a növényápolási munkákat, alkalmazzák az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. Az állatte­nyésztésben a tehenészek vállalást tettek, hogy 8 darab tehénnél 3.400 li­teres évi tej­hozamot ér­nek el egyedenként. A termelőszövetkezet tagsága vállalásának tel­jesítésével készült fel a Béke Világtanács ülésére és készül továbbra az őszi mezőgazdasági kiállításra. Az adott szó valóra váltá­­sáért kemény harcot foly­tatnak, bevonták a nőket is a termelőmunkába, rendszeresen értékelik a vállalások teljesítését. Pap Ferenc párttitkár jó politikai felvilágosító munkával segíti Babar­cai József tsz elnök szer­vező és irányító munká­ját, de komoly segítséget nyújt Vörös János ag­­ronómusnak is. A jól meg­szervezett és összhangba hozott munka eredménye meg is mutatkozik a szö­vetkezet munkájában, a legutóbbi értékelésnél tükröződött vissza a mun­kák elvégzésénél a párt­­szervezet és a vezetők jó munkája. A növényápo­lási munkákat idejében elvégezték, legtöbb nö­vényféleséget már har­madszor kapálják, gon­dot fordítottak arra, hogy idejében és megfelelően készüljenek fel az aratás­ra, cséplésre, hogy adott szavukat valóra válthas­sák és minél több és jobb minőségű termén­­nyel és állatokkal mehes­senek az őszi mezőgazda­­sági kiállításra. V­rOTipf k­özség: Minden terményből határidő előtt teljesítjük beadási kötelezettségünket Várong község dolgozó parasztjai a Béke Világtanács ülésének tiszte­letére tett felajánlását becsülettel teljesítette. A napraforgó kapálását 30, a burgonya töltögetését 76, a ku­korica harmadik kapálását 57, míg a cukor- és takarmányrépa egyelé­­sét és kapálását 100 százalékra tel­jesítették. A verseny eredménye megmutatkozik a begyűjtés terén is. Tejleadásukat az 1953. évre 44, fél­évi baromfibeadásukat 146, félévi to­jásbeadásukat 63 százalékra teljesí­tették a községben. Sertésből 117, szarvasmarhából 107 százalékos a beadási tervteljesítésük. A lucerna, vöröshere és rétiszéna beadásukat 100 százalékra teljesítették. Ezt a jó eredményt az tette lehetővé, hogy idejében lekaszálták, betakarították a szálastakarmányféleségeiket. Az élenjáró dolgozó parasztok kezdeményezésére, a Béke Világta­­­nács ülése megkezdésekor újabb fel­­­­ajánlást tettek és versenyre hívták a megye dolgozó parasztjait. Vállal­ták, hogy egész évi baromfi, tojás, tej, sertés és szarvasmarha, vala­mint minden terményféleségből tel­jesítik határidő előtt beadási kötele­zettségeiket. A versenyvállalásban egymást párosversenyre hívták az élenjáró dolgozó parasztok, megszer­vezték az utcák, szomszédok közötti versenyt. Porkoláb Imre, F. Tóth István, Győrei Péter, Bartók Ferenc, Tóth István, Rostás Ferenc, Sípos, János, Takács József élenjáró dolgo­zó parasztok egészévi baromfi, tej, tojásbeadásukat már teljesítették s aktívan kapcsolódtak be a verseny szervezésébe. Felvilágosítással, sze­mélyes példamutatással harcolnak az adott szó valóraváltásáért és a magasabb termés eléréséért. A szálasdéti Aranykalász tszcs-ben jól halad a növényápolás A szakadáti Aranykalász tsz-ben jól halad a növényápolási munka. Eperjesi József, a párttitkár nagy gondot fordít a