Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
h NAPLÓ ELMÉLETI TANÁCSADÓ Az alap és felépítményről Az alap és felépítmény vizsgálatánál abból a sztálini megállapításból kell kiindulni, hogy „amilyen a társadalom termelési módja, olyan alapjában véve a társadalom maga sem olyanok a társadalom eszméi és elméleti, politikai nézetei és intézményei." Ahhoz tehát, hogy az alap és felépítmény fogalmát megértsük, mindenek előtt a társadalmi fejlődést meghatározó főerőt „az anyagi javak termelési módját" kell vizsgálat alá helyezni. A termelőmód fogalmának tisztázására annál is inkább szükség van, mivel sok propagandista előtt ez a fogalom homályos és ez akadályozza Sztálin elvtárs legújabb művének alapos megértését. MI A TERMELŐMÓD: A termelőmód magába foglalja egyrészt: a társadalom termelőerőit, másrészt: •A társadalom termelőviszonyait. A termelőerők alatt értjük: 1. A munkaeszközöket ,amivel az emberek a létfenntartásukhoz szükséges anyagi javakat megtermelik. 2. Az embereket és a munkában való tapasztalatukat, vagyis azt a tapasztalatukat, ahogyan a munkaeszközöket mozgásba hozzák, TERMELŐVISZONYOK alatt értjük az emberek társadalmi termelési viszonyait — vagyis, hogy a termelés során milyen viszonyba lépnek egymással. Ez a viszony választ ad arra, hogy milyen az illető társadalom osztály viszonya, tulajdonviszonya, kinek a kezében vannak a termelőeszközök. Ez a viszony lehet, ahogyan Sztálin elvtárs rámutat: kizsákmányolástól mentes emberek együttműködéseinek és kölcsönös segítségének a viszonyai Lehetnek az uralkodás és alárendeltség viszonyai, végül pedig lehetnek átmeneti viszonyok, a termelési viszonyok egyik típusából a másikba, (itt főleg a kisárutermelésről van szó). MI AZ ALAP: Az alap nem foglalja magába az egész termelő módot, hanem csak a termelő viszonyokat. Az alap — mondja Sztálin elvtárs — a társadalom gazdasági rendje a társadalom fejlődésének adott szakaszán. Vagyis az alap nem más, mint az adott társadalmi rendszer termelési viszonyainak összessége. Az alap sajátossága az, hogy a társadalmat gazdaságilag szolgálja. Sztálin elvtárs megfogalmazásából világosan kitűnik, hogy az alap történelmi kategória, a termelőviszonyok, a társadalom változásával az alap is megváltozik. Ahhoz, hogy a társadalom fejlődését előrevigyék, a régi alapot lerombolják és új alapot, azaz új viszonyokat hoznak létre. Világos tehát, hogy az alap nem foglalhatja magába az egész termelőmódot, a termelőeszközöket ismert ez azt jelentené, hogy a régi alap megdöntésekor a termelőerőiket is meg kellene semmisíteni. Sztálin elvtárs az ilyen nézetet valló „marxistákat“ tróglóditáknak, „barlanglakóknak“ nevezte. Minden olyan társadalomban, ahol az emberek uralkodási és alárendeltségi viszonyban vannak, az alap is antagonisztikus kibékíthetetlen ellentmondásoktól terhes, éppen azért mert a termelőeszközök magántulajdonban vannak. MI A FELÉPÍTMÉNY? Minden alapnak tehát minden gazdasági rendnek megvan a saját, neki megfelelő felépítménye. A felépítmény — mondja Sztálin elvtárs — ,,A társadalom jogi, vedlési, művészeti és filozófiai nézetei és az ezeknek megfelelő politikai, jogi és egyéb intézmények". Tisztán kell tehát látni hogy a felépítménybe nemcsak a nézetek, hanem a nézetekhez kapcsolódó intézmények is beletartoznak. Például a felépítményhez tartozik az állam, a törvényhozó és végrehajtó hatalom, büntető szerveivel együtt. Valamint a társadalmi és politikai szervei, a politikai pártok, szervezetek és