Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

4 NAPE« A cimljemszki tenger partjain Fejlődnek és szépülnek a kozák falvak Irta: R. MJASZKOV SW ssirénabűgás töri meg az éjiszakai csendet. A ,,Rosszija“ las­san elindul a sztálingrádi kikötőből és irányt vesz Rosztov felé. Hamaro­san feltűnnek a világítótorony fé­nyei. A „Rosszija" egymás után hagyja el a zsilipeket. A tizenhar­madik zsilip után Kalacsba érkez­tünk. Nemrégen még ebben a városban csupán kis rév volt, most hatalmas, gépesített ki­kötőben vontatógőzösök, uszályok, motorcsónakok. Folyik az új termés rakodása. A „Rosszija" áthalad az új vasúti híd alatt és kiér a Cimljanszki-ten­­gerre. Az ég közben beborult és a hatalmas víztároló végtelen tükrét megtörik a hullámok. Alig hihető, hogy ezen a tájon valamikor leper­zselt sztyeppe volt. A hajó hamarosan befut a kikö­tőbe. Felmegyünk a meredek par­ton és Nyizsnye-Csirszkaja-ba érünk. Ez egyike azoknak az új települé­seknek, amelyeket elárasztás előtt költöztettek át ide. Az egyenes, széles utcákat minde­nütt zöld gyep díszíti. A falu köze­pén emelkedik a színház és mozi szép épülete. Itt van a szovjetek háza, a bank, a nyomda és sok la­kóház. Az új telepesek kertekkel dí­szítik a faluit. Csupán idén tavas­­­szal az 1. sz. középiskola tanulói kezdeményezésére az ifjúság sokezer gyümölcsfát és díszfát ültetett. A fa­lutól néhány kilométerre, a tenger­parton épült fel az üdülő, melyben már ebben az évben a terület több­száz dolgozója pihent. A ,,Karl Marx“ tengerparti kolhozba motorcsónakon jutunk el. Pár óra alatt odaértünk. A kolhoz központ­ja közel van a kikötőhöz. Itt van az igazgatósági épület, az iskola, a klub, az egészségügyi állomás, a posta, itt vannak az üzletek is. Itt kezdődnek az utcák: Primorszkája, Cimljanszkája, Ribackája. Nevük a tengerrel együtt született. A lakosok is „tengeri kozákoknak­" nevezik ma­gukat. Venjamin Ivanovics Szkoblenyev kolhozelnök lelkesen beszél a helyi újdonságokról. A kolhozgazdaság több mint készeresére nőtt. 2.775 hektáron folyik gabonatermelés, 185 hektáron olajos növényeket, 75 hek­táron zöldségféléket termesztenek. Három traktorosbrigád műveli a föl­deket. — Régi helyünkön — emlékezik vissza Venjamin Ivanovics — alig foglalkoztunk kertészettel. Nem volt víz, a szárazság nemcsak a kerteket, de a vetést is tönkretette. Egészen más most a helyzet. Két fiatal gyü­mölcsösünk és szőlőnk van, húsz hektáron húzódik a kolhozok közötti erdősáv. Ivan Haritonov, a fiatal agronó­­mus is bekapcsolódik a beszélge­tésbe: — Most csaknem minden kolhoz­paraszt foglalkozik kertészettel. Szo­ros kapcsolatot tartunk fenn a no­­vocserkaszi Kertészeti Tudományos Kutatóintézettel. A kormány nagy segítséget nyújtott az új telepeseknek. Házvontatók, ha­talmas traktorok szállították ide 165 kolhozparaszt házát. Ha a házat nem lehetett szállítani, a kormány pénzt juttatott, hogy újat építsenek. Az új házak építése most is folyik. — Gyakran érkeznek a kikötőkbe az építkezéshez szükséges állványokkal megrakott uszályhajók. Ljubov Sum­­kina technikus, komszomolista lány vezeti az