Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

A Rőder- és Deák-mozgalom tapasztalatai a Tolnai Selyemgyárban és a Bonyhádi Zománcművekben A szocializmus építésében fontos szerepet töltenek be a termelésben b­eált különböző mozgalmak, terme­lési módszerek. Az élenjáró mozgal­mak alkalmazása elősegíti a tervek teljesítését, a minőség avítását és nem utolsó sorban a munkafegyelem megszilárdítását. A Rőder-mozgalom és a Deák-mozgalom alkalmazásáról a Tolnai Selyemgyárban és a Bony­hádi Zománcművekben ezekben a napokban nem igen lehet beszélni. A Rőder- és Deák-mozgalom alkal­mazása gyorsan terjedt el a két ütemben, kezdetben értek is el ki­magasló eredményeket. A dolgozók többsége csatlakozott ezekhez a moz­galmakhoz. A mozgalomhoz való csatlakozás, illetve az alkalmazás után a szak­­szervezet és a gazdasági vezetés is elhanyagolta e mozgalmak felszínen tartását. Ennek következtében, ami­lyen gyorsan kiszélesedtek ezek a mozgalmak, olyan gyorsan szűnt meg eredményes hatásuk a terme­lésben. A Bonyhádi Zománcmövek­ben nem is tulajdonítottak nagy jelentő­séget a Rőder-mozgalomnak, hivat­kozva arra, hogy üzemükben a II. negyedévben nem volt 100 százalé­kon alul teljesítő dolgozó. Ugyanak­kor panaszkodnak, hogy feszített a munkaerőterv és az éjjeliőröket is termelő munkába kell beállítani, ez­zel egyidőben még tekintélyes szám­ban vannak az üzemben olyan dol­go­zók, akik 100—105 százalék között teljesítenek. Lehetett volna ezen se­gíteni akkor, ha a Rőder-mozgalmat alkalmazzák és csak ötven dolgozó­nak a teljesítményét segítik fel­emelni 102-ről 112 százalékra, akkor ez a 10 százalékos teljesítmény­­emelkedés már 5 dolgozó munkáját jelentené. Ennél sokkal súlyosabb a helyzet a Tolnai Selyemgyárban, ahol a 100 százalék alatt teljesítők száma az üzem dolgozóinak létszámához viszonyítva 12—14 százalék. A Rőder-mozgalom segíti a dolgo­zók életszínvonalának emelkedését, a százalékok emelkedésén keresztül javul a dolgozókkal, a sztahánovis­­tákkal való foglalkozás, ugyanakkor elősegíti az üzem önköltségének csökkentését, ami végeredményben minden dolgozóra kihatással van. A Rőder- és Deák-mozgalmak el­terjedését, és alkalmazását hátrál­tatja az a körülmény is, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok, mű­szaki dolgozók és sztahánovisták nem ismerik kellően a mozgalmakat. Ezért vált a Rőder-mozgalom mecha­nikus munkamódszer átadóssá, a Deák-mozgalom pedig a tízperces mozgalommá. Azonban gyakorlatban már ilyen eredményekről sem be­szélhetünk. A­ Baák-mozgalom alkalmazásának a h­ányát akkor látjuk, ha megnézzük egy üzemben a munkafegyelem lazulá­sát. A Bonyhádi Zománcművekben például az utóbbi három hónapban így alakult: májusban 1 igazolatlan munka­nap és 12 perc késés júniusban 2 igazolatlan munka­nap és 9 perc késés júliusban 3 igazolatlan munka­nap és 22 perc késés. Ugyancsak sok a követelni való e rövid kimutatás szerint a munkafe­gyelem megszilárdításában. A Tolnai Selyemgyárban sem kielégítő a mun­kaidő 480 percének kidolgozása. Be­vett szokás már ennél az üzemnél, hogy a munkanapot átlagosan csak 94 százalékban használják ki. Mindkét üzemben, felsőbb utasí­tásra megtörténik a munkanap