Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

1953 TCNTTJS 4 A paksi járási pártbizottság egésze induljon harcba az oktatási év sikeres befejezéséhez A választási harc lendületének to­vábbvitele szempontjából döntő je­lentőségű az oktatási év sikeres be­fejezése. Csak úgy érhetünk el az eddigieknél nagyobb eredményeket a növényápolás, az aratás-cséplésre való felkészülés terén, ha minél több az elmélet nagyszerű fegyverével fel­szerelt kommunista és pártonkívül hárem­ és mozgósít érte­ .Vagy fel­­ adat ez, mert bízóin néhol kemény küzdelmet kell folytatni a megnyug­vás vagy a nem érünk rá, alapvetően káros nézetek fe­­számolásáért, ezért legfontosabb feladat járási és községi párt­bizottságu­­n­k számára, hogy össz­­feladattá tegyék­ bizottságukon belü­l a pártoktatási év sikeréért vívott harcot. . Dt­ hogyan tud ebben a küzdelem­ben komoly segítséget, nyújtani a paksi járás­ pártbizottság ágit. prop. osztálya, amikor arról nincs képük, hogyan indult be a járás területén az oktatás. (Csak annyit tudnak, hogy Gerje­nben nem indult be.) Minek tudható ez be? Először is annak, hogy a járási pártbizottságon még mindig reszortfeladatnak tekin­tik , az oktatást. Hajnal elvtárs pél­dául, a mezőgazdasági osztály veze­tője azt­­ javasolta, hogy csak Szebe­­nyi elvtárs, az oktatási felelős fogl­­alkozzon ezzel a kérdéssel. Másod­szor Szadai elvtárs, az ágit. prop. titká­r 'még' mindig nem tudta meg­valósítani, hogy az ellenőrzésre ki­küldött elvtársak jelentésüket ponto­san és részletesen tegyék meg.­­ Van pedig a paksi járásban is az oktatás beindulásával kapcsolatban egész sor jó példa, nagyszerű mód­szer, amely nem ártana, ha köz­kinc­­­­ceé válna a járásban. De hibák is vannak, melyek éppen a jó példák népszerűsítésével, a módszerek ismer­tetésével lennének megszüntethetők. Györkönyben például Gyarmati elv­társ al­a­pszervezeti propagandista külön külön beszélgetett hallgatóival a tanulás jelentőségéről s személye­sen hívta meg őket. Itt meg i­s jelen­tek a hallgatók. Ezt a módszert kel­ett volna alkalmazni ugyanitt Loska elvtársnak is, de mivel nem tette, nem is jöttek­ össze a hallgatók. Csiszár Kázmér elviére, a járási ta­nács igazgatási osztályának vezetője, propagandista szeminárium vezető jól összeköti munkáját. Szakügyei mellett ellenőrzi hallgatóit, hogyan készülnek mint propagandisták a vizsgákra, hogyan segítik hallgatói­kat az ismétlésben. A jól szervezett ellenőrzés és pon­tos jelentés felszínre hozta volna a hibákat is. Rács­mán Dezsőné elv­társim 1. éves politikai iskolát vezet a járási tanácsnál, ahol főleg be­gyűjtési dolgozók a hallgatók. Nyil­ván­ az ellenőrzés lazasága miatt le­het az a véleménye most, hogy úgyis ot­t dolgoznak, tudják a ren­deletét. — Mikor bebizonyították ne­­ki, hogy begyűjtési rendeletünk is pártunk parasztpolitikájából fakad, tehát nemcsak mint rendeletét kell emerni, hanem mint szocialista épí­tésünk egyik komoly előrelendítését, melyet éppen­­ begyűjtési dolgozóink­nak e nagyszerű perspektíva tükré­ben is látniok, terjeszteniük kell, — azt felelte — erre nem is gondoltam. — Tavaly is így mehetett ez, mert az történt meg, hogy Pakson a kulá­­kok még kerestek is a beadáson a becsületes dolgozó parasztok rovásá­ra. Igen­­ szemléltető és tanulságos pél­da mutatja meg a paksi járási párt­­bizottság feladatait az oktatási év sikeres befejezéséért vívott harcban. Szalai elvtársban, a járási pártbizott­ság ágit. prop. titkárában meg is vannak azok a képességek, melyek­kel e munkát sikeresen el lehet vé­gezni. Így kissé azonban bátrabban kell hozzáfogni, a munkához, s