Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

1953 SZEPTEMBER 1t NAPLÓ A miszlai dolgozó parasztok harcba indultak • rrr • * rr - ffa jövő évi bő termésért Máeria IfcöBSSg Mgrmb parasztsága miután befejezte az aratást, és cséplést, eleget tett állam iránti kötelezettségének, hozzáfogott a jövő évi bő termés alapjának megteremtéséhez. Míg pár héttel előbb gabonával megrakott szekerek gördültek terhükkel a szérűik felé, ma már a szántó-vető emberek sietnek a határba, hogy megfelelően előkészítsék a talajt az őszi vetéshez. Az idei termés betakarítása láttán elhatározták, hogy harcba indulniuk a minisztertanács határozatának megvalósításáért. A múltt évben ugyanis előfordult, hogy sokan nem tartották be a minisztertanács határozatát, késlekedtek a vetéssel. Olyan is volta, mint Simon Pál, aki alig vetett valamit, pedig 12 kataszteri hold földdel és erős igavonókkal rendelkezett, mégis rosszul művelte meg a födjét, így az nem termett és Simon Pál adósa maradt az államinak is. Az ilyen dolgozó parasztok most,szívják a fogukat, és irigykedve nézik az olyanokat, mint Török Imre 6 holdas dolgozó paraszt, aki 33 mázsa búzát takarított be, és miután eleget tett állam iránti kötelezettségének, félretette a vetőmagot és kenyérnek valót, még szabadpiacra is jut, neki jópár mázsa. Török Iimre az idén sem késlekedik, földjét már előkészítette a vetéshez, a vetőmagot pedg kisze I tektorozta. Most mindenki igyekszik a munkával, s hogy igyekvésük eredményes legyen, segít hozzá a községi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága is. Az állandó bizottság tagjai azonnal munkához láttak, amikor olvasták a minisztertanács határozatát az őszi munkáról. Felmérték az adottságokat, számbavették az igaerőt és a rendelkezésre álló gazdasági gépeket, tervet készítettek. A tervkészítésnél figyelembe vették a gépállomás fokozottabb segítségét is, nemcsak azért, mert kormányunk ezt ígérte dolgozó parasztságunknak, de azért is, mert az idén több földet akarnak megművelni, mint tavaly. A tartalékterületekből, melyet a dolgozó parasztoknak adnak bérbe, mintegy 100 holddal bővül a gabonavetés. Több dolgozó paraszt máris bérbe vett 2—3 holdat, hogy kiegészítse gazdaságát, mégis található a határban gazda nélküli föld. Az állandó bizottság tagjai most felkeresik azokat a gazdákait, akik nagyobb darab földet tudnak megművelni és javasolják nekik, hogy vegyenek bérbe a tartalékföldekből. Szívügyüknek tekintik, hogy egyetlen tanpoiiratnyi föld se maradjon megműveltetleniül és legkésőbb október közepéig büszkén jelenthessék a járás fedé, hogy befejezték a vetést. A minisztertanács határozatának megjelenése előtt már több dolgozó paraszt elkészítette a földet vetés alá, de mióta az állaadó bizottság tagjai ismertették a dolgozó parasztokkal a határozatot sokkal jobban halad a talajelőkészítés. Az eddig megtartott 12 kisgyűlés eredménye az is, hogy a dolgozó parasztok szeptember 2-ig mintegy 300 holdat elkészítettek vetés alá, s az istálló, trágyázásra kijelölt területnek, pedig 35 százalékán leszántották a trágyát. De a felvilágosító munka, eredménye az is, hogy a dolgozó parasztok a szelektor mélylelet, rostával és trióval is tisztítják a vetőmagot. A községi tanács végrehajtó bizottsága is napirendre tűzte a minisztertanács határozatiának ismertetését. Szeptember 5- én nyilvános tanácsülésen ismertették a dolgozó parasztokkal a tervet, mely szerint 40 nap alatt be kell fejezni a vetést