fény­képezése, azonban a tapasztalt hiá­nyosságoknál a konkrét intézkedések végrehajtásának ellenőrzése már el­­sekélyesedik. Üzemeinkben a Deák­mozgalommal kapcsolatban nem vi­lágos az, hogy a Deák-mozgalom nemcsak a munkafegyelem megszi­lárdítását célozza, hanem minden termelési akadály megszüntetését, ami a 480 perc kihasználását gátol­ja. A műszaki dolgozók és a­ mérnö­kök nem foglalkoznak megfelelően a sztahánovistákkal, a dolgozókkal, a felsőbb műszaki dolgozók pedig az alsóbb műszaki dolgozókkal. A Rő­der- és Deák-mozgalmak helyes al­kalmazásával meg kell szüntetni a fegyelem lazulását, a műszaki dol­gozók és a szakszervezeti bizalmiak helyes együttműködésével lehetet­lenné kell tenni a talajt a fegyel­mezetlen dolgozók részére. Biztosí­tani kell, hogy a műszaki dolgozók a Rőder-mozgalomhoz hasonlóan pat­ronálják a sztahánovistákat, a szta­hánovisták pedig a dolgozókat. A patronálás ne csak a munkában, ha­nem a szakmai tudás emelésére is terjedjen ki. A Rőder- és a Deák­mozgalmak igen nagy segítséget nyújtanak a terv teljesítéséhez, a minőség megjavításához, a fegyelem megszilárdításához, mely kormá­nyunk politikájának megvalósításá­hoz a legfontosabb feltétel. (E cikk a szakszervezetek megyei tanácsán elhangzott értekezlet alapján ké­szült.) Átadta megbízólevelét Anglia új budapesti követe George Peter Labouchere, rend­kívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, Nagy-Britannia és Észak- Írország Egyesült Királyság új bu­dapesti követe, hétfőn délben átad­ta megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbízó­­levél átadásánál jelen volt Darabos Iván, a­z Elnöki Tanács titkára és Sik Endre, rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a külügymi­nisztérium politikai főosztályának ve­zetője. A megbízólevél átadása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fo­gadta Goerge Peter Labouchere, rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert. Átadta megbízólevelét a Mongol Népköztársaság új budapesti követe Dasim­ Adilbis, a Mongol Népköz­­társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának elnöksége magyarorszá­gi rendkívüli és meghatalmazott kö­vetté nevezett ki, hétfőn átadta meg­bízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnö­ki Tanács elnökének A megbízóle­vél átadásánál jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Sik Endre rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a külügymi­nisztérium politikai főosztályának vezetője. A megbízólevél átadása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fo­gadta Dasim­ Adilbis rendkívüli és meghatalmazott követet. Csak a pedagógusok irányíthatják a kultúrmunkát Tengelicen ? Sok jó eső hullott az idén a ten­­gelici földekre. A megfelelő időjá­rás és persze a szorgos emberi ke­zek gazdag termést fakasztottak . Bőven van búza, bőven van árpa és rozs, biztosított az idei kenyér. A jó munkához, a szép eredmé­nyekhez azonban vajmi kevés közük van a kultúrmunkásoknak. A nyár beköszönte után, amikor az iskola­­év befejeződött,­­ mintegy varázs­szob­a megállt, megszűnt a kultúr­­mun­ka. A rigmusbrigádok csak néha-néha, talán egy hónapban egy­szer látogatnak el az élenjárókhoz Az ok „igazi, valódi objektív ok­“ a tanítók tanfolyamokon, az iskolá­sok meg szerte dolgoznak. Arra nem gondolnak, hogy a lendületes és szí­nes tartalmú választási kultúragitá­­ció óta a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezeti tagság már el­várja a köszöntőket, — de azt is fi­­gyelmen kívül hagyják, hogy egy­­egy csípős, bátor hangú rigmus nyo­mán az önmaga és társai előtt szé­gyenkező gazda gyorsabban eleget tesz elhanyagolt kötelességének, be­adja hátralékát, vagy elvégzi elmu­lasztott munkáját. Csak szép tervek készültek Tengelicen, de annak el­lenére, hogy függetlenített kultúr­otthonigazgató is van a községben, a leírt betűk nem váltak valóra, el­gondolások, elképzelések maradtak. Nem jobb a helyzet a szemlélte­tő agitáció terén sem. Regényt le­hetne írni Jungucz elvtárs, kultúr­otthonigazgató ezzel kapcsolatban el­mondott szavairól. Persze megint a pedagógusok a hibások. 6 hét alatt mindössze három rajzot, készítettek ,és más nem tud rajzolni a község­ben."­ (Ezt valószínűleg maga Jun­gucz elvtárs sem hiszi el!) A Szabad Föld Vasárnapok rend­szertelenek. Az előadói munkaközös­ség még papíron sem dolgozik. Viszont határozottan eredményes és érdekes, ahogy a hangoshíradót felhasználják az agitáció céljaira. Naponta kora reggel ismertetik a Szabad Nép aznapi vezércikkét majd a községben folyó verseny ál­lását, azután a rádiónak a munká­­­ba induló dolgozókhoz szóló zenés­műsorát közvetítik. Az esti mű­sorban a cséplőgépek versenyének ismertetése után a legújabb rende­leteket, minisztertanácsi Határozato­kat közlik. Majd a tsz. híreit közve­títik a hangoshíradón és ,,Jó mun­káért szép muzsikát" című zenés műsorral zárják be aznapi adásu­kat Hetente egyszer ismertetnek egy a soronlévő munkákhoz kapcso­lódó szakcikket. Vasárnap a község valamilyen problémájával kapcsola­tos humoros írást olvasnak fel.­­ Tervbe vették azt is, hogy minden vasárnap közvetítik egy egyéni dol­gozó paraszt felszólalását és egy út­törő szavait, aki kéri szüleit, hogy az ő érdekükben minél előbb fejez­zék be a munkákat. Az utóbbiak azonban csak tervek maradtak, bár elképzelhetetlen, hogy ne akadna Tengelicen egy olyan úttörő, vagy pedig dolgozó paraszt, aki ne szólna szívesen a hangoshíradón keresztül a falu népéhez. A kevés eredmény szinte­­­ vész a sok hiba között és ez a mezőgaz­dasági munkák állásába­n is tükrö­ződik. Jócskán elmaradtak verseny­társuktól, Mözs községtől, ahol igen jól dolgoznak a kultúrások. Tehát ebből is világosan látszik, hogy a tervszerű, állandó kultúragitáció­­ se­gíthet, előrelendíthet, és ahol alszik a kultúrmunka, álmosan, lassú ütem­ben cammog a többi munka is. NAPLÓ . Hasonlítsuk össze Vid József és Bornem­isza József jövedelmét...