Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

1953 JÚNIUS 28 ... hogy a mözsi gépállomás Faddon dolgozó aratógépei állan­dóan üzemképtelenek. A Haladás tsz.nél dolgozó aratógép egy hét alatt mindössze tizenkét hold ár­pát vágott le. A Búzakalász tsz­­nél dolgozó aratógépkezelő saját pénzén volt, kénytelen petróleumul vásárolni, hogy előmelegíthesse a gépet, mert a gépállomás nem kül­dött számára. — Ugy látszik a mözsi gépállomásnak fejébe szállt a di­­csőség! —* .. .a bölcskei I. típusú „Béke“ tszcs tagsága szabadpiacon negy­vennyolcezer forintot árult borsó­ból. De számos konyhakerti nö­vényféleséget szállítanak továbbra is piacra. Gabonatermésük is messze felette áll az egyénieknek, 18—19 mázsás átlagtermést vár­nak árpából. A tagság foglalkozik azzal a gondolattal, hogy rövide­sen a 111. típus szerint folytatják a nagyüzemi gazdálkodást. ...­­­, Szekszárdi Kendergyár r. lapvezetője Halász elvtárs szerepi, csak két-három jól dolgozó nevét lehet kiírni a versenytáblára, mre központi rendelkezés van így a dolgozóknak halvány sejtelmük sincs, hol tartanak vál­as­ínaik tel­jest­ésével, megelőzték,, -verseny, társukat. Le - versenymozgalmat akadályozó bürokratizmussal! — ... Varga Ferenc elvtárs sár­­szentlőrinci, Tóth József elvtárs páll­ai párttitkárok a nagy munká­ra való hivatkozással „nem érnek rá“ újságot olvasni. — Megjegyzé­sünk: ezideig sem olvastak, nem előfizetői a pártsajtónak, s ez rá­nyomja bélyegét munkájukra. ‘. ... a leveli gépállomáson már hosszabb idő óta nem tudják, hogy ki a legjobb dolgozó. Hogy miért nem tudják? ... A gépállomás ver­­senytábkája az igazgató irodájában van. Ennek ellenére Kerekes An­tal, az ÜB. elnöke meg van elé­gedve a szakszervezet versenyszer­vező, irányító és ellenőrző munká­jával. • • A Nagydorog hangoshiradója már több mint 3 hónap óta rossz. A tanács vezetői azt állítják, hogy a községben olyan jelentősége van a hangoshiradónak, amit nem tud­nak pótolni. Ennek ellenére ezideig sem tettek konkrét intézkedést, hogy a hangoshíradó hivatásának megfelelően működjön. A nagydo­rogi tanács ne csak kérje a paksi KTSZ-t, hogy csinálja meg, ha­nem követelje. * ... a kanácsi állami gazdaságban Tormási Ferenc június 10-én, 10 nappal kevesebb fizetést kapott, mint járt volna neki. Miért kapott kevesebbet? ... Egyszerű ... Detkó János a munkacsapat vezetője aktatáskájában felejtette a munka­lapot, s így nem tudták bérszám­­fejteni. Detkó elvtárs hanyagságából Tormási elvtársnak 10 napi fize­tése a gazdaság pénztárában hevert tovább, mint egy hónapig. •k •.. Matus Károly, a dunakömlö­­di tanács elnöke csak így ismeri a község begyűjtési eredményeit: „Lemaradtunk ... Itt van a tanács­ház falán a „Járás leggyengébb községe“ című tábla“. Ennél bő­vebb felvilágosítást legfeljebb a nyilvántartáson lehet kapni. Matus elvtárs, a tanács elnöke, két hónap óta mindössze egyszer volt nép­­nevelő értekezleten. Amint mond­ja, „nem értesítettek ki és ezér nem tudtam elmenni“. Mindezek után könnyű kitalálni, hogyan szorgalmazza községében a be­gyűjtést... Egyszóval: sehogy. NAPLÓ A hőgyészi földművesszövetkezet agitációs brigádot szervezett az aratás-cséglésre A hőgyészi földművesszövetke­zet