Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-09 / 237. szám
TOLNAI NAPLÓ VriJemmtrrfítmceraOinrmtt A MÁJ SZAMBÁN: A „Pravda*’ cikke a III. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeiről (2. o.)—Schönherz Zoltán halálának 11. évfordulójára (2. o.) — Bizonyára ismerik (2.o.) — Boldog, jómódú élet a faddi Új Élet tsz-ben (3. o) — Pártszervezeteink jó előkészítő munkával készüljenek az agitációs tanfolyamok teljes sikeréért (3. o.) — A Dunaföldvári Kendergyár dolgozói vállalták: dec. 15-ig befejezik az éves tervet (4. o.)IV. AZ MDP TOLNAMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA 50 FILLÉR LAPJA PÉNTEK, 1953 OKTÓBER 9 Kultúránk a nép szolgálatában „Azelőtt az emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé." Lenin elvtársnak ezen szavai vezérelték eddig kulturális életünket és vezérelték ezután is, mert bármilyen sokat tettünk az elmúlt szabad évek során, azért, hogy kultúránkat a nép szolgálatába állítsuk, hogy a kultúra minden vívmánya valóban a nép közös tulajdonává váljék, még igen sok tennivaló van ezen a téren. Művészetünk, a film, az irodalom, a képzőművészet, a zene a nép felé fordult, vagy legalábbis a nép felé fordulóban van. Hangban, kifejezési eszközökben, formában egyre világosabbá, közérthetőbbé lesz, a néphez szól. Ami azonban a legfontosabb, el is jutnak a nép széles tömegeihez, új életünk szépségeit, életünk új igazságait hirdető művészi alkotások: a filmek, zeneművek, drámai művek. Megyénk csaknem minden községében működik mozi, 16 normál, 65 keskenyfilmmel. Megyénk dolgozói legtöbbjének otthonában rádió szól, ami összefüggésben van a villany bevezetésével a falvakba, pusztákra. Ha összehasonlítást teszünk a felszabadulás előtti és a mostani állapot között, párhuzamot vonunk összefüggésben azsal, hogy mennyivel több rádió van ma dolgozóink tulajdonában, meglepő eredményt kapunk, Szekszárdon például a felszabadulás előtt 1500 rádió volt, most 3363-ra emelkedett ez a szám. Nem volt és nem is lehetett példa a múltban arra, hogy neves művészek leszálljanak, leereszkedjenek a magas régiókból a dolgozó néphez. Ezzel szemben ma a faluszínház magas színvonalú műsoraival rendszeresen megjelenik megyénk falvaiban, még ha az a falu mindössze két sor házból áll is, mint Báta. Hogy csak egy példát hozzunk fel a Faluszínház működésére: október hónap folyamán 19 előadást tart megyénk különböző községeiben. Ahol megjelenik a jól ismert autóbusz, ott a dolgozók legnagyobb része ünneplőt ölt este, miután letette munkaeszközét és a falusi kultúrotthonba siet. Ez a tény igazolja Révai elvtárs szavait, amikor azt mondotta, hogy: „Eddig még soha nem látott tudásvágy hevíti dolgozó népünket, a kultúrára való szomjúság milliókra terjed ki." Ezt mutatja könyvtáraink látogatottsága is. Megyénkben 128 népkönyvtár, 3 járási és 1 megyei könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Mintegy 50 ezer kötet könyv forog kézen. „Ezek a számok is mutatják, hogy a magyar nép olvasó néppé válik, olvasva és tanulva építi a szocializmust" — mondotta ugyancsak Révai elvtárs. Üzemi és falusi könyvtáraink állandóan fejlődnek, csaknem minden faluban, gépállomáson, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben van kisebb könyvtár. Dolgozó parasztságunk felvilágosítását szolgálja nyáron a Szabad Föld Vasárnap, télen a Szabad Föld Téli Esték keretében megtartott ismeretterjesztő előadássorozat. Azon kívül népművelésünk is gondoskodik különböző ismeretterjesztő előadások szervezéséről. Sajnos azonban eddig sok esetben ráerőszakolták az előadás témáját a dolgozókra, anélkül, hogy megkérdezték volna őket, hogy mit akarnak hallani, mi érdekli őket. Erre a hibára rájöttek már népművelési dolgozóink, és a jövőben a dolgozók kérésének megfelelően választják meg ezeknek az előadásoknak témáját. Hatalmas fejlődést mutat kultúrotthonainak