Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-06 / 209. szám
1953 SZEF^PCMSB 6 NAPLÓ Jobb anyagelosztást a kendergyárak között• A Dunaföldvári Kendergyár az idén is az elsők között szeretne lenni A kendergyárak feladata, hogy minél több és minél jobb minőségű fonodát, alapanyagot szállítsanak az átvevő vállalatoknak. Ismerik feladataikat a Dunaföldvári Kendergyár dolgozói is, akik már több esetben bebizonyították jó munkájukkal, hogy ezeket a feladatokat meg is lehet valósítani. Pártunk és kormányunk programmja a kendergyár dolgozóinak is újabb lelkesedést adott a munkához, jobb eredményeik elérésére serkenti valamennyiöket. Az üzem dolgozói azonban csak akkor tudnak jó munkát végezni, ha megvan minden előfeltétel a munkához. Az anyaghiány, a dolgozókról való gondoskodás hiánya nem is vezethet jó termelési eredményekhez. A gyár vezetősége igyekszik kielégíteni a dolgozók minden igényét. A beruházási alap összege teljes egészében a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítését szolgálja. Napköziotthon, kultúrterem építése, az üzemi konyha kibővítése, a törőüzem portalanítása — ezek azok, melyek ebben az évben a dolgozók jobb munkafeltételeit jelentik és egyben kedvet is ad a munkához. Nincs problémájuk a dolgozóknak élelmiszer ellátás terén sem. özv. Vimli Györgyné, a törőüzem dolgozója többek között így vélekedik az élelmiszerellátásról: „Nálunk mindig biztosította a Népbolt a szükséges holmikat. Három-négy hónappal ezelőtt még inkább a zsírellátás terén volt hiány. A kormányprogramm megjelenése óta e téren is érhető el javulás. Több cukor, több és olcsóbb liszt, és a szükséges zsírmennyiség is nagyobb mértékben áll rendelkezésünkre. Ezért mi jobb munkát fejtünk ki a termelésben. A minőségi munka fokozásával, tervünk túlteljesítésével segítjük a kormány további célkitűzéseinek megvalósítását, mert még a mostaninál is jobb életet akarunk.“ Erről beszélnek az üzemben sokan. Nagy József sztahanovista kazánfűtő, Bányik Antalné rázós is arról beszél, hogy ma már érdemes jól dolgozni, többet termelni, mert ez meghozza a gyümölcsét, jobb az életük. Van az üzemben üzemi konyha is, azonban az ebéd elkészítése néhanéha nem valami jó, a dolgozók nem tudják jóízűen elfogyasztani azt. Ez a konyhaszemélyzet dolgozóinak hanyag munkájából fakad, akiknek úgy látszik nem az a céljuk, hogy minél jobb minőségű ételt biztosítsanak a dolgozóknak. Radnó Györgyné, az üzemi konyhaszemélyzet egyik tagja például azt a kijelentést tette a központi VB elnöknek , aki azután érdeklődött, hogy mi az oka a rosszul elkészített ebédnek , hogy ez „munkásgyomorba“ való étel. Véleményünk az, hogy a munkásgyomor igényei semmivel sem alábbvalók, mint másoké, sőt a nehéz fizikai munka következményei még fokozottabb minőségi étkezést tesznek szükségessé Ezek után azt kérdezheti az érdeklődő, vajjon milyen eredményeken keresztül köszönik meg a Dunaföldvári Kendergyár dolgozói pártunk és államunk gondoskodását. Augusztus hónapban a minőségi munka jó volt. A rozmt kóc 2 százalékkal fl trfolt kóc pedig 4 százalékkal jobb volt, mint a követelmény. A tervteljesítésnél azonban lemaradás volt az elmúlt hónapban, 98,9 százalékot értek el, ezt is csak a legnagyobb akarat mellett. Ez a lemaradás nem a dolgozók rossz munkájából eredt, hiszen az elmúlt hónapban is csak két tilos nem tudta teljesíteni havi tervét, és azok is tanulók. Az üzem kommunistái, a sztahanovisták nem csak munkájuk idő előtti elvégzésével segítették az üzem tervteljesítését, hanem a gyengébbeknek módszereiket mondják el, hogy ezen keresztül jó tervteljesítés legyen. Puha Lászlóné kétjelvényes sztahanovista tilos, országgyűlési képviselő 183 százalékot, Piroska Tamásné sztahanovista 160, Bogó Teréz, aki augusztus 20-án kapta meg a sztahanovista oklevelet, 155 százalékot teljesített augusztus hónapban. A tervlemaradás abból adódott, hogy a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat Mezőgazdasági Főosztálya nem tudja tervszerűen elosztani az anyagot a kendergyárak között A furkópusztai és a szekszárdi kendergyárakban például felesleg is van