Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
1953 JULIUS 19 A kajmádi állami gazdaságban javult a munka, de a terv teljesítése többet követel A Tolnai Napló június 26-i számának egyik cikke élesen bírálta a Kajmádi Állami Gazdaság vezetőit, mert nem hajtották végre a hibák kijavításáról szóló saját határozatukat. A cikk nagy port vert a gazdaságban. Osztermayer János, az igazgató azt mondja: „Megfogadtam, többet ilyen felelőtlenül határozatot nem hozunk, hanem cselekszünk Nem akarom, hogy mégegyszer egy ilyen bírálatnak legyen alapja.“ Osztermayer elvtárs nemcsak beszélt, hanem cselekedett is. A cikk megjelenése után nyomban vezetőségi értekezletet hívott össze, melyre a gazdaság párttitkárát, a. b. elnökét meghívta Minden brigádvezető agronómusnak személy szerint szabta meg a feladatát. Június 20-a óta a gazdaság munkái, illetve a tervek teljesítése sokat javult A 120 hold elhanyagolt kukoricát megszabadították a gaztól. A 300 hold gyapotot már háromszor megkapálták, kiegyezték. A gazdaság vezetősége és a pártszervezet meggyőződött arról, hogy a növényápolási munkák elvégzésének Angyal József, a gazdaság egyik agronómusa volt a fékezője. Az ő „jóvoltából“ nem tudták elvégezni határidőre a gyapot kapálását,mert nem engedte a gépeket kapálni. Az ő „jóvoltából" nem tudták saját határozatukat végrehajtani, mert Angyal azért sem úgy szervezte a munkát, ahogyan azt utasításban kapta A gazdaság vezetősége és a pártszervezet Angyal Józsefet funkciójából leváltotta. A gazdaság vezető agronómusa, Kovács János elvtárs és a növénytermesztési brigádvezető agronómusok közösen készítették el az aratógépek menetirány tervét. S így az aratás ideje alatt nem volt probléma. Szervezetlenség vagy egyéb hibák miatt kiesés nem volt az aratógépeknél. A jól szervezett, irányított munka eredménye az lett, hogy az 1200 hold aratnivalóból csak 280 holdat arattak kézi erővel. Az aratást július 19-én befejezték Ezen a napon kombájnjaikat és aratógépeiket már átirányították a Biritói Állami Gazdaságba. A gazdaság munkáinak a megjavításában a pártszervezet is kivette a részét. Horváth elvtárs, a párttitkár megváltoztatta azt a nézetét, hogy lehetetlen a párttagokat feladattal megbízni. Egy-egy munkaterületen dolgozók munkájáért személyesen felelőssé tette a legagilisabb párttagokat. A központi üzemegység állattenyésztésében Barkóczi Ferenc elvtárs a felelős. A génuai üzemegységben Ivanics József és így tovább. A gazdaság pártszervezetének példáját követve sokat javult a szakszervezet munkája is. A kombájnosok és aratógépkezelők között eleven versenyszellem alakult ki. Nyúl János és Schwartz János kombájnvezetők kijelentették: „Nem engedjük elvinni a vándorzászlót, mi akarunk lenni az aratási verseny győztesei.“ Dömötör János a másik kombájnvezető pedig azt mondja: „Megmutatom, hogy annál inkább is elhozom a vándorzászlót, s nem Nyúl elvtárs, hanem én nyerem meg az aratási békeversenyt.“ A szakszervezet ilyen irányú munkája azonban még nem kielégítő." El kell érni, hogy a gazdaság valamennyi dolgozója között ilyen lendületes versenyszellem alakuljon ki. A szakszervezeti munka fogyatékossága mellett még komoly javítanivaló van egyéb területen is. Eitl István a gépcsoport vezetője elképesztően kevés felelősséget érez munkájáért. Azért nem tudták határidőre teljesíteni a másodvetési tervet, mert nincs elkészítve a talaj. Számtalanszor előfordul, hogy a traktorosoknak kiadják az ekét azzal, hogy jó, mikor szántani akarnak, akkor mégsem jó. Legutóbb Hajdics János éppen így járt. Kihúzatta az ekét, hogy szánt, s vissza kellett neki húzatni, mert rossz volt. Az ilyen apró-cseprő dolgok és a felelőtlen munka miatt a 270 hold másodvetésből mindössze csak 54 holdat vetettek el, holott már június 10-én lejárt a határideje. A Rajmádi Állami Gazdaság vezetője, Osztermayer János elvtárs és a gazdaság párttitkára, Horváth elvtárs, a gazdaság minden vezetője, becsületes dolgozója megalkuvástól mentes harcot folytasson a tervek maradéktalan