Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-26 / 226. szám
TOLNAI ÉVFOLYAM. 226. SZÁM ARA SO FILLÉR yrtSc ßfioimkäft txnrrutfFmcf A MAI SZAMBAN: Otto Grotewilfe beszéde Hirschfeldben (2. o.) — Nyilvánosságra hozták Adenaiernek a Német Szakszervezeti Szövetséghez intézett ultimátumát (2. o.) —■ A Cheopspiramis tövében (2. o. )— A szeptemberi párttaggyűlések tapasztalataiból (3. o.) — A Szovjetunió kisipari szövetkezeteiről (3. o.) — Közel kétmillió forint megtakarítást jelent Tamási dolgozó parasztjainak az új begyűjtési rendszer (4. o.) AZ MPP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTSA'CA'NAN LAPJA SZOMBAT, 1953 SZEPTEMBER 26 A békemozgalom sikerei A mai nemzetközi helyzet jellemző módon a béke javára alakul. A feszültség fokozódásának hosszú időszaka után a háború óta most először érezhető a külpolitikai légkör bizonyos enyhülése. A szervezett békemozgalom, mely a második világháború után keletkezett, s ma átfogja a világ minden országát, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit, korunk egyik legjelentékenyebb, legkiemelkedőbb jelensége. E mozgalom azért született meg, azért erősödik és szélesedik, mert megfelel korunk szükségleteinek, mert a népeknek a tartós béke és az általános biztonság utáni nagy sóvárgását tükrözi. Amikor a békeharcosok visszatekintenek az utolsó évben megtett újakra, elismeréssel emlékeznek meg arról, hogy a béke és a kultúra művelőinek Wroczlawban, az ősi lengyel városban összeült nemzetközi kongresszusa állt mozgalmunk bölcsőjénél. 1949 április 20-án, Párisban és Prágában ült össze az I. Béke Világkongresszus. A II. Béke Világkongresszust 1950 novemberében, röviddel az Egyesült Államok koreai agressziójának kezdete után, Varsóban hívták össze. 1952 decemberében, amikor világszerte erősödött az a követelés, hogy szüntessék meg a koreai háborút, s a nagyhatalmak kezdjenek tárgyalásokat, Bécsben összeült a Népek Békekongresszusa. Ezen a kongresszuson 85 ország küldöttei vettek részt. Nem volt még egy olyan kongresszus, amelyen ennyi ország képviselője gyűlt volna össze. A Népek Békekongresszusán a lakosság legkülönbözőbb rétegei, a legkülönbözőbb szakmák képviseltették magukat, a legkülönbözőbb politikai és vallási nézeteket valló emberek vettek részt rajta. A lakosság minden rétege, minden becsületes hazafi követeli a békét. Nap, nap után számtalan példáját láthatjuk annak, hogy emberek, akik tegnap még felültek a reakciós propagandának, s ellenséges, vagy közömbös álláspontot foglaltak el a békemozgalommal szemben, ma csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz. A békemozgalom korunk hatalmas tényezője lett: ötszázmillió ember írta alá 1951-ben az atomfegyver eltiltásának követelését. A népek szava volt ez, fenyegető figyelmeztetés az óceánontúli atomzsarolók számára. 1952-ben több, mint 600 millió ember támogatta aláírásával a nagyhatalmak békeegyezménye megkötésének követelését. Ma a világ minden részében regionális békekonferenciákat és békekongresszusokat tartanak. Az ázsiai és csendesóceáni népek tavalyi pekingi békekongresszusa világszerte széles visszhangra talált. A legtöbb országban rendszeresen tartanak országos békekongresszusokat és békeértekezleteket. Ezrek, tízezrek és százezrek vesznek részt a békegyűlésen. A béke eszméje soha nem mozgósított még ekkora tömegeket az aktív harcra. A békemozgalom tevékenyen előmozdítja az országok közötti kulturális együttműködés megszilárdulását. A békemozgalom kezdeményezésére különböző országokban áldoznak a nagy gondolkodók és tudósok emlékezetének: Gogoly, Kopernikus, Leonardo da Vinci, Victor Hugo, Avicenna emlékünnepségeket rendeznek. A Béke Világtanács által odaítélt irodalmi és művészeti békedíjak előmozdítják a valóban haladó, a béke ügyét és a népek érdekeit szolgáló kultúra