társaságok is. A nézetek és intézmények között szoros kapcsolat van. Mindegyik az uralkodó osztály érdekeit védi. Vagyis látni kell azt, hogy az antagonista osztálytársadalomban ,ahol a termelő eszközök magántulajdonban vannak, a felépítménynek is osztályjellege van Az uralkodó osztály fegyvere az elnyomottakkal szemben. Például a kapitalista társadalomban az állam a csendőrség, rendőrség felhasználásával a legkíméletlenebb harcot folytatja a marxizmus-leninizmus eszméjét terjesztő kommunista pártok ellen. Lásd: USA, Nyugat-Németország stb. A felépítmény az alaphoz hasonlóan történelmi kategória, annak az egy korszaknak a terméke, amelyben az adott gazdasági alap él és működik. Éppen ezért a felépítmény rövid életű, megszűnik, eltűnik az adott alap megszűnésével, eltűnésével. A felépítmény nem foglalja teljesen magába az adott korszakban a társadalom eszméinek és nézeteinek összességét, hanem a nézetek és ezeknek megfelelő intézmények meghatározott csoportját. Világosan kell látni, hogy a társadalmi tudat szélesebb fogalom, mint a felépítmény. A társadalmi tudatnak nem minden eleme tartozik a felépítményhez. Például a nyelv, klassziikus művek stb., nem tartoznak a felépítményhez, mert nem annak az adott korszaknak a termékei, amelyben az adott alap él és létezik. Ami a nézetek és intézmények egy csoportját felépítmény jellegűvé teszi az, azoknak a segítő szerepe az adott alappal kapcsolatban. Pl. a marxizmus, mint eszme a kapitalizmusban szintén nem tartozik a felépítményhez, mivel nem védi, hanem rombolja a kapitalista alapot. Az alap és felépítmény között állandó kölcsönhatás áll fenn. Nemcsak az alap hat a fel Az alap és felépítmény kölcsönhatásának törvényszerűségei a szocialista társadalomig is vonatkoznak. De a szocializmusban e törvényszerűségek nem spontánul, vakon érvényesülnek, hanem tudatos harc alapján. Az emberek tudatosan építik a szocialista termelőviszonyokat. A kapitalista alap ösztönösen jött létre a feudalizmus méhében Ez azért volt lehetséges mert a kapitalizmusban és a feudalizmusban egyaránt a termelőeszközök magántulajdonban voltak. Mi a helyzet a szocializmusban? A kapitalizmus méhében ezek a szocialista alap megteremtésénél nélkülözhetetlen anyagi termelőerők jönnek ösztönösen létre. A szocialista alap megteremtésének döntő feltétele a proletárforradalom , a kisajátítók erőszakos kisajátítása. E forradalom nélküli a termelőeszközök társadalmasítása, a szocialista viszonyok nem alakulhatnak ji. Vagyis a forradalom csupán megtisztítja a talajt a kialakuló gazdasági rend számára. Az új szocialista alap megteremtése magára a proletár diktatúrára a proletár államra vár, amely első kizsákmányolástól mentes felépítmény. A szocialista gazdasági rend az emberek tudatos tevékenységének eredményeként jött létre. A szocializmusban minden gazdasági átalakulás építményre, hanem a felépítmény is visszahat az alapra. A felépítmény miután létrejött tevékenyen hozzájárul alapjának kialakulásához, megerősödéséhez. A felépítmény szolgálja az alapot aktívan, védelmezi azt. Vegyük például a mi helyzetünket. Az állam, a párt, amely a felépítménynek aktív része, tudatosan törekszik a szocialista termelő viszonyok megteremtésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, vagyis harcol a szocialista alap megteremtéséért, segíti annak kialakulását. De nemcsak segíti annak kialakulását, hanem védelmezi is. Például, amikor fellép a társadalmi tulajdon rongálásával szemben vagy a kulákok aknamunkái