teljesítéséért Minden adottság, s lehetőség biztosítva van, hogy a dunamenti gyapottröszt 30 állami gazdasága között folyó versenyben ne tizenharmadik, hanem elsők legyenek. „Nem lépünk ki a csoportból... inkább tovább gyarapítjuk“ Csoportunk tagsága örömmel hallgatta Rákosi elvtárs beszédét. Nagy elvtárs beszéde után még többen arról beszéltek, hogy kilépnek új csoportból, élnek az egyéni gazdálkodás lehetőségével. Figyelmen kívül hagyva a kormányprogramm azon részét, mely a termelőcsoportok további megsegítéséről szól, csak az egyéniek felé nyújtott kedvezményt tartották szem előtt. Rákosi elvtárs beszéde után ezeknek is megváltozott a véleményük, gondolkoddtak az újabb kedvezményeken, különösen a 10 százalékos kedvezményen. Most már csak azok akarnak elmenni a csoportból, akik nem szeretnek dolgozni. Eddig voltak olyan családok is, alii a családfő úgy gondolkodott, hogy a termény mellé pénzt is kell keresni,, ezért családját más területre küldte dolgozni, pedig ha a csoportban marad, akkor is szép jövedelemben részesül. Csapó János negyedmagával dolgozik a csoportban, előreláthatólag 60—70 mázsa gabonát fog hazavinni. Ez bizonyíték arra, hogy aki dolgozik, az meg is él a tszesben, mégpedig nem is akárhogyan. Pozsár Lőrinc is az élenjáró tagok között van. Rákosi elvtárs beszéde után elmondta, hogy most már sokkal szebbnek látja a jövőt, mert pártunk és kormányunk az eddiginél sokkal több segítséget nyújt, nemcsak az egyéni dolgozó parasztoknak, de a tszes tagoknak is. Ezt máris érezzük, mert nemcsak kenyérgabonát kaptunk előlegként, de sertésvágási engedélyt is, hogy könnyebben menjen a betakarítás. Salamon Gáspár véleménye is az, hogy a kormány programmja közelebb hozza a dolgozókat, nemcsak a kormányhoz, de a párthoz is. E hogy menyire megváltozott a tagságaink munkához való viszonya Rákosi elvtárs szavai után, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 14-ig a búza aratását befejeztük és rövidesen befejezzük az egyéb kalászosokét is. A nagyüzemi gazdálkodás melletti döntésünk bizonyítékául, pedig szolgáljon az, hogy a tagág egyhangú elhatározása alapján vettünk 1.500 forintért egy lógereblyét, mely nemcsak könnyíti a munkát, de gyarapítja a közös vagyont. Ludas András Teve!, Alkotmány tszcs. NAPLÓ több gondot a tarlóhántásra és másodvetésre! A szekszárdi járás valamennyi egyénileg dolgozó parasztja befejezte az aratást. Hiba azonban, hogy az egész járásban elhanyagolják a tarlóhántást. Bogyiszlón például annyira kevés a felszántott tarló, hogy számszerűleg ki sem lehet mutatni, a hazai Vörös László tszcs-ben hasonló a helyzet. A másodvetés ugyancsak az elhanyagolt munkák közé tartozik a szekszárdi járásban. Még a termelőcsoportok sem mutatnak példát a tarlóhántás és másodvetés mielőbbi elvégzése terén. Például a fácánkerti Vörös Hajnal tsz az előírt 190 hold másod vetési területből eddig semmit sem vetett be. Ugyanakkor a fácánkerti egyénileg dolgozó parasztok az előirányzott 91 hold helyett 98 hold területen végezték el a másod vetéit. Az illetékes helyi szervek feladata, hogy sürgősen felvilágosítsa a dolgozó parasztokat, megmagyarázza nekik, hogy a tarlóhántás és a másodvetés halogatásával elsősorban saját maguknak és a népgazdaságnak okoznak kárt, azonkívül megsértik a törvényt és akadályozzák az új kormányprogramm megvalósulását. MEGJEGYZÉSEK Vita a szemétládáról és a nádról* Az Alsódunai Nádgazdaság Vállalatnak 4.000 kéve nádja várt gyors elszállításra április végén. A tavaszi esőzések során a víz megduzzadása ugyanis azzal fenyegetett, hogy az ötéves terv építkezéseinek egyik fontos alapanyagából 4.000 kéve kárba vész. A Nádgazdaság fuvarosokat fogadott és meg is kezdte a nád elszállítását a bátai dolgozó parasztok bevetett földjein keresztül. A dolgozó parasztok kérték a tanácsot, hogy ne engedje meg a nádi gazdaságnak, hogy a földjükön keresztül kocsizzon, mert ezzel nagy kárt okoz nekik. A tanács orvosolta is panaszukat, megtiltotta a nádgazdaság fuvarosainak, hogy keresztül járjanak