az el­lenőrzést konkrétabbá, szervezettebbé kell tenni, s így , gyorsabb lehet a segítség is az egyes lemaradott te­letek számára. Meg kell érteni, hogy az ideológiai képzés elmulasztása kö­vetkeztében nem lehet jó pártépítés, tömegkapcsolat erősítés, nem lehet jó növényápolás, jó felkészülés az aratásra,cséplésre, nem lehet eredmé­nyes a­ termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése sem. Pedig arra van szük­ségünk, hogy szocialista építésünk gyorsításával erősítsük békénket, boldogabb, jövőnk zálogát. Ezért in­duljon harcba a paksi járási párt­­bizottság is, de egységesen, az ok­tatási év sikeres befejezéséért. I HÍ n TOK TATÁS Hl K Et .1 sár pilisi gépállomáson az elmúlt napokban tartották meg a poli­­ti­kai iskolák záróvizsgáit. Míg a másodéves politikai iskola záróvizsgája jól sikerült, az első évfolyam és a DISZ politikai tankörről nem­ mond­hatjuk el ezt. Először is a szervezésről néhány szót. Alapjában helytelen volt, hogy a két oktatási formát egyesítették, s a záróvizsgát is együtt tartották meg. Ez mindenesetre meg­mutatja azt is, hogy a pártszervezet egész évben nem sokat harcolt az oktatás biztosításáért. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a záróvizsgára, a DISZ tankör és az elsőéves poli­tikai iskola éveleji hallgatóinak mintegy egyharmada vizsgázott le. N­agyobb odaadást kívánt volna ez a szeminárium a pártszervezet ve­zetőségétől, de Mészáros János elv­társtól, a propagandistától is. A hallgatók feleletei is sokkal széleseb­b körűek, bővebbek lehettek volna, ha maga Mészáros elvtárs is felkészült volna a záróvizsgára. Az egyes kér­dések megtárgyalása után csak így tudta volna és kellett volna össze­foglalnia a megadott kérdéseket és természetesen észrevenni a hibákat is. Éppen ezért, nem vettük észre, hogy a bírálat és önbírálat fegyveré­nek használatát egyes hallgatók, mint Szíjártó elvtárs is, — habár jól gondolta el, — mégis úgy mondta, hogy legjobb olyankor bírálatot mon­dani, ha magunk már hiba nélkül vagyunk. Ebből az évzáróból is tanulhatott a sárpilisi gépállomás pártszerveze­te. Megtanulhatta azt, hogy a dolgozók lelkesedésének felszításához első­sorban maguknak a vezetőknek kell lelkesebben, lelkiismeretesebben hoz­záfogni. Meg kell érteniük, hogy náluk sincsenek más emberek, más körülmények, a m­i megyénk egyéb részén. Itt is vannak becsületes, b­k­kés kommunisták és párt­onkívüliek, akikre bátran támaszkodva a jövő­ben­ jobb eredményeket érhetünk el.­­Már jobban sikerült az évzáró a bonyhádi gépállomáson. — Hiba volt hogy az első- és másodéves politikai iskolát összevonták. A hall­gatók lelkesedése, aktivitása is sokkal jobban érvényesül, mint Sár­­píssen. A kérdések megtárgyalásánál egy-egy hallgató 5—10 percig is be­szélt s többen is felszólaltak, hogy kibővítsenek egy-egy tornát. Itt is azonban legjobban a vezetők felkészülését kell megbírálni. — Kovács Géza elvtárs, a propagandista nem készült fel az évzáróra, csak "úgy fejből válaszolt meg a hallgatóknak a természetesen nem tudta rá"­irányítani a hallgatók figyelmét, hogy válaszukban éppen az anyag meg­értése következtében beszéljenek konkrétan saját feladataikról is. Ez be­tud­ható annak, hogy Kovács elvtárs nemrégen vette át a politikai iskola vezetését s maga a pártszervezet titkára, Berkecz János elvtárs is nemré­gen került funkciójába. De ez az évzáró legyen tanulság számukra. Tanul­ják meg belőle hogy a­ dolgozók lelkesedésére mindig bizton számíthat­nak, ha megfelelően mozgósítják őket. A DISZ szervezeteink az­ ifjúság politikai képzésében nem mindenütt tettek meg mindent. Különösen