“ Pártunk a termelőszövetkezeti gaz­dálkodásban jelölte meg a dolgozó parasztok boldogulásának, felemel­kedésének útját. Azóta számtalan példa bizonyítja ennek az útnak a helyességét és célhoz vezetését. Hasonlítsuk össze az idei bő ter­més alapján Vida József döbröközi egyénileg dolgozó paraszt és Bor­nemissza József, a Harc a békéért tszcs tagjának jövedelmét. Vida Jó­zsef 4 holdon dolgozik, élenjáró gazda, akinek 2 hold búzavetésén 21.50 mázsa búzája termett, beadási kötelezettsége 9.52 mázsa, géprész és a cséplőmunkások része 2.38 má­zsa, vetőmagnak meghagy 2.20 má­zsát és háromtagú családjára 7.32 mázsa búzája marad. Bornemissza József harmadmagával dolgozik csoportban, van 514 munkaegységük eddig és ha egy munkaegységre 7 kiló búzát kapnak (már pedig en­­­nyire számítanak) 36 mázsát visz haza, amiből már semmiféle rész, beadást nem kell kiadnia. Pénzbeli előleget is kaptak már a csoport tagjai, 4­80 forintot munkaegységen­ként. Világos tehát, hogy sokkal inkább boldogul Bornemissza József tszcsén belül, mint Vida József, aki gyénileg dolgozik. Tóth József függetlenített párttitkár, Döbrököz. Az iregszemcsei gépállomás a cséplési verseny második helyezettje Az iregszemcsei gépállomáson se­rény munka folyt a gépjavítások idején. A dolgozók határidő előtt mi­nőségileg kijavították a gépeket. A jó gépjavítás most a cséplés ide­jén igazolódott be Ezideig még na­gyobb géphiba nem volt, pedig már a cséplés befejezéséhez közelednek Regszemcsén például már be is fe­jezték a cséplést. A cséplőgépkezelők jó eredménye­ket értek el. Szűcs János I. az 1200- as gépével naponta 210 mázsa, Sza­bó József az 1070-es gépével napon­ta 200 mázsa, Mészáros János pedig 180 mázsa gabonát csépelt el. A töb­bi cséplőgépeknél is túlteljesítették normájukat a dolgozók, így a gépál­lomás a múlt hét végéig 70 száza­lékon felül teljesítette cséplési ter­vét, a megyében a cséplési verseny második helyezettje. A gépállomás vezetősége nagy gondot fordít a tarlóhántásra is. — Tervét 96 százalékra teljesítette. — Ebben a munkában élenjár Ujj László, aki tervét 204 százalékra tel­jesítette, összesen 139 normálhold talajmunkát végzett el. Magyar elvtárs, a gépállomás igaz­gatója állandóan segítette a dolgo­zókat, ellenőrizte munkájukat, ha szükség volt rá, mindjárt segített a bajokon. A vezetőség többi tagjai között felosztották a területet, így minden egyes területért valaki fele­lős. Lehőcz István nács. 1953 AUGUSZTUS IS Duna­földvári Szpartakusz—Szekszárdi Dózsa 1:1 (1:0) Dunaföldvár, 2.200 néző. — Remek időben a fehér megyei Horváth játékvezető sípjelére az alábbi összeállításban fut ki a két csa­pat: Dunaföldvár: Meinich — Szeder, Foga­­rassi, Kruuter — Balázs, Horváth — Dunai, Szigeti, Gazsó, Fábri, Takács. — Dózsa, Csutorás — Molnár, Berkes, Schlard —­­No­­vák, Kacsányi — Dósai, Hetesi, Ihász, Far­kas, Ter­eb­esi. A Dózsa indítja el a labdát és máris tá­madásokat próbál vezetni. Ennek eredmé­nyeképpen már az első percekben Meinich egy veszélyes Dózsa támadás befejezését akadályozza meg. A Dózsa csapatának tá­madásai folytatódnak, erősödnek, de a lövé­sekkel nincs szerencséje a csatársornak, mert álladóan mellé és fölé lőnek. A hetedik percben egy váratlan dunaföld­­vári támadást indítanak, amelyet Berkes az utolsó pillanatban ment. Ezután újra a Dó­zsa támad, de Dósai biztos helyzetből fölé rúg. Dunaföldvár próbálkozik a támadások­kal, de a Dózsa védelme hárítani tud. Fábri a dunaföldvári balösszekötő 20 méterről ka­pura lő és a labdája alig kerüli el a ka­put. Változó játék alakul ki, mindkét fél próbálkozik, de szép akciót egyik csapat sem bír összehozni. A 15. percben váratlanul