felvirágzását. A békemozgalom iparkodik elérni valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldását. A szovjet kormánynak az a nyilatkozata, hogy „nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján", a békeharc erősítésére serkenti valamennyi országban a széles néptömegeket. Világszerte erősödik ma a tárgyalások követelése. A Béke Világtanács ez év júniusában Budapesten kiáltványban felhívta a népeket, hogy „követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg." A béke és demokrácia táborának nagy győzelme volt a fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezése és a fegyverszüneti egyezmény aláírása Koreában. Valahányszor az amerikai fél a tárgyalások meghiúsítása végett újabb provokációhoz folyamodott, nyomban magasra csapott a tiltakozás hulláma szerte a világon a béke ellenségeinek provokációs cselekményei ellen. A tárgyalások kérdése ma az egész nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában áll. A Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a DIVSZ síkra szállnak a tárgyalások mellett. A bukaresti Világifjúsági Találkozón 30 ezer küldött követelte valamennyi vitás nemzetközi kérdés békés rendezését. Angliában idén 18 szakszervezeti kongresszuson hoztak olyan határozatokat, melyek üdvözlik a Szovjetuniónak valamennyi vitás kérdés békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. Franciaországban országos konferencia folyt le a tárgyalásokért és a békéért. A konferencián a békemozgalom küldöttein kívül számos más szakszervezet képviselői is részt vettek. Az olasz országos békeértekezlet követelte, hogy a kormány foglaljon állást a nemzetközi feszültség enyhítése mellett, s teremtsen gazdasági és kulturális kapcsolatokat más országokkal. Nyugat-Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában és Norvégiában hatalmas tömegmozgalom indult meg a német probléma békés megoldásáért. Az Indiai Országos Béketanács júliusi ülésén hozott határozatában India sokmilliós népének nevében kijelentette, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése megteremti a feltételeket az ország fejlesztéséhez és újjáalakításához, a népek életszínvonalának emeléséhez és elő fogja mozdítani a gyarmati elnyomás és a faji üldözés megszüntetését Ázsiában, Afrikában és az egész világon. Az egész országban aláírásokat gyűjtenek az Indiai Országos Béketanács felhívásának támogatására. A felhívás követeli, hogy India kormánya javasolja a nagyhatalmaknak a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését. Az Egyesült Államok agresszív körei nem akarnak békét. Féltik mesébe illő nyereségeiket, amelyeket a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek révén zsebelnek be. Egyes amerikai körök a kormánypolitika színvonalára emelték a demokratikus országok ellen folyó aknamunkát. Ilyen helyzetben a népek ébersége fontos feltétele a béke fenntartásának és megszilárdításának. „A tárgyalásokért folyó világméretű kampány — mondja a Béke Világtanács titkárságának augusztus 21-én kiadott közleménye " minden ember és minden nép előtt feltárja annak lehetőségét, hogy határozottan folytassa szervezett tevékenységét és ezzel olyan erővé változik, amely újabb győzelmek kivívására képes a nemzetközi problémák békés megoldásáért folyó harcban." AZ tfiZI MUKKÁK SIKERÉÉRT Korai, jó vetéssel biztosítják jövő évi még nagyobb jövedelmüket a miszlai Szabad Föld tszes dolgozói A miszlai Szabad Föld termelőszövetkezet szép terméseredményeket ért el az idei évben. Csak kenyérgabonából 31% kilót osztottak ki munkaegységenként. Eredményeikkel azonban nincsenek megelégedve. Úgy gondolják, nem elegendő, ha megvan a beadás és a tagok évi szükséglete, ennél többre kell törekedni. Évről-évre növelni kell a termelőcsoport tagjainak jövedelmét, az egy munkaegységre eső osztalékot. Ilyen