ellen a tsz-ekben stb. A felépítmény nemcsak az új alap létrejöttében, hanem a régi alap lerombolásában is igen nagy szerepet játszik. A régi alap nem szűnik meg önmagától, nem összeomlás, hanem szétzúzás eredményeként tűnik el A kibékíthetetlen ellentmondásokon alapuló társadalomban az alap felszámolása forradalom eredményeként jön létre. Tehát tudatos harc eredménye. De az alap felszámolásával a régi felépítmény nem szűnik meg teljesen. Maradványa különösen az emberek fejében még sokáig fennmarad. Az emberek fejében meglévő ilyen maradvány nagyban akadályozza a szocialista alap és felépítmény kialakítását. Pl. komoly akadályt jelentenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a parasztság egyéni gazdálkodási nézetei. E meglévő maradványok elleni küzdelem , illetve ezek megszüntetése az ideológiai harc feladata, felülről indul meg az államhatalom kezdeményezésére, a néptömegek alulról jövő támogatása mellett. Az államnak a nép érdekeit kifejező tevékenységét a párt irányítja. Mindebből világos, hogy a felépítmény befolyása az alapra, a szocializmusban minőségileg és mennyiségileg is magasabb fokú, mint a kapitalizmusban. Azt is világosan kel látni hogy az új alap és felépítmény kialakulása, létrejötte nem egyszerre adott valami, hanem hosszú fejlődési folyamat eredménye. Népi demokráciánkban néhány év alatt részben már átalakult az a lépés felépítmény, de még egyik vonatkozásban sem fejeződött be, folyik a harc a mezőgazdaságban is a szocialista alap megteremtéséért. Ebben a harcban nagy szerepe van a felépítménynek, a felépítmény különböző elemeinek. Különösen nagy szerepe van az ideológiai harcnak, amelynek a propagandisták aktív résztvevői. A propagandistákra vár az a feladat, hogy a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztésével hozzájárulnak a régi alap lerombolásához a régi felépítmény maradványainak kiirtásához az emberek fejéből, és segítsék a szocialista alap és felépítmény kialakítását, megerősödését. Perecsi Ferencné MB. okt. felelős. Alap és felépítmény a szocialista társadalomban levelzönU írja: „Szeretném, ha megyénk minden DISZ fiatalja segítené megvalósítani kormányunk programutját“ Sárszentlőrincről írom levelemet, mert traktoros édesapámnál vagyok a cséplőgépnél. Ebédet főzök neki. Az ebédfőzés mellett azonban más is történt. Édesapámnak egyik alkalommal Nagydorogra kellett mennie a műszaki hiba kijavításáért. Az ellenőr maradt a cséplőgépnél őrnek. Később engem állított oda az ellenőr, mert ő nem győzte várni édesapámat. Én szívesen vállaltam ezt a megbízatást. Késő este pedig, amikor meghallottam édesapám lépteit, boldogan szaladtam elébe és mondottam nincs semmi baj, mindenre vigyáztam. Édesapám boldogan megölelt én pedig úgy éreztem, hogy komoly munkát vállaltam, amikor népünk vagyonára vigyáztam. Nagyon késő volt, amikor lefeküdtem, de még lefekvés után is sokáig gondolkodtam, helyes volt-e az ellenőrtől, hogy rámbízta a cséplőgépet? Amikor végül is elaludtam, az a boldog tudat hatott át, hogy a közös vagyon őrzésével az ellenség elleni harcból vettem ki részemet. Abból a harcból, melyre Rákosi pajtás a becsületes dolgozók figyelmét felhívta július hó 11-én. Esetemet és érzéseimet elmondottam társaimnak is. A DISZ tagok is örömmel hallgatták, de szeretném ha megyénk valamennyi úttörője, DISZ fiatalja hallaná és harcolna nemcsak az ellenség ellen, hanem minden igyekezetével segítené megvalósítani kormányunk programmját, követni azt az utat, melyet Rákosi elvtárs megmutatott számunkra. Ungerbiller Erzsébet úttörő, ..