Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
1953 JÚLIUS 5 Félmillió forint jövedelmet jelent a tengelici Petőfi tsz-nek a másodvetés A tengelici Petőfi tsz-t az ország legtávolabbi zugában is egyik legjobb termelőszövetkezetünknek ismerik. Jóhírét a tavalyi parasztküldöttségek mellett öregbítette az a pompás színes film is, amit az elmúlt évben vettek fel Tengelicen, s amely minden szónál hangozatosabban mondja el, hogyan élnek az egykori Csapó-uraság volt cselédei. Tengelicen tavaly sok érdeklődő parasztember fordult meg de kutató szemük alig talált hibát. Az elmúlt tél azonban megmutatta, hogy a jó tsz-elnöknek holtig kell tanulnia. — A tél nagy nehézségek elé álított bennünket is, — mondja Hsnyánszky János, a Petőfi 'sz Kossuth-díjas elnöke —, komoly takarmánygondjaink voltak. De rá kellett jönnünk arra is, hogy ennek nem pusztán a rossz termés volt az oka, hanem az is, hogy nem gondolkoztunk eléggé előre, elhanyagoltuk a másodvetést. Az elmúlt télen a tengelici osztagok csak 70 holdon vetettek másodnövényeket, s a takarmányzásnál ez különösen éreztette Itatását, hisz kukorica-, árpatermésük nem volt olyan, hogy hatalmas állatállományuknak elegendő lett volna. Az idén rekordtermést aratnak Tengelicen: őszi árpából 22 mázsa az állag, s jónak ígérkezik a kukorica is, mégis előrelátóbbak mint tavaly. Az elmúlt évi 70 hold helyet, "00 holdon vetnek másodtermesztésű növényt, mert mint Pánczél Nándor, a tsz agronómusa mondja, ez annyit jelent, mintha a tsz földterületét 5010 holddal megnyújtanák. A másodvetésű terület nagysága új mumfikaszervezést követelt meg: Pánczél Nándor agronómus egyetlen feladata az aratási és cséplési időszak alatt a másodvetési munkálatok irányítása. A szedresi gépállomás erre az időre 7 traktort irányított a Petőfi tsz földjére s a szövetkezet 15 traktorosa váltott műszaikban dolgozik, hogy július 10-re befejezze a másodvetést. Még alig vetették el a másodvetértsi terület negyedrészét, s a tsz-tagok máris érezhetik hogy a jó kilátások mennyire kihatnak a tagság jövedelmére. — Előzetes számvetést csináltunk — mondja Hosnyánszky elvtárs, — s közepes termés esetén is az 500 hoki másodvetés félmillió forint jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Ez a nagy jövedelemtöbblet nemcsak állatállományunk átteleltetését biztosítja, hanem a tagok egyéni jövedelmét is növeli, így épp a kedvező kilátások tették lehetővé, hogy a növénytermesztési brigád tagjai között már kioszthattunk prémiumként 300 mázsa lucernát s közepes termés esetén is, amire pedig szinte biztosan számíthatunk, minden tagnak körülbelül 5 kiló szénát tudunk majd adni munkaegységenként. Ezenkívül épp a másodvetés eredményeként a munkaegységenkénti kukoricamennyiséget körülbelül 1 kilóval tudjuk majd emelni az évvégi elszámoláskor. Az idei időjárás különösen kedvező a másodvetésekre. A föld tele van nedvességgel s még akkor is, ha több eső nem lenne, elegendő nedvesség van a földben, hogy beérjenek a másodnövények. A nedves időjárásra való tekintettel a tengelici tszlagok elsősorban kölest vetnek másodnövénykört, melyre 250 holdat szántak. A megmaradó 250 holdon takarmánykáposztát, édescirkot és takarmányrépát termelnek s mindezekből az eddigi silózásokkal együtt mintegy 2000 köbméter jóértékű silótakarmányt kapnak. Ez a mennyiség bőven fedezi a tsz téli