Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

Az őszibúza vetéséről Ss. P. Cseluskin, krasznodari kolhozelnök tapasztalataiból A Tolna megyében­­ járt szovjet mezőgazdasági küldöttség megláto­gatta a tamási Vörös Szikra, a zom­­ba, Béke és Vörös Csillag, s a ten­­gel­ci Petőfi termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetek vezetői és tag­jai mindenütt nagy szeretettel, ér­deklődéssel vették körül a kedves vér­ m­íg ő­ket és sok kérdést intéztek hozzájuk a szovjet kolhozok mun­kájáról és a kolhozparasztok életé­ről. A látogatások befej­ezése után értekezletet taroltak Szekszárdon, ahol a megye Termelőszövetkezetei­nek elnökei, agronómusai és kiváló dolgozói közül többen az őszibúza vetésének agrotechnikájáról, s a he­lyes vetésforgó kialakításáról érdek­lődtek a küldöttségtől. Ezekre a kérdésekre Sz. P. Cseluskin elv­társ válaszalt: — ®n a krasznodarvidéki Micsurin kolhoz el nöke vagyok. — kezdte vá­laszát Cseruskin elvtárs. A mi termé­szeti adottságaink nem túlságosan kedvezőek, s néha elég nehéz körül­mények között kell a magas termés­hozamot elérni. A mi kolhozistáink azonban jól emlékezetükbe vésték a nagy orosz tudósnak, Micsurinnak a zárait: ,,N­em várhatunk kegyet a­ termésre, sőt. ..“ Azoknak az agro­technikai eljárásoknak, amelyeket az őszibúza és egyéb növények termesz­tése során alkalmazunk, egész rend­szere van. Csak akkor érhetünk el jó eredményeket, ha ennek a rend­szernek minden egyes részét alkal­mazzuk. A mi kolhozunkban hasz­nált agrotechnikai eljárások közül az első a füves vetésforgó. — A szántóföldi terményeken kí­vül zöldségtermeléssel is foglalko­zunk. Van szőlőnk, kertészetünk is. De az állattenyésztés is­­ fejlett: van 383 lovunk, 800 szarvasmarhánk, 2200 juhunk, 1500 sertésünk, 400 méhcsaládunk és 15.000 baromfink, s ezenkívül fogl­al­kozunk selyemher­­nyótenyésztéssel is. A közeljövőben 25 hektár területen halastavat léte­sítünk. A gazdaságnak ezt a sokol­­dalúságát a vetésforgó megszervezé­sekor is figyelembe kell venni. Kol­hozunkban négy növénytermelő­ és egy zöldségtermelő brigád van. Min­den egyes növénytermelő brigádnak saját, kis­­ő vetésforgója van azon a területen, amelyet a brigádnak ál­landó művelésre kiadunk. Van ezen­kívül takarmányos vetésforgónk is. Ezzel biztosítjuk a­z állatoknak a nyár folyamán a zöldtakarmányt és ugyanakkor a téli nedves takarmány készlet felhalmozását­ is. A növény­­termelő brigád vetésforgója tízszaka­szos. Az első két szakaszban évelő­növényeket vetünk. Ez lehetőséget ad arra, hogy a talaj felhalmozza a nitrogéntartalmú anyagokat és bizto­sítja a jó talajszerkezetet. A harma­dik, negyedik szakaszban őszi kapá­sokat termelünk, az ötödikben nap­raforgót, a hatodikban ismét búzát. A hetedik szakasz úgynevezett „fog­lalt ugar": ez azt jelenti, hogy ide olyan takarmánynövényt vetünk, amit korán le lehet kaszálni, s utá­na nem termelünk másodnövényt, hanem egészen az ősziek vetéséig üresen hagyjuk. Közben rendszere­sen műveljük a talajt. Ezután így következnek a vetés­forgó