^ 1953. AUGUSZTUS 1 Megyénk kultúrcsoportjai készülnek az őszi évadra Még javában folynak az aratási, cséplési munkák, s Tolna megye 437 kultúrcsoportjából alakult csasztuska-brigádok a nyár: mezőgazdasági munkák, valamint a begyűjtés sikerét segítik műsoraikkal, de legtöbb helyen már most megtették az előkészületeket az őszi évadra. A nyári kultúrmunkát elsősorban a brigádműsorok jelentették, a cséplőgépeknél, Szabad Föld Vasárnapok keretében előadott táncszámok, rövid jelenetek. Az őszi kultúrmunka során nem elégedhetnek meg a csoportok rövid, 10—20 perces műsorszámokkal, ezért már most egész estét betöltő műsorok előkészítését kezdték meg. A tolna megyei kultúrcsoportok őszi műsoranyagát a vidámság jellemzi: a legtöbb együttesi zenés, táncos operettel készül, de eszéken belül majdnem mindenütt esztirád-műsort is állítanak egybe. A kultúrcsoportok közül legélénkebb előkészületek folynak Pakson, ahol a színjátszócsoport már megkezdte a „Gazdagfeleség" című 3 felvonásos operett próbáit. Dunaföldvári színjátszók 70 tagú ének és zenekarral próbálják a „Két kapitány" című 1 felvonásos operettet, míg a bogyiszlói színjátszók 2 egyfelvonásossal mutatkoznak be az ősszel. . . . Tolna megye két országos hírű népi együttese, a bátai és a sárpilisi népi együttesek saját gyűjtésű és összeállítású népi játékot mutatnak be az ősszel, amivel a téli kultúrversenyeken is szerepelnek. Hogyan támogatja Zombán a kultúragitáció a begyűjtést? Zomba község dolgozó parasztsága évről-évre növeli termésedményeit. A községi tanács irodájában ott dísztenek a begyűjtés, vándorzászlók, okleveleik és emléktárgyaik, amelyek hirdetik, hogy a község már több év óta első a járásban a begyűjtés terén. Ezt az elsőséget a község ebben az évben is meg akarja tartani. A község dolgozóinak törekvését a kultúrcsoportok lendületes munkája is támogatja. A kultúrotthonban megszakítás nélkül folyik a kultúrmunka. A tél folyamán a járási és megyei kultúrverseny-bemutatókon szép sikereket elért kultúrcsoportok rendszeresen végzik munkájukat: a színjátszó és tánc csoportok állandóan tanulnak gyakorolnak, a DISZ énekkara hetenként két este télen-nyáron próbákat tart, műsorát állandóan frissíti, hogy a kultárforradalom céljainak megfelelően mindig „naprakész“ legyen. A népművelési ügyvezető a nyári kultúragitáció legfontosabb szükségleteinek biztosítására rigmusíró és rajzoló-brigádot alakított, s ezeknek tagjai állandó munkában vannak. Már a szénai begyűjtés kezdetén elindultak a köszöntő-briigádok, s csavártáskákkal is ülvözölték az elsőket. Az aratásban Zomba dolgozói példás szorgalommal érek lettek a járóéban. A pártvezetőség a tanács, a szövetkezetek dolgozói, s az otthon tartózkodó pedagógusok is megfogták a kaszát és a sarlót, hogy a község le ne maradjon. De büszkén is dalolták a rigmust a kultúrcsoportok a község hangos híradójában: „Sej, learatták Zombán az őszi árpát, Sej, közös szérűn rakták meg az asztagját! Megjött már a gépállomás gépe csuhaj, Tévéből! Sej ne maradj le galambom a versenyről! S a buzdító szó, a lelkesítő példa nem állt meg. Estéről estére fölkereste a rigmust brigád az élenjáró dolgozók és tszcs tagok házait az újabbnak újabb köszöntőkkel: Sej, Zomba népe, kövesd az Ujj barázdát Sej, végezd el a termés learatását! Búgjon a cséplőgép, ne álljon a hajtó kereke! Sej, bőven legyen országunknak kenyere! A rajzoló-brigád pihenés nélkül dolgozik. Napról-napra