kirakatában látják a falu dolgozói azoknak az élenjárók­nak fényképeit, akik a második negyedévi bes­zolgáltatási kötele­zettség teljesítésében élenjárnak. A szövetkezet dolgozói nem elé­gedtek meg csupán a kirakati és a pultagitációval, hanem agitációs brigádot szerveztek, akik az ara­­tás-cséprés és a begyűjtés idején állandó népnevelőmunkát végez­nek a dolgozó parasztok között. Ezzel biztosítják, hogy a község­ben egyetlen dolgozó paraszt se legyen, aki ne teljesítené időben a beadást, ne végezné el az idő­szerű munkákat. Galambos György terményfelvásárló úgy, ahogy a tavalyi évben, most is arról beszél a dolgozó parasztok­kal, mennyire fontos, hogy min­denki időben teljesítse az állam iránti kötelezettségét. A hőgyészi földmű­vesszö­v­etk­eze­t a tavalyi esztendőben jó munkájáért 300­ forint jutalomban részesült. A­z idei évben fokozzuk a tavalyi lendületet, hogy elérhessük, hogy az idén elsők legyünk a megyé­ben — írja Kótai Márton ügyve­zető, a hőgyészi szövetkezetből. A nők mutatnak példát a bogyiszlói Petőfi tszcs-ben Bogyiszló községben a Petőfi tszcs tagjai okulva a tavalyi hi­bákból teljes szervezettségge fogtak hozzá a munkához. A tszcs tagsága, Kincses elvtársnő a tsz elnök vezetésével harcos munkát végez, hogy a termelő­szövetkezetet megerősítsék Bát­ran visszaveri az ellenséges meg­nyilvánulásokat és idejében vé­geznek el m­ind­en munkát. Nagy segítség a munkák elvégzésénél , hogy olyanok támogatják az el­n­ököt, mint Malik Jánosné, ak­i fáradtságot nem ismerve harco­l a magsabb termésért. Minden­k­­i becsületesen veszi ki részét a­­ munkából és ennek eredményt , hogy idejében és jó minőségben­­ takaríthatták be a szénájukat, a növényápolási munkákat minő­­­ségileg idejében elvégezték, megkezdték az őszi árpa aratást Boldogan tekintenek a bő termés­t ígérő gabonatáblára és a gye s­iyörűen zöldelő kukoricára. Elő­­­reláthatólag búzából 12, árpám 114—16, kukoricából pedig 35—4 mázsás termést számítanak be­­­takarítani holdanként. A munkafegyelem lazasága okozza a kanacsi állami gazdaság lemaradását a növényápolásban A kanacsi állami gazdaság köz­ponti üzemegységének bejáratát a következő felirat díszíti: „Szilárd munkafegyelemmel a terv túltel­jesítéséért". Ha a tényeket nem ismerő ember látogatja meg a gazdaságot minden bizonnyal ar­ra gondol, hogy ebben a gazda­ságban zökkenőmentesen megy a munka, a tervteljesítésben nincs különösebb probléma, hiszen a dolgozók minden nap láthatják: csak szilárd munkafegyelemmel teljesítik, illetve teljesíthetik túl tervüket. Hogy mennyire té­ved, aki ezt hiszi azt a következők félreérthetetlenül igazolják. A kanacsi állami gazdaság a du­namenti állami gazdaságok igazga­tóságához tartozik. A gyapot tröszt­höz 26 gazdaság tartozik. A leg­utóbbi értékelés szerint a kanacsi állami gazdaság volt a legutolsó — legalábbis a dunamenti gyapot­­tröszt úgy értékelte. Az értékelés­nek van „valami“ igazsága. Azon­ban mégsem egészen 8 százalék a növényápolás, ennél jóval több. Június 20-án, amikor a gyapot­tröszt tudomására hozta minden gazdaságnak a 8 százalékot, már akkor is 60 százalék volt, a 8 szá­zalék abból következett, hogy a gazdaság statisztikusa egyszerűen nem