Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-23 / 249. szám

IMS OKTOBER SS A bölcsfcei Vörös Október tsz tagjai mondották: ,,Olyan volt a mi s­zövetkezetünk a nyáron, mint a tangeren a hajó, de nem ám alkat" milyen hanem olyan hajó, amelyi­ket rosszul kormányoznak, már majd­nem elsüllyedt.“ Hajszálpontosan ez vo­lt a helyzet a nyáron a Vörös Október tsz. ben. Rosszul „kormányozták“. Az elnök István László például többre becsül­­te a bort és az egyéb italokat, mint a szövetkezet ügyeit (hozzátehetjük: csak akkor, ha nagyobb mennyiség­ben állt rendelkezésére). N­e­m egy­szer előfordult hogy erősen illumi­­nált állapotban támolygott, am­­ikor ergekezű, körültekin­tő irányi­lásra lett voln­a szükség. A másik ilyen nagyrabecsült „foglalkozása“ az al­­vás volt. Ez nem csak képletesen, hanem a szó teljes érfielemében­ véve jelJemezte István László munkáját. A vetés kezdetén egy alkalommal keresték az elnököt, mert a traktor csak úgy tudott volna tovább dol­gozni, ha az elnök új munkahelyre irányítja. Bezzeg az elnököt nem tal­áltá­k sehol , sem az irodában, sem a szántóföldeken még a felesége is azt mondotta, hogy nem tudja, hova ment. Akik­ ismerték tulajdonságait, gyanakodni kezdtek: a mi elnökünk megint titkos utakon jár. Csiszár György brigádvezető pedig benézett lakószobájába, ahol megtalálta a mély álomban szendergő István Lász­lót, 17­olt még egy harmadik tulajdon­o­sága is ennek az elnöknek. — Mégpedig az hogy ilyen formában vélekedett magáról: — „Én vagyok a Vörös Október tsz koronázatlan császára és teljhatalmú uralkodója, s­ H min­den úgy lesz, ahogyan én aka­­rom, mert itt én dirigálok a többiek esek jobbágyok és ne merészeljenek beleszólni az ügyeimbe“ — Igry is cseffekkedeil.t Falke János lányát el­­bocsátották s­ziá­im­ városi munkahe­lyéről és be akart lépni a csoport­ba. Ennek nincs semmi akadálya — mondta neki az elnök. Közben eltit­kolta az információt, amit Fi­ llkó Má­riáról küldtek Szitáim városiból, így tehát „nem is volt akadálya“ ann­nak hogy Filkó Máriát felvegyék tagnak. Ezenkívül még eg­ész sor hasonló tulajdonsága és tette vol­t a Vörös Október ,,koronázatlan ceásszériának“ és „teljhatalmú uralkodójának“.­­ Azonban a tsz tagjainak is­ volt egy tulajdonságuk , mégpedig az hogy maguk gazdái akartak lenni és nem pedig olyan jobbágyfélék, ahogyan azt Is­tván László elképzelte. Ezen kí­vül volt egy hasznos tettük is: meg­elégelték az elnök „tulajdonságait“, a részegeskedést, a csoport ügyeivel való nemtörődömséget, a császárko­dást és néhány héttel ezelőtt levál­tották az elnökségről, kizárták a cso­portból. Vele együtt kizárták Finkó Jánost is, akinek szintén minden lé­pése a csoport gyengü­lését segítet­­te. Azt mondották a tsz tagjai: — Nekünk jó kormányosra van szürcsér­günk, mert nem akarjuk, hogy ha­jónk elsüllyedjen. Mintegy három hete zárták ki ezt a két tagot. Ez idő alatt jelentős változások állottak be a szö­vetkezet életében, új élet kezdődött. Először is 6 új tag kérte felvételét a csoportba. Javult a munkakedv. Többen járnak dolgozni mint az­előtt. A tagság bizakodóbban néz a jövő elé. A legutóbbi csoportgyűlé­sen már munkatervet készítettek a betakarítás és vetés gyorsabb el­végzés­ére. Számos új családtag