építkezést. — Most egy kis csönd van nálunk — mondja. — de ha befejezzük az aratást, ismét teljes erővel folytat­juk a munkát. Nyolcvan kolhozpa­­raszt-család költözik ősszel új la­kásba. Ellátogattunk a kolhozföldekre is. Az úton Venjamin Ivanovics a kol­hoz életéről beszél: — Teljesen megváltozott nálunk az időjárás. Gyakran esik az eső. Tavasszal alighogy elvetettük a ma­got, másnap mintha megrendelésre történt volna, esni kezdett az eső. Sok volt a nedvesség, nézze, milyen gyönyörű a termés! Az új helyen jobban élünk, mint a régin éltünk. Szomszédaink nagyszerű emberek. Látja ezeket az új házakat? Itt laknak a hajósok, a halászok, a me­teorológiai állomás dolgozói, az épí­tőmunkások. — Nagy jövő előtt áll a krasznojarszki majorban létesített kolhoz. Halkombinátot építenek majd itt. A Cimljanszki-tengerben egyre sza­porodnak a halak. A kransznojarszki talajjavító gépállomás óriási halas­tavat épít tógazdaság céljaira. A partról jól láthatók a Cimljan­­szki tengeren egymás után haladó teher- és személyszállító hajók. Az új tenger már szervesen bekapcsoló­dott az ország életébe. Befejeződtek a magyar-jugoszláv vegyesbizottsági tárgyalások A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság delegációi 1953 augusztus 5-től augusztus 28-ig felváltva Baján és Zomborban tárgyalásokat folytattak a határincidensek megelőzésének, ki­vizsgálásának és az incidensekkel kapcsolatos kérdések rendezésének módjáról. E tárgyalások erdménye­képpen augusztus 28-án egyezményt írtak alá az incidensek megelőzésé­ről és a jugoszláv-magyar határon esetleg bekövetkező incidensekkel kapcsolatos kérdéseket rendező ve­gyesbizottságok megalakításának módjáról és munkájáról.­ Az egyezmény a magyar és a ju­goszláv kormány jóváhagyása után lép életbe. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága nagygyűléseken üdvözli a moszkvai megállapodásokat Berlin (MTI): A Német Demokra­tikus Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttségének tagjai a ke­rületi központokban nagygyűléseken számolnak be a Szovjetunió kormá­nyával folytatott tárgyalásaik ered­ményéről. A nagygyűlések résztvevői lelke­sen üdvözlik a moszkvai megálla­podásokat és őszinte hálájukat feje­zik ki a Szovjetunió kormányának és népének. Október folyamán Szekszárdon csecsemő- és gyermek­gondozónőképző iskola indul Az iskola egyéves, bejárásos, egész napos elfoglaltsággal jár. A hallga­tók havi 116 forint tanulmányi se­gélyt, gyakorlaton való használatra kettő gondozónői ruhát és napi há­romszori étkezést kapnak. A kör­nyékből bejáró hallgatóknál, tanulói, vasúti, vagy autóbusz közlekedési költséget az iskola megtéríti. Felvételi feltételek: lehetőleg 8 általános, de legalább 6 elemi isko­lai végzettség. 