kiépülése is. Megyénkben 104 kultúrotthon dolgozik, élükön a megyei, járási kultúrházakkal. Hiba történt azonban akkor, amikor a kultúrotthonok számszerű növelésekor elhanyagoltuk azok berendezését. Több kultúrotthonunk felszerelése hiányos, például nincs elég szék. A jövőben nagyobb súlyt kell fektetni új, népi kultúránk székházainak berendezésére, hogy dolgozóink jól érezzék magukat bennük, szívesen látogassák azokat. Végül, de semmi esetre sem utolsósorban meg kell emlékeznünk dolgozó tömegeink művészeti öntevékenységének példátlan fellendüléséről az üzemek, falvak, tánc-, színjátszó- és kórusmozgalmáról. Révai elvtárs a következőket mondotta dolgozóink eme kulturális aktivitásáról: „Ez a mozgalom mutatja, hogy nemcsak új közönsége támad az új magyar kultúrának a dolgozó nép soraiból, hanem, hogy a dolgozó nép a kultúra cselekvő, résztvevőjévé akar válni és válik, nemcsak mint közönség, hanem mint alkotó is ki akarja venni részét az új magyar kultúra megteremtéséből." Ezt igazolja megyénk üzemi és falusi kultúrcsoportjainak, brigádjainak munkája is. Van azonban egy igen helytelen irányzat mind az üzemi, mind a falusi kultúrcsoportok munkájában, mégpedig az, hogy kampányszerűen dolgoznak. Egy-egy nevezetes évfordulóra, nagyobb ünnepélyes alkalmakra, nagy lelkesedéssel készülnek, az ünnep elmúltával azonban hanyatlás mutatkozik a csoport lelkesedésében. Kritika illeti kultúrcsoportjaink minőségi munkáját is, azon a téren, hogy milyen műsorral szerepelnek. Az eddigi példák azt mutatják, hogy kevés volt a dolgozók által annyira kedvelt vidám műsor, ami visszatükrözi megjavult, jövő felé tekintő életünket, amiben benne van optimizmusunk, amelynek segítségével leküzdjük a nehézségeket. Igen találóan határozza meg Révai elvtárs a tennivalót ezen a téren is: „Nemcsak azt kell ábrázolnunk és nem elsősorban azt, hogyan jutottunk el a máig, hanem a mát, elsősorban a jelent és a belőle fejlődő jövőt kell ábrázolnunk, a saját magunk fejlődését, a saját magunk harcait és munkáját, népünk hősies erőfeszítéseit." Olyan műsorokat kell adnunk dolgozóinknak, melyek összefüggenek a termeléssel, elsősorban azonban az embert ábrázolják. Komoly eszmei tartalommal kell megtölteni ezeket a műsorokat, ami mély nyomot hagy a dolgozókban. Fontosak a csasztuska-brigádok, a szemléltető rajzok, a karikatúrák is, amelyek közvetlenül a termelésért agitálnak, ez azonban nem elég. Népművelési dolgozóink, ha eddig mindent elkövettek, hogy a kultúrát dolgozó népünk szolgálatába állítsák, ezentúl még inkább el kell követniük, legközvetlenebb feladata kultúránknak is az, hogy elősegítse kormányunk programmjának megvalósítását, mert ezzel szolgálja elsősorban a dolgozó népet. Megyénk kultúraktívái 17-én értekezletre gyűlnek össze és megbeszélik az előttük álló feladatokat, a hibákat, azok kijavítási módját és új lendülettel indulnak munkába, hogy elérjük a Petőfi átlal több, mint 100 évvel ezelőtt meghatározott célt, hogy a szellem napvilága vajvogjon minden ház ablakán. A MUNKAVERSENY HÍREI A műszaki dolgozók példamutatása Hosszú évek óta sok bajt okozott a Paksi Konzervgyár vezetőinek az, hogy a termeléshez nem volt elegendő mennyiségű ártézi víz. Most nem probléma már a vízellátás. Szeptember utolsó napjaiban, amikor nagy mennyiségben érkezett az üzembe gyümölcs, az a veszély fenyegetett, hogy nem tudnak teljes kapacitással dolgozni vízhiány miatt. A pártszervezet javaslatára a gyár vezetősége összehívta a műszaki dolgozókat, a vízellátás megjavításának módját beszélték meg. A megbeszélés eredménye az lett, hogy a biritói állami gazdaságtól az öntöző berendezést kölcsönkérték és a szivattyú, valamint a csövek segítségével a Dunáról szívatnak vizet, amit a kondenzátor feltöltésére és hűtésére haszálnak. Ezzel a megoldással elérték azt, hogy az ártézi víz, mely kevésnek bizonyult, most