és a betakarítást. Ezen a tanácsülésen megbeszéltüük a feladatokat is, hogy a terv ne csak terv legyen, de meg is valósuljon. Moszla község tanácsa az állandó bizottsággal és a dolgozó parasztokkal karöltve így harcol az őszi munkák sikeres elvégzéséért. Vizsgálja ki a minisztérium, miért került 280 000 forint helyett 750.000 forintba a bikácsi Petőfi tszcs istállójának építése A bikácsi vasútállomásról egyenes út vezet a községbe, s már messziről szembetűnik a Petőfi tszcs csinos, újonnan épült tehénistállója. Aki kívülről megnézi az impozáns épületet csak arra tud gondolni, hogy milyen jól megy a bikácsi tszcs-tagoknak, az új dohánypajták mellett ott magasodik az új istálló is, amit csak nemrégen adtak át rendeltetésének. De aki belép az istállóba, az már arról kénytelen meggyőződni, hogy nem is olyan jó minden, mint amilyen szép, aki pedig bepillant a tszcs számadáskönyveibe a legjobb esetben is csodálkozva csóválhatja fejét, mert a számadások olyan összegekről beszélnek, amilyenekre a tszcs legborúlátóbb tagjai sem számítottak. De menjünk sorba, kísérjük végig a bikácsi tszcs építkezésének egész történetét. 1951. őszén merült fel először az a terv, hogy központi fekvésű, nagy befogadóképességű istállót épít a Petőfi tszcs, mely egész tehénálományuk befogadására alkalmas. A paksi járási tanács mezőgazdasági osztálya is helyeselte az elgondolást, a megyei tanács pedig nem sokkal ezután elkészítette az előirányzati tervet, sőt ki is adta a munkát a Tolnamegyei Tatarozó Vállalatnak. Az ekkori költségvetés 280.000 forintot mutatott, amit a tszcs tagsága is elfogadott, mert az összeg arányban állt a tszcs bevételeivel. 1952. július 2-én a Tatarozó Vállalat átvette a munkát s ettől kezdve minden ment a maga különleges útján. A bikácsi tszcs-tagok azt hitték, minden rendben van s türelmesen várták, hogy a szerződésiig megállapított határidőre, 1952. december 30-ra elkészül új istállójuk. A sors és a Tatarozó azonban másként döntött: a friss decemberi hóesésben csak a négy puszta fala meredezett a leendő istállónak, úgy, hogy a határidőt meg kellett hosszabbítani. A bikácsiak ebbe is belenyugodtak, annyival is inkább, mert a véleményükre senki nem volt kiváncsi Csak annyit közöltek velük, hogy az új határidő 1953.február 25. Bikácson türelmes emberek laknak, mert az újabb határidő is elmúlt, anélkül, hogy az istálló elkészült volna, ellenben — mint a tszcs tagjai mondják — „úgy hallották“ ebben az időben, hogy nem 280.000 forintba kerül az építkezés, hanem 360.000 forintba. Megcsóválták a fejüket a bikácsi magyarok, s hitték is a hírt, meg nem is, mivel sem a paksi járási tanács, sem a megyei tanács, sem a Tatarozó Vállalat nem értesítette őket. Közel 4 hónapos késéssel, ezév április 11-én átadták az istállót, sok öröme azonban egy tszcs-tagnak sem tellett benne. Rögtön az átadásnál jegyzőkönyvet kellett felvenni, mert sok minden hiányzott, sok egyéb pedig rosszul készült el. Gondatlan volt a tetőzet vasgerendáinak festése, hiányoztak az istállóból a felfüggesztő vasak, a jászlak vízleeresztőit pedig egyáltalán nem készítették el. A hiányokat a Tatarozó pótolta, de amire ezzel elkészült, kiderült, hogy rosszak az ajtók, ablakok, ezeket is újra kellett csinálni. Végre ez is elkészült, ekkor meg azt vették észre a tszcs tagjai, hogy az istálló padlózata süllyed alattuk: a téglák egymás után elmerülnek s a szennyvíz ahelyett, hogy lefolyna, hatalmas tócsákban gyülemlik fel