18—30 éves életkor. A felvételi kérelmeket a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályához kell megküldeni a következő mellék­letekkel felszerelve: részletes, kézzel írott önéletrajz, születési, iskolai, orvosi, vagyoni és ha már dolgozott a jelentkező, működési igazolvány. A kérvények beadási határideje: 1953 szeptember hó. Dr. Major György Eü. oszt. vez. tisztiorvos. Istállótrágyázással a termésered­m­ények növeléséért A termésátlagok fokozásának egyik alapvető feltétele a helyes trágyázás. Az istállótrágyázás terén értünk el ugyan eredményeket, mert a trágyá­zott terület nagysága fokozatosan növekedett, de a trágyázást eddig megkésve, nem az előírt módon vé­gezték el termelőszövetkezeti csoport­jaink és egyénileg dolgozó paraszt­jaink. Az istállótrágya kihordását sok esetben nem követte azonnal annak megmunkálása. A kupacokba rakott istállótrágya a szántóterülete­ken hosszú ideig hevert és így sokat vesztett értékéből. Most a nyárvégi és őszi istálló­trágyázásnál ezeket a hiányosságokat ki kell javítani, nem szabad a hely­telen módszerek alkalmazását meg­ismételni, mert az istállótrágyázás jó, vagy rossz végrehajtásától is függ, hogy a következő gazdasági évben jelentősen jobb, vagy gyen­gébb terméseredményeket érünk el. Teendőnk most tehát az, hogy a rendelkezésre álló összes trágyamen­­nyiség felhasználásával november 20-ig a szántóterületnek legalább 20 százalékát megtrágyázzuk. Eddig az időpontig minden termelőszövetkezet és egyéni gazda hordja ki és hasz­nálja fel istállótrágyáját. Az istálló­trágyázást a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák úgy szervezzék és úgy végezzék, hogy a rendelkezésre álló trágyamennyiség túlnyomó ré­sze, és ha lehetőség van rá, az egész mennyiség szeptember 15-ig felhasz­nálásra kerüljön. A trágyázást azon­nal meg kell kezdeni és az első idő­szakban a szabadtartók trágyázását kell elvégezni. A trágyát elsősorban az azt leg­jobban megháláló növények alá kell szórni. Ezek az őszi vetésű növények közül a repce, az őszi keveréktakar­­mányok, a tavasszal elvetésre kerülő növények közül a gyapot, a burgo­nya, a cukorrépa, a kender és ku­korica A kihordott, szétteregetett trágyát még aznap le kell szántani. Ezért a trágya kihordását úgy kell meg­szervezni, hogy a kihordást és a te­­regetést a szántás azonnal kövesse. A trágyát a kihordás során csak a trágya egyenletes szétosztásának megkönnyítése és a fogatok jobb ki­használásával egészen rövid időre szabad kupacokba rakni. Az istálló­trágya leszántásának mélysége az őszi vetések alá, a vetés előtti szán­tás, a tavaszi vetésű növények alá pedig az őszi mélyszántás mélysége legyen. Amennyiben az istállótrágya bemunkálását őszi mélyszántás kö­veti, úgy a trágya alászántás mély­sége kötött talajon 15—18 centimé­ter, könnyebb talajon 18—20 centi­méter legyen. Az istállótrágyát a vetés előtt annyival korábban kell a talajba munkálni, amennyi idő szükséges ahhoz, hogy a talaj-élet az istállótrágya szerves anyagának nagy részét humusszá dolgozza fel és a növények nyomába elegendő táplálóanyagot tárjon fel. Azért a trágya alászántásának legalkalma­sabb időpontja az augusztus, szep­tember hónap. Az említett hónapok­ban ugyanis a talajban élő szerveze­tek életműködése igen erőteljes és az istállótrágyának átalakulását rö­vid­ idő alatt tudja biztosítani. Késő ősszel, vagy télen már lényegesen lassúbb a trágyaátalakulási folya­mat. A téli és tavaszi trágyázásról tehát át kell teljes egészében térni a nyári és őszi trágyázásra. Reményi Rezső M. T. agronómus. 