a gyümölcsök feldolgozásához elegendő. Pataki János és Bán Péter vezetésével kiváló munkát végeztek a műszaki dolgozók. Igen nagy szerepe van ennek a megoldásnak a gyár életében és ez is hozzájárult ahhoz, hogy október első napjaiban a tervet magasan túlszárnyalták. Nem sokáig lesz szükség erre a megoldásra. Ugyanis a jövő évben új ártézi kutat fúrnak a gyárban, amely majd ellátja ártézi vízzel nemcsak a gyümölccsel dolgozókat, hanem még a hűtőket és kondenzátort Ezekben a napokban egész sor üzem dolgozói tesznek szocialista fogadalmat november 7 méltó megünneplésére, a IV. negyedévi terv sikeres megvalósítására. Megyénk legnagyobb üzemeinek dolgozói már vállaltak kötelezettséget. A napokban jelentették a Nagymányoki Szénbánya Vállalat húsz részlegének dolgozói, hogy ők is újabb kötelezettségvállalással és annak teljesítésével ünneplik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóit. A húsz részleg dolgozói, akik ennek az évnek még valamennyi hónapjában teljesítették terves i iányzatukat, sőt ,eontős mennyiségű és jó minőségű fekete szenet adtak terven felül. A natmányoki liasz részleg bányászai megfogadták, hogy november 7 tiszteletére 700 tonna szenet szállítanak felszínre a IV. negyedévi tervükön felül. De kötelezettséget vállaltak arra is, hogy évi tervüket 6671 tonna szénnel túlszárnyalják. A Nagymányoki Szénbánya Vállalat 700 tonna szenet termel terven felül •ló versenyszervezés * — gyenge Versenynyilvánosság a Kölesdi Vajüzemben A Kölesdi Vajüzemben a jó munkaversenyszervezés nagyban hozzájárult a 111. negyedéves terv elért eredményeihez. Az üzem telpi viszonylatban csak 19,4 százalékra tudta teljesíteni III. negyedéves tervét, de ennek megvannak az objektív nehézségei. A gyakon áramszünet, valamint a betervezettnél kevesebb tejmennyiség akadályozta a tervteljesítést. Csak egy példa, ami az utóbbit bizonyítja. Naponta 15—16 alatt liter tej érkezik a vajgyárba a betervezett 21 ezer literrel szemben. Vállalati viszonylatban túlteljesítették tet vüket az elmúlt negyedévben. A majosi telep — mely ehhez az üzemhez tartozik — 122,6 százalékot értek , így globálisan 112 százalékos a tervteljesítés. * A vasüzem dolgozói mindent elkövettek annak érdekében, hogy a kormány programmját jó munkájukkal elősegítsék. Ezt bizonyítja az elmúlt hónapban elért minőség, eredményük is: 83 százalékban I. osztó Alyú minőségi sajtot készítettek, amiért 14,5 százalékos A prémiumot kapnak a sajtkészítő dolgozók. Ebben a negyedévben is a minőség emelésére törekednek a do! A gőzök hogy ezen keresztül minél kevesebb selejt legyen. Ilyen felajánlást tett Boros József sajtkészítő is, aki nemcsak a tervteljesítésben, de a békekölcsönjegyzésnél is példamutató volt. Szüli Erzsébet és Póth Sándorné paszt&rösök már 1951 november 1 óta párosversenyben dolgoznak. Az eredmények szinte 10 naponként változnak. A legutóbbi értékelés szerint Szili Erzsébet ért el jobb eredményt 4 százalékkal, míg Póthné 123 százalékot teljesített. A mosogatók két brigádot alakítottak, akik Berényi Istvánné és Magyari Konrádné brigádvezetőkkel az élen brigád párosversenyben dolgoznak. A legutóbbi értékelés szerint Burányi Istvánné brigádja 102 százalékot teljesített így 25 százalékkal maradt el Magyariné brigádjától. A jól szervezett munkaverseny azonban csak akkor ér valamit, akkor talál eredményre, ha a versenynyilvánosság is jó. Sajnos, ezen a téren még vannak hiányosságok, melyen sürgősen változtatni kell az elkövetői kelendő napokban. Nem szabad előfordulni olyan eseteknek hogy csak a termelési értekezleteken — cimi ^ egy hónapban egyszer van — ismertetik a párosverseny eredményeket, míg a versenytáblán még most is, az április 4 től augusztus 20-ig tartandó hosszúlejáratú verseny eredményei vannak feltüntetve. A verseny eredményeit legalább 10 naponként ismertetni kell a dolgozók előtt — akkor biztos, hogy Nagy Jenő statisztikus elvtárs sem ezt mondja a munkaversenyről: —* <,Nem folyik úgy üzemünkben a munkaverseny ahogy j kellene.