Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
TOLNAI VILÁG PSQScriFtm EGyesihirmet A MAI SZAMBAN: A Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről (2. o.) — Ünnepi gyűlések augusztus 20-án (3. o.) — A pártszervezet vezetésével, eredményes munkával köszöntik alkotmányunk ünnepét Sióagárd dolgozói (3. o.) — Vihar után szép idő, a Teveli Téglagyárban (3. o. )— A minisztertanács határozata a „Népművészet mestere“ kitüntető cím létesítésére (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PAPT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1953 AUGUSZTUS 18 Fokozzuk a takarékosságot a kormányprogramok megvalósításának fontos eszközét A szocializmus építése meggyorsításának, ötéves tervünk sikeres végrehajtásának, a kormányprogramm megvalósításának egyik döntő láncszeme, az egész népgazdaság területén: a fokozott takarékosság. Takarékosság anyaggal, idővel, pénzzel — ez a feladata minden dolgozónak, ezt kell megvalósítani, hogy a fokozott takarékossággal hozzájáruljunk dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedéséhez. Ötéves tervünk negyedik évének előirányzatát valósítják meg üzemeink dolgozói. Ezekben a napokban az augusztus 20-i versenyszakasz az, mely leginkább elősegíti a tervek megvalósítását. A dolgozók szava és a szavak után tetteik, arról tanúskodnak, hogy teljesítik a tervet, emelik az életszínvonalat, megvalósítják a kormány programmját. Megyénk minden üzemében a dolgozók augusztus 10—20-ig alkotmányi őrségeket tartanak és ezeken az ünnepélyes műszakokon még csak fokozzák az eredményeket a termelésben. Az augusztus 20-i versenyben is egyik fő helyet foglalja el a takarékosság. Dolgozóink értékes vállalásokat tettek arra, hogy takarékoskodnak az anyaggal, munkájuk minden területén. A Tolnai Selyemgyárban például a dolgozók az anyagnorma csökkentésére tettek vállalást. Wunderlicht Katalin például az alkotmányőrségen a legutóbbi értékelés szerint 22 dekával csökkentette anyagfelhasználási normáját. Hasonóó eredmények születtek a Bonyhádi Cipőgyárban is, ahol a gazdaságosabb anyagfelhasználást tűzték ki célul. E célkitűzések megvalósítása elősegíti, hogy a munkaverseny is még jobban hozzájáruljon a kormányprogramm megvalósításához, még több árut tudjunk biztosítani a fogyasztó dolgozóknak. Azonban a fokozott takarékosság bevezetése, alkalmazása nem megy magától, ezért versenyagitációnkban is helyet kell, kapjon a takarékossággal való törődés és mozgósítás a dolgozók felé. Feladata minden vállalati igazgatónak és funkcionáriusnak, hogy a takarékossági mozgalmat tömegmozgalommá fejlessze. Ehhez kell a vállalatvezetőségnek olyan tervet készíteni, amely magába foglalja az anyagfelhasználás mennyiségét, a készlet értékét, a beszerzés mértékét. Feladat, hogy állandóan csökkentsük az anyagnormát. Ezekből a feladatokból tevődik össze az üzemekben a tömegszervezetek és a műszaki dolgozók feladata. Nekik kell harcolni azért, hogy egy-egy üzemben a legszélesebb takarékosságot vezessék be. Nem könnyű ezt a munkát elvégezni, de alapos szervező és irányító munkával meg lehet valósítani, hogy egy-egy üzemben minden dolgozó tegyen vállalást a takarékosságra és azt teljesítse. Különös gondot kell fordítani üzemeinkben az anyagnorma felhasználására, az anyagnorma csökkentésére. Az anyagnorma csökkentéséért vívott harc az új technika és technológia bevezetésével és elsajátításával, a termelési folyamatok megszervezésének javításával, a termelékenység fokozásával függ össze. Igen értékes kezdeményezések vannak a megye kendergyáraiban, a dolgozók célul tűzték, hogy növelik a szálhozam százalékot. Eredményes ez a módszer, éppen ezért, mert a műszaki dolgozók is bekapcsolódtak e versenybe, biztosították a dolgozók vállalásainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. A közös harc eredménye az lett, hogy a terv felett áll az anyagkihasználás legtöbb kendergyári dolgozónál. Ezzel