egyes sza­kaszai: őszibúza, cukorrépa, majd ta­­­vaszi árpa, évelőfüvek alávetésével. Cseluskin el­vtárs azután arról be­­­­szélt, mennyire ügyelnek ná­luk ar­ra, hogy megfelelő időben végezzék el a talajmunkákat és minél hama­rabb elvessék a gabonát. A tarlóhán­tás után már júliusban felszántják a talajt, amibe majd az őszibúza ke­rül. Nehezebb eset, amikor az őszi­búzát napraforgó után vetik. Ezért nagy gondot fordítanak arra, hogy korábban érő, rövid tenyészidejű napraforgót vessenek. A Micsurin kolhozban az idén kombájnokkal négy nap alatt learattak 450 hektár napraforgót és augusztus 25-re már felszántották az egész területet. Igen fontosnak tartják a vetés határide­jének betartását. A krasznodari te­rületen, ahol a Micsurin kolhoz van, szeptember 15 és október 5 között legjobb búzát vetni. Addigra tehát minden előkészítő munkát el kell végezni. — Nagy figyelmet fordítunk a szántás mélységére — folytatta ez­után Cseluskin elvtárs. — Mi régeb­ben 20—22 centiméter mélyre szán­tottunk, de azután fokozatosan nö­veltük a mélységet és elértük már a 2? centimétert is. — Másik jelentős feladat a boro­­oatás. Nálunk a kolhozban az agro­­echnika legdurvább megsértésének tartják, ha a szántással együtt nem végezzük el rögtön a boronálást is. A szántást és boronálást minden esetben ugyanazzal az erőgéppel vé­gezzük; az eke után mindjárt ott van a borona is. Erre azért van szükség, mert a szántás után rögös a talaj és ha napokig boronálás nélkül hagy­juk, igen jelentős mennyiségű ned­vesség vész kárba. Nagyon ügyel­jünk a vetés megfelelő mélységének betartására is, különösen akkor, ha kedvezőtlen, száraz az időjárás: ilyenkor még növeljük is a vetés mélységét. A búzát soha nem vet­jük 6 centiméternél sekélyebben, mert ha nem elég nagy a vértes mély­ség, akkor a mi vidékünkön — szá­­raz időjárás esetén — vége a termés­nek. Előfordulhat, mint ahogy itt­­ több termelőszövetkezetnél tapasztal­tuk, hogy a hajtások nem egyszerre jelennek meg, mert nem egyforma mélyre vetették a magot. De meg­történhet, az is, hogy esik egy kevés eső és a sekélyen vetett magok ki­kelnek, a felettük lévő 3—4 centimé­teres réteg azonban gyorsan kiszá­rad, s ezt igen megsínyli a vetés, mert ezek a hajtások teljesen elpusz­tulnak. A továbbiakban Cseluskin elvtárs elmondotta, hogy az ő kolhozukban minden kalászost keresztsorosan vet­nek. A műtrágyázásra is igen nagy gondot fordítanak. Az őszibúzát szemcsés műtrágyával vetik, s ezt maguk készítik szuperfoszfátból és érett istállót­rágyából. A szemcsés műtrágyát a maggal együtt vetik ugyanazokba a­­ sorokba, amelyekbe a s­zem­ek esnek. V MOZI Szabad Ifjúság. Október 21 -én: EGY H.