az elvetett területeken. Erre a Nádgazdaság a megyei tanács ipari osztályánál vádolta be a bátai tanácsot és ezzel végnélküli viszálykodás indult meg a Nádgazdaság és a bátai tanács között, ami csakhamar személyeskedéssé fajult. A Nádgazdaság felháborodottan írja a megyei tanács ipari osztályának, hogy a bátai tanács aljas társaságnak nevezte őket és szemétládához hasonlította a vállalatot. A tanács tagadta, hogy bármiféle sértő kifejezést tett a Nádgazdaságra vonatkozóan, majd mégis elismerte, hogy a vita hevében kritikát gyakorolt a vállalat egyes vezetőivel szemben és ezt a kritikát továbbra is fenntartja. Közben telt az idő, elmúlt a május, a június és július hónap fele is lejárt. A 4.000 kéve nádról megfeledkezett mindenki, maguk az Alsódunai Nádgazdaság vezetői is, csak a személyüket ért sérelem megtorlását követelték. Ennek érdekében egész csomó levél, jegyzőkönyv született, amelyeket, ha megőriz egy levéltár az utókor mulattatására, és a bürokratizmus elrettentő példájául szolgálnak csupán. Az illetékes felső szervek a járási és megyei tanács nem tett egyetlen határozott lépést sem, hogy ezt az áldatlan viszálykodást befejezze. Hosszadalmasan vizsgálta az esetet, megidézték (!) a házi tsz elnökét, mert állítólag ő mondotta azokat a bizonyos sértő kifejezéseket. Jelenleg még mindig azon folyik a vita, hogy a Nádgazdaság förtelmesebb a szemétládánál, vele egyenlő, avagy különb egy fokkal. A 4.000 kéve nád pedig, — a fontos építőanyag, amire szükség lenne a 40.000 kislakás építéséhez, amit az új kormányprogramm előirányzott az életszínvonal emelése érdekében. — korhad bent a Duna mocsaras szigeteiben. Pedig az Alsódunai Nádgazdaság Vállalat csónakkal kiszállíthatta volna a nádat a dülőutakra, és ez ellen a bátai dolgozó parasztoknak sem lett volna kifogásuk, megmenekült volna az értékes nád és nem telt volna egy csomó ember drága ideje a tanács és a nádgazdaság veszekedésének a kivizsgálásával. Sz. J. 7 A HÉTEN HALLOTTUK... ... hogy a fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezet és a geresdi gépállomás 180 hold sarlóhántási, illetve másodvetési szerződést kötött. A gépállomás kötelezte magát arra, hogy ezt július 10-ig elvégzi. S nem 10-ig, hanem 20-ig sem végezték el. Sem egy talapaltnyi szántást, sem egy talpalatnyi másodvetést a termelőszövetkezetnek nem végeztek. A szedresi gépállomás vezetőinek figyelmébe ajánljuk, hogy haladéktalanul végezzék el a tarlóhántást és a másodvetést, mert ebből súlyos kára keletkezik a termelőszövetkezet tagjainak. * .., hogy a nagydorogi tanács hangoshiradója már hosszú hónapok óta rossz. A nagydorogi tanács — hogy mégis tegyen valamit — a hangoshiradót elvitte, illetve elvitette a paksi KTSZ-hez, hogy javítsák ki. Ennek már lassan 1 hónapja lesz. Felhívjuk a nagydorogi tanács figyelmét, hogy a hangoshiradó már bevette a „műhelyszagot“, sürgessék a paksi KTSZ-t, hogy csinálják meg. * ... hogy Kajmádon a fácánkerti földművesszövetkezetnek van egy fióküzlete. A kajmádi dolgozók már több esetben panaszkodtak, hogy ebben a boltban gyakran előfordul, hogy nem lehet még a legfontosabb háztartási cikkeket sem kapni. Az elmúlt héten például 4 nap nem volt gyufa. Javasoljuk a bajmádi földművesszövetkezet üzletvezetőjének, gondoskodjon legalább arról, hogy a legfontosabb közhasználati cikkeket a dolgozók megvásárolhassák.* ... hogy a Dombóvári Malom faliújságjának akkora szakálla van, mint egy 100 éves remetének. Nem azért, mert nem jár rendszeresen borbélyhoz, hanem azért, mert hónapos cikkek vannak rajta, azok is mind újságkivágások. Morvai István elvtársnak, mint kommunistának pártmegbíza'ása, hogy a faliújság felelőse. A pártvezetőség többször felhívta figyelmét: szerezzen a dolgozók között cikkeket a faliújságra, foglalkozzon a verseny nyilvánosságával, a hibák ostorozásával. Morvai elvtárs minderre csak fütyül: hagyja, hogy nőjjön a faliújság szakálla, és néhány nap múlva már a 100 éves remetét is lepipálja. * ... hogy a szekszárdi Ságvári ligetben épül