je­lentkezett munkára. Mészáros M­i­­ály felesége eddig nem dolgozott a cso­­portban, a multi napokban pedig már a csoport kukoricájét szedte. Ezek a változások azonban nem jelentik, hogy minden a legnagyobb rendben megy a bölcskei Vörös Ok­tóber tsz-ben. Az új éle­t nem kap elég segítséget a tsz üzemi pártszer­vezetétől. Még mindig akadnak, akik akarva, akaratlanul de­gátolják a munkát. A csoportban például napi eset, hogy reggelemként értékes órá­kat veszít el a munkából a legtöbb tag. Badics bácsi, a csoport egyik legidősebb tagja már virradatkor ott van a csoportize­de a­jta­ja előtt, várja a többieket. A „többiek“ vi­szont csa­k fél, egy óra múlva s­záll k­ in­­gazinak. De még akkor sem indulnak munkába, hanem rossz gazdaasszony módjára egy két tag elkezd trécse­lni, csatlakoznak hozzájuk a többiek is, ahelyett hogy iparkodnának a mun­kahelyre. A pártszervezet ezt figye­lembe sem veszi. Sőt, még a példa­mutatás sincs meg, mert a párttagok is részesei ezeknek a trécseléseknek. A t*z tagságának­ jellemzős része tag­ja pártjunknak. Munkára serkentő szó azonban kevés hangzik el ná­luk reggelenként. Még mindig szá­mos családtag akad, aki rendszere­­sen dolgozhatna — ha­bár komoly javulás állott be ezen a téren, — de mun­kába állításukat majdnem csak a véletlenre bízzák a szövetkezet ve­zetői és ezzel sem sokan­ törődik a pártszervezet. Ezekből azután az adó­dott hogy lejárt a kuk­oricatörés ha­tárideje és még több, mint 50 szá­zaléka s­zed é­tl­en kukoricájuknak. Klárik Imre párttitkár elvtá­rs mindenre azt mondja: mit csi­náljunk mást? Pedig volna mit ten­ni a pártszervezetben. A párttago­­kat, fejlettség szerint bízzák meg egyegy olyan feladattal, amely a napi­feladatok megoldását­ segítené. Reggelenként például, ha lenne egy­­két példamutató kommunista aki kezdeményezné a korai mun­kába in­­dulás­t, nevelő szóval megmagyaráz­ná a többieknek, hogy saját maguk­nak is kárt okoznak a késlekedés­sel. A rendszeres agitácóról és a kommunisták példamutatásáról nem gondoskodott a Vörös Október tsz párt vezetősége, vagyis nem harcol rendszeresen a hibák ellen. A máik­ban például fellépett egy olyan hang a csoportban, hogy ki kell adni ré­sziből a kukoricaszedést és az el­adott malacok árán vásárolják meg azt a kukoricát, amit résziből ki­adnak. A pártvezetőség ez ellen sem indított harcot. Szerencsére a kez­deményezőnek végül eszébe jutott, hogy ez a kényelmeskedés vala­mennyiüknek kevesebb jövedelmet jelentene és ezért nem adták ki résziből a kukoricát. A következő lé­pés tehát: a pártszervezet javítsa ki ezeket a hibáit és ezzel adjon újabb lendületet az új élet további erősö­désének. Vannak még hibák­­ a bölcskei Vörös Okt­óber fsz-ben Az alsóhidvégi állam­i gazdaság őszi vetéséről A földművelés egyik alapja a kor­szerű talajművelés. A talaj csak akkor váltja be a hozzáfűzött re­ményeket, ha gondosan művelik. Ezeket a tényeket tartotta szem előtt az alsóhídvégi állami gazda­ság növénytermesztő részlege, ami­kor terveket szőttek az őszi talaj­­munkák és vetések elvégzésével kap­csolatban. Ebben az évben elért eredmények még nagyobb eredmé­nyek elérésére ösztönözték a gaz­daság növénytermesztő szakembe­reit. Az élenjáró szovjet agrotech­nikai eljárások bevezetésével, meg­honosításával igyekeztek, hogy a rá­juk bízott földből kihozzák a várt terméseredményeket. A gazdaság vetéstervének legna­gyobb részét teljesítette, lemaradás csak­­ a búza vetésénél van. Eddig elvetettek 300 hold rozsot ker­eszt­­sorosan, 100 hold búzát, 100 hold ősziárpát, ebből az arra alkalmas területen 72 holdat keresztsorosan és 150 hold őszi takarmány ke­veré­két.