takarmányszükségletét. Az 500 hold másodvetés a gyakorlatban 8500 tehén fejenkénti ezer literes tejtermelését jelenti s ennek megfelelő vagyongyarapodást hoz a tsz-nek. A tengelici szövetkezeti tagok okultak a tavalyi hibán. Mint mondják, kezükben van gazdagodásuk nyitja s minden azon múlik, megtesznek-e mindent. Bár az idén összehasonlíthatatlanul jobb az aratás, mint tavaly, hisz a legtöbb terményből három-, négyszeresét aratják a tavalyi mennyiségnek, ezzel sem elégednek meg. Az 500 hold másodvetés tovább növeli a tsz vagyonát s nagy jövedelemtöbbletet jelent a tagoknak. Cs. Kovács Vendeléi nem hallgatnak az ellenségre .. . Ozorán Cs. Kovács Vendeleket mindenki úgy ismeri, hogy becsületes, élenjáró, szorgalmas dolgozó emberek. Ez valóban így is van Tavaly az aszály ellenére is 100 százalékra teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Cs. Kovács Vendeleknek 15 hold földjük van. Kovács évtárs a növényféleségeket úgy termeli, mint ahogy azt a minisztertanács határozata előírja, így nem is lesz probléma a beadásaik teljesítésében, még jócskán marad búzája, amit szabadforgalomban értékesíthet. A 15 holdból 5 holdon és 800 ölön termel búzát. Kenyérgabona beadási kötelezettsége 27 mázsa. Kovácsék így terveznek: „1 hold földünkön szerényen számítva is 14 mázsás átlagtermés lesz. — Ez annyit jelent, hogy 77 mázsa búzatermésre számíthatunk, — mondja Kovácsné. Ebből a cséplőrész és az államnak járó gabona hozzávetőleg 38 mázsa. Akkor is 39 mázsa búzánk még megmarad, amivel szabadon rendelkezhetünk . No már most Cs. Kovács Vendeleknek szöget ütött a fejükbe, hogy az Eklics Mihály-féle emberek azt hangoztatják: „Egy szemig minden gabonát elvisznek.“ Kovács Vendelné, mint mondja, sokat beszélgettek erről a családban, nem lehet igaz, hiszen ők olvassák mindig az újságot és az nem így írta. Már pedig, ha így volna, akkor az újság is megírta volna. De hogy biztos legyen — mondja az öreg Kovács néni — nem szégyeltem megkérdezni Szávai Józsefnét, az elnökasszonyt: — Mi igaz abból, amit beszélnek a faluban, mert nekünk olyan búzatermésünk lesz, hogy a beadáson kívül jó néhány mázsa marad, amit szabadon értékesíthetünk. Az elnökasszony így válaszolt kérdésemre: — Ne üljenek fel az ellenség szavára, mert ez nem igaz Kormányunk biztosítja mindenkinek, hogy felesleges gabonáját szabadon értékesítse. Hazamenve megnyugtattam az egész családot, nem igaz, amit beszélnek, úgy van, ahogy az újság írja, a felesleget nemcsak mi, hanem mindenki szabadon értékesítheti. Egy szemmel se kell többet leadni, csak annyit, ami ki van írva. Ezt meg tudjuk és be is adjuk, mégpedig a cséplőgéptől egyenest a begyűjtőhelyre. — Eddig is úgy ismertek bennünket az egész faluban, mint becsületes dolgozó parasztok Nem ülünk fel az ellenség szavára. Meg vagyunk győződve arról, hogy felesleges gabonánkat szabadon értékesíthetjük. EZT OLVASSUK... Időszerű mezőgazdasági szakkönyvek Az alapfokú szaktanfolyamok számára készült, de a gyakorlati szakembernek is jelentékeny értékű kézikönyv Schandl József „Állattenyésztési alapismeretek“ című műve, mely választ ad arra, hogy melyik zöldtakarmányt fogyasztja legszívesebben a tehén. De egyben megmagyarázza azt is, hogy miért kell megvalósítanunk a zöld futószalagot, melyik zöldtakarmányt etethetjük már áprilisban, melyiket júniusban, júliusban, augusztusban, októberben