egy büffé, hogy a sétálók igényeit a nyár folyamán kielégítse. Az első jelek már mintegy két hónapja megjelentek: néhány szabályos gödör. Pár hét múlva telerakták téglával a gödröt, majd ismét pér hét múlva egy deszkabódét helyeztek a téglarakásra. Kicsit távolabbról nézve ma már úgy néz ki, mint egy kész büffé és a mit sem sejtő sétálók örömujjongva odaszaladnak ... valamit vásárolni. Akkor veszik észre, hogy belsejében a puszta levegőn — és szeméten — kívül nincs semmi. Mi megvigasztaljuk az ilyen vásárolni széndékozókat: legyenek nyugodtak, a városi tanács elkezdte építtetni és eddig már épült is, néhány hét múlva hoznak bele egy pultot, párt héttel később még egyet, utána fokozatosan árut is hoznak, úgy, hogy mire leesik az első hó, elérkezik a karácsony, addigra már alig hiányzik belőle valami, és szilveszterre pedig teljes egészében elkészül ez a „luca. szék”" és akkor már minden további nélkül mehetnek vásárolni az arra sétálók, napozók, pihenők ... illetve dehogy... még csak feltételezzük, hogy a városi tanács addigra gondoskodik elkészítéséről... * ... hogy a paksi Vendéglátó Vállalat egy ,,újítást“ vezetett be. Félreértés elkerülése miatt közöljük az „újítás" lényegét. ..Figyelem! Magad javára légy figyelmes! Csak blokk ellenében fizess! Elvtársaid becsülete érdekében tartsd be a rendeletet. Ezen keresztül elkerüljük annak lehetőségét, hogy meggyanúsítsuk felszolgálóinkat [árdrágítással, csalással. A felszolgálótól kérd minden esetben a másolatos blokk eredeti,jét. Vezetőség.“ Ez a paksi csodabogár, amely „újításként'* született meg valamelyik vezető pihent agyában, egy épületes marhaság, amely durván tapintatlanul, a dolgozók emberi méltóságának teljes figyelmen kívül hagyásával hozza a vendégek tudomására azt a ,,szenzációs*", hogy kérjenek blokkot a fizetésnél, mert így biztos, hogy a felszolgáló személyzet nem csapja be őket. A nagykónyi gépállomás dolgozói a kormány programmjának megvalósításáért Az idei bő termés, aratás, cséplés, betakarítás kemény feladatok elé állítja a nagykónyi gépállomás dolgozóit is. Kemény, de örömteljes a feladat — mondja Hollenbach György, a gépállomás ifjú traktoros brigádjának vezetője. — Tudjuk, hogy az idei gabonabetakarítás vizsgája lesz gépállomásunk minden dolgozójának. Ebben a gazdasági évben bővebb a lehetőség bebizonyítani, hogy a gépállomás és a traktorosok el tudják-e végezni azt a feladatot, mely a gépállomásra hárul.“ A nagykónyi gépállomás dolgozói az aratás eddigi szakaszában jól megállták helyüket. A hatósugarukba tartozó termelőcsoportoknál 320 hold aratást határidőre elvégezték s ezen felül még 70 hold nem szerződött területet is learattak. A gépállomás műszaki dolgozói fáradtságot nem kímélve dolgoztak, hogy az aratógépeken előforduló műszaki hibát gyorsan kijavítsák, hogy az aratás zökkenőmentesen menjen. A műszaki dolgozók segítségével tudta Koczor József aratógépkezelő elérni, hogy az előírt 130 hold aratási tervét 20 százalékkal túlteljesítette. De nemcsak Koczor József, hanem a gépállomáson mind a három arattógépkert* ö rendszeresen túljessí tette napi normáját. A gépállomás dolgozói Nagy Imre elvtárs, valamint Rákosi elvtárs beszédét, az új kormány programmját üzemi értekezleten beszélték meg. Egyöntetűen fogadalmat tettek, hogy a kormány programmjának megvalósításához jobb munkával járulnak hozzá. Ebből kiindulva megszabták a gabona szemveszteség nélküli betakarításának a további feladatait. A gépállomás dolgozói örömmel vállalják, a jobb élet megteremtéséből rájuk eső részt. Savanyú Ferenc elvtárs cséplőgépvezető vállalta, hogy 1370-es gépével óránként 20 mázsát csépel el. Nappal csépelnek, éjjel pedig a traktorral szántanak. Kondor György vállalta, hogy 1070-es cséplőgépével naponta 150 mázsa gabonát csépel el Mozilátogató közönség figyelmébe A Szabad Ifjúság Filmszínház értesíti a mozitátogató közönséget hogy építkezések miatt a mozi előadásait július 21-től az Április 4. Járási Kultúrotthonban tartják meg. pArtípiés Útmutatást nyujt a