Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

TOLNAI , ÉVFOLYAM, 216. SZÁM AHA 50 FILLER yrtfo moterikjxt teresül serer' A MAI SZAMBÁN: Határozati javaslattervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanács­kozására (2—4. o.) —A lápafői taggyűlés utat mutatott a pártszervezet jobb tömegkapcsolatának kiszélesítésé­hez (3. o. )— Molnár Lajos visszatért Siófokról (4. o.) — A minisztertanács határozata az általános és közép­iskolai levelező oktatás bevezetéséről (4. o.) ‘ V AZ M­DP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOT­T5 AC AN­A K LAPJA lefele 1; KEDD, 1953 SZEPTEMBER 15 Mun­k­a­versen­nyel az életszínvonal további emeléséért Szeptember 5-én este a dolgo­zók százezrei nagy figyelemmel hallgatták a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának és a­­ Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozatát az árleszállításról. Felcsillantak a szemek, a szívekbe öröm költö­zött. Megyénk dolgozói is öröm­mel vették tudomásul az árleszál­lításról szóló határozatot. Meg­elégedést, őszinte örömet okozott e határozat minden családban, minden dolgozó életében. Ezekben a napokban az ország népe vála­szol az árleszállításra. Lelkesedé­sektől fűtött röpffyűléseken tet­tek fogadalmat üzemeink dolgo­zói, hogy még odaadóbb és jobb munkával válaszolnak a határo­zatokra. Sokan felajánlást is tet­tek, hogy munkájukat megjavít­ják. A Paksi Téglagyárban meg­tartott röpgyűlésen a földbányá­szok arra tettek fogadalmat, hogy lemaradásukat még e hónapban pótol­ják. Megyénk más ipari üze­meiben a dolgozók a minőség megjavítására és a tervek telje­sítésére vállaltak kötelezettséget. Szilágyi Aladár a Tolnanémedi Kendergyár sztahánovista tilosa minőség javítására vállalt köte­lezettséget. A dolgozók ezzei a tettre tettel felelnek. Az árleszál­lításra a termelés fokozásával vá­laszolnak. Számos helyen máris jobban, fegyelmezettebben megy a munka. Lendület, friss pezsgés jellemzi az üzemekben és az épít­kezéseken a hangulatot. A mun­kások és műszakiak vidáman, de­rűlátóan dolgoznak, hiszen ismét jobbá, szebbé, könnyebbé vált az élet. A kormány programmjának si­keres megvalósításában nagy lé­pés ez az árleszállítás. Ez megte­remtette a lehetőséget, hogy min­den eddiginél tovább szilárdítsuk népünk bizalmát népi demokrati­kus rendszerünk iránt. Nagy sze­rep vár ezekben a napokban mun­kásosztályunk tömegszervezeteire, a szakszervezetekre. A szakszer­vezeti aktivisták nagyszerű fel­adata, hogy szüntelenül magya­rázzák a dolgozók ezreinek a párt politikájénak nagyszerűsé­gét. Mondják el a feladatokat, melyek megvalósítása szükséges ahhoz, hogy életszínvonalunk a következő hetekben, hónapokban — az eredményes munka nyomán — egyre emelkedjen. Segítsék a szakszervezeti aktivisták a dol­gozók harcát a kormánypro­­gramm megvalósításában. A dolgozóknak nyújtott segít­ség elsősorban a jó versenyszer­vezést jelenti. A szocialista ver­­seny korlátlan lehetőségeket tár a munkások elé. Az aktivisták most egyszerű példákkal, kézzel­foghatóan magyarázhatják min­den dolgozónak a kormánypro­­gramm jelentőségét. Mondják el a szakszervezeti és pártaktivis­­ták a dolgozóknak, hogy most ezekben a napokban minden perc kiesés, minden selejt kétszeresen károsan hat. Minden egyes rossz­minőségű selejtes termékkel, a nyersanyag, vagy fűtőanyag