és tél elején. A könyv útmutatást ad még a Iborju nyári takarmányozására, a sertésre és a juh legeltetésére is. Bertalan Ilona: „Hogyan nevelem a borjakat“ című füzetben számol be munkamódszeréről. A maosonmagyaróvári kísérleti gazdaság munkaérdem rendes borjúnevelőnője elmondja, hogyan legelteti és milyen zöldtakarmányokkal eteti a borjakat és növendékeket. Leírja azt is, hogyan gondoskodik rendszeres mozgatásukról is. Megtudjuk, hogy mi az edzőfelnevelés alapfeltétele, milyen a korszerű téli és nyári elhelyezés, milyen házilag készült félszerekben tartja és hogyan gondozza itt a borjakat. Szmetnyjev—Usakov. ..Baromfitenyésztés“ című könyve hasznos útmutatást ad arról, hogy hány napos kortól kezdve tartsuk a baromfiakat egész nap a kifutóban és hogyan helyezzük el a mezőn a vándorólakat. Megtudjuk a könyvből, hol legeltessük a baromfit, milyen kártevők kiirtására használjuk fel a tyúkokat, milyen legyen a kacsák kifutója és mekkora területet számítsunk a kifutóra, mikor vessük be a kifutókat és mivel? A paksi járásisz-eresőnek tereszüik szonbeadást Me ezenségekel Termelőszövetkezeteink tagjai egyre világosabban látják, hoogy állam iránti kötelezettségük teljesítésével nagymértékben járulnak hozzá nemzetgazdaságunk erősítéséhez, szocialista hazánk felépítéséhez. Ezért a paksi járásban közvetlenül az őszi árpa aratásának befejezése után több tsz és tszcsi már a cséplőgéptől teljesítette a beszolgáltatást. A dunaföldvári Alkotmány tszcs cséplőgéptől teljesítette 172 mázsa árpa beadását. Nem maradt el mögöttük a madocsai Igazság termelőszövetkezet sem, amely szintén az utolsó szentig teljesítette árpabeadását. 47 mázsát ádott be. Bikácson is az utolsó szentiig beadta a tszcs azt az árpamennyiséget, amennyit államunknak tartozik beszolgáltatni. NAPLÓ ... a tamási járási pártbizottság munkáját gyakran jellemzi a szervezetlen „szervezés“. A múlt napokban értesítette a nagykónyi Alkotmány termelőcsoport pártszervezetét, hogy a taggyűlést június 24-én tartsa meg. Június 24-én a pártbizottság kiküdötte, Szalai elvtárs tudtára adta az Alkotmány tszcs párttagjáénak, hogy a kb. 24- éről 27-ére elhalasztotta a taggyűlést. Ugyanakkor ezen a napon elment az Alkotmány termelőcsoportba a járási pártbizottságnak egy másik aktívája, Fenyő elvtárs, aki viszont úgy tudta, hogy 24-én lesz a taggyűlés és azt akarta ellenőrizni.* ... a leperdpusztai állami gazdaságban a múlt héten 10 kaszás kiment az árpatáblára aratni hajnali 4 órakor. A gazdaság vezetősége megígérte nekik, hogy időben küldi hozzájuk a marokszedőket. Küldtek is marokszedőket, de sajnos nagyon megkésve, mert azok bizony csak 10 óra felé értek oda a kaszásokhoz és ez jelentős kiesést jelentett az aratásban. * ... a palánki állami gazdaság C. 14556 rendszámú cséplőgépének dolgozói versenyre hívták Szekszárd valamennyi cséplőgépének dolgozóit. A palánki gép naponta átlagosan 45 mázsával túlteljesíti normáját. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a cséplőgép népnevelő felelőse, Ince József elvtárs jó agitációt végez. • ... A szedresi dolgozó parasztok fáradhatatlanul dolgoznak hogy gabonájukat legminimálisabb szemveszteséggel takarítsák be .Meglepő értesülésünk, hogy a szedresi dolgozó parasztok mégis a szekszárdi járás utolsó községei között vannak. Hogy miért? ... A tanács vezetői nem törik magukat, hogy tudomást szerezzenek a dolgozó parasztok munkájáról. Június 29-én Szabó elvtárs a községi tanács mezőgazdasági előadója ahelyett, hogy a község aratási munkáinak a jelentését állította volna össze, az apjának volt rozsot aratni.