­JÓ TÖRTÉNETE. Kezdések: vasárnap 4, 6, ünnepnap 4, 6 és $ órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. P­á­r­t­hírek Felhívjuk Szekszárd városában la­kó politikai gazdaságtan I. évfolyam propagandistáinak és hallgatóinak figyelmét, hogy október 23-án, pén­teken délelőtt 9 órakor a Pártokta­­tás Házában bevezető előadást tar­tunk részükre. Az előadás címe: „A politikai gazdaságtan tárgya és mód­szere." Az előadásra kérjük a já­rási elsőéves politikai gazdaságtan konferencia vezetőit, hogy ők is ve­gyenek részt. Pártoktatás Háza * PROPAGANDISTÁK FIGYELMÉBE A „Propagandista" című folyóirat előfizetése körül számos helyen fél­reértések vannak. Többen a szep­tember-októberi számhoz küldött be­fizetési lapon egy példány árát fi­zették be. Közöljük, hogy az egyes példányok árát a pártszervezetekhez kell befi­zetni. A befizetési lap a negyed, vagy félévi előfizetési díjak bekül­désére szolgál. Felhívjuk a propagandisták fi­gyelmét, hogy az előfizetéseket mi­előbb küldjék be, hogy a lap követ­kező számát már zavartalanul névre szólóan küldhessü­k meg. A „Propagandista" kiadó­hivatala. Budapest, VI- Révai u. 16. Garay János halálának 100. évfordulójára készül Szekszárd dolgozó né­je Néhány na­p mulva november 5-n lesz 100 esztendej­e annak, hogy meghal)­. Garay János az „Obsitos"’ „Korit“ — hogy c.­Eik a legjel­entő­­sebbe’vet em t'nem — és még ilyen sok jelentős kőrd. mű alkotója. Ga­­ray Szek­sz­árdon született és bár csak ifjúkorát töltötte a városban s ké­­sőbb csa­k rövid időre tért néha néha hatna­k f­ővárosába, a szekszárdi táj, a szekszárdi emlékek nem egy helyan jelentkeznek költészetében. El­ső na­gyobb műve a „Cs­atár“ című hős költemény helyi vonatkozású, s e ma már látta ön; engedte Garay nem m­in­d­en­nap­os t­ehriiségét, számos ba­rátot szerzett neki főleg költői kö­rökben, ami nem kismértékben hoz­zájárult, hogy vég­érvényesen költői pályára szánja magát. Vörösmarthy: „Zalán futása“ fiatal korának kedvenc olvasmánya. Vörös­marthyt Garaá később is, élete vé­giéig tanítóm­esterének vallotta, mély tisztelet és szeretet, majd őszinte barátság fűzte a nagy költőhöz. Huzamosabb ideig dolgozott a Regelő című lap számára. Ide kriti­kákat verseket, novelláikat írt. A 30 as években az akkor fellendült drámaírói Mozgalom hatására fran­­cia színdarabokat fordított, majd 1835-ben Csiáh címen maga is irt egyet. Ezután egymást követve je­lennek meg drámái: Ország Ilona, Az utolsó magyar khán. Bátori Er­zsébet, Borbála királyné kegyence. A Bátori Erzsébet 1840 ben a Nemzeti Szín­házba került színre közepes si­kerrel. Annál nagyobb és általáno­sabb hatást keltettek mindenfelé könnyed folyású versei. Közben má­sodszor is megnősült dolgozott más­fél évig Pozsonyban, maj­d ismét vis­­szekerült Pestre te a Jelenkor című lapnál fejtett ki figyelemreméltó te­vékenységért., 1839 ben a Kief-ahidi Társaság tagjai közé választotta az akkor már népszerű, országszerte­­ is­mert költőt. A forrad­a­lm­rti idők Garay felett sem múltak el nyomtalanul és ha kisebb tehetsége nem is engedi egy szintb­e sorolni Petőfi. Arany haza­fias kötészetével, hűen szolgálta a szabadságharc a hal­adás ügyét. En­nek bizonyítéka, hogy 1848-ban se­gédszer­kesztő lett Kossuth Hírlap tá­riát, majd Vörösmarthy ajánlatára a pest egyeémhez tanárnak nevelték ki. Ez alatt az idő alatt is hazai fia? Iránykölteményeket írt és a nemzeti jövőjébe vetett