biztosítani tudják, hogy kevesebb nyersanyagból több szálkendert tudnak előállítani, így több fonal, majd pedig vászon készül, ami végeredményben azt eredményezi, hogy több ruha, anyag jut a fogyasztóknak. A takarékossághoz tartozik a gépek jobb kihasználása is. Ma már egyre több gép könnyíti meg a dolgozók munkáját. És e gépek helyes alkalmazásával rengeteg munkaerőt és időt lehet megtakarítani. A gépek szolgálják az embert. Természetes, ahhoz, hogy a gép hűségesen szolgálja az embert, az is szükséges, hogy az ember alaposan ki is használja. Ha a takarékosságot akarják megvalósítani üzemeinkben, — márpedig az öntudatos dolgozók ezt akarják —, akkor nem szabad előfordulni olyan esetnek, mint az elmúlt hetekben volt a Tolnai Selyemgyárban, hogy a dolgozók a munkaidő előtt 5—10 perccel leállították a gépeket, a Paksi Téglagyárban például rendszeres, hogy a munkaidő kezdésére a dolgozók akkor sem jelennek meg, ha oda is értek az üzembe. Mindezek a rövid percek, hetek alatt órákra nőnek és akkor tudjuk meg, hogy mennyi kiesés volt, ha nézzük a tervteljesítés számadatait, akkor tűnik ki, hogy mennyivel többértékű munkát lehetett volna elvégezni, ha a gépek kapacitását teljes egészében kihasználják. A takarékosság másik igen fontos módszere: a jó munkaerőgazdálkodás. Különösen építkezéseknél tapasztalható, hogy a gazdaságvezetők rosszul gazdálkodnak a munkaerővel. Feleslegesen végeznek munkaerő átcsoportosításokat, küldözgetik a dolgozókat egyik helyről a másikra és nem veszik észre, hogy ebből komoly munkaidő kiesés adódik. — Végeredményben ez oda vezet, hogy szervezetlenség, béralap túllépés, a terv nemteljesítése áll elő egy ilyen helyen. Üzemeinkben számtalan lehetősége van a takarékosságnak, a helyi sajátosságoktól függően meg lehet oldani mindenhol, hogy a legszélesebb takarékosságot vezessék be. Nem mindegy az, hogy milyen intézkedéseket tesznek gazdaságvezetőink a takarékosság fokozására. El kell érni, hogy az intézkedések minden esetben szigorúan tartsák szem előtt a kormány programmját. Az elkövetkező időkben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a takarékossági mozgalomra. Az üzemek vezetői haladéktalanul beszéljék meg kibővített ülésen a vállalat takarékossági helyzetét. Ezeken hozzanak határozatot a takarékosság bevezetésére, a Gazda-mozgalom még szélesebb körű alkalmazására. El kell érni, hogy a hulladékfelhasználási mozgalom a harmadik negyedévben még nagyobb méreteket öltsön. A takarékossági mozgalomnak az aug. havi versenyszakasz után a szórványos jelenségekből általános jelenséggé kell válni üzemeinkben. El kell érni, hogy a dolgozók a jó felvilágosító munka eredményeképpen tegyenek minél több vállalást a takarékosságra. Rendszeresen napirendre kell tűzni a takarékossági helyzet megjavítását üzemeinkben. Az üzemi pártszervezetek támogassák az üzemi bizottság munkáját a takarékossági mozgalom kiszélesítésében. A versenyagitációban helyet kell biztosítani a takarékosság jelentőségének, tudatosításának is. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy a kormányprogramm megvalósításának fontos része a takarékosság. Az üzemi pártszervezetek vezetőinek fel kell mérni az üzem sajátságos helyzetét és úgy kell meghatározni az agitáció feladatát, úgy kell mozgósítani a pártcsoportbizalmiakat, a kommunistákat és ezeken keresztül az egész üzem kollektíváját a takarékosság bevezetésére. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A z „Alkotmányőrség“ a Bonyhádi Z Az egész ország dolgozó népe hatalmas lelkesedéssel készül megünnepelni alkotmányunk megszületésének negyedik évfordulóját. A Bonyhádi Zománcgyárban az „Alkotmányőrség“ ideje alatt több dolgozó kiugró teljesítményeket ért el. Az üzem valamennyi dolgozója azon van, hogy becsülettel teljesítse aug. 20-ra tett vállalását, tervének túlteljesítésével köszöntse e nagy napot. Az üzem dolgozóinak 97 százaléka tett vállalást. Ragyogó eredményeket értek el az üzem dolgozói az „Alkotmányőrség“ negyedik napján is. Égi Mária ifjúmunkás fülező 145 százalékos nasryszerű eredményes máncgyárban tervteljesítést ígért, ezzel szemben ezen a napon 200 százalékot ért el. Bányai Mihályné bádogos 145 százalékos vállalását 181 százalékra teljesítette augusztus 13-án. Hasonló eredmény született a többi dolgozónál is. Boczner Lajos egyengető 143 százalékos vállalását 213-ra, id. Losonczi Antal pedig 122 százalékos vállalását 135 százalékra teljesítette. Nagy versengés indult meg a brigádok között is. Augusztus 13-án a Május 17. ifi brigád érte el a legjobb eredményt, 130 százalékos vállalásával szemben 137 százalékot teljesített. A brálat nyomra meg avatják munkába a na viormás álami gazdaság vezeti Mi, a nagytormási állami gazdaság vezetői elfogadtuk a Tolnai Napló bírálatát, annak nyomán látjuk a hiányosságokat, amik a vezetésben megmutatkoznak és igyekszünk hibáinkat kiküszöbölni. Elsősorban a dolgozókkal fogunk olyan kapcsolatot teremteni, hogy közösen összehangolt munkával érhessünk el eredményeket. Munkánkban máris javulás mutatkozott, amit eredményekkel lehet lemérni. Fellendült a cséplőcsapatok közötti munkaverseny és nap-nap után újabb kimagasló teljesítmények születtek. Augusztus 11-én Kató Lázár cséplőbrigádja 13 munkaóra alatt 403,29 mázsa gabonát csépelt, ami százalékban kifejezve 260 százalék. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg, újabb célt tűztek maguk elé, addig nem nyugosznak, amíg az 550 mázsa napi teljesítményt el nem érik. Teljesítményükkel arányosan a keresetük is megnövekedett. 13 munkaóra alatti csépléseredmény 403.29 mázsa, ennek alapján a III. kategóriába tartozó munkások 82.50 forintot és 51.70 kilogramm természetbeni prémiumot, a IV. kategóriába tartozók 95.70 forintot és 59.97 kilogramm gabonát, az V. kategóriába tartozók 113.02 forintot és 70.82 kilogramm gabonát kaptak. Fogatosaink is vállalásokat tettek a behordásra vonatkozóan és ezzel hozzájárultak a cséplőgépek magasabb eredményének eléréséhez. Mehr János fogatos 160 keresztet hordott be egy nap és 70.62 forintot keresett. Ifj. Zakk József, Kuczi Árpád, Nesz János, id. Zak József, Petrik József, Rubenstein János, Miklós Gergely ugyancsak 160 keresztet hordtak be egy nap alatt és keresetük ugyan annyi, mint Mehr Jánosnak. Horváth János szem. előadó: Nagy tormás ÁG. A felsőnánai Uj Barázda tszcs-ben hat kiló búzát osztottak munkaegységenként A felsőnánai Uj Barázda termelőcsoport tagjai időben befejezték a cséplést és a cséplőgéptől nyomban teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Az állam iránti kötelezettségek teljesítése után, s egyéb tartozások (ÁMG, kölcsönök) kifizetése után elszámoltak. Búzából 6 kilót, árpából 1,5 kilót osztottak munkaegységenként. Koch Péter és felesége 700 munkaegységük után részesültek a termelőcsoport gabonaterméséből. Feleségével ketten 42 mázsa búzát vittek haza. A leveli Alkotmánytagsásra már most felkészül a jövő évi bő termés biztosítására Az 1950—51-es években, ha községünk dolgozó parasztsága hallotta vagy olvasta a sajtóban, hogy egy termelőcsoporttag 40 mázsa gabonát vitt haza, azt mondta, beszélhet akárki, akármit, úgy sem igaz az. Most azonban mindenki személyesen meggyőződhet, hogy igaz. Egy-egy csoporttag igen szép jövedelemben részesül. A mi termelőcsoportunkban igen nagy mennyiségű gabonát osztottunk szét a tagság között. Csapó János, aki negyedmégával vette ki részét a közös munkából, 00 mázsa búzát és 20 mázsa árpát kapott. Pongrácz Mihály harmadmagával 36 mázsa búzát és 14 mázsa árpát vitt haza. Én másodmagammal dolgoztam, 23 mázsa 80 kiló búzát és 7 mázsa 20 kiló árpát vittem haza. Doma Gyula, aki egymaga vette ki részét a közös munkából, 16 mázsa búza mellett még 5 mázsa 60 kiló árpát is kapott. Ezeket az eredményeket minden termelőcsoportban meg lehet találni, ahol a