“ ■ és *esn Dombóvári Kendergyár: Tilosbrigádok versenye a terv sikeréért Az új negyedév kezdetén a Dombóvári Kendergyárban csak két tilosbrigád dolgozott. Október első napjaiban a tiló üzemrészben röpgyűlést hívtak össze a dolgozók, melyen elhatározták, hogy még két tilosbrigádot alakítanak és az újonnan alakult brigádot kihívja versenyre. A Zója ifjúsági brigád tagjai vállalták, hogy napi tervükön felül 10 kilóval többet termelnek. A Viharsarok brigád nem akart elmaradni és megindult a harc az adott szó valóraváltásáért. Október első napjaiban nemes versengés alakult a négy tilosbrigád között. Október 1-én a Béke, 3-án peréig már a Zójabrigád került a verseny élére. Azóta ők járnak élen a vállalás teljesítésében és a párosversenyben. Külön dicséret illeti a két ifjú brigádot, melyek olyan eredményt értek el, melyre hosszú fennállásuk óta még nem volt példa. A tilosbrigád versenye azt eredményezte, hogy október első napjaiban a sok áramszünet ellenére a gyár mindennap túlteljesítette tervét. A tilosbrigádok minden tagja megfogadta, hogy októberben úgy végzik a munkát, hogy pótolni tudják a szeptemberi havi lemaradást. Kiemilkedő eredmények a Tatarozónál A Tolna megyei Tatarozó és Építő Vállalatnál nagy gondot fordítanak a munkaverseny népszerűsítésére és a versenyben lévő dolgozók munkájának értékelésére. Legutóbb a szeptember havi munkát értékelték, amely szerint a tolnai építésvezetőségen Kovács Ferenc kőműves-brigádja érte el a legjobb eredményt, 185 százalékra teljesítették tervüket. Guld József sztahánovista kőműves-brigádjának teljesítménye 6 százalékkal emelkedett az előbbi dekádhoz viszonyítva, ugyanis most 162 százalékot értek el, kiváló minőségű munkával. Az ácsbrigádok közül Wiedemann János brigádja 189 százalékot teljesített. Kiemelkedő eredményt értek el Pakulár László, Herman Ferenc és Schalk Ádám brigádjai is. A dombóvári építkezésen a Villám brigád 200 százalékos teljesítményt ért el. A bátaszéki építésvezetőségen Maszler József brigádja 181 százalékot teljesített, a Maximenkó kőműves-brigád 170 százalékos teljesítményét annak köszönheti, hogy Pálfi elvtárs, a brigád vezetője, munkamódszerét a brigád valamennyi tagjával ismertette és ma már ezt alkalmazzák. Grélinger József kőművesbrigádja habarcs és öregtégla bedolgozásával 200 forintot takarított meg. Ez a brigád a Tatarozó Vállalat egyik legjobb anyagtakarékosságot szem előtt tartó brigádja. A Csarda-mozgalom keretén belül Pakulár László sztahánovista asztalos 2,5 négyzetméter svéd padlót gyártott hulladékanyagból. A megye több üzeme befejezte a békekölcsön jegyzést Megyénk üzemeiben a dolgozók lelkesen jegyzik a IV. Békekölcsönt. Ismét újabb üzemek, vállalatok jelentették, hogy befejezték a jegyzést. A Tolnanémedi Kendergyár, a Tolnaszigeti Áll. Gazdaság, a Szedresi Sertéstenyésztő Vállalat és a Szekszárdi Nyomda dolgozói október 6- án este valamennyien lejegyeztek. Megyéikben a MÁV és a Posta dolgozói is október 6-án fejezték be a jegyzést. A Paksi Konzervgyárban, a megyei gépállomásokon, a Dombóvári Malomban és a Paksi Téglagyárban október 7-én estére fejezték be a jegyzést. Ugyancsak a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, a Tolnamegyei Tatarozó Vállalat, a Faddi Dohánybeváltó Vállalat, a Bátaszéki Tojás és Begyűjtő Vállalat, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat és a Dombóvári Fatelítő Vállalattól jelentették, hogy minden dolgozó jegyzett békekölcsönt. Az üzemek mellett a termelőszövetkezeti tagok is példát mutatnak- A szekszárdi járás Fadd községében, a Szabadság Földje, Kossuth, Új Élet, Medinán a Béke, Várdombon a Gábor Áron termelőcsoportok tagsága kedd estig valamennyien jegyeztek békekölcsönt,