té­kozlásával önmagát is megkáro­sítja a dolgozó. És ugyanígy vi­lágossá tehetik azt is, hogy az a dolgozó, aki becsületesen dol­gozik, takarékoskodik az anyag­gal, az saját maga hasznára is teszi ezt, többet tud keresni, emel­kedik az életszínvonala. A példá­kért, az érvekért sehol sem kell messzire menni. Mindenhol ta­lálnak szakszervezeti bizalmiaink példái agitációjukhoz. Használják fel a munkaverseny szélesítése érdekében folytatott a rotációjuk­ban a helyi sajátosságokat, érvel­jenek a helyi eredményekkel és azzal, hogy helyben mit kaptak már a munkaverseny eredménye­képpen az ötéves tervtől, men­­nyire emelkedett a dolgozók élet­­színvonala. Jó felvilágosító és ne­velő munkával el tudják érni üze­meinkben, hogy minden dolgozó megérti a kormány programmjá­nak jelentőségét, tudatossá vá­lik így a munkaverseny, mert megtanulják a dolgozók, hol mit miért tesznek, és éppen ez az, amire nevelni kell a dolgozó­kat. El kell érni azt, hogy a jó politikai felvilágosító munka nyo­mán az üzemek dolgozóinak nagy többsége vegyen részt a munka­versenyben, ami harcol­janak élet­­színvonaluk állandó emeléséért. „A mi munkánkon múlik, hogy hogyan emelkedik életszínvona­lunk, ha többet termelünk, ak­kor jobban is élünk" — ezeket mondta Tenclinger György, a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozója, amikor a kormány ha­tározatát olvasta. Mennyire iga­za van Tenclinger elvtársnak eb­ben és nemcsak ő vélekedik így, hanem megyénk területén akár­melyik üzemben megkérdezzük a dolgozókat, mind hasonló véle­ményen van. Sokan tudják már azt, hogy életszínvonalunk továb­bi emelkedéséhez az is szükséges hogy fokozzuk üzemeinkben a verseny lendületét, hogy megva­lósítsuk az egyenletes termelést, hogy a minőség állandóan emel­kedjen. A dolgozók elhatározták, hogy újabb sikereket érnek el tervük teljesítésében. Most az a feladat, hogy üzemi szakszerve­zeti bizottságaink a pártszerve­zet vezetésével helyesen irányít­sák a dolgozók versenyszellemét. A szakszervezeteknek, nemcsak az a feladata, hogy mozgósítsák a dolgozókat a termelési tervek teljesítésére, hanem feladat az is, hogy gondoskodjanak a dol­gozók problémáiról, a dolgozók jogos követeléseinek elintézésé­ről. A szakszervezetek csak ak­kor tölthetik be hivatásukat, ha a dolgozók ügyeit állandóan szem előtt tartják, ha a dolgozó em­berről való gondoskodást a mun­ka középpontjába állítják. Üzemeinkben a dolgozók lelke­sen valósítják meg a harmadik negyedév utolsó hónapjának elő­irányzatát. Most az a feladata üzemi szakszervezeti bizottsága­inknak és a gazdaságvezetőknek, hogy megteremtsenek minden szükséges feltételt a dolgozók vállalásainak teljesítéséhez. Meg­teremtsék az egyenletesen emel­kedő termelést és a technológiai előírások betartásának feltételét. A feladatok, melyek munkásosz­tályunk előtt állnak, nagyok, de a célok is lelkesítőek. A munká­sok, akik a párt vezetésével már annyi nehéz harcot vívtak meg, szívesen vállalják ezeknek a har­coknak és a feladatoknak a vég­rehajtását is, mert aktivitásuk ha­talmas erő. E hatalmas erő tuda­tában bátran mondhatjuk, hogy a munkásosztály méltó válasza nem marad el, s ez a válasz még lelkesebb, még jobb munkában nyilvánul meg, amely életszínvo­nalunk további emelkedésének biztos, szilárd záloga. A párt, a kormány, mint mindig, most is teljesítette