az istálló különböző részein. A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután érte a bikácsiakat. Sántha Albert, a tszcs könyvelője a pénzügyi terv készítésekor Pakson járt s itt, a járási tanácson látta, hogy az istálló nem 280.000 forintba került, nem is 360.000 forintba, hanem kereken 751.369 forint terheli a Petőfi tszcsbe tömörült 42 család vállát. A tagság alig akart hinni fülének, amikor meghallotta, hogy mit beszél a Pakson járt könyvelő, de amikor végre május 16-án megérkezett a Nemzeti Bank hivatalos elszámolása, ebből saját szemükkel láthatták, hogy sem tévedésről, sem félreértésről nincs szó. — Inkább ne építettük volna, — vélekedtek a tagok, mások meg mérgelődtek: — Mikor tudjuk kifizetni ezt a tengernyi pénzt? Az elnök és könyvelő nyakába vette egyelőre a megyét, elmentek Paksra, járási tanácshoz, Nemzeti Bankba, de mindenütt csak ezt hallották: i— Sok pénz, de hát mit lehet tenni. Igaz, hogy közben emelkedett az építési költség, de meg kellett terhelni adóval is az építést. Itt bizony nem lehet semmit csinálni. Bikácson már fogytán a türelem, elmentek hát Szekszárdra, hátha a megyei tanácsnál akad valaki, aki eligazítja a lukácsiak ügyét. De itt is csak fejcsóváló embereket találtak. — Bizony elvtársak, sokba került ez a szerencsétlen istálló, de itt nem lehet tenni semmit. A tszcs ezzel sem elégedett meg: május 24-én hosszú levélben egyenesen a földművelésügyi minisztériumot keresték meg, s kérték, vizsgálják felül az egész építkezést, adókat, határidőket, számadatokat. Azóta négy hónap múlt el, a bikácsi tszcs-tagok azonban máig is várják a minisztérium válaszát. Az idén Bikácson is jó volt a termés, a Petőfi tszcs tagjai azonban, mégis kedvetlenek. De a roppant adósság nemcsak az ő munkakedvüket veszi el, hanem elriasztja a csoporttól a falu többi dolgozó parasztját is, akik pedig szívesen csatlakoznának a Petőfi tszcs-hez. Sokan úgy vélekednek, hogy az ősszel kilépnek a csoportból, mások azonban még mindig derűlátók s hisznek abban, hogy a várva várt bizottság megérkezik és igazságot ad a bikácsi tszcs tagjainak. (n.) AZ MTSB FUNKCIONÁRIUSAINAK BÚCSÚZTATÁSA A járásig Testnevelési és Sportbizottságok mellett működő Társadalmi Szövetségek újraválasztása ügyében megtartott aktívaértekezlet után egy kis ünnepség keretében búcsúztatta az MTSB éléről távozó Pintér Antal elvtársat, valamint az MTSB funkcionáriusai közül Szabó József és Selymessy Emma elvtársakat, akik új munkaterületekre mentek. Bessenyei Gyula, az atlétikai társadalmi szövetség elnöke emelkedett először szólásra. Beszédében hangoztatta, hogy nem búcsúbeszédet kíván mondani, mert az a körülmény, hogy az MTSB három funkcionáriusa más beosztásba kerül, nem jelent teljes elvárást. Kiemelte, hogy az MTSB születésétől fogva együtt dolgozott a távozó elvtársakkal, hiszen annak idején az MTSB a vármegyei sportfelügyelőségből fejlődött ki, amelynek ő volt az első felügyelője. Felszólalásában ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a megye sportja ez idő alatt, elért s ismertette a távozók erényeit és hibáit is. Arra kérte a távozó elvtársakat, hogy ne szakadjanak el a jövőben sem a megyei sportélettől és kísérjék figyelemmel a megye sportjának a fejlődését. Debreczy Zoltán dr. a labdarúgó társadalmi szövetség nevében kívánt még jó munkát a távozóknak új munkaterületükön, majd Pintér Antal elvtárs válaszolt az elhangzottakra. Örömének adott kifejezést, hogy az MTSB jó