Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-17 / 218. szám
TOLNAI Vri/c P/tourlkxxtetnrriftjsmrr /•— --------------------------------------------------- ' A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGAINAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1953 SZEPTEMBER 17 ÓRA 50 FILLÉR Érdemes volt pártunkra hallgatni Két évvel ezelőtt, pontosan szeptember 27-én jelent meg a sajtóban, hangzott el a rádióban a Magyar Népköztársaság kormányának felhívása a második Békekölcsön jegyzésére. Néhány óra elteltével már lelkesedéstől áthatott röpgyűléseken tárgyalták a dolgozók szerte az országban a békekölcsön jegyzés jelentőségét. A röpgyűlések végén pedig máris százszámra gyűltek és sok-sokezer forintot tettek ki a jegyzések. Dolgozóink lelkesedését fokozta az, hogy ekkorra már megbizonyosodtak róla, hogy az államkölcsönök nem háborús célokat szolgálnak, mint azt az ellenség hirdette a tervkölcsönjegyzéskor, hanem terveink megvalósításához járul hozzá minden dolgozó, aki kölcsönt jegyez. Terveink, illetve közelebbről ötéves tervünk megvalósítása pedig békénk biztosítását is jelenti. Ezért jegyeztek megyénk dolgozói is kormányunk felhívására, hogy biztosítsák ötéves tervünk győzelmét és ezen keresztül a békét. Ma, a II. Békekölcsön harmadik sorsolásakor joggal állapíthatjuk meg, hogy népünk munkája és áldozatkészsége gazdag gyümölcsöket hozott. Valósággá vált mindaz, amiben népünk a kölcsönjegyzéskor bízott. Érdemes volt pártunkra hallgatni. A II. Békekölcsön ugyanúgy, mint a többi államkölcsönök, busásan megtérült. Megyénk népe is, mint az egész ország főnyereményt ütött meg még mielőbb húzásra került volna sor. Kibontakozott hatalmas arányaiban ötéves tervünk, amely minden üzemnek, városnak, falunak és családnak jobb, békés életet adott. Megyénk minden dolgozója, aki az előző húzásokkor nem is nyert, mégis többszörös nyertes, amit élő példák bizonyítanak az ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődés terén. Megyénket betonút szeli át, ami fővárosunkba vezet. A Bonyhádi Zománcművekben öltöző és mosdó épült a dolgozók részére. A Simontornyai Bőrgyárban új üzemrészt létesítettek, amit új, modern gépekkel szereltek fel és ezáltal a gyártás folyamata megrövidült. Mezőgazdasági téren nagyarányú a gépállomások fejlődése. A tamási gépállomás villamosenergiára berendezett új gépműhelye például egymillió 166 ezer forint beruházást igényelt. Ezenkívül a sok új traktor, kombájnok és egyéb gépek, amelyeket a gépállomások kaptak, megkönnyítik mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok munkáját. A gépállomások fejlesztése egyszóval egész mezőgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését jelenti. Óriásit fejlődtek állami gazdaságaink is az elmúlt pár év alatt. Gondet, gazdasági épületeket, munkáslakásokat kaptak a terv során. Az alsóleperdi állami gazdaságban például gazdasági vasút épült, ami 770.000 forintba került. Kulturális és szociális intézmények egész sora épült csak az idei évben is. Alig akad megyénkben olyan község, ahol ne lenne bölcsőde, de kultúrházat is találhatunk minden nagyobb községben. Az idén épült például 27 ezer forint költséggel a gyulaji kultúrház. Iskolák épültek, vagy új tantermekkel bővítették a régieket, mint Várdombon, Alsónánán, Dombóváron, vagy Decsen. Megyénkben több diákotthont is bővítettek. Most készült el teljesen az 58 személyes leánydiákotthon Szekszárdon, aminek az átalakítására és felszerelésére 118 ezer forintot fordítottak. A pincehelyi