politikai felvilágo­sító munkára, feladatokkal bízza meg a tagokat és állandóan ellen­őrzi az adott szó valóra váltását. En­nek eredményeképpen vontak be a tavasszal 20 új munkaegységkönyves tagot a tsz-be. A családtagok be­vonása és a jó szervezés eredménye megmutatkozik most, a növény­ápolási munkáknál. A burgonyát egyszer megkapálták és kétszer töl­tögették, a napraforgó és kukorica egyelése és másodszori kapálása is megtörtént. A tagok lendületes mun­káját bizonyítja az is, hogy a bő­séges tavaszi esőzések ellenére ide­jében végezték el a növényápolási munkákat. Ezt úgy tudták megvaló­sítani, hogy minden napot, órát sőt percet kihasználtak és alig állt el az eső, máris megkezdték a növény­­ápolást, vagy gyomtalanítást, hogy a kártékony gyomnövényektől a kultúrnövényeket megszabadítsák és ezzel is biztosítsák a magasabb ter­més elérését. Kétszer kapálták, háromszor estézték­ napraforgójuk?! a iaddi Kossuth tsz tagjai Az elmúlt hetek szokatlanul sok esőzése komoly feladat elé állí­totta a iaddi Kossuth tsz tagjait. „Ilyen időben nem lehet semmit sem csinálni“ — híresztelte Bojtos János a iaddi kulákok hangadója, Joó Antal pedig, a faddi pap jobbkeze, nevét meghazudtolva rém­hírekkel ijesztgette a falusiakat__ „Csak az imádság segíthet“ — hí­­resztelte Joó Antal azonban amíg kulák barátaival a templom küszö­bét koptatta, földjeiket teljesen el­lepte a vadrepce, melynek sárga virágjáról már messziről megis­merni a faddi kulákok földjeit. A Kossuth tsz tagjai nem törőd­tek sem az esővel, sem a kulákok rémhíreivel. Látták, földjeik gaz­dag termést ígérnek s az átmeneti kedvezőtlen időjárás csa­k jobban ösztökélte őket, hogy fokozott nö­vényápolással biztosítsák az ígér­kező jó termést. A növényápolás az esős napokban sem szünetelt könnyű, homokos talajú földjei­­ken, míg a kötött, vályogos tala­jon az eső elálltával folytatták a munkát. Közben, hogy egy órát se vesztegessenek el, egy romépü­letből sertésviszlatót építettek, föld­jeikre pedig 2000­ mázsa trágyát hordtak ki az őszi trágyázások elő­készítésére. De amikor az eső el­állt, az építkezéstől és trágyahor­dástól is minden tag a földekre sietett, s ameddig az idő engedte, végezték a növényápolást. Csak így tudták elérni, hogy a több hé­­tig tartó kedvezőtlen időjárás el­lenére sem maradtak el a mun­­kákkal: 50 hold négyzetesen ve­tett kukoricájukat kétszer megka­pálták, burgonyájukat kétszer kapálták és kedden délben be­fejezték a második töltögetést is. Szerdán reggel 10 eke kezdte meg a munkát 12 hold napraforgó föld­jükön, a kedvező időjárás különö­sen segítette a munkát s a két­szeri kapálás után már délre be­fejezték a harmadik ekézést is. A hét második felében a kukorica harmadik kapálását végzik a fad­­di­t&z-tagok akiket a jó időjárás mellett siettet a közelgő aratás is, mert az aratás megkezdése előtt minden növényápolási munkával végezni akarnak. elméleti színvonalunk emelését segíti elő az iiWAG­ A vasárnapi falunapok előadói Június 21-én a megye területén falugyűléseket tartunk az aratás, cséplés, a gabonabegyűjtéssel kap­csolatban. A gyűlések időpontja dél­előtt fél 11 óra: SZEKSZÁRDI JARÁő