Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-19 / 194. szám

TOLNAI VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJ FTFfC! A MAI SZAMBAN: Minisztertanácsi határozatok (2. o.) — Egyre nehezebb az alkalmazottak helyzete Jugoszláviában (2. o.) — A szovjet élet törvénye (2. o.) — Ünnepi gyűlések augusztus 20-án (3. o.) — Beszámoló a bonyhádi nép­nevelők munkájáról (3. o.) — Külpolitikai jegyzetek (3. o.) — Megnyílt a mozi Mórágyon (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 194. SZÁMai!A so pillér; SZERDA, 1953 AUGUSZTts Dolgozzanak DISZ szervezeteink a IV. VIT szellemében Véget ért a IV. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó, mely minden fiatal szívében örökké feledhetet­len marad. A IV. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó a legnagyobb ifjúsági béketüntetés volt, amely valaha is lezajlott. 111 ország több mint 29.000 küldötte egységesen tett hitet Bukarestben, hogy hű­ek maradnak és harcolnak a né­pek legféltettebb és legdrágább kincséért, a békéért. A világ if­júságának küldöttei megfogadták, hogy harcot indítanak a béke és barátság megszilárdításáért az egész világon. A Világif­júsági Találkozón a ma­gyar ifjúságot fiataljaink leg­jobbjai képviselték. A mi me­gyénk területéről a legjobb 11 fiatal vett részt. A nagyszerű bé­ketüntetésen a mi megyénk 11 fiatalja is találkozott a hős leni­ni—sztálini Komszomol neveltjei­vel, akik a kommunizmus építé­sében világraszóló sikereket ér­nek el. Találkoztak Korea hős if­júságával, de a többiekkel is, akik még a kapitalista rendszer igája alatt sínylődnek, mint az olasz, francia, angol fiatalok. A magyar ifjúság küldöttei, s köztük a mi megyénk fiataljai is elmondották, milyen nagyszerű eredményeket érünk el mi is ha­zánk szocialista építésében. Is­mertették azokat a megvalósuló terveket, amelyek különösen if­júságunk számára jelentenek nagyszerű perspektívát, állandóan növelve jólétüket, biztosítva bol­dogulásukat. A IV. Világifjúsági Találkozó ragyogó sikere hatalmas csapás a háborúra spekuláló imperialis­tákra. Hiába próbáltak akadályo­kat gördíteni a francia, ausztrá­liai és számos kapitalista ország ifjú békeharcosai elé, hogy rész­vételüket a IV. VIT-en megaka­dályozzák. Tervük nem sikerült. Nem sikerülhetett azért sem, mert­ ma már a világ ifjúsága egysége­sebb, mint valaha volt és ez az egység napról-napra nő. ,,Béke és barátság*" a VIT nagy­szerű szava jutott érvényre a bu­karesti Világifjúsági Találkozón. A világ ifjúsága megmutatta har­cos elszántságát; megmutatta, hogy nem fogja ifjú életét felál­dozni rabló imperialista érdeke­kért. Csapás abból a szempontból is a IV. VIT sikere a háborúra spekulálókra, hogy a kapitalista országok fiataljainak tízezrei men­tek el Bukarestbe és ezek a fia­talok meggyőződtek arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokrá­ciára szórt rágalmak nem mások, mint aljas koholmányok. A találkozó felhívta a világ if­júságának figyelmét a jövő építé­sére. Ez azt jelenti, hogy me­gyénk ifjúságának is fokozottab­ban helyt kell állnia a szocializ­mus építésének területén. Csakis akkor juttatjuk érvényre a IV. Világifjúsági és Diák Béketalál­kozó felhívását, ha DISZ-szerve­­zeteink az első sorokban harcol­nak pártunk és kormányunk nagyjelentőségű