tagok rendesen kivették részüket a munkából. Mindenütt megvan a lehetőség a jobb élet, a boldogulás felé. A jövedelemelosztás megkezdése előtt nálunk is voltak olyan hangulatok, hogy kilépünk a termelőcsoportból, most azonban senkitől sem lehet ezt hallani. Készülünk a jövő évi termés biztosítására. A másodvetést befejeztük, a tarlóbuktatás tart soron és a silózás, mert van bőven silózni való. Most igyekszünk elkészíteni a takarmányt állataink részére, hogy ne kelljen úgy szűkölködnünk vele, mint a múlt évben. Ludas András Alkotmány tszcs, Tevel. A pari födmívesszövetkezet vezetősége tartja szívügyének az aratóbárok gyors kifizetését Községünkben igen jól haladt az aratás, a cséplés és a begyűjtés is befejeződött augusztus 12.én. 13-án már megkaptuk a szabadpiac értékeit és jogát is. Nem ment azért minden olyan simán, mint ahogy itt röviden leírtam. A földművesszövetkezet kezelésében lévő tartalékterületeknél, amely körülbelül 120 hold búzavetést tett ki, kissé nehezen ment az aratás. A földművesszövetkezet vezetősége a készpénzpótlékot csak aratás után fizette ki a dolgozóknak. Egy másik komoly hiba pedig az volt, hogy a tavaszi búza igen kuszánt volt és a szerződés szerint annak aratásáért magasabb bér járt volna az aratóknak. Mi ezt jelentettük is a földkihelyezési felelősnek, a vizsgálat azonban nem történt meg, így tehát 80 kiló búzával akarják kifizetni az aratókat holdanként. Az aratók pedig a részt követelik. A vezetőség igyekszik rábeszélni a dolgozókat, hogy fogadják el a 80 kiló búzát, mert később ennyit sem kapnak. Csepiga Gyula igazgatóbizottsági tag, aki egyben pártvezetőségi tag is, úgy agitálja a dolgozókat, az jár jól, aki most elviszi a gabonáját, mert később ennyit sem kap. A hordást is rosszul szervezték meg. A gabonát csak összedobálták, amikor pedig az egy esőt kapott, beázott és mintegy 15—20 mázsa búza erejéig ki is csírázott az osztag. Az igazgatóság ezért nem érzi magát felelősnek, az aratókat tartják bűnösnek, pedig felelős érte az igazgatóság is, mert az aratás ideje alatt egyetlen alkalommal sem voltak találhatók sehol. . SZEKERíES JÓZSEF Póri. A szekszárdi Ünnepi Vásár kultúr- és sportműsora Igen színvonalas kultúrműsor biztosítja a szekszárdi Ünnepi Vásáron a dolgozók szórakozását. 19-én délelőtt a Garay téri szabadtéri színpadon fellép a nagymányoki, györkönyi és a kórházi tánccsoport, népdalokat játszik a szekszárdi népi zenekar, vidám rigmusokat ad elő a 732. Építőipari Vállalat rigmusbrigádja és közben többszöri ruhabemutató teszi színessé és érdekessé a műsort. De ugyanakkor a Ságvári Endre ligetben, felállított bábszínpadon délután 4 órától 0 óráig bábműsor lesz. Közben a rendőrzenekar a zenepavilonban esti műsort ad. A szabadtéri sátormoziban pedig 4 órától kezdve folytatólagosan félórás előadások lesznek. Cirkusz is látogat városunkba, délutáni és esti műsorral szórakoztatja majd a vásáron résztvevőket. 20-án reggel 6 órakor zenés ébresztő nyitja meg a napot. Délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Sztálin téren. Délután fél kettőtől egészen estig tartó kultúrműsor lesz ismét a Garay téri szabadtéri színpadon. Fellép a Járási Kultúrház, a Népbolt, a TÜZÉP, a rendőrség, a Megyei Tanács, a földművesszövetkezet tánccsoportja, több rigmusbrigád, ismételten játszik a szekszárdi népi zenekar. Városunkban vendégszerepel ezenkívül az őcsényi és mözsi tánccsoport és a sárközi állami gazdaság és a sárpilisi népi együttes. Este nyolc óra tájban ér véget a kultúrműsor. Ezenfelül a bábszínpadon, a zenepavilonban, a szabadtéri sátormoziban, a szabadtéri cirkuszban és a vasútállomási színpadon szintén műsor lesz. Igen érdekes sportműsor is lesz 20-án. Délelőtt 9 órakor a Megyei Szpartákiád döntő, délután fél 4 órakor Somogy—Tolna megye ifi labdarúgó válogatottak mérkőzése és 5 órakor pedig Pécsújhelyi Bányász— Szekszárd város felnőtt Válogatott labdarúgó mérkőzés.