kórház bővítése 525 ezer forintba került. Gondoskodott államunk nagy vívmányaink védelméről is. Megerősítettük, korszerűen felszereltük néphadseregünket, hogy ütőképes hadsereg álljon őrt békénk felett, megvédje a háborús, kalandorbandák minden provokációjától hazánkat. Ez a néhány kiragadott példa bizonyítja, hogy a kölcsönt felmelkedésre, népünk jólétének növelésére fordította államunk. — Dolgozóink egyéni jövedelmén is ki lehet mutatni az életszínvonal emelkedését. Szabó Lajost, a faddi Kossuth tsz legidősebb tagját például 71 éves korában érte az az öröm, hogy lakásukban először szólalt meg saját rádiójuk. Most, a második árleszállítás után pedig a régi és a mostani árkülönbözetből kis unokáját ingyen tudja felöltöztetni. Minden dolgozó elmondhatja Szabó Lajossal együtt, hogy megjavulta- vidámabb lett az élete. A dolgozó parasztok életének megkönnyítésére több, mint 23 intézkedés született az idei évben. Ahogyan valósággá válik lépésről-lépésre a terv, amilyen mértékben látja megvalósulni népünk pártunknak minden szavát, ugyanolyan mértékben válnak nevetségessé az ellenség meséi. Százszorosan megnőtt népünk szeretete, bizalma kormányunk és pártunk iránt. Dolgozó népünk látja, hogy államunk és pártunk jól gazdálkodott a jólétének emeléséhez kölcsönadott forintjaival. Ezért köszönti ma egész megyénk népe nagy örömmel a II. békekölcsön sorsolásának ünnepélyes megkezdését. Ezért érzi minden dolgozó, hogy többszörösen nyertes. Azok is, akiknek nyereménykötvényeit a mostani húzások során, vagy a későbbieken kihúzzák, akik visszakapják befizetett pénzüket, a békeharc, a terv nyertesei. További felemelkedésünk útja a tervek maradéktalan teljesítésén, illetve túlteljesítésén, más szóval a termelés fokozásán múlik. A tervek teljesítése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban elsőrendű feladat. Ipari dolgozóink több, jó minőségű áru gyártásával, a selejt és az önköltség csökkentésével, dolgozó parasztjaink pedig a begyűjtési tervek teljesítésével, több termeléssel járulnak hozzá életszínvonalunk további emeléséhez. Kulturális fejlődésünk biztosítéka pedig, hogy kultúrmunkásaink szorgalmasan fáradozzanak a falu felemelésén, hogy minél több képzett, tanult dolgozó álljon munkába, tehát igen fontos, hogy tanulóifjúságunk is megállja helyét a maga posztján, a tanulásban. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Október 15-ig már el is akarjuk felejteni a vetést Szépen halad csoportunkban az őszi vetés, őszi árpát, rozsot vetettünk eddig. A héten megszedünk legalább 30 hold kukoricát, mert őszi kalászosaink egy részét kukoricaföldbe vetjük. Azonnal levágjuk a szárt és utána beleállítjuk a traktort szántani. Minden erőnket megfeszítve dolgozunk, hogy október 15-ig már el is felejthessük az őszi vetést. Új módszert is alkalmazunk a vetésnél. Nem régen jött meg brigádvezető iskoláról Gáspár József elvtárs és javasolta, hogy a traktorral ne csak az ekét huzassuk, hanem több munkagépet is. Javaslatát megvalósítottuk és így most Erdélyi István gépe az eke után fogasol, hengerel, vet egy olyan széles vetőgéppel, mint amekkorát az eke egyszerre felszánt és még magtakaróz is. Gondoskodunk megfelelő mennyiségű téli takarmányról is. A napokban hozzáfogunk a silózáshoz. A silózási tervünk 300 köbméter. Úgy terveztük, hogy ezt legalább 200 köbméterrel túlteljesítjük. Elmondotta: Németh György a decsi Búzakalász elnöke. A szakadáti békebizottság az őszi munkák sikeréért Szakadát községben 26 békebizottság működik. A