határozatainak megvalósításáért. DISZ-szervezeteink döntő fel­adata a határozat ismertetése és ennek végrehajtásában való ak­tív részvétel, bevonva a jelenleg még szervezeten kívülálló fiatalo­kat is. Üzemeinkben ifjúságunk az elsők legyenek a tervteljesítés­ben. A tervek maradéktalan tel­jesítése biztosítja dolgozó népünk életszínvonalának további emel­kedését, hazánk erejének növe­kedését. A IV. VIT és alkotmányunk ünnepére fiataljaink lelkes mun­kafelajánlásokat tettek és jó ered­ményeket értek el, különösen a tolnai, a bonyhádi üzemek fiatal­jai. Most az a feladat, hogy a VIT és alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított szocialista mun­ka­versenyt fejlesszék tovább fia­taljaink. Ennek legfőbb tényező­je, hogy továbbra is még fokozot­tabban harcolni kell a munkafe­gyelem lazítói, a pazarlók és nap­­lopók ellen. A párt- és kormányhatározat végrehajtásában különösen nagy feladat hárul mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban dolgozó fiatalokra, de az egyénileg dol­gozó parasztfiatalokra is. Terme­lőszövetkezeteinkben lévő DISZ- szervezeteink ismertessék a fia­talok és a tsz tagsága körében pártunk és kormányunk határo­zatait. Leplezzék le a tsz ellen lá­­zító ellenséges elemeket, akik azon igyekeznek, hogy termelő­szövetkezeti parasztságunk hos­­­szú évek fáradságos munkáját, el­ért eredményeiket megsemmisít­sék. Tsz DISZ-szervezeteink fia­taljai álljanak az élre a munka­­fegyelem megszilárdításáért foly­­tatott harcnak, hogy a további mezőgazdasági munkálatokat is határidőre elvégezhessük. Mutassanak példát DISZ-fiatal­­jaink úgy, mint ifj. Szabó István a zombai Béke tsz DISZ szerve­zetének tagja, aki ezideig 496 munkaegységet szerzett. A teveli Alkotmány tsz fiataljai taggyűlé­sen határozták el, hogy továbbra is még fokozottabb erővel fognak dolgozni, hogy a tsz vagyonát, te­hát saját jólétüket is növeljék. Falusi DISZ-szervezeteink még nagyobb erővel fogjanak munká­hoz, hogy elősegíthessék egy-egy falu begyűjtési tervének sikeres teljesítését. Emellett azonban gon­doljanak arra is, hogy a begyűj­­tés sikeres teljesítése nemcsak a gabonafélék jó begyűjtésétől függ, hanem a kapásnövények utáni be­adási kötelezettségek teljesítésé­től is. Ezt pedig csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha ezeket a növényeket gondosan ápoljuk. Legyenek falusi DISZ-szervezete­­ink tagjai ebben a munkában is élenjárók. Harcos felvilágosító szó­val s bátor példamutató tettekkel egyaránt. A IV. VIT szellemében dolgoz­ni azt is jelenti, hogy továbbra is lankadatlanul erősítsük a békéért harcoló magyar ifjúság harcos szervezetét, a DISZ-t. DISZ bi­zottságaink és szervezeteink a VIT nagyszerű lendületével meg­erősödve harcoljanak tovább a rohamcsapat cím elnyeréséért.­­ Rúzsa János DISZ MB. Ki a felelős az Ürgevári Gyapjútermelő Vállalat gaboná­áért? Az Ürgevári Gyapjútermelő Válla­latnál igen komoly hiányosságok ta­pasztalhatók. A cséplőmunkások ott akarják hagyni a gépet, mivel a ró­luk való gondoskodás nem kielégítő. Nem lehet egy karaj zsíroskenyéren és egy kis feketekávén jó munkát végezni, sokat teljesíteni. A gabona betakarítása terén is hibák vannak. Amíg a dolgozó pa­rasztok, tszcs-k, állami gazdaságok a gabona szemveszteség nélküli gyors betakarításáért