most, hogy­­ a választási harc részben be­fejeződött néhol bizon­yos fokú megnyugvás tapasztalható az oktatás be­indítása, továbbvitele és a jövő oktatási évre való előkészületek terén. Ezt az alábbi eset élesen mutatja: A paksi járási DISZ bizottságról Sója elvtárs, a DISZ-bizottság titkára felhívta telefonon a megyei DISZ-bi­­zottságot azért, hogy a jövő évre az oktatási tervet hogyan készítsék el. A válasz igen egyszerű de annál lesujtóbb volt: „Az ágit. prop. titkár beteg — hallotta a hallgatón keresztül — nem tudunk semmit csinálni. — Hát akkor ki tud valamit csinálni, kérdezik ők is — mi is. Látszik azonban, hogy itt is reszortfeladatnak­ tekintik az oktatás fontos kérdését. Ébredjen fel a megyei DISZ-bizottság s ne maradjon el a DISZ-fiatalok lelkesedése mögött, s főleg az oktatási munkákban egységesen tudja­nak segítséget adni aranytartalékunk­nak. Az mib­ől gyarm­atosítók vasil­nuvi húsz kenyai benszü­löttet meggyilkoltak London (MTI): A Reuter nairobi­t gyilkolták a­­ Nemzeti Mozgalom 20 jelentéséből kitűnik, hogy a kenyai­­ résztvevőjét, angol gyarmatosától vasárnap meg- | 1 BÉKE KIVÁLÓ HARCOSA. Leopold I­n­feld Leopold Infeld professzor 1398 augusztus 20-án született Krakkó­ban. A Jagelló egyetemen folytatott tanulmányok elvégzése, valamint a doktorátus elnyerése után 1921-ben középiskolai tanár lett. 1960—30 ig a lvovi Jan Kazimierz egyetemen el­ső asszisztens és docens. 1933-tól 1935-ig az angliai Cambridgeben a „Rockefeller alapítvány“ tagja. 1936 ban Princetonba utazott, ahol két évet töltött a „Haladó Tudományok Intézetéiben. 1938-tól 1950-ig Ka­nadában élt, ahol előbb egyetemi előadó, majd később egyetemi ren­des tanár lett. 1950-ben a varsói egyetem meghívására visszatért Lengyelországba, ahol átvette az el­méleti fizikai tanszék, valamint az elméleti fizikai intézet vezetését. Infeld professzor körülbelül hat­van elméleti, fizikai tudományos mű szerzője. Több munkáját Einstein és Born professzorral együtt készí­tette el, öt könyvet írt, amelyeket több nyelvre lefordítottak. Infeld professzor tagja a Kanadai Tudo­mányos Akadémiának és az ameri­kai Fizikai Társaságnak, 1952 ápri­lisától a Lengyel Tudományos Akadémia rendes tagja, valamint a Lengyel Tudományos Akadémia el­nökségének tagja. Infeld professzor a békemozgalom tevékeny résztve­vője. A Béke Világtanács alelnöke és a Béke Világtanács irodájának tagja. NAPLÓ El a kezekkel a Rosenberg-h­ázaspártól! Szélesedik a mozgalom a mi me­gyénk területén is a Rosenberg­­házaspár életének megmentéséért. A Tolnamegyei Tatarozó és Építő­­vállalat dolgozói is­ 31 aláírással a következő tiltakozó táviratot küld­ték az Országos Béketanácsnak: „Mi, a Tolnamegyei Tatarozó és Építővállalat dolgozói tiltakozuak a Rosenberg-házaspár kivégzése ellen akkor, amikor az amerikai imperia­listák a béke két kiváló harcosát hamis vádak alapján meg akarják gyilkolni. A világ minden békesze­rető emberével együtt mi is köve­teljük, el a kezekkel a Rosenberg­­házaspártól, követeljük azonnali sza­­badonbocsátásukat,“ 3 A választási munka értékelésével, a további feladatokkal foglalkozott a Megyei Pártválasztmány vasárnapi értekezlete Hozzászólások A Megyei Pártválasztmány leg­utóbbi ülésén felszólaló elvtársak hozzászólásaiból az alábbiakban köz­­lünk részleteket. Tóth elvtárs a döbröközi függetle­nített párttitkár választási munkájuk értékelése után elmondotta hogy len­dületük a választásom után sem csök­kent. A növényápolás,­ munkák szor­galmazása érdekében és az aratás, cséplés, begyűjtés, munkáinak bizto­sítása érdekében mintegy 60 kisgyű­­lést tartottak már