célkitűzésekkel láttak hozzá a termelőcsoport dolgozói az őszi munkákhoz, a korai vetéshez, a jövő évi jobb termés alapjainak lerakásához. — Ősziárpa vetésüket mintegy 25 holdon már szeptember 20-ra befejezték, úgy hogy lassan már ki is ke. bozsból is teljesítették vetéstervüket. A hold földben csírázik a tiszta, minőségű vetőmag, 10 holdon pedig előkészítették a talajt búzavetésre. Munka közben számolnak, tervezgetnek. Láncos János, a termelőcsoport elnöke elmondja, hogy ahol 2-3 dolgozó összejön, ott máris arról folyik a szó, hogy melyikük vesz tehenet, ki épít házat. ,,Nagyon örülünk, hogy kölcsönt kapunk házépítésre — szól közbe Láncosné, az elnök felesége, akinek 3 apróság is kapaszkodik a ketingébe — mert ez miden most lakunk, nem való emberi hajléknak. Fecsurog az eső, maholnap ránkszakad. De van több tagunk is, aki hasonló körülmények között él. Ott nem Földes János, Jagados János, mindegyik családos ember, ők is igénybe veszik a lakásépítésre adott kölcsönt. Úgy, hogy öten, hatan építkeznénk — mondja tovább Láncos elvtárs. — A temetőcsoport 5 tagja Üszőt vásárol, /miből fejőstehenet nevel."" A miszlai Szabad Föld tszes eredményeinek, a tagok boldogulásának, terveinek híre eljutott Király Józsefhez is, aki már több, mint 1 éve otthagyta a csoportot, ipari munkásnak ment. Annak idején megijedt a nehézségektől, úgy látta, hogy a termelőcsoportban nincs biztosítva családjának a jövője. Most azonban megfogta az, amit a tszcs-ről hallott, amit maguk a tagok meséltek el neki és keevés gondolkodás után levet írt a tszcs-be, amelyben kérte, vegyék őt vissza. A tagok összeültek és úgy határoztak, hogy visszahívják Király Józsefet, hiszen becsületes, dolgos tagja volt a termelőcsoportnak mielőtt elment. Szükség van a munkájára most is, soha nem is volt nagyobb szükség munkáskezekre a termelőcsoportban, mint most, hiszen a tagok terveinek biztosítéka a több, jobb munka. A rácegesi állami gazdaság csatlakozott a gorzsaiak lehívásához A rácegresi állami gazdaság tavalyi jó munkájának eredményeként búzából 14.35 mázsát termelt holdanként, de volt olyan táblája is, ahol 19.5 mázsát adott a búza. Ősziárpából 12 mázsa volt a tervük és 18.8 mázsát termeltek holdanként, itt is volt olyan tábla, amelyik 27,8 mázsa búzát adott. Vetésitervüket rendelért értekezleten vitatták meg a dolgozókkal és a felvetett javaslatokból többet meg is valósítottak. Megvalósították Csiszár Sándor fogatos javaslatát is, aki a lucerna elhelyezése és vetési agrotechnikájában javasolt módosítást. A gorzsai állami gazdaság dolgozóinak kezdeményezéséről a Szabad Népből értesültek. Elhatározták, hogy csatlakoznak felhívásukhoz és ők is a vetési munkák határidő előtti elenyésérr válaszolnak a párt és kormány árleszállításáról intézkedő határozatára. Az őszi árpát szeptember 5-re keresztsorosem vetették el, s elkészültek a rozs vetésével is. Vállalták, hogy a búzavetést — a dombos részek kivételével — keresztsorosan és a mélyszántást határidő előtt 10 nappal befejezik. Nagy gondot fordítanak a munkák minőségére is, hogy a jövő évben az ideinél is jobb termést érjenek el. A gazdaság dolgozói' mafia's' teljesítményekkel harcolnak a vállalás megvalósításáért. Farkas János zezoros állandóan 130 százalék feletti teljesítéssel végzi a vetést. Hermann László, aki évi tervét már régen befejezte, hasonló teljesítménnyel dolgozik. A vetésrdntést a gazdaság valamennyi gépe két műszakban végzi, jól is halad a munka. Hasonlóképpen jól halad a vetés és is tollótrágyázás. Jelenleg a rácegresiek az elsők az igazgatóság gazdaságai között. A Tolnai SeWom és a Duna bxs'gyár párosversenyében a torna ak nyeréke a vándorzászló A Tolnai Selyemfonógyár dolgozói már 3 éve párosversenyben állnak a Duna Textilgyárral. Az első évben a párosverseny váltakozó eredménnyel járt, hol a Duna Textil, hol a Tolnai Selyemfonó került az élre. 1952-ben azonban már a tolnaiakat nem tudták megelőzni a Duna Textilgyár dolgozói. 