Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-18 / 193. szám

TOLNAI VILÁG PSQScriFtm EGyesihirmet A MAI SZAMBAN: A Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről (2. o.) — Ünnepi gyűlések augusztus 20-án (3. o.) — A pártszervezet vezetésével, eredményes munkával köszöntik alkotmányunk ünnepét Sióagárd dolgozói (3. o.) — Vihar után szép idő, a Teveli Tégla­gyárban (3. o. )— A minisztertanács határozata a „Nép­művészet mestere“ kitüntető cím létesítésére (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PAPT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÉV­FOLYAM, 193. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1953 AUGUSZTUS 18 Fokozzuk a takarékosságot a kormányprogramok megvalósításána­k fontos eszközét A szocializmus építése meggyorsí­tásának, ötéves tervünk sikeres vég­rehajtásának, a kormányprogramm megvalósításának egyik döntő lánc­szeme, az egész népgazdaság terü­letén: a fokozott takarékosság. Ta­karékosság anyaggal, idővel, pénz­zel — ez a feladata minden dolgo­zónak, ezt kell megvalósítani, hogy a fokozott takarékossággal hozzá­járuljunk dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedéséhez. Öt­éves tervünk negyedik évének elő­irányzatát valósítják meg üzemeink dolgozói. Ezekben a napokban az augusztus 20-i versenyszakasz az, mely leginkább elősegíti a tervek megvalósítását. A dolgozók szava és a szavak után tetteik, arról tanús­kodnak, hogy teljesítik a tervet, emelik az életszínvonalat, megvaló­sítják a kormány programmját. Me­gyénk minden üzemében a dolgo­zók augusztus 10—20-ig alkotmányi őrségeket tartanak és ezeken az ün­nepélyes műszakokon még csak fo­kozzák az eredményeket a termelés­ben. Az augusztus 20-i versenyben is egyik fő helyet foglalja el a takaré­kosság. Dolgozóink értékes vállalá­sokat tettek arra, hogy takarékos­­kodnak az anyaggal, munkájuk min­den területén. A Tolnai Selyemgyár­ban például a dolgozók az anyag­norma csökkentésére tettek vállalást. Wunderlich­­t Katalin például az al­kotmány­őrségen a legutóbbi értéke­lés szerint 22 dekával csökkentette anyagfelhasználási normáját. Ha­­sonóó eredmények születtek a Bony­hádi Cipőgyárban is, ahol a gazda­ságosabb anyagfelhasználást tűzték ki célul. E célkitűzések megvalósí­tása elősegíti, hogy a munkaverseny is még jobban hozzájáruljon a kor­mányprogramm megvalósításához, még több árut tudjunk biztosítani a fogyasztó dolgozóknak. Azonban a fokozott takarékosság bevezetése, alkalmazása nem megy magától, ezért versenyagitációnkban is helyet kell, kapjon a takarékos­sággal való törődés és mozgósítás a dolgozók felé. Feladata minden vállalati igazgatónak és funkcioná­riusnak, hogy a takarékossági moz­galmat tömegmozgalommá fejlessze. Ehhez kell a vállalatvezetőségnek olyan tervet készíteni, amely ma­gába foglalja az anyagfelhasználás mennyiségét, a készlet értékét, a be­szerzés mértékét. Feladat, hogy ál­landóan csökkentsük az anyagnor­mát. Ezekből a feladatokból tevődik össze az üzemekben a tömegszerve­zetek és a műszaki dolgozók fel­adata. Nekik kell harcolni azért, hogy egy-egy üzemben a legszéle­sebb takarékosságot vezessék be. Nem könnyű ezt a munkát elvégez­ni, de alapos