eddig is. Ambru­­sits József elvtárs, a bonyhádi járá­si pártbizottság titkára mint­­ sürgős feladatról beszélt, a választási mun­kát értékelve arról, hogy nagyobb gondot kell fordítani a külterületekre, mint ahogy ennek hiánya megmu­tatkozott Zombán és Bonyhádon is. Horváth elvtársnő a megyei MNDSZ titkára, mint igen, jó jóst említi meg, hogy az asszonyok körében is sok­kal nagyobb az érdeklődés a mező­gazdasági munkák iránt. Dolgozni akarnak az asszonyok — mondotta többek között. — Azt akarják, hogy a növényápolást maradéktalanul el­végezzük, hogy különösen a termelő­szövetkezeti csoportoknál magasabb terméseredmény mutatkozzon. Min­den erőnk megfeszítésével azon le­szünk, hogy eredményes munkát vé­gezzünk. Ekács elvl­re, a dombóvári járási pártbizottságtól a következőket mon­dotta: feladatunk a jövőben az, hogy még többet legyünk kint a területen, hogy a választásoknál elért eredmé­nyeket tovább fokozhassuk erősíthes­­sük a kapcsolatot a dolgozó tömegek­kel. Nagyobb gondot kell fordítani a pártoktatás színvonalának emelésére Somi Benjamin elvtárs, a­­ megyei pártbizottság másodtitkára a felada­tokról beszélve ezeket mondotta: — Ah­hoz, hogy továbbra is sikereket érjünk ,1 hasonlóan kell dolgozni, mint a választások alatt. .4 pártnak szívós politikai munkát kell végezni, továbbra is feladatunk, hogy a dol­gozó parasztokkal behatóan foglal­kozzunk, törődni kell továbbra is jogos panaszaikkal, s le kell leplez­ni az ellenséget. Ha ezt megtesszük, akkor a továbbiakban is számítha­tunk eredményeink növekedésére. — Bacsa József elvtárs, a megyei párt­­bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője különösen a gépállomások munkájának ellenőrzésével foglalko­zott. — A gépállomások munkája.­ — mondotta többek között — azon keresztül mérjük le, hogy a tsz-ek­ milyen termést takarítanak be. A növényápolás mellett — mondotta a továbbiakban igen nagy súlyt kell fordítani­a ezen a betakarításra és be­gyűjtésre. Pártszervezeteink lépjenek fel az olyan ellenséges nézetek ellen hogy nem lehet még a réteket vág­ni. Mutassák meg hogy a kedvező időjárás következtében rétjeink már készen vannak a kaszálásra, ha halo­gatjuk, — megvénül e veszít tápér­tékéből. Somogyi László em­­ail, a Tolnai Napló szerkesztőségének vezetője, a megyei pártbizottság­­ apja felhasz­nálásáról beszélt, mely igen nagy segítséget ad számtalan pártszerve­zet munkájához. Segítségével eredmé­nyesen mozgósíthatja­, a községek dogozóit még nagyobb eredményekre. Bírálta a járási pártbizottságokat, mint a szekszárdi a gyönki és a bonyhádit, hogy ez a munka náluk még döcög, lemondanak a pártlap se­gítségéről. Perecsi Ferencné elvtárs­nő, a megyei pártbizottság politikai munkatársa többek között ezeket mondotta: — A választás munkájá­ból le kell vonni azt a tanulságot, hogy az aratás, cséplés, begyűjtés eredményes végrehajtásához is fel­tétlenül szükség vann­ az ellenséges né­zetek leküzdésére. Ehhez nagy segít­séget nyújt a pártoktatási év sikeres befejezése. Az Összefoglalók jó elő­készítése segítséget ad arra hogy tisztázzuk az eddig felmerült téves nézeteket. Párttagjainkban elmélyít­jük az eddig tanult anyagot, s ennek segítségével sikeresen küzdünk min­­denféle ellenséges megnyilvánulás el­len. A felszólalások után Király László elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára válaszolt meg az elvtársaknak. Újra aláhúzta a párt erősítésének fon­tosságát, mely a politikai munka to­vább­ javításának döntő feltétele. — Ha a párt erősítésére — mondotta többek között — a központi vezető­ség határozatait mint fegyvert, jól forgatjuk, akkor