harcolnak, ad­dig az ürgevári Gyapjútermelő Vál­lalat gabonájának egy része még most is a tarlón hever, ahogy a fű­kaszálógép levágta. Kovács József juhász elmondja mindenkinek, aki­vel beszélget, hogy fáj a szíve ami­kor a juhok tapossák a szép kalá­szokat. Annyi van a­­ földön, hogy jónéhány dolgozó évi szükségletét kielégítené. Bakos József a gyönki járás sajtó­szervezője. Megvédjü­k termelőszövetkezeteinket! A pak­si járás termelőcsoportjainak kommunistái aktíva ülésen beszélték meg feladataikat A kormányprogramm megjelenése, valamint Rákosi elvtárs beszéde után a paksi járás termelőcsoportjaiban is forr, nyüzsög az élet, — állapí­tották meg a paksi járás termelő­­szövetkezeteinek kommunistái.­­ A munkafegyelem meglazult, az ellen­ség sokkal jobban támad, mind va­laha. Minden erejét arra összponto­sítja, hogy az elért eredményeket lekicsinyelje, a becsületes tagokat megingassa. Molnár Vince, a györkö­­nyi Béke tszcs tagja azt híreszteli a székelyek között, hogy nekik el kell távozni, mert a kitelepített volks­bundisták jönnek haza és elveszik a házat és a székely-magyarok egyéb tulajdonát. S­z­á­n­y­a Lajos ugyan­csak a györkönyi Béke tszcs tagja arról akarja meggyőzni a tagokat, hogy a termelőcsoport úgyis bukás­nak van ítélve, jobb ha minél előbb feloszlatják, legalább nem kell dol­gozni. A nagydorogi Szabadság tsz­­ben a lógósok, naplopók, akiknek kevés a munkaegységük, a pártszer­vezet és a becsületes párttagok ellen fordultak. Arról akarják őket is meg­győzni, hogy sokkal jobban boldo­gul egy paraszt, ha nem közös, ha­nem egyéni gazdálkodást folytat. — A kormányprogramm megjele­nése, valamint Rákosi elvtárs beszé­de óta már több, mint egy hónap telt el. Itt az ideje, hogy minden ter­­melő,szövetkezetben, termelőcso­­portban rendet teremtsünk! _ hangzottak a kommunisták szavai’.' Cseh Imre elv­­társ, a györkönyi Dózsa tszcs egyik harcos kommunistája elmondotta­ mi­lyen módszerekkel­ agitál az ellenség és hogyan indulnak harcba a tszcs kommunistái az ellenség ellen. — Mikor a kormány programmja megjelent, akadtak Györkönyben is olyanok, akik a Dózsa term­el­ő cso­p­o­rt tagjait rossz útra akarták téríteni. A nap minden órájában azt kürtötték, hogy ne várjanak semmire, azonnal osszák fel a közös vagyont. Rákosi elvtárs beszédének meghallgatására már azzal a céllal jöttek össze, hogy végkép feloszlatják a csoportot, Rá­kosi­ elvtárs beszédének meghallgatása után azonban ettől az állásponttól végkép elálltak. A feloszlás­ lázt el­oszlatta az, hogy a tagok olyan jö­­vedelemben részesülnek, amit egy jól dolgozó paraszt megfeszített mimiká­val sem tud elérni. A tagok számítása az volt, hogy kenyérgabonából 4.5 kilót kapnak egy munkaegységre. Számításukban kellemes csalódás érte­ őket, mert nem 4.5 kilót, hanem 7.5 kiló gabonát kaptak egy munkaegy­ségre. Vannak olyan tagok is, mint Heiser József, aki egymaga 28.5 má­­zs­a búzát kapott. De 10 mázsa gabo­­nánál kevesebbet egyetlen csoport­tag sem kap. Nem kell ennél meggyő­zőbb agitációs módszer — mondotta Cseh elvtárs. — Melyik egyénileg dolgozó parasztnak marad meg 15— 20 mázsa búzája? Egyiknek sem! — Ilyen eredményekhez csakis a nagy­üzemi gazdálkodáson keresztül jut egy,egy dolgozó paraszt. A mi párt­szervezetünk azonban nem becsüli le az ellenség munkáját. Tisztába va­gyunk azzal, hogy az eredmények láttára az ellenség még felh­áborodot. ■ taibh le.