­­ A kapásnövények betakarítása gyors ütemben folyik. Eddig 35 hold kukorica és 34 hold burgonyaterület­ről takarították be a termést, kielé­gítő átlag terméseredménnyel. Az alsóhídvégi állami gazdaság vezető agronómusai K­r­i­z­s­á­n­y Im­re és brigádvezető agronómusa, Kincses József elvtársak, tudá­suk és az évek óta gyűjtött tapasz­talatuk teljes odaadásával igyekez­tek, hogy a homokos talajban is jó magágyat készítsenek. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert 10 centi­­méteres rozs- és árpavetésük már mésziről hirdeti alapos munkáju­kat. Szántás előtt a talajt műtrágyáz­ták, a szántást előhántos ekével vé­gezték, amit közvetlenül fogas köve­tett. Utána keresztbe tárcsázták és gyűrűshengerrel tömörítették a tar­­lajt. Ahol a talaj felszíne megkí­vánta, még egyszer, sőt többször is tárcsáztak. A vetés után magtakarót és gyűrűshengert huzattak. A ve­tés utáni gyűrűshengerzésnek célja­, hogy a szél ellen védekezzenek. A bonyhádi Népbolt versenyhíradój­áról.. A Bonyhádi II. számú Népbolt nagy kirakatát teljes egészében el­foglalja az ízléses és dekoratív mó­don elkészített versenyhíradó, me­lyet minden járókelő szívesen néz meg és gyönyörködik annak ízléses kivitelezésében. Ennél nagyobb nyil­vánosságot a versenynek nem bizto­síthattak a bonyhádi Népbolt dol­gozói. A II. számú Népbolt előtt — mely a község központjában van — naponta sok százan haladnak el és állnak meg a vonzó kirakat előtt. Ez ami szép és ami helyes a bonyhádi népboltok versenyhíradójában. De most jön a bökkenő. Ez a kivi­telezésben szép versenyhíradó tartal­milag értéktelen és bizony vissza­hatást kelt. Miért? — kérdezi az ol­vasó. Mert a versenyhíradón még mindig a júliusi eredmények vannak. Nem tudjuk elhinni, hogy a bony­hádi népbolt dolgozói júliustól októ­berig ne álltak volna versenyben és inkább annak tudjuk be azt, hogy még mindig a júniusi eredmények vannak, hogy a szakszervezeti bizott­ság vajmi kevés gondot fordít a ver­seny értékelésére. És ha rendszere­sen értékelik is, nem használják ki a nagyszerű versenyhíradót, hogy az élenjáró dolgozókat népszerűsítse és a Népbolt dolgozóinak sokszor igen kiváló eredményeit a nyilvánosság elé tárja. Sürgősen javítson ezen a hiányosságon a bonyhádi Népbolt szakszervezeti bizottsága, hogy a versenyhíradó betöltse azt a felada­tát, amelyre hivatott, (NAPLÓ A Tolna megyei MÉH Vállalat do­gozóinak fő ajánlásai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. év­ordulójára A Tolna megyei MÉH Vállalatnál az utóbbi időben szépen fellendült a munkaverseny. A vállalat dolgo­zói közül egyre többen érzik, azt a fontos hivatást, melyet a vállalat iparunk nyersanyagellátásában vál­lalt csak úgy tudják teljesíteni, illet­ve túlteljesíteni, ha alkalmazzák a szocialista termelés kommunista módszerét, a munk­aversenyt. Így született meg Farkas János