megszerzi Dunaföldvár a vezető gólját. Szi­geti, Fábri, Gazsó a labda útja, Csutorás rosszul fut ki, a dunaföldvári csatársor ezt ki tudja használni és Fábri befejeli a lab­dát a Dózsa hálójába, 1:0. Földvár a gól után erősen támad és Csutorásnak többször alkalma nyílik tudását csillogtatni, mert a dunaföldvári csatárok erősen próbára te­szik. A 26. percben a játékvezető egy túl szigorú H-est ítél a Dózsa csapata ellen, melyet Ba­lázs rúg jobb alsó sarokba, azonban Csuto­rás bravúrosan véd. Mindkét részről csap­kodó játék alakul ki, a 27. percben Hetesi 5 méterről a kapusba rúgja a labdát, majd utána közvetlen Dósai 1ü méterről tiszta helyzetből fölé rúg. Dózsa szögletet harcol ki, azonban Ihász mellé fejeli. Változó me­zőnyjáték után Fogarassy és Ihász összecsap és Fogarassy a térdén megsérült, mely után a mérkőzés folyamán játszani nem tud, he­lyette Csiszár áll be. Egy Dózsa szabályta­lanság miatt Dunaföldvár szabadrúgáshoz üt, melyet Szauter élesen lő sarokra, azon­ban Csutorás felütéssel ment. Most újból a Dózsa támad és ennek során egy sarokrúgást harcol ki, amit azonban Farkas fölé fejel. A 44. percben lenne újabb alkalma a Dózsá­nak az egyenlítésre, azonban Dósai 4 méter­ről újból fölé rúgja. (Nagy helyzet maradt ki­) A második félidő elején Dunaföldvár sza­badrúgáshoz jut, melyet Szauter fölé rúg. Dózsa támadások alakulnak ki, azonban Dunaföldvár védelme több szabálytalansá­got vét és így a Dózsa 20 méteres szabad­rúgása, melyet Farkas rúgott centiméterek­kel, kerüli el a földváriak kapuját. Az első 10 percben Dózsa támad többet, mely után Dunaföldvár támad. A 17. percben Dunaföldvár sarkot rúg, azonban a jól tö­mörülő Dózsa védelem megakadályozza a földvári csatárokat a kapura lövésben. A 19. percben Szigeti a 16-osról fölé rúg, majd a 21. percben Gazsó hagy ki egy nagy hely­zetet, amikor 5 méterről kapu mellé gurít Mindkét csapat hosszú, előrevágott labdák­kal játszik és természetes így szép játék nem tud kialakulni. A 21. percben Hetes­ hagy ki nagy helyzetet, majd a következő percben Balázs lövését kell Csutorásnak ve­­tőd­ve védeni. A 30. percben megszületik az egyenlítő gól, amikor a sarokrúgást Dósai íveli, leadását Farkas továbbítja a föld­váriak kapujába, 1:1. Továbbra is a Dózsa támad, hogy a vezető gólt meg tudja sze­rezni, azonban a földvári védelem kemé­nyen hárítja el a Dózsa támadásokat. A 34. percben a Dunaföldvár szerezhetné meg a vezető gólt, azonban Takács 10 méterről tiszta helyzetben mellé rúg. (A Dózsa vé­delme verve volt.) A 37. percben a játék­vezető reklamálás miatt a Dózsából Far­kast kiállítja, majd a 40. percben a Dózsa a 16-osról szabadrúgást rúghat, Hetesi fut neki, azonban labdája centiméterekkel ke­rüli el a felső sarkot. A mérkőzés hátra­lévő része kapkodó mezőnyjátékkal telik el. Jók: Csutorás, Berkes, Hetesi, Farkas, illetve Fogarassi, Szauter, Szigeti, Fábri. Bírálat: A mérkőzés inkább nagy csata jegyében folyt.