«, még­ jobban támad. Mi első­sorban 11 párttagokat és a becsületes élenjáró csoporttagokat indítjuk harrá­ba termelőszövetkezetünk megvédésé­ért­ és megszilárdításáért. A Nagydorogon megtartott terme­lőszövetkezeti kommunista alkubva ü­lés eredményes volt. Felszínre kerültek azok a hibák, melyeket a pártszer­vezetek és tanácsok elkövettek. Töt­­tősi Jánosné, a nagydorogi Szabad­ság tszcs párttitlkára elmondotta, hogy sok esetben a becsületes dol­go­­zók is az ellenség befolyása alatt álló tagok szavára hallgatnak. Meg­inognak, nem támadó, hane­m védekező agitációt folytatnak. A járási párt­­bizottságot, valamint a községi egy­séges pártvezetőséget erről már több eset­ben értesítették. Már többször kértek segítséget, de az bizony nem olyan volt, amilyenre napjainkban szükségük volna a tszcs-ben dolgozó kommunistáknak. A tszcs-k kommunistáinak aktíva­­ülésén érezni lehetett a felszólalások­ból, hogy a párttagok és kommunis­­ták vállalják a felelősséget a terme­­lőcsoportok gazdasági és politikai megszilárdításáért. — Célunk mind­­annyiunknak egy: — mondotta Se­bestyén István elvtárs, a kajdacsi Március 9 tsze« elnöke: harcolni min­den tszcs-ért, minden becsületes ter­melőcsoporttagért! Én, a mi termelő­­csoportunk kommunistáinak nevében védnökséget vállalok a nagydorogi Szabadság tszcs felett. — kos­ ősi György elvtárs, a nagydorogi Fel­kelő Nap tszcs egyik tagja és a Felkelő Nap kommunistái a rácegresi Illyés Gyula tszcs felett vállaltak védnökséget. AZ .. A­LKOTMÁNY-ŐRSÉG“ HIREí Emelkedik a teljesítmény és a kereset a Tolnai Selyemgyár dolgozóinak „ Alkotmány-őrség“-én A Tolnai Selyemgyár dolgozói ki­emelkedő eredményeket érnek el az Alkotmány-őrségre tett vállalások teljesítésében. Legutóbb a selyem­­gyár legjobb fonója Kovács Ferencné volt, aki 137 százalékot teljesített. Ezzel napi keresete 36­30 forint volt. Ifj. Morvai Józsefné, aki 133 szá­zalékot téliesített, augusztus 15-én 35­19 forintot keresett. Ezen a na­pon a selyemgyárban a legjobb mi­nőségi motorlázó Benke Ferencné volt. Márkus Istvánná neve pedig a legjobb termelési motorlázók között szerepelt. 138 százalékot teljesített és 33.08 forintot keresett. A kiszerelők közül Merkl Antalné került az élre 130 százalékos teljesítményével, ő is több, mint 30 forintot keresett. Aug. 15-én csaknem valamennyi dolgozó teljesítette vállalását. Különösen azok a dolgozók értek el kimagasló eredményt, akik a mi­nőség javítását vállalták. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói egy emberként harcolnak az „Alkotmány-őrség“ sikeréért A Simontornyai Bőrgyárban az Alkotmány­őrség eredményei azt bi­zonyítják, a dolgozók mindent elkö­vetnek, hogy méltóképpen ünnepel­hessék Alkotmányunk törvénybeik­tatásának negyedik évfordulóját. A boxkikészítő műhely dolgozóinak fel­hívása a bőrgyáron belül nagy vissz­hangra talált a fizikai és műszaki dolgozók körében. A pártszervezet jó felvilágosító munkája meglátszik a verseny élénkségén. Első alkalom­mal mondhatjuk, hogy üzemünk minden dolgozója vállalást tett, meg­javult az Alkotmány­őrségen a ver­seny nyilvánossága is. Naponta, a kimagasló eredményeket pedig órán­ként