szervező és irányító munkával meg lehet valósítani, hogy egy-egy üzemben minden dolgozó tegyen vállalást a takarékosságra és azt teljesítse. Különös gondot kell fordítani üze­meinkben az anyagnorma felhaszná­lására, az anyagnorma csökkentésé­re. Az anyagnorma csökkentéséért vívott harc az új technika és tech­nológia bevezetésével és elsajátítá­sával, a termelési folyamatok meg­szervezésének javításával, a terme­lékenység fokozásával függ össze. Igen értékes kezdeményezések van­nak a megye kendergyáraiban, a dolgozók célul tűzték, hogy növelik a szálhozam százalékot. Eredményes ez a módszer, éppen ezért, mert a műszaki dolgozók is bekapcsolódtak e versenybe, biztosították a dolgo­zók vállalásainak teljesítéséhez szük­séges feltételeket. A közös ha­rc eredménye az lett, hogy a terv fe­lett áll az anyagkihasználás legtöbb kendergyári dolgozónál. Ezzel bizto­sítani tudják, hogy kevesebb nyers­anyagból több szálkendert tudnak előállítani, így több fonal, majd pe­dig vászon készül, ami végeredmény­ben azt eredményezi, hogy több ru­ha, anyag jut a fogyasztóknak. A takarékossághoz tartozik a gé­pek jobb kihasználása is. Ma már egyre több gép könnyíti meg a dol­gozók munkáját. És e gépek helyes alkalmazásával rengeteg munkaerőt és időt lehet megtakarítani. A gé­pek szolgálják az embert. Termé­szetes, ahhoz, hogy a gép hűsége­sen szolgálja az embert, az is szük­séges, hogy az ember alaposan ki is használja. Ha a takarékosságot akarják megvalósítani üzemeinkben, — márpedig az öntudatos dolgozók ezt akarják —, akkor nem szabad előfordulni olyan esetnek, mint az elmúlt hetekben volt a Tolnai Se­lyemgyárban, hogy a dolgozók a munkaidő előtt 5—10 perccel leállí­tották a gépeket, a Paksi Tégla­gyárban például rendszeres, hogy a munkaidő kezdésére a dolgozók akkor sem jelennek meg, ha oda is értek az üzembe. Mindezek a rö­vid percek, hetek alatt órákra nő­nek és akkor tudjuk meg, hogy mennyi kiesés volt, ha nézzük a tervteljesítés számadatait, akkor tű­nik ki, hogy mennyivel többértékű munkát lehetett volna elvégezni, ha a gépek kapacitását teljes egészében kihasználják. A takarékosság másik igen fontos módszere: a jó munkaerőgazdálko­dás. Különösen építkezéseknél ta­pasztalható, hogy a gazdaságvezetők rosszul gazdálkodnak a munkaerő­vel. Feleslegesen végeznek munka­erő átcsoportosításokat, küldözgetik a dolgozókat egyik helyről a másik­ra és n­em veszik észre, hogy ebből komoly munkaidő kiesés adódik. — Végeredményben ez oda vezet, hogy szervezetlenség, béralap túllépés, a terv nemteljesítése áll elő egy ilyen helyen. Üzemeinkben számtalan lehetősége van a takarékosságnak, a helyi sa­játosságoktól függően meg lehet ol­dani mindenhol, hogy a legszéle­sebb takarékosságot vezessék be. Nem mindegy az, hogy milyen in­tézkedéseket tesznek gazdaságvezető­ink a takarékosság fokozására. El kell érni, hogy az intézkedések minden esetben szigorúan tartsák szem előtt a kormány programmját. Az elkövetkező időkben sokkal na­gyobb figyelmet kell fordítani a ta­karékossági mozgalomra. Az üze­mek vezetői haladéktalanul beszél­jék meg kibővített ülésen a vállalat takarékossági helyzetét. Ezeken hoz­zanak határozatot a takarékosság