kenderkóróból, míg a dunaföldvári kendergyárban kevés az ilyen áru. A tilosok legtöbbje más munkát végzett augusztus hónapban. Megjavították a kisvasutat, előre anyagot törtek, így elmaradtak a többi feladat elvégzésében. Az illetékesek sürgősen váltztassanak eddigi munkájukon, helyes anyagelosztással segítsék a kendergyári üzemek tervteljesítését. A Dunaföldvári Kendergyár dolgozói szeretnének egyenletesen termelni, mert az elmúlt évben megszerzett élüzem zászlót tervük túlteljesítésével ebben az évben is meg akarják tartani. A párt és a szakszervezet jó irányító munkájával, a dolgozók tervük túlteljesítése nyomán el is érik céljukat, ha a felettes szervek is segítik őket, biztosítják a munkához szükséges anyagot. LEVELEZŐNK ÍRJA: Miért nincs liszt a mórágyi cseretelepen? Levelemmel szeretném felhívni az illetékes szervek figyelmét arra a komoly hibára, mely nálunk a cseretelepen tapasztalható. Községünkben nincs malom, így cseretelep működik. Lisztet a bátaszéki malom szállítja a telepnek. Éppen itt van a hiba a szállítás körül. A napokban lementem én is a cseretelepre és megkérdeztem a telep vezetőjét, hogy mi az oka annak, hogy sok esetben nincs liszt és a dolgozók sok felesleges időt töltenek el azzal, hogy várnak a lisztre. Azt a választ kaptam: őt sem értesítik rendesen arról, hogy mikor leszt liszt, sőt ha megígérik is, akikor sem szállítják le időben. Erről én is meggyőződtem augusztus 22-én. Egy alsónánai dolgozó paraszt jött cserélni, mivel ők is idetartoznak, úgy tudták lesz liszt, ígérve megvolt, de mégsem érkezett meg, így ez a dolgozó paraszt egész nap hiába várt, a termelőmunkából is kiesett. Többen is jártak így azon a napon, a feleslegesen eltöltött nap akadályozza a termelést, hogy ezt elkerüljük az illetékesek orvosolják a hibát. Donáth Sándor, Mórágy. Amíg a tejből vaj lesz... ’ Minden nap láthatjuk a népboltokban, földművesszövetkezeti üzletekben, hogy ezren és ezren vásárolnak fogyasztási cikkeket, élelmiszereket. Hosszú utat tesz meg az árt», míg ízlésesen becsomagolva a vevő kezébe kerül. — 10 deka csemegevajat kérek — hallottuk már sokszor, ha egy üzletben voltunk és a bevásárlást végeztük. A kérés után az elárusító mosolyogva nyújtotta az illetőneki kért vajat, az fizetett és meg volt a vásárlás. A vevő hazament és otthon felhasználta étkezésre a finom, ízletes vajat .Lehet, hogy éppen kisfiának készített tízórait, vagy magának, vagy éppen valami étel elkészítéséhez használta fel. * Hosszú útja van, amíg a fogyasztók 10 dekás csomagolású vajat, ízlésesen csomagolva, kiváló minőségben kézhez kapják .A Marosi Vajüzemben néztük végig azt a hosszú utat, amint tejből ízletes ételt, vajat készítenek. A vajgyártás első állomása a termelők, a dolgozó parasztok, akik a begyüjtőhelyre szállítják a tejet. 43 ilyen tejbegyüjtő helye van a lajosi Vajüzemnek. 43 tejbegyüjtőhelyről 6 fölözőállomásra szállítják a tejet ,ahonnan már a tejszínt szállítják a Marosi Vajüzembe, míg a sovány tejet ipari túrónak dolgozzák fel, azután az átverés következik. Az üzemben két átvevő dolgozik. A fogatos szekéren és tehergépkocsin beérkező tejszínt először súlyra veszik át és felöntik egy nagy tartályba, ahol minőségileg szelektálják és megállapítják a zsír tartalmát és savfokát. A felöntőnél dolgozik már több mint 1 éve Varga Katalin és Treues Istvánná. Ügyes, szakavatott mozdulatokkal végzik munkájukat, munkahelyük példás rendben van, tisztaság uralkodik, nemcsak a felöntőben, hanem a vajüzem legkisebb súgóban is. A felöntők az elmúlt hónapban 113 százalékra teljesítették tervüket. A felöntőtartályból a tejszín útja a pasztőrözőbe vezet, ahol 05 fokra hevítik fel, ami azért fontos, hogy a benne lévő baktériumokat megöljék, hogy egészséges ételt tudjanak előállítani. A pasztőrözőből a hűtőre kerül a tejszín, ahol 25— 30 fokra hűtik le és csak ezután kerül a tejszínérlelő bárkába. Ott már a köpülési hőfokra hűtik. Igen fontos műveletet hajtanak végre a tejszínérlelő bárkában. Itt adják hozzá a lehűtött tejszínhez a >kultúrát, ami a pasztőrözés folyamán elveszett baktériumokat pótolja. Ugyanis a ,,kultúra‘" az, mely mesterséges tenyésztés útján pótolja illetve hozzáadja a megfelelő ízt és színt a vajhoz. Ezt külön tenyésztik, hol 100 fok fölé forralják, hol pedig fagypontra hűtik. A tejszín további útja már a tejszínérlelő bárkából a köpülőbe vezet. Géppel végzik a tejszín köpülését. Képzeljünk el egy hatalmas hordót, amelyben több mázsa tejszín van és az vízszintes helyzetben forgómozgást végez. Ez azért szükséges, hogy a tejszín, illetve a vaj kiváljon az ivó közül. 