jelentette, hogyan áll a nö­vényápolás. A 60 százalékos nö­vényápolás sem kielégítő. Azonban mégsem 8 százalék, s ha a gazda­ság statisztikusa egy kicsit is érez­te volna felelősségét munkájáért, nem történt volna ez meg. A lema­radás — a 60 százalékos növény­ápolás — elsősorban abból követ­kezik, hogy baj van a munkafe­gyelem körül. Kukucska Mária, Meiszner Erzsébet munkacsapatai legtöbbször délután 5 órakor ab­bahagyják a munkát. A gazdaság vezetősége hiába rendelte el a va­sárnapi munkát, a dolgozók több mint fele nem jelent meg, köztük olyanok is, mint Kiss Ferenc trak­toros, akinek munkájára a legna­gyobb szükség volna. Gungli Mik­lós traktoros június 24-én déli 12 órakor abbahagyta a műszakot. A gépet rábízta Kiskerényi And­rásra, segédvezetőjére. Június 25- én délután, mikor Csahóczi Már­ton gépműhely­vezető megkérdez­te, hol van a gép, mit dolgozik Gungli Miklósnak halvány sejtel­me sem volt erről, holott ő a fe­lelős a gépért és a hozzá beosztott segédvezetőjének munkájáért. Ki­derült, hogy a gép nem dolgozik. Mi ez, ha nem a munkafegyelem legnagyobb megsértése? Ilyen és ehhez hasonlók nem vé­letlenek a gazdaságban, nap mint nap megismétlődnek. Az igazgató, Béres Lajos elvtárs azt mondja: ,,Én mindent elkövetek, hogy eze­ket megakadályozzuk, de ennek ellenére mégsem megy." A munkafegyelem lazaságát ma­ga a gazdaság vezető agronómusa Bercsényi Béla segíti elő. Az igaz­gató, a párttitkár és a szakszerve­zet vezetősége, valamint a gazda­ság szakemberei közösen dolgoz­zák ki az 5 napos ütemtervet. " Bercsényi erre saját elgondolása­­szerint éppen az ellenkező munká­ra ad utasítást, mint amit az ütem­tervbe foglaltak. Ebből az követ­kezik, hogy rajta kívül a gazda­ság vezetősége nem tudja, hogy ki milyen munkára kapott utasí­tást, — így könnyen előfordul, — ami elő is fordult már, — hogy a traktorosok, vagy a növénytermesz­tő brigád éppen az ellenkező mun­kát végezte, mint arra a napra be­ütemeztek. A gazdaság igazgatóságának, Béres elvtársnak az a feladata: az ilyen Bercsényi-féle szakembere­ket vonja felelősségre, ne tűrjék tovább, hogy a laza munkafegye­lem gátlója legyen a tervteljesí­tésnek. 1 Hozzászólás a Szabad Nép vezércikkéhez: Miért nincs üzemi konyha a teveli gépállomáson? Gépállomásainkon, Tevelen már több mint három hónap óta nincs biztosítva a dolgozók számára az üzemi étkeztetés. Többször beszél­gettünk magunk között, hogy men­­nyire szükséges volna napjában leg­alább egyszer feltételhez jutni. Ezt mondtuk Kozma Gyula elvtársnak, az igazgatónak. Kérelmünket mindig elutasította azzal, hogy nincs rá le­hetőség. Hivatkozott ilyen, meg amo­lyan rendeletre, s végül mégis neki lett igaza. A Szabad Nép vasárnapi vezércikke megmagyarázza, hogy a vezetőknek elsőrendű feladata a dolgozók jogos kérelmeit elintézni, s a kollektív szerződés ál­tal előírtakat biztosítani, így bátor­kodtunk követelni azt, ami tudjuk, hogy megjárt. A mi üzemi kony­hánk azzal az indokkal lett beszün­tetve, hogy nincs 30 fő, amit állító­lag a rendelet előírt. 30 főt, sőt 50- et is lehetne találni, aki szívesen étkezne üzemi konyhán, mert gép­állomásunknak 86 dolgozója van.­­ Csupán azon múlik, hogy a vezetők is akarják. Ezelőtt egy héttel, ha va­lamelyikünk felvetett egy ilyen kér­dést, a vezetők még hallani sem akartak róla. Ez már annyira ja­vult, — miután a Szabad Nép ve­zércikke ezzel kapcsolatban megje­lent,­ — a vezetőség megígérte. A dolgozók jogos kérelmeinek nem elintézése közül ez csak egy kis rész. Van még egy olyan sor pro­bléma, ami látszólag kicsi, de mégis számottevő. Az egyik női traktoros­szálláson nincs villany, de lámpa se,­­ illetve lámpa van, de se üveg, se cilinder nincs rajta. Ha valamelyik traktoroslány este sötétben érkezik a munkából, még mosakodni sem tud, mert a szobában sötétség van. Erős István elvtárs gépállomásunk egyik dolgozója azzal a kérelemmel fordult a vezetőséghez, hogy számá­ra nem lehetne-e a szociális segély­ből biztosítani, mert kislánya olyan beteg, hogy félévig kórházba kell neki lenni s a kórházi költséget fi­zetni kell. Arról nem volt szó, hogy nem kap, mert hiszen maga az ÜB elnök Kerekes elvtárs mondja, hogy van pénzük erre a célra, mert az előző negyedet sem tudták kimerí­teni. Mégis ennek ellenére hetek óta húzódik ez az ügy, nem intézi el senki, azzal az indokkal, hogy nincs rá idő, mert sok a munka. A gép­állomáson nincs víz. A kút már hos­­szabb hónapok óta rossz. Ha netán tűz támadna, egy csepp víz nélkül áll a gépállomás. De ne tűzről, ivó­vízről beszéljünk. A falu csaknem 2 kilométer. Olyan messzire kell gyalogoni egy ital vízért. A dolgozók nevében: Koza Mária Pánczél Ibolya. Hiányos a munkavédelmi berendezés a bonyhádi gépállomáson A Szabad Nép június 21-i szá­ma gépállomásunkon is­ felhívta a vezetők figyelmét — de a dol­gozókét is — a dolgozókról való gondoskodásra. A Szabad Nép cikke nyomán felismerte, hogy mennyi még a tennivaló a kol­lektív szerződés betartásának a munkavédelem, a védőberendezé­sek biztosításának érdekében. Gépállomásunk vezetője — a bonyhádi gépállomás vezetője, Brückner elvtárs — minden fele­lősséget a vezető mechanikusra és az Ü.B. elnökre akar hárítani, hogy nincsenek munkavédelmi berendezéseik. Gépállomásunk igazgatósága elfeledkezik az anyagi alap biztosításáról, nem nyújtanak segítséget , vagyis nem biztosítják a dolgzók bale­set elleni védekezést. Bizonyítja ezt az is, hogy a szíjtárcsa fával van megtalpalva, ami könnyen elválik, s ha munka közben törté­nik ez, bármelyik dolgozó szeren­csétlenül járhat. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben nálunk is a munkáslakások tisztántartá­sára. Több esetben előfordult hogy piszkosak, nincs szappan. Mindezek a dolgok látszólag ki­csinyek.Mégis csak úgy biztosít­hatjuk a dolgozók jogos követe­léseinek elintézését, ha ezekről a gépállomás igazgatósága, ve­zetősége legrövidebb időn belül gondoskodik. Megjavult az élelmezés a juhéi állami gazdaságban is A gazdaság három üzemegységének mindegyikében üzemi konyha műkö­dik. Hosszú ideig a három konyha ételeinek minősége háromféle volt. A labódi konyhán főzték a legszl­lesebb ételeket, a juhéi konyhán pedig a leggyengébb minőségűt. A juhoi dol­gozók ezt nem hagyták szó nélkül, gyakran panaszkodtak. Az üzemi bi­­zottság és a gazdaság igazgatósága nem hagyta, füle mellett elmenni a panaszokat, intézkedett. Összehívott egy üzemi­konyha-gyűlést, melyen a főszakácsnél, a konyhák egy-egy dol­gozója, az ÜB. elnök, a gazdaság igazgatója vettek részt. Élesen megbí­rálták Poszt Katalin elvtársnőt, a ju­­héi konyha főszakácsnőjét, mert bi­zony az ő lelkiismeretlen munkáján múlott elsősorban, hogy a dolgozók nem voltak megelégedve a koszttal. Az üzemi konyha anyagbeszerzőjét is utasítottuk: gondoskodjon olyan konyhai kertészeti terményekről, bolti cikkekről, húsfélékről, hogy a lehető legváltozatosabb, leg­í­z­telese­bb elete­ket tudják a dolgozók elé tálalni a konyhák dolgozói. Az értekezlet óta a juhoi dolgozók sem panaszkodnak, elégedettek a koszttal, amint mondják: — olyan színe van a levesnek, amikor feltálal­ják, hogy öröm ránézni. A gazdaság dolgozóinak jórésze olyan helyen dolgozik ,hogy nem tud­ délben bejárni az ebédlőbe a távolság miatt. Megszervezték, hogy ezek a dolgozók is időben, 12 és délután 1 óra között megkapják az ebédet. Reg­­gel a brigádvezetők összeírják és be­jelentik a konyhán, hogy hány dol­­gozónak kell kivinni a határba az ebédet, hová gondoskodjanak a szál­­lítóeszközökről is. Elmondotta: Szontágh Jenő Iregszemcsén befejezték a növényápolást — jó ütemben halad az aratás Iregszemcse községben az Új Élet tsz tagjai sokat tanulnak a Kísérleti Gazdaságtól. Állandóan figyelemmel kísérik az egyes munkafolyamato­kat, igyekeznek minden munkában példamutatóan követni a gazdaságot Ennek köszönhető az, hogy a kuko­ricát háromszor, a cukorrépát négy­szer, a napraforgót háromszor, a burgonyát egyszer kapálták meg és kétszer töltögették. A termelőszövet­kezet június 23-án megkezdte az ősziárpa aratását. Vasárnap is egész nap arattak és így nagy részét le­vágták. az őszi árpának. A növény­­ápolás eredményét és az aratás idő­ben való megkezdését segítette elő az, hogy a pártszervezet nagy gon­dot fordított a nők bevonására. Min­den nő aktívan veszi ki részét a termelőmunkából. Nagy segítséget nyújt az iregszemcsei gépállomás vezetősége is a termelőszövetkezet­nek. Az agronómusok naponta meg­fordulnak a termelőcsoportban és elméleti valamint gyakorlati támoga­tást nyújtanak a termelőszövetkezet tagjainak. A termelőcsoport tagjai büszkén mondják, hogy a gépállo­más és a termelőcsoport között jó a kapcsolat. Minden olyan munkát, amit lehet, a gépállomás gépei vé­geznek. A növényápolás és az aratási mun­káknál példamutatóan dolgoznak a párttagok .Vörös János és Pénzes Gizella soha nem hiányoznak, leg­elsők megkezdeni a munkát. Az élenjáró párttagokat követték Ton­­gori Sándorné, Fóti Mihályné és a többi pártonkívüliek, akik kemény harcot folytatnak a magasabb ter­mésért. Az iregszemcsei Kísérleti Gazda­ság és a termelőcsoport példás együttműködése nagy segítség volt a község dolgozó parasztjainak is, mert ők is követik a szocialista szek­torok példáját. Ennek eredménye­­kép mondhatjuk el, hogy a község 100 százalékra teljesítette a növény­­ápolást és jó ütemben halad az őszi­árpa aratása is. Nem egy olyan élen járó dolgozó paraszt van, mint Szo­­ván József, aki vasárnap családjá­val learatta az ősziárpát ,éjjel elvé­gezte a tarlóhántást, hétfőn reggel már elvetette a másodvetését. Me­­sics Vendel már szombaton befejez­te az aratást és azonnal megkezdte a tarlóhántást.

Next