új plakátok, feliratok, rajzok, verses buzdítások jelennek meg a község forgalmas helyein, a földművesszövetkezet kirakatában, a kultúrotthon falán és hirdetik az eredményeket buzdítják a tetkosságok a behordás, cséplés begyűjtés, tarlóháintás másodverés ,mielőbbi elvégzésére. A szemléltető agitáció nem feledkezik meg arról sem, hogy az iskolás gyermekeket is bevonja a kenyércsata küzdelmeibe: „Iskolások! Úttörők! Töltsétek el hasznosan a szünidőt! Versenyezve tarlón kalászt szedjetek. Szeptemberben több kenyeret szeljetek!“ A rajzolók öitletes festményekkel lelkesítik a dolgozókat, népszerűsítik az élenjárókat és buzdítják a késlekedőket. Méltók akarnak lenni a rigmusmondókhoz akik szüntelenül járják az utcákat, udvarokat és messzire hallhatóan zengik: „Takarodni asztagolni siessünk, Jó szomszédok, egymásnak is segítünk, Használjunk ki minden percnyi jó időt, Ráérünk majd kivenni a pihenőt!“ Tolna megye nevelői a magasabb tudásért ... Kalinin elvtárs azt mondta: — „A nevelő élete abból állt, hogy meglévő tudásából tanítványainak, embertársainak állandóan átad valamit. Azonban ha átadott tudásának pótlásáról nem gondoskodik — kimerül —, a fejlődés útján elveszti lába alól a talajt, — feladatának nem tud megfelelni.“ Tolna megye nevelői, oktatókáderei mélyen átérzik Kalinin elvtárs szavait: A nyár folyamán öt különböző tanfolyamokon indultak rohamra a magasabb fokú tudás megszerzéséért. A budapesti ideológiai oktatókáderképző tanfolyamon képzik most ki a jövő oktatási évad ideológiai konferenciavezetőit. Az ország összes megyéi közül Tolna megye az egyetlen, amely a létszámtervet túlteljesítette. Jó a hallgatók minőség; öszeszetétele is. A K. M. is megdicsérte körrendeletében a tolna megyei hallgatók lelkes munkáját. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán lezárult szaktanári vizsgák e jó eredménnyel végződtek. A még nem teljes adatok szerint is megállapítható, hogy a tolna megyei hallgatók vizsga átlaga 4-es érdemjegy felett van. Az egyes szakok évfolyamain pedig jóval e fölött áll, így például a Bezak II évfolyamán az átlag 4,75. — Kitűnők: Halmos Nóra, Szőts Gergely. — Csank I. évfolyamán kitűnők: Frucht József Kosztél Józsief, Mérei Jánosné, Pesti Olga, Szatóry János. — C. 1. szak II. évfolyam kitűnői: Bévárdi József Palotás József, Gondos Gyula, Saramó Sándor és Kaszás Imre. — A B 2. szak II. évfolyamának összes hallgatója kitűnőre vizsgázott Ezek között van az oktatási osztály két dolgozója Bárd Flórián és Farkas István, valamint Wéber György a magyarfcsiszi általános iskola nevelője. A Budapesti Pedagógiai Főiskola testnevelési oklevélszerző szaktanári tanfolyam hallgatói is jó hírnevet szereztek megyénknek. Vizsgázt maguk: 4.7. A vizsgázók közül ki kell emelnünk Soponyai János Szablár Márta és Bajári Miklósné igen jó eredményét. A debreceni alsó tagozat; oktató káderképző tanfolyamot a továbbképzési csoport két szakfelügyelője meglátogatta és ott is jó eredményeket mutattak fel az oktatókáderek. Megyénk itt is túlteljesítette kerettervét. — Mind mennyiségben, mind minőségben jó a hallgatók összetétele. Az elmúlt tanév alatt végzett egybeforrott, jó kollektív munka eredménye: a vizsgán tizenöt katársunk kiválóan megfelelt. A tanfolyamok eddigi eredményei azt mutatják hogy Tolna megye nevelői magukévá tették a budapesti pártaktiva-értekezleten hozott határozatokat és az értelmiségre váró feladatok minőségi megoldásával segítik elő új kormányprogrammunk végrehajtását.