­ Szép játék csak nem néha alakult ki. A játékvezető jól vezette a mér­kőzést. Mi újság az összevont megyei vízilabdaba­jnokságban? Tolna megyéből két csapat, a Tolnai Vö­rös Lobogó és a Szekszárdi Építők vesz részt a Bajnokság küzdelmeiben. Ugyancsak 2 csapat indult Baranyából is: a Komlói Bányász és a Pécsi Dózsa. Az ötödik együt­tes az Bács-Kiskun megyei Bajai Honvéd. Az idei bajnokság lényegesen erősebb te­hát a tavalyinál. Ezt a megállapításunkat alátámasztják az eddig elért eredmények is. Eddig ugyanis kétszámjegyű eredmény még nem akadt és nagyon gyakori volt az egé­szen szoros eredmény is. A f­olna megyei csapatok eddigi szereplése igen sok kívánnivalót hagyott maga után és ismét beigazolódott az, hogy a tavalyi könnyű bajnokság megbosszulta magát. A Szekszárdi Építők együttese eddig egyetlen pontot sem szerzett és az utolsó helyen áll. A Tolnai Vörös Lobogó ugyan még a 2. he­lyen áll, de már 3 veresége van és így sze­rintünk nincs esélye arra, hogy beleszóljon a bajnokság küzdelmeibe. Meglepően jól sze­repel viszont a Bajai Honvéd, amely a ta­valyi összevont bajnokságban még gyengén játszott. Váratlanul gyengének bizonyultak a pécsiek is, de a másik baranya megyei együttes jelenleg az élen van és minden valószínűség szerint a komlóiak szerzik meg az idén a bajnokságot. Az eddig lejátszott mérkőzések eredményét az alábbiakban ad­juk: Komló—Pécs 4:4, Komló—Tolna 2:1 és 3:2, Baja—Komló 2:1, Komló—Szekszárd 5:1, Tol­na—Pécs 6:4 és veszt, mert Pécsett a tolnai csapat nem szállt vízbe, Baja—Pécs 2:0, Pécs—Szekszárd 6:1, Tolna—Baja 7:3, Tolna —Szekszárd győz, mert Szekszárd nem je­lent meg, Baja—Szekszárd 6:2. Az eddig le­játszott mérkőzések után a bajnoki tabella állása a következő: A hivatalos lap szerint július hó 26-án a Bajai Honvéd—Pécsi Dózsa mérkőzést kel­ett volna lejátszani, míg augusztus 2-án a K omlói Bányász—Bajai Honvéd mérkőzés­nek kellett volna lezajlania. Azonban egyik mérkőzésre sem érkezett meg a játékvezető is így a mérkőzések elmaradtak, illetve a bajnoki mérkőzések helyett csak barátságos öszecsapások voltak. Elutasította a Labdarugó Társadalmi Szövetség a Dózsa óvását Az első ügy a Bonyhádi Vasasnak az el­­múlt vasárnap kiállított játékosaival kapcso­­atos fegyelmi ügy volt. Forrot­t figyelem­­e véve azt hogy az amnesztia folytán bű­n­­ítéselengedésben részesült és így visszaeső űnösről van szó — október 13-ig, Rédert edig — akinek a magatartása a mérkőzés lfújását eredményezte, figyelembe véve azt, egy fiatal, büntetlen előéletű játékosról vn szó — szeptember 15-ig a játéktól el­­ltotta. A második ügy a Dózsa—Simontornya mérkőzéssel kapcsolatban a Dózsa által be­­yujtott óvás volt. A kétórás tárgyaláson n nvetség meghallgatta mind a két sportkör épviselőit, majd Simontornya egy és a Dózsa 3 tanúját és ennek alapján az óvást utasította. A Dózsa képviselője természe­tes fellebbezést jelentett be. A harmadik ügy a Bonyhád—Simontornya érkezésen kiállított Baum II. fegyelmi srge volt. Mint visszaeső, amnesztiában lé­­­esü­lt játékost a fegyelmi bizottság októ­­er 13-ig a játéktól eltiltotta. Sípost, a tar­­lék csapat kapusát, — aki ugyan kiállítva se volt, de sértő megjegyzést tett — szep­­mber 29-ig tiltotta el a játéktól. É p­kőzést a szabályok alapján a szövetség szep­tember 20-án lejátszani rendelte el, egyben pedig kötelezte a tamásiakat 246 forint ren­dezési költség megfizetésére. Végül pedig Kiss László Sz. Építők játé­kost ,— aki