bizakodó hit jelle­mezte líráját. A szabadságiharc leverése, után Garayt is felelősségre vonták, állá­sát vesz­tel­te, de sza­badonveng­ dtek. Ez a szabadság azonban vajmi ke­veset ért mert értől fogva ál­andó nélkülözések között tengete életét. Él­ete vége felé folyton betegeskedett. Egész­ségii állapota á­llndóan súlyos, botlott, látása ;s gyengült s Sze­nt László című nagy történelmi költie­ményének végső éne­keit már úgy mondta tollba, 1851-ben Egerben került kiadásra a nag­y mű. Ezután már semmit sem alkotott a nagybeteg költő és nem sokára 1853 november 5 én 100 év­vel ezelőtt meghalt. Garay János népszerűségében •... tehetségében ia korának vezető köl­tői közé tartozott. Töretlenül hi­ népében. Erre a töretlen felire egész életműve példa. Majdnem minden műfajban dol­gozott. írt époszt, verset, drámát, no­vellát, s aktuális újsághíreket. Kö­zönsége szerette a költőt, halála után közadakozásból segítették a költő nyomorgó családját. Költemé­nyei, különösen az „Obsitos" és a Kon." maradandó emlékei a ma­gyar irodalomnak, melyek felé ma is szeretettel fordul dolgozó népünk. * Garay Jánost, a költőt, Szekszárd szülöttét sosem ünnepelte olyan ben­sőségesen, annyi szeretettel népünk, mint ma, amikor a költő halálá­­na­k századik évfordulójára ké­szülünk. Szekszárdon az ünnepség lőkészítésére bizottság alakult, mely fő feladatának tekinti a költő em­lékéhez méltó ünneplését városunk nagy szülöttének. Az ünnepségre a megyei tanács Sztálin­ téri épületé­nek nagytermében kerül sor. Az ünnepi beszédet, Garayról való meg­emlékezést az Írószövetség képvise­lője tartja. Ay­ ünnepség műsorá­ban többek között a Rendőrzen­ekar, a Garay-gimnázium énekkara, a szekszárdi népii zenekar szerepel. Városunk dolgozói körében máris nagyarányú érdeklődés tapasztalha­tó a díszünnepély iránt. f-Nagy—Tetenyei) HÍREK SZERDA, OKTÓBER 21 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP Orsolya. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: felhős idő, egyes helyeken esővel. Néhány helyen reggeli köd. Mérsékelt észak­keleti-keleti szél. A hőmérséklet lassan tovább csökken. Várható hő­­mérsékleti értékek az ország terüle­tére: szerda reggel északon 8—11, másutt 10—13, délben országszerte 14—17 fok között. — A fűtés alap­jául szolgáló napi középhőmérséklet szerdán 10 fok felett lesz. N­A­P­L­ö A Mezőgazdasági Gépkísérleti In­­tézet és a Mezőgépszerkesztő iroda egy kétsoros, félautomatikus cukor­­répaszedő gépet szert­esztett. A gép a cukorrépát, kiemelij, a tisztítóbe­rendezés a földtől megtisztítja, ez­után egy elevátor fel­szállítja a ré­­ppát a cén «­in akasztott pótkocsiba. H­ELV­ESZUN­K: kőműves, ács állványo­zó, segédmunkás férfi. népi dolffozókss budapesti m­u­nkah­e­rce. V­idéki dolijo­zók részére megfelelő száfolást, étkezést biztosítunk. jelentkezés­ 25/2. Építői­pri Vállalat Bp., XTI­., Rozsnyai út 6. TOLNAI NAPl­Ó Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRALI A szerkesztőség e»* k.a.1.)hivatal tvMetodsio­ n ® 20-10. 