1953 SZEPTEMBER * Mázai Bányász—Simontornyai VL 5:1 (1:1) Mái«, 800 néző, vezette: Vindics. — A két csapflt az alábbi felállódéban futott ki a pá­lyára. Simontorny­a Ferenci, Sebestyén II., Sebestyén I., Dobrádi, Baum III., Ányos, Mikulás, I­nnep, Sebestyén IV., Baum I., Baum IV. Máza: Zöld, László, Újházi, Sze­mes, Lán­g, Radó, Feil, Markovics, Bánkúti, Henci, Ki­s. Máza kezd, de Simontornya átveszi a já­ték irányítását és már a negyedik percben sarkot érnek el. Máza is próbálkozik táma­dásokkal, de egyenlőre eredmény nélkül. Radónak 50 méteres lövését kell Ferencinek védeni, majd ezt kö­vetőleg újabb alkalma nyílna a máziaknak a gólszerzésre, de a mázai csatárok elhibázzák. A kilencedik percben Simontornya váratlan vezetéshez jut, amikor Baum 15 méterről kapura 16, azonban a labda a mázai játékos lábán irányt változtat és a hálóba jut, 0:1. Ez­után mezőnyjáték alakul ki. A 21. percben Baum 1. lő fölé, majd ezt követő­em 20 mé­terről szabadrúgást végezhet Simontornya, de ez újból fölémegy. A 28. percben egy mázai támadást Ferenci tesz ártalmatlanná, azonban a labdát a megengedettnél tovább tartja nála és így labdahordozásért közvetett szabadrúgást ér el Máza. Azonban ezt a mázai csatárok túlkombinálják és így me­zőnybe kerül vissza a labda. Aránylag ke­vés a kapuralövés, mindkét csapat inkább mezőnyben folytatja játékát. A 5T. percben a Simontornyai védelem hibájából Kiss 10 méterről gólt lő. 1:1. (Ferenci védhette volna). Az első félidő hátralévő része me­zőnyjátékkal telik el. A második félidő első percében újból bi­zonytalankodik a simontornyai védelem, élén Sebestyén 11-vel, melyet Kies újból ki tud használni és megszerzi a házaiak ve­zető gólját. 2:1. Ezt követőleg a mázaiak folytatják veszélyes támadásaikat, melynek során Sebestyén II. hazaad, melyet Ferenci csak szerencsével tud fogni. A simontornyai csatárok akárcsak az első félidőben, a má­sodik félidő elején szépen kombinálnak, a mezőnyben szépen játszanak, azonban a já­ték nem veszélyes a mázaiak kapujára. A második félidő közepétől teljesen Máza veszi át a játék irányítását, majd Feil 12 méter­ről megszerzi a mázaiak harmadik gólját, 3:1. De utána rögtön adódna helyzete a má­zai csatároknak, de elkönnyelmí­sködik a nagy helyzetet. A 19. percben a simon­ tor­nyaiak cserélnek, amikor Sebestyén II. he­lyett Pénzes áll be. Ezután a mázai csatá­rok többször próbára teszik Ferencit, aki azonban több esetben biztos góloktól menti meg a simontornyai kaput. A simontor­­nyaiak csak szórványosan tudnak támadni, azonban a csatársoruknak nincs átütő ereje és így teljesen veszélytelenek támadásaik. Máza folytatja nagy nyomását a simontor­nyai kapura. A 32. percben Henci ló hatal­mas kapufát, rá pár másodpercre a külső hálóba lövik a mázai csatárok a labdát. Ezt követőleg Kis fejesét védi Ferenci. A 42. percben láttuk a mérkőzés legszebb gólját, amikor a balszélről beadott labda a földtől 1 méterre száll és Bánkú­ti bravúrosan, szinte úszva a levegőben befejeli, 4:1. To­vábbra