kiállítva ugyan nem volt, de a Decs—Építők mérkőzésen sportszerűtlen ma­gatartást tanúsított —, 1 hónapra tiltották el. A bizottság figyelembe vette azonban azt hogy nevezett a fegyelmi bizottság által ed­­dig soha nem tapasztalt őszinteséggel beval­lotta a terhére rótt cselekményt, a bünte­tést 3 havi próbaidőre felfüggesztette. Szerdán folytatta a társadalmi Szövetség a felmerült ügyek tárgyalását. Először is a kiadandó felhívás szövegét rögzítették -­­melyet teljes egészében ismertettünk , majd pedig apróbb ügyeket tárgyaltak , közülük az alábbi kérdésekben a követke­zőképpen döntöttek: 1. Elutasította a Simontornyai VL. sport­körnek a Petőfi mérkőzéssel kapcsolatban hozott határozatra benyújtott fellebbezését mert a fellebbezés határidőn túl érkezett. 2. Értesítette a Társadalmi Szövetség Dombóvári Postás Sport Kört, hogy a Loko­motiv mérkőzéssel kapcsolatban Bánhely jogosulatlan szerepeltetése miatt benyújtót óvást az óvási díj be nem érkezése miatt nem tárgyalja. j>. A Bátaszéki Lokomotív edzőjét az Épí­tők mérkőzéssel kapcsolatban tanúsított ma­gatartásáért a szövetség fegyelmi eljárás, alá vonta és ügyét a következő héten tár­gyalja. 4. Pintér D. Lokomotív játékos ellen ugyancsak fegyelmi eljárást helyeztek fo­lyamatba. 5. A Simontornyai VL. valamennyi ott­honi mérkőzésére szövetségi ellenőrt küld­ő Társadalmi Szövetség a sportkör költségére 6. Érsek Ferenc. Hőgyészi Traktor játé­kost augusztus 4-től szeptember 22-ig a já­téktól eltiltotta és a Hőgyészi Traktor pá­lyájét Ugyancsak ez időre betiltotta, mer­t Hőgyészi Traktor—Paksi Kinizsi mérkő­zés után egy néző a játékvezetőt megütötte 1. Komló 5 3 11 15:10 7 !. Tolna 6 3—3 16:12 6 J. Baja 4 3—1 13:10 6 . Pécs 5 2 12 14:13 5 1. Szekszárd 4-------4 4:17 — H­ÍREK SZERDA, AUGUSZTUS 12 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP­ Klára. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS:­­Várható időjárás szerda estig: dél­­előtti, déli felhőképződés, legfeljebb az északi megyékben néhány helyes záporesővel. Mérsékelt szél: A meleg idő tovább tart. Várható hőmérsék­leti értékek az ország területére szerdán reggel 11—14, délben 26— 29 fok között. MOZI: Szabad Ifjúság. Augusztus 12-én: JANIKA Kezdések, vasár- és ünnepnap: 4. 6 és órakor, hétköznap: fél 7 és fél 9 órakor. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszám- 20­10 20­11 Szekszárd, Szécheny-utca IS U.N B egyszámládóra 00.97* Oh*v—■%* Előfizetési díj: havi if.—* forint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkács? Mihály utca 16. Telefon: 20-27 A nyomdáért MFI I F9 RFZSA Az Országos Takarékpénztár közli, hogy AZ ÖTÉVES TERVKOLCSÜH VII. sorsolását Budapesten, 1953. augusztus 20-tól 23-ig tartja Augusztus 20-án, délelőtt 10—1 óráig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Augusztus 20-án délután 3—8 óráig a Zeneművészeti Főiskolán. Augusztus 2>-én délután 2—8 óráig a Zeneművészeti Főiskolán. Augusztus 22-én délután 2—8 óráig a Zeneművészeti Főiskolán. Augusztus 23-án délelőtt 10—1 óráig a Zenem­­ivészeti Főiskolán. Augusztus 20-án a Margitszigeten a sorsolást neves művészek felléptével kultúrmű­sor előzi meg. A sorsolás nyilvános! Szabad belépést

Next