kollektívát tudott maga mellett teremteni és így a megyei sportélet fejlesztése terén az MTSB ma már komoly eredményeket tud felmutatni. Hangoztatta, hogy a sok munka végzése kapcsán akadtak hibák is, ezek azonban sohasem fakadtak rosszindulatból, hanem a sok munkával együttjáró hiányosságokról van szó, amelyek kiküszöbölése mindig lehetséges. Arra kérte az kimaradókat, hogy teljes erejükkel fáradozzanak a megyei sportélet fejlesztésén, a társadalmi munkásokat pedig, hogy legyenek, ezután is az MTSZ segítségére. Szabó József arról beszélt, az a körülmény, hogy visszatér az oktatás munkaterületére, ahonnan jött az MTSB-hez egyáltalán nem jelenti számára az elszakadást a tolna megyei sportélettől. ígérte, hogy ezután is teljes erejével fog fáradozni a megyei sportélet fejlesztésén. A kedves ünnepség, amelynek mintegy 20 résztvevője volt, a hivatalos búcsúztatás után baráti beszélgetéssé alakult át és még sokáig együttmaradtak. Értesülésünk szerint a megyei tanács elnöke az MTSB vezetésével Lepő László előadót bízta meg, Szabó József helyére pedig Novák István, a nagydorogi ált. iskola testnevelője kerül. 7 „Ha elsők nem is, de másodikak akarunk lenni az őszi munkákban .. . mondják a dunaszentgyörgyi gépállomáson A dunaszentgyörgyi gépállomás a nyári munkák során utolsó, vagy csaknem mindig utolsó helyen volt a gépállomások versenyében. Most az őszi munkák megkezdése előtt nagyarányú változások történtek a gépállomáson. Tóthi Ferenc igazgató elvi tiáns elmondta, hogy átszerveznék a műszaki gárdát és új főgépészt kaptak, Szántó József, a megye legjobb komibájmosa személyeiben. Augusztus 29-én termelési értekezleten megtárgyalták a minisztertanács határozatát az őszi munkák elvégzésének határidejét Meiden és megkezdték a munkaszervezést a feladatok sikeres végrehajtásának érdekében. ,,A földterület biztosítva van a tervünkhöz — mondja Tóthi elvtárs — 80 százalék tszcsékben, 20 százalék pedig egyéni dolgozó parasztoknál. Mióta a kormányprogramm napvilágra került, egyre több egyéni gazdával kötünk szerződést Mahallko József poLMkai helyettesel vitára kimagyarázza, hogyan szervezték meg a traktorosok munkáját. Nyolc erőgéphez a legjobb dolgozókat osztották be, a többi gépre a gyengébb tmktometákiajt tették, és ezekhez sűrűbben járnak ki a műszaki dolgozóik, mintegy patronálják őket. Ezzel azt akarják elérni, hogy műszaki hiba miatt ne álljanak a gépek, mert az időveszteség egyet jelent a versenyben való lemaradásaid. „Pedig most, az őszi munkában, ha nem is elsők, de másodikak akarunk lenni.‘ — fogadkozik Tóthi eurvtárs. Ez pedig nagy szó, mert éppen 14, illetve 13 gépállomást kell megelőzniük. Ennek érdekében valamennyi erőgépet két műszakra állítottak be, úgy, hogy éjjelnappal megy a munka. Sokat várnak Szántó József új főgépésztől is, aki máris megkezdte munkáját. Nincs könnyű dolga, mivel igen sok javítanivaló van a munkafegyelem és a dolgozók felvilágosítása terén is. Az első napon ,amikor a gépállomásra került, az egyik fiatal traktoros Laszóchi Ferenc, akinek szelesdtorozos kellett volna kimenni egyik községbe, azt mondta, hogy ő oda nem megy, mert ezzel a munkával nem tud keresni. „Tudod-e barátom, hogy mennyit kapsz mázsánként a kiszelektorozotd mag után? — kérdezi tőle Szántó divtára. Nem. — válaszol a traktoros. Nahát, idefigyelj, magyaráz a főgépész — 83 fillért kapsz mázsánként, egy műszakban 60 mázsát nagyon könnyen kiszelektorozol és akkor már csaknem 50 forintot