is Máza támad, és ennek eredmé­nyeképpen a 43. percben Kiss beállítja a végeredményt, 5:1. BÍRÁLAT: Az első félidőben Simontornya szépen, észszerűen játszott. Azonban csatá­rai játékában nem volt semmi átütőerő és így egyáltalán nem voltak veszélyesek a házai kapura. A simontornyai védelem már az első félidőben is bizonytalankodott, azon­­ban a második félidőben teljesem visszaesett. A mázai bányászok az ő megszokott stílu­sukban, a hosszú előrevágott labdákkal 4 csatárral játszottak és a simontornyai védel­met állandóan zavarba hozták. A második félidőben, de főképp a közepétől teljesen átvették a játék irányítását és így megér­demelten győztek. Zöld és Ferenci kitűnő napot fogott ki, bár Ferenci talán két gól­ban bent volt, de olyan bravúros védései voltak hogy más kapus áll az ő helyén. Simontornya katasztrofális vereséget szen­vedhetett volna. ...íjk.legjobbja): Radó, Aoid, illetve Ányos, Ferenci, ünnep. A já­tékvezető a végig sportszerű keretek között lefolyó mérkőzést kitűnően vezette. Szekszárdi Petőfi—Szekszárdi Építők 2:2 (0:0) Szekszárd, 2000 néző. Vezette: Kovács (Somogy megye). Petőfi: Kárpáti —­­­Urányi, Sünön, Korsós 11. — Balogh, Baka — Cser, Lépő, Zádori, Tóth, Szentpáli. Építők: Greilich — Fridrich. t­eher: Nagy — Wer­ner, Kiss II. — Máté, Marosi, Lehelvári, f­ü­löp.­­soldos. — Az első 10 percben erő­sen rohamoz az Építők és különösen Lehel­­vári révén veszélyeztet. Csak a 8. percben ördu­l az első szép Petőfi támadás, az azon­­an Cser­fes helyzetén akad el. Ezután is többet­ támad az Építők. Fülöp 10 méterről fölé lő, majd Lehelvári ugrik ki gólt ígérően, d­- Kárpátiba lövi a labdát. A túloldalon a 32 percben Lépő kapásból alig lő mellé. Zsoldos, Marosi és Lehelvári előtt nyílik még helyzet, de egyik sem tudja értékesí­teni. A II. félidő 3. percében Zádori fejessel a kapufát találja el, Cser szabadrúgása után. A 8. percben az Építők szerzi meg a veze­tést. Kiss II. szabadrúgására jól ugrik ki l Fülöp és a kifutó Kárpáti felett a hálóba emel, 1:0. Két percre rá Lehelvári lefutja a védelmet, de nagy helyzetből mellé lő. Ez­után a Petőfi lendül támadásba, de gólt csak a 29. percben tud elérni, amikor Cser elfut a szélen, az eléjefutó Grielich mellett betol­ja a labdát középre és Lépő az üres kapuba lőhet, 1:1. A gól után a Petőfi marad táma­dásba és­­ a 34 percben a Cser beadása nyomán támadt kavarodás után ismét Lépő lő a hálóba. 2:1. Már-már úgy látszik, hogy a Petőfi győztesen hagyja el a pályát, ami­kor a 43. percben a Petőfi 16-osán a játék­vezető egy szabadrúgást fordítva ítél. Zsol­dos áll a labdának és erős lövése nyomán a bal sarokba kerü­t a labda. 