20­11 Szekszárd, Szérhetívi-utca M­N B­etsy - /­á­m 1­a «zá­m 00 Q7.% 0^5—56 Előfizetési díj: havi if.— t,kirint Baranyainei­vei Szikra Nybivda PAr« Munkái­­* Vlisinslv »­te* •'lft «* Tefefon: 30-21 A nyomdáért felel: kfELLÉár JABAöü MM Ma kerül lejátszásra me elmaradt Szei­szárdi Dózsa—Tamási Petőfi labdarúgó bajnoki mérkőzés / A Szekszárdi­ Dór*« Teretösége­n Tamási Di>hi S.»'. r r­ Lulkimotív csapatát, tescát erős Petőfi Teretfinél»1»*1 megegyezett, hogy az elmaradt mérkő.4 »t tolvo hó 21 m. «érdén délután S­ó#»i » erdéssel lejátszák. lgy a szekszárdi znaSa.«­* bet közben i* szép és élvezetes mérkőzést láthat­ majd. Mint isme­retes, vasárnap a Ta­másig Petőfi legyőzte a ellentétnek ígérkezik a Dwsévfel szem­ben A trans­i csapata előre láthatóikig a i­agy«nanv>k elleni öf*Ae«Htté$fean ve*­ri fel a küzdelmet Tamási ellen ftrvánk­od­U­k« bírálat a Dóasa v«tcéttúxráh tsaté nagyv fitosén Vasárnap délelőtt a­­ Járási Kultúrotthonlxul gyülekeztek a Dóasa­ sportolói a vezető­ség vólaszté Faggyúsé** % Bent a teremben a rendúrzenekar iod*ko c­­kai szórakoztatja a jobbára fiatalokból .V‘!ó sportolókat. De akadnak ar ari Mnőttek­ **■ A* emelvényt a Bonyhádi Vasas, a Bék­e’s Traktor, a óiroon­­torn­yai VE., a Szekszá­rdi Építők, a Buda­pesti Dózsa, a Honvéd Iljusin és az Óbudai Építők zászlói díszítik. A Váratlanul is a ta­valyi osztályozó mérkőzé­sekre gondol az ember, amikor gólarányo­» múlt, hogy nem dólt NB II-es csapata 1« egy eszékhelynek. ",,Jjtvve­lt, erős népet, függe­t­len hazát", „üd­vözöljük a Dózsa SK veze­tMegválaszt­ó tag gyűlését", „Az VtHK testnev­­elési rendszer sportunk alapja“ felírások ro­sszítik a szépen előkészített termet. Kocsi László elnök üdvözli­ a taggyűlést, a Tanács, a­­­ MTSB, a WSZ képviselőit, majd javaslatot tesz a díszei­­ küliség megvá­lasztására. Az elnöki beszámoló előtt Szenes elvtárs, a Belügyi­­ Spártközpont kiküldöttje kér szót. Elmondja, hogy a rer<4 Jőrség és a különböző fegyveres testületek tagjainak egy sportkörbe kell tömörülniük, mert a jö­vőben a Dózsa sportkör lesz az­, amely a fegyveres­­ testületek tagjai szám­á­ra sporto­lási lehetőséget biztosít. Biztosítjuk a leg­szélesebb demokráciát, mert decem­­­ber 20-ig kerülnek me­gválaszt­ás­ra majd tíz egyes sportkörök elnökségein a területi e­lnökségek és végül majd az országos elnö­s­­ég is. Beszéde további részében vázolja, h­ogy mit jelent a Bástya és a Dózsa spor­tkörö­k­nek az egyesülése. Mind mennyiségileg, m­id pe­dig minőségileg megnövekednek a fe­la­dacok a Dóz­sa- SK előtt, mert hiszen 56 sportkör 16 szakosztályában 12.000 sportoló számára nyújt sportolási lehetőséget a Dónia. ..Él­sportolóinkat is minden­­ sportágban me­gta­­lálhatjuk“ — mondja. ..Földes«­ Ödön 776 é­­ves ugrásával idén javította meg a­­ ma­­gyar csúcsot és eredményei legjobb euróKmi eredmény­­e a céllövő Dobsa, Szilágy­i. Kun Szilárd nevét Í6 szerte ismerik a vilá­gon és közülük Kun Szilárd és Dobsa m­á­r nem is egy ízben lőtte túl a világcsúcs­ It. A Dózsa labdarúgóit, vízilabdázóit, röplap­­flazóit sem kell külön bemutatnunk. 