20—30 percig, de van amikor tovább is eltart egy-egy hordó tartalmának köpülése. Ez azért szükséges, hogy minél kevesebb víz maradjon a vajban. És mikor letelt a köpülési idő, akkor az irót leeresztik a hordóból és a gépet átállítják dagasztásra. Gyúrja félórákon keresztül a vajat ez a gép, a vizet préseli ki belőle és mikor ezt is elvégezte, akkor megkezdik a vaj adagolását 10 dekás csomagokba, ezt is gép végzi. Gyorsan megy az adagolás és minden csomag pontosan 10 deka Ilyen útja van a tejnek, amíg vajat készítenek belőle. Azonban nem elég csak a gépek munkáját figyelembe venni, elsősorban az ember az, akinek munkájától függ, hogy milyen minőségben készül az áru, és a Marosi Vajüzem dolgozói példás munkát, végeznek, lelkiismeretesen teljesítik feladataikat. Augusztusban a vajtermelési tervet 156 százalékra teljesítették, és ennek mindössze 2,5 százaléka volt másodosztályú. A dolgozók is kimagasló eredményeket értek el. Pázmány József köpülő már 6 éve dolgozik a vajüzemben, 6 év óta készíti az ízletes csemegevajat és mindig jobb minőségben, ezt már ő mondja el. Elmondja azt is, hogy miért fontos, hogy kiváló minőségű árut termeljenek, a kormány programmját valósítják meg. Tudja minden dolgozó, hogy milyen fontos feladatot teljesítenek és ez a tudat tapasztalható a termelési százalékaidban .Hónapok óta nincs 100 százalékon alul teljesítő. * Ilyen útja van a tejnek, ilyen munkafolyamatokon keresztül megy át, és az itt dóig mált munkája eredményez mind jobb minőségű vajat sokszázezer fogyasztónak. biztos alap 5 A kormányprogramm a megvalósulás útján Szekszárdon a Bartina utca 2 sz. alatt már tatarozzák az egyik lakóházat. Ebben az évben még 9 helyen kezdenek Szekszárdon a lakóházak tatarozásához. A házat a kormány 100 millió forintos programmja keretében a 73/2 Építőipari Vállalat tatarozza. Javítják Szekszárdon a Károlyi Mihály és a Mátyás király utcát. Tabi János bogyiszlói paraszt hurutos, tüdőgyulladásos lovát vizsgálja dr. Éber Géza, a szekszárdi állatorvos ambulancia vezető orvosa. A kormányprogramm megjelenése előtt a vizsgálat esetenként 20 forintba került, s legalább négyszer kellett vizsgálni a lovat. Ez most 80 forint megtakarítást jelent Tabi Jánosnak. A HÉTEN HALLOTTUK... ...hogy a Tolnanémedi Kender_ gyárban annak ellenére, hogy az üzem az elmúlt évben új kultúrtermet kapott még mindig egy szűk és piszkos helyiségben folyik a dolgozók étkeztetése. Ideje lenne már, ha illetékesek megfelelő helyiséget biztosítanának, ahol a dolgozók ebédjüket jó étvággyal tudnák elfogyasztani. ... hogy a Tolnai Napló bírálata nyomán a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat a Furkópusztai Kendergyárban megkezdte a hibák kijavítását. Intézkedéseket tettek a munkafeltételek megjavítására és a tervteljesítés biztosítására. * .. .hogy a Marosi Vasüzemben olyan rossz minőségű szénnel kell a kazánfűtőnek tüzelnie, amivel nem tudja biztosítani a megfelelő gőznyomás tartását. Ez kihatással van az üzem termelésére is. Biztosítsanak megfelelő minőségű szenet, mert csak így tudják teljesíteni nagyszerű feladataikat a vasüzem dolgozói.« ... hogy a Paksi Téglagyárban már rendszeressé, megszokottá vált az, hogy naponta áramszünetek fordulnak elő. Pénteken is 7 órától volt áramszünet. Az Áramszolgáltató Vállalat úgy jelentette be, hogy bizonytalan ideig nem lesz áram. Még 9 órakor sem volt áram és nem tudtak addig termelni a téglagyárban. De nem egyedülálló eset ez. Itt az ideje, hogy találjanak valamilyen helyes megoldást az áramszünetek megszüntetésére a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat illetékes dolgozói.