2:2. A 38. perc­ben Lehelvári önként elhagyta a pályát. Jók: Kárpáti, Zérényi és Cser, illetve Maro­si, Kiss II., Fülöp. Szekszárdi Dózsa—Tolnai VL. 6:5 (5:1) Szekszárd, 2500 néző. Vezette: Páldi (Pécs). Dózsa: Csutorás — Horváth, Ferkes, Schlarb — Novák, Dallos — Dósai, Hetesi, Kacsá­­nyi, Farkas, Terebesi. Tolna: Berek — Schäffler, Werling, Link III. — Link L, Link 11. — Bajza, Paszler, Bizony, Joósz, Krausz. — Az első 20 percben a vendégek játszanak mezőnyfölényben, de támadásaik nem sok veszélyt jelentenek Csutorás kapu­jára. Joósz és Link kétszer is magasan kapu fölé lő. A túlsó oldalon viszont Dósai gólt ígérően szökik ki, de a kifutó Berek­ről kipattan lövése és felszabadítanak a tol­naiak. A 13. percben tolnai támadások után a Dózsa szerzi meg a vezetést. Kavarodás tám­ad a tolnai kapu előtt és a szemfüles Dósai a léc alá vágja a labdát, 1:0. To­vábbra is a tolnaiak támadnak. Bizony emberbe 15. majd Joósz lövését védi Csuto­rás. A 24. percben újabb gólt szerezhetne a Dózsa, mert Hetesi lövését kiejti Berek, de Dósai a kapu torkából mellélő. A 26. perc­ben szabadrúgáshoz jut a hazai együttes és Hetesi a rosszul helyezkedő Berek mellett a jobb sarokba lő, 2:0. Berek az előtte állóktól nem látta a labda útját. A 30. perc­ben csak nagy üggyel-bajjal mentenek a Dózsa védői Bizonyék elől. A 35. percben megszületik a Dózsa harmadik és Tolna első gólja. Link szabadrúgást ível a Dózsa kapuja elé. Csutorás kifut a kapujából és Bizony Berkessel együtt ugrik fel fejelni. Bizony ugrik nagyobbat és csúsztatott fejese a Dózsa hálójéban köt ki, 2:1. De már jön a harmadik Dózsa gól. Kacsányi kisodródik a balszélre és beadását előbb Farkas, majd Hetesi is átlépi és a tiszta helyzetbe került Dósai majdnem a kapu közepén vágja léc alá a labdát, 3:1. A 40. percben Dósai majd­nem a félpályáról indulva, átjássza a ven­dégek védelmét és a kifutó Berek mellett megszerzi a negyedik gólt. 4:1. A 43. perc­ben Izetesi sarokrúgását Terebesi a kapu torkából juttatja gólba. A II. félidőben inkább a Dózsa van tá­madásban, a góllövés azonban ezúttal nem megy. A 15. percben Bizony a ,,bizonytalan­kodó" Dózsa védelem mellett vagy 8 méter­ről megszerzi a második tolnai gólt, 5:2. Sőt a 23. percben újabb gólt tud lőni hasonló helyzetből és így 5:3-ra alakul az eredmény. A 27 percben Dózsa kapufa izgatja még a kedélyeket, majd pedig a 38 percben kezez a tolnai védelem és a megítélt büntetőt No­vák laposan a jobb sarokba lövi, 6:3. Jók: Novák, Dósai, Hetesi, illetve Bizony Joósz és Link. Du­naföldvári Spftríakusz—Dombóvári Postás 2:0 (0:0) Dunaföldvár, 1500 néző. Vezette: Szendro­­vits. Dunaföldvár: Mein­ich — Csizmadia, Fo­garassi, Szauter — Balázs, Horváth — Szalai, Szigeti, Dunai, Bálint, Fábri. Postás: Tillinger — Csizmadia. Takács, Lakatos — Varga L, Csabai — Nyirő, Hurai, Nagy, Varga IT.. Kiss — A Postás kezdi a játé­kot Álmos Játék alakul ki.^ egyik csapat sem játszik kellő tervszerűséggel. A 8. percben veszélyes támadást vezet a Postás IÍUrai, Nagy, Varga révén, de a földvári vé­delem menteni tud. Ebben a félidőben külö­nösebb érdemleges esemény nem történik, a védelmek, jól rombolják a csatárok tervsze­­rűrf lent is végrehajtott támadásait. A II. félidő 2. percében már gólhelyzet nyílik a hazaiak előtt, de Bálint lövését védi Tillinger. Röviddel ezután Dunai 5 méterről megszerzi a vezetést, 1:0. A 14. percben Szigeti ügyesen magára húzza a Védelmet, aztán kiugratja Dunait, de az 4 méterről mellélő. A 15. percben Szalay he­lyett Molnár jön be középcs­atárnak, Dunai pedig szélső lesz. Ez sem sokat segít. A 50. percben újra Dunai szerez gólt. A jobbös­­­szekötő helyén kiugrik, kisodródik a szélre és onnan is megtalálja a rést Tillinger há­lójába. 