105 kft v új­ó, 461 I. osztályú, és 1 TI. osztályú s­porto­­lója van az egyesületnek. A vidéki Dózsas sportkörök közül a Pécsi és Kőbányai Dózsa, a labdarúgó szakosztályán keresztül, a Szol­noki Dózsa pedig vízilabda-csapatán keresztül v­ívta ki az ország sportközv­élemén­yének a dícséretét és rokonszenvét. Az elmúlt év­ben is megtett mindent a sportegyesü­let el­nöksége a tömegsport fejlesztése érdekében. 3.50­0 sporoló vett részt az idei Sparta­­kiádok küzdelmeiben. De gazdasági és anyagi vonalon is ért el eredményt az egyesület. Elkészült a kaposvári, a zalaeger­szegi, a székesfehérvári és a szombathelyi sporttelep. De még idén várható a pécsi, a győri, a nyíregyházai és békéscsabai sporttelep elkészülte is. 1954-ben pedig újabb sporttelepek készülnek majd el. Ezek között lesz a szekszárdi is.“ De nem ken­dőzte el a hibákat sem. A sportkörök vezeté­se általában egyes személyek és nem kollek­tíva alapján történt. Emiatt egyes vezetők túl voltak terhelve és a hivatali munka ro­vására ment. Szervezetlenség és kapkodás jellemezte a sportkör vezetését. A hivatal­vezetés nem támogatta minden esetben a sportkör munkáját. A 15.000 taggal szemben Cink 3.000 vett részt a Spartákiádok küz­delmeiben. A vidék sportja általában elma­radt a főváros sportja mögött. Ga­zdasági téren is voltak hibák. A kiadási előirány­zatot eddig csak b5 százalékban sikerült tel­jesíteni éppen azért, mert az előirányzott bevételeknek csak 55 százaléka folyt be. Különösen sok kívánnivalót hagy maga után­­ a tagdíjak beszedése terén mutatkozó laza­ság Hangoztatta, hogy soviniz­musmentes ve­zetést kell a sportkörön belül megvalósíta­ni. Hozzászólása végén az áldozatvállalásra, a munka és a sport frontján történő helyt­állásra, összefogásra szólította fel a sport­kör tagjait. Kocsi László elnöki beszámolóját is nagy figyelemmel hallgatta a közel 600-as tömeg. Beszámolója elején politikai visszapillantást vetett az elmúlt évek sporttörténetére. Vá­zolta a Nemzeti Sportbizottság, az OSH sze­repét és az OTSB, valamint alárendelt szer­veinek, az MTSB-éknek és JTSB-éknek a megalakulása történetét, az MK­K-mozgalom és az MHK testnevelési rendszer fejlődését. Elmondotta, hogy a Szekszárdi Dózsa sport­kör 3 évvel ennek előtte röplabda és motoros szakosztállyal látott napvilágot. Az első év­ben megindult kód szakosztály az elmúlt év­ben már 10-re dagadt A sportkör tagjai 90 százalékban megszerezték az MHK-jelvényt. A Belü­gyi Sportkör is felfigyelt a sportkör mű­ködésére és anyagi támogatást nyújtott a Szekszárdi Dózsa sportkörnek. Ezután a beszámoló elvenként foglalkozott az egyes szakosztályok működésével, elért eredmé­nyeivel és hiányosságaival. Atlétikai szakosztály. Egyike volt * te*­­eredményesebb szakosztályoknak. 70 minősí­tett sportolót számlál. Külön kiemelte a be­számoló Rajts Tibort, mint a szakosztály, a legf­orgalmasabb és legfegyelmezettebb tag­ját, Bicskeit és Bient, akik a spártakiádokon állták meg a helyüket. Hiányosság, hogy nincsen a szakosztálynak vezetője és így az edző látott el minden funkciót egy sze­mélyben. Tornaszakosztály. Eredményes munkát végzett." A spártakiádokon hívta fel magára a figyelmet, mert Pécsett első, Székesfehér­várott pedig 2. helyen végzett. 