békeharcosok a nyári mezőgazdasági munkák idején is jó munkát végeztek s nagy részük van abban, hogy községük augusztus 8-án megkapta a gabona szabadpiaci jogát. A békebizottsági tagok munkája azután sem lankadt el: a mozielőadások előtt béketíz percet szerveztek, melynek keretében részleteket olvasnak fel az országos Béketanács kiadványaiból, most pedig a községi tanácsház és a kultúrotthon előtt „kérdezz—felelek’ ládikát állítanak fel, melynek segítségével a nemzetközi helyzet problémáit ismertetik meg a dolgozó parasztokkal. Emellett az őszi munkákról sem feledkezik meg a szakadáti békebizottság. A békeharcosok maguk járnak elől jó példával: több békebizottsági tag nemcsak az őszi mélyszántással végzett, hanem őszi árpáját is elvetette. De kiterjed figyelmük a növényi kártevők elleni védekezésre is, így az amerikai szövőlepke ellen a békebizottság felhívására végezték el Szakadáton a permetezést. (MTI) .« Két termelőcsoport versenye Még a tavaszi hónapokban versenyre kelt egymással az őcsényi Béke és az „Út a szocializmus felé“ tszcs. A napokban érdeklődtünk a verseny eredménye felől. Az „Út a szocializmus felé“ tszcs elnöke azt felelte: — Még nem volt hivatalos értékelés. — Mikor kerül erre sor? — Az idén talán nem is értékelünk. — Én csak annyit mondok — felelte az ..Ut a szocializmus felé“ tszcs elnöke, Szili Péter. — hogy a Béke örülhet, ha nem kerül sor az értékelésre. Úgy lemaradtak, hogy... Ugyan erről nem is kell részletesebben beszélni. Elég, ha elmondom, hogy alig látszanak ki a kapásaik a gazból. Olyan rész is van, ahol egyszer sem kapáltak. Mi a kukoricákat is megkapáltuk háromszor és legalább 30 mázsára számíthatunk holdanként. Az őszi munkákkal is jóval előrébb állunk. Így tehát kiderült az is, hogy a Béke miért nem sürgette a verseny értékelését. Bonyhádi Zománcmívek : fff i81<‘8-an a It* ma racists pótlásáért A Bonyhádi Zománcművek dolgozói az anyaghiány miatt nem teljesítették augusztus havi tervüket. Emiatt szeptember hónap első dekádjában is lemaradás volt. 83,4 százalékra teljesítették dekádtervüket. Szeptember 10-e után megjavult az anyagellátás, nagyobb feladatok előtt állnak az üzem dolgozói. Tizenkettedikéig 6,8 százalékos a lemaradás a havi tervhez viszonyítva, amit e hónap végéig pótolniok kell. Az üzem vezetősége szeptember 14-én a terv sikeres teljesítése érdekében három műszakot indított a zománcozóban. A sztahánovistákat bízta meg, hogy jó és segítő munkájukkal harcoljanak az üzem havi tervének teljesítéséért. A 41 sztahánovista az élre is állt, magukkal ragadták az üzem összes dolgozóit, hogy a rájuk bízott feladatokat sikeresen végrehajtsák. A sztahánovisták között van Forró Ferencné, aki példaképe az üzemnek, s szeptember első dekádjában befejezte 1953-as évi tervét. Ekkor ígéretet tett hogy ezután is a terv naponkénti túlteljesítésével segíti az üzem tervteljesítését, viszi győzelemre kormányunk programmját. Fábián Andrásné okleveles sztahánovista fújó az elmúlt dekádban 169 százalékot teljesített, ő is pár napon belül teljesíti 1953-as tervét. Győri Dezső bádogos december II. dekádjánál tart évi terve teljesítésével, legutóbbi terveredménye 151 százalék. S ezeket az eredményeket követik az üzem többi dolgozói is, valamennyien élharcosai akarnak lenni a termelésnek. Jelenleg nincs 100 százalékon alul teljesítő dolgozó. Az anyag biztosításával pótolják a lemaradást, teljesítik havi tervüket az üzem dolgozói. Az árleszállítás óta megnőtt az érdeklődés a sárközi szőttesek iránt Nagy volt a