ígéretét, sőt a na­­gyobb mérvű javulás és árcsökke­nés nem az őszi hónapokban, ha­nem már előtte bekövetkezett. — Rajtunk a sor, hogy szocialista felajánlásaink teljesítésével ered­ményesen harcoljunk tovább a kormány programmjának, a párt politikájának megvalósításáért, dolgozó népünk életszínvonalá­nak szüntelen emeléséért I­regszemcse! U? Élet: Még szeptemberben e végezzük a betakarítás és vetés zömét Az iregszemcsei Új Élet termelő­csoport tagjai lelkes munkával vála­szolnak kormányunk határozatára, az árleszállítással kapcsolatban. A termelőcsoport dolgozói vállal­ták, hogy minden kapásnövényt a kukoricán kívül még szeptemberben betakarítanak és mindent elvetnek ebban a hónapban úgy, hogy októ­berre csak a búza egy része marad. 30 hold ősziárpájukat elvetették, eb­ből 24 holdat keresztsorosan, mivel az idei tapasztalat azt mutatta, hogy a keresztsorosan vetett gabonafélék lényegesen több termést hoztak, mint az, amit nem keresztsorosan vetet­tek. Már felszedték a 15 hold cu­korrépájukat, ami 140—150 mázsát termett holdanként szerény számítás szerint. A termelőcsoport tagjai úgy számolnak, hogy 38—40 deka cukrot osztanak munkaegységenként, ami szerint Szűcs János, aki 630 munka­egységet teljesített, augusztus 10-ig, közel 3 mázsa cukrot fog kapni az évvégi elszámoláskor. Jó imm­­l­óval adunk választ az árleszállításra...“ Községünk dolgozó parasztsága nagy megelégedéssel fogadta kormá­nyunk programmját, azzal kezdte meg a választ, hogy mindenki a cséplő­géptől tett eleget állam iránti köte­lességének. Nagy volt az öröm ak­kor is, amikor megjelent a minisz­tertanács határozata a 15 százalékos adókedvezményről, később pedig, ami­kor olvastuk az újságban, hogy a kapások beszolgáltatásánál is 10 szá­zalékos kedvezményt kap a dolgozó parasztság. Ezek a nem várt ered­mények serkentőleg hatottak közsé­günk dolgozó parasztjaira, megfo­gadták, hogy az őszi betakarítással és vetéssel sem fognak késlekedni. Az őszi vetéshez megtettük már az előkészületeket. Nagyban folyik a vetőmag szelektorozása. A vetőszán­tást már elvégeztük, a héten meg­kezdjük az őszi árpa vetését is. Jó munkával adunk választ az árleszál­lításra, jobb munkával és több ter­meléssel indulunk harcba a továb­bi árcsökkentésekért is. (Béleczki Sándor, Nagykónyi) Paksi Téglagyár: Napi 117 százalékos tervteljesítés Szeptember 7-én reggel a Paksi Téglagyárban röpgyűlésen beszélték meg a dolgozók a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatát az árle­szállításról. Lelkes hangulatú volt ez a röpgyűlés. Örömmel beszéltek a dolgozók erről a határozatról és el­mondták azt is, hogy mi a köteles­ségük, hogy mind szilárdabban és becsülettel álljanak helyt a munka frontján. A bányászok nevében id. Hum József elmondta, hogy „Az ár­­leszállításon keresztül is érezzük, hogy a kormány és a párt állandóan gondoskodik a dolgozókról, és éppen ezért nekünk sem szabad adósnak maradni népgazdaságunkkal szem­ben. A földbányászok nevében vál­lalom, hogy az áramhiány miatti kiesést a következő hetekben pótol­juk és a szeptember havi tervet 100 százalékon felül teljesítjük.