8­0­. osztályú versenyzője van a szakosztálynak és a női szak­osztály mellett működnek már a fé­rffi tornáik is Hiányosak volt a/­ ShofE a vezetőség későn figyelt fel a szakosztály eredményes működésére. Labdarúgó szakosztály: 1951-ben megnyerte a mi’MMégi járási bajnokságot, majd a me­­gyei batjnokságba jutásért rendezett osztá vo­­zómérkőzéseken is veretlenül lett első. Ta­­valy megnyerte a bajnokságot. Éppen ezért visszaesés tapasztalható az idén, amikor a csapat fjoupláthatólag csak a 2. helyen fog majd végezni. Megállapította a beszámol h­ogy a Visszaesésnek nem­ az az oka, mint­­ha kisebb tudású játékosaik állnának a sport­kör rendelkezésére idén, tavalyihoz viszo­nyítva Hanem a visszaesés oka abban kere­­sendő, hogy rossz a szakosztály kollektív szek­elye. A sportár tagjai sérelmeiket nem a sportkor vezetőiígérik tárták fel, hanem más­ úton igyekeztek ezeket a sérelmeket orvosolni Ilyenek valt­k lleicai. Terebesi és I>»Uo» »portréck»k. kiearelte » beszámoló rh-szeni aut is. hoffr ^Ihá»z- Seán­ard és kacsányi sporttár.sadh. nwuten mérkőzésen be­csülettel küzdétnek a Dózs a ..győzelméért. Az elnöki beszemoló az elnökséget is hibáztatja, köp későn­yöét rá & ba>c4 gyökerére és Akkor átejtett már a szekoszt­ály élére új vezetőséget, amikor már kitaő volt. Meg­említette a beszámoló, ho­gy egyes játéko­sok sport«erűtlen ma­gatartása is igen sok kívánnivalót hagyott maga u tán. Farkas sporttáb pl négy ízben kerü­ltt a kiállítás sorsára. Terebesir önző játékai miatt emlí­tette meg a beszámoló, de fogalkozott a já­tékosok pályán kívüli magatartásával is, nem kendőzte e J, h­ogy a játéákosok egy része, élükön Dósaival és Kacsányival sportszerűtlen életmódot folytattak. Arra hívta fel a beszámoló a szakvszááló tagjait, nézzenek magukba és az új elnökség figyel­mét külön is felhívta a szakosztály széná­jának a rendbetételére, mert min­t mondot­ta: „A sportkör működését a labda­rúgó­szakosztál­yon keresztül méri le a sportköz­­vélemény." t ökölvívószakosztály. A szako­sztály műkö­dése az idén fellen­dült. 25 taggal­­ rendelke­zik, közöttük 8 minősített sportoló­. Varga, Török és Takácsot említette meg a beszá­moló, mint akik leginkább rászo­rulnak a dicséretre. Lepos« edző jó munkát végzett. Hiányosság, hogy ez a szakosztály­ is veze­tőség nélkül működött. Céllövőszakosztály. Három I. osztáttyú ver­senyzővel rendelkezik a szakosztály, még­sem volt fejlődés az elmúlt évben, felhívta a beszámoló az MTSB figyelmét, haiypr cél­­lövőpálya létesítésével siessen ennek a sportágnak a segítségére. Motorosszakosztály: Tértek el eredményt a szakosztály tagjai, nem tudott tömegsport lenni a motorsport. 