a választás eredmé­nyeit meg tudjuk szilárdítani és a so­­ron következő feladatokat nagyobb si­kerrel tudjuk elvégezni. Nem bízhat­juk el magunkat az eredmények lát­tán, — mondotta befejezésül, — lát­ni kell, hogy a választással nem fe­jeződött be. a párt munkája, a vá­lasztások eredménye egyben fogya­tékosságai, fokozott követelménye­­ket állítanak elénk, hogy még na­gyobb erőfeszítéssel lássunk hozzá a soron lévő feladatokhoz. A továbbiakban azokról a felszó­lalásokról számolunk be, melyek Pa­taki Ferenc elvtárs, a megyei párt­­bizottság párt- és tömegszervezeti osztály vezetője „Pártszervezeteink munkája az ifjúság körében“ című beszámolójához történtek. Roller elvtárs, a megyei DISZ-bi­­zottság titkára értékelve az ifjúság választási munkáját elmondotta, hogy a felszabadulás óta soha nem látott lelkesedéssel aktivitással vette ki részét az ifjúság a munkákból.— Pártunk vezetésével — mondotta — az ifjúság körében ez a munka pél­dátlan volt. Közelebb kerültünk ezzel ifjúságunknak azzal a korosztályá­val, mely hiányzik jelenleg a mai szö­vetségünkből. Eddig úgy voltunk­­­­ le — mondotta a továbbiakban, hogy a nős emberek és a fiatal gyermekes anyák nem jönnek a DISZ-be. A vá­lasztás csatája megcáfolt bennünket, példa erre az új választók lelkes gyűlése is. Ezt az eredményt tovább kell fokoznunk úgy hogy köreikben erősítenünk kell a politikai nevelő­­munkát. Most az a feladatunk mondotta befejezésül,­­ hogy átvi­­gyük az ifjúság lendületét a negye­dik VI- es Diáktalálkozóra üzemek­ben, szocialista s­zektorokban és bil­­vallikban mely a termelés nftv*'1''­­désében is mutatkozzon meg. .Márton elvtárs a tamási járás, párt* bizottság titkára elmondotta, hogy a jövőben többet kell foglalkozni a DISZ-bizottságoknak a szervezeten kívülálló ifjúsággal. — Különösen nagy súlyt kell helyezni — mondotta többe­k között — a szocialista szek­torok DISZ-szervezeteire, meg kell változtatni szervezeti életüket, s na­­gyobb segítséget adni a falusi DISZ­ szervezetek számára. Mi is ezentúl még nagyobb segítséget fogunk adni a DISZ-bizottságnak. Több felszólalás után Pataki elvi társ válaszolt meg: — Főfeladat — mondotta — a vezetés; megfelelő kommunista fiatalokkal erősíteni, akik képese­k­ a feladatok megoldásá­ra. Ezen a téren pártszervezeteinkre legalább olyan feladat vár, mint a DISZ-szervezetekre hogy a legfejlet­tebb, legképzettebb, leghatározottabb fiatal kommunistákat adják át a DISZ erősítésére. Ezután Király László elvtárs szólt hozzá az ifjúság kérdéséhez: — Azt, hogy az ifjúság munkáját napirend­re tűztük — mondotta Kira­y elviá­s — mutatja, hogy az ifjúság m­­unkájá­­nak rendkívül nagy jelentőséget tu­lajdonítunk. Az a tapasztalat­ —mon­dotta a továbbiakban, — hogy az if­júság úgy dolgozik, ahogy a párt­szervezet foglalkoztatja, ahogy épít és támaszkodik rá. Ezen az úton kell tovább haladnunk. Az a jó párt* szervezet és párttitkár, amely és aki körül állandóan eürögnek az ifjúság tömegei ahol az ifjúság lelkesen vég­rehajtja az utasításokat. Mint jó pél­dát említette meg ezután a döbröközi ifjakat, akik egyre lelkesebben sora­koznak fel a pártszervezet mögé. — Feladatként jelölte meg befejezésül a következőket: meg kell teremteni a feltételeket, hogy jól működő DISZ- szervezeteink legyenek. S ha a DISZ szervezet jól működik, akkor a falusi ifjúság nagyobb számban megy a DISZ-be. Javasolta, hogy a Megyei Pártválasztmány utasítsa a járási és városi pártbizottságokat, hogy a kö­zeljövőben ők is tűzzék napirendre a Megyei Pártválasztmány ülése alapján a választások értékelését és az ifjúság kérdését.

Next