be­vezetésére, a Gazda-mozgalom még szélesebb körű alkalmazására. El kell érni, hogy a hulladékfelhasználási mozgalom a harmadik negyedévben még nagyobb méreteket öltsön. A takarékossági mozgalomnak az aug. havi versenyszakasz után a szórvá­nyos jelenségekből általános jelen­séggé kell válni üzemeinkben. El kell érni, hogy a dolgozók a jó fel­­világosító munka eredményeképpen tegyenek minél több vállalást a ta­karékosságra. Rendszeresen napirendre kell tűz­ni a takarékossági helyzet megjaví­tását üzemeinkben. Az üzemi párt­szervezetek támogassák az üzemi bizottság munkáját a takarékossági mozgalom kiszélesítésében. A ver­­senyagitációban helyet kell biztosí­tani a takarékosság jelentőségének, tudatosításának is. Meg kell magya­rázni a dolgozóknak, hogy a kor­mányprogramm megvalósításának fontos része a takarékosság. Az üzemi pártszervezetek vezetőinek fel kell mérni az üzem sajátságos hely­zetét és úgy kell meghatározni az agitáció feladatát, úgy kell mozgó­sítani a pártcsoportbizalmiakat, a kommunistákat és ezeken keresztül az egész üzem kollektíváját a ta­karékosság bevezetésére. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A z „Alkotmány­őrség“ a Bonyhádi Z Az egész ország dolgozó népe ha­talmas lelkesedéssel készül megün­nepelni alkotmányunk megszületésé­nek negyedik évfordulóját. A Bony­hádi Zománcgyárban az „Alkotmány­őrség“ ideje alatt több dolgozó ki­ugró teljesítményeket ért el. Az üzem valamennyi dolgozója azon van, hogy becsülettel teljesítse aug. 20-ra tett vállalását, tervének túl­teljesítésével köszöntse e nagy na­pot. Az üzem dolgozóinak 97 száza­léka tett vállalást. Ragyogó eredményeket értek el az üzem dolgozói az „Alkotmány­őr­ség“ negyedik napján is. Égi Mária ifjúmunkás fülező 145 százalékos nasryszerű­ eredményes máncgy­árban tervteljesítést ígért, ezzel szemben ezen a napon 200 százalékot ért el. Bányai Mihályné bádogos 145 szá­zalékos vállalását 181 százalékra tel­jesítette augusztus 13-án. Hasonló eredmény született a többi dolgozó­nál is. Boczner Lajos egyengető 143 százalékos vállalását 213-ra, id. Lo­­sonczi Antal pedig 122 százalékos vállalását 135 százalékra teljesítette. Nagy versengés indult meg a brigá­dok között is. Augusztus 13-án a Május 17. ifi brigád érte el a leg­jobb eredményt, 130 százalékos vál­lalásával szemben 137 százalékot tel­jesített. A b­rálat nyomra meg avatják munkáb­a­ a na viormás álami gazdaság veze­ti Mi, a nagytormási állami gazda­ság vezetői elfogadtuk a Tolnai Napló bírálatát, annak nyomán lát­juk a hiányosságokat, amik a veze­tésben megmutatkoznak és igyek­szünk hibáinkat kiküszöbölni. Első­sorban a dolgozókkal fogunk olyan kapcsolatot teremteni, hogy közösen összehangolt munkával érhessünk el eredményeket. Munkánkban máris javulás mutat­kozott, amit eredményekkel lehet le­mérni. Fellendült a cséplőcsapatok közötti munkaverseny és nap-nap után újabb kimagasló teljesítmények születtek. Augusztus 11-én Kató Lázár cséplő­brigádja 13 munkaóra alatt 403,29 mázsa gabonát csépelt, ami százalékban kifejezve 260 százalék. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg, újabb célt tűztek maguk elé, addig nem nyugosznak, amíg az 550 mázsa napi teljesít­ményt el nem érik. Teljesítményük­kel arányosan a keresetük is meg­növekedett. 