2 gépet kapott ugyan a sportkör a Belügyi Sport Központtól, de ezek a gépek nem használ­hatók. Az 1954. évi versenynaptár gondoskodik arról, hogy mennél több versenyzői alkalom álljon a szakosztály tagjainak a rendelkezésére. Általános szakosztály: Igen eredményes volt a működése. E­­ szakosztályon belül sze­repeltek a kerékpárosok, közülük elsősor­ban Losonczi, a hárommaszók, közülök első­sorban Tnhor, aki a héten I. osztályú spor­toló lett, az asztalitenisz és sakk, valamint a röplabda, melyet a sportkör tagjai ver­­senyszerefen nem, de kedvtelésből űztek. Ezután a beszámol­ó Bástya eredményei­­ről beszélt. Megemlítette Bessenyei Gyula vezetésével működött atlétikai szakosztályt, amelynek 200 mi­nősített tagja van, valamint a k­osárlabda szakosztályt, amely mind férfi, mind pedig női vonalon ered­mén­yes műkö­­­­dést fejtett ki az elmúlt évben is. Azzal fejezte be beszámolóját, hogy az új­­ vezetőségnek a mai hibáin okulva kell­­­zon fáradoznia, hogy a Dózsa minden vona­lo­n és minden vonatkozásban a megye első sp­ortköre lehessen. »(A hozzászólásokat későbbi számunkban ta­nnt illetjük.) A Szabad Ifjúság futóversenyén kitűnően szerepeltek a falusi sportolók .­któber 11-én, vasárnap délelőtt Szekszár­don rendezte a megyei TSB a Szabad Ifjúság mezei futóversenyét. A lányok 500 és 1000, a fa­kk pedig 1000 és 3000 méteres távon mértékk össze erőiket. Örvendetes tényként állapít­hatjuk meg, hogy a kisebb távokon nagy volt az indulók szám­a. Ellenben hiányossága volt a versenynek az, hogy a női 1000 méteres versenyben mindössze 1 és a férfi méteren csak 3 induló akadt. Hiba volt az is, hogy a versenyt pályán rendezték meg. A versenyen különben az őcsényú, a decsi, a tengelici, a bonyhádi, bátaszé­ki és szekszárdi versenyzők szerepel­tek fi­kipresen. 1—1. győzelmet szerzett a ver­senyen Szekszárd, Bonyhád, Decs és öcsény. Az elért eredményeket tekintve, a szekszárdi Rács id­eje a legjobb. Részletes eredmények, a követ­kezők: Lányok,­ IX­ m: 127 induló­: 1. Galambos (Decsi SK.) 1:37.. 2. Nemes (Decsi SK.) 1:37.6. 3. Szilágyi (Bonyhádi VI­.) 1:39.4. A két decsi leány léc­kőjük: Albert Antal, tanító­ egy­más közötti döntötte el a verseny sorsát. Csa­pa­tversen­yben: 1. Bonyhádi VL. 14 pont, 2. Decsi SK. 15 pont, 3. Szekszárdi Dózsa 19 pont. A decsi csapat harmadik tagja csak 12. lett, ezért csúszott a dessi együttes a máso­dik helyre a csapatversenyben. 1000 m: induló­: 1. Kertész (őcsényi SK.) 3:50.4. Dicséret illeti az őcsényi lányt azért, hogy egyedül is végifutotta a távot. Fiúk: 1000 m: (%*­< induló): 1. Földi (Bonyhádi L.) 2:52. 2. Péter (Bonyhádi VL.) 2:52.8. 3. Varga (Szek­szárhi Dózsá). Itt is nagy küz­delem alakult­ ki és csak centiméterek dön­töttek. Csoportversenyben: 1. Bonyhádi VL. 7, 2. Szekszárdi Dózsa 14 pont, 3. Sz. Dózsa B) 28 pont, 4. Bátaszéki Lokomotiv 46 pont, 5. Szekszárdi Dózsa C) 551 pont, 3000 m: 15 induló): 1. Rács (Szekszárdi Dózsa) 9:43, 2. Novák (Bátaszéki Lokom­­otiv) 10:56, 3. Gyöt45k (Mözs) 10:58. Rács a máso­dik 1000 méter u­tán láthatólag fáradt és hajrá nélkül ér célba. Igen könnyen fújha­tott volna II. osztályú szintet, ha tartani tudja az­ első 2000 méter iramát. 100 kg aluminiumból

Next