öcsény: Tóth Anna Decs: Hunyadi Károly Sárpilis: Tóth Károly Várdomb: Ambrus L­ukács Alsónyék: Sárosdi Tibor Pápa: Szűcs Jánosné Alsónánás: Lippai István, PAKSI JÁRÁS Dunakömlőd: Szebényi Lajos, Madocsa: Teszler Vendel Bölcske: Németkér: Sógorka Mihály Bikrács: Valuska Lajosné Györköny: GYÖNKI JÁRÁS Keszőhidegkút: Völkényi Sándor Belecska: Tolnanémedi: Király Lászlóné Simontornya: Víg Dezső Pálfa: Jancsó Mártonné Miszla: Udvari: TAMÁSI JÁRÁS Felsőnyék: Magyarkeszi: Réti János Nagyszokoly: György József Nagykón­yi: Kovács György Pari: Srottner Károly DOMBÓVÁRI JÁRÁS Nárong: Kiss József j Ivápafő: Varga Lajos Nak: Tóth János­­ Kocsola: Papp Mátyás Dalmand: Kovács Ferenc Nosztány: Sulyok Endre Mászlogy: Puszpán Mihály BONYHÁDI JÁRÁ s Konyhád: Háhn László Mágnes: Sajgó Ferenc Nagymányok: Cinkon Győri»y Váralja: Balázs István ■ Máza: Sülé József j Győré: Lukácsi Endre Izmény: Zsigmond Károly Kisvejke: Kurilla István Nagyvejk­e: Hónus István Závod: Horváth Jánosné. Felhívjuk a pártszervezetek, taná­csok, tömegsz­ervezetek vezetőinek figyelmét, hogy a falugyűléseket jól készítsék elő, hívják meg a falu egész dolgozó parasztságát. MDP Tolnamegyei Pártbizottság agit. prop. osztály A BÉKE KIVÁLÓ HARCOSA: Johannes R. Becher Nagy utat tett meg Johannes R. Becher. Magas rangú müncheni tiszt­­viselőcsaládból származik, olyan csa­ládból, amelyben az agresszív né­met militari­imus légik­öre uralkodott, s ahol minden fiúgyermeket a csá­szári Németország egy egy leendő oszlopának tekintettek. Népe iránti szeretete, a háborúk tanulságai azon­ban elvezették a munkásmozgalom­hoz, a béke lángolószavú harcosává tették. Az első világháború nyitotta fel a fiatal költő szemét. Már ekkor azokhoz csatlakozott akik ,.háborút“ követeltek „a háború ellen.“ S írásai ettől kezdve ezt a ,,háborút“ szólná­­ják. A két világháború között írta „Lewisit, vagy az egyetlen igazságos háború“ című regényét, kip:Hongé­­rezve ebben a leszerelésről fecsegő, de háborúra készülő imperialistákat. Gorkij mondotta erről a regényről, hogy ,,telve van gyűlölettel és sze­­retettel.“ Ez jellemzi Becher költői munkásságát, magatartását, harcát. Gyűlölet azok ellen, akik vágóhídra hajszolják népét, a világ népeit — szeretet, hit a német népben, vala­mennyi népben. Miután emigrációban bejárta Euró­pa számos országát a második világ­­háború kitörése a Szovjetunióban ta­lálja. Mélységes bánat és fájdalom tölti el, hiszen honfitársai a félre­vezetett német milliók voltak azok, akiket a Hitler-fasiszták e szégyen­­teljes, aljas, pusztító háborúba sodor­tak. ,,Oh, Németország! — kiált fel egyik költeményében — Mondjátok, mit tettetek Németországgal?“ De a fasiszták legdühödtebb tobzódása kö­zepette is megőrizte hitét népe jövő­jében. ..Hiszünk Ném­etor­szágban, együtt megyünk és együtt harco­lunk német nép, érted.