1953-ban újból visszaesett a Selyemfonó, a termelés csak akkor kezdett emelkedni, amikor a Központi Vezetőség határozata nyomán megjelent a Magyar Népköztársaság kormányának programmja. A Selyemfonógyár dolgozói megértették, hogy mit jelent a több termelés számukra. A tervet szeptemberben minden nap teljesítették. — írja levelében Borsi Ferencné elvtársnő. — A termelésben elért eredményekkel, akarunk válaszolni pártunk tetteire. A kormányprogramm megjelenése után fellendülő munkaverseny eredményezte, hogy a Duna Textilgyárral folyó párosversenyben júliusban és augusztusban a tolnaiak lettek az elsők. A vándorzászlót a Tolnai Selyemfonógyár dolgozói nyerték el. Büszke e zászlóra az üzem minden dolgozója. Célul tűzték, hogy úgy végzik a munkát, hogy a vándor zászlót továbbra is megtarthassák. IIpari dolgozó Daresz: betartják adot szavukat Pári község dolgozói párosversenyben állnak Nagykónyival és a tamási járás valamennyi községével. Az őszi szántás-vetési, betakarítási és begyűjtési versenyben elsők akarnak lenni és ennek érdekében mindent elkövetnek. Versenyvállalásuk egyes pontjait máris, határidő előtt teljesítették. Vállalták például, hogy a napraforgó betakarítását szeptember 27-ig, beadásukat pedig 25-ig teljesítik. Vállalásuknak szeptember 24-re eleget tettek. A szénabetakarítást és begyűjtést ugyancsak a vállalt határidő előtt, szeptember 28-a helyett szeptember 25-re teljesítették. A kukorica betakarításának határidejét október 10-re szabták maguk elé a pári dolgozók és szeptember 24-re 48 százalékban végezték el a kukorica betakarítását. A III. NEGYEDÉVES TERVÉRT! A jryönki téglagyár dolgozói 113 százalékra teljesítették nyerstéglagyártási terhüket Nincsen fontosabb feladat a nyári hónapokban a téglagyárakban, mint az, hogy minden körülményt kihasználjanak arra, hogy amíg jó idő van, addig a termelést úgy végezzék, hogy a téli hónapokra elegendő vályogot tudjanak biztosítani a kemence működéséhez. Ennek tudatában kezdték meg az év elején a gyönki téglagyár dolgozói a munkát. Arra tettek fogadalmat, hogy szeptember 15-ig az éves előirányzatot teljesítik a nyerstéglagyártásból. Egész évben úgy végezték munkájukat, hogy fogadalmukat meg tudják valósítani. A kézi vető brigádok párosversenyre léptek egymással, olyan versengés alakult a dolgozók között, amilyen Gyönkön még nem volt. Már az év elején lehetett tapasztalni, hogy a munkaversenyben az elsőség Cselédes Elemér és Farkas Ferenc brigádja között fog eldőlni. A dolgozók ebbe nem akarnak csak úgy belenyugodni. Valamennyien törekednek, hogy éves tervüket elsőnek fejezzék be. A téglagyár dolgozóinak jó munkája meghozta az eredményt: szeptember 4-én már jelentették a központnak, hogy éves nyerstéglagyártásukat teljesítették. Szeptember 4-től már terven felül termeltek a dolgozók. Szeptember 22-ig már 113 százalékra teljesítették éves tervüket. Ezzel a tanácsi téglagyári egyesülés üzemei közül elsőnek fejezték be a tervet. Büszkék a dolgozók erre a szép eredményre. De nemcsak a nyersgyártók végeztek jó munkát a gyönki téglagyárban, hanem a ki- és behordó dolgozók között is becsülettel megállták helyüket. Kontra József kihordó és Lerch Ádám behordó egész évben 120 százalék felett teljesítették tervüket. Jól szervezett munkával biztosították, hogy a kemence teljes kapacitását ki tudták használni, nem rajtuk múlott az sem, hogy csak II. osztályú téglát tudtak égetni, ugyanis olyan fűtőanyagot kaptak, amelynek csak 25 százaléka volt szén, a többi 75 százalék pedig mellékanyag. A gyönki téglagyár dolgozói egész évben végzett jó munkájukkal biztosították, hogy a kemencét tudják üzemeltetni a téli hónapokban is,