2:0. A 36. percben újra gólt sze­rezhetne a Spartakusz, mert Fábri 2 mé­terről hátragurít Szigetinek, az azonban ,,felszabadít". Jók: Meinich, Fogara­si, Csizmadia, Dunai, illetve Csizmadia, Ta­kács, Lakatos. Dombóvári Lokomotív—Bátaszéki lokomotív 4:1 (0:1) Dombóvár, 800 néző. Vezette: Móder. — Dombóvári Lokomotiv: Pintér — Gál. Dö­mötor: G. Kiss — Sipos, Bessenyei — Gölön­csér, Bodoki, Bánhelyi. Pólyák: Lindm­ayer. Bátaszék: Kiss 11. — Oszkó, Ádám. Szép — Ribli, Milli — Varga, Toronyi, Fáb­ri, Frei L. Székely. — Változatos játék alakul ki az első percekben. Az egyik oldalon Bánhelyi mellé, majd pedisz a másik oldalon Toronyi szabadrúgásból felélő A 19. percben Dömö­tör hazaad a bátaszék csatárok elől. A 21. percben G. Kiss 40 méteres lövése téveszt célt. A 24. percben Székely lövésénél Pintér már verve van, de Dömötör az utolsó pil­­lanatban menteni tud. A 27. percben s­zerzi meg a vendégegyüttes a vezető gólt. Szé­kelynek az alapvonalról küldött lövése Pin­tér térdéről a Dombóvári Lokomotiv kapu­jába pattan.­ Ezután Bodoki helyett Rábai jön be és G. Kiss lesz az összekötő. A 0­. félidő első 15 perce mezőnyjátékkal telik el. G. Kiss kapufája jelent eseményt. Csak a 20. percben egyenlít a hazai együt­tes G. Kiss egyéni játéka révén, 1:1. A ha­zai együttes csak akkor kerül fölénybe, amikor a 33. percben Toronyi feleselés miatt a kiállítás sorsára jut. 9 perc alatt azon­ban a dombóváriak nemcsak a győzelmet jelentő íróit szerzik meg, hanem háromszor veszik be Kiss TT. kapuját. A 36. percben Kiss JT. sarokrúgás után kiejti a labdát és Polyák vezetést szerez, 2:1. A 38. percben Gölöncsér ér véd r­ U a 44. percben G. Kiss . góllövő. Jék: G. Kiss, Dömötör, Bessenyei, Gölöncsér, illetve Kiss, Szép, Varga Szé­kely. HÍREK SZERDA, SZEPTEMBER 7 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. evópuszertár NÉVNAP­­Johanna. — IDŐJÁRÁ­S JELENTÉS: Várható időjárás szerdán estig: ke­vés átvonuló felhőzet, legfeljebb né­hány helyen, inkább csak északon és keleten kisebb eső lehet. Gyen­gülő északnyugati-nyugati szél, a meleg idő tovább tart. Várható hő­­mérsékleti értékek az ország terüle­tére szerdán reggel 12—15, délben 28—31 fok között. MOZI: Szabad Ifjúság. Szeptember 2-án: NAGY KONCERT. Kezdések: Vasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap fél 7 és fél 9 órakor A GAZDASÁG használt, jó állapotban lévő mezőgazdasági felszerelést vásárol. Igás­­kocsik, lószerszámok, fogatos és traktoros ekék, szalagfűrészgép, állatnyíró olló, mér­legek stb. Részletes leírását és árát Sztálin­­város II. postafiók 5 címre kérjük küldeni. TOLNAI NAPLÓ Felel«, szerkeszti: SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség es kiadóhivatal telefonszán»*; 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M.­N­B egyszá­ml­aszém­: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 sz. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES RF.ZSŐ

Next