“ Az a gyűlölet és az a szeretet, amely a költő verseit és regényeit a reakció és a fasizmus sötét évtize­deiben fűtötte, most az új Német­­ország építésére, lelkesítő szavakat sugall, s a harag villámait szórja mindazok felé, akik ezt az építést akadályozni próbálják. Életének he­tedik évtizedébe lépett be szava fiatalosan, bizakodóan cseng — mél­­tóan ahhoz a költőhöz, aki az új, a rügyező, a fiatal életet építi költé­szetével beszédeivel, egész embe­ri magatartásával, életével. Versei erőt és önbizalmat adnak az építés nehézségeivel küzdő embereknek. — „Építsünk hát — írta egyik versé­ben, — hogy kiemelkedjünk a bor­zalmakból és végre béke legyen.“ Becher költeményei cikkei, be*­szádéi mozgósítanak a béke védel­méért folyó harcra. Ahogyan a má­sodik világháború idején „röplap­­versei“ sokmillió példányban vitték el az igazi Németország szavát a fasizmus által félrevezetett német katonákhoz, úgy küzdenek most a versek és beszédek Németországnál, nemcsak a keleti, hanem a nyugati felében is. Küzd­nek és leleplezik a német nép boldogságának és békéjé­nek ellenségeit. ,,Korea itt van kö­zöttünk“ című citk­ke forró, nagysze­rű tanúságtétel amellett, hogy a béke ügye egy és oszthatatlan az egész világon, s leleplezi az agres­­­szorókat, akik Németországot is ugyanúgy vértengerrel szeretnék eld­önteni, mint ahogy Koreában tették­. Johannes R. Bechert a második bé­kevilági kongresszuson a Béke Világ­­tanács tagjai közé választották. Ez év elején pedig Moszkvában átnyúj­tották neki a legnagyobb kitüntetést, ami békeharcost érhet — a nemzet­­közi Sztálin"békedíjat. E megtisztelő kitüntetés átvételekor néhány mon­datban összefoglalta a német nép harcának értelmét. ,,A német nép csak olyan mértékben lesz szabad és boldog, amilyen mértékben kiveszi részét századunk hatalmas harcából, a békeharcból. Németország csak akkor tehet szert újból világjelen­tőségre, ha békeszerető Németország­ként lép fel a legszélesebb nyilvá­­noséért elé. Ez az új és humanis­ta Németország valósult meg a Né­met Demokratikus Köztársaságban. Minden túlzás nélkül el lehet mon­dani, hogy a hazánk nyugati részén élő németek milliói szoros kapcsolat­ban állónak érzik magukat ezzel a békceszerető Németországgal és úgy tekintenek rá, mint példaképre, mint­ Németország leendő egyesülésének legjobb és egyetlen alapjára.“ í IR * Ál • •• • • • • Nem valami titokzatos szám, valamilyen rejtélynek a kulcsa, egyáltalán nem, csak egy autó­busznak a száma, mégpedig an­nak, amely a szekszárdi—pécsi vo­nalon bonyolítja le a személysor­­forgalmat. Hogy miért írunk róla? Kivételesen nem a bosszúság hang­ján, hanem a dicséret jelzőivel kell ellátnunk a kocsivezető Lo­vász Antal és a kalauznő, Krumm Teréz elvtársnőt, azért mert olyan féltő gonddal, lelkiismere­tességgel vigyáznak a rájuk bízott szocialista vagyonra, a nép va­gyonára , az autóbuszra. Akik ezen ... autóbuszon gyakrabban utaznak, tapasztalhatják, hogy a kocsi belseje mindig tiszta, olajo­zott, pormentes, az ablakok min­dig ragyognak a tisztaságtól. Nem mindegy az, hogy a dolgozó, aki sokszor a fáradságos napi mun­kájából tér haza szép tiszta, vilá­gos járműben teszi meg az utat hazáig, vagy fülledt, poros autó­buszban. Krumm Teréz és Lovász Antal elvtársak példamutatását átveheti minden gépkocsivezető és kalauznő és akkor még kelle­mesebb, még kényelmesebbé te­szik a dolgozók amúgy is kifogás­ban közlekedését, különösen ezen a vonalon.

Next