13 munkaóra alatti csép­­léseredmény 403.29 mázsa, ennek alapján a III. kategóriába tartozó munkások 82.50 forintot és 51.70 kilogramm természetbeni prémiumot, a IV. kategóriába tartozók 95.70 fo­rintot és 59.97 kilogramm gabonát, az V. kategóriába tartozók 113.02 forintot és 70.82 kilogramm gabonát kaptak. Fogatosaink is vállalásokat tettek a behordásra vonatkozóan és ezzel hozzájárultak a cséplőgépek maga­sabb eredményének eléréséhez. Mehr János fogatos 160 keresz­tet hordott be egy nap és 70.62 forintot keresett. Ifj. Zakk József, Kuczi Árpád, Nesz János, id. Zak József, Petrik Jó­zsef, Rubenstein János, Miklós Ger­gely ugyancsak 160 keresztet hordtak be egy nap alatt és keresetük ugyan annyi, mint Mehr Jánosnak. Horváth János szem. előadó: Nagy tormás ÁG. A felsőnánai Uj Barázda tszcs-ben hat kiló búzát osztottak munkaegységenként A felsőnánai Uj Barázda termelő­csoport tagjai időben befejezték a cséplést és a cséplőgéptől nyomban teljesítették állam iránti kötelezett­ségüket. Az állam iránti kötelezett­ségek teljesítése után, s egyéb tar­tozások (ÁMG, kölcsönök) kifizetése után elszámoltak. Búzából 6 kilót, árpából 1,5 kilót osztottak munka­egységenként. Koch Péter és felesé­ge 700 munkaegységük után része­sültek a termelőcsoport gabonater­méséből. Feleségével ketten 42 má­zsa búzát vittek haza. A leveli Alkotmány­tagsásra már most felkészül a jövő évi bő termés biztosítására Az 1950—51-es években, ha köz­ségünk dolgozó parasztsága hallotta vagy olvasta a sajtóban, hogy egy termelőcsoporttag 40 mázsa gabonát vitt haza, azt mondta, beszélhet akárki, akár­mit, úgy sem igaz az. Most azonban mindenki személyesen meggyőződhet, hogy igaz. Egy-egy csoporttag igen szép jövedelemben részesül. A mi termelőcsoportunkban igen nagy mennyiségű gabonát osz­tottunk szét a tagság között. Csapó János, aki negyedmégával vette ki részét a közös munkából, 00 mázsa búzát és 20 mázsa árpát kapott. Pongrácz Mihály harmadmagával 36 mázsa búzát és 14 mázsa árpát vitt haza. Én másodmagammal dolgoz­tam, 23 mázsa 80 kiló búzát és 7 má­zsa 20 kiló árpát vittem haza. Doma Gyula, aki egymaga vette ki részét a közös munkából, 16 mázsa búza mellett még 5 mázsa 60 kiló árpát is kapott. Ezeket az eredményeket minden termelőcsoportban meg lehet találni, ahol a tagok rendesen kivet­ték részüket a munkából. Mindenütt megvan a lehetőség a jobb élet, a boldogulás felé. A jövedelemelosztás megkezdése előtt nálunk is voltak olyan hangulatok, hogy kilépünk a termelőcsoportból, most azonban sen­kitől sem lehet ezt hallani. Készü­lünk a jövő évi termés biztosítására. A másodvetést befejeztük, a tarló­buktatás tart soron és a silózás, mert van bőven silózni való. Most igyekszünk elkészíteni a takarmányt állataink részére, hogy ne kelljen úgy szűkölködnünk vele, mint a múlt évben. Ludas András Alkotmány tszcs, Tevel. A pari fö­dm­­ívesszövetkezet vezetősége tartja szívügyének az aratóbárok gyors kifizetését Községünkben igen jól haladt az aratás, a cséplés és a begyűjtés­ is befejeződött augusztus 12.