bony­hádi telepvezetőnek versenyfelhívá­sa, melyben kihívja a megye terü­letén lévő összes telepek vezetőit, hogy negyedéves és havi begyújté­­st 110 és 115 százalékra teljesíti. Felajánlásában szerepel még a jövedelmezőség öt százalékkal való felemelése és a te­lep önköltségének 7 százalékkal va­ló csökkentése. A telep dolgozói kö­zött Mihácski Mihályné és H­a­m­m­e­r Péterné azt vállalták, hogy november 7-e tiszteletére pa­pír- és rongybeadási hátralékukat 144, illetve 135 százalékos átlagban teljesítik. A bonyhádi telep dolgozóinak ver­senykihívását valamennyi MÉH te­lep vezetője elfogadta és hogy a versenykihívást és a vállalást ko­molyan veszik, mutatja az a tény, hogy vasból a paksi, dombóvári, és bonyhádi telep már az első dekád­ban; fémből a szekszárdi, tamási, dombóvári, paksi telep papírban; a bonyhádi, dombóvári és szekszárdi telep és végül rongyban a paksi, bonyhádi és tamási telep olyan ered­ményeket értek el, amelyek messze túlszárnyalják a dekádban kötelező százalékot. FELVESZÜNK: kőműves, ács állványé 7.6, segédmunkás férfi,női dolgozókat budapesti munkahelyre Vidéki dolgo­zók részére megfelelő szállást, étkezést biztosítunk. Jelentkezés: 2V3 Építőipari Vállalat Bp. XTI­., Rozsnyótól á. 3 EZZEL ÉR­VÉLJ... A harci Alkotmány termelőszövetkezet népnevelői fáradh­ ztAanná végzik felvilágosító munkájukat szövetkezetük megszilárdításáért, az áx*í munkálatok meggyorsításáért. Nevelő munkájuk során úgy mutatják meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, hogy összehasonlítják a csoport tag­jainak jövedelmét egy-egy jól dolgozó egyéni paraszt jövedelmével. El­mondják például, hogy Farkas Jánosnak, aki 10 holddal lépett be a cso­portba, s 236 munkaegységet szerzett, csak kenyérgabonából 15 mázsa ju­tott. Farkas János egyedül dolgozott a csoportban, míg például Szabó Is­ts­ván 10 holdon gazdálkodó egyéni dolgozó paraszt másodmagával, de sok esetben harmadmagával dolgozott, nem tudott ilyen eredményt elérni. Újvári János elvtárs példája is azt bizonyítja, hogy a harci Alkot­mány tszcs­ben az idős embereknek is sokkal több jövedelemre van ki­látásuk, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. Neki is 14 mázsa, étiza jutott, pedig csak egyedül dolgozott, nem is beszélve a többi terményfé­leségekről, pénzről stb-ről. Az ilyen példák megmutatásával világossá és érthetővé teszik a népnevelők, hogy aki a termelőcsoportban becsülettel és szorgalommal végzi mindennapos munkáját, gondtalanul élhet és bőveb­ben tudja magának és családjának megélhetését biztosítani, mint ha egyénileg gazdálkodna. * A zombai Vörös Csillag tsz-ben is aki becsületesen, példamutatóan kivette egész évben részét a munkákból, sokkal több jövedelemre számít­hat, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ifj. Illés János DISZ tag saját példamutatásával serkenti, mozgósítja, felvilágosító szaván kívül a szövet­kezet többi tagjait, jobb munkával Egy év alatt 400 munkaegységet ért el, s ezután csak búzából 20 mázsát keresett, de ezenkívül még nagyon sok mindent lehetne sorolni, amit kapott, s a zárszámadás után még kapni fog. Ilyen eredményekre kell törekedni DISZ fiataljainknak megyénk többi termelőszövetkezeteiben is. Egy DISZ-szervezet életéből Alig 15 