kapsz. De ha igyekszel 80 esetleg 100 mázsát is teljesíthetsz és ezzel párhuzamosan a kereseted is nő. Laszncki Ferenc már bánja, hogy előzőleg mi aJkacskodott. Hiszen ez így nagyon jól van, ahogy Szántó József mondja. ,,Bizony azelőtt nem így magyarázták meg a dolgokat“, — gondolja. Na felimész? — kérdezi Szántó a fiattal traktorost. Ki — csillant fel a szeme Laszócsinak. ,Hát akkor fölteszel a vontatóra egy kis hordó üzemanyagot és mindent, amire szükséged le sem adja a tanácsokat gyorsan, egymásután Szántó elvtárs. Ha Szántó József úgy álltja meg helyét mint főgépész, mint amikor kombájnos volt és az átszervezett műszaki gárda is lelkiismeretesen ellátja munkáját, akkor sikerül a dunaszentgyöngyi gépállomásnak határidőre teljesíteni őszi tervét és sikerül a megye legrosszabb gépállomása címet levetkőzni. A kormányrendekezesek a dolgozó parasztságunk felemelkedését szolgálják Kormányunk programúnjának végrehajtása során pártunk és kormányunk újabb jelentős kedvezményeket adott az egyéni termelők részére, amikor a kukorica, burgonya és napraforgó beadási kötelezetttségük 10 százalékát elengedte, és szabaddá tette a gabonafélék és a kapásnövények forgalmát. Kormányaknak ezek az újabb intézkedései teljes egészében dolgozó parasztságunk anyagi jólétjének fokozását szolgálják. Mind a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése, mind a szabadpiaci forgalom engedélye nagy anyagi előnyt biztosít számukra. Például, ha egy dolgozó paraszt kukoricabeadási kötelezettsége 10 mázsa, napraforgó beadása 5 mázsa, burgonyabeadási kötelezettsége ugyancsak 10 mázsa- a csökkentés végrehajtása azt jelenti, hogy 1 mázsa májusi morzsolt kukoricával, 50 kilogramm napraforgóval, 1 mázsa burgonyával több marad a dolgozó parasztnak, amit szabadpiacon értékesíthet. Ezek a kedvezmények azonban fokozott mértékben követelik meg miinden termelőtől, hogy állam iránti kötelezettségének határidőre eleget tegyen. A szabadpiaci forgalom engedélyezése semmi esetre sem jelenti és jelentheti azt, hogy bárkinél a szabadpiaci értékesítés miatt a beadási kötelezettség teljesítése háttérbe szoruljon. Szabadpiacon a termelők a beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó terményfeleslegeiket értékesíthetik. SPORT Biritói Traktor-Öcsény 3:0 (2:0) Paks, minőségi bajnoki mérkőzés, 1500 néző. Vezette: Majoros. Hatalmas iramban kezdődött a mérkőzés, mindkét csapat nagy igyekezettel játszott. Már a második percben gólhelyzete van a Traktornak, azonban az őcsényi védelem az utolsó percben tisztáz. Állandóan változik a játék képe, hol az egyik, hol ,i másik kapu van veszélyben. Az első gól a 21. percben születik meg, amikor Dániál, Magyar, Kanyar a labda útja, ahonnan Pintérhez kerül, aki lefut az alapvonalig, és bead. Ezt Sági 18 méterről védhetetlenül st lcc alá veri, 1:0. Mintaszerű támadás és befejezés volt. Tovább is a traktor támad és így a 32. percben sarokrúgást ér el a Traktor. Pintér rúgja a labdát és Kanyar a védők között felugorva elesen fejeli a labdát a jobb sarokba, 2:0 A második félidő elején a Traktor veszi át a játék irányítását és sokat támad. Több lövés megy kapura, azonban az őcsényi kapus a helyén van. A sok támadást siker koronázza, amikor Fetter sarokrúgását Pintér a vetődő kapus hasa alatt a hálóba juttatja, 3:0. A gól után a Traktor rohama alábbhagy és ezután az őcsényiek is szép támadásokat vezetnek, de eredménytelennl. A mérkőzés mezőnyjátékkal ér véget. Bírálat: Hatalmas küzdelmet vívott egymással a^öét csapat, kemény, férfias játékvolt, de nem durva. A Traktor ezen a mérkőzésen megmutatta, hogy tud teljes odaadással játszani. Az őcsényi csapat is teljes erejéből játszott, azonban nem bírt a Traktor védelmével Mohai István levelező A Tolnai Napló elintézte Megyénk dolgozói egyre nagyobb bizalommal fordulnak szerkesztőségünkhöz és kérnek orvoslást sérelmeik elintézésére. Az elmúlt hónapban is több olyan levelet kapott szerkesztőségünk, melyek írója segítséget kért ügyének elintézéséhez. Nagy Ilona dunaföldvári tanítónő nyugdíjügyének elintézéséhez kért segítséget. Szerkesztőségünk felvette a kapcsolatot az SZTK tolnaiegyei alközpontjával, s Nagy elvtársnő legutóbbi levelében többek között így írt: „Köszönetért fejezem ki az elvtársaknak, hogy segítettek ügyem elintézésében. Nyugdíjamat augusztus 31-től január 1-ig visszamenőleg megkaptam.“ * Lapunk július 31 -i számában Szabó Ferenc levelét közöltük, melyre Éberd János fogyasztási ügyvezető az alábbi sorokat írta: „A Tolnai Napló megbírálta a bátaszéki körzeti földművesszövetkezethez tartozó alsónánai szervezet boltosát, mivel az nem tartott ecetet a boltban és a dolgozó parasztoknak Szekszárdra kellett menni ecetért. Sulyok Vencelné a bolt kezelője a bírálat nyomán azonnal rendbehozta a szövetkezet eceteshordóját, és azonnal intézkedett, hogy a FUSZÉRT-től megkapja az ecetet. Egyben ígéretet tett arra is, hogy a jövőben jobban vigyáz az áruellátásra, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg. Lapunk július 19 i számának „Héten Hallottuk“ rovatában a paksi vendéglátó vállalatot bíráltuk meg. A cikkre a Tolnamegyei Vendéglátóipari Tröszt többek között következőket válaszolta: „A Tolnai Napló 1953. július 19-i számában megjelent „A héten hallottuk . . . hogy a paksi vendéglátó vállalat újítást vezetett be“ cikkre és az abban foglalt hiányosság megszüntetésére a bel- és külkereskedelmi minisztérium rendeletének helyes értelmezésére a trösz megtette a szükséges intézkedéseket.“ A július 22-i számunkban megjelent „Lassú a kiszolgálás a bonyhádi vendéglátó vállalatnál c. cikkre következő választ kaptuk: „Trösztünk instruktora. Hidvéghi János elvtárs a szükséges intézkedéseket a cikk megjelenése után azonnal megtette. A fenti hiányosságokra a vállalat vezetőségének figyelmét felhívtuk és azóta megszűntek a hiányosságok. „Be van ütemezve,vagy nincs beütemezve“ című cikkünk lapunk augusztus 30-i számában jelent meg. A MÉSZÖV megyei titkársága az alábbiakban adta meg rá a választ: „Igaz, hogy Szakáldban a Szövetkezeti pékkemence rossz állapotban van Ezt a kemencét, illetve pékséget hasonló rossz állapotban vettük át Potyondi Lajos péktől. Nem véletlen, hogy ilyen állapotban kerül a szövetkezet kezelésébe a péküzem. Ugyanis a régi rendszerben nem törődtek azzal, hogy az üzem rendben legyen, csak az volt a fontos, hogy kereshessenek rajta. A Tolnai Napló bírálata nyomán azonnal intézkedtünk, hogy a kemence építésére betervezett 180.000 forint szabályban kerüljön felhasználásra.“ Augusztus 29-i számunkban Paliké Ágoston kölesdi lakos levelét közöltük, melyben a szekszárdi SZTK alközpont felé gyakorolt bírálatot, mert február 27 óta nem küldte meg édesanyja számára a fogondoztatáshoz szükséges iratokat. A cikk megjelenése után Paliké Ágoston személyesen kereste fel szerkesztőségünket és bejelentette, hogy a lapban megjelent bírálat nyomán édesanyja megkapta a szükséges iratokat.