értékelik és a hangoshíradó azonnal hírül adja, ki milyen ered­ményt ért el. Legutóbb, augusztus 14-én a me­szes műhelyben Mészáros Sán­dornak és Vincze Lajosnak szólt a vidám nóta. Ezen a napon 161 százalékot teljesített. A versenytáblán pedig friss felírás hirdette, hogy Zsolnai István ifjú­munkás taszító 142,5 százalékot tel­jesített. Augusztus 13-án nemcsak a terme­lésben kimagasló eredmények tet­ték emlékezetessé e napot, hanem az is, hogy ünnepélyes röpgyűlése­ken osztották ki a harmadik béke­kölcsönkötvényeket. Petróczi György élenjáró dolgozó, — mikor a köt­vényt átvette, — a következőket mondotta: „örülök, hogy 800 forin­­tot jegyeztem. Látom, hogy kölcsö­nünk visszatérői a különböző beru­házásokon keresztül és emellett vis­­­szakapjuk nyereménnyel megtetézve az államnak kölcsönzött pénzt. De nemcsak kölcsönnel, hanem kima­gasló termelési eredményekkel is se­gítjük a szocializmus építését.­­Ez­ért termelek állandóan 130 százalék felett.“ Az Alkotmány-őrségen megjavult a kapcsolat a fizikai, a műszaki és adminisztratív dolgozók között. Egy emberként harcol a Simontornyai Bőrgyár minden dolgozója az Alkot­­mány-őrség sikeréért. Jobb minősé­gű bőröket akarnak készíteni és csökkenteni fogják az önköltséget. Deli György levelező. Gyerme eim 'övoj^i a iszcs-ben ‘»dóm gazán tó­ doggá lenni... Piaci nap alkalmával igen sok ve­­vő megfordul a bonyhádi ,1. sz. nép­­boltban. A népbolt dolgozói igyekez­nek gyorsan kielégíteni a vásárlók igényeit, nem igen érnek rá megfi­gyelni, hogy ki mit vásárol, mégis — egy ilyen piaci napon — a nagy sietség közben feltűnik egy dolgozó paraszt külsejű házaspár, aki egész csomó holmit vásárol. Paplanokat, férfi, női cipőt, fehérneműt, gyermek­­nek való­ gumicsizmát, harisnyákat, stb. Többiz­ben fizetnek a pénztárnál, mivel eszükbe jut, hogy ejnye még ez is meg az is kellene, és Rosen­­bauch Gyuláné pénztáros beszélgetni kezdett velük. A vásárló: Kardos Al­bert brigádvezető a grábóczi Alkot­mány tsz.ben. Feleségével együtt dol­goznak és 1050 munkaegységük van eddig. Náluk a tsz-ben 7 kiló gabona jut kiosztásra munkaegységenként és ők ezek szerint több, mint 70 mázsát kapnak. Egyelőre 6 mázsa árpát és 40 mázsa búzát vittek haza, ebből 20 mázsa búzát mindjárt­­ szabadpia­con értékesítettek, annak az árából vásárolnak most. De ez még semmi — mondja Kardosné, aki szintén oda megy közben. Lencsét, rozsot és kö­lest is kapunk, meg aztán 15 forint készpénzt számítunk egy munkaegy­­ségre. Kardosék biztosak benne, hogy év végére meglesz az 1300 munkaegység a kettőjük dolgos keze által és ak­kor aztán, ha évvégi elszámoláskor meg kiirtják a pénzüket, mindent meg tudnak venni, amire csak szükségük van. A pénztáros érdeklődik Kardos Albert tervei felöl. Kilép a tszeszből? — kérdezi. — Ha bolond volnék, — hangzik a méltatlankodó válasz. — Nekem 3 gyermekem van. — mondja azután magyarázóan Kardos Albert, — és azokért teszek mindent, 6 értük dolgozunk feleségemmel, mert ember­hez méltó jövőt akarunk biztosítani a számukra. Kardos elvtárs szerint azt bizonyít­ják, hogy biztosítva látja gyermekei jövőjét, ha a tsz-ben marad feleségé­vel, hiszen munkájuknak máris gyö­nyörű eredménye van. Ennyi jövedel­­met úgysem tud elérni, egyéni gaz­­dálkodással, ezt határozottan tudja.

Next