perc kerékpáron az út Szekszárdról a pal­ánki Tangazdaság­ba. Két percnyire van ez a Palánk: Mezőgazdasági Technikumhoz. En­nek ellenére mégis nagyon messze, elérhetetlen távolságra volt a Városi és Megyei DISZ Bizottságok részé­re. 1953 szeptember 12. Ez volt az a nap, amikor kimentünk a Városi DISZ Bizottságtól, hogy körülnéz­zünk a Tangazdaságban. Minden­esetre ez a körülnézés díszszeml­é­­nek egyáltalán nem illet volna be, mert azt tapasztaltuk, hogy legalább 15 ifi van a gazdaságban és egyál­talán nem élnek szervezeti életet. Segítségünkkel megalakították hama­rosan a szervezetet. Azóta Hudanek elvtársnő a titkár, jól látja el nem­csak a munkáját, hanem a szervezeti élet irányítását is. Nagy segítségére van Kovács Sándor segédállatorvos is. Taggyűléseken foglalkoznak a DISZ feladatával, jelentőségéről. De ugyanakkor szabad idejükben is fog­lalkoznak egyes olyan ifikkel, akik a termelésben bizony még nem jár­nak élen. Szervezik az ifjúságot jobb munkára, de segítenek szórakozá­sukban, sportokban is. Nemrég zaj­lott le a szüreti mulatság, mely ifjú DISZ szervezetük első nyilvános sze­replése és szervezése volt. Labdarúgó csapatot is szerveztek és Nyulász elvtárs véleménye szerint, aki a gaz­daság egyik legjobb ifi traktorosa és egyben „focistája" is, reméli, jövőre ők is beneveznek majd a bajnokság­ba. Ugyanakkor november 7 méltó megünneplésére kultúr- és munkafap ajánlásokkal készülnek. Feladatul tűzték ki maguk elé, hogy megszer­vezik az ifi brigádokat. Ebben a munkában nagy segítsé­get nyújt a DISZ szervezeteknek az MDP szervezet titkára és az igaz­gató, Barcs elvtárs is. A DISZ tit­kárral, Hudanek elvtársnővel közö­sen beszélik meg a teendőket, és minden lehetőséget megadnak arra, hogy alapszervezetük jól működjön. Nagyon sok feladat vár a Tangaz­daság DISZ alapszervezetére. Egyik fő feladatul tűzte ki a munkáslaká­sok körüli helyzetnek gyökeres meg­változtatását. Nem lehet az, hogy a munkásszállást a rendetlenség és az épület körüli szemét jellemezzen. Tegyük otthonossá a munkásszállá­sokat, hogy a nehéz munka után va­­lóban otthon érezzék magukat a fia­talok és nyugodtan tudják kipihenni r­iaipii faraidafirrvailkait. Jó nevelőmun­kával hasson oda alapszervezetük ve­zetősége, hogy ne dobálják el a sze­metet a­z udvaron, folyosón és a szo­bákban a Halálok. Járjanak ételt ne csa­k a termelésben, hanem a ma­gánélet fegyelmében is. Nyújtson azonban nagyobb segítséget a gond­nok elvtárs is a fiataloknak. Ne néz­ze a helyzetet megváltoztathatatlan­nak és biztosítsa az ágyneműk állan­dó cserélését. Nem történhet meg az, hogy szeptember 10 óta csak egy­szer volt lepedőcsere és akkor sem tiszta ágyneműt kaptak vissza, ha­nem ugyanolyan piszkosat, melyet a dolgozók jelenleg nem is használ­nak. Az igényelt bútorok szállítását sürgesse meg és ne engedje veszen­dőbe menni az udvaron lévő mosó­ Vályút, hanem szereltessék be a für­dőszobába, melyet már erre a célra ki is ürítettek. Ugyanakkor legyen a DISZ szerve­­zet­ső feladata, hogy minél több ifi sztahanovistát neveljen a növény­­termelésnél és az állattenyésztésnél. Így fokozzák szervezetük jó munká­ját, elősegítve Szekszárd város terü­letén lévő DISZ szervezeteink har­cát, hogy még az idén elnyerhessék