forgalom hétfőn délelőtt a decsi Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet irodahelyiségében. A szövetkezet tagjai a hímző és szövőasszonyok, egymás kezébe adták a kilincset, s kilószámra vették át. az elmúlt héten megérkezett piros, fehér és fekete szövőpamutot. A mezőgazdasági munkák befejezéshez közelednek, s a hosszú őszi estéket jól ki lehet használni a házi szőttesek készítésére, mely ősidők óta hagyományosan családról családra szállt a Sárközben. A népművészeti szövetkezetnek újítói is vannak, mint Werner Andrásné, Perity Mihályné és még többen, akik a szövés mesterjelöltjei és kiváló ízléssel sorakoztatják fel a szíves, csillagos, tölgyfaleveles és párosgalambos alapmotívumokat s a hagyományokhoz híven új mintákat is terveznek. A sárközi népművészeti szövetkezet vezetősége a fokozott igények kielégítésére új munkadarabok készítését is tervezi. Az ősi halásznép hagyományainak felújításán a eredeti motívumokkal díszített fatányérok festését és egyéb dísztárgyak készítését vették tervbe, melynek mintáin már dolgoznak a szövetkezet festő asszonyai. — Nálunk kétféleképpen érezteti hatását az árleszállítás — mondja Vincze Józsefné a szövetkezet ügyvezetője, — nemcsak úgy, hogy maguruk is olcsóbban vásárolunk, hanem úgy is, hogy az árcsökkentéssel megnőtt a kereslet szőtteseink, hímzéseink iránt. A dolgozók több pénzt tudnak költeni lakásuk díszítésére, ezt mutatja a népművészeti és háziipari vállalat őszi megrendelése is, mert még az elmúlt negyedévben ezer darab bodorvászonból készült szóda függönyt szőttek, az utolsó negyedévben már 1500 darabra kaptak megrendelést, s 10 ezerről 20 ezerre emelkedett a könyvjelzők száma, de 200 darabbal több asztalterítőt is szőnek a sárközi szövőasszonyok. Szocialista építésünk témáit dolgozzák fel Tolna megye képzőművészei A Tolna megyei Tanács népművelési osztálya pályázatot hirdetett a Tolna megyében lakó képzőművészek számára olyan olaj- és vízfestmények, valamint rajzok, fa- és rézmetszetek készítésére, melyek szocialista építésünk eredményeit mutatják be. A pályázatra beérkező képeket a szekszárdi, tolnai és bonyhádi képzőművészeti körök legjobb munkáival együtt november folyamán a szekszárdi múzeumban rendezett kiállításon mutatják be s a legsikeresebb alkotásokat közel 10 ezer forinttal jutalmazzák. Tolna megye képzőművészei nagy kedvvel dolgoznak új alkotásaikon. Czencz János, a megyei képzőművészek nesztora, korát meghazudtoló lelkesedéssel festi Báta és környékének megváltozott életét. — Gyöngyös Béla egy egyénileg dolgozó parasztcsalád őszi szántását örökíti meg nagyméretű olajfestményén, de kiállítja a festményhez készült rajzokat és színváltozatokat is, hogy ezzel mutassa be, milyen hosszú utat kell a festőnek megtennie, amíg az első ötletből befejezett kompozíció lesz. Martinek József egy év óta a bajai művésztelep lakója. Az őszi szekszárdi kiállításon felsősorban Baján készült tanulmányait, tájképeit mutatja be. Lázár Pál a nyár folyamán két hetet az alsóhídvégi állami gazdaságban töltött. Az őszi kiállításra bemutatásra kerülő képein az alsóhídvégi állami gazdaság életét, a munka lendületét és a gazdag aratást érzékelteti. A Decsen lakó Szabó Jenő, az országos hírű decsi népi együttesről készít festményt — alkotása a decsi dolgozó parasztok vidám táncát mutatja be. Mellettük Tolna megye valamennyi képzőművésze felvonul az őszi kiállításon, mely a képzőművészeti körökkel együtt többszáz festményen, rajzon mutatja be Tolna megye megváltozott életét. (MTI)