én. 13-án már megkaptuk a szabadpiac értéke­­it és jogát is. Nem ment azért minden olyan simán, mint ahogy itt röviden leírtam­. A földműve­sszövet­kezet kezelésében lévő tartalékterületeknél, amely körülbelül 120 hold búzavetést tett ki, kissé nehezen ment az aratás. A földművesszövetkezet vezetősége a készpénz­pótlékot csak aratás után fizette ki a dolgozóknak. Egy másik komoly hiba pedig az volt, hogy a tavaszi búza igen kuszánt volt és a szerződés szerint annak aratásáért magasabb bér járt volna az aratóknak. Mi ezt jelentettük is a földkihe­­lyezési felelősnek, a vizsgálat azonban nem történt meg, így tehát 80 kiló búzával akarják kifizetni az aratókat hold­anként. Az aratók pedig a részt követelik. A vezetőség igyekszik rábeszélni a dolgozókat, hogy fo­gadják el a 80 kiló búzát, mert később ennyit sem kapnak. Csepiga Gyula igazgat­óbizottsági tag, aki egyben p­ártvezetőségi tag is, úgy agitálja a dolgozókat, az jár jól, aki most elviszi a gabonáját, mert később ennyit sem kap. A hordást is rosszul szervez­ték meg. A gabonát csak összedobál­ták, amikor pedig az egy esőt kapott, beázott és mintegy 15—20 mázsa búza erejéig ki is csírázott az osztag. Az igazgatóság ezért nem érzi magát felelősnek, az aratókat tartják bűnösnek, pedig felelős érte az igazgatóság is, mert az aratás ideje alatt egyetlen alkalommal sem voltak találhatók sehol. . SZEKERíES JÓZSEF Póri. A szekszárdi Ünnepi Vásár kultúr- és sportműsora Igen színvonalas kultúrműsor biz­tosítja a szekszárdi Ünnepi Vásáron a dolgozók szórakozását. 19-én dél­előtt a Garay­ téri szabadtéri szín­padon fellép a nagymányoki, györ­­könyi és a kórházi tánccsoport, nép­dalokat játszik a szekszárdi népi ze­nekar, vidám rigmusokat ad elő a 73­2. Építőipari Vállalat rigmusbri­gádja és közben többszöri ruhabe­mutató teszi színessé és érdekessé a műsort. De ugyanakkor a Ságvári Endre ligetben, felállított bábszín­padon délután 4 órától 0 óráig báb­­műsor lesz. Közben a rendőrzenekar a zenepavilonban esti műsort ad. A szabadtéri sátormoziban pedig 4 órától kezdve folytatólagosan félórás előadások lesznek. Cirkusz is látogat városunkba, délutáni és esti mű­sorral szórakoztatja majd a vásáron résztvevőket. 20-án reggel 6 órakor zenés éb­resztő nyitja meg a napot. Délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Sztálin­ téren. Délután fél kettőtől egészen estig tartó kultúrműsor lesz ismét a Garay­ téri szabadtéri szín­padon. Fellép a Járási Kultúrház, a Népbolt, a TÜZÉP, a rendőrség, a Megyei Tanács, a földművesszö­vetkezet tánccsoportja, több rigmus­brigád, ismételten játszik a szekszár­di népi zenekar. Városunkban ven­dégszerepel ezenkívül az őcsényi és mözsi tánccsoport és a sárközi álla­mi gazdaság és a sárpilisi népi együttes. Este nyolc óra tájban ér véget a kultúrműsor. Ezenfelül a báb­színpadon, a zenepavilonban, a sza­badtéri sátormoziban, a szabadtéri cirkuszban és a vasútállomási szín­padon szintén műsor lesz. Igen érdekes sportműsor is lesz 20-án. Délelőtt 9 órakor a Megyei Szpartákiád döntő, délután fél 4 órakor Somogy—Tolna megye ifi lab­darúgó válogatottak mérkőzése és 5 órakor pedig Pécsújhelyi Bányász— Szekszárd város felnőtt Válogatott labdarúgó mérkőzés.

Next