i termin-és rohamcsapata megteszteliő ■ • Imet. ifj. Borbély * fíns Szeksz­­’’’"' KÖNYVISMER­TETÉS „Angliában már máskép beszélnek a békérőől“ Alig egy esztendővel a második világháború befejezése után, amikor a háború vésztjósló moraja még ott csengett az emberek fülében, ami­kor még szinte fel sem száradt a csatamezükön, a városok és falvak utcáin a tengernyi vér. — Churchill Nagy-Brita­nnia miniszterelnöke az amerikai Fultonban beszédet mon­dott. Ez­ a beszéd egy új háború tor­nyosuló felhőit vetítete a sokat szen­vedett emberiség elé, s mintegy ve­zérfonala volt annak a meginduló hidegháborúnak, amit az imperialis­ták szerveztek a Szovjetunió, a ha­ladás és demokrácia erői ellen, egy ifjabb világégés előkészítése érdeké­ben. 1950 őszén, a béke hívei az angliai Sheffieldben akarták megtartani a II. világkongresszusukat Attlee, Anglia akkori miniszterelnöke azon­ban amerikai utasításra megakadá­lyozta a békeharcosok beutazását­­ Angliába. Attlee és kormánya ezzel a lépéssel a békemozgalom nyílt el­l­­enségeként leplezte le magát. 1953 tavaszán, érdekes hír járta be a világot. Churchill nyilatkozatá­ban a nagyhatalmak közti békés tár­gyalások mellett foglalt állást. Vala­mivel később, május 12-án, hasonló­képpen nyilatkozott Attlee is. Vajjon mi történt Fulton és 1953 avasza között? Mi történt Sheffield és 1953 május 12-e között? Milyen események történtek a világban és magában Angliában, amelyek ilyen műtésfoglalást, ilyen megváltozott hangot csaltak ki e két jeles állam­férfiúból . Erre a kérdésre ad fele­etet az Országos Béketanács most m­eg­jelent kiadványa. Korolovszky J­ajos: „Angliában már máskép be­szélnek a békéről" című külpolitikai füzete, s mely újabb komoly ’ sesís­­éget ad dolgozóinknak, a béke ma­gyarországi híveinek, hogy helyesen tájékozódjanak a legfontosabb kül­politikai eseményekben. A füzetet mindenütt a helyi béke­­bizottságok terjesztik 1.— forintos áron. I Kom­ai Szénbányászati Tröszt üzemeihez nagy számban felvesz dolgozókat A szorgalmas, jó dolgozókból 3 hónap alatt betanított munkásokat, egy éven belül szakmunkásokat, vájárokat képezünk ki Kereket a bányász kollektív szerint. Földalatti munkánál ehhez minden dolgozó­nak 20, illetve 30 százalék földalatti pótlék jár Minden komlói dolgozó ehhez külön fizetésének 10 százaléka­ „komlói pótlék“ címén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 40 q ingyen *lletményszénben részesülnek. A hiány nélkül dol­gozók minden év eltelte után egy teljes rend „hűségruhát“ és földalatti pótlék­kal növelt alapkeresetének 3—5 százalékig terjedő összegben hűségjutalmat kapnak. Napi 9*70 forintért háromszori bőséges ellátást biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsájtottak — orvosi vizsgálat után — nyomban szerződést köthetnek és 400­0 forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulják a vájárságot, jövő év első negyedében, a vájárok m­­ég ez évben lakást kaphatnak. A Minisztertanács hatá­rozata szerint a Komlóra munkára jelentkezőket az üzemvezetők kötelesek elen­gedni. Jelentkezni lehet Komlón a Szénbányászati Trösztnél, vagy a Budapesti Ki­­rendeltségen (Budapest, V . Somogyi Béla­ u. 10.) KOMLÓ­ SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT

Next