“ Karszt Magdolna nyersgyártó­ is fogadalmat tett, hogy még jobban végzi munká­ját, még többet termel. A röpgyűlés után lelkes hangulat­ban kezdték meg a téglagyár dolgo­zói napi munkájukat. Örömük, meg­elégedésük termelési eredményekben jutott leginkább kifejezésre. Ezen a napon a nyersgyártási tervet 117 szá­zalékra teljesítették. Jasinka György levelező. A II. Békekölcsön kötvényeinek­­ III. sorsolására szeptember 17-től­­ 20-ig kerül sor a Csepeli Sportcsar­­­nokban. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 17-én, csütörtökön dél­után 4 órakor lesz. A sorsolást kul­túrműsor előzi meg. Az első napon este 7 óráig tart a sorsolás. Szeptem­ber 18-án, 19-én délután 4 órakor kezdődik a húzás és ugyancsak este 7 óráig tart, míg vasárnap, szeptem­ber 20-án, délelőtt 10 órától déli 1 óráig működnek a sorsolási kerekek. Képünk az 1953 augusztus 20-i Terv­­kölcsön húzását ábrázolja a Margit­szigeten, ahol többek között több­ezer szerencsés tolnamegyei nyerő­nek is kihúztak, több mint 1 millió 157.000 forintot. Ennyit fizettek ki eddig a Tolnamegyei Takarékpénz­tárak és postahivatalok a boldog nyerteseknek, A szerződéses termelés óriási előnyöket biztosít a dolgozó parasztságnak Igen komoly kedvezményeket, elő­nyöket jelentett termelőszövetkeze­teinknek, dolgozó parasztoknak a ter­melési szerződés. A nagyszékely­ Dó­zsa tsz például tavaly ősszel a többi között 15 hold őszi borsó termelésé­re kötött szerződést. A borsót az agrotechnikai előírások szerint ‘rozs támasznövénnyel vetették. A 15 hol­don termett 75 mázsa és 22 kiló őszi borsó. Ennek ára mázsánként 240 forint volt. Ugyanezen a területen termett 158 mázsa és 87 kiló rozs. A 15 hold terület összes jövedelme 27.383 forint volt, a gyorsbeadási prémiummal együtt és a rozsot be­­szolgáltatási áron számítva. Ugyan­akkor a szerződésesen elvetett te­rület után beszolgáltatási kötelezett­ség sem volt. Egy-egy hold jövedel­me meghaladta az 1.800 forintot. Grémusz János sióagárdi dolgozó paraszt 1 hold pannonbükköny ter­melésére kötött szerződést. Az 1 hold területnek a jövedelme 1293 forint, a gyorsbeadási prémiumot is hozzá­számítva. Ez csak két példa a sok közül, mert számos helyen mutatkozott meg ilyen nagymértékben a szerződéskö­tés előnye. A következő gazdasági évben még nagyobb kedvezmények­re számíthatnak termelőszövetkeze­teink és dolgozó parasztjaink,­ mert a kormány legújabb intézkedése a szerződéses termelésről egy egész sor előnyt biztosít dolgozó parasztsá­gunknak. Több mint egymillió olasz dolgozó sztrájkolt az év első felében Róma (TASZSZ) Az Olasz Közpon­ti Statisztikai Intézet nyilvánosság­ra hozott adatai szerint 1953 első felében Olaszországban egymillió­harminckétezer dolgozó sztrájkolt. A decsi Búzakalász tsz tájijai e­en töprengenek: Miért nem a kombájn szedi a napraforgót ? Úgy hallottuk, hogy a decsi Bú­zakalász termelőszövetkezetben kom­bájnnal szedik a napraforgót. Késő­bb azonban kiderült, hogy csak szednék, ha a sárpilisi gépállomás biztosítaná a megfelelő alkatrészt, ami szükséges ahhoz, hogy a kombájn napraforgót tudjon szedni. Egyelőre úgy oldották meg a tagok a napra­forgó szedését, hogy 30 ember dolgozik és a leszedett tányérokat mindjárt a kombájnba ön­­tik, így ott a helyszínen mindjárt kicsépelik, ami jelentős időmegta­karítás ugyan, de mennyivel jobb volna, ha a gépállomás beszerezné a szükséges alkatrészt, mert akkor 30 dolgozó felszabadulna, és más m­un­­kában tudná hasznosítani magát, ami nagymértékben elősegítené a termelőszövetkezet őszi tervteljesítését.

Next