* ... hogy a szekszárdi cipészszövetkezet a határidőre vállalt javítási munkák jó részét nem végezte el. Az indok „eltörött a tűzön“. Hihetetlen, hogy négy nap alatt nem lehet egy tűt pótolni. — Mi javasoljuk, hogy a törött tűvel együtt gyorsan cseréljék ki azt is, akinek nem érdeke a dolgozók pontos kiszolgálása, a szövetkezet fellendítése.* .. . hogy a sárpilisi állami gazdaság újbereki üzemegységében dolgozó kombájnvezetők részére a pihenés legelemibb feltételét sem biztosítja a gazdaság vezetősége. A szabad ég alatt kénytelenek pihenni. Hűvös éjszakákat a szabadban tölteni nemcsak hogy nem pihenés, hanem merénylet a dolgozók egészsége ellen. — Nekünk az a véleményünk: azt kellene sürgősen hűvösre tenni, aki nem törődik a dolgozók jogos problémái orvoslásával.* . . . hogy a Tolna megyei MÉH Vállalat bonyhádi központjában bár megszokták már, hogy a dolgozók egymást kartársnak vagy elvtársnak szólítják — erre elég volt a felszabadulás utáni 9 esztendő — de hogy leszokjanak egyes kartársak a „kezitcsókolom“ köszönésről, erre úgy látszik még a 9 esztendő sem bizonyult elégnek Természetes a „kezitcsókolom“-ozás nem a vezetőség részéről nyilvánul meg, de <5t, is hibásak azért, hogy ezt megtűrik a vállalatnál. Nagyon helyes lenne, ha ezt a köszönési módot elhagynák, mert ez semmiképpen sincs összhangban a szocialista kereskedelmi vállalat célkitűzésével. Higgjék el „uraim“ a MÉH Vállalatnál, le lehet erről is szokni. Bredjuk-cséplési bemutató Fámádon Az eredmény: több mint 44 mázsa gabona 1 óra alatt Bredjuk szovjet cséplőgépén 1949. nyarán új munkamódszerével minden addigi cséplési eredményt felülmúlva az érvényben lévő norma tízszeresét teljesítette. Mivel a gyorscséplés jelentősége hazánkban is igen nagy, egyre inkább alkalmazzák a Bredjuk-féle módszert. Segítségével meggyorsítható a cséplés, mivel egy gép kettőnek a teljesítményét végzi, jelentős számú munkaerő szabadul fel, lehetővé válik a növényápolási és másodvetési munkálatok elvégzése és jelentős mennyiségű üzemanyag takarítható meg. Iker János a fornádhi állami gazdaság cséplőgépkezelője is elhatározta, hogy 1200-as cséplőgépét Bredjuk*randszerre alakítja át .Miután a gazdaság szakembereivel együtt elvégezték a gépen a szükséges átalakításokat, próba, illetőleg bemutató cséplést rendeztek A bemutatóra meghívták a Keletdunántúli Állami Gazdaságok igazgatóit főgépészeit, a legjobb brigádvezető agronómusait, UB elnökeit, a gépállomások vezető gépészeit, UB elnökeit a legjobb traktoros brigádvezetőket és azokat a tsz-e írnokokét, ahol Bredjuk-csépléssel akarnak dolgozni. 1953. júilius 1-én történt meg a bemutató cséplés. A cséplőbrigádot 35 legjobb dolgozóból állították össze. Egyidejűleg két etető és kévevágó dolgozott a gép tetején .Az etetők: Bősze István és Pincér István telkesedését nem vette el sem a perzselő júliusi nap tüze, sem a rájuk tapadó csípős árpapor. Folyamatosan etették a falánk gépet, percenként 46 kévét dobtak bele. Sok múlott azonban a kévevágó lányok ügyességén is, különösen kitűnt fürgeségével Kiss Mária elvtársnő A bemutatón megjelentek izgatottan várták az eredményt .Egy óra elteltével kis időre megállt a gép, a jelenlévők összegyűltek hogy részletesen megbeszéljék az 1 órai munka tapasztalatait. Az eredmény 44.4 mázsa árpa cséplése A 35 munkás egyórai keresete pedig összesen 202 forint, emellett még 157,5 mázsa gabonajutalomban is részesülnek. Nagyszerű vállalás született a nagyszerű eredmény nyomán. Iker János cséplőbrigádja nevében vállalta, hogy a cséplés időtartama alatt megtartja az elért eredményt és egyben versenyre hívta ki az ország valamennyi Bredjak-módszerrel dolgozó cséplőgépét. ünnepélyes pillanat volt, amint a poros, olajos ruhájú Iker elvtára ott állott az embergyűrű közepén és megilletődött hangon elmondott nagyszerű szavaival széleskörű versenymozgalmat indított el. Iker János győztesen akar kikerülni a versenyből és ennek érdekében mindent elkövet brigádjának és a gazdaság vezetőségének segítségével. A versenykihívás, országszerte elősegíti a cséplés gyors befejezését, ezáltal biztosítani tudjuk a gabona szemveszteség nélküli betakarítását. A begyűjtési verseny üteme is meggyorsul és előbb kerül az új kenyér a dolgozók asztalára. 7 Harcoljunk minden szem gabonáért! A nem kellő időben végzett aratás és betakarítás esetében 10— 15 százalékos szemveszteség is bekövetkezhet, ami ellen saját érdekében kötelessége mindenkinek megfeszített erővel küzdeni. Nézzük meg, mit jelent ez egy község viszonylatában. Tegyük fel, a község kenyérgabona vetésterve 1200 hold takarmány. Gabona vetésterve 750 hold. Kenyérgabonából 12 mázsás szemveszteségnél 10 mázsás átlagterméssel számolva, 750 mázsa ‘«001 veszteség érné államunkat, de elsősorban magát a termelőt. Az 1440 mázsa kenyérgabona több mint a következő évi vetőmagszükséglete a községnek, vagy elég lenne 700 dolgozó egész évi kenyérellátásának biztosításához. Takarmánygabonából pedig, ha állati takarmányozásra használnánk fel, elérhetnénk az így veszendőbe menő gabonával 151 mázsa súlygyarapodást, ami megfelelne 125 darab 120 kilogrammos sertésnek. A fentieket figyelembe véve, végezte el aratási, betakarítási és cséplési munkáját Medina községben Rafajlovics Milán párttitkár, az 1. típusú Uj Élet tszcs tagja, valamint Pék Istvánná, ki szintén az Uj Élet termelőcsoport tagja. Vetéstervüket teljesítették, aratási, behordási, cséplési munkálatukat szemveszteség nélkül a minisztertanács határozatának megfelelően végezték. Rafajlovics Milán ősziárpa vetésterve: 500 négyszögöl, elért terméseredménye 594 kilogramm. Ez megfelel 19 mázsás holdankénti átlagnak. Rafajlovics elvtárs beszolgáltatási kötelezettsége 118 kilogramm, melynek azonnal a géptől beszállítva eleget tett AMG-val szembeni tartozása: 21 kilogramm, csépőrész 67 kilogramm, megmaradt neki 588 kilogramm, amelyet örömmel és megelégedetten hazaszállított s elraktározott. Pék Istvánná ősziárpa vetésterve: 500 négyszögöl, termett rajta 556 kilogramm, megfelel 17,79 mázsás holdankénti átlagtermésnek. Az állam iránti kötelezettsége 71 kilogramm, melyet a cséplőgéptől azonnal teljesített, ÁMG-val szembeni kötelezettsége 21 kilogramm, cséplőrész 62 kilogramm, a fennmaradt 402 kilogramm árpa termését boldogan vitte haza. Dolgozó parasztok! Vegyetek példát a fentiekből, végezzétek az